Nógrád. 1974. június (30. évfolyam. 126-151. szám)

1974-06-13 / 136. szám

Épül a Testvériség gázvezeték / Ä szovjet Szajuzzagrangaz szakemberei építik a „Test­vériség” gázvezeték 126,6 ki­lométer hosszú magyaror­szági szakaszát. Jelenleg 75 szovjet szakember dolgozik, de a későbbiek folyamán még több szakmunkás érke­zik. A gázvezeték építésének határideje 1975. március 31., de az MSZMP XI. kongresz- szusa tiszteletére vállalták, hogy egy hónappal hama­rabb befejezik az építést. A képen: Beregdarócnál fek­tetik a gázvezetéket (MTI. Fotó: Balogh P. László) Hz SKÜ-ben Cselekvő egyetértéssel Ä gyárakban, így a Salgó­tarjáni Kohászati Üzemekben is megszokott és természetes dolog az országos célkitűzések maradéktalan teljesítésére va­ló törekvés. Kivétel nélkül minden dolgozó tudja, hogy a párt életszínvonal-politikája a termelés sikerein múlik. S ha megfelelőek az eredmények, akkor az egész dolgozó nép jólétét és közhangulatát ked­vezően érinti. Meggyőző, élő, eleven bizo­nyítékai ennek a Salgótarjá­ni Kohászati Üzemekben uralkodó kedvező hangulat, amellyel a párt XI. kongresz- szusára készülnek. A gyárban már az év elején minden bri­gád felmérte tennivalóját, és megtette szocialista kötelezett­ségvállalását. A XI. kongresz- szusra való készülődés azon­ban fokozott felelősséget vál­tott ki a brigádokból, mert mind a száznegyvenöt brigád 2395 tagja ismételten fontoló­ra vette a lehetőségeket, hogy a legteljesebbet nyújtsa a kö­zelgő XI. pártkongresszus tiszteletére. Sorra lehetne venni az in­dítékokat, melyek a szocialis­ta kötelezettségvállalások is­mételt felülvizsgálatára kész­tette a brigádokat. Valami-^ lyen ponton azonban minden brigád véleménye találkozik Győrik Ferenc acélöntődében szorgalmaskodó brigádjának véleményével. Azt mondják, hogy az elmúlt évtizedek alatt kifejtett határozott törekvése­ivel a párt segítette a jelen­legi kedvező életszínvonalra a munkásosztályt, közöttük az öntvénytisztító brigád tagjait is. S nem elég csak egyetér­teni a párt határozataival, de a célkitűzések és határozatok megvalósításáért mérhető konkrétsággal a lehetőségek teljes kihasználásával harcol­ni is kell. A kommunistáknak meg egyenesen kötelességük, hogy mindennapi munkájuk során érződjön a pártszerűség szelleme. A kommunista pél­dásan helytálljon, törekedjen a párt politikájának és célki­tűzéseinek megvalósítására^ sőt, fokozza a tömegekben is a tudatosságot, növelje az al­kotó aktivitást a párt ügyé­ért, a dolgozó nép életének felvirágoztatásáért. A kugellágyító brigád tag­jait is hasonló belső erők ösz­tönzik a párt XI. kongresszu­sára való felelősségteljes ké­szülődésre. Ez a brigád egy sor elismeréssel a hátamögött legújabban az ágazat Kiváló Brigádja címet tudhatja ma­gáénak. Egy ilyen brigádban sok belső indíték van arra, hogy jó munkájával tisztelje meg a pártélet kiemelkedő eséményét, a XI. kongresz- szusL Mint a gyár többi bri­gádja, a kugellágyító szocia­lista brigád is saját bőrén ta­pasztalta a párt munkásosz­tály iránti figyelmét és gon­doskodását. A párt indítványára végre­hajtott központi és vállalati bérintézkedés hatására jelen­tősen növekedett keresetük. Figyelemmel kísérik azt a mindenre kiterjedő szociálpo­litikát, amelyet a párt éppen a dolgozó nép és a munkás- osztály helyzetének javítása érdekében valósít meg. A gyárban sokan ismerik, hogy 1970. és 1975. közötti tervciklusban az eredetileg tervezett 3 milliárd forint he­lyett várhatóan 10 milliárd forintot költenek szociálpoliti­kai célokra. Felemelték a csa­ládi pótlékot, fokozott gondot fordítanak a terhes anyákra növelik az óvodai férőhelyek számát, egyre nagyobb figyel­met fordítanak a többgyerme­kes családok üdültetésére. Az aktív munkások részére meg­teremtették a pihenés és üdü­lés nagyobb lehetőségeit, a csökkentett munkaidő beveze­tésével. Molnár János szocialista brigádja csakúgy, mint Valet József villanyszerelő, vagy Eisenbart Zoltán asztalosbri­gádja nagyra értékeli a párt­nak ezeket az intézkedéseit. A kugellágyító brigád tagjai ki­fejtették, hogy egyenesen er­kölcsi kötelességüknek tekin­tik, hogy ezt a politikát konkrét eredményekkel tá­mogassák. Korábbi szocialista kötelezettségvállalásuk felül­vizsgálata után, most tervbe vették, hogy minden lehető­ségeket megtesznek a lágyító­kemencék kapacitásának jobb kihasználására. Varga Elemér, a brigád egyik tagja gyors számítást végzett, és kijelen­tette, hogy ' a rendelkezésre álló lehetőségek jobb kihasz­nálásával 2Ö0 ezer forint többlettermeléssel, és ugyan­csak 200 000 forintos önköltség csökkentéssel akarják köszön­teni a XI. pártkongresszust. A gyár gazdasági vezetői és szocialista brigádjai jól ősz szehangolt munkával, a ter- melekénység növelésével, az üzem- és munkaszervezés fej­lesztésével, az önköltség csök­kentésével, a termékeik minő­ségének további javításával szeretnék elérni, hogy a X. kongresszus határozatai ma­radéktalanul megvalósuljanak, és jelenthessék a XI. kong­resszusnak, hogy mindenben megfeleltek a követelmények­nek. Ebből az őszinte törek­vésből származik többek kö­zött az 1974. évi 10 százalékos termelékenységnövekedés, de a gyár 2,5 millió forint érté­kű anyagmegtakarítása, az 1 millió forintos energiamegta­karítás, és a DH-rendszer 3,5 milliós gazdasági eredménye is. A párt és a kormány poli­tikája, mint igazi népi politi­ka, az egész gyár támogatását élvezi, és a politika megvaló­sítását sajátos ügyüknek te­kintik. Mindenki jól ismeri azt a gyakorlatot, hogy a párt minden lényeges kérdés­ben kikéri a dolgozók véle­ményét. S, amikor kidolgoz­za politikáját, mindenkor a dolgozó nép és a munkásosz­tály érdekeiből indul ki. Orosz Béla Lépési tartani a fejlődéssel Ha igaz a mondás: amit tegnap tudtunk, az ma ke­vés, amit ma tudunk már holnap lesz kevés, akkor ez ma a tudományos-technikai forradalom korszakában érvé­nyes igazán. A szécsényi mezőgazdasági szakközépiskolának az új szakemberek képzése mellett fontos feladata a mezőgazda­ságban dolgozó szakvezetők továbbképzése. Erdős Ferenc mérnök-ta­nár a tanfolyamok szervezője és vezetője így vall a képzés céljáról: — Tíz—tizenöt évvel ez­előtt végzett technikusokkal szeretnénk megismertetni a tudomány új vívmányait, a korszerű technológiai eljárá­sokat, modern termesztési rendszereket. — Ma már senki előtt nem kétséges, hogy az önköltség csökkentését, a minőség és mennyiség emelését, csakis korszerű gazdálkodással tud­juk elérni. A kézi munkaerőt csak új termesztési rendsze­rek meghonosításával lehet felszabadítani, esetenként pó­tolni. Közismertek az új köz- gazdasági tényezők, melyek Nógrádmegyeri fordulat Az összefogás, a jő irányítás eredményei A közelmúltban határ­szemlét tartott a nóerádme- gyeri termelőszövetkezet birtokán Nagy Imre. a já­rási hivatal egyik mező- gazdasági szakembere. Meg­nézte a kalászba forduló ga­bonákat, a jól kezelt kuko­ricaföldet. de ezenkívül más munkahely sem kerülte el a figyelmét. Amikor a ha­társzemle után kikérték a véleményét, annyit mon­dott: a szécsényi járás egyik legjobban gondozott, legszebben fejlődő, művelés alatt álló területén jártam. Szakembernek sem kell lenni ahhoz. hogv feltűn­jön, milyen szép. gazdag termést ígér Nógrádmegyer- ben a határ. A földek, az emberek gondos munkáját tükrözik. Szép az állatál­lomány is. A szarvasmar­hák, juhok, jól tápláltak. A baromfitelepen tisztaság, rend. Az emberek szorgal­masan, szépen, nyugodtan dolgoznak. Nyoma sincs a néhány esztendővel ezelőtti kapkodásnak. A nógrádmegyeri mezőgaz­dasági üzem életében más­fél esztendő leforgása alatt szembetűnő változás történt. Terék Gyula a községi párt- alajpszervezet titkára — aki egyben a termelőszövetkezet taigja és dolgozója. — jó ismerője a változás okának. A pártalapszervezet egyik kezdeményezője volt annak, hogy Nógrádmegyerben a mezőgazdasági , üzemiben, megváltozott az élet. Ennek ellenére az eredményeket nem maguknak, hanem a tsz tagsága és vezetősége jó munkájának tulajdonítják. Azoknak, akik megfogadták a pártszervek tanácsait, ké­pesek voltak felülbírálni ed­digi tevékenységüket és azoknak, akik friss erőt. jó szellemet, hoztak a közös gazdaság életébe. így kezdődött Ez a mezőgazdasági üzem már sok nehéz napot meg­élt. A gabonatermés alig haladta meg a 6—12 má­zsát. A szemes takarmányt megette a gaz. Alacsony volt a tejtermelés. Haszon­talan a baromfitenyésztés. Érthető, ha az emberek el­mentek a gazdaságból. Két esztendővel ezelőtt a járási pártbizottság hosszain ta­nácskozott az alapszervezet vezetőségével. Terék Gyula a párttitkár így emlékezik erre vissza. — Arról tárgyaltunk, hogy rátermett vezetőt kell ke­resni és ajánlani a tagság­nak megválasztásra. Én ezt kulcskérdésnek tartottam, amellyel a felső oártszervek is egyetértették ... Így került sor a termelő- szövetkezet új elnökének. Juhász Józsefnek a meg­választására. Természetesen az alapszervezetet segítette a tsz területi szövetség, a megyei tanács illetékes szer­ve. a járási hivatal. Az is közrejátszott az új vezető helyes kiválasztásában, hogv közös felelősséggel történt. A nógrádmegyeri községi pártalapszervezet a párttag­ságon túl, élvezi a tsz-tag- ság bizalmát is. A közgyű­lés az alapszervezet javas­latára megválasztotta az új elnökö+ Megtörtént a fordulat Sokan kételkedtek is ben­ne. talán jogosan, mert a nógrádmegyeri példa nem jellemző. A vezetésben tör­tént változás után viszony­lag gyorsan javult a ter­melőszövetkezet helyzete. Ennek alapját az képezte, hogy a tsz-vezetőség és párt- vezetőség között jó kapcso­lat alakult ki. A tsz elnö­két beválasztották az alap­szervezet vezetőségébe is. Az itt tartott üléseken vitatták meg azokat az elgondoláso­kat, amelyeket a gazdaság vezetősége a tsz helyzetének megjavítására valóra vál­tott. Magabiztosan dolgoz­hattak. mert maguk mögött tudhatták a pártszervezet támogatását. Ezek után. már gyorsan peregtek az események. A tsz-vezetök tanácskoztak a tagsággal, hogy hagyják jó­vá a gazdaság munkájá­nak megjavítására ajánlott határozatokat. Ennek leg­főbb magját az üzem- és munkaszervezés képezte. Bevezették az ágazati rend­szert. Kinevezték az ága­zatvezetőket. Mulyad Béla a növénytermesztésért. Végh András az állattenyésztésért. Bocsó Aladár a juh- és baromfitenyésztésért lett fe­lelős. Márton András a gép­csoportfőnöki beosztást kap­ta meg. Valamennyien hely­beli lakosok és tagjai a tsz- nek. Figyelemre méltó, hogv az ágazatvezetők nem úi em­berként kerültek az üzem­be. hanem már a korábbi években is ott dolgoztak. Az előző évek alacsonv színvo­nalú gazdálkodásáért tehát felelősséggel tartoztak. Ah­hoz viszont, hogy produkál­hassanak. korszerűbb mun­kaszervezetre volt szükség. Nógrádmegyerben is meg­volt az alapja a ió mun­kának. ha eddig mégsem boldogultak, annak Okát nem a közös gazdálkodásban, ha­nem a feladatokkal megbir­kózni nem tudó vezetésben kellett keresni. Bizonyítanak az eredmények Néhány számadat és tény. amely tanúsítja, hogy más­fél esztendő alatt mi min­den megváltozott a nógrád­megyeri völgyön. A gabona termesztését gépesítették. Az idei termésátlagot 17—18— 20 mázsára becsülik holdan­ként. A tehenészet feiési át­laga megháromszorozódott. Az eddig veszteségesen dol­gozó faiparuk — balta-, ka- panyélkészítéssel foglalkoz­nak — nyereségesen zárta az évet. A gépműhely a követelményeknek megfele­lőén végzi a munkáját, nyolc szerelő helyett, négy szerelővel. Az elavult gé­péket kiselejtezték, helyük­be újakat vásároltak. A pártvezetőség egyetér­tett a gazdaság vezetőségé­nek azzal az intézkedésével, hogy a bérmegtakarítás ér­dekében átcsoportosítják az embereket. Megszüntettek több improduktív állást. A felszabadult emberék pedig a termelésbe kerültek. Ná­luk is gond a munkaerő. A tsz-tagok többségét munká­ra kötelezni, koruknál fog­va. már nem lehet. A fia­talon nyugdíjba került bá­nyászokhoz fordultak. Ök képezik a munkaerő gerin­cét és mint tsz-tagok dol­goznak. \ Nógrádmegyerben bekö­vetkezett a fordulat. Bebi­zonyosodik. hogy az erők koncentrálásával, párt- és gazdaságvezetés egvbefogá- sával produkálni lehet. Amit eddig elértek az csak a kezdeti lépés. A megkez­dett útról letérni nem sza­bad. de legfőképpen az el­bizakodottság ellen kell har­colni. Nógrádmegyerben. még sok tartalék van. B. Gy. Mezőgazdasági szakémberek továbbképzése az új, korszerű bevezetését ösztönzik. — Tanfolyamaink tematiká­ját úgy állítjuk össze, hogy a hallgatók elméleti és gyakor­lati ismereteit bővítsük. Ezen kívül bemutatunk jól és kor­szerűen gazdálkodó termelő­szövetkezeteket, mint a tol- mácsit, ahol a korszerű lu­cernabetakarítást láthatják a szakemberek. Reggel még lá­bon áll a lucerna, délután már zsákokban a lucerna­liszt, A tápanyag-, hatóanyag­veszteség szinte minimális, de említhetném a ceredi, őrhal­mi termelőszövetkezeteket is. — Hogyan, sikerül a tan­tervbe beépíteni a megyei sa­játosságokat? — Ismeretes, hogy megyénk dombos vidék, ahol a gyep­gazdálkodás kerül előtérbe. A legolcsóbb takarmánybázis így érhető el. Ebben a mun­kában a Ceredvölgye gazda­ság az élenjáró, A hallgatók­nak bemutatjuk a termelő- szövetkezet kialakított gaz­dálkodási sruktúráját. Az in­tézet az előadókat mindig az első vonalból, a szakma leg­jobbjai közül biztosítja: a mezőgazdasági . gépkísérleti intézet gépészmérnökei, kuta­tói, főiskolai, egyetemi taná­rok, a TESZÖV szakemberei, a megyei tanács dolgozói és természetesen az iskola ta­nárai. — Meddig tart egy-egy tanfolyam? — Hat hétig. Hogy a dol­gozók ilyen hosszú időre ne essenek ki a közvetlen ter­melésből, ezért háromszor kéthetes ciklusokat szerve­zünk, melynek a végén a hallgatók vizsgát tesznek. A tanfolyam hallgatói minden esetben közvetlen munkahelyi vezetők, az első számú veze­tők segítői. Ha ők látják az újat, megismerik, minden bi­zonnyal azon lesznek, hogy otthon is megvalósítsák. Ezért is lényegesek ezek a tovább­képző tanfolyamok. — Mit mutat a gyakorlat? Az elsőszámú vezetők küldik, elengedik, vagy esetleg gá­tolják a középvezetők szak­mai továbbképzését? — Mind a három esettel találkoztunk. Egyes vezetők csak a mában gondolkoznak. A közvetlen napi munkát né­zik, ezért nem szívesen enge­dik el embereiket. A többség felismeri a továbbképzés je­lentőségét. A nagyobb hord­erejű, például egy zártrend­szerű termesztés bemutatása mellett, megismerkedhetnek a hallgatók kisebb területek eredményeivel is. Egy példát szeretnék említeni: az MGI szabadalmát az éltartósító ekevasat, itt látták először a gépcsoportvezetők. — Hány tanfolyamot ren­deztek az elmúlt évben? — Négy alkalommal össze­sen 108 középszintű szakem­bert képeztünk tovább. Az elmúlt időszakban a döntőbi­zottsági elnökök, ellenőrző bizottsági elnökök és a nő­felelősök részére is rendez­tünk továbbképzést. A szécsényi tanfolyamnak jó híre a MÉM Mérnök- és Vezetőtovábbképző Intézetén keresztül eljutott más me­gyékbe is. A most indult gé­pesített tanfolyamra már négy megyéből hívtak meg hallga­tókat. Szenográdi Ferenc | NÖGRÁD — 1974. június 13., csütörtök 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom