Nógrád. 1974. június (30. évfolyam. 126-151. szám)

1974-06-07 / 131. szám

Országos gyermekszakkőri kiáílffáson Nógrádi siker Mezökovácsházán Az első országos népi dí­szítőművészeti gyermekszak­kör és népi gyermekjáték­pályázat eredményhirdeté­sére, a kiállításmegnyitóra kaptunk meghívót az ország minden részéből, Soprontól, Nyíregyházáig, Balassagyar­mattól Battonyáig. A gyarmati művelődési autó utasai Nógrád megyét képviselték: a .salgótarjáni, szécsényi, pásztói, felsőpeté­nyi, kisterenyei, nagybátonyi, karancssági, karancslapujtől óvodás és általános iskolás pályázókat. Velünk utazott két gyarmati fafaragó fiúcska, a városi- művelődési központ pajtás fafaragó szakkörének tagjai: Ethei Csongor és Kajtoro Zsolt, valamint egyik szakköri társuk. Csor­dás Jancsi hatodikos pajtás. Békés megye, Mezőkovács- háza volt az úticél. Az egy­kori parasztfelkelések, agrár­proletárok szervezkedései­nek, a véres osztályharcok, földjén — a megye nevé­hez méltóan —, olyan békes­ségre, kedvességre találtunk, hogy mesebeli hangulat fo­gadott mindannyiunkat a hatszáz személyt befogadó hatalmas színházteremben, ahol a kiállítást megrendez­ték. Mezőkovácsháza csendes, nagyon távoli, román határ menti község, de a kevésbé ismert Mezőkovácsháza mé­gis az egész nemzetet átöle­lő nagy érdeknek tett és tesz szolgálatot — mondották a Népművelési Intézet művé­szeti osztályának vezetői, Bánszky Pál művészettörté­nész és Borbély Jolán népraj­zos főelőadó és Bihari Lajos, a Nógrád megyei Tanács szakfelügyelője. Ebből az al­földi községből indult el ez a nagyszerű kezdeményezés, amelyről dr. Kertész Márton, a Békés megyei Tanács el­nökhelyettese is meleg sza­vakkal emlékezett megnyitó beszédében. Ennek a pályázatnak a cél­járól különös hangsúllyal be­szélt az elnökhelyettes, hi­szen a népi hagyomány, akár használati eszköz. viseleti darab, vagy' csak egyszerű gyermekjáték, mégis drága kincsünk, meg kell menteni a holnaputánnak is. A gyer­mekekben nagyon sok ké­pesség szunnyad, minden szépre és praktikusra a nép­művészetben is, és ezt nem lehet elég korán kezdeni, Ezt az országos rendezvényt lelkesen vállalták pedagógu­sok, népművelők, mozgalmi vezetők összefogásával. A Művelődésügyi Minisztéri­um, a Népművelési Intézet erkölcsi és anyagi támogatása lehetővé tette, hogy az egész ország odafigyeljen a célki­tűzésre: a gyermekekkel megszerettetni és általuk gyűjteni, megőrizni amit le­het. Több mint háromezer pá­lyamű érkezett. Beszédes szám, sokmindenről árulko­dik. Óvodások, úttörők, álla­mi gondozott ég egyéni alko­tó gyerekek munkáit láthat­tuk a kiállításon, amelynek színvonala magas volt, ötle­tességben pedig valósággal brillíroztak a gyerekek. Fűz­faháncs és műanyag flakon, dugóbáb és csutak kakas, anyag és forma színes kaval- kádja volt a gyermekjáték „oldalon”. A hímző, fafaragó, szőnyegszövő, batikoló. ke- rámikus gyerekek munkái láttán ámult a néző. Nógrád megyeiek büsz­kén láttuk gyermekeink ki­állítására érdemesített fafa­ragásait, kerámiáit és a ki­sebbek játékait. Kovács Andrea harmadik osztályos csutak babája sok nézőt vonzott ahhoz a vitrinhez, ahol ugyancsak gyarmati „al­kotás”, egy csutka kakas sze- melgette a kukoricát, egy félbe vágott dísztökhéiból. Ezt a Dózsa Általános Iskola küldte el, de a salgótarjá­ni Mártírok úti iskolások vi­dám fakanál babái, vagy a szécsényi népviseletbe öltöz­tetett fababák, a felsőpeté­nyi óvodások kerámiáival egyarát tetszettek. A zsűri három Nógrád me­gyei gyermeket, Ethei Cson­gort, Kaj tor Zsoltot és Ko­vács Andreát díjazta, többet oklevéllel tüntetett ki. Az el­ső országos népi díszítőmű­vészeti gyermekszakköri ki­állítás szép sikerrel, gazdag tapasztalatokkal zárult. Elekes Éva Befejezte legújabb filmjének forgatását az Íréből lett film­rendező, GyöngyOz- zy Imre. A Szarvas­sá vált fiúk clmfl művében az lM4-es sátoraljaújhelyi bör­tönlázadásnak állít emléket, s ö Is — mint Révész György, a Pendra- gon legenda rende­zője — filmjének néhány jelenetét Hollókőn vette cellu­loid-szalagra. A balladái hangvételű film operatőrje Kende János, fősze­replői a bolgár Tó­dor Todorov, Törö- cslk Mari, Gyön- gyössy Katalin, Kútvölgyi Erzsébet, Kozák András és Lukács Sándor. Közös tudományos őrjárat Az utóbbi években szovjet és francia tudósok számos te­rületen folytatnak együttes munkát. A közös űrkísérletek végrehajtása fontos része a két ország közötti tudomá­nyos-műszaki együttműködési programnak, amely magába foglalja a bolygófizikát és a kozmikus meteorológiát, a kozmikus összeköttetést és a geodéziát, a kozmikus bioló­giát és orvostudományt. 1974 végén és 1975 elején az Indiai-óceánon fekvő, Fran­ciaországhoz tartozó Kergue- erl^zigetekről geofizikai raké­tákat bocsátanak fel az „Arax” elnevezésű közös program ke­retében. A kísérletek menetét a Szovjetunió eujópai terüle­tének északi részén fekvő Szográból kísérik figyelemmel a szovjet és a francia tudósok. nem, hogy ez maradandó nyo­mot hagyott volna az embe­rekben. Az Üzem fennállása óta egy nagyobb sérülés volt, de az mechanikai jellegű. Va­laki álmosan jött be dolgozni, a gép letépte a karját. Most portás, — Nem látom, hogy megvi­selték volna az izgalmak. Megint nevet. Hatalmas kül­színi kád felé mutat. —Az a Dorr-ülepítő, még mindig idegesít engem; ugyan­is én vagyok az a mérnök, aki a gépi berendezésekért felel. Nem sűrít tökéletesen. Egyéb- Mellettünk sódombok. Alá- ként az embertől függ. meny- csony betcxníal veszi körül tönkre. En már őket, a színük piszkosszürke. me&őrülhettem volna néhány- Idősebb, kopasz férfi gumi- szor­tömlőből öntözgeti a halmo- — Először akkor, amikor kát. mint gépészeti osztályvezető­— Itt készítjük elő a vegyi nek azt a feladatot adták, folyamathoz — magyarázza a hogy hat nap alatt készítsek mérnök. — Aztán egy csövön elő egy fejtést. Tudtam, erre átvezetjük a nagycsarnokba, legalább egy hónap kell. De Régen tető alatt raktároztuk, nem volt pardon. Kétezer em- de megjártuk vele. összeta- bért kértem. Aztán elkezdtük padt. Nem győztük faragni, a munkát. Először az elektro- csákányozni tíz-tizenöt em- mos vezetékeket kellett kiépí- berrel. Most meg, amint látja, teni. A mi szerelőink és a egy ember kezelgeti. Egyéb- DEDÁSZ munkásai éjjel-nap­ként a sókezeléshez, a talics- pal dolgoztak. Akik elfáradtak, kázáshoz azokat az embereket a fák alatt aludtak néhány küldtük, akiknél a vizsgálat órát. Ennivalónk alig volt. kimutatta, hogy a szervezet Három nap múlva megépítet- egyensúlya némileg felbil- tűk az aknatornyot. A sietség­lent. Ezért hívták Kocsedó- ben rosszul rögzítettük, eldőlt, nak a sótelepet. Aztán: pár Majdnem agyoncsapott két pi­tiét múlva ismét orvosi vizs- henő munkást. Aztán fúrtunk, gálát. A munkások kivétel robbantottunk. Sok anyag nélkül visszatérhettek munka- kárba ment. Mi meg olyanok helyükre. voltunk már, mint a lakatlan — Sugárfertőzés ezek sze- szigetre vetődöttek. nem mo­rint nem volt? sakodhattunk. nem borotvál­— Legalábbis olyan mértékű kozhattunk. Hat nap múltán kijött az igazgató, és kérdez­......... .... j te: ..Na, hogvan állunk, elv­4 NÖGRÄD — 1974. június 7., péntek | társaim?” „Mi már alig ál­44. Volt ismeretségem a diósgyő­ri gépgyárnál, rendeltem egy dobozoló berendezést. Meg Is jött. Kezdetben még dolgo­zott is. Na, mondtam a fele­ségemnek, most az egvszer én is berúgok. Előre ittam a medve bőrére... Másnap, ahogy még mámorosán be­mentem a csomagolóba. látom ám. hogy a gép gyűri a fém­dobozokat. mint a rongyot. Szállt a por. bokáig gázoltunk benne. Megint lapátoltunk. Gondolhatja, mennyit beszív­tam. — S nem fél? — Semmi panaszom sincs. Megjegyzem, utána hosszabb szabadságra mentem ... Cigarettával kínálom. Int. hogy itt nem. Kimegyünk az udvarra, és rágyújtunk. — Bent tilos a dohányzás — mondja. — A cigarettával is bevihetünk némi uránport a szervezetbe. Láaaló La jo«; Uránbányászok RÉSZLETEK A GONDOLAT KIADÓNÁL az idei könyvhétre megjelenj RIPORTKONYVBOL A Kisterenyei Gimnázium 1974-ben érettségiző diákjai Szibériai ex librisek Vlagyimir , Marin festőmű­vész 55 művét vették fel a Koppenhágában kiadott „Európa ex librisek bibliográ­fiája” című kötetbe. A Nyu- gat-Szibéria egyik legrégibb városából, Tomszkból szárma­zó fiatal művész először „ke­rült fel” az évenként kiadott mű oldalaira. A könyv Euró­pa ex libriseinek legjobbjait ismerteti. Marin annak az első szibé­riai könyváruháznak az ex libris szerzője, amelyik nem­régiben ünnepelte fennállásá­nak 100 éves évfordulóját. A művész jelenleg a tomszki Egyetemi Könyvtár ex libri­sét készíti. lünk, feleltem, de a fejtés két óra múlva készen lesz.” — Az igazgató kezet fogott velem, és elporzott a Volgá­ján. Befejeztük a munkát. Utána én önhatalmúlag meg- vendégeltettem a kétezer em­bert a vállalat költségére, majd két nap szabadságot ad­tam nekik. Volt, aki haza­ment falura. A pécsiek eljöt­tek velem a' vállalat harkányi üdülőjébe. Ezért az „önkényes­kedésért” fegyelmit kaptam, és prémiumelvonást. Ettől kezdve az igazgató, ahol tu­dott, kitolt velem. — Később, amikor az ÉDÜ vezetője lettem, rendszerint olyankor jött, amikor üzem­zavar volt. Meg kellett állni a feldolgozással. Az öreg, én így neveztem, ordított: „Elv­társak, megint szabotálnak!” — De ahelyett, hogy segí­tett volna, raportot rögtönzött. Vádaskodott, fenyegetődzött. Már a szovjet szakértők is unták. Intettek nekem, ne tö­rődjek vele. Én nem tudtam szó nélkül elviselni. Az egyik raporton ezt mondtam: „Ezen­nel átadom neked az üzem vezetését!” — Szeme fennakadt a meg­lepetéstől. Hallgatott néhány percig, aztán a telefonhoz nyúlt. A rendőrségre akart te­lefonálni, Nem kapott vonalat. Akkor az üzemi rendőrséget hívta. Jött is két fiú. Rájuk parancsolt, hogy vegyenek en­gem őrizetbe. Kapkodták sze­gények a fejüket, mitévők le­gyenek. Kisompolyogtak a szo­bából. Az öreg utánuk. A fo­lyosón ordított: „Majd folytat­juk a pártbizottságon!” (folytatjuk) IV. A. Osztályfőnek: Ivltz László. Blze Agnes — Salgótarján, Di­nes Katalin, Fenyvesi Magdolna, Qyöre Ágnes. Handó Vilmos. Hu- nya Béla — Kisterenye, Illés La­jos — Sámson háza. Kakuk Ilo­na, Kaszás Katalin. Kertész Anna, Király Katalin — Kisterenye, Ko­csis László — Salgótarján. Ko­vács Mária, Maruzs Mónika «- Mátranovák, Mátrai László — Kisterenye, Mika Rozália — Ka­zár, Mossó Zsuzsanna — Salgó­tarján, Paku Katalin — Kiste­renye, Sípos Éva, Sípos Zsófia — Mátranovák, Stork Zsuzsanna — Métraalmés, Szántó György, Tornai Magdolna. Tóth Edit — Kisterenye, Viczlán Magdolna — Szúpatak. IV. B. OsztályfónBk: Szomszéd András. András Mária — Kisterenye. Berze Györgyi — Homokterenye. Boros Erzsébet — Kisterenye, Boros Julianna — Zagyvapálfal- va, Bozstk Mária — Kazár, Dés- ka Erika — Kisterenye, Gecse Ildikó — Homokterenye, Gelé­nyl Csgba — Kisterenye, Hajas Julianna — Mátramlndszent, Hat­vani Katalin — Kisterenye, Ka­tona Marcella — Dorogháza, Kol­lár Tünde — Mátranovák. Ku*- cslk Zoltán — Kisterenye, Man­na Edit — Luciáivá, Medve Ilona — Kazár, Nagy Hajnalka — Mi- zserfa, Sándor Béla — Kazár, Sándor Zoltán — Homokterenye, Szabó Judit — Nemti, Tóth Er­zsébet — Mátramlndszent, Tóth Klára, Tóth Mária, Valent Kata­lin — Kisterenye, Vanó Erika — Mizserfa. IV» c* Osztályfőnök: Oravecz László. Bazső Emma — Nagybátony, Benkó Dezső. Bozó Hedvig — Salgótarján, Cslskó Pál, Dropka Béla, Dropka Katalin, Falusi Ta­más — Nagybátony, Fodor Edit — Homokterenye, Gellért Csilla, Gortva Zoltán, Halas Györgyi, Jakab Erika, Jánosi Erzsébet, Ka­kuk Ferenc. Leposa Zoltán, Ora­vecz Erzsébet, ördögh Zsuzsa, Pardy László, Pirók Katalin, Rei­chel Irén, Sulyok Teréz, Sziget­vári Judit, Szőke Margit. Törő- cslk Irén — Nagybátony, Ugra János — Lucfalva. Nobel-díjasok kislexikona 1901-ben adták ki az első Nobel-díjakat, és napjainkig mintegy négyszáz díjat ítéltek oda tudományos felfedezése­kért, irodalmi munkásságért, illetve politikai pályafu­tásért. A lexikon ábécé sorrendben mutatja be a svéd kitüntetés tulajdono­sait, nemzetiségük, foglalkozá­suk feltüntetése után közli, mely évben, milyen indokkal kaptak Nobel-díjat, majd rö­viden összefoglalja életrajzu­kat, pályafutásukat, munkás­ságukat, illetve politikai pá­lyafutásukat. A bevezető a díj történetével, az alapító élet­rajzával ismerteti meg az ol­vasót A Gondolat Kiadó ál­tal megjelentetett kötetet Ve­szíts Ferencné szerkesztett«. Komputer doktor... Hallásvizsgálatokat végez, feltárja az agykéregben lezajló jelenségeket a Varsói Műszaki Egyetem Számítógép Intézeté­ben Szerkesztett terapeutikus komputer. S mindez csupán néhány művelet azok közül, amelyekre ez a különleges szá­mítógép képes... Lengyelország különböző klinikáin és kutatóintézetei­ben, valamint Csehszlovákiá­ban és a Szovjetunióban már körülbelül 39 iiyen típusú be­rendezés működik. A lengyel komputer programjai, amelye­ket a lengyel orvostudomány szakemberei mutattak be a marseille-1 klinikai neurofizio- lógiai kongresszusbn, kivívták a külföldi tudósok érdeklődé­sét és elismerését. A Varsói Műszaki Egyetem Számítógép Intézete már évek óta kísérletezik a komputerek orvostudományi célokra törté­nő felhasználásával. Ennek eredménye volt az első ana­lógdigitális számítógép, az ANOPS, amely az agykéreg különböző struktúrái által ki­váltott potenciálok vizsgálatá­ra szolgált. A komputer gya­korlati próbái, amelyeket a Varsó Orvostudományi Aka­démián vezettek le, pozitív eredménnyel jártak. A gép újabb verziói tovább tökéletesítették és gazdagítot­ták a komputer „tudását”. Az integrált áramkörös legújabb típusnak, az ANOPS 100-nak saját memóriaegysége van, s több periíériaberendezés — lyukszalagolvasó, gyorsnyom­tató, lyukasztó, mágneses re­gisztráló stb. kapcsolható hoz­zá. A Varsói Műszaki Egyetem Számítógép Intézetének szak­emberei jelenleg az orvostu­dományi komputer újabb, tö­kéletesített változatán dolgoz­nak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom