Nógrád. 1974. július (30. évfolyam. 152-177. szám)

1974-07-06 / 156. szám

y község megértésben | Páva-kör és Mari néni Va ' sssss/jsssssssssssysrsssssssssssssrsssssssssssssssssssssssssssssss/sssssssssssssssssJlt -^////y//////////#/////wv /// Géptávírón a gazdaságról A NÖGRÁD-nap alkalmá­ból több esetben kerestük a Magyarnándorí Állami Gaz­daság vezetőit. Sajnálatos, hogy személyesen nem talál­koztunk sem a gazdasági, sem a pártszervezet vezetőivel. 3 Ízért arra kényszerültünk, hogy kérdéseinket hagyjuk magunk után a gazdaságban. A kérdésekre Sándor József igazgató géptávírón adott vá­laszt: . * — A Magyarnándori Álla­mi Gazdaságban jelenleg a pillangósbetakarítás és nö­vényápolás az utolsó szakasz­ban tart. A kertészetben a cseresznyeszedés végén, és a meggyszedés elején tartunk. Kertészeti hozamaink a tava­szi fagyok hatására közepe- öcii. Az aratásra való felkészülés fontos tényezője, hogy a nö­vénytermesztésben finden egyéb munkát az aratás ide­jére befejezünk. Az aratási komplexbrigádok szervezése névre szólóan megtörtént, az aratási gépek szemléje június 23-én jól sikerült. Terméskilátásaink az utóbbi évek átlagától jobbak. Búzá­ból és tavaszi árpából hektá­ronként 40 mázsa feletti ter­mésre lehet számítani. A be­takarítási eszközeink leterhe­lése nagy. A tárolási kapaci­tásokat megfelelőképpen bőví­tettük. A magszállítás átvéte­lét a Nógrád megyei Gabona­felvásárló és Feldolgozó Vál­lalattal napi ütem szerint rög­zítettük. Az aratási munka to­vábbi korszerűsítése és a mun- ku termelékenységének növe­lése érdekében két Claas tí­pusú kombájnt vásároltunk két és fél millió forintért. Az aratási munka biztonsága, és folyamatossága érdekében üzemkész állapotba helyeztük az óránkénti 15 tonna telje­sítményű szárítóberendezésün­ket. Az állattenyésztési hozam és -értékesítés területén féléves tervünkhöz viszonyítva 150 ezer liter tejjel termeltünk többet. Az átvételi nehézségek ellenére túlteljesítettük a hí­zósertés- és hízómarha-érté­kesítés félévi tervét. Év végé­re előreláthatóan az állatte­nyésztés hozamai 10—15 szá­zalékkal haladják meg a ter­vezettet. Egyébként a gazda­ság idei termelési értéke 152 millió forint, ami teljesíthető­nek látszik. Becsülik az orvost Dr. Kecskeméti Gyula kör­zeti orvos négy község lakói­nak egészségére ügyel. Há- romezer-ötezáz ember. Mohó­ra, Magyarnándor, Deber- csény és Cserháthaláp aora- jára-uagyjára vigyáz. A ren­Eikezdték — abbahagyták Nem olyan emberek a ma- gyarnándoriak és a társközsé­gek lakói, hogy ok nélkül pa­naszkodnának. Ha pedig fel­emelik valamiért a szavukat, annak van alapja is. Így van­nak most a Cserháthaláp— Kismohora közötti útszakasz- szal, amelyik járhatatlan. A gépkocsik az út szélén járnak. Az még mindig jobb, mint a főút. A belterületen még rosz- szabbak az útviszonyok, ösz- szesen 10 kilométer szakaszon. Ügy mondják az emberek, hogy 4 liter tejjel indulnak el a tejbegyűjtő állomásra, de csak 2 literrel jutnak el a cél­hoz, mert a többi útközben a rossz útviszonyok miatt kilo- csolódik a kannából. A KPM már egyszer elkezd­te az út javítását, de abba is hagyta. Az útépítésre újabb ígéretet nem tettek. Mintha azt vallanák: fő a türelem! Türelemből nincs is hiány. A cserháthalápiak csakúgy, mint a társközségek lakói megértik, hogy a KPM is csak addig nyújtózkodik, amíg a takaró ér, vagyis ameddig anyagi fedezete engedi. Azt azonban nem értik, ha el­kezdték az út építését, akkor miért hagyták abba? Vagy talán ez a munka porhintés volt a község lakóinak szemé­be? delő Mohorán van, de a há­rom községbe is kijár, ahol felszerelt orvosi szobában fo­gadja a betegeket. — Külön örülök annak, hogy a halápi helyiséget ts rendbe hozzák, kibővítik. Jobb körülmények között vá­rom a betegeket. Egyébként Balassagyarmatról költöznünk Magvarnándorba. A csalá­dommal együtt megszerettük a községet, jól érezzük ma­gunkat. Dr. Kecskeméti Gyulát sok munka várja a körzetben. A négy falu mellett hozzá tar­toznak az iskolák, óvodák, de üzemorvosi tennivalók is. — Jó a kaocsolat a tanács­csal. Bizonyítja ezt a szép rendelő. A következő hóna­pokban a vöröskeresztes- munkában és az egészség- ügyi felvilágosításban sze­retnénk előbbrelépni. Jó PROGRAMOK, Érdekes előadások. A napokban fejeződött be a Radnóti Miklós Művelődési Házban az alsó szint átalakí­tása, amely négy-öt hónapot vett igénybe. Társadalmi mun­kában csinálták, elsősorban a fiatalok. Jó programokkal, érdekes előadásokkal várja a nándo- riakat és a környező községek lakóit a művelődési ház. Elő­adássorozat indul a képzőmű­vészetről, napjaink közéleté­nek legfontosabb kérdéseiről. De szeptembertől az ifjúsági klubon belül a műszakiak Is összejönnek egy kis szakmai továbbképzésre. Általában telt ház előtt játszanak a Dé­ryné Színház művészei, akik szívesen jönnek mindig a fa­luba. Kecskeméti Gyuláné, a művelődési ház vezetője arról is beszámolt, hogy ősztől új kezdeményezésként filmklub kezdődik, a fiataloknak rend­szeres beatkoncertek lesznek fővárosi zenekarokkal. A gye­rekeket olyan műsorok várják, mint Móka Miki zsebszínháza, Vitéz László kalandjai és egyéb gyermekműsorok. A rendszeres kiállítások mellett fotó- és bábszakkör irányítá­sát vállalta a művelődési ház, és érdekességként megszervez­ték az Ismerkedés Budapest­tel című programot, amelynek keretében havonta egyszer Bu­dapestre utaznak az érdeklő­dők. A főváros nevezetességei­vel, művészetével, színházai­val ismerkednek. Az augusztus 4-én sorra kerülő első utazás­ra máris sokkal több a je­lentkező, mint a férőhelyek száma. Bővítették a hálózatot Nagy szükség volt arra, hogy Magyarnándorban és Mohorán a villanyhálózaton keresztmetszet-bővítést végez­zenek. Ezt a munkát az anya­községben öt utcában végez­ték el, a mohorai úton pedig bevezették a villanyt. Most folyik a tárgyalás az ÉMÁSZ- szal arról, hogy Mohorán sor kerülhessen a közvilágítás kor­szerűsítésére. Erre mintegy 150 ezer forintot biztosít a közsé­gi tanács. Iskolaotthonos osztály Jó hírű körzeti iskola a ma­gyarnándori. Daróczi Ferenc igazgatóhelyettes elmondta, hogy kétszáz gyerek tanul a nándori iskolában, mert ide járnak a debercsényi és szen­téi felső tagozatosok is. Iskola­busz szállítja valamennyiüket, hogy kényelmesen utazhas­sanak. Külön érdekesség Nán­dorban az iskolaotthonos osz­tály. Ilyen a megye egyetlen községében sincs. A szülők között különösen nagy sikert aratott az „egész napos isko­la”, és a két tanító néni. Ben- cze Sarolta és Smida Tiborné szép eredményeket mutathat" fel. Ezért úgy határoztak, Hogy ' az idén újra indul egész napos osztály. Minden elsős ide jár. de a másodiko­sok is hasonló módon tanul­nak. Egyébként az iskolában nagy munka folyik a nyáron. Ebédlőt alakítanak ki, ahol hetven-nyolcvan napközis t,ud kényelmesen ebédelni. Meg­kezdődött a nyári nagytakarí­tás is, hogy szeptemberben tiszta osztályok fogadják a gyerekeket. Lesz-e étkezde? Az igpz, hogy az állami gaz­daságban dolgozók étkezteté­sét a gazdaság ellátja. A pe­dagógusok ebédje is biztosí­tott. De ml történik a többi alkalmazottal a termelőszö­vetkezetben és más Intéz­ményben dolgozó étkeztetésé­vel? — vetették fel többen is a kérdést a NOGRAD-nap ke­retében. A közétkeztetést legalább 150-en vennék igénybe a fa­luban. Az Idénymunkák ide­jén ez a szám megsokszoro­zódna. A termelőszövetkezet és az ÁFÉSZ ugyan elkészítette a tervét, ennek megvalósítása viszont csak 1978-ra várható. A község 'lakóinak többsége azt kért: ne várják meg 1978- at, s közös összefogással hoz­zanak létre Magyarnándorban is étkezdétl Nevezetes dolog Magyar­nándorban és Mohorán a Pá­va-kör. Három éve énekelnek együtt az asszonyok, férfiak, ö tvennél kevesebb még soha nem volt a létszám. Évente 5—6-szor fellépnek, mindig nagy sikerrel. Most nyári szünetet tartanak, de augusz- tps végén újrakezdik a próbá­kat. Ismert népdalokat gyűj­tenek, méghozzá külön aratá­si, szüreti, fonó-, lakodalmas, farsangi nótákat. Egyformán szeret a Páva-körbe járni a több mint hetven esztendős Rostás néni és a tizenhat esz­tendős Seres Zsuzsa. „Törzspávásnak” számít mér Klebniczky Pálné. Mari néni azt mondja: — Mindig szerettem énekelni, könnyeb­ben ment a munka, jobban telt az idő. Azt mondják, még most is jó hangom van. Fiatal koromban csak úgy szárnyalt. Sokat dolgoztam én, nyolc gyereket neveltem föl. A nó­ta, a dal mindig megvigasz­talt. Azért szeretem ma Is. A legkedvesebb nótám így kez­dődik: ..Daru madár az erdő­ben szépen szól..x Pártház épül Nándorból Prágába Nagy eseménynek számít a községben, hogy három iskolás gyerek rajza a Nóg­rád megyei faluból elju­tott a messzi Prágába. Ve- szelka Mária hetedikes, Guth Ágnes hatodikos és Kozics Magdolna hatodi­kos kislány — mindhárman a rajzszakkör tagjai — munkáit kiállították a prá­gai gyermekrajz-kiállításon. Nagy kitüntetés ez nem­csak a gyerekeknek, hanem az iskolának is! Mindhá­rom kislány a dél-amerikai Chilében történt esemé­nyek hatására készítette el rajzát, amelyről sokat hallottak a rádióból és te­levízióból. A szép sikerhez gratulálunk! Magyarnándorban és a hoz­zá tartozó községekben több mint száz párttag él. Irányítá­sukat a négy alapszervezet összefogásával csúcsvezetőség látja el. Ebben az évben újabb négy taggal gyarapodott a párttagok száma. Mind a négy nő. valamennyien 30 éven alu­liak és közülük három fizikai munkás. A párttagok is megtették kongresszusi vállalásaikat. Ügy határoztak, hogy a me­gyei pártbizottságtól kapott 150 ezer forintot — amelyet pártírodaház építésére kap­tak —- megtoldják és párthá­zat építenek. A tanács 90 000 forinttal támogatja a munkát. A párttagok társadalmi mun­kát vállaltak. Elvégzik az épít­kezés segédmunkáját, az ala­pozást, a villany- és vízveze­ték-szerelést és mást is, mint­egy 60 000 forint értékben. A tsz, az ÁFÉSZ 30 000 forinttal járul az építkezéshez fuvar, gépi munka és saját anyag adásával. Így a pártház teljes költsége meghaladja a 320 000 forintot. Az épületben két klubhelyiséget is kialakítanak a párttagok továbbképzésére, szórakozására. A kivitelezési munkálatokat még ebben a hónapban meg­kezdik. A létesítmény átadá­sát december 8-ra, a község felszabadulásának 30. évfor­dulójára tervezik. Megoldott a szolgáltatás Emlékmű A község lakossága kérte a tanácsot, hogy Magyarnándor felszabadulásának 30. évfordu­lója alkalmára létesítsenek felszabadulási emlékművet a faluban. A tanács eleget tesz a kérésnek. A nagyszerű kör­nyezetben, a Radnóti Miklós Művelődési Ház előtti park­ban felépítik a felszabadulási emlékművet. A terv elkészült, a 130 ezer forint is biztosított. Az emlékművet december 8-án avatják és úgy tervezik, hogy az ünnepségre meghív­ják azokat a szovjet katoná­kat, akik részt vettek Magyar­nándor felszabadításában. Magyarnándorban és a hoz­zátartozó községekben azzal dicsekedhetnek, hogy a tanács közreműködésével megoldot­ták a lakosság szolgáltatását. A négy községben jelenleg 12 kisiparos, négy nyugdíjas és 9 másodállású iparosember látja el a lakossági szolgálta­tást. Van közöttük fodrász, női szabó, cipész, könyvkötő, kő­műves, bádogos, vfz- és gáz­szerelő, elektroműszerész h tüzelőfa fűrészelő. Azt terve­zik, hogy Magvarnándorba 1 egy televíziót és háztartási gé­peket javító kisiparosnak is kiadják a működési engedélyi, A tanácsnak ez a terve tel­jes mértékben megegyezik a lakosság igényeivel. Tizenöt éve népfrontelnök Szedik a málnát Kellős közepén tart a mál­naszüret a Mikszáth Terme­lőszövetkezetben. A közös gazdaság határában Mohorán Halápon. Nándorban és Debercsényben mindenütt van málna. Mintegy hetven holdon termesztenek bogyós gyümölcsöt, amely jól jöve­delmez a tsz-nek és a ta­goknak. A mohorai faluvégen elterülő málnásban kaptuk lencsevégre a málnaszedőket, átvevőket és a csősz bácsit. Petrik" János brigádvezető el­mondotta, hogy reggel korán kezdődik a „nagyüzem”, egy­más után érkeznek a csalá­dok, hogy nekilássanak a sze­désnek. Közben bekanyaro­dik egy gépkocsi. Tamási János főagronómus is körül­néz. mi újság, hogyan halad a munka. Mindenki ismeri a faluban Benkó Istvánt, aki immár ti­zenöt esztendeje népfrontel­nök. Egyébként csoportvezető az ÁFÉSZ-nél. — Hosszú idő ez a tizenöt év... — Szívesen vállaltam a népfrontmunkát, a közös­ségért dolgozni mindig jó do­log. Akkor meg különösen, ha az embér látja, hogy nem tet­te hiába. Nagyon sokat válto­zott a falu, új házak épültek. — Minek örül a legjobban? — Talán a művelődési ház­nak, amely párját ritkítja. Sok-sok társadalmi munka van benne, mint ahogy közös erővel bővítettük a nándori óvodát, parkosítottunk. Még olyanok is szívesen dolgoztak, akiknek már felnőttek a gye­rekei. Jó a népfront és a tanács kapcsolata. Ez megmutatkozik a község fejlődésén. A szemé­lyes elismerés sem marad el, mert Benkó István nemrégen kapta meg az Országos Béke­tanács emléklapjá'. Tizennégy község, harminc bolt Telkek építkezéshez A közös községi tanács legutóbbi ülésén nemcsak Magyarnándor, hanem Mo­hóra és Cserháthaláp rende­zési tervét,is tárgyalta, illet­ve felülvizsgálta. Megállapí­tották a tanácsülésen, hogy az egyre növekvő kislakás­építési kedv megvalósításá­hoz mind több telket kell az érdeklődőknek . biztosítani. Ezért Mohorán 60, Cserhát- halápon 12 telek kialakítá­sa folyamatban van. Ma­gyarnándorban csak aratás után tudják a 80 telek kiala­kítását biztosítani, ősszel a rendezési tervnek megfelelő­en hozzákezdhetnek a ma­gánházak építéséhez az ér­dekeltek. Magyarnándorban találha­tó a Galga menti ÁFÉSZ köz­pontja, amely tizennégy köz­séget lát el. Vancsik Tivadar- né pénzügyi csoportvezetővel beszélgettünk, aki szakszerve­zeti titkár is. Egy-kettőre elő­vette a kimutatásokat, papíro­kat, hivatalos adatokat és el­mondta, hogy az ÁFÉSZ har­minc vegyesboltot, egy gáz­cseretelepet, öt minitelepet és tizenhét vendéglátó egységet üzemeltet. A gyakorlatban százmilliós évi forgalmat könyvelhetnek el. Az ÁFÉSZ- hez tartozó tizennégy község­ben általában jó az ellátás, leszámítva a kisebb-nagyobb hiánycikkeket. Központi kér­dés a kenyér. Ami a berceli sütőüzemből kerül ki, az ki­fogástalan, de ami Balassa­gyarmatról érkezik, arra bi­zony akad panasz. Búcsúzóul még hozzáteszi, hogy az ÁFÉSZ boltot nyit Galgagu- tán és Bercelen. Ami a nán­dori üzletet illeti, szűknek bi­zonyul. Tervezgetik is a bő­vítését, mert egyre gyarapo­dik a község lakóinak száma. Az oldalt összeállította: CSATAI ERZSÉBET, SOMOGY VÁRI LÄSZLO Fotó: KULCSÁR JÓZSEF NOGRÁD — 1974. július 6., szombat

Next

/
Oldalképek
Tartalom