Nógrád. 1974. augusztus (30. évfolyam. 178-203. szám)

1974-08-01 / 178. szám

C oncaJves- nyilatkozat és problémák oiötérbon T'*s Csabi az MTI kiküldött tudósítója jelenti: Vasco Goncalves ezredes, ez ideiglenes portugál kor­mány elnöke a Capital című lisszaboni lapnak adott nyi­latkozatában kijelentette: F 'yelőre nem indultak meg tárgyalások arról, hogyan ru- r házzák át a hatalmat Por­tugália eddigi afrikai gyar­matain a helyi lakosság kép­viselőire, a felszabadítási szervezetekre. „Ezeket a meg­beszéléseket az érdekelt felek képviselőinek kell lefolvtat- niok, olyan formában, amely megfelel az összes érdekeltek érdekeinek” — mondotta a miniszterelnök. Goncalves nyilatkozatában elmondotta, hogy a kormány jelenleg az ország gazdasági és szociális problémáinak megoldását igyekszik előké­szíteni. A lisszaboni kormány egyébként határozatot hozott arról, hogy változatlanul fenntartja az árak és a bé­rek befagyasztásáról kiadott korábbi rendelkezést. Angola fővárosából. Luan­dából Lisszabonba érkezett jelentések szerint a városban kisebb összetűzések voltak a fehér lakosság egyes képvi­selői és az afrikaiak között, de az általános helyzet ki­elégítő. s a városban nyuga­lom van. Egyes demokratikus szervezetek csütörtökre nagy­gyűlést hívtak össze, hogy köszöntsék. a küszöbönálló függetlenséget, egyelőre azon­ban bizonytalan, hogy a gyű­Közel-keleti összefoglaló Egyiptom meghívta Abdel Halim Khaddam szíriai kül­ügyminiszterit és a Palesztinái Felszabadítási Szervezet kép­viselőit az arab politika össze­hangolásáról Kairóban folyta­tandó tárgyalásokra —, jelen­tette ki szerdán Iszmail Fah- mi egyiptomi külügyminiszter. Fahmi közölte, hogy Egyiptom a következő fő pontokat java­solja a megbeszélések napi­rendjére: az arab politika ösz- szehangolása a genfi közel- keleti békekonferencia felújí­tása előkészületeinek kereté­ben, a palesztin állam terve­zett létrehozásával kapcsola­tos kérdések megvitatás^, a Palesztinái Felszabadítási Szervezet önálló képviselete a genfi konferencián, és a jor- dániai fronton a csapatszét­választás problémája. Az egyiptomi külügyminiszter ugyanakkor nem utalt arra, mikor kerül sor a javasolt hármas konferenciára. Mint ismeretes, egyiptom az elmúlt héten hasonló kísérle­tet tett négyoldalú tárgyalások összehívására a jordániai kül­ügyminiszter bevpnásával, de a palesztin vezetők elutasítot­ták a részvételt, kifogásolva Szadat egyiptomi elnök és Husszein jordániai uralkodó júliusi tárgyalásairól kiadott közös közleményt. Izrael szerdán ismét meg­erősítette, hogy egy Egyip­tommal kötendő jövőbeni bé­keszerződés keretében sem hajlandó lemondani a Sínai- fálsziget déli részéről. Az or­szágnak ugyanis —, ahogy az izraeli vezetők többször céloz­tak erre — a következő tíz év alatt fokozott telepítési és ipa­rosítási céljai vannak ezen a területen. Haim Bar Lev ke­reskedelem- és iparügyi mi­niszter ismét azt hangoztatta, hogy „Sharm el Sejk városa és az azt övező körzet rendkí­vül fontos Izrael biztonsága számára”, ezért — mint mon­dotta — izrael nem hajlandó átadni ezt a területet. (MTI) lésre sor kerülhet-e. mert né- hányan politikai provokációk­tól tartanak. A két másik afrikai terüle­ten, Bissau-Guineában és Mozambikban a helyzet nor­mális. Mozambikban számos olyan politikai szervezet je­lentette be működésének meg­szüntetését, amely a közel­múltban alakult a helyi la­kosság soraiban. Ezek a szer­vezetek általában azért osz­lottak fel. mert a portugál hatóságok a FRELIMO-t isme­rik el a mozambiki lakosság egyetlen jogos képviselőiének. Lisszabonban könyv formá­jában jelent meg Alvaro Cun- halnak, a Portugál Kommu­nista Párt főtitkárának több •beszéde, főként azok. amelye­ket az országban végbement demokratikus fordulat óta mondott. Sokszorosított for­mában megjelent a Portugál Kommunista Párt története is. Több kiadásban adták köz­re az elmúlt hetekben Marx és Lenin néhány művét. Nagy népszerűségnek örvendenek azok a kiadványok is. ame­lyek az április 25-i demokra­tikus fordulattal foglalkoz­nak, közlik annak dokumen­tumait. A nap legfontosabb hangdokumentumairól hang­lemez is készült. (MTI) Üj lengyel rádióállomás felavatása. Konstantynow, Len­gyelország: Piotr Jaroszewicz miniszterelnök (jobbról) be­szédet mond az új rádióállomás felavatási ünnepségén. Az új létesítménynek két, egyenként ezer MW-os adóberende­zése van. Felmentések, kinevezések A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa dr. Lőrinc Im­re nehézipari minisztériumi államtitkárt tisztségéből —ér­demeinek elismerése mellett — felmentette, egyidejűleg Gór Nagy Sándort nehézipari minisztériumi államtitkárrá kinevezte. A Minisztertanács Menyhárt László nehézipari miniszterhe­lyettest e tisztség alól — más fontos állami megbízatás miatt — felmentette, dr. Halász Ti­bort, a Mátraaljai Szénbányák igazgatóját nehézipari minisz­terhelyettessé kinevezte. A kormány Havrán Istvánt, az Országos Bányaműszaki Fő­felügyelőség elnökét — érde­meinek elismerése mellett — e tisztségből, valamint mi­niszterhelyettesi rangja alól felmentette, és egyidejűleg Menyhárt Lászlót, az Országos Bányaműszaki Főfelügyelőség elnökévé, miniszterhelyettesi rangban kinevezte. (MTI) Röviden A szlovákiai Szliácson (Sliac) szerdán csehszlovák— NDK tárcaközi tárgyalások kezdődtek a személygépkocsi­gyártási kooperáció további el­mélyítésének lehetőségeiről. + Dr. Kőmives Imre nagykö­vet, hazánk állandó képviselő­je az egyesült nemzetek genfi hivatalánál és más nemzetközi szervezeteknél július 29-én tartotta búcsúfogadását. A fo­gadás nagyszámú részvevője között jelen voltak a nemzet­közi szervezetek vezető tiszt­viselői, valamint a Genfbe akkreditált képviseletvezetők. ♦ A szerdai jugoszláv lapok közlik a jugoszláv lapkiadó egyesületének nyilatkozatát, amely többek között megálla­pítja, hogy „a napilapok ki­adóinak nagy többsége rend­kívül kedvezőtlen anyagi hely­zetének rendezése érdekében szükségesnek tartja, hogy a napilapok árát már szeptem­bertől másfél dinárról két di­nárra emeljék”. A nyilatkozat a papírárak emelkedésére hi­vatkozik. ♦ A Belgrád közelében lévő Szremcsica ének- és tánc- együttesének meghívására egy hétig vendégszerepeit Jugo­szláviában a Tököli Délszláv Ének- és Táncegyüttes. A 44 tagú csoport egy hét alatt négy alkalommal lépett fel és ellátogatott a jugoszláv anti­fasiszta népfelkelés több tör­ténelmi helységébe. A kedd este Szremcsicen rendezett búcsúelőadáson jelen volt Tóth Elek, a Magyar Népköztársa­ság belgrádi nagykövete is. » I U.f Sierra Leone államfőiéi Hazánkba látogat az afrikai Sierra Leone-i államfő, dr Siaka Stevens köztársasági el­nök, hogy viszonozza Losonczi Pálnak, az Elnöki Tanács el­nökének tavaly őszi hivatalos látogatását. Személyében a mai Afrika egyik legérdekesebb személyiségét látjuk vendégül, aki határozott belpolitikájával és haladó, el nem kötelezett külpolitikájával mindinkább felkeltette a világ közvélemé­nyének érdeklődését és a fel- szabadulásért, a gazdasági megerősödésért küzdő afrikai népek elismerését. Losonczi Pál tavalyi látoga­tása alkalmából a Sierra Leo­ne-i sajtó méltatta annak je­lentőségét, hogy ő az első ál­lamfő, aki országukba látogat. A magyar államfőt és kísére­tét a Sierra Leone-i nép min­denütt nagy lelkesedéssel fo- gádta. A tárgyalásokon meg­állapították, hogy a két ország mélységesen egyetért az ENSZ alapokmányának rendelkezé­seivel, a béke és biztonság ügyének támogatásával, a gyarmati rendszer, a fajüldö­zés maradványainak felszá­molásával. A két ország kapcsolatai az elmúlt évek során a kölcsönös érdekek alapján bővültek. (Sierra Leone exportjának 65 százalékát az ott bányászott gyémánt jelenti, további tíz százalékát a vasérc, és bíznak a molibdén-, platina- és krómércbányák feltárásában.) A bányászatban dr. Siaka Stevens határozottan; állami közbeavatkozással serkenti a fejlődést. Most Magyarország és Sierra Leone gazdasági kapcsolatainak erősödésére számíthatunk. Semmi kétségünk, hogy kedves vendégünk látogatása megerősíti a tavaly kialakult személyes kapcsolatot hazánk vezető politikusaival. Dr. Sia­ka Stevéns, aki élvezi az afri­kai, harmadik világhoz tarto­zó országok bizalmát és meg­becsülését, s aki a világ nagy nemzetközi kérdéseiben a mi­énkhez oly’ közeli nézeteket vall — maga mondta egy nyi­latkozatában, hogy külpoliti­kájának alapja: nyitás min­denfelé. Magyarország népe hason­lóképpen — nyitott szívvel, barátsággal köszönti magas rangú vendégét. Tiltakozások a chilei hadbíróság törvéayteJen ítéletei ellen A magyar közvéleményben széles körű tiltakozást váltot­tak ki a chilei terrorhadjárat legutóbbi fejleményei, a légi­erő hadbíróságának törvény­telen és gyalázatos ítéletei. A magyar társadalom felhábo7 rodását tolmácsolva, különbö­ző magyar szervezetek Pi­nochet tábornokhoz és Jose Berdichewski katonai bíróhoz tiltakozó táviratot intéztek. A Hazafias Népfront- Orszá­gos Tanácsa és a Magyar Szo­lidaritási Bizottság távirata hangsúlyozza: a hazaárulás vádja és a halálos ítélet Car­los Lazora, a szocialista párt tagjára, valamint három tár­sára, a súlyos büntetések ki­szabása a légierő tisztjeire, polgári személyekre — azok­ra, akik hűségesen szolgál­ták Salvador Allende alkot­mányos kormányát: újabb ar­Forró Watergate-napok ? A washingtoni forró nyár kellős közepén felforrósodott az oly’ hosszú ideje húzódó Watergate-ügy. Ezen a héten számos olyan esemény tör­tént, amelyek már lehetővé ben nem változtak; a különb- Házból, az enyhülés politikája elleni alkotmányos vádemelés teszik egy valószínű „menet- ség most csupán az, hogy az pedig nem rövid lejáratú tak- cikkelyeit és szavaz arról, rend” felvázolását. Ez a me- adminisztráció emberei ügyet- tikai manőver, hanem törté- hogy ajánlja-e a képviselő- netrend azzal lenne kapcsola- lenek voltak, a manipulációk nelmi tendencia. háznak a vádemelést. Az első tos, hogy Nixon elnök „alkot- nyilvánosságra kerültek és ez Persze nem mindegy, hogy lényeges cikkelyt megfogal- rnányos vád alá helyezése” módot nyújtott Nixon és a a Watergate-ügy mennyire bé- mázták és az „az igazságszol- (angolul: impeachment) mi- republikánus adminisztráció nítja meg a Fehér Ház kül- gáltatás akadályozásával” vá- kor és milyen feltételek között ellenfeleinek egy páratlan he- politikai cselekvőképességét, dolta az elnököt a Watergate- következhet be. vességű politikai hadjárat Vagy éppen: mennyire teszi ügy kapcsán. A második cik­Mielőtt a .menetrend tárgy- megindítására. lehetővé az enyhülés ellensé- kelyt, amely „a hatalommal szerű ismertetéséhez fognánk, Nixon, aki belpolitikai érte- geinek, hogy zsarolják a bel- való visszaéléssel” vádolja az előré kell bocsátani: az Egye- lemben egész életében az politikailag szorult helyzetben elnököt, ugyancsak jóváhagy- sült Államokon kívüli orszá- amerikai politikai színkép levő adminisztrációt és meg- ták. Az első cikkelyt a bi- gokat a Watergate-ügy első- jobbszárnyához tartozott, kül- akadályozzák, hogy az ésszerű zottság 27:11 arányban, a mű­sorban abból a szempontból politikájában az utóbbi évek- nemzetközi kompromisszumo- sodikat 28:10 arányban fogad­' ---- ----------— U-á-i 1"'* 1-ítr.íiX« FKKÁl o +olr+iTraí fo «1 TFr» nné lolonlí hnrtn „„ é rdekli, hogy milyen hatása ben számos pozitív lépést kát kössön. Ebből a taktikai lehet a nemzetközi enyhülés tett. Ez nyilván nem egyéni- — de nem elhanyagolható je- irányzatára. Senkinek sem ségének változásából fakadt lentőségű — szempontból az voltak illúziói arról, hogy a — hanem abból a nem érték­pénz és a korrupció milyen télén tulajdonságából, hogy szerepet játszik hosszú évti- képes volt tudomásul venni zedek óta az amerikai poli- és felismerni a nemzetközi tikában, tekintet- nélkül az helyzetben bekövetkezett vál- elnök pártállására vagy sze- tozásokat. Ezért egészében mélyes tulajdonságaira. Épp realista külpolitikát folytatott, mára. A nyomás fokozódását ilyen kevéssé lepte meg Euró- ami egyik tényezőjévé vált a már jelezte, hogy a legfelsőbb-.1— — .»l— ."1 n. - Ki—n—órt — 4-n —,-f „í „ ol— . r, -ácrá 4 enyhülés folyamatát kétségte­lenül zavarhatja, illetve las­síthatja a Watergate-ügy fel- duzzasztása. A hét eseményei kedvezőt­lenek voltak Nixon elnök szá­ta el. Ez azt jelenti, hogy az első esetben hat, a második esetben hét köztársaság párti képviselő is a vádemelést ajánlotta. Így gyengének te­kinthető Ford alelnöknek az az érvelése, hogy a Waterga- te-ügyet a demokraták „párt- politikai célokra” akarják fel­használni. Miután a jogügyi bizottság Dát és a világot az hogy a nemzetközi enyhülés irányza- bíróság — tagjainak jó részét befejezte munkáját, körülbelül V ° . I ' i 1 r _ _________1 MIvah M/MTOrfto Iri __ (íi »-N nmvil lróccíKK Irnníil «-»1 h atalom a maga belpolitikai tának. Az enyhülés szempont- maga Nixon nevezte ki — céljainak elérésére titkosszol- jából Nixon személyes sorsá- egyhangúlag kötelezte az el­gálati módszereket, vagy — nak alakulása nem közömbös, nököt: szolgáltassa ki az ügyet az elektronikus korszak kellős de nem is döntő. Az enyhülés vizsgáló Sirica szövetségi bí- közepén — lehallgató készü- irányzatát a nemzetközi erő- rónak a Fehér Házban folyta­lékeket vesz igénybe. Éppen viszonyok személyektől füg- tott beszélgetések még megle­tíz nappal később kerül az ügy a képviselőház elé, ahol augusztus utolsó hetére vár­ható a szavazás. A képviselő­házban egyszerű szótöbbség­gel döntenek. Ez — figyelem­icn.cn.wu » w»4 40^.4V k,— —------­e zért az Egyesült Államokon getlen fejlődése váltotta ki. vő magnetofonszalagjait — be véve a jogügyi bizottság kívül sokan értetlenül szem- Ezt az irányzatot az Egyesült szám szerint hatvannégyet. A republikánus tagjainak a ma­iélték és álszentnek tartották Államok vezető politikai sze- legfelsőbb bíróság döntése gatartását — valószínűvé te­Nixon elnök ellenfeleinek mo- mélyiségeinek többsége támo- olyan taktikai vereséget je- szí, hogy a képviselőház is a rális felháborodását. Ügy vél- gatja. Ráadásul: Nixon 1976- ték — és némi joggal —, hogy ban. tehát valamivel több a megelőző évtizedekben al- mint két év múlva egyébként kalmazott módszerek lényegé- is végleg távozik a Fehér 2 NÓGRÁD - 1974. augusztus 1., csütörtök len tett Nixon számára, amely vádemelés mellett szavaz, befolyásolta az ügyet vizsgá- Ennek azonban Nixon elnök ló képviselőházi bizottság szempontjából (noha termé- munkáját. Ez a harmincnyolc szetesen súlyos politikai csa- tagú bizottság (teljes nevén: pás) még mindig nincs döntő a képviselőház jogügyi bízott- jelentősége. A képviselőház sága) fogalmazza meg a Nixon esetleges Nixon-ellenes dönté­se ugyanis a szenátus elé ke­rül, amely bírósággá alakul át, s dönt az alkotmányos vádemelésről. Ez nem bünte­tőjogi, hanem kifejezetten al­kotmányjogi kérdés. Amennyiben a szenátus, mint bíróság az elnököt bű­nösnek találja, akkor távoznia kell hivatalából és helyét Ford jelenlegi al elnök venné át — természetesen csak 1976- ig, a következő elnökválasz­tás időpontjáig. Ehhez a dön­téshez azonban már nem egy­szerű többség kell, hanem két­harmados többség. Kétes, hogy — hacsak időközben va­lamilyen elsöprő erejű új bi­zonyíték nem merül fel — a szenátusban Nixon ellenfelei elérik-e ezt a többséget. Amennyiben nem, Nixon hi­vatalban marad és az ügy le­zárul. Természetesen óriási erők csapnak össze ezekben a he­tekben az amerikai belpoliti­ka kulisszái mögött. Az össze­csapásokban a világot elsősor­ban érdeklő külpolitikai kér­dések alárendelt szerepet ját­szanak. Sokkal inkább szemé­lyi. párttaktikai és a novem­beri részleges választásokkal összéfüggő pozícióharcról van szó. Emellett jelentős szerepe lesz annak is, hogy a szená­tus tagjainak jórésze — sze­mélyes véleményétől függetle­nül — magának az elnöki hi­vatalnak a tekintélyét kíván ja majd megóvni. Mindez a Nixont napjainkban érő sú­lyos politikai csapások ellené­re a Watergate-ügy vitáját továbbra is teljesen nyílttá teszi. L—e. cátlan kihívás. A reakciós jun­ta nem számol azzal, hogy kegyetlenkedései tovább fo­kozzák minden jószándékú és haladó erő együttérzését és rokonszenvét Chile sokat szen­vedett népével. Közvélemé­nyünk nevében a leghatáro­zottabban követeljük, hogy az igazi vétkesek, a chilei nem­zet véres kezű hóhérai hagy­janak fel a bűnös és jóvátehe­tetlen erőszakkal. Követeljük az alapvető emberi jogok biz­tosítását, és a legelemibb em­beri méltóságot bemocskoló ítéletek azonnali felülvizsgálá­sát, valamennyi haladó szel­lemű politikai üldözött azon­nali szabadon bocsátását! A Magyar Országos Béke­tanács Elnöksége táviratban megdöbbenésének ad kifeje­zést, hogy a chilei légierő had­bírósága 67 hazafi felett ítél­kezett, s csupán három sze­mélyt mentett fel. Az elítél­tek nem hazaárulók! Az igaz­ság- és a békeszerető magyar nép nevében tiltakozunk a törvénytelenül kiszabott bün­tetések ellen. Követeljük az ítéletek megsemmisítését, a jogsértő módon fogva tartott hazafiak szabadon bocsátását — hangzik a tiltakozás. A Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsa táviratában szin­tén erélyesen követeli a chi­lei légierő katonai törvény­széke által hozott törvényte­len ítéletek megsemmisítését, az elítélt hazafiak azonnali szabadon bocsátását. Táviratban tiltakozott a chi­lei hadbíróság törvénytelen ítéletei ellen a Magyar Nők Országos Tanácsa is. (MTI) Csou En-laj megjelent Két hónap óta először je­lent meg a nyilvánosság előtt Csou En-laj miniszterelnök. A kínai államtanács elnöke szerda este jelen volt azon a banketten, melyet a hadsereg napja alkalmából adtak Pe- kingben. A rendezvényen a KKP Központi Bizottsága Po­litikai Bizottságának' 13 tagja vett részt. A bankett házigaz­dája Je Csien-Jing, a Kínai KP KB katonai bizottságának alelnöke volt. A protokoll-lis- tából egyébként kitűnik, hogy továbbra sincs betöltve a Lin Piao halálával megüresedett honvédelmi miniszteri, vala­mint a vezérkari főnöki tiszt­ség. Csou En-laj május vége óta távol maradt a nyilvánosság­tól, a Reuter tudni véli, hogy szívrohama volt. I

Next

/
Oldalképek
Tartalom