Nógrád. 1974. július (30. évfolyam. 152-177. szám)

1974-07-30 / 176. szám

/ idegen forgalomért a megyében (1L) Motel épül Bánkon Csendes olykor a banki tó. Jövőre új motel áll a partján A fejlődés jelei kétségtele­nek, ha megyénk idegenfor­galmára jellemző számokkal kezdünk játszani. 1969-ben 42 ezer vendég 102 ezer éjszakát töltött a megyében. Tavaly 45 ezren 148 ezer napig vettek igénybe a szálláshelyeket. A számok előbbrelépést mutat­nak, de az ütem lehetne gyor­sabb is. — Mi hátráltatja? — A megyébe érkező turista szamára nehéz összeállítani több napos, esetleg egyhetes programot. Az egyéni kirán­dulók sokszor a legminimáli­sabb információknak is szűké­ben vannak. Nincs elég tájé­koztató tábla, prospektus, út­mutató, ismeretterjesztő kiad­vány, amely bemutatná: mit erdemes megnézni Nógrád megyében. — Hogyan lehet ezen segíte­ni? — A közelmúltban a megyei NEB az idegenforgalom hely­zetét, feltételeit vizsgálta. Ilyen átfogó anyag még nem készült. Ott is felvetődött né­hány probléma, elsősorban a propagandaanyag hiánya — mondta Pers Ede, a Nógrád megyei Idegenforgalmi Hiva­tal megbízott vezetője. — Mit tesznek ennek meg­szüntetésére? — A tájékoztató, propagan­daanyagok egy része elavult, másik része elfogyott. Még 1972. őszén megrendeltük a Nógrádi Űtikalauz, Balassa­gyarmati Ütikalauz és Salgó­tarjáni Űtikalauz című kiad­ványok elkészítését. Költséges, 415 ezer forintba kerül, so­káig készül. Mire kijön a nyomdából szinte már készít­hetjük a következőt. Nemrég felvetődött egy Javaslat: az idegenforgalomban érdekelt szervek hozzanak létre közös propagandaalapot. Tudomá­som szerint az utazási irodák megyei kirendeltségei e célra nem áldoznak, s inkább „ki­felé” szerveznek. Nekünk pe­dig évente 30 ezer forintunk van. amiből legfeljebb szóró­lapokat készíthetünk. — Felvetődött a tanácsokkal, való kapcsolat is. — Igen. Minden egyes köz­ségi tanáccsal nem tudunk,kap­csolatot kiépíteni és fenntar­tani. Általában beszélgetésünk során azt tudakolják: mit saj­tolhatnának ki belőlünk. Az idegenforgalom egy községben csak húszadrangú dolog. A két város tanácsával viszont rend­kívül jó a kapcsolat. Anyagi­lag is segítenek. A két kiad­vány költségeihez is hozzájá­rultak. Nógrád megyében jelenleg 345 szoba tartozik a fizeiő- véndég-szolgálathoz. Salgótar­jánban és környékén mintegy 300 ágy, Balassagyarmaton 25, Pásztón 20, Nagy bátony ban 60 a férőhely. A bővítés elsősor­ban Bánkon, Diósjenőn, Szé- csényben szükséges. — Ez nemcsak rajtunk mú­lik. Ha a turisták nem veszik igénybe, a szobatulajdonosok nem kapnak egy fillért sem. A kisebb helyeken ezért nem kifizetődő nekik, bár néhány nap alatt Szécsényben is tud­nának tíz szobát szerezni, csak legyen, aki igénybe ve­gye. — Ez Önökön múlik! — Mi nem kezeljük mosto­hán a fizetővendég-szolgálatot sem. A szállodákra, turista- szállásokra, campingekre sok energiát kell fordítani. A kul­turáltság ezeken a helyeken magasabb. Bánkon például, jövő év végére 20 szobás, negyven férőhelyes motelt építünk, ami 3,7 millió forint­ba kerül. — Panaszkodnak, hogy ke­vés az idegenvezető. — A hivatal egy főállású és 14 másodállásű idegenvezetőt alkalmaz. Amennyiben igény van rá, biztosítjuk. — Mit tesz a hivatal, hogy szélesedjen az idegenforga­lom? — Az igazság az, hogy min­den a mi nyakunkba hárul. A többi utazási iroda csak közvetít, senki sem akar köl­teni. így egyedül, a megyei tanács támogatásával kell a gondokon enyhítenünk. Azok a feltételek, amelyek rajtunk múlnak néhány kivétellel biz­tosítottak. Kevés olyan szál­loda van az országban, mint a Hotel Salgó. Olcsó, kényel­mes. Az elszállásolással nin­csenek gondjaink. A propa­gandaanyagot fokozatosan biz­tosítjuk, ahogy anyagi lehető­ségeink engedik. Az ország összes megvei idegenforgalmi hivatalába küldünk kénes is­mertetőket a megyéről. Van azonban egy másik probléma is. A programbiztosítás. Sze­retnénk felvenni a kapcsola­tot a művelődési intézmények­kel. — A kereskedelmi ellátás? — Sajnos, s területen van még pótolnivaló — mondta Pers Ede. Mit kell pótolni a kereske­delemnek? Szabó Gyula (Folytatjuk) Az interpelláció becsülete AZ EGYIK városban a tanácstagoknak for­manyomtatványt kézbesített a posta. Kissé szigorú, hivatalos mondat állt az élén: „A me­gyei tanács rendeletében foglalt szabályozás értelmében bejelentem, hogy a soron követ­kező tanácsülésen a következők szerint inter­pellálni kívánok...” Már megint valami hűvös, hivatali gesz­tus! Így terem a bürokrácia! — dünnyög az ember első mérgében. De érdemes továbbjut­ni ennél, s arra gondolni; hátha így egysze­rűbb, mint felállni a tanácsban, és élő szóval elmondani. S nem is csak ennyi ennek a hi­vatalos cédulának a haszna. Az interpellálás új rendje szerint csak be kell nyújtani a ta­nács elnökének az ülés előtt három nappal ezt a kitöltött nyomtatványt és a folytatás: a címzett osztályvezetőt szólítják a tanács­ban, hogy adja meg a választ! Egyszerű, ha­tásos, gyors eljárás. A formaságokat sem kell tehát mindjárt és mindig elátkozni. Ez például olyan, amelyet azóta, hogy híre ment, máshol meg is irigyel­tek. Hamar bebizonyosodott ugyanis, hogy praktikus, eredményes eljárás: meghozza az interpellációs kedvet. Becsülete van tehát a választottak szavá­nak. Ezt pedig nemcsak a forma fejezi ki. Eltűnt a magyarázkodás — az intézkedés lé­pett a helyébe. A tanácstagok megnyugtató válaszokat vihettek a választókörzet lakos­ságának. Pontos és megbízható válaszokat, amelyeknek erkölcsi és — szükség esetén — anyagi fedezetük van. Az interpelláció lehetősége elősegíti közér­dekű ügyek intézésének gyorsítását, a fejlő­dés menetében szükségszerűen és naponta szü­lető ellentmondások időbeni észlelését, leküz­dését, a körültekintő tervezést és az állandó informáltságot. Ezt féltették többen, amikor a városi tanács szervezeti és működési sza­bályzatába bekerült az új forma, az írásos bejelentés. S lám, éppen az ellenkezője tör­tént, ahogyan ezt a közélet demokratizmusa meg is követeli. Ha a tanácstagoknak nem kell kilincselniük a hivatalban — egyébként arra is van jogszabály, hogy a közérdekű ügyekben soron kívül kell fogadni őket — energiájukat nem „kijárásokra” kell fordíta­niuk, jóval eredményesebb lesz a választók között végzett munkájuk. Hiszen így . átgon­doltabban, alaposabban foglalkozhatnak a fon* tos várospolitikai problémákkal: választóik körében több figyelmet szentelhetnek ezek ismertetésére, magyarázására, a lakosság észrevételeinek összegyűjtésére és hasznosítá­sára. Nem csupa öröm, ez még, és nem maga a tökéletesség, erről nincs szó. Hiszen az uj módszer próbája a gyakorlat. Az első jelek azonban ígéretesek. Legtöbbet ígér az ala­posság, amit az interpellációs kérdések vizs­gálatánál a „hivatal” már most is tanúsí­tott, s tanácstagok — interpellációs kérdése­ik megfogalmazásával — szintén bizonyítot­tak. Ezt az alaposságot mindenkitől meg kell követelni. így például nem szabad el­fogadni — válasz helyett — magyarázkodá­sokat, vagy ferdítéseket. Arra is volt példa ugyanis, hogy a tényeket elkendőző felvilá­gosítást adott az egyik vállalat főmérnöke, s ha a tanács illetékes osztályának munka­társai nem végezték volna el a szükséges el­lenőrzést, bizony sorozatos felsülés lett volna az eredmény; Másrészt: a tanács komoly tes­tület, az ott elhangzó interpelláció legyen te­hát valóban odatartozó! Egyelőre kísért ugyanis az a veszély, hogy az interpellálás viszonylag kényelmes mód­szere mindenre gyógyírnak tetszik. A hiva­talok, vagy az arra rendelt vállalatok illeté­kességét kár lenne megkerülni; hozzájuk tar­tozó ügyeket nem célszerű felsőbb fórum elé vinni. Ha egy utcában nein ég három vil­lanykörte; ha betemetődött valahol a csator­na; ha nem takarítják rendesen valamelyik utcában a átjárókat, — ez nem interpellé- ciós téma a városi tanácsban, hanem egysze­rű technikai kérdés, aminek elintézésére a megfelelő hivatali szerv az illetékes, ezeknél kell tehát zörgetni. AZ IDÉN újjáválasztott tanácsok tevékeny­ségében — az új tanácstörvény és az annak elvi alapjain nyugvó szervezeti és működési szabályzat eredményeképpen — egyre több a demokratizmus szélesedését szolgáló elem. Az interpelláció rendszere ugyan nem új, de be­csületének, rangjának emelése, hatékonysá­gának biztosítása megérdemli a közvélemény, a társadalom fokozott figyelmét, ellenőrzését. Sz. Simon István Az Egyesült Izzó harmincezer dolgozója közül tlzennyolcezren egyszerre vették ki a szabad­ságukat. Az üzemekben a karbantartók és ja vitók vették át a parancsnokságot.... A napokban hozták nyilvá­nosságra a SZOT Társadalom- biztosítási Főigazgatóság sta­tisztikai jelentését az 1973. évi társadalombiztosítási helyzetről. A jelentés újabb nagyarányú előrelépésről ad számot. A társadalombiztosítás ki­adásai 1973-ban a nemzeti jö­vedelem 12 százalékát tették ki — többet mint az előző esztendőben. A költségekből 20,3 milliárd forint — az össz­kiadásoknak majdnem a fele — nyugdíjasoknak, járadéko­soknak jutott, 6,6 milliárd fo­rint az orvos-kórház-rendelő- intézeti kiadások, 4.5 milliárd volt a táppénz, és 3,2 milliárd a gyógyszerköltség. Családi pótlékként 4,5 milliárdot fi­zettek ki. gyermekgondozási segélyre pedig 1,6 milliárd forint jutott. Az említett főbb tételek mindegyike jelentősen meghaladta az előző évi költ­ségeket. A statisztikai jelentés az országos adatokat megyei igazgatósági, valamint szakmai bontásban is közli, így egész­ségügyi, szociális, sőt po­litikai következtetések levo­nására alkalmas adatok, meg­jegyzések szerepelnek benne Nógrád megyére vonatkoztat­va is. TÁPPÉNZESADATOK Nógrád megyében 1973-ban ez összes biztosítottak száma ISIógrád és a társadalombiztosítás tásl rendszerének fejlesztése érdekében ugyanis már az év első felében újabb intézkedé­129 ezer fő volt, -közülük 74 gésbe hozható a betegségek és 146 hozzátartozói nyugdíj- dául a szomszédos Heves se't> rendelkezések születtek, ezren táppénzre jogosultak. A súlyosságával az is, hogy az megállapító határozatot hoz- vagy Pest megyében. Hasonló Csak címszavakban említünk múlt évben a megyében 6,3 egy saját jogú biztosítottra ju- tak az iparban, és 466 öregsé- a helyzet a gyermekgondozási néhányat ezek közül, volt a táppénzesek százalékos tó gyógyszerfelhasználás Nóg- gi, 385 rokkantsági, 41 hozzá- segélynél. Az ipari dolgozók aránya, ez 0,4 százalékkal rádban 463 forint volt, jóval tartozói határozatot a mező- közül 3270, a mezőgazdaság­jobb az előző évinél. Ezen be- kevesebb az országos, 485 fo- gazdaságban. Megjegyzendő, ban dolgozók közül pedig 520­lül azonban figyelemre méltó, rontos átlagnál. hogy a nyugdíjhatározatok an vették igénybe ezt a se­hogy amíg a salgótarjáni . ,,TTTCir,„ ügyintézési ideje a megyei gélyt, a biztosítottaknak 4,7 igazgatóság területén az 1972. «vugdijanok— Igazgatóságok 35 napi átlagá- illetve 3,6 százaléka, ami évi 7 százalékról 6,4 százalék- JABADUKOSOK hoz képest Nógrádban 41 nap, ugyancsak meghaladja az or­ra csökkent, addig a balassa- A nyugdíjas-járadékos lét- az üzemekben előkészíteti szágos arányokat. A javuló Ugyancsak január 1-től emel gyarmati igazgatóság terüle- szám az országban 1973-ban ügyekben pedig az országos 26 szülési arányt mutatja, hogy kedett a gyermekgondozási tén 5,8-ről 6 százalékra nőtt egymillió 683 ezer fő volt, a nappal szemben 34 nap volt. 1973-ban — ha még nem is segély összege az első szülött a táppénzesek aránya. A me- teljes népesség 18,1 százaléka. Ezek az összehasonlító szá- nagymértékben — növeke- után 150, a második gyermek gyén belüli átlagos javulás a múlt évben 74 700 fővel — mok arra is felhívják a fi- dett az élveszületések száma, után 250, a harmadik és a egyben azt jelenti, hogy Nóg- 5 százalékkal — nőtt a lét- gyeimet, hogy többet kellene Az ország minden ezer lakó- további gyermek után 350 fo­rád már nem a „legbetegebb” számuk, a nyugdíjkiadás vi- — s bizonyára lehetne is — sára 15 élveszületés jutott, 0,3- rinttal. Az anyasági segély területe az országnak, mert a szont 21 százalékkal emelke- tenni az ügyintézési idő csők- al több mint az előző évben, összege négyszeri terhességi 1974. január 1-től érvényes a gyermekápolási táppénzre jogosultság kiterjesztése a gyermek 3 éves koráig, gyer­mekenként 60, 6 éves koráig 30 napra, egyedülálló dolgozó­nál egységesen 60 napra. táppénzesszázalékban Komá- dett. Ennek magyarázata az kentésére. rom, Borsod és Baranya me- év közben megjelent rendel- gyékben némileg rosszabb az kezésekben keresendő, ame- A CSALÁDOK ERDEKEBEN arány. A csökkenés azért is lyek a nyugdíjasok-járadéko- számottevő, mert 1973-ban az sok anyagi juttatásait növel- országos jelenség — főként az ték. év elején elterjedt infulenza- Nógrádban 43 900 nyugdi- járvány miatt — a táppénze- jas-járadékos élt, a megye la­sek számának emelkedése kosságának 18,8 százaléka. volt (5,2-ről 5,4 százalékra.) Arányuk — Pest megye után tek aránya országosan Megjegyzésre érdemes az is, — országosan megyénkben a iparban 15,5. a mezőgazdaság- hogy a táppénzes állományt legmagasabb. Igaz. az Is a ban pedig 17,6 fő volt. Töb­között az tényékhez tartozik! hogy az ben váltak jogosulttá A javuló szülési arányra következtethetünk a családi pótlék költségeinek adataiból. Minden 100 biztosítottból a családi pótlékban (Érdekes adat a statisztiká­ból: 1973-ban minden 5. szülő­nő közül 4 dolgozó volt.) TOVÁBBI FEJLŐDÉS VÁRHATÓ , A SZOT Társadalombiztosí­tási Főigazgatóság statisztikai ,az jelentéséből csak néhányat, a orvosi vizsgálat után 2500 Ft- ra, legalább egyszeri orvosi vizsgálat után pedig ezer forint­ra emelkedett. Július 1-től lépett életbe a kétgyermekes csalá­dok családi pótlékának eme­léséről szóló rendelkezés, gyermekenként havi 100 fo­rinttal. Január 1-től érvényes — minisztertanácsi rendelke­fontosabbakat emeltük ki. Az zés alapján —, hogy nyugel- 1974. évi azonban sok vonat- látások és egyébb ellátások okozó betegségek között az tényékhez tartozik, hogy az ben váltak jogosulttá a csa- kozásban más adatokat mutat, évenkénti 2 százalékos rend­influenza után a balesetek öregségi nyugdíjasokhoz vi- ládi_ pótlékra, mint egy évvel majd. hiszen a társadalom- szeres emelésének legalacso­szerepeltek a második helyen, szonyítva a rokkantsági nyug- korábban. majd a mozgásszervi és a ke- díjasok aránya jelentősen Nógrád megyében még jobb ringési rendszer miatti zava- meghaladja az országos átla- a helyzet. Az iparban dolgo- társadalombiztosítás szolgálta, rok okoztak legtöbb munkaki- got. zók közül száz biztosítottból esést. Nógrád megyében 1973-ban 17-nek fizetnek családi pótlé- j’ ........... 1 —1 ........ ....... B izonyos mértégig ös&zefüg- 898 öregségi, 847 rokkantsági, kot, jóval többnek, mint pél- { NÓGRÁD - 1974. július 30., kedd 5 biztosításban jelentős fejlődés, nyabb összege havi 30 forint újabb előrelépés történik. A lehet. Kovács András

Next

/
Oldalképek
Tartalom