Nógrád. 1974. június (30. évfolyam. 126-151. szám)

1974-06-28 / 149. szám

Bonyodalmak a kollégiumnál Kiváló brigád a kuicsiizemben Bizonyítást várnak az építőktől Szülők és pedagógusok aggódva kérdezik, hogy szeptem­berben megnyílik-e Balassagyarmaton az új középiskolás kollégium? Lesz-e helye, zavartalanul kezdhetl-e a tanulást ősszel 172 fiatal? Több változatban ismétlődtek a kérdések, ezekre kerestünk választ a megyei tanács művelődésügyi, majd tervosztályán, a Nógrád megyei Beruházási Vállalat­nál, a Balassagyarmati városi Tanácson és a Nógrád megyei Tanácsi Építőipari Vállalat munkahelyén. Varga Ilona; a megyei ta- zási Vállalat igazgatóját és fő­nács művelődésügyi osztálya nyilvántartja a szerződéseket, információkat kap az építke­zésről, de a lebonyolítást a Nógrád megyei Beruházási Vállalat végzi, a felügyeletet a megyei tanács tervosztálya, il­letve a balassagyarmati tanács látja el. Nem nyilatkozhatom. C. Becker Judit, a megyei tanács tervosztályának főmér­nöke: A 172. férőhelyes kollé­gium építésére vonatkozó ere­deti szerződést 1969, március 18-én kötötte a -Tanácsi Építő- ipari Vállalat, A városi tanács egy évig szüneteltette a kollé-* gium építését, majd 1973. jú­lius 12-én ' módosították a szerződést. Ennek értelmében 8,1 millió forintos költséggel 172 férőhelyes új leánykollégi­umot építenek Balassagyarma­ton. Befejezési határidő 1974. július 20. A főutcái régebbi kollégiumot átalakítják, tata­rozzák és ott helyezik el a fiúkat. — Tehát az utóbbi átala­kításokat, javításokat is el kell végezni? — Igen, de a legfontosabb, hogy az új leánykollégium ha­táridőre elkészüljön. — Véleménye szerint elké­szül? — Ez nem tőlünk, hanem a tanácsi építőipar munkájától függ. Igaz, az olajtárolók he­lyét meg kellett változtatni, de a kiviteli dokumentációt megkapták. A kollégium szál­ló része tető alatt, a belső munkákon dolgoznak. Mosta­nában nem jártam ott, de tu­domásom szerint a konyha- és az étteremrésszel lemaradt a kivitelező. Lombos Márton Ba­lassagyarmat város tanácselnö­ke és Csőri Lajos tervcsoport­vezető gyakran és személyesen foglalkozik a kollégiummal. A Nógrád megyei Beruhá­mérnökét nem találtam ottan, az illetékes csoportvezetőtől sem tudtam meg többet mint az előző két helyen. Viszont jelentésekből és jegyzőköny­vekből kitűnik, a tanácsi épí­tőipar Balassagyarmaton csaknem minden eddigi épít­kezést jóval a szerződéses ha­táridő után adott át. A ké­sedelem kirívó példája volt a 170 férőhelyes csecsemőotthon, amelyet 1971. szeptember 30. helyett 1973. december 12-én, a nyolc orvosi lakást fél év­vel később, a Lenin-lakótelep 11. és 12. jelű épületét pedig 1972.' július 30. helyett 1973. augusztus 10-én adták át — sok hiánnyal és sok minőségi kifogással. Bacsúr Sándor, Balassagyar­mat, a városi tanács művelő­dési osztályának vezetője: Na­gyon kell az új kollégium és rendkívül fontos, hogy szep­tember 1-én a diákok beköl­tözhessenek, zavartalanul ta­nulhassanak. Két középiskola, a Balassi Gimnázium és a Szántó-Kovács Szakközépisko­la 172 diákját másutt nem tudjuk elhelyezni. A szakkö­zépiskolában főleg óvónőket és ápolónőket oktatnak. A kór­házban kevés a szakképzett ápoló, ez hova-tovább akadá­lyozza a gyógyítást. A diákok Ecsegről és a pásztói járásból nem járhatnak be naponta. Főleg fizikai dolgozók gyere­keiről van szó, akik kollégi­umi elhelyezés nélkül aligha tudnak tanulni. A balassa­gyarmati szakközépiskola, il­letve kollégium nemcsak a város, hanem távlatban az egész megye számára fontos. Deák Rudolf a kollégium építésvezetője Salgótarjánban, a pártiskolán tanul. Helyette­sét, Kristóf Lászlót sem az egyik, sem a másik építkezé­sen nem találtam. Ezért a művezetővel beszéltem. Péter János: egy éve dolgo­zom a kollégiumnál műveze­tőként, tehát gyakorlatilag az építkezés kezdete óta. A szál­lórész, a tető, az ablakok, aj­tók elkészültek, az ajtókat, ablakokat mázolják még. Mindezt egy hete, egy hó­nappal az átadás határideje előtt mondta a művezető. Köz­ben a tanácsi építőipar salgó­tarjáni központjából megérke­zett Cziprok Zoltán, a csúcs­vezetőség titkára, és Misztrik Imre termelési főosztályvezető. Együtt jártuk be a háromszin­tes épületet. Asztalosok, sze­relők, kőművesek dolgoztak. A két nagy olajtartályt már a helyén találtuk, a művezető jelentette, hogy a nyomáspró­bát elvégezték. A konyhában és az étkezdében szépen rak­ták a csempéket. Annál szem- beötlőbb, hogy a vakolt, má­zolt falat a vezetékek és sze­relvények miatt újra kivésték, tehát a korábbi munkákat új­ra el kell végezni. — Július 20-ra elkészül az új kollégium? Hárman az építőktől: — Ha a nagyoroszi ktsz-től megkap­juk a beépített szekrényeket — mondták egybehangzóan az építők vezetői. A vezető hoz­zátette, hogy a központja asz­talosokat küldjön a következő hétre, akkor nem lesz baj. Mire a földszintre értünk, szin­te végszóra, Nagyorosziból megérkeztek a szekrények. Igaz, telefonon azt közölték, hogy nem kapnak festéket, de a szekrényeket beépítés után is lehet festeni. Sok munka van még a ba­lassagyarmati kollégium épít­kezésen. Amikor ott jártam, iparkodtak az emberek, biza­kodtak is. De az idő sürget, a kollégium átadása fontos me­gyei érdek. Ezt vegye figye­lembe mindenki! Jó lenne, ha a tanácsi építők bizonyítaná­nak, a bizakodást valóra vál­tanák, a szerződésben vállalt határidőre és jó minőségben adják át a kollégiumot, F. L. Magyar gazdasági napok Minden második dolgozónk szocialista brigádtag — fogadtak a Lampart ZIM salgó­tarjáni gyárában. A kollektívák az MSZMP XI. kongresszusára most újabb munkafela­jánlásokat tettek, mellyel még inkább hozzá kívánnak járulni ötéves tervünk sikeres végrehajtásához. A Kállai Éva Szocialista Brigád különösen élen jár e felajánlások kö­zött, hisz a nemrégen elnyert „Vállalat Kiváló Brigádja’’ cím is kötelezi őket. A La- zsán József né vezette szocialista brigád mindenekelőtt a selejt csökkentését tűzte ma-1 ga elé. Ezen kívül minőségi munkát végeznek, javítják termelékenységüket, s fejenként 50 óra társadalmi munkát is vállalnak, amely leányokról, asszonyokról lévén szó, külö­nösen szép felajánlás. Képünkön: Kovács Árpádné, aki 19 43-tól a ZIM dolgozója, 15 éves korától a kulcsműhelyben dolgozik, 1946-tól a párt tagja. Bojtos Lászióné meós- sal és Szaniszló Jánosné brigádtaggal az elkészült kulcsok minőségét ellenőrzik. — kulcsár — Afrika atlasz vakoknak Mai kommentárunk A gyakorlat igazolta Csehszlovákiában Csehszlovákiában ősszel megrendezik a magyar gaz­dasági és műszaki napokat. A Prágában október 7-től 11- ig, illetve Pozsony bau 8—11- ig sorra kerülő akcióról a csehszlovák fővárosban szer­dán tájékoztatta a sajtó kép­viselőit dr. Bíró Gerd, a Ma­gyar Kereskedelmi Kamara főosztályvezetője. Mint han­goztatta. a gazdasági napok rendezvénysorozata az új öt­éves népgazdasági tervek KGST-n belüli egyeztetésé­nek időszakára esik. ily mó­don jó alkalom kínálkozik majd arra. hogy új együtt­működési lehetőségeket . tár­janak fel. amelyek beépül­hetnek a csehszlovák és ma­gyar tervekbe, valamint a hosszú lejáratú egyezmények­be. A kereskedelmi kamara széles körű vizsgálatot vég­zett a magyar vállalatoknál, arról, hogy milyen további együttműködési lehetősége­ket látnak, s a javaslatok fi­gyelembevételével állították össze a Csehszlovákiában el­hangzó előadások témáját., A magyar fél ezzel Is elő kíván­ja mozdítani a vállalatok ha­tékony bekapcsolódását a szocialista országok gazdasá­gi integrációjába. Prágában 29, Pozsonyban pedig 22 szakreferátumot ter­jesztenek elő a környezetvé­delem, a szerszámgépipar, a mezőgazdasági gépek gyártá­sa. a mérőműszerek, a táv­közlés, a számítógépek és az élelmiszeripar témaköréből. A bevezető gazdaságpolitikai előadást Prágában Huszár Istán, a Minisztertanács el­nökhelyettese, a gazdasági napok fővédnöke, és dr. He- tényi István, az Országos Tervhivatal államtitkára. Po­zsonyban pedig Tordai Jenő, külkereskedelmi miniszter- helyettes tartja. A Karl-Marx-Stadtban mű­ködő „Dr. A11 ende” rehabili­tációs központ nemrégiben Afrika-Atlaszt készített csökkentlátásúak és vakok számára. A „Világtérkép Vakoknak” nagy sikere után — amelyet 30 országba exportáltak — előtérbe került valamelyik földrész hasonló jellegű tér­képének elkészítése, hogy ez­zel is lehetőséget nyújtsanak a vakoknak a földrajz foko­zatos megismeréséhez. Az Afrika-térképhez ter­jedelmes szövegszalag tar­tozik Braill-írásban, amely tartalmazza, az egyes föld­rajzi adottságokat. jelleg­zetességeket. Újításokkal, ésszerűsítésekkel is versenyezoek A szocialista brigádoknak már évek óta hagyományos törekvése a Salgótarjáni Ko­hászati Üzemekben, hogy szo­cialista kötelezettségvállalá­saikkal határozottan töreked­jenek a korszerűbb technoló­giai megoldásokra, a meglevő technikai adottságok megújí­tására. Ez a törekvés most a párt XI. kongresszusára való készülődés során ugyancsak határozottan jelentkezik a szocialista brigádok munkájá­ban. A számokból egyértelmű­en kiderül, hogy a brigádok korábban is eleget tettek ilyen irányú elkötelezettsé­güknek. Az újítómozgalom által kifejtett gazdasági ered­mény mintegy 85 százaléka a szocialista brigádtagoktól származik. A legjobbak között kell megemlíteni Eisenbart Zoltán hétszeres aranykoszorús, húsz­tagú szocialista brigádját, amelynek törekvését sok fi­gyelmet érdemlő újítás fém­jelzi. A XI. kongresszusra va­ló készülődés során megke­restük a brigádvezetőt, hogy maga beszéljen az újítémoz- galomban elért legutóbbi eredményeikről. Eisenbart Zoltán azzal kezdte, hogy a mintakészítő brigádnak na­gyon fontos szerepe van a vállalati gazdálkodásban. Akadnak persze, akik a min­takészítést csak mellékes fel­adatnak tekintik. Minta nél­kül pedig nincs öntvény és nincs gépgyártás sem. A minta elkészítése olyan fontos periódusa a termelésnek, amikor előrelátással még na­gyon sok előnyös gazdasági megoldást lehet a termelés folyamatához biztosítani. A vasötödében Özd részé­re három garnitúra rácsönt­vényt készítenek. Egy-egy garnitúránál 14—15 ezer da­rab lyukra van szükség. Ezt a technológia szerint fúrással keltene elkészíteni. Egyetlen lyuk kifúrása 18 percet ven­ne igénybe. A problémán ala­posan elgondolkoztak, miután Eisenbart Zoltán és Balázs Pál olyan megoldást talált, amellyel ki lehet küszöbölni granitúránként a 14—15 ezer darab lyuk fúrását, ha a min­ta készítésénél ezeket megfe­lelő precizitással már beépí­tik a mintába. Ezzel az újí­tásukkal egyébként 560 ezer forintos megtakarítást biz­tosítottak a vállalatnak. A gyártás most van folyamat­ban, de máris jótékonyan érzik a brigád által kidolgo­zott és megvalósított új eljá­rást. Ugyancsak figyelmet ér­demlő a brigádnak az az újí­tása, amelyet a féder nélküli kokillaöntésre dolgoztak ki. A brigád olyan magszekrényt készített, amely megszüntette a felesleges féderképződést, amelyből rendszeresen 100— 120 kilogramos felesleges fel­öntés származott. A kongresz- szusi verseny során ezzel 350 ezer forintos megtakarítást biztosítottak üzemüknek. Most van folyamatban egy olyan újításuk, amelynek a gazdasági eredményét még egyelőre nem mérték fel. Eisenbart Zoltán azonban ezt is lényegesnek, fontosnak tekinti. A kovácsológyárban, a GYEGO edzőkemencéinél, a BBC kemencénél, a gáz- és villamos fűtéshez különleges kiképzésű samott-téglákra van szükség a termelési fo­lyamat zavartalan biztosításá­hoz. Ezeket a téglákat ko­rábban Ozdon készítették. Az ózdi termelést azonban árprofilírozták, így a kézi döngölésű samott-téglák gyár­tását már nem vállalják. A Salgótarjáni Kohászati Üze­meknek azonban szükségük van ezekre a téglákra, így hát az Eisenbart-brigád ke­reste, és meg is találta, a megoldást. Olyan szekrénye­ket készítettek, amellyel meg­oldható 40 különböző fajta profiltégla készítése. A szekré­nyek elkészítésénél azt is fi­gyelembe kellett venniük, hogy a samottnak a hígfolyós állapottól a szilárd állapotig milyen a zsugorodási mérté­ke. Ezzel a megoldással újabb jelentős segítséget biztosítot­tak a termelés zavartalansá­gához és a gazdaságossághoz. Őnmguknak pedig jó hírnevet, tekintélyt és elismerést. Mert az újítómozgalomban való ilyen aktív részvétel minden­képpen nagy előnyöket jelent majd a szocialista brigádok versenyének értékelése során. Orosz Béla Egyre többször kerülnek szóba a tanácsi munka gya­korlati tapasztalatai. Megvitatják végrehajtó bizottsági és tanácsüléseken, népfront fórumokon és egyéb összejövetele­ken. Egyértelmű a megállapítás, az új tanácstörvény életbe lépése óta, a tanácsok megfelelően végezték munkájukat, valóban a köz érdekét szolgálták. A gyakorlat tehát beváltotta a hozzá fűzött reményeket. A lakosságot érintő ügyeket így lehet jobban, hatékonyab­ban intézni. Az önállóság olyan eredményekkel Is járt, hogy, mind a tanácsok, a tanácstagok és az ott lakó emberek aktivi­tása is jelentékenyen megnőtt. A jó kezdeményezéseket, okos javaslatokat felkarolják, és hamarosan közüggyé vál­nak. Ugyancsak népszerűek falun és városon egyformán a közéletnek olyan fórumai, mint a falugyűlések, várospoliti­kai tanácskozások. Egyre többeket érdekel, miként dolgoznak a lakóbizott­ságok, hogyan lehet több férőhelyet teremteni a napközi otthonókban, iskolákban, vagy óvodákban. Testületi ülések napirendjén vitatják meg az öregek helyzetét, a szociális ellátást, de a gyermek- és ifjúságvédelmet is. Sokakat ér­dekel a különféle tanácsi bizottságok tevékenysége, vagy a helyi tűzoltótestületek munkája. A közéletiség erősödését mutatja, hogy a társadalmi munka értéke évről évre növekszik. Olyan nagyszerű mun­kaakciók bontakoznak ki, mint a Húszezer munkanapot Salgótarjánért, Egy üzem — egy iskola, Egy napot Balas­sagyarmatért. Bekapcsolódnak a közös munkába a szocia­lista brigádok, sokszor teljes üzemrészek, de összefognak utcák lakói is. A tanácsok munkájában kevesebb az előírt megkötött­ség. A tanácstörvénynek éppen egyik jelentős tétele, hogy egyre több feladatot kaptak a helyi tanácsok, számos ha­táskörrel gyarapodtak. Az okiratoknak és a különféle iga­zolásoknak több mint kilencven százalékát ma már a he­lyi tanácsok állítják ki. • Olyan feladatok kerültek a városi nagyközségi, közsé­gi tanácsokhoz, mint a kereskedelmi felügyelet, a sport­igazgatás, árellenőrzés, a szövetkezetek állami felügyelete, hogy csak néhányat említsünk a sok közül. Sok fölösleges vitát, utánjárást, bosszúságot lehet ilyen módon elkerülni. Sokat segít majd a tanácsok szolgáltatási rendszerének egyszerűsítése. Ezért nem egy tanácsnál végeznek különfé­le vizsgálatokat, amelyek tapasztalatai alapján lehetőség nyílik a fölösleges folyamatok kiiktatására, a különféle ha­tározatok, döntések útjának megrövidítésére. Arról is érdemes beszélni, milyen sokat tesznek a ta­nácstagok. A népképviseleti jelleg érezhetően erősödött, a tanácstagok között több a fiatal, a munkás és a nő. Egyre kevesebb a formális, csak szűkös érdekeket néző felszóla­lás. A tanácstagok átfogóan, valóban az egész közösség ér­dekét nézve javasolnak, fejtik ki véleményüket. Elmondható, hogy a tanácsüléseket jobban készítik elő, és olyan gyakorlat alakult ki, hogy az eldöntésre váró kér­dések hátterét is bemutatják a szakemberek, nem egyszer több terv vagy elgondolás alapján dönthetnek a tanácsok tagjai. Ez pedig olyan hasznos elv, amelyet folyamatosan és következetesen kell megvalósítani. Csatai Erzsébet NÓGRÁD — 1974. június 28., péntek 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom