Nógrád. 1974. július (30. évfolyam. 152-177. szám)
1974-07-30 / 176. szám
/ idegen forgalomért a megyében (1L) Motel épül Bánkon Csendes olykor a banki tó. Jövőre új motel áll a partján A fejlődés jelei kétségtelenek, ha megyénk idegenforgalmára jellemző számokkal kezdünk játszani. 1969-ben 42 ezer vendég 102 ezer éjszakát töltött a megyében. Tavaly 45 ezren 148 ezer napig vettek igénybe a szálláshelyeket. A számok előbbrelépést mutatnak, de az ütem lehetne gyorsabb is. — Mi hátráltatja? — A megyébe érkező turista szamára nehéz összeállítani több napos, esetleg egyhetes programot. Az egyéni kirándulók sokszor a legminimálisabb információknak is szűkében vannak. Nincs elég tájékoztató tábla, prospektus, útmutató, ismeretterjesztő kiadvány, amely bemutatná: mit erdemes megnézni Nógrád megyében. — Hogyan lehet ezen segíteni? — A közelmúltban a megyei NEB az idegenforgalom helyzetét, feltételeit vizsgálta. Ilyen átfogó anyag még nem készült. Ott is felvetődött néhány probléma, elsősorban a propagandaanyag hiánya — mondta Pers Ede, a Nógrád megyei Idegenforgalmi Hivatal megbízott vezetője. — Mit tesznek ennek megszüntetésére? — A tájékoztató, propagandaanyagok egy része elavult, másik része elfogyott. Még 1972. őszén megrendeltük a Nógrádi Űtikalauz, Balassagyarmati Ütikalauz és Salgótarjáni Űtikalauz című kiadványok elkészítését. Költséges, 415 ezer forintba kerül, sokáig készül. Mire kijön a nyomdából szinte már készíthetjük a következőt. Nemrég felvetődött egy Javaslat: az idegenforgalomban érdekelt szervek hozzanak létre közös propagandaalapot. Tudomásom szerint az utazási irodák megyei kirendeltségei e célra nem áldoznak, s inkább „kifelé” szerveznek. Nekünk pedig évente 30 ezer forintunk van. amiből legfeljebb szórólapokat készíthetünk. — Felvetődött a tanácsokkal, való kapcsolat is. — Igen. Minden egyes községi tanáccsal nem tudunk,kapcsolatot kiépíteni és fenntartani. Általában beszélgetésünk során azt tudakolják: mit sajtolhatnának ki belőlünk. Az idegenforgalom egy községben csak húszadrangú dolog. A két város tanácsával viszont rendkívül jó a kapcsolat. Anyagilag is segítenek. A két kiadvány költségeihez is hozzájárultak. Nógrád megyében jelenleg 345 szoba tartozik a fizeiő- véndég-szolgálathoz. Salgótarjánban és környékén mintegy 300 ágy, Balassagyarmaton 25, Pásztón 20, Nagy bátony ban 60 a férőhely. A bővítés elsősorban Bánkon, Diósjenőn, Szé- csényben szükséges. — Ez nemcsak rajtunk múlik. Ha a turisták nem veszik igénybe, a szobatulajdonosok nem kapnak egy fillért sem. A kisebb helyeken ezért nem kifizetődő nekik, bár néhány nap alatt Szécsényben is tudnának tíz szobát szerezni, csak legyen, aki igénybe vegye. — Ez Önökön múlik! — Mi nem kezeljük mostohán a fizetővendég-szolgálatot sem. A szállodákra, turista- szállásokra, campingekre sok energiát kell fordítani. A kulturáltság ezeken a helyeken magasabb. Bánkon például, jövő év végére 20 szobás, negyven férőhelyes motelt építünk, ami 3,7 millió forintba kerül. — Panaszkodnak, hogy kevés az idegenvezető. — A hivatal egy főállású és 14 másodállásű idegenvezetőt alkalmaz. Amennyiben igény van rá, biztosítjuk. — Mit tesz a hivatal, hogy szélesedjen az idegenforgalom? — Az igazság az, hogy minden a mi nyakunkba hárul. A többi utazási iroda csak közvetít, senki sem akar költeni. így egyedül, a megyei tanács támogatásával kell a gondokon enyhítenünk. Azok a feltételek, amelyek rajtunk múlnak néhány kivétellel biztosítottak. Kevés olyan szálloda van az országban, mint a Hotel Salgó. Olcsó, kényelmes. Az elszállásolással nincsenek gondjaink. A propagandaanyagot fokozatosan biztosítjuk, ahogy anyagi lehetőségeink engedik. Az ország összes megvei idegenforgalmi hivatalába küldünk kénes ismertetőket a megyéről. Van azonban egy másik probléma is. A programbiztosítás. Szeretnénk felvenni a kapcsolatot a művelődési intézményekkel. — A kereskedelmi ellátás? — Sajnos, s területen van még pótolnivaló — mondta Pers Ede. Mit kell pótolni a kereskedelemnek? Szabó Gyula (Folytatjuk) Az interpelláció becsülete AZ EGYIK városban a tanácstagoknak formanyomtatványt kézbesített a posta. Kissé szigorú, hivatalos mondat állt az élén: „A megyei tanács rendeletében foglalt szabályozás értelmében bejelentem, hogy a soron következő tanácsülésen a következők szerint interpellálni kívánok...” Már megint valami hűvös, hivatali gesztus! Így terem a bürokrácia! — dünnyög az ember első mérgében. De érdemes továbbjutni ennél, s arra gondolni; hátha így egyszerűbb, mint felállni a tanácsban, és élő szóval elmondani. S nem is csak ennyi ennek a hivatalos cédulának a haszna. Az interpellálás új rendje szerint csak be kell nyújtani a tanács elnökének az ülés előtt három nappal ezt a kitöltött nyomtatványt és a folytatás: a címzett osztályvezetőt szólítják a tanácsban, hogy adja meg a választ! Egyszerű, hatásos, gyors eljárás. A formaságokat sem kell tehát mindjárt és mindig elátkozni. Ez például olyan, amelyet azóta, hogy híre ment, máshol meg is irigyeltek. Hamar bebizonyosodott ugyanis, hogy praktikus, eredményes eljárás: meghozza az interpellációs kedvet. Becsülete van tehát a választottak szavának. Ezt pedig nemcsak a forma fejezi ki. Eltűnt a magyarázkodás — az intézkedés lépett a helyébe. A tanácstagok megnyugtató válaszokat vihettek a választókörzet lakosságának. Pontos és megbízható válaszokat, amelyeknek erkölcsi és — szükség esetén — anyagi fedezetük van. Az interpelláció lehetősége elősegíti közérdekű ügyek intézésének gyorsítását, a fejlődés menetében szükségszerűen és naponta születő ellentmondások időbeni észlelését, leküzdését, a körültekintő tervezést és az állandó informáltságot. Ezt féltették többen, amikor a városi tanács szervezeti és működési szabályzatába bekerült az új forma, az írásos bejelentés. S lám, éppen az ellenkezője történt, ahogyan ezt a közélet demokratizmusa meg is követeli. Ha a tanácstagoknak nem kell kilincselniük a hivatalban — egyébként arra is van jogszabály, hogy a közérdekű ügyekben soron kívül kell fogadni őket — energiájukat nem „kijárásokra” kell fordítaniuk, jóval eredményesebb lesz a választók között végzett munkájuk. Hiszen így . átgondoltabban, alaposabban foglalkozhatnak a fon* tos várospolitikai problémákkal: választóik körében több figyelmet szentelhetnek ezek ismertetésére, magyarázására, a lakosság észrevételeinek összegyűjtésére és hasznosítására. Nem csupa öröm, ez még, és nem maga a tökéletesség, erről nincs szó. Hiszen az uj módszer próbája a gyakorlat. Az első jelek azonban ígéretesek. Legtöbbet ígér az alaposság, amit az interpellációs kérdések vizsgálatánál a „hivatal” már most is tanúsított, s tanácstagok — interpellációs kérdéseik megfogalmazásával — szintén bizonyítottak. Ezt az alaposságot mindenkitől meg kell követelni. így például nem szabad elfogadni — válasz helyett — magyarázkodásokat, vagy ferdítéseket. Arra is volt példa ugyanis, hogy a tényeket elkendőző felvilágosítást adott az egyik vállalat főmérnöke, s ha a tanács illetékes osztályának munkatársai nem végezték volna el a szükséges ellenőrzést, bizony sorozatos felsülés lett volna az eredmény; Másrészt: a tanács komoly testület, az ott elhangzó interpelláció legyen tehát valóban odatartozó! Egyelőre kísért ugyanis az a veszély, hogy az interpellálás viszonylag kényelmes módszere mindenre gyógyírnak tetszik. A hivatalok, vagy az arra rendelt vállalatok illetékességét kár lenne megkerülni; hozzájuk tartozó ügyeket nem célszerű felsőbb fórum elé vinni. Ha egy utcában nein ég három villanykörte; ha betemetődött valahol a csatorna; ha nem takarítják rendesen valamelyik utcában a átjárókat, — ez nem interpellé- ciós téma a városi tanácsban, hanem egyszerű technikai kérdés, aminek elintézésére a megfelelő hivatali szerv az illetékes, ezeknél kell tehát zörgetni. AZ IDÉN újjáválasztott tanácsok tevékenységében — az új tanácstörvény és az annak elvi alapjain nyugvó szervezeti és működési szabályzat eredményeképpen — egyre több a demokratizmus szélesedését szolgáló elem. Az interpelláció rendszere ugyan nem új, de becsületének, rangjának emelése, hatékonyságának biztosítása megérdemli a közvélemény, a társadalom fokozott figyelmét, ellenőrzését. Sz. Simon István Az Egyesült Izzó harmincezer dolgozója közül tlzennyolcezren egyszerre vették ki a szabadságukat. Az üzemekben a karbantartók és ja vitók vették át a parancsnokságot.... A napokban hozták nyilvánosságra a SZOT Társadalom- biztosítási Főigazgatóság statisztikai jelentését az 1973. évi társadalombiztosítási helyzetről. A jelentés újabb nagyarányú előrelépésről ad számot. A társadalombiztosítás kiadásai 1973-ban a nemzeti jövedelem 12 százalékát tették ki — többet mint az előző esztendőben. A költségekből 20,3 milliárd forint — az összkiadásoknak majdnem a fele — nyugdíjasoknak, járadékosoknak jutott, 6,6 milliárd forint az orvos-kórház-rendelő- intézeti kiadások, 4.5 milliárd volt a táppénz, és 3,2 milliárd a gyógyszerköltség. Családi pótlékként 4,5 milliárdot fizettek ki. gyermekgondozási segélyre pedig 1,6 milliárd forint jutott. Az említett főbb tételek mindegyike jelentősen meghaladta az előző évi költségeket. A statisztikai jelentés az országos adatokat megyei igazgatósági, valamint szakmai bontásban is közli, így egészségügyi, szociális, sőt politikai következtetések levonására alkalmas adatok, megjegyzések szerepelnek benne Nógrád megyére vonatkoztatva is. TÁPPÉNZESADATOK Nógrád megyében 1973-ban ez összes biztosítottak száma ISIógrád és a társadalombiztosítás tásl rendszerének fejlesztése érdekében ugyanis már az év első felében újabb intézkedé129 ezer fő volt, -közülük 74 gésbe hozható a betegségek és 146 hozzátartozói nyugdíj- dául a szomszédos Heves se't> rendelkezések születtek, ezren táppénzre jogosultak. A súlyosságával az is, hogy az megállapító határozatot hoz- vagy Pest megyében. Hasonló Csak címszavakban említünk múlt évben a megyében 6,3 egy saját jogú biztosítottra ju- tak az iparban, és 466 öregsé- a helyzet a gyermekgondozási néhányat ezek közül, volt a táppénzesek százalékos tó gyógyszerfelhasználás Nóg- gi, 385 rokkantsági, 41 hozzá- segélynél. Az ipari dolgozók aránya, ez 0,4 százalékkal rádban 463 forint volt, jóval tartozói határozatot a mező- közül 3270, a mezőgazdaságjobb az előző évinél. Ezen be- kevesebb az országos, 485 fo- gazdaságban. Megjegyzendő, ban dolgozók közül pedig 520lül azonban figyelemre méltó, rontos átlagnál. hogy a nyugdíjhatározatok an vették igénybe ezt a sehogy amíg a salgótarjáni . ,,TTTCir,„ ügyintézési ideje a megyei gélyt, a biztosítottaknak 4,7 igazgatóság területén az 1972. «vugdijanok— Igazgatóságok 35 napi átlagá- illetve 3,6 százaléka, ami évi 7 százalékról 6,4 százalék- JABADUKOSOK hoz képest Nógrádban 41 nap, ugyancsak meghaladja az orra csökkent, addig a balassa- A nyugdíjas-járadékos lét- az üzemekben előkészíteti szágos arányokat. A javuló Ugyancsak január 1-től emel gyarmati igazgatóság terüle- szám az országban 1973-ban ügyekben pedig az országos 26 szülési arányt mutatja, hogy kedett a gyermekgondozási tén 5,8-ről 6 százalékra nőtt egymillió 683 ezer fő volt, a nappal szemben 34 nap volt. 1973-ban — ha még nem is segély összege az első szülött a táppénzesek aránya. A me- teljes népesség 18,1 százaléka. Ezek az összehasonlító szá- nagymértékben — növeke- után 150, a második gyermek gyén belüli átlagos javulás a múlt évben 74 700 fővel — mok arra is felhívják a fi- dett az élveszületések száma, után 250, a harmadik és a egyben azt jelenti, hogy Nóg- 5 százalékkal — nőtt a lét- gyeimet, hogy többet kellene Az ország minden ezer lakó- további gyermek után 350 forád már nem a „legbetegebb” számuk, a nyugdíjkiadás vi- — s bizonyára lehetne is — sára 15 élveszületés jutott, 0,3- rinttal. Az anyasági segély területe az országnak, mert a szont 21 százalékkal emelke- tenni az ügyintézési idő csők- al több mint az előző évben, összege négyszeri terhességi 1974. január 1-től érvényes a gyermekápolási táppénzre jogosultság kiterjesztése a gyermek 3 éves koráig, gyermekenként 60, 6 éves koráig 30 napra, egyedülálló dolgozónál egységesen 60 napra. táppénzesszázalékban Komá- dett. Ennek magyarázata az kentésére. rom, Borsod és Baranya me- év közben megjelent rendel- gyékben némileg rosszabb az kezésekben keresendő, ame- A CSALÁDOK ERDEKEBEN arány. A csökkenés azért is lyek a nyugdíjasok-járadéko- számottevő, mert 1973-ban az sok anyagi juttatásait növel- országos jelenség — főként az ték. év elején elterjedt infulenza- Nógrádban 43 900 nyugdi- járvány miatt — a táppénze- jas-járadékos élt, a megye lasek számának emelkedése kosságának 18,8 százaléka. volt (5,2-ről 5,4 százalékra.) Arányuk — Pest megye után tek aránya országosan Megjegyzésre érdemes az is, — országosan megyénkben a iparban 15,5. a mezőgazdaság- hogy a táppénzes állományt legmagasabb. Igaz. az Is a ban pedig 17,6 fő volt. Töbközött az tényékhez tartozik! hogy az ben váltak jogosulttá A javuló szülési arányra következtethetünk a családi pótlék költségeinek adataiból. Minden 100 biztosítottból a családi pótlékban (Érdekes adat a statisztikából: 1973-ban minden 5. szülőnő közül 4 dolgozó volt.) TOVÁBBI FEJLŐDÉS VÁRHATÓ , A SZOT Társadalombiztosítási Főigazgatóság statisztikai ,az jelentéséből csak néhányat, a orvosi vizsgálat után 2500 Ft- ra, legalább egyszeri orvosi vizsgálat után pedig ezer forintra emelkedett. Július 1-től lépett életbe a kétgyermekes családok családi pótlékának emeléséről szóló rendelkezés, gyermekenként havi 100 forinttal. Január 1-től érvényes — minisztertanácsi rendelkefontosabbakat emeltük ki. Az zés alapján —, hogy nyugel- 1974. évi azonban sok vonat- látások és egyébb ellátások okozó betegségek között az tényékhez tartozik, hogy az ben váltak jogosulttá a csa- kozásban más adatokat mutat, évenkénti 2 százalékos rendinfluenza után a balesetek öregségi nyugdíjasokhoz vi- ládi_ pótlékra, mint egy évvel majd. hiszen a társadalom- szeres emelésének legalacsoszerepeltek a második helyen, szonyítva a rokkantsági nyug- korábban. majd a mozgásszervi és a ke- díjasok aránya jelentősen Nógrád megyében még jobb ringési rendszer miatti zava- meghaladja az országos átla- a helyzet. Az iparban dolgo- társadalombiztosítás szolgálta, rok okoztak legtöbb munkaki- got. zók közül száz biztosítottból esést. Nógrád megyében 1973-ban 17-nek fizetnek családi pótlé- j’ ........... 1 —1 ........ ....... B izonyos mértégig ös&zefüg- 898 öregségi, 847 rokkantsági, kot, jóval többnek, mint pél- { NÓGRÁD - 1974. július 30., kedd 5 biztosításban jelentős fejlődés, nyabb összege havi 30 forint újabb előrelépés történik. A lehet. Kovács András
