Nógrád. 1974. június (30. évfolyam. 126-151. szám)
1974-06-07 / 131. szám
Országos gyermekszakkőri kiáílffáson Nógrádi siker Mezökovácsházán Az első országos népi díszítőművészeti gyermekszakkör és népi gyermekjátékpályázat eredményhirdetésére, a kiállításmegnyitóra kaptunk meghívót az ország minden részéből, Soprontól, Nyíregyházáig, Balassagyarmattól Battonyáig. A gyarmati művelődési autó utasai Nógrád megyét képviselték: a .salgótarjáni, szécsényi, pásztói, felsőpetényi, kisterenyei, nagybátonyi, karancssági, karancslapujtől óvodás és általános iskolás pályázókat. Velünk utazott két gyarmati fafaragó fiúcska, a városi- művelődési központ pajtás fafaragó szakkörének tagjai: Ethei Csongor és Kajtoro Zsolt, valamint egyik szakköri társuk. Csordás Jancsi hatodikos pajtás. Békés megye, Mezőkovács- háza volt az úticél. Az egykori parasztfelkelések, agrárproletárok szervezkedéseinek, a véres osztályharcok, földjén — a megye nevéhez méltóan —, olyan békességre, kedvességre találtunk, hogy mesebeli hangulat fogadott mindannyiunkat a hatszáz személyt befogadó hatalmas színházteremben, ahol a kiállítást megrendezték. Mezőkovácsháza csendes, nagyon távoli, román határ menti község, de a kevésbé ismert Mezőkovácsháza mégis az egész nemzetet átölelő nagy érdeknek tett és tesz szolgálatot — mondották a Népművelési Intézet művészeti osztályának vezetői, Bánszky Pál művészettörténész és Borbély Jolán néprajzos főelőadó és Bihari Lajos, a Nógrád megyei Tanács szakfelügyelője. Ebből az alföldi községből indult el ez a nagyszerű kezdeményezés, amelyről dr. Kertész Márton, a Békés megyei Tanács elnökhelyettese is meleg szavakkal emlékezett megnyitó beszédében. Ennek a pályázatnak a céljáról különös hangsúllyal beszélt az elnökhelyettes, hiszen a népi hagyomány, akár használati eszköz. viseleti darab, vagy' csak egyszerű gyermekjáték, mégis drága kincsünk, meg kell menteni a holnaputánnak is. A gyermekekben nagyon sok képesség szunnyad, minden szépre és praktikusra a népművészetben is, és ezt nem lehet elég korán kezdeni, Ezt az országos rendezvényt lelkesen vállalták pedagógusok, népművelők, mozgalmi vezetők összefogásával. A Művelődésügyi Minisztérium, a Népművelési Intézet erkölcsi és anyagi támogatása lehetővé tette, hogy az egész ország odafigyeljen a célkitűzésre: a gyermekekkel megszerettetni és általuk gyűjteni, megőrizni amit lehet. Több mint háromezer pályamű érkezett. Beszédes szám, sokmindenről árulkodik. Óvodások, úttörők, állami gondozott ég egyéni alkotó gyerekek munkáit láthattuk a kiállításon, amelynek színvonala magas volt, ötletességben pedig valósággal brillíroztak a gyerekek. Fűzfaháncs és műanyag flakon, dugóbáb és csutak kakas, anyag és forma színes kaval- kádja volt a gyermekjáték „oldalon”. A hímző, fafaragó, szőnyegszövő, batikoló. ke- rámikus gyerekek munkái láttán ámult a néző. Nógrád megyeiek büszkén láttuk gyermekeink kiállítására érdemesített fafaragásait, kerámiáit és a kisebbek játékait. Kovács Andrea harmadik osztályos csutak babája sok nézőt vonzott ahhoz a vitrinhez, ahol ugyancsak gyarmati „alkotás”, egy csutka kakas sze- melgette a kukoricát, egy félbe vágott dísztökhéiból. Ezt a Dózsa Általános Iskola küldte el, de a salgótarjáni Mártírok úti iskolások vidám fakanál babái, vagy a szécsényi népviseletbe öltöztetett fababák, a felsőpetényi óvodások kerámiáival egyarát tetszettek. A zsűri három Nógrád megyei gyermeket, Ethei Csongort, Kaj tor Zsoltot és Kovács Andreát díjazta, többet oklevéllel tüntetett ki. Az első országos népi díszítőművészeti gyermekszakköri kiállítás szép sikerrel, gazdag tapasztalatokkal zárult. Elekes Éva Befejezte legújabb filmjének forgatását az Íréből lett filmrendező, GyöngyOz- zy Imre. A Szarvassá vált fiúk clmfl művében az lM4-es sátoraljaújhelyi börtönlázadásnak állít emléket, s ö Is — mint Révész György, a Pendra- gon legenda rendezője — filmjének néhány jelenetét Hollókőn vette celluloid-szalagra. A balladái hangvételű film operatőrje Kende János, főszereplői a bolgár Tódor Todorov, Törö- cslk Mari, Gyön- gyössy Katalin, Kútvölgyi Erzsébet, Kozák András és Lukács Sándor. Közös tudományos őrjárat Az utóbbi években szovjet és francia tudósok számos területen folytatnak együttes munkát. A közös űrkísérletek végrehajtása fontos része a két ország közötti tudományos-műszaki együttműködési programnak, amely magába foglalja a bolygófizikát és a kozmikus meteorológiát, a kozmikus összeköttetést és a geodéziát, a kozmikus biológiát és orvostudományt. 1974 végén és 1975 elején az Indiai-óceánon fekvő, Franciaországhoz tartozó Kergue- erl^zigetekről geofizikai rakétákat bocsátanak fel az „Arax” elnevezésű közös program keretében. A kísérletek menetét a Szovjetunió eujópai területének északi részén fekvő Szográból kísérik figyelemmel a szovjet és a francia tudósok. nem, hogy ez maradandó nyomot hagyott volna az emberekben. Az Üzem fennállása óta egy nagyobb sérülés volt, de az mechanikai jellegű. Valaki álmosan jött be dolgozni, a gép letépte a karját. Most portás, — Nem látom, hogy megviselték volna az izgalmak. Megint nevet. Hatalmas külszíni kád felé mutat. —Az a Dorr-ülepítő, még mindig idegesít engem; ugyanis én vagyok az a mérnök, aki a gépi berendezésekért felel. Nem sűrít tökéletesen. Egyéb- Mellettünk sódombok. Alá- ként az embertől függ. meny- csony betcxníal veszi körül tönkre. En már őket, a színük piszkosszürke. me&őrülhettem volna néhány- Idősebb, kopasz férfi gumi- szortömlőből öntözgeti a halmo- — Először akkor, amikor kát. mint gépészeti osztályvezető— Itt készítjük elő a vegyi nek azt a feladatot adták, folyamathoz — magyarázza a hogy hat nap alatt készítsek mérnök. — Aztán egy csövön elő egy fejtést. Tudtam, erre átvezetjük a nagycsarnokba, legalább egy hónap kell. De Régen tető alatt raktároztuk, nem volt pardon. Kétezer em- de megjártuk vele. összeta- bért kértem. Aztán elkezdtük padt. Nem győztük faragni, a munkát. Először az elektro- csákányozni tíz-tizenöt em- mos vezetékeket kellett kiépí- berrel. Most meg, amint látja, teni. A mi szerelőink és a egy ember kezelgeti. Egyéb- DEDÁSZ munkásai éjjel-napként a sókezeléshez, a talics- pal dolgoztak. Akik elfáradtak, kázáshoz azokat az embereket a fák alatt aludtak néhány küldtük, akiknél a vizsgálat órát. Ennivalónk alig volt. kimutatta, hogy a szervezet Három nap múlva megépítet- egyensúlya némileg felbil- tűk az aknatornyot. A sietséglent. Ezért hívták Kocsedó- ben rosszul rögzítettük, eldőlt, nak a sótelepet. Aztán: pár Majdnem agyoncsapott két pitiét múlva ismét orvosi vizs- henő munkást. Aztán fúrtunk, gálát. A munkások kivétel robbantottunk. Sok anyag nélkül visszatérhettek munka- kárba ment. Mi meg olyanok helyükre. voltunk már, mint a lakatlan — Sugárfertőzés ezek sze- szigetre vetődöttek. nem morint nem volt? sakodhattunk. nem borotvál— Legalábbis olyan mértékű kozhattunk. Hat nap múltán kijött az igazgató, és kérdez......... .... j te: ..Na, hogvan állunk, elv4 NÖGRÄD — 1974. június 7., péntek | társaim?” „Mi már alig ál44. Volt ismeretségem a diósgyőri gépgyárnál, rendeltem egy dobozoló berendezést. Meg Is jött. Kezdetben még dolgozott is. Na, mondtam a feleségemnek, most az egvszer én is berúgok. Előre ittam a medve bőrére... Másnap, ahogy még mámorosán bementem a csomagolóba. látom ám. hogy a gép gyűri a fémdobozokat. mint a rongyot. Szállt a por. bokáig gázoltunk benne. Megint lapátoltunk. Gondolhatja, mennyit beszívtam. — S nem fél? — Semmi panaszom sincs. Megjegyzem, utána hosszabb szabadságra mentem ... Cigarettával kínálom. Int. hogy itt nem. Kimegyünk az udvarra, és rágyújtunk. — Bent tilos a dohányzás — mondja. — A cigarettával is bevihetünk némi uránport a szervezetbe. Láaaló La jo«; Uránbányászok RÉSZLETEK A GONDOLAT KIADÓNÁL az idei könyvhétre megjelenj RIPORTKONYVBOL A Kisterenyei Gimnázium 1974-ben érettségiző diákjai Szibériai ex librisek Vlagyimir , Marin festőművész 55 művét vették fel a Koppenhágában kiadott „Európa ex librisek bibliográfiája” című kötetbe. A Nyu- gat-Szibéria egyik legrégibb városából, Tomszkból származó fiatal művész először „került fel” az évenként kiadott mű oldalaira. A könyv Európa ex libriseinek legjobbjait ismerteti. Marin annak az első szibériai könyváruháznak az ex libris szerzője, amelyik nemrégiben ünnepelte fennállásának 100 éves évfordulóját. A művész jelenleg a tomszki Egyetemi Könyvtár ex librisét készíti. lünk, feleltem, de a fejtés két óra múlva készen lesz.” — Az igazgató kezet fogott velem, és elporzott a Volgáján. Befejeztük a munkát. Utána én önhatalmúlag meg- vendégeltettem a kétezer embert a vállalat költségére, majd két nap szabadságot adtam nekik. Volt, aki hazament falura. A pécsiek eljöttek velem a' vállalat harkányi üdülőjébe. Ezért az „önkényeskedésért” fegyelmit kaptam, és prémiumelvonást. Ettől kezdve az igazgató, ahol tudott, kitolt velem. — Később, amikor az ÉDÜ vezetője lettem, rendszerint olyankor jött, amikor üzemzavar volt. Meg kellett állni a feldolgozással. Az öreg, én így neveztem, ordított: „Elvtársak, megint szabotálnak!” — De ahelyett, hogy segített volna, raportot rögtönzött. Vádaskodott, fenyegetődzött. Már a szovjet szakértők is unták. Intettek nekem, ne törődjek vele. Én nem tudtam szó nélkül elviselni. Az egyik raporton ezt mondtam: „Ezennel átadom neked az üzem vezetését!” — Szeme fennakadt a meglepetéstől. Hallgatott néhány percig, aztán a telefonhoz nyúlt. A rendőrségre akart telefonálni, Nem kapott vonalat. Akkor az üzemi rendőrséget hívta. Jött is két fiú. Rájuk parancsolt, hogy vegyenek engem őrizetbe. Kapkodták szegények a fejüket, mitévők legyenek. Kisompolyogtak a szobából. Az öreg utánuk. A folyosón ordított: „Majd folytatjuk a pártbizottságon!” (folytatjuk) IV. A. Osztályfőnek: Ivltz László. Blze Agnes — Salgótarján, Dines Katalin, Fenyvesi Magdolna, Qyöre Ágnes. Handó Vilmos. Hu- nya Béla — Kisterenye, Illés Lajos — Sámson háza. Kakuk Ilona, Kaszás Katalin. Kertész Anna, Király Katalin — Kisterenye, Kocsis László — Salgótarján. Kovács Mária, Maruzs Mónika «- Mátranovák, Mátrai László — Kisterenye, Mika Rozália — Kazár, Mossó Zsuzsanna — Salgótarján, Paku Katalin — Kisterenye, Sípos Éva, Sípos Zsófia — Mátranovák, Stork Zsuzsanna — Métraalmés, Szántó György, Tornai Magdolna. Tóth Edit — Kisterenye, Viczlán Magdolna — Szúpatak. IV. B. OsztályfónBk: Szomszéd András. András Mária — Kisterenye. Berze Györgyi — Homokterenye. Boros Erzsébet — Kisterenye, Boros Julianna — Zagyvapálfal- va, Bozstk Mária — Kazár, Dés- ka Erika — Kisterenye, Gecse Ildikó — Homokterenye, Gelényl Csgba — Kisterenye, Hajas Julianna — Mátramlndszent, Hatvani Katalin — Kisterenye, Katona Marcella — Dorogháza, Kollár Tünde — Mátranovák. Ku*- cslk Zoltán — Kisterenye, Manna Edit — Luciáivá, Medve Ilona — Kazár, Nagy Hajnalka — Mi- zserfa, Sándor Béla — Kazár, Sándor Zoltán — Homokterenye, Szabó Judit — Nemti, Tóth Erzsébet — Mátramlndszent, Tóth Klára, Tóth Mária, Valent Katalin — Kisterenye, Vanó Erika — Mizserfa. IV» c* Osztályfőnök: Oravecz László. Bazső Emma — Nagybátony, Benkó Dezső. Bozó Hedvig — Salgótarján, Cslskó Pál, Dropka Béla, Dropka Katalin, Falusi Tamás — Nagybátony, Fodor Edit — Homokterenye, Gellért Csilla, Gortva Zoltán, Halas Györgyi, Jakab Erika, Jánosi Erzsébet, Kakuk Ferenc. Leposa Zoltán, Oravecz Erzsébet, ördögh Zsuzsa, Pardy László, Pirók Katalin, Reichel Irén, Sulyok Teréz, Szigetvári Judit, Szőke Margit. Törő- cslk Irén — Nagybátony, Ugra János — Lucfalva. Nobel-díjasok kislexikona 1901-ben adták ki az első Nobel-díjakat, és napjainkig mintegy négyszáz díjat ítéltek oda tudományos felfedezésekért, irodalmi munkásságért, illetve politikai pályafutásért. A lexikon ábécé sorrendben mutatja be a svéd kitüntetés tulajdonosait, nemzetiségük, foglalkozásuk feltüntetése után közli, mely évben, milyen indokkal kaptak Nobel-díjat, majd röviden összefoglalja életrajzukat, pályafutásukat, munkásságukat, illetve politikai pályafutásukat. A bevezető a díj történetével, az alapító életrajzával ismerteti meg az olvasót A Gondolat Kiadó által megjelentetett kötetet Veszíts Ferencné szerkesztett«. Komputer doktor... Hallásvizsgálatokat végez, feltárja az agykéregben lezajló jelenségeket a Varsói Műszaki Egyetem Számítógép Intézetében Szerkesztett terapeutikus komputer. S mindez csupán néhány művelet azok közül, amelyekre ez a különleges számítógép képes... Lengyelország különböző klinikáin és kutatóintézeteiben, valamint Csehszlovákiában és a Szovjetunióban már körülbelül 39 iiyen típusú berendezés működik. A lengyel komputer programjai, amelyeket a lengyel orvostudomány szakemberei mutattak be a marseille-1 klinikai neurofizio- lógiai kongresszusbn, kivívták a külföldi tudósok érdeklődését és elismerését. A Varsói Műszaki Egyetem Számítógép Intézete már évek óta kísérletezik a komputerek orvostudományi célokra történő felhasználásával. Ennek eredménye volt az első analógdigitális számítógép, az ANOPS, amely az agykéreg különböző struktúrái által kiváltott potenciálok vizsgálatára szolgált. A komputer gyakorlati próbái, amelyeket a Varsó Orvostudományi Akadémián vezettek le, pozitív eredménnyel jártak. A gép újabb verziói tovább tökéletesítették és gazdagították a komputer „tudását”. Az integrált áramkörös legújabb típusnak, az ANOPS 100-nak saját memóriaegysége van, s több periíériaberendezés — lyukszalagolvasó, gyorsnyomtató, lyukasztó, mágneses regisztráló stb. kapcsolható hozzá. A Varsói Műszaki Egyetem Számítógép Intézetének szakemberei jelenleg az orvostudományi komputer újabb, tökéletesített változatán dolgoznak.
