Nógrád. 1974. július (30. évfolyam. 152-177. szám)

1974-07-14 / 163. szám

Pályaalkalmassági vizsgálat Képünkön egy érdekes pszichofiziológial vizsgálatot látha­tunk. De félreértés ne essék, a vizsgálatot nem a fehérkö­penyes technikus, hanem egy magyar gyártmányú R—10 számítógép végzi! a Számítástechnikai Koordinációs Inté­zet munkatársainak a szegedi kutatókkal együttműködve olyan számítógéppel elvégezhető és értékelhető tesztet si­került kidolgozni, amely a reflexműködés, alakfelismerő készség és tanulékonyság vizsgálatára alkalmas. Pl. a ké­pen látható „cik-cakk” tesztnél a vizsgált személynek a képernyőn megjelenő mozgó vonalat kell megállítania, nyomógomb segítségével egy adott tartományban. A mód­szer nagy előnye, hogy a számítógép a vizsgált személyről azonnal értékelést ad, ezzel közvetlen ember-gép kapcsola­tot tesz lehetővé Keresztül a sivatagon — fél autóval Két francia fivér, Philippe és Tony Ponabry elhatározta, hogy autóval keresztülhalad a Szaharán. Renault kocsijuk nak 7 000 kilométert kellett megtenni, és ugyanannyit visszafelé. Barátaik lebeszél­ték a testvéreket a kockázatos utazásról, figyelmeztették őket, hogy a tekintélyes poggyásszal megrakott gépkocsi nem fog­ja bírni a megpróbáltatást: a sivatagi utak nem autósztrá' dák. A két testvér azonban nem hagyott fel a tervvel. Eleinte minden jól ment, visszafelé azonban Mali és Algéria ha­tárán baleset történt, az autó ketté szakadt. A testvérek azonban nem adták fel célju­kat. „Sebészeti beavatkozá­suk” sikerrel járt: a kettétört autót két férőhelyes kiskocsi­vá alakították át. A felesle­gessé vált részeket eldobták, a „maradékot” pedig dróttal kötözték össze. Philippe Ponabry később így emlékezett: „Akármelyik na­gyobb gödör a végünket je­lenthette volna”. Végül is sikerült szerencsésen hazajut niuk a fél autóval. Nyersanyagkutatás a világűrből Az amerikai űrkutatás szer- kezdeni, mert ezeken a vidé- felvételek. Ezeken kívül két ve, a NASA 1966-ban hozott kékén nagyobb az esélye an- 120 km hosszú törésvonal-sza­di ntést az úgynevezett ÉRTS nak, hogy találnak valamit, kaszt azonosítottak, melyeken programmal kapcsolatban. A Az ÉRTS—1 felvételein új tö- belül öt kisebb, 40—50 km földi erőforrások feltérképező- résvonalakat fedeztek fel a hosszú repedés látszik, sere 1972. július 23-án bocsá- geológusok a kiértékelés fo­tották fel az ÉRTS—1 mester- lyamán. A geológusoknak az a véle­Apollo—9 is új tó­ján történő feltételezést ter- résvonalakat jeleztek, olyan mészetesen a helyszíni fúrá- árkokat amelvek nem szere- soknak igazolniuk kell még. seges holdat. Felvételeinek Az első meglepetés Las Ve- +a eiemzése jelenleg folyamatban gas, az amerikai játékbarlan- k°vetkezo ásványok fordulhat­ván. Az eddigi eredményekből gok városának környéke. E *?.ak e o.' afany, ezüst, réz, ón és minden tudományág igyekszik területen már az Anniin—a olorn- A légi felvételek alap­felhasználni a maga számára expedíció űrhajósai a hasznosakat. A geológusokat elsősorban árkokat, amelyek nem szere et gyakorlati eredmények ér- peltek az eddigi geológiai tér- Az ÉRTS—1 hold Alaszka deklik. A felvételeken olyan képeken. Most az ÉRTS—1 fel- területét is alaposan végig- nyomokat keresnek, amelyek vételek igazolták az Apollo—9 fényképezte. Alaszka az USA olajról, vagy más ásványi kin- űrhajósainak megfigyeléseit, csekről árulkodnak. A törés- Egy 70 kilométer hosszú, va- vonalak mentén érdemes a lamint egy 40 kilométeres tö- íöldi kutató fúrásokat meg- résvonal-szakaszt jeleznek a Látogatás a Debreceni Atommagkutató Intézetben Méteres vastagságú falak, színesre festett,' óriási tartá­lyok mentén futó vas csiga- 1 ipcsők, villogó szemű vezér- 31 pultok — a Magyar Tudo­mányos Akadémia Debreceni Atummagkutató Intézetében járunk. Kalauzunk dr. Kovács Ádám tudományos főmunka­társ. és az inézet két eszten­deje épült új szárnyának ter­vezője. Kemper Ervin, az IPARTERV mérnöke. Második legnagyobb atom­magkutató intézetünk 1954-ben létesült. Négy tudományos osztályán jelenleg ötvenegy kutató dolgozik. Kísérleti a tómmágfizikai vizsgálatokat végeznek a radioaktív bomlás tartományában. Mindez a tu­dományos alapkutatásokhoz tartozik. Ezek me’lé azonban egyre nagyobb iámban és növekvő súllyal zárkóznak fel azok a témák, kutatási fel­adatok, amelvek az ipari gya­korlathoz kapcsolódnak. Ezek feldolgozásánál hasznosítják az alapkutatások során szer­zett tapasztalatokat. Ez történik például az in­tézet tömegspektrometriai la­boratóriumában. Itt izotópo­kat használnak fel földtani vizsgálatokra: az izotópok bomlásából következtetnek az egyes rétegek korára. Jelenleg hazánk vulkáni kőzetei korá- r ak. meghatározásával foglal- k íznak. Megállapították, hogy a Mecsek gránitsziklái két- s-áznyolcvanmillió évvel ez­előtt keletkeztek: ugyanolyan korúak tehát, mint a Nagy­alföld felszíne alatt kétezer méterrel elhelyezkedő réte­gek. A vulkáni kőzetekben ta­lálható stroncium izotópos összetételének vizsgálatából pedig arra derül fény. milyen mélységben keletkeztek a vizsgált rétegek. Eddig a Bör­zsönyt és Tokaj-hegyét kutat­ták ilyen módszerrel. Mind­ez neqncsak a földtani térké­pezés, hanem a nyersanyag- kutatás szempontjából is el-. engedhetetlenül fontos. Ezért a kutatásokhoz az olajipar is anyagi támogatást nyújt. Következő állomásunk az intézet büszkesége, az ötmil­lió voltos elektrosztatikus gyorsítóberendezés, amelyet nemrégiben adtak át rendel­tetésének. Ennék ..kedvéért’ létesült az új épületszárny, amelyben helyet kaptak a ki­sebb gyorsítók, a háromszáz tudományos folyóirattal büsz­kélkedő könyvtár, és több la­boratórium is. A gyorsítóberendezésekkel az atommag szerkezetét ku­tatják. A még ma is sok írt- kot rejtegető atommag köz­vetlenül nem vizsgálható. Tu­la jdonságairól a kísérletek során róla leváló részecskék „hoznak hírt”. Az ötmillió vol­tos gyorsító tizennyolc méter magas teremben kapott he­lyet; alatta csaknem öt méter mély az az 1.2 méteres fai vastagságú pince, amelvben a bombázandó radioaktív anva- got helyezték el. A sugár- veszélyes zónában természete­sen nem tartózkodhat ember: az itt elhelyezett műszerek állását ipari televízión figye­lik a kutatók. Maga a gyorsító nyolc mé­ter magas, 3,5 méter átmérő­jű tartályban kapott helyet: hat tonna súlyú tető védi. Élénk színeit is a tervező ha­tározta meg. hogy a fehérre meszelt falak között a tekin­tetet a hangsúlyos tárgyra vonzza. Végül az óriás után a tör­pék: a nukleáris elektronikai műszerek osztályára látoga­tunk. A debreceni intézet er­re is "joggal büszke: világ- színvonalú műszerek ezek. amelyek itt készülnek. ..házi” használatra és más intézmé­nyek részére egyaránt. 1973- ban nagy sikerrel szerepei­tek a moszkvai és a dubnai műszerkiállításon, és Basel- ben is öregbítették az Inté­zet jó hírnevét. ________ .Varga Zsuzsa t erületének mintegy 20 száza­lékát teszi ki. A geológiai tér­kép itt is újat mutat a felvé­telek értékelése után. Két új törésvonal-rendszert fedeztek Jel Alaszkában. Végigkutatta az ÉRTS—1 az olajmezők te­rületét. Az új alaszkai kép a levegőből azt sugalknazta, hogy az Egyesült Államok 50- ik államában lényegesen na­gyobb olajtartalékok rejtőz­nek még, mint az eddigi ku­tatások alapján feltételezték. Az űrkutatási szakemberek elégedettek az ÉRTS—1 hold eddigi eredményeivel, 1975- ben bocsátják fel az ÉRTS—2-t de 1976—77-ben is útjára in­dítanak egy ÉRTS holdat a földi erőforrások további fel­mérésére. 1980. körül állítják pályára az ugyancsak ásvány­kincseket kutató EOS mester­séges holdat. 1980—1990 között pedig a Spacelab repülésekkel folytatódik Földünk sokoldalú vallatása. H. M. MIKA napkutató i'p-: ■: ■ ií; i.surf ■ " ■ i: 1 sí'''1"|;í',"íS!liiií'iillAHi»f'i'flí 1:1 ■ Bolygórendszerünk köz- mezejének változásait, mé- keztetni lehessen a várható ponti égitestét, a tőlünk 150 rik a napfoltok mágneses kóros hatásokra, a meteoro- millió kilométerre levő Napot mezejének változásait, és ta- lógiai és más légköri változá- egyre intenzívebb megfigye- nulmányozzák a napfoltok fi- sokra, amelyeket a Nap te- lésnek veti alá a tudomány, zikai sajátosságait vékenysége okoz. A Napot vizsgáló műholdak A Napon lejátszódó esemé- A napfizikai kutatásokban keringenek a világűrben, és nyék, a napfolttevekenysegek , . , , „ . ... egyre főbb napfizikai ob- a kitörések a többi között ki- „nagyhatalomnak számító szervatórium épül világszerte, hatnak Földünk éghajlatára, Szovjetunió, az Egyesült Álla- Ezek egyike a Szovjetunióban a biológiájára életfunkció- mok és Csehszlovákia mö­Kelet-Szaján évente 300 napon inkra, egészségünkre, idegál- gé egyébként hazánk is fel- át napfényben fürdő hegyei lapotunkra. Szükséges tehát, zárkózott. A Debrecenben között a közelmúltban elké- hogy mindjobban megismer- létesített első magyar napfi- szült megfigyelő állomás. A jük a Napon lejátszódó fizi- zikai obszervatórium munka­kutatómunka három területen kai és kémiai folyamatokat, társai részt vesznek a nem- folyik az új létesítményben: hogy a nem is olyan távoli zetközi megfigyelési progra- vizsgálják a Nap mágneses jövőben már jó előre követ- mokban is. Elektronikus madárriasztás A madarak nemcsak a gyü­mölcstermésben tesznek kárt. hanem — különösen csapat­ban repülve — a légiközleke­dés biztonságát is veszélyez­tetik. A kisebb testű mada­rakat „találkozás” esetén a repülőgép turbó-hajtóműve beszippanthatja és ott jóvá­tehetetlen károk állhatnak elő. A nagyobb madarakkal való ütközés viszont a gép fémtestében, ablakaiban stb. tehet kárt. Mindez rendsze­zelében felállított riasztőké- szülékekkel védekeznek a madárveszedelem ellen. Elekt­roakusztikai szakemberek — ornitológusokkal együttmű­ködve — olyan elektronikus hangkeltő berendezéseket konstruáltak, amelyek szabá­lyos időközökben a madarak­ra elriasztó hatást gyakorló jeleket, hangokat sugároznak ki. A készüléket be lehet programozni a környéken leg­gyakrabban előforduló ma­rint csak a repülőterek köze- darak riasztására. A hang­lében okoz problémát, amikor hatások között az emberi fül a gép még (vagy már) föld- számára érzékelhetetlen, az közelben van, ultrahang-tartományba eső je­Üjabban a repülőterek kö- lek is vannak. Divatba ion a szélmalom Az Egyesölt Államokban nz ener­giaválság óta egyre többet fog­lalkoznak azzal a gondolattal, hogy a jó öreg szélmalmot újra be kellene fogni energiatermelés­re — ennél olcsóbb energiafor­rás nincs is a világon. Az újsze­rű szélmalmok lapátjait valami­lyen nagyon könnyű anyagból akarják elkészíteni. A NASA, az Országos Űrkutatási Szervezet már sok százezer dollárt költött egv kísérleti szélmalom tervezésére: a szélmaloib az Erie-tónál épül, 100 kilowattos energiatermelésre. Az amerikai tudományos alap is tá­mogatja a fejlesztési programot, amelyhez azonban a NASA a kö­vetkező költségvetési évben még nagyobb összeget fog kérni. Az IL család új tagjai Két új, egy nagy távolsá- tehet majd meg leszállás nél­gok megtételére alkalmas és kül óránkénti 800—850 kilo- ffL_k?,Z_epeS méteres sebességgel, fedélze­tén 35—40 torma árúval. A gép szállítótere hatalmas hű­tőszekrény szerepét is betölt- . .. . heti. így romlandó élelmisze­zett tervezőiroda elkepzelesei rek továbbítására is alkalmas, kedik el egymás mellett alapján. lőgép-típus szériagyártását kezdték meg a Szovjetunió­ban, a Szergej Iljusinról, a neves konstruktőrről elneve­pölőgépnek is nevezhetnénk, szállás mindössze 20—25 per- Az utas ugyanis beszálláskor cet vesz igénybe. A gép magával viszi a csomagjait, 6ránkénti 950 kiloIIlétereS se­es a gép alsó rakodóterében , helyezi el azokat, majd he- b ességgel halhadhat, es le- lyet foglal a felső utastér- szállás nélkül 2300—2500 ki­ben, ahol kilenc ülés helyez- lométer utat tehet meg. Az , IL—86 négy Szolovjov-féle turbohajtóművét a nyíl ala­Az IL—76-os teherszállító A képen látható IL—86-os összesen 350 személy szarná- kú szárnyakon helyezték el a repülőgép ötezer kilométert típust akár „önkiszolgáló” re- ra van hely. így a be- és ki- konstruktőrök.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom