Nógrád. 1974. augusztus (30. évfolyam. 178-203. szám)
1974-08-17 / 192. szám
Cilikor munkás a munkás? 2. Fizetés plusz tisztelet = sikerélmény Féléves mérleg Nógrádon Biztató feiek Szigorítják az ellenőrzéseket a Balatonnál Műhelytitok amíg kattan a villanykapcsoló bői Ezt vizsgálva már nem oly rózsás a kép: — Az alkatrészekből többet használtunk fel a tervezettnél. Hiába a szerelők gon* dós munkája, a rendszeres karbantartás. A legtöbb alkatrész szabad áras, s előfordul, hogy ugyanazért a szerkezetért az egyik nap 127, rá egy hétre pedig 270 forintot kérnek. Ezt nehéz előre tervezni. .. A termelőszövetkezet segéd üzemágai évről évre jó bevételi forrást jelentenek. A kempingszékszereiés, mintaasztalos munka biztos , pénz. Fél év végéig több mint 7 millió forintot hozott a gazda* Ságnak. — ötmillió forint nyerséget terveztünk. A költségek és növénytermesztés eredmé* nyeinek ismeretében a 6—6.5 millió forintos jövedelem reális célkitűzésinek látszik — jegyzi meg Kiss András. A NÓGRÁDI közös gazda* Ságban idáig nem voltak fizetési pijomlémák. A dolgozók bérüket időben kapták meg. A gazdálkodás kiegyensúlyo* zottabbá vált. A termelőszövetkezet az esedékes 2,1 millió forint hitelt, — mely még az 1970-ben történt szanálás következménye — hiánytalanul és minden nehézség nél* kül visszafizette. A jelek arra mutatnak, hogy az idei év ismét sikeres lesz a nógrádi termelőszövetkezeti tagok számára. . Sz. Gy. Az elmúlt hetek ellenőrzései több helyen gátat vetettek a szabálytalanságoknak. Badacsonyban például a Pannon- kér Vállalat 646-os sz. üzletében a másodosztályú őszibarackot elvegyítették a jobb minőségűvel, és kilónként 6,60 helyett 10 forintért árusították. Balatongyörökön a Vin- dornya-menti Tsz borozójában tetten érték a csapost, amint vízzel vegyítette a termelői bort. Hévízen Berki Károly gyümölcs- és zöldségüzletében hitelesítetlen mérleget és súlyokat találtak. Vonyarcvashegyen, a Kemping- vendéglöbeft, a málnaszörp és a jaffa előírt mennyiségének csak a felét használták fel. A csopaki strandbüfében a vállalati belső ellenőrzés derítette fel, hogy bizonylatok mellékelése nélkül, idegen árut hoznak forgalomba felárral. Az ellenőrzések azt is mutatják, hogy a kirívó esetek mellett gyakoriak a szándék nélküli tévedések, amelyek jórészben gyakorlatlanság miatt fordulnak elő. Az ilyen esetekben méltányosal'hak a felelősségre vonások is. Soha nem hiányzott Nagyobb fizetés, anyagi jólét? Felelősség a munkáért? Lehetőség a szakképzettség növelésére? Erkölcsi elismerés, tisztelet? Jó kapcsolat a munkatársakkal, vezetőkkel? Lehetőség az előrelépéshez? Közülük milyek a legfontosabb, hogy jól érezze magát a munkás a gyárban, büszke legyen arra a kollektívára, amelynek maga is hasznos tagja? Létezik egyáltalán valamiféle sorrend? Vagy valamennyi tényező együttes ereje adja az elégedettségét, a sikerélményt? „ENGEM IS TANfTOTTAK...” Ül velem szemben és gyű- rögeti zsíros, fekete svájqi- sapkáját. Mintha rágná a szavakat, mielőtt kibukkannak a száján. — Úgy gondolom, az emberek azért dolgoznák, mert keresni, haladni akarnak... Botos Jenő 14 esztendeje dolgozik 'Salgótarjánban, a kohászati üzemekben. Soha nem hiányzott. Fegyelmije nem volt. Még csak írásbeli figyelmeztetést sem kapott. Késni is csak ritkán kesett. Akkor, ha az autóbusszal történt valami, a Karancsaljáról Turjánba vezető úton. — Maga is így van a punka val ? — Akinek három gyereke van, annak dolgozni kell... Különösen akkor, ha ráadásul házat is épít. Kölcsön nélkül togtam bele. Fiatal tejjel, bolond ésszel... Már megvoltak az alapok, amikor megkaptuk a kölcsönt... Kamatmentes kölcsönt... Csak felépült a ház. — Két szép szoba, konyha, előszoba, kamra van benne... De megvan vele a nagy baj is. Gombasodik, pusztul a drága parketta. — Szólni kell az építőknek. — Igeretet már kaptam! Talán az idén meg is csinálják... Két kézzel kap a remény után. A Dankó-telepről jött el, sehogyan sem kívánkozik oda vissza. — Itt a gyárban milyen a munka? Azzal nincs baj? Csend szakad ránk réhány percre. A fejében mer, számol. — Mindenkinek megvan a Bajit gépe. pe gyakran megesik, nogy átteszik a munkást másik gépre. Ilyenkor idegesek az emberek... Nekem sem mindegy, hogy milyen drótot húzok... Mert ha csak száz százalékot csinálok, akkor 3201) forint a kereset. De ha megvan, mondjuk a 110, akkor már 421X) forintot viszek haza... — Ezért dolgozik szívesen a gyárban? önérzetesen tiltakozik: — Nem, nemcsak a pénzért.. Fiatalokat adnak mellém, mert elégedettek velem Becsülnek. Most is van egy tanulóm. Cigány fiú, de nagyon szorgalmas... Nem a i csoportvezetőhöz, hozzám szalad, ha valami baj van. Dehogyis küldöm el. Engem is így tanítottak..^ Szendrődi Jani bácsi vitt oda Fiikor Pistához. Három nap múlva már úgy termeltem, mint a mesterem... Két éve, hogy elnyerték a szocialista címet Teljesítménye most is vetekszik a gyár elismerten legjobb dróthúzójával. „AMI ÖSSZETART: AZ AZ ELÉGEDETTSÉG" Lassan gombolyítja a történet fonalát Tekse László. Az ÉM. Nógrád megyei Építőipari Vállalatnál a kubikosok szocialista brigádjának vezetője. — Hét éve vagyunk együtt., A munkában, meg azon kívül, is. Amikor Sőreg Imre háza épült, ott voltunk mind a tízen.. Az egész brigád. Harangozó Gyulánál ugyancsak. — Mi tartja így össze az embereket? — Az, hogy elégedettek vagyunk. A munkánkkal, egymással,. Mi azelőtt is üzemben dolgoztunk. A Közleke- si és Építési Vállalatnál Azután úgy adódott, hogy Pestre kell járnunk. Onnan már nehéz lett volna minden nap hazajönni, A munkásszállást meg valahogy nem állítatjuk... Itt a vállalatnál megígérték, hogy minden nap elvfez az autóbusz Gyöngyöspatara... Ebédre vár a síküveggyár udvarán, ahol- éppen dolgozik. Hogy az idő sem sürgeti, hát tovább faggatom. — Mennyit keresnek? — Én háromezer forintot. — Máshol nem lenne több? — Lehetséges. Nehéz földmunka amit végzünk.. Sokszor gondol arra az ember, máshol talán jobban fizetnének. Aztán mégis maradunk, mert itt már ismernek., elismernek bennünket., — Szólnak, ha baj van a munkával? — No, igen. Azért szólnak. De mi is szólhatunk. És a vezetők odafigyelnek arra, amit mondunk. — Legutóbb mit tett szóvá? A beavatottak természetességével mondja: — Betonoznánk, de csak két vagon anyagot kaptunk. Mi az nekünk, hogy ha igazából nekilátunk a munkának? „MIT EREZTEM? BÜSZKESÉGET.. Az emelkedés vágyáról, erről az emberekben élő természetes igényről beszélgetünk Téglái Gyulával. Művezető a ZIM Salgótarjáni Gyáregységében. — Mit érzett, mikor előrelépett?’ — Nem akartam én vezető lenni. .. Lakatos voltam, és nem is akármilyen. Kétszer kaptam meg a Szakma Kiváló Dolgozója címet. Nekem az jelentette az emelkedést, hogy tanultam.. Tanulhattam. A munka mellett végezte el a gépipari technikumot. Egy éve művezető a sajtolóüzemben. Nyolcvan-kilencven ember munkáját irányítja, ellenőrzi. — És most.. Most minek örül a legjobban? — Annak, hogy egymás után futnak a napok baleset nélkül, selejt nélkül! Gondolom, nem érti félre. A gyárnak ez a műhely a kiindulópontja., Ha nincs elegendő sajtolt alkatrész, nincs további munka sem. — S ha a gyár termékeivel találkozik? — Mit mondjak. Büszkeséget érzek.. Ehhez én is adtam valamit. — És maga mit kap a munkáért? Mosolyog. — Nem annyit, mint lakatos koromban. Háromezerszáz forint a fizetésem és az egy év alatt egyszer kaptam jutalmat, ötszáz forintot. Míg lakatos voltam, nemcsak hogy a fizetésem több volt, jutalmat is kaptam legalább kétszer évente., — Hogyan lehet ezt így csinálni? — Ehhez a gyár szeretete kell.. Másképpen nem megy a dolog.. Az édesapja hozta a gyárba Hús? éve van a gyárban Az édesapja hozta ide épp úgy. mint a húgát és az öcs- csét. És itt dolgozik felesége is. Következik: . Legnehezebb: a ..miénk." Vincze Istvánná A NÓGRÁDI termelőszövetkezet elnöke, Kiss András, „mindentudó” füzetébe lapoz. Az oldalak tele számokkal, rovatokkal. Összeadás, szorzás, osztás, kivonás ;— így születnek a mutatók, amelyek barométer-érzékenységűek, hónapról-hónap- ra jelzik: hogyan áll a termelőszövetkezet, miként sikerül a tervtárgyaló közgyűlésen elfogadott célkitűzéseket valóra váltani. A féléves mérleg elkészült. Mit mutat? — Árbevételünket időarányosan teljesítettük. A tojásértékesítés, a melléküzem- ágak termelése, és a gabona magas hozama tette lehetővé — magyarázza a gazdaság elnöke. A növénytermesztés első „félideje” a vártnál sokkal jobban sikerült. A 330 hektáron vetett búza átlagtermése 45.1 mázsa lett, a tervezett 24.2 mázsával szemben. Nem is emlékeznek, hogy valaha lett volna ilyen jó termés. A gabona bevétele kétmillióval több, mint amennyire számítottak. A kukorica azonban nem a legjobb előjelek között fejlődik. A szárazság kedvezőtlenül hatott. Hiába adagolták a műtrágyát, a csapadékhiány miatt hatékonysága mérsékelt. — Repcét 118 hektáron termesztünk. Igaz, az árbevétel elmaradt 240 ezer forinttal, de ennek ellenére, nem mondunk le a növényről. Jó elővetemény a búzáA Balatonnál a főidényben hozzávetőleg kétszázezerre becsülhető a vendégsereg száma. *Az üdülővidéken ezért az utóbbi hetekben fokozták az ellenőrzéseket. A sok százezer embert érintő ellátásról és az ellenőrzések tapasztalatairól Jánosi Gyula, a Veszprém megyei Tanács kereskedelmi osztályvezetője az MTI munkatársának elmondotta, hogy a főszezoni tapasztalatok egészben véve kedvezőek, javult a szervezettség, az északi parton például 1100 kereskedelmi és vendéglátó egység gondoskodik az ellátásról. Naponta kétszer visznek tejet az árusítóhelyekre, de van mintegy harminc olyan egység is, amely azonnali szállítást is kérhet. A húsipar naponta szállítja áruját a tóparti árusítóhelyekre és éttermekbe. Szembetűnően javult — a tavalyihoz képest — az üdítőital- és sörellátás is. Alapvető cikkekben tehát nincs hiány az üdülővidéken, tovább kísért azonban az a gond, hogy a dolgozók egy része szakképzetlen. Sok elA legszebb pillanatok egyike, amikor az újonnan épült családi házban először gyújtanak villanyt. A fény otthonossá teszi a talán még üres szobákat. Az áram megdolgoztatja a háztartási gépeket és megszólaltatja a televíziót. Fontosságát csak akkor érezzük igazán, ha nincs. Mosonyi László, az ÉMÁSZ megyei üzemigazgatóságának tervcsoportvezetője. Talán ő az első, aki megtudja, hogy egyik, vagy másik községben villanyhálózatot bővítetlek — az érintetteknél, a lakóknál is olőbb tudja. — Hosszú munka a tervezés és az előkészítés. „Látszatja” már csak akkor van, amikor kivonulnak a gépek, megkezdődik az oszlopok helyének kiásása, és megjelennek a szakemberek. Pedig a be'sö műhelymunka az alap. Az ÉMÁSZ többféle „pénzforrásból” dolgozik. A községi tanács saját erejéből, a fejlesztési alap terhére is kérhet hálózatbővítést. A gyors községfejlesztés sok helyütt nak — mondja Kiss András. • A málnatermés valamivel elmaradt a várttól. Emiatt 420 ezer forinttal kevesebb a bevételi oldal. Már kész az elképzelés, hogyan csökkentik ezt a kiesést. Málnavesz- szőket értékesítenek 350 ezer forintért — Az állattenyésztés félévi eredményei is biztatóak. A tojótyúkok száma 13 ezer darabbal növekedett. Eddig 5,7 millió forintot hozott a tojás. Pontosan annyit, amennyire számítottunk. Gondot okozott azonban, hogy a partnerek nem tudták a tyúkokat időben szállítani, s emiatt épületeink egy része kihasználatlanul állt. Másik problémánk, amely mindennapos: gyenge a tápellátás. Oda jutottunk, hogy egyik napról a másikra kétséges az állatok etetése. Már tárgyalásokat folytattunk a diósjenői és a tolmácsa gazdaságok vezetőivel, egy keverőüzem építéséről — sorolja a termelőszövetkezet elnöke. A SZARVASMARHAÁGAZAT féléves terve szintén a vártnak megfelelő. A nógrádi és a budapesti „ösz- szefogás” termelőszövetkezetek közötti megállapodás alapján Nógrádból a bikaborjakat szállítják a fővárosi gazdaságba, ahonnan viszont az üszőborjak érkeznek. Ez mindkét mezőgazdasági üzemnek előnyös. A féléves eredmények másik oldalról is megközelíthetők, a költségek szemszögé* lenőri jegyzőkönyv a gyakorlatlanságra, a hozzá nem értésre hívja fel a figyelmet. Tisztességtelen haszonszerzési törekvéseket főleg az idény- alkalmazottaknál lehet tapasztalni. Az Országos Kereskedelmi Felügyelőséggel együtt folytatott két nagy vizsgálatsorozat alkalmával 40 jegyzőkönyvet vettek fel. Ebből 30 esetben a bírságolás eszközéhez kellett folyamodni. Szigorúan jártak el a hamis számlázások, árdrágítások, súlycsonkítások esetében. Megvizsgálták a belkereskedelmi jogszabályok érvényrejutását is. Kiderült például, hogy a menü — kínálatra 1 vonatkozó rendeletet, az előírt kedvezményeket sok helyen semmibe veszik, illetve nem alkalmazzák. Az/ ellenőrzések során felfigyeltek árra is, hogy a reggeli ellátás a hiányos fel- készültség miatt akadozik. A nagy idegenforgalmú Bala- tonfüreden például az ellenőrzés idején csak a móló melletti „gomba” elnevezésű árusítóhelyen lehetett reggelit kapni. megköveteli, hogy az új há- ,zak bekapcsolását ilyen úton- módon intézzék. — Van rá példa, hogy a tanács vezetői nincsenek tisztában a tervezés és kivitelezés megrendelésének módjával. A „normális” eljárás, ha a tervezési szerződést negyedéven túli határidőre kötjük. Ha ennél korábban kérik, 50 százalékos felárat fizet a megrendelő. Olyan sürgős munka, melyet egy hónapon belül kérnek, csak egyszer akadt: egy balassagyarmati építkezésnél a KPM volt a beruházó, és égetően sürgős munkát kért. Ilyenkor azonban már igen-igen tetemes a felár. Mosonyi László szekrényében vagy száz elkészült terv sorakozik, s a dossziék mind egy-egy megkezdett, vagy nemrég elkészült szerelési, bővítési munka dokumentációi. Elkészült a terv. S azután? — A tulajdonképpeni helyszíni munka megkezdése előtt a szerelési osztályra kerül. Ha sürget a határidő, és nem lehet várni — zavar támadhat az anyágrendelésnél, -szállításnál. Ha költségvetés is kész, vállalkozási szerződést kötünk, s ezután lehet anyagot rendelni — mondja a csoportvezető. Ha a „lavina” megindul!, meg sem lehet állítani. Értesítik az előkészítő csoportot, indul az anyagszállítás. A helyszínen a szakemberek isméi kijelölik az oszlopok helyéi — hiszen egyszer már, tervezéskor, papíron kijelölték. s azután már a gépek következnek. S még egy érdekesség: mindez meg sem kezdődhet területfelhasználási engedély és az úgynevezett vezetékjog nélkül. Sok munka, együttműködés, hosszú idő — mindez azért a pillanatért, amikor kattan a villanykapcsoló, s fényt kap a szoba. <». j. NÓGRÁD - 1974. augusztus 17., szombat 3
