Nógrád. 1974. június (30. évfolyam. 126-151. szám)

1974-06-08 / 132. szám

Közel Kelet Csapatszétválasztás Kurt Waid heim Kairóban Par esz nyilatkozata A tengerparttól egy ágyúlövésre A hadifogolycserét követő­en csütörtökön délután Szí­na és Izrael kölcsönösen ki­adta az októberi háborúban ellenséges állások mögött el­esett izraeli, illetve Szíriái katonák holttestét. A 18 iz­raeli és a nyolc szíriai halot­tat teljes katonai pompával temették el hazájában. A Genfben aláírt csapat­szétválasztási megállapodás értelmében ezek után meg­kezdődhet a csapatok és a fegy­verzet kivonása. Az izraeli egységek a tavaly október­ben elfoglalt területeket ki­ürítve Kuneitrától nyugatra vonulnak vissza. Az ENSZ- erők a két hadsereg között létesítendő ütközőzónában ál­lomásoznak majd, ennek szé­lessége 500 méter és 10 kilo­méter között váltakozik. A zóna két oldalán tíz-tíz ki­lométer mélységben a szem­ben álló felek csak csökken­tett létszámú katonaságot ál- lomásoztathatnak, bizonyos sávokból el kell távolítaniuk a nehéztüzérséget, valamint a légvédelmi rakétákat is. repéről folytatott megbeszélést a szíriai és izraeli vezetőkr kel és hasonló kérdésekről kíván tárgyalni egyiptomi államférfiakkal is háromna­pos látogatása során. Ezen­kívül szerepel programjában a Sinai félszigeten állomáso­zó ENSZ-erők megtekintése. A csütörtök óta Kairóban tartózkodó Kurt Waldheim ENSZ-főtitkár közel-keleti kőrútjának eddigi tárgyalásai­ról szólva kijelentette, tapasz­talatai szerint a libanoni, szíriai, izraeli és jordániai vezetők készek a térség konf­liktusainak általános rendezé­sére. Waldheim szerint a világ- szervezet fontos szerepet vál­lalt a genfi tárgyalásokon. Mint mondotta, az ENSZ sze­Bizalmat kapott az új francia kormány A francia nemzetgyűlés — a kormányprogram fölötti két­napos vita záróaktusaként — csütörtökön, a késő esti órák­ban 297 szavazattal 181 elle­nében és két tartózkodás mel­lett bizalmat szavazott a új Jacques Chirac vezette francia kormánynak. A gaulleisták, a független köztársaságiak és a centristák a kormány mellett, a szocia­listák, a kommunisták és a baloldali radikálisok ellene sza­vaztak. (MTI! Simon Peresz izraeli had­ügyminiszter csütörtökön este egy félkatonai település (ki- buc) lakói előtt mondott be­szédében kifejtette, hogy a jelenlegi tűzszüneti vonala­kat nem lehet véglegesnek tekinteni és, hogy a megvál­toztatásukról folytatandó megbeszéléseket illetően Izra­el Egyiptomot tekinti első számú tárgyalópartnerének. Az ammani hatóságok ugyan­is — mutatott rá a hadügy­miniszter — ragaszkodnak a Jordán folyó nyugati partjá­nak visszakapásához, ez pe­dig a Tel Aviv-i kormány számára elfogadhatatlan kö­vetelés. A palesztin gerillák tevé­kenységéről szólva Peresz megismételte a szokásos iz­raeli vádakat Libanon felelős­ségéről és kijelentette: orszá­ga soha sem egyezne bele abba, hogy az izraeli-libano­ni határ mentén is ENSZ- erők államásozzanak. (MTI) — A hajók a tengerészeti öss zetűzéseket jelzik az egyes or­szágok felségvízhatárán belül II. Az elmúlt időszakban be­következett általános techni­kai haladás következtében jelentősen megnőtt az óceá­nokat járó hajók száma és teherbírása, egy sor koráb­ban csak szárazföldi érdekelt­séggel bíró ország is a ten­gerek felé fordult. Nem utol­sósorban felfedezték a kon­tinentális talpazatban a (szá­razföldhöz csatlakozó, állan­dóan tenger által borított te­rület) fejlő hatalmas nyers- anyagkinc^eket, illetve meg­teremtették kitermelésük le­hetőségeit. Már az először művelésbe vett kőolaj- és földgáz-lelőhelyek körül ki­alakult viták is bebizonyítot­ták, hogy feltétlenül szük­ség van mind a vízterület, mind pedig a tengerfenék felosztására. Az 1958-ban, majd az 1960-ban megtar­tott genfi konferenciákon azonban nem sikerült egy­ségesen, valamennyi állam számára elfogadhatóan ren­dezni a parti tengerek hatá­rának kérdését. Addig jutottak el csupán, hogy az ott kidolgozott kon­venciók alapján a parti or­szágok jogot kaptak 200 mé­ter mélységig a kontinentális talpazat természeti kincsei­nek kiaknázására, illetve esetenként az ennél nagyobb mélységben folytatandó mun­kákra, amennyiben ehhez a szükséges technikai eszközök rendelkezésére állnak. De ugyanakkor hangsúlyozták, hogy a parti állam nem gya­korolhat ellenőrzést a tenger felett, amely a talpazatot borítja. Mint látható, alapve­tő hibája ennek a megfogal­mazásnak az, hogy nem álla­pítja meg egyértelműen a te­vékenység határát, így a technikai eszközök fejlődésé­vel az egyes államok igye­keznek egyre nagyobb terüle­teket birtokba venni. A hatá­rok kitolására irányuló tö­rekvés * aztán számtalan konfliktus forrásává válik. Ami a felségvizek határát illeti, ezeken a tanácskozáso­kon kizárólag a három,- il­letve a tizenkét mérföldes sáv körül folyt "a vita. Az ennél nagyobb távolságok le­hetősége a következmények miatt nyilvánvalóan szóba sem kerülhetett. Érdemes áttekinteni, hogy mi történne akkor, ha min­den ország kiterjesztené 200 mérföldre a parti vizek hatá­rát. Ez azt jelentené, hogy a világóceán teljes területének 40 százaléka parti víz len­ne, tehát jogilag és gyakorla­tilag az egyes országok szu­verén területéhez tartozna. Ez természetesen beláthatat­lan következményekkel jár­na a nemzetközi hajózás és a nemzetközi kereskedelem szempontjából. Annyit je­lentene, hogy a szóban for­gó állam szuverén jogait gya­korolva, jogosan átvizsgál­hatná a hajók okmányait és rakományait, ellenőrizhetné az utasokat olyan útvonalon is, amelyek eddig nemzetkö- q zi vizeknek minősültek. Még súlyosabb problémát jelentenének a tengerszoro­sok. Egyes esetekben itt már a 12 mérföldes határ is ne­hézséghez vezetne. A Do- veri-szoros például, amelyen 400 ezer, vagy ' a Gibraltárt - szoros, amelyen 150 ezer ha­jó halad át évente, már a 12 mérföldes felségvizek általá­nossá válása esetén is terü­leti víznek minősülne, így a part menti állam joghatósága alá tartozna. Hasonló bonyodalmakhoz vezetne a Malakka-szorossal kapcsolatban, jelentkező in­donéziai, illetve malaysiai követelés teljesítése is. Köz­ismert, hogy Japán Perzsa­öböl térségéből származó kő­olajszállításai (összes szükség­letének négyötödét teszi ki) ezen a szorosan áramlanak keresztül és a Szovjetunió is fontos összeköttetési útvona­lainak tekinti távol-keleti és európai területei között. Nem nehéz megállapítani, hogy milyen jelentőségre tenne szert egy állam, ha kizáróla­gos jogot szerezne egy ilyen fontos útvonal ellenőrzésére. Mindezt felmérve érdemes megemlíteni, hogy a Kínai Népköztársaság támogatja In­donézia és Malaysia igényét a tengerszorosra és bírálja a nemzetközi státus fenntar­tására irányuló szovjet ja­vaslatokat. A Szovjetunió ugyanis vi­lágosan leszögezte, hogy olvan tengerszorosokban, amelyek a nyílt tenger két része között nemzetközi hajózás útvona­lait alkotják, az áthaladó ha­jók ugyanolyan jogokat kell élvezzenek, mint a nyílt ten­geren. A parti vizek kiterje­désével kapcsolatban pedig az az álláspontja, hogy azok­nak 12 mérföldig való kiszé­lesítését az egyes országpk szabad elhatározására kell bízni. Tolnay László PORTUGÁL—FRELIMO tárgyalás. A zambiai fővárosban, Lusakában találkoztak a portu­gál kormány és a FRELIMO—Mozambique Felszabadítási Frontja — képviselői, hogy a ke­let-afrikai portugál gyarmat jövőjéről tárgyaljanak. A kép en: Mario Soares portugál kül­ügyminiszter (balra). Sáráivá de Carvalho őrnagy, a portugál hadsereg tisztje és Samora Machet, a Frelimo küldöttségének vezetője Tito elnök köszönő távirata Joszip Broz Tito, a Jugosz­láv Szocialista Szövetségi Köz­társaság és a Jugoszláv Kom­munisták Szövetsége elnöke táviratban fejezte ki köszöne­tét Kádár Jánosnak, az MSZMP KB első titkárának és Losonczi Pálnak, az Elnöki Tanács elnökének születés­napja alkalmából küldött jó­kívánságaikért. (MTI) • • Ülést tártott a Hazafias Népfront Országos Tanácsa (Folytatás az 1. oldalról.) Szövetséggel: az idén például nemzeti ünnepeink politikai előkészítésében, a rendezvé­nyek lebonyolításában, fel­szabadulásunk 30. évforduló­jának előkészületeiben is. örvendetes, hogy folyama­tosan növekszik a mozgalom­ban részt vevő lányok asszo­nyok aránya. A több mint 1800 nőbizottság sokat tesz a szocialista tudat fejleszté­séért, a nők társadalmi, köz­életi megbecsülésének és te­vékenységének : erősítéséért. Lényeges feladat, hogy to­vább javuljon a népfront­testületek nőbizottságainak irányító munkája. A népfrontmozgalom gazdaságpolitikai tevé­kenységének legkiemel­kedőbb feladata a rész­vétel a IV. ötéves terv sikeres befejezésében és az V. ötéves terv előké­szítésében. A kellő tájékozottság a tár­sadalmi igények jobb felmé­rése érdekében, a gazdaság- politikai munkaközösség ösz- szeállította azokat az általá­nosítható véleményeket, ja­vaslatokat, amelyek az ötéves terv kidolgozásánál haszno­sak lehetnek. E munkához elsődlegesen a jelölő gyűlé­seken elhangzott véleménye­ket. és a megyékben szerve­zett gazdaságpolitikai fó­rumok anyagát használták fel. A kővetkező tervidőszak előkészítésével kapcsolatos társadalmi vitákat, össze­jöveteleket arra kívánják felhasználni, hogy erősödjön az alkotó, a szorgalmasan dolgozó, a becsülettel helyt­álló ember tisztelete, a jól végzet munka becsülete. Olyan közhangulatot kell teremteni, amely elítéli az ügyeskedést, a protekciózást, a felelőtlenséget, a közvagyon herdálását, a harácsolást. A népesedéspolitikai fel­adatokat illetően a társadal­mi közreműködés elsősorban a tudat, a szemlélet formálá­sára, a gyermeknevelés felté­teleinek — óvoda-, bölcsőde-, játszótérépítés stíl. — bizto­sítására, és a nagj családok támogatására terjed ki. A születések számának növeke­dése további állami intézke­déseket igényel, amelyeket a népfrontmozgalom is tá­mogat. Tovább fejlődött a honis­mereti mozgalom: ma már mintegy 2000 honismereti szakkör segíti a természettu­dományi és technikatörténeti tevékenységet, az üzemtörté- net-írást és a honismereti or­szágjárást Is. A népfront vállalta, az Ol­vasó népért-mozgalom to­2 NÓGRÁD — 1974. június 8., szombat vábbi szervezését, kibonta­koztatását, amihez a megyei és városi művelődési munka- közösségek megerősítésével, könyvbarát-bizottságok alakí­tásával, további társadalmi munkások megnyerésével si­került jó feltételeket biztosí­tani. Hozzájárultak ahhoz, hogy nagyobb figyelmet kap­jon az iskolai könyvtárak fejlesztése. Ennek eredménye­ként tavaly csaknem 60 új, és több mint 100 felújított, korszerűsített könyvtárral gyarapodtak az iskolák. Az új tanácstörvény élet­be lépése után kedvezően alakult a népfront és a tanácsok kapcsolata. Mindent megtesznek annak érdekében, hogy a törvény előírásának és szellemének megfelelően a népfront a ta­nácsok tömegpolitikai bázisa legyen, s ez a kapcsolat mind több tartalommal telítődjék. A népfrontmozgalom kü­lönböző szintű testületéi megvizsgálták a társadalmi munka lehetőségeit. Amíg korábban főleg az utak. jár­dák, csatornák építésére fo­gott össze a lakosság, most egyre inkább napirendre ke­rül az óvodák építésének, az iskolák bővítésének, gyer­mekjátszóterek, sportpályák, pihenőparkok létesítésének társadalmi segítése. A társa­dalmi munkának minden bizonnyal további lendületet ad a minisztertanácsi hatá­rozat, amely a településfej­lesztési társadalmi munka összes főbb kérdéseit rende­zi. A jelentés végül elemzei a Hazafias Népfront nemzet­közi tevékenységét. A mozga­lomnak jelenleg 49 ország, 57 szervezetével vannak köz­vetlen kapcsolatai. Ezenkívül a Magyar Szolidaritási Bi­zottság tevékenysége révén 45 ország 60 szervezetével, illetve 7 nemzetközi szerve­zettel, az európai, biztonságot támogató társadalmi, mozgal­makban pedig, 34 ország negyven szervezetével alakult ki állandó együttműködés. A múlt év decemberében ala­kult meg a Magyar Szolida­ritási Bizottság chilei akció­bizottsága, amely az utóbbi öt hónapban sok jelentős or­szágos esemenyt szervezett. A népfrontmozgalom a továbbiakban az eddigi­nél is jobban előtérbe helyezi a szocialista köz­erkölcs erősítésének, ki­bontakoztatásának elő­mozdítását. A nemzeti egység erősítése azt követeli, hogy tegyék vonzóvá mind több idős és fiatalember, különböző vi­lágnézetű magyar állampol­gár számára a mozgalomban való aktív közreműködést. Lelkesítőén szép alkalmat szolgáltat erre az ország minden lakosát érintő közös akció: felszabadulásunk 30. évfordulójának megünneplé­se. (MTI) Kfne! meghívóira Slrauss Pekingbe látogat Az NSZK fővárosában beje­lentették, hogy „a Kínai Nép- köztársaság bonni nagykövet­ségének meghívására” Peking­be látogat Franz-Josef Strauss, a Keresztényszociális Unió (CSU) elnöke, az ellenzék egyik vezetője. Egyidejűleg is­meretessé vált az is, hogy „a kínai kormány meghívására” Kínába utazik a nyugatnémet ellenzék egy másik vezetője: Helmut Kohl, a Keresztényde­mokrata Unió (CDU) elnöke is. Jellemző, hogy Strauss, a pekingi meghívást közvetle­nül azután kapta, hogy az NSZK-ban megtartották a- re- vansista szövetségek hagyo­mányos gyűléseit. E találko­zók során a CSU vezetőjének hívei felléptek az SPD—FDP koalíciós kormány keleti poli­tikája ellen, amelynek meg­határozó elemei az NSZK-nak a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal kötött szerződései. Bonni megfigye­lőknek ezzel kapcsolatban az a benyomásuk, hogy Peking meghívásaival a Strauss és hívei által elfogadott irányvo­nalat próbálja szorgalmazni. (MTI) Tanaka Nixon útjáról Éliás Béla, az MTI tudósí- valószínűsége nincs annak, tója jelenti: hogy Nixon amerikai elnök Tanaka japán miniszterei- moszkvai útjáról hazatérőben nők pénteken közölte, semmi látogatást tesz Japánban. Megtorlás Bolíviában Bolíviában megtorlási hul­lám kezdődött a szerdai siker­telen katonai lázadás után. La Pazban pénteken bejelentet­ték, hogy eltávolítottak a had­seregből 24 katonatisztet. A bolíviai hadügyminiszter már szerdán közölte, hogy az el­vetélt zendülés két vezetőjét letartóztatták. A felkelési kísérletben való részvétel vádjával az ország déli részén levő Suchreban 3 > diákot, Oruroban pedig töbj baloldali személyt vettek őri­zetbe. A hadseregből menesztett tisztek közül négyen politikai menedékjogot kértek a brazil, illetve az argentin nagykövet­ségen. (MTI) A Nógrád megyei Nyomdaipari Vállalat balassagyarmati üzemébe felvételre keres kötészeti munkára női dolgozókat„ Bérezés kollektív szerződés szerint. Kétműszakos munkabeosztás. Kéthetenként szabad szombat Jelentkezés: Balassagyarmat, Fáy András u. 5. szám alatt, a telep vezetőjénél.

Next

/
Oldalképek
Tartalom