Nógrád. 1974. június (30. évfolyam. 126-151. szám)

1974-06-29 / 150. szám

ipartaliiád­ilylökésben Városi M. ’ásztó) győzött. Gránátdobásban Geese S. (St. iárás) győztes dobása. (Herbst Rudolf felvételei) Sport- házasság Ma a késő délutáni órákban tartja esküvőjét Salgótarjánban a városi tanácsházán Marosok Já­nos, az SKSE kitűnő bal­szélsője. A leendő feleség Válóczi Éva évekig kosár­labdázott, jelenleg főiskolai hallgató. Edzőtáborozás Tatán Az SKSE három kitűnő fiatal vívója, Szaniszló Gab­riella, Bártfai Katalin és Torják Ágota háromhetes ed­zőtáborozásra utazik ma Ta­tára. A fiatalok kitűnő szak­emberek vezetésével készül­nek a soron következő ver­senyekre. Elismerése a tarjáni vívósportnak, hogy a lányo­kat megelőzően Sándor István tőrvívó is Tatán volt edzőtá­borozáson. A három lányt el­kíséri Oláh Krisztina és Ver- tich Tamás edző is. _____ Salk Továbbra is hatodik helyen a magyar csapat Nizzában A 13. fordulóban a magyar válogatott a NSZK csapatával találkozott, s három játszma után az állás 1.5:1.5, egy ösz- szecsapás függőben maradt. A szovjet válogatott tovább nö­velte előnyét, mivel „0-ra” győzött Spanyolország ellen Magyarürízág 29.5 pont és az utána következő együt- tesek pontot, vagy pontokat NSZK 27.5 vesztettek. Csehszlovákia 24 (2). A döntő élmezőnyének állá­sa a 13. forduló után: Szovjetunió 40 pont, Jugo­szlávia 33.5 pont (2), Hollan­dia 31.5, Bulgária 31 (1), Egyesült Államok 29.5 • (3), Románia 25 (1), (1), Monlreáli reménységek Neve: Gellért Miklós. Születési helye és ideje: Budapest, 1954. július 9. Magassága: 190 cm. Súlya: 83 kg. Foglalkozása: első éves egyetemi hallgató. Klubja: Vasas. Edzője: Szepesi László. Nincs egyetlen sportág, amely ennyi sikert hozott volna a magyar színeknek, mint a vívás. S ezen be­lül a kard viszi el a pál­mát 20 olimpiai és" 31 vi­lágbajnoki aranyéremmel, bizonyítva, csaknem hét évtized eredményességét. Posta Sándor, Terstyánszky Ödön. Pillér György. Ka­bos Endre. Petschauer At­tila, Gerevich Aladár. Ko­vács Pál. Kárpáti Rudolf, és utoljára Pézsa Tibor voltak a fegyvernem kie­melkedő egyéniségei. Ilyen diadalát után, természetesen a közvélemény is mindig kettőzött figyelemmel kíséri a „pengeművészek” szerep­lését és soron következő eseményeit A megfiatalí­tott magyar kardválogatott 1973-ban elnyerte a világ­bajnokságot s ez bíztató az 1976-os montreáli olimpiára is. Gellért Miklós egyike azoknak, akik esetleg már a soron következő ötkarikás játékokon „bevívhatiák” magukat a magyar váloga­tottba. — Alig voltam tízéves, amikor Budán, a Köbölkút utcai általános iskolában Tarnóczai István testnevelő tanár vívótoborzót hirde­tett — emlékszik vissza az első lépésekre a sportág új reménysége. — Nagyon megszerettem a vívást, s ugyanitt tűnt fel. Pap Je­nő, aki tavaly már ott volt a világbajnokságon, a ma­gyar tőr-, és párbaj tőr-vá­logatottban. Kevéssel ké­sőbb jelentkeztem a Va­sasba. Tilly János mes­ternél. aki hamar pártfogá­sába vett. s azóta is tagja vagyok a klubnak. A hosszú növésű fiú köz­ben megpróbálkozott az evezéssel és kosárlabdával is. de a vívás érdekében erről hamar lemondott. Minden erejével a kardo­zás megismerésére és elsajá­títására törekedett, s most már heti öt alkalommal ugyanolyan kemény edzé­seket végez, mint a váloga­tott tagjai. ' — Idén nagyon jól kezd­tem az évet. egymás után három versenyt nyertem meg — folytatta. — Első lettem a juniorok válogató viadalán. Budapest nemzet­közi bajnokságán, s a göp- pingeni viadalon is. A fel­nőttek között azonban ■ három alkalommal — még csak a közéoidöntőig jutot­tam. a magyar bajnokságon is így végeztem. Mendelényi Tamás dr„ a magyar válogatott volt tag­ja. a kardvlvók „atyja ugyancsak érdeklődéssel figyeli a fiatal Gellért fej­lődését. eredményeit. — Tehetséges fiú. néhány éven belül ott lehet az él­vonalban — mondja. — Könnyed laza mozgású ví­vó, s nagy erénye, hogy végiggondolja akcióit. va­riálni próbálja a találatok elérésének módját. A tech­nikája is megfelelő, jó tem­póérzékű. s a védekezésben igen magabiztos. A támadá­sokban tovább kell fejlőd­nie. a gyorsasága még nem kielégítő, s javítani kell lábmunkáját. Rajta múlik, hogy a jövőben milyen eredményeket ér el: ha so­kat gyakorol, szép jövő várhat rá. Gellért Miklós idén az ifjúsági világbajnokságon ezüstérmet nyert. Ez volt az első „névjegy”, amelyet letet a sportág asztalára. Villamosmérnöknek készül, tehát nem választott köny- nyű pályát, sokat kell ta­nulnia. S emellett. a soprtban is szeretne előbb re lépni. A jelenlegi ma­gyar válogatottak közül példáid a kardvívó Kovács Attila, a párbajtőröző Kul­csár Győző, a tőrvívó dr. Kamuti Jenő és még többen bebizonyították, hogy a ta­nulás és a vívás békésen megfér egymás mellett. Ezt Gellért Miklós is tudja. K. M. Pedagógus természetjárók országos találkozója Salgótarjánban A pedagógus természetjáró szakosztályok vezetőinek ta­nácskozása ma befejeződik, ugyanakkor megkezdődik 240 pedagógus természetbarát há­romnapos találkozója Salgó­/ ünnepélyes megnyitóra 18 napján több salgótarjáni üze- órakor kerül sor a fiúkollé- met is meglátogatnak a vá- giumban, amikor a Salgótar- ros vendégei. Felkeresik az ján című filmet is megtekin- Öblösüveggyárat, a Zománc­tik a természetbarátok. A jpari Műveket, megtekintik a megnyitó után vacsorával kohászati üzemeket. Megláto- tarjánban. A találkozó célja, egybekötött ismerkedési estre gatják a pedagógus természet- hogy a vendégek megismerjék kerül sor. A természetbarátok járók a salgótarjáni föld alatti Nógrád székhelyét. Salgótar- vasárnap vonatra ülnek és bányamúzeumot és Karancs- jánt, ismerkedjenek a város Somoskőújfalu az úticél. Meg- környékével és jó kapcsolatot tekintik a somoskői várat, alakítsanak ki a három nap Eresztvényben is időznek, során — kicseréljék tapaszta- majd délután a salgói váz­lataikat. hoz kirándulnak. Innen a Az országos találkozó első Tatárárkon át gyalog érkéz- napján a vendégek városné- nek vissza Salgótarjánba, zésen vesznek részt, majd az Hétfőn a találkozó harmadik berényben a Nógrádi Sándor Partizán Elmékmúzeumot. Délután a balassagyarmati Palóc Múzeum és a hollókői falumúzeum megtekintése is szerepel a programban. Este zárják a háromnapos találko­zót. Mérlegen a megyei 7. osztály Megérdemelten nyerték a bajnokságot 1. Karancstapujtő $0 17 63:22 43 Az ötödik helytől lejjebb nem adták. Ott is csak három alkalommal foglaltak helyet, de még az ődzi szezonban. A tavasz izgalmasan alakult, kálómmal játszott a csapat­mert ekkor már becsúszott ban. Az együttes legjobbja három vereség. Ezek közül Bodor volt, aki az egész me- elsősorban a Dejtár elleni 0:1 zőny legjobbjának bizonyult. Az élbolyban állandóan ott lehetett a legfájdalmasabb, mert_25 alkalommal iratkozott volt a Karancslapujtő és ta- mert a lapujtőiek öt—hat fel a jól játszók listájára, vasszal a VI. fordulótól már nagy helyzetet kihagytak. A Juhász I. 10, Tóth S. 9, Gor- az első helyről nézett hátra Karancskeszi ellen aratták, dós, Lantos és Oravecz A. a csapat. A megfiatalított legnagyobb arányú győzelmü- 8-8 alkalommal kapott dicsé- gárda megérdemelen nyerte két, 11:1 volt az eredmény, retet, de a többiek is dicsé- a bajnoki címet. Négy 11-est vétett a csapat, retet érdemelnek. A góllövő­Ötször nem rúgtak gólt — Tavasszal két pontot veszi- listán Tóth S. 22 gólt ért el. 15-ször nem kaptak. Az őszi tettek emiatt. Húsz játékost A többiek közül Juhász I. 11, szezon IX. fordulójáig veret- szerepeltettek. Az együttes Tóth T. és Juhász II. 6-6, Ju- lenek voltak és érdekes, hogy 8—9 emberre épült. Barta, hász III., Osgyáni és Telek S. az újonc Szügy szakította Gordos, Juhász I., Telek S., 5-5 alkalommal volt ered- meg ezt a sorozatot, ősszel Tóth S. valamennyi találko- ményes. A csapatból három kiemelkedő győzelmeik a kö- zón játszott! Bodor 29, Lan- játékost kiállítottak. Hazai vetkezők voltak: Dejtár 3:0, tos 28, Juhász II. és Juhász mérkőzéseiket 5550 néző lát- 5:0, Bgy. ’ ■" TTT m 00 *­Palotás Volán 1:0 III. 26-26, Tóth T. 22, Óra- ta. (idegenben), Mátranovák 2:0. vecz A. és Ozsgyáni 19-19 al­(toriczky) Gyakorlati táborozás A megyei labdarúgó-szövet­ség szervezésében hétfőn két­hetes gyakorlati táborozás kezdődik azoknak a segéded­zőknek részvételével, akik szakelméletből már vizsgáz­tak. A táborozás az SKSE- stadionban lesz Wahlkampf Lajos és Kovács János veze­tésével. Tallózás 72 futballbajnokság körül Kaposvárott Befejeződött a X. úttörő-olimpia I\em sikerült dobogóra futni Kaposvárott befejeződtek a nem kerültek dobogóra. Eb­jubileumi X. nyári úttörő- ben a korcsoportban Budu- olimpia versenyei. A labda- pest végzett az első helyen 7 játékokban két nógrádi csa- ponttal, Túra és Baja előtt — pat, a balassagyarmati labda-/ mindkét csapat 6—6 pontot rúgok és a salgótarjáni kosa- ért el. A kosaras lányok az ras lányok voltak érdekelve. Nem sikerült az előbbrelépés, mert a II. korcsoportban a balassagyarmati pajtások 3:0- ra kikaptak Budapesttől, és végeredményben öt ponttal utolsó fordulóban Kaposvár­tól kaptak ki 48:44-re a hosz- szabbításban. A rendes játék­időben 40:40-re végződött a találkozó. Végeredményben két ponttal fejezték be sze­replésüket a döntőben. Néhány hónappal ezelőtt még kevesen gondoltak arra, hogy az Üjpesti Dózsa fölé­nyesen nyeri a labdarúgó-baj­nokságot, és folytatja 1969- ben megkezdett diadalútját: hatodszor is első helyen vé­gez. Bravúros teljesítmény ez, amelyhez hasonlót a múltban csak egyszer jegyezte fel a sportkrónika: az MTK 1913- tól 1925-ig egymás után tíz alkalommal lett első, miköz­ben két évig a világháború miatt szünetelt a pontokért való küzdelem. Hetvenkét országos bajnoki cím talált eddig gazdára, s 1901-től (az elsőt a BTC nyer­te) napjainkig a következők osztoztak az elsőségeken: Ferencváros MTK (más néven is) Újpesti Dózsa Bp. Honvéd Vasas Csepel BTC Nagyvárad Győr 21 bajnokság 18 bajnokság 15 bajnokság 5 bajnokság 5 bajnokság 4 bajnokság 2 bajnokság 1 bajnokság 1 bajnokság Érdekes, hogy 1901-ben a BTC pontveszteség nélkül lett bajnok, tehát 100 százalékos eredménnyel nyerte el az el­sőséget. Ez a bravúr azóta a Ferencvárosnak sikerült: 1931 —32-ben ugyancsak pontvesz­teség nélkül került a mezőny élére. Több viszont a veretle­nül bajnokságot nyert csapat. Az MTK 4, a BTC 2, a Fe­rencváros, a Vasas és a Bp. Honvéd egy-egy alkalommal zárta így a bajnokságot. Míg a századfordulót követő első évben még csak 5 csapat szerepelt a bajnokságban, ké­sőbb ez a szám mindig emel­kedett. A maximum a mosta­nihoz hasonló 16-os mezőny, de voltak évek, amikor csak 14 csapat szerepelt. A véle­mények sokszor megoszlottak, de figyelembe véve, hogy Ma­gyarországon nem túl nagyok a távolságok, elsősorban a vi­dék érdekében tartják meg a 16-os létszámot. Nagy pontkülönbséggel kiví­vott bajnoki címeket is meg­örökített a futballtörténelem. Már 1917—18-ban az MTK 12 ponttal előzte meg a má­sodik FTC-t. Utána — és egy­ben ez a fennálló „rekord” — az 1943—44-es bajnokságban a Nagyváradi AC csapata 13 pont különbséggel került el­ső .helyre. Ezt áz 1948—49-es évadban a Ferencváros meg­közelítette : 53 ponttal lett bajnok a 42 pontos MTK előtt. Ugyanakkor háromszor csak a gólkülönbség döntött az elsőség kérdésében: 1939— 40-ben a Ferencvárosnak és a Hungáriának (az MTK elődje) egyaránt 39 pontja volt az utolsó forduló után, a gól­arány viszont a zöld-fehérek mellett szólt: 77:31 a kék-fe­hérek 66:32-es arányával szemben. Az 1958—59-es pont- vadászatban a Csepel (34 pont) hasonló körülmények között előzte meg az MTK-t (34): a gólarány 56:25, illetve 45:26 volt. Utoljára 1963-ban a Győri ETO köszönhette jobb gólarányának a bajnoki cí­met a Bp. Honvéd és a Fe­rencváros előtt. S amíg ma elég gólszegé­nyek a mérkőzések, a múltban többször előfordult, hogy a csapatok a bajnokságokat szá­zon felüli gólterméssel zár­ták. Ezen a téren az MTK áll az első helyen: 1917—18-ban 22 mérkőzésen 147 gólt szer­zett. s mindössze tízet kapott. A kék-fehéreknek egyébként ez volt az egyik veretlenül megnyert bajnokságuk. A má­sodik ebben a sorban a Fe­rencváros, amelyik 1948—49- ben elsősorban az akkor vi­lághírű »Budai—Kocsis—Deák —Mészáros—Czibor ötösfoga­tával 140 ,alkalommal terhelte meg az ellenfelek hálóját. S ami ugyancsak „gólkurió­zum”: 1904-ben a Ferencvá­ros 20 góllal többet lőtt, mint az MTK, mégis csak a máso­dik helyen végzett a kék-fehé­rek mögött. Szőnyi SE—Tar 1:4 (5:1), a megyei B osztály salgótarjá­ni csoportjában. A hazaiak harmadik gólja előtti pillana­tot látjuk. Sági Lajos lerázta védőjét és védhetetlenül ta­lál a hálóba. NÓGRAD — 1974. június 29., szombat 7

Next

/
Oldalképek
Tartalom