Nógrád. 1974. június (30. évfolyam. 126-151. szám)

1974-06-14 / 137. szám

Ünnepi ülésszak a Budapesti Hűszaki Egyetemen Huszonöt éves a magyar—szovjet tudományos együttműködés A Magyarország és a Szov­jetunió közötti műszaki-tudo­mányos együttműködésről szóló kormányközi egyezmény aláírásának 25. évfordulója alkalmából hazánk műszaki egyetemei, főiskolái és a tu­dományegyetemek természet- tudományi karai kétnapos ünnepi tudományos üléssza­kot tartanak a Budapesti Mű­szaki Egyetemen. A tudomá­nyos ülésszakot csütörtökön délelőtt nyitották meg az egyetem dísztermében. Az ünnepségen a műve­lődésügyi miniszter képvisele­tében részt vett Garamvölgyi József miniszterhelyettes. Az elnökségben helyet foglalt Bondor József építésügyi és városfejlesztési miniszter, dr. Erdey-Grűz Tibor, a Magyar Tudományos Akadémia elnö­ke, Rödönyi Károly közleke­dés- és postaügyi államtitkár, Osztrovszki György, az Orszá­gos Műszaki Fejlesztési Bi­zottság elnökhelyettese, Ki­rály Andrásné, a budapesti pártbizottság titkára, Nagy Mária, a Magyar—Szovjet Ba­ráti Társaság főtitkára, Val- kó Endre, a Műszaki és Ter­mészettudományi Egyesüle­tek Szövetségének főtitkára, valamint a tudományos ülés­szakon részvevő intézmények vezető képviselői. Részt vett az ünnepségen a budapesti szovjet nagykövetség több tagja, élükön P. B. Bicskov tanácsossal. Az ünnepségen jelen volt a Szovjetunió fel­sőoktatási intézményeinek 14 tagú küldöttsége is. Sz. V. Nadezsdin professzor, a Moszkvai Energetikai Intézet rektorhelyettese vezetésével. Az ünnepséget dr. Perényi Imre, a Budapesti Műszaki Egyetem rektora nyitotta meg, majd dr. Kézdi Árpád rektorhelyettes tartott ünnepi beszédet. Az egyezmény je­lentőségét méltatva hangsú­lyozta, hogy annak számos vonatkozásban meghatározó szerepe volt a hazai tudo­mányos, kulturális életben. Csupán az egyezmény meg­kötését követő első évtized­ben, 1950—1960 között mint­egy 800 szovjet szakértő ér­kezett Magyarországra, s csaknem 1300 magyar szak­ember utazott a Szovjetunió­ba tapasztalatszerzésre; hang­súlyozta: az egyezmény hatá­sa érvényesült a szervezett magyar tudományos kutatás kialakításában, hálózatának kiépítésében. Felszólalt az ünnepségen Sz. V. Nadezsdin is. Elmondot­ta, hogy a Szovjetunióban élénken érdeklődnek népünk élete iránt általában és tudo­mányos téren is. Az egyez­mény széleskörűen kibonta­kozó hatásáról szólva meg­említette, hogy napjainkig több mint 2200 dokumentáci­ót adtak át szovjet részről, magyar részről pedig csaknem 1300-at, s a tudományos dol­gozók, munkatársak cseréje már tízezres nagyságrendűvé fejlődött. Évente mintegy 1300 magyar hallgató tanul szov­jet egyetemeken, főiskolákon, akik példamutatóan állnak helyt a tanulásban. A kap­csolatok terén jelentős szere­pet tölt be a felsőoktatási in­tézmények közvetlen érintke­zése. A tudományos ülésszak csütörtökön délután és pén­teken szekcióüléseken tanács­kozik. (MTI) Óvónők, pedagógusok, népművelők parlamentje Nagyobb társadalmi megbecsülést a munkának Óvónők, általános és középiskolai pedagógusok, népmű­velők, több mint százan gyülekeztek tegnap délelőtt a me­gyei tanács nagytermében. A megye minden részéből érkez­tek azért, hogy ott lehessenek a fiatal pedagógusok és nép­művelők első megyei ifjúsági parlamentjén. Részt vett a fiatalok tanácskozásán dr. Boros Sándor, az MSZMP megyei bizottságának titkára és dr. Horváth István, a megyei ta­nács elnökhelyettese is. Gordos János, a megyei ta­nács művelődésügyi osztályá­nak vezetője mondott gon­dolatébresztő, vitaindító be­számolót. — Sokat várunk a művelő­désügy fiatal dolgozóinak ösz- szejövetelétől — mondotta bevezetőül Gordos János. — Mindenekelőtt azért, mert olyan fiatalok vannak itt, akik fiatal koruk mellett, je­lentős társadalmi tevékenysé­get folytatnak: nevelnek, ta­nítanak gyerekeket, fiatalo­kat, sőt, idősebbeket is. Ök maguk is megvalósítói tehát fontos politikai céljainknak, cselekvő részesei az ifjúság- politika gyakorlati realizálá­sának. Ugyanakkor érintettjei is, mivel maguk is a fiatalok kategóriájába tartoznak. A fiatal pedagógusok és népművelők beilleszkedéséről a következőket mondotta vi­taindítójában. — A pályakezdésnél külö­nösen két tényező hatásával kell számolni. Azzal a kör­nyezettel, amely a fiatalt be­fogadja, vagy éppen kirekesz­ti, s a szerepváltás nehéz­ségével. A fiatal nevelő vagy közművelődési dolgozó tegnap még maga is diák volt, s a fiatal pályakezdő gyakran nem érzi eléggé, hogy az új helyzet új magatartásformát is követel. Eddig őt irányí­tották, most pedig neki kell ezt megtenni egy osztály ta­nulóival, esetleg egy szakkör felnőttéivel. A végzők szakképzettségük­nek megfelelő elhelyezkedé­sét elsősorban pályázati úton, gondos előkészítéssel bizto­sítják. Az ösztöndíjasok helyét a megyei érdeknek megfele­lően hivatalból jelölik ki, fi­gyelembe véve azonban az érintett fiatalok kívánságát, elképzeléseit. Évente mintegy húsz hall­gató kap a megyétől ösztöndí­jat a szakemberellátás javítá­sa érdekében, jelenleg is több mint 70 a megyei ösztöndíjas hallgatók száma. Az általános iskolák szakemberigényét mégsem tudják kielégíteni, az elhelyezési lehetőségek szinte korlátlanok. Jobb a helyzet a középiskolákban, ahol a taná- ri szükséglet kielégítettnek tekinthető. — Megyénkben a pedagó­gusok lakással való ellátott­sága ma már nem rossz, 97 százalékos — folytatta vitain­dítóját Gordos János. — A pályakezdők döntő többsége azonnal, de két-három éven belül — ha ők maguk is tö­rekednek rá — valamennyien lakáshoz jutnak. Népművelő­ink esetében a kép már jóval kedvezőtlenebb. Számukra szinte semmi kedvezményt nem tudunk nyújtani. A fiatal pályakezdők gond­jaink enyhítésére, a letelepe­dés segítésére emelték a le­telepedési segélyt. Ilyen cí­men a korábbi 3000 forint he­lyett most már 4—10 000 fo­rintot vehetnek a fiatalok igénybe. Ezzel párhuzamosan emelkedett a területi pótlék is. A pedagógusok átlagbére megyénkben magasabb az or­szágos átlagnál. A beszámolót követően a fiatalok szekcióüléseken foly­tatták a tanácskozást. Külön szekcióban vetették fel gond­jaikat az óvónők, az általános iskola, a középiskolai pedagó­gusok és a közművelődés fia­tal dolgozói. A közművelődési szekció­ban résztvevő fiatalok a köz- művelődési munka nagyobb társadalmi megbecsülésének igényét hangsúlyozták. Nem elsősorban az anyagi elisme­rést, sokkal inkább munkájuk társadalmi presztízsét hiá­nyolják. Munkahelyi beillesz­kedésük is több nehézséggel jár, mint a fiatal pályakez­dőké általában. Különösen ér­vényes ez arra a fiatal nép­művelőre, aki egymagában dolgozik községében. De el­hangzott az a vélemény is, hogy a munka társadalmi rangját a népművelőnek ma­gának kell kiharcolnia — ma­gatartásával, aktivitásával, szívvel-lélekkel Végzett mun­kájával. A szekcióbeli tanácskozások után plenáris üléssel fejező­dött be a megye fiatal peda­gógusainak és népművelőinek első ifjúsági parlamentje. Világ proletárjai, egyesüljetek! I XXX. ÉVF., 137. SZÁM ARA: 80 FILLER 1974. JÚNIUS 14.. PÉNTEK 300 millió új közintézményekre ÜJ létesítmények SaSgsBtarJänEaan Ebben az évben és 1975-ben összesen megközelítőleg 300 millió forint értékű létesít­mények kivitelezését kezdték el. vagy kezdik meg Salgótar­jánban, A következő években 300 millió forintos értékkel gyarapodik a megyeszék­hely, s a létesítmények mindegyike közintézmény, az épülő laká­sok „külön lapra tartoznak” — tájékoztatta lapunkat a Nógrád megyei Beruházási Vállalat. örvendetes, hogy a követ­kező egy-két évben sok okta­tási intézmény épül a város­ban. Pálfalván a 20 tantermes szakmunkásképző intézet tor­nateremmel, kollégiummal, tanműhelyekkel. A Bolyai Gimnázium mellett rövide­sen megindulnak az új, 512 férőhelyes kollégium alapozá­si munkái. Most folyik a csa­tornázás és a vízvezeték-sze­relés, bár a munka ütemével nem elégedettek a beruházási vállalat szakemberei. A kol­légium tervezett költsége 45 millió forint. Köztudott, hogy a Pénz­ügyi- és Számviteli Főiskola mind ez ideig, ideiglenesen, a zeneiskolában működik. Ezért szeretnék mielőbb elkezdeni a főiskola végleges épületé­nek kivitelezését, ennek vi­szont még mindig akadálya a régi telep szanálásának befe­jezése. Amint a régi rozzant épületeket lebontják, megkezdődik a 32 millió forint értékű építkezés. Ez év augusztus elsejére, az eredeti határidő szerint elké­szül a megyei pártbizottság új oktatási intézménye. A kivitelező a megyei Állami Építőipari Vállalat, s csak di­cséret illetheti jó mihőségű, és gyors munkájáért. A tervezés szakaszában van egyelőre annak a 16 tanter­mes általános iskolának az építkezése, amely az Arany János utcában, a 22-es, és 26-os jelű épületekkel szem­ben fog elkészülni. A LAKÖ­TERV idén elkészíti a terve­ket, a régi épületek szanálása pedig már megindult. Az oktatási intézményeken kívül sok szó esett már azokról a létesítményekről, melyek a kereskedelmi, egészségügyi ellátást javítják. A vásárcsarnok, a rendelőin­tézet, sportcsarnok, autóbusz­pályaudvar. és az új város­centrumban, a garzonház környékén elkészülő épületek külső formájukban és belső berendezésükben egyaránt országos viszonylatban is a legmodernebbek közé fognak tartozni. A Pécskő Üzletházhoz hasonló kereskedelmi kombinát, a 3-as számú üzletház munkaterületé­nek átadására pedig ép­pen ma kerül sor. Az üzletház az Arany Já­nos és a Rákóczi utca sarkán áll majd. Helyet kap benne egy ABC-áruház, egy cipő­bolt és a Vendéglátó Vállalat sörözője és gyorsétkezdéje. Célirányosabb lett azújitúmien Meggyorsul az elbírálás — Növekszik a bevezetett javaslatok száma Alig két hónapja zajlott le az újítók országos tanácsko­zása, de a Salgótarjáni Kohá­szati Üzemekben már érezhe­tő az újítási munka új szelle­me. Igaz, az újítók vállalati tanácskozásán is jól rendszer­be foglalták a feladatokat, hiszen a 10 százalékkal ma­gasabb értékterv és a terme­lékenység mintegy 8 százalé­kos fokozása igényt tart az újítási mozgalom minden ed­diginél sikeresebb és haszno­sabb közreműködésére. A kohászati üzemekben az újítóknak azt a feladatot ad­ták, hogy tartsanak lépést azokkal az újszerű követel­ményekkel, amelyek a gazda­sági és technikai fejlődésből az újítómunkára hárul. Erős hangsúlyt kapott a szemléletbeli változás igé­nye, de a szakmai felké­szültség növelése és az eddiginél nagyobb tájé­kozottság is. Csakis így lehet célirányos az .újítók törekvése, amely a vállalat gazdálkodásának ja­vítására, a termelés korszerű­sítésére szolgál. A gyárban megértették a feladatokat S az első félév befejezése előtt örömmel ál­lapíthatjuk meg, hogy pezs­gőbb és elevenebb lett az újí­tómunka. s jelentkezett már az elbírálás új és kedvezőbb vonása is. Amíg az elmúlt év első felében összesen 168 újí­tást adtak be, addig most a félév befejezése előtt már 232-re szaporodott a benyúj­tott javaslatok száma. De a javaslatok gyakorlati megva­lósítására is nagyobb gondot fordítanak, hiszen az elmúlt év első hat hónapjában 82 újítás bevezetését oldották meg, most pedig már öt hó­nap alatt 93 bevezetett újí­tásról adhatunk számot. Ez a 93 bevezetett újítás máris közel 3 millió fo­rint megtakarításra nyújt biztosítékot az üzemnek. Az újítómunka megélénkü­lését segíti, hogy az újítók tanácskozása óta megszűnt a merev kategória a műszaki és fizikai dolgozók újítása kö­zött. Korábban sok panasz merült fel az egyszemélyi el­bírálás miatt, hiszen gyakran nem tartották be az előírási időt és sok elfekvő újítás ter­helte az i elbírálók fiókjait. Különösen az újítók tanács­kozása után nagy gondot for­dítanak az elfekvő javaslatok felszámolására. Az olyan kri­tikus újításoknál, amelyeknél elengedhetetlen az alaposabb után járás, még ma is tapasz­talható határidőcsúszás, de azért van, hogy ezzel az újí­tók érdekeit védjék és alap­talanul egyetlenegy javasla­tot se utasítsanak el. Az elbírálás nagy lelkiis­meretességgel történik. Példá­ul Maiczen József, a GYGO vezetője a javaslat mérlegelé­se során meghallgatja az újí­tók véleményét is és csak ezt követően dönt annak sorsá­ról. Gubán Miklós gvárrész- legvezetőnél pedig már gya­korlattá vált. hogy a iavas- lat elbírálása alkalmával megjelöli a kivitelezésért fe­lelős személyt és a feladat végrehajtásának határidejét is. Az újítómunka célirányossá­gát jelzi, hogy ez idő szerint az újítási feladattervből már négy témát megoldottak és a javaslatot már a gyakorlatba be is vezették. A X. nyári úttörő-olimpián részt vesznek Nagybátony versenyzői is. Képünkön Horváth Mihály testnevelő tanár taktikai utasításokat osztogat Sza­kács Teodóra, lvlüuó Hedvig, Gyenes Marianna, Söregi Éva, Pádár L. a és Csegóiui Natália pajtásoknak. (Kepes összeállításunk az 5. oldalon) Két villamosmérnök újí­tása megoldotta a daruk túlterhelésének megakadá­lyozását, a DEXION- üzemben pedig Kiss Ist­ván lakatos és Pál Zsolt művezető az alapanyag biztonságos szállításának problémáit rendezte ötle­tes újítással. Figyelmet érdemel Molnár István művezető úiítása is. amely a martinkemen.ee csa- polásánál a salakban mara t fém hasznosítását tette lehe­tővé. Ennek a gazdasági eredménye műszaki becslések szerint meghaladja a 300 ezer forintot. A gyár szocialista brigád­jait elismerés illeti meg. hi­szen a benyújtott úiítási ja­vaslatok mintegy 80 százaléka a szocialista brigádok ötletei­ből és munkájából származik. A vállalatnál arra törek­szenek. hogy növeljék az újí­tók informáltságát. A techni­kai és technológiai feladatok korszerűsítésével, a műszaki és a fizikai munka összehan­golásával megalapozottabbá teszik az újítómunka sike­rét.

Next

/
Oldalképek
Tartalom