Nógrád. 1974. július (30. évfolyam. 152-177. szám)

1974-07-31 / 177. szám

\ I V W3genf''"''i,omérf o megyében (in.) Eladó egy étterem Az FMKT többire képes a Nógrádi Szénbányáknál Megyénk turisztikailag érde­kes helyeinek nagy részén so- k :í javult a kereskedelmi ellá­tás. Üj éttermek, üzletek nyíl­tak. A turisták ellátása elfo- K-.dhaitó. (Az árak néha nehe­zen). A vállalatok azonban Sí' ídaságossági szempontok­ból húzódoznak az idegenfor- g .mi területeken való beru­házásoktól. így fordulhatott erő, hogy a Turistellátó Vál­lalat a közelmúltban árulta a Hotel áSalgó alatt levő étter­mét. t A kereskedelem kulcspont­ja az idegenforgalomnak. — Az Idegenforgalmilag leg­látogatottabb helyeken sajnos, csak a kereskedelem van ott. Vegyük például Hollókő ese­tét. A vár feltárás alatt, nincs pad, ahová leülne a fáradt tu­rista. Másutt Is hiányoznak a sétányok, esővédők, erdei utak, esetleg erdei tornapályák. A kereskedelem mellett mások is tehetnek az, Idegenforgalomért — mondja Nyerges János a Nógrád megyei Tanács keres­kedelmi osztályának vezetője, aki maga is szivén viseli az idegenforgalom fejlesztését. — Például? — Az erdőkben az erdőgaz­daság tevékenykedhetne aktí­A gzécsényl kastély az elmúlt századok hangulatát őrzi — egyelőre üresen. vabban. Hiányoznak a műve­lődési intézmények kezdemé­nyezései. Szécsényben a kas­tély felújítása húzódik. A tu­risták jönnek, mert tudják, ÖNMARCANGOLÓK Cikket Írtam egyszer a hivatkozókról, s közös jellem­zőjükként azt emlegettem, hogy nem vállalják önmagukat. Hogy kezükkel mindig kifelé mutogatnak: előre, _hátra vagy fölfelé, soha sem befelé, annak a körnek a közepé­be, amely személyiségüket határolja. Bezzeg az önmarcangolók, akikről most beszélek! Ok aztán mindig befelé mutogatnak, önmagukra hivatkoznak, saját ruhájukat tépik; soha egyetlen mozdulatuk túl nem lendül a körön, amely személyiségüket határolja! Ezek után meglepően hangzik, ha közös- jellemzőként róluk is azt állítom: nem vállalják önmagukat. Hogy mit vállalnak szerintem? Szerepet vállalnak. Sajátos szerep ez: az én tudat zavaraiból, túldagasztott hivatás-, sőt küldetésérzetből, önkínzó hajlandóságból és rossz lelkiismeretből áll össze. Természetesen: ahány ön­marcangoló, annyi egyedi változat. Hogy világossá te­gyem, kikre gondolok, két típusra egyszerűsítem a mil­liónyi változatot, s eszerint rajzolok vázlatos képet róluk. A magánéleti /önmarcangoló az egyik, a közéleti ön- marcangoló a másik. Milyen a magánéleti önmarcangoló? Olyan, hogy meg kell bolondulni tőle. Csupa bűntudat, bocsánatkérés, önvád. Mindenről ő tehet. Ha a szülőm, ar­ról, hogy leestem a szilvafáról, rosszul választottam fele­séget, nem csináltam karriert: „Hiába gyerekem, nem tud­tam ott lenni minden lépésednél.” Ha élettársam, arról, hogy ötről a hatra nem haladok* hogy kilukadt a gyom­rom, hogy másba szerettem bele: „Hiába, fiam, tudom, én, hogy teher vagyok a nyakadon.” Ha barátom, arról, hogy részegen megyek haza reggel, hogy a közös kirándulá­son bőrig ázunk: „Hiába, pajtikám, köpj szemen, de én mindig csak bajt hozok rád.” És minden bűntudat, bo- csánatkérés, önvád mögött a felmentés reménye bújkál. Bármilyen ellentmondásnak látszik: az önmarcango- lás tulajdonképpen az önigazolás egy formája. Eleve nem teszek meg valamit, s már föloldozást is nyertem, hiszen miatta én haragszom magamra legjobban. Rosszul élek, ostobán cselekszem gyámoltalanul kapkodok: ki vádolhat­na érte igazán, ha nem egyedül én? Hiszen én még rá is licitálok minden lehetséges vádra! Igen, miattam nem csi­nált karriert a gyerekem, lukadt ki az élettársam gyom­ra, ázott bőrig a barátom, pedig csak arról van szó, hogy egyszerűen alkalmatlan szülő, élettárs, barát, kolléga, fő­nök vagy beosztott vagyok. A magánéleti önmarcangoló a legnagyobb — kitalált — felelősséget is magára vállalja, csak hogy ne kelljen szembenéznie saját legkisebb — de létező — felelősségével. És milyen a közéleti önmarcangoló? Ugyanilyen, de mindezt nagyban csinálja. Gyerek, élet­társ, kolléga? Nála ezt a szerepet emberiség, de legalábbis nemzet, nép, felekezet játssza. Ö viszont ugyanazt a sze­repet játssza a történelemben, mindvégig. Az ókori vi­lágban ő a vezeklő próféta. Az újkorban ő a népmegvál­tó, aki fekete kenyeret eszik így vállalva magára az isten­adta nép szenvedéseit. Legújabb korunkban pedig ő a na- rodnyik, aki csizmát húz, bajuszt növeszt és tájszőlással leplezi, hogy akár franciául is megszólalhatna, hiszen gye­rekkorában nevelőnőt fogadtak mellé szülei. De ő a hip­pirongyokba öltözött polgárgyerek is, aki úgy veszi magára az apák társadalmának bűneit, hogy kilép a társadalom­ból az álszegénység — de valódi mosdatlanság — álközös­ségében. Ez is ellentmondásnak látszik, dehát bármily kü­lönböző a narodnyikjelmez meg a hippijelmez, a sze­rep ugyanaz. A közéleti önmarcangoló álszerepben vezekel, ahelyett, hogy cselekedne. Kivonul a társadalomból, az osztályából egy álszerepbe, ahelyett, hogy saját dolgát vállalná. A ma­ga ruháit szaggatja, ahelyett, hogy a társadalmi bajokat leplező mítoszokat szaggatná. Hiszen avval, hogy Önma­gára mutat vádlón, a valódi okokról tereli él a figyelmet: személyessé, érzelmivé, erkölcsivé (lelkiismereti kérdéssé) oldja azt, ami vaskosan társadalmi, s amit ráadásul nem is vádolni kellene elsősorban, hanem kutatni-elemezni- megismerni, hogy változtathassunk rajta. A közéleti önmarcangoló nem változtatni akar, ha­nem szerepelni és szenvedni. Inkább magára vállalja a legnagyobb — kitalált — felelősséget is, csakhogy ne kell­jen szembenéznie saját legkisebb — de létező és józan cse­lekvést kívánó — felelősségével. Aki befelé mutogatva ön- marcangol — bármely típusba tartozik is —, éppúgy nem vállalja önmagát, mint az, aki kifelé mutogatva folyton másra hivatkozik. Ugyanannak az éremnek két oldaláról van tehát szó. Ezért mondtam, hogy a közéleti önmarcan­goló ugyanolyan, mint a magánéleti önmarcangoló. Az egyikre éppúgy haragudjunk, ha fölfedeztük magunkban, mint a masnira. Faragó Vilmos érdekes látvány. Nincs egy tábla, amely felhívná a figyel­met arra, hogy mikor nyilik meg végre. Bánkon csak a ke­reskedelem van jelen. — Azt mondják a színvonal kifogásolható. — Jogos a bírálat Hollókő­nél maradva: és magam hív­tam fel az üzletvezető figyel­mét, hogy kicsi a hűtőszekré­nye, nincs hús- és töltelékáru­ból választék, nem tart ké­peslapot; ízléstelen a kirakat. — Hogyan látja a jelenlegi helyzetet? — Az évek óta tartó fejlő­dés biztató. Az ember hajla­mos arra, hogy a hiányossá­gokat figyelje, holott jó néhány dologról Is számot lehet adni, ami kedvező az idegenforga­lomra nézve. Salgótarjánban a Kővár megnyílásával meg­oldódott az olcsó, gyors étkez­tetés, amelyet a turisták is szívesen vesznek igénybe. A Nógrád megyei Vendéglátó Vállalat hét végeken mozgó­árusokat alkalmaz, s a turis­ták áltál leglátogatottabb he­lyeken gondoskodik az üdítő italokról. A szállodai férőhe­lyek évről évre növekednek, s lehetne sorolni tovább. — Ki hiányzik a sorból? — Sajnos, s ez gyakori té­ma közöttünk is, a turisták egy-két napnál többet alig töl­tenek Nógrád megyében. Nem tudunk olyan túratervet ösz- szeállítani, ami itt-tartaná őket. Talán, ha a kultúrában dolgozó szakembereinknek lenne idejük néha az idegen- forgalom szempontjait is fi­gyelembe venni, előbbre lép­hetnénk. Elég csak az Idegen- forgalmi Hivatalt bevonni az eseménynaptár összeállításá­nál, s máris tudna újabb prog­ramot ajánlani a turistáknak. A rétsági nemzetiségi nap, a rárósi kulturális nap, jó lehe­tőség az idegenforgalom szá­mára is. igyekszik a turisták igénye jobban kielégíteni? — Azokra a helyekre, ame lyekett a turisták kedvelne a lehetőségekhez mérten be vebb választékot biztosítunk kereskedelmi vállalatok f: gyeimét felhívtuk a tárgyi í személyi feltételek megtererr tésére. Javítani kell a hűti kapacitáson, ha szükséges, kiszolgálás gyorsítása érdeké ben kisegítő személyzet alkal ma zására is lehetőség van. A kereskedelmi osztályvézc tő válaszai kielégítőek azok ía .a kérdésekre, amelyek turistákban is megfogalmazó danak, miközben járják megyét. Egy biztos: a kereskedelem ®okffc kell még fejlődeni av_h°^ k°gy ne legyen kiío gás a kiszolgálás, az áruvá laszték, az arak ellen. Ez azon érinti.nemc6ak a turistáka or>nf^ÍlC;genÍ0rga,om «’em pontjából szamba jöhető he lyeken jelen van a kereske deiem. Ez !S hozzájárult hog az utóbbi időben növekedet HoHőMébe lát0®atók szám; Hollókőn nemsokára új étté rémben étkezhetnek a ven elegek. Pásztó környékén ké csarda épül a közeljövőben, a Hotel Saigo étterme sinc gazda nélkül. (Folytatjuk) Szabó Gyula A NÓGRÁDI Szénbányák­nál közös tanácskozáson ér­tékelték az FMKT-munkát. A fiatal mérnökök, techniku­sok e nagyszerű mozgalma a vállalatnál már hosszabb és eredményes múltra tekinthet vissza. Hogyan értékelik az elvégzett munkát — kérdez­tem az FMKT vezetőjétől. Szopóczi Feremctől? — Az idén már csaknem százan vesznek részt az FMKT-mozgalomban. Ez azt jelenti, hogy mintegy 25 szá­zalékos a számszerű fejlődés az elmúlt évhez viszonyítva. Hét üzemi FMKT tevékeny­kedik. Munkájuk az utóbbi időben szervezettebb lett. Eh­hez hozzájárult, hogy a ver­senyt egyénileg, pontozásos, rendszer alapján értékeljük. A Kiváló Ifjú Mérnök, és Ki­váló Ifjú Technikus címek odaítélése olyan egységes elvek alapján történik, amit a vállalati versenyszabály­zatban is rögzítettek. Az el­múlt évi munka alapján 15 mérnök, és 22 technikus érte el a megtisztelő címet. — HoL hogyan tevékeny­kednek a fiatal műszakiak? — Talán néhány példával érdemes Illusztrálni. Szoros­patakon a vágathajtások ter­melékenységének növelésé­re és a költségek vizsgálatára készül szakdolgozat. A hid­raulikus acéltámok alkalma­zása is az FMKT keretében készült szakdolgozat alapján valósult meg. A nagybáto- nyi gépüzemnél egy öttagú kollektíva elkészítette az acélszerkezeti csarnok fűtési, sőt a kivitelezési tervét is. „Szervezésről vezetőknek” címmel ugyancsak készült egy szakdolgozat, ami elsősorban a középkádereknek, a mun­kahelyi vezetőknek adott hasznos tanácsokat erről a fontos kérdésről. A válla­lat központjában a diszpé­cserszolgálat tökéletesítése érdekében elkészült az ipari tévé alkalmazására egv terv- lavaslat. A ménkesi akna és a kisterenyei gépműhely energiaellátásának vizsgála­táról szakdolgozat készült. Az elmúlt év alatt 13 szakdolgo­Nógy év — ötezer forin) A munkások keresetének folyamatos emelese egyik fon­tos feladata a ZIM salgótarjá­ni gyára vezetőinek, és a szakszervezeti bizottságnak. Az elért nyereségtől füg­gően az elmúlt négy évben saját erőből évenként 3—4 százalékkal emelték a munká­sok bérét. Figyelembe véve a tavalyi központi béremelést, az előbb említett időszak alatt majdnem ötezer forinttal nőtt a munkások átlagkere­sete. Jelenleg 1500 forintnál ke­vesebbet, száz dolgpzó ^keres. Közülük negyven munkás, a többi pedig adminisztrátor, kisegítő és a nem ipari kate­góriába tartozik. Új Kossuth-könyvek A közelmúltban számos ér­dekes politikai és ismeretter­jesztő mű jelent meg a Kos­suth Könyvkiadónál. Az olasz kommunista mozgalom egyik legkiválóbb vezetőjének, és teoretikusának, Antonio Gramscinak mintegy 200 le­velét tartalmazza a „Levelek a börtönből” című kötet. Az írások 1926. novembere és 1937. januárja között keletkez­tek, családja tagjaihoz és né­hány barátjához szólnak. Diplomáciai történetet kap kézhez az olvasó Tatár Imre „Európa biztonsága” című kö- tetjével, amelyben a szerző az elmúlt öt esztendő történetét foglalja össze. a politikai enyhülés folyamatának szem­szögéből. A Bácskai Tamás, Huszti Ernő és Simon Pétemé szer- zötrió közös műve, „A pénz” arra vállalkozott, hogy bemu­tassa a pénzt az idő 'sodrában, felhasználását a különböző korokban, társadalmakban, or­szágokban. helyzetekben. Be­hatóan foglalkozik elsősorban a múlt és a jelen magyar pénzügyi kérdéseivel a sza­badságharctól napjainkig. Dr. Gerle György „Környe­zetvédelem Magyarországon” című írása ismerteti a főbb környezeti ártalmakat, ezek méreteit, forrásait, bemutatja az ellenük folyó harc ered­ményeit, gazdasági eszközö­ket. akcióprogramokat. A termelésirányítás tudo­mányos alapjai — O. V. Koz­lova és J. N. Kuznyecov szov­jet szerzőpár könyve — olyan problémákra összpontosítja vizsgálódásait, amelyeknek jó megoldása nagyban elősegíti a termelés hatékonyságának növelését. ‘ zatot készítettek el a fiatal mérnökök, technikusok. Olya­nokat. amelyek hasznosítha­tók a vállalatnál. — A célkitűzések között szerepel az újítómozgalom és a szocialista brigádrpozga- lom segítése is. Vajon sike­rült-e megvalósítaniuk az ezzel kapcsolatos elképzelé­seket? — Évről évre szerepel a feladattervben a fizikai újítók segítése. Mégis úgy érezzük, hogy ezekkel a lehetőségekkel nem élnek eléggé. Ennek egyik oka lehet, hogy az újí­tók részéről kevés az igény, de lehet más oka is. Érdemes lenne üzemenként külön-kü- lön vizsgálni a kérdést. Legutóbb — vita során — ezzel többen foglalkoztak. Gondolom az újítási felelő­söknek kellene jobban tarta­ni a kapcsolatot a helyi FMKT vezetőivel és, ha a fizikai dolgozóknak újítással kapcsolatban gondjuk van. akkor azt jelezni kell. Ennek .hiányáról egyébként többen is beszéltek. — A SZOCIALISTA bri­gádokkal való kapcsolat ugyancsak erősítésre szorul. Ezt a munkát a jövőben mi is jobban értékeljük. Gondo­lunk arra. hogy például a felajánlások megtételénél az éves verseny szervezésénél, az üzemi FMKT segíthetne tanácsaival. — Hogvan értékeli a fiata­lok lelkesedését, tenniakará- sát. és legutóbb milyen fel­adatokat határoztak meg ez­zel kapcsolatban? — Ügy érzem lelkesedésben nincs hiány. Erre Is tudok példát mondani. Sürgős volt például a ménkesi kötélpályái feladóállomás automatizálási terveinek elkészítése. Erre nem volt tervezői kapacitás, de az FMKT keretében gyor­san elkészültek a tervek. A népesedéspolitikai határozat végrehajtásához is hozzájá­rultunk. Három óvoda bővíté­sének. egy iskola korreoetá- ciós osztályának terveit az FMKT keretében társadalmi munkában végeztük eh öt tagunk kapott ezért kitüntető jelvényt. A járás több üze­méinél, ahol az FMKT-mozga- lom még ..gyerekcipőben” jár, segítünk a szer­vezésnél. A felajánlások között szerepel hogy a nagy - bátonyi gépüzemnél. — ahol 78 írástudatlan dolgozó van. — tagjaink ezeket megtanít­ják ími-olvasni sőt korrepe­tálással segítik az általános is­kolát végzőket. — A vállalatnál az Idén pályázati felhívás született, közösen a vállalatvezetőség­gel. és az OMBKE heM csoportjával. Ebben a műsza­ki színvonal emelésére, a gaz­daságosság javítására, a bá­nyászati tevékenység eredmé­nyességének növelésére kér­tünk javaslatokat. Már érke­zett be jeligés szakdolgozat, és az utóbbi időben egyre többen jelezték, hogy részt vesznek a pályázaton. A me­gyei ifjúmunkás év program­jához is csatlakoztunk. Részt veszünk az alkotó ifjúság pá­lyázaton, ezenkívül szakmai versenyeket szervezünk, se­gítjük a Szakma Ifjú Meste-e címért folyó versenymozgal­mat. Idetartozik az ifjúmun­kás újítópályázat segítése is. — A LEGUTÓBBI tanács­kozáson viszont jogos Igény­ként mondták el a fiatalok, hogy több tájékoztatást Kér­nek a feladatokról, egyrészt a KISZ-től, másrészt az üze­mek vezetőitől. Fontos, hogy az üzemek előtt álló megoldás­ra váró oroblémákat. jobban megismerhessék. Indokolt ez a kérés, mert mi is úgy ítéljük .me*, hogy a fiatal mérnökök, technikusok köré­ben még sok a szellemi ka­pacitás. amivel az üzemeknél az eddigieknél jobban szá­molhatnának. Az is igaz. vi­szont. hogy az FMKT kereté­ben végzett munka a munka­köri kötelességen felül van. Mégis úgy érzem, hogy ez a mozgalom többre lenne ké­pes! Egv másik fontc* fela­datot. megjelöltünk, ez bedig a pályakezdő fiatalok foko­zott segítése. Ezért is többet kell. tennünk — fejezte be a beszélgetést Szopóczi Ferenc, az FMKT vezetője. B. J. Mezővazdasdqi gépkezelők A szovjet mezőgazdaság gyors iparosodása következté­ben az utóbbi időben a mező- gazdasági gépkezelő szakmá­ban 40 új foglalkozási ág ala­kult ki. Ilyen például a mező- gazdasági gépek és gép­egységek hibamegállapí­tói, a mezőgadasági ter­mékek elsődleges feldolgozói. A kolhozok és szovhozok gépkezelőit — köztük sok lányt is — mezőgazdasági szakiskolákban képezik ki. Elsajátítják a könnyű trakto­rok vezetését és több más nél­külözhetetlen — az állatte­nyésztéssel és növénytermesz­téssel összefüggő — ismeretet. A Szovjetunió 1400 mező- gazdasági szakiskolája közül csaknem minden negyedik olyan középfokú végzettséget biztosít hallgatóinak, amely felsőfokú tanulmányokra jo­gosítja őket. A mezőgazdasági középiskolák minden költsé­gét az állam fedezi. A tanu­lók ingyenes étkezésben és ruhaellátásban részesülnek. A mezőgazdasági szakisko­lákban jelenleg több mint 570 ezer hallgató tanul, közöttük 100 ezer lány. A kilencedik ötéves tervben ezeknek az is­koláknak két és fél millió jól A Kazah SZSZK uzunagacsl mezőgazdasági szakiskolájá­ban tanuló 310 lány egyike, a 17 éves Orinbasar Tabijeva. képzett szakembert kell felké­szíteniük leendő hivatásukra. Komba fnos fora vúr Az aratási munkák dandár­jában kiemelkedő eredmény született. A szandai Lenin Termelőszövetkezetben csúcs- eredményt ért el Babka Jó­zsef SZK—4-es kombájnjával. Egyetlen napon, 7 vagon bú­zát aratott le! Ezzel a napi keresete is rekordot ért el. A szép összegért persze na­gyon megdolgozott Babka Jó­zsef. Reggel 6-tól este 10-ig megállás nélkül aratott. Zök­kenőmentes volt a kiszolgálá­sa is. Csúcseredmény minden­kor több ember összefogásá­val. jó munkával jöhet csak létre. NÚGRAD — 1974. július 31., szerda 5

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom