Nógrád. 1974. június (30. évfolyam. 126-151. szám)

1974-06-06 / 130. szám

175 éve született Puskin Évente százezrek zarándokolnak el azok­ra a helyekre, ahol élt. Jönnek a mihajlovszkojei Puskin Múzeum­ba, hogy felkeressék a költő sírját, virágot helyezzenek el ott, s bejárják a néma tisz­tásokat, ligeteket, ahol a halhatatlan ver­sek születtek. Mi vonzza a különböző korosz­tályok, népek, nemzetiségek képviselőit? A Puskin iránti szeretet Hálás, emelkedett és végtelenül egyszerű érzés ez, amely Puskint előnek tekinti, a legnagyobbak közül való költőnek, aki ma is ezernyi szellemi kérdé­sünkre ad választ Puskin költészete a jövőbe tekint, egyet­len szava sem kopott meg, nem halványult el, nyelvezete modern. A régi életforma a múltba tűnt, de amit a poéta leírt, az ma is élő. Nem vált avulttá, semmiféle korrekciót sem igényel, szinte alig kíván magyarázatot. Nem váltak ódonná érzései és nézetei sem. Gogol azt mondta, Puskin nem más, mint a fejlődő orosz ember, amilyen talán majd 200 év múlva lesz. Az orosz természet, az orosz szellem, az orosz nyelv, az orosz ka­rakter fejeződik ki benne olyan tisztán, olyan megtisztult szépségben, amint a táj tükröződik a domború optikai üvegen. Az orosz irodalom azóta sok költő- és író­géniuszt ismert meg, de nincs még egy író, aki az egész népből Puskinhoz hasonlatosan erős és mély érzelmeket váltott volna ki. Ez a tisztelet nemcsak alkotó géniuszát, hanem Puskint, az embert is övezi. Elragadtatással tölt el életműve, megalku­vást nem ismerő útja, bátor küzdelme a sza­badságért, az erkölcsileg tökéletes elérésére. Puskinban nincs „olimooszi fennség”, sem a zseni zabolátlansága, sem szenvelgés. Pus­kin a megtestesült harmonikus ember, a tiszta jellem, a derűs karakter, az életsze­retet, a világos gondolat, a szenvedélyek és a mélyre ható, nyugodt gondolatok összefo­nódása, közvetlenség és saját helyének, tör­ténelmi szerepének nyilvánvaló tudata. A jóság a rossz iránti kéríelhetetlenséggel pá­rosul benne, csakúgy, mint az alkotói ihlet és a titánokhoz méltó munka, nemesség, nyíltság, baráti érzelmek... Puskin — az ember éppúgy jelenség, mint Puskin a költő, de a lényeg az, hogy vo­násai egymástól elválaszthatatlanok, egyfor­mán gyönyörűek. E harmonikus tökéletességből táplálkozik Puskinnak, a költőnek vonzereje, amelyen nem fog az idő, s amely nemcsak az orosz, hanem más népekre is hat. Puskin értette az akkori Oroszország né­peit, minden elnyomott, jogtalanul tengődő népet. Méltán látta előre, hogy az ő nevét nemcsak a szlávok, hanem más „nemzetsé­gek” is áldva említik majd. A költői jóslat napjainkban teljesedett be. Minden nép hi­tet tesz Puskin szeretete és a hozzá fűző­dő sajátos kapcsolatok mellett. Kazahot, kal­müköt, beloruszt vagy ukránt, grúzt, vagy moldavait kérdezzünk is, kivétel nélkül ar­ról tesz tanúságot, hogy Puskin a leginkább méltó erre a szeretetre. Már a múlt század­ban tisztelettel tekintett áz akkor rabságban sínylődő népekre. Megbecsüléssel, együttér­zéssel írt róluk, meglátta bennük a szép­séget, költőivé tette őket, leendő olvasóit látta bennük, a jövendő soknemzetiségű tár­sadalom egyenrangú tagjait. Puskin költészete átfogja az egész vilá­got, az emberiséget. Örömteli várakozással figyelte a népek felszabadító harcát és ha­raggal szólt az elnyomásról. A nagy huma­nista arról az időről álmodott, amikor a népek a viszályt feledve egy nagy család­ban egyesülnek. Az orosz irodalom Puskin­tól örökölte humanizmusát. ö az orosz irodalom erőinek gyújtópontja, az utána következő minden nemzedék köl­tőinek, nagy íróinak ihletője. A szovjet emberek számára Puskin neve egybefonódik a haza, az anyanyelv és az élet legnemesebb adományainak szereteté- vel. Mai tévéajánlatunk 18.25: ... nemcsak diplo­mával! Sokféle vetélkedőt láthattunk már, ez azonban egyedülálló volt. Négy ipar­ag — a kohó- és gépipar, a közlekedési, az építőipar és az élelmiszeripar — területé­hez tartozó 20 gyár 5—5 ta­gú csapata nevezett be a ve­télkedőbe, amelyet a Kohó- és Gépipari Minisztérium, a Vasak Szakszervezet és a Hadió rendezett, s amelynek témája a korszerű gondolko­dás és szemléletmód erősíté­se, fejlesztése — volt Csak olyan gyár csapata vehetett részt a versengésben, amely­nél már bevezették a Dolgozz Hibátlanul mozgalmat. Az első helyezett a Villamos Szigetelő és Műanyaggyár csapata lett, s épp ebben a gyárban indították meg 1969-ben a Dolgozz Hibátla­nul mozgalmat. Az első helyezett csapat NDK tanul­mányutat nyert. A verseny sikere arra indította a szer­vezőket, hogy nemzetközi színtérre is kiterjesszék a vetélkedőt, amelynek terve­zett folytatásában a szocia­lista országok csapatai mér­kőznek egymással. Képün­kön: 20.00: A Wladyslaw Reyinont regénye nyomán készült lengyel tévéfilm harmadik részének egyik je­lenete. Ifjúmunkás napok Vetélkedő Szécsényben Szécsényben befejeződött a II. ifjúmunkás napok ren­dezvénysorozata, amelynek elsődleges célja az volt, hogy egy hónapon keresztül, szer­vezett keretek között, lehető­séget biztosítsanak a fiata­lok művelődési Igényelnek kielégítésére. A rendezvények alkalmat adtak arra Is, hogy 'a fiatalok fórumokon találkozzanak a járás, a nagyközség párt-, állami és gazdasági vezetőivel. A ren­dezvénysorozat kapcsoló­dott a KISZ Nógréd megyei bizottsága által meghirde­tett „Ifjúmunkás év” prog­ramjához. A szécsényi 18 rendezvény szervező bizottsága az üze­mekben dolgozó fiatalok igé­nyeit vette figyelembe, ami­kor a programot összeállítot­ta. A rendezvényeket két rész­re osztották: az egyikbe azok tartoztak, amelyek meg­tekintéséért az alapszerveze­tek és a brigádok pontot gyűjthettek a záróvetélkedő­re; a másikba a szabadon, az érdeklődésnek megfelelő­en választható rendezvények kerültek. A rendezvények többségét nagy érdeklődés kísérte. A nagyközség lakosságának tet­szését és elismerését vívta ki az a kiállítás, amely Szé- cseny üzemeinek életét mu­tatta be. A párt- és az álla­mi vezetőkkel szervezett fó­rumon a fiatalok közel száz kérdést tettek fel. Hasonló nagy érdeklődés kísérte Dinnyés József polbeat éne­kes műsorát. Jól sikerült Bella István író-olvasó ta­lálkozója. A Jelenidő című filmet sok fiatal tekintette meg. A brigádvezetők és a művelődési dolgozók talál­kozóján több olyan Igény fogalmazódott meg, amelye­ket a közművelődési intéz­ményeknek a jövőben feltét­lenül figyelembe kell venni­ük jobb munkavégzésük ér­dekében. Sokan látták a me­gye képzőművészeinek alko­tásaiból rendezett kiállítást. A kép teljességéhez tarto­zik, hogy volt olyan rendez­vény is, amely gyengébben si­került. A Kaláka együttes, a Déryné Színház műsora, és a beatparádé iránt gyér ér­deklődést tanúsítottak a fia­talok. A II. ifjúmunkás napok az ifjúsági brigádok és KISZ- alapszervezetek vetélkedő­jével zárult. A fiatalok Ifjú­ságpolitikai, gazdaságpoliti­kai, művészeti és helytörté­neti ismereteiket, leleményes­ségüket és ügyességüket mér­ték össze. Az ifjúsági brigá­dok kategóriájában az ED­ZETT gyáregység Kandó Kálmán brigádja győzött, az Ipoly Bútorgyár Rákóczi és Tyereskova brigádja előtt. A KISZ-alapszervezeteknél az AGROLABOR, ÁFÉSZ és Pénzintézet csapata került dobogóra. Akik valamennyi rendezvényen részt vettek, azok között emléktárgyakat sorsoltak ki. A szerencse Gonda Antalnak, Buga Pál- nénak és Kuris Katalinnak kedvezett. Szenográdi Ferenc Kicsinyek koncertje Ifjúsági mozibérlet A Nógrád megyei Moziüze­mi Vállalat az elmúlt évek­hez hasonlóan, az ifjúsági törvény szellemében, a nyári — június, július, augusztus — hónapokban érvényes ifjúsági bérleteket bocsát ki az álta­lános és középiskolai tanulók, valamint a felsőfokú intézmé­nyek nappali tagozatos hall­gatói és a sorköteles katonák részére. Az új típusú bérlet a kibocsátó filmszínház há­rom megjelölt előadásának lá­togatására érvényes, különdíj fizetése nélkül, szabadon vá­lasztott ülőhelyre. Az érdek­lődő fiatalok bővebb felvilá­gosítást a megyei mozik pénz­tárainál kaphatnak. Az embertől a gépemberig A sorozat harmadik köteté­nek első része a társadalom­ban élő ember és a munká­jával megteremtett eszközök egymást ösztönző fejlődését vizsgálja. Nem technikatörté­netet kap tehát az olvasó, ha­nem annak a felmérését, hogy hol tartunk, és kitekin­Színvonalas és érdekes hangverseny zajlott le a Nagy- bátonyl Állami Zeneiskolában. A legfiatalabb növendékek mutatták be tudásukat a szép számban megjelent közönség előtt. Először a zeneóvodások énekeltek, hattagú kamara- együttes kíséretével. Szüts Pál óvodásdalok című feldolgozá­sát adták elő. A kis hangszeres közremű­ködők mindegyike jól szere­pelt. Kiemelkedő teliesít- ményt jelentett Miklós János fuvola. Bocsó Zsuzsanna kürt, Baranyi Gyula ütő, Pál Krisz­tina hegedű és Mészáros Ta­más gordonka szakos tanulók játéka, továbbá Dancsó Erika. tést a jövő perspektívájára. A mű második fele tisztázza a közgazdaságtudomány alap­fogalmait. és rámutat a gaz­dálkodás, illetve a nemzet- gazdaság bonyolult összefüg­géseire. Az eddigi kötetekhez hasonlóan a szöveget gazdag és szemléletes képanyag egé­szíti ki. Kiss Judit, Nagy Ágnes. Nagy Péter, Szabó Ágnes. Szabó Noémi és különösen Vincze Ildikó zongorista produkciója. Vendégként ugyancsak jól szerepelt a Salgótarjáni Álla­mi Zeneiskola növendéke: Kmetty Tünde. A koncert szenzációja a 8 éves Ángyán Tamás 2. zene­iskolai osztályos tanuló volt, Rieding: h-moll versenyműve I. tételének előadásával. Meg­érdemelten vívta ki a közön­ség, a jelenlevő budapesti és helyi szakemberek legtelje­sebb elismerését. Nem vélet­len. hogy a neves szovjet he­gedűprofesszorok által a ma­gyar hegedűtanárok számára évenként rendszeresen meg­tartott nyári kéthetes tovább­képzésre meghívást kapott. Ezt a továbbképzést Budapes­ten a Zeneakadémián rende­zik. ahol a magyar hegedű­pedagógia csúcseredményeit képviselő, országosan kiválo­gatott 12 kitűnő hegedű szakos tanuló, és természetesen a ki­emelkedő eredményt elért he­gedűpedagógusok vesznék részt. Az idei továbbképzés előadója Bronyin professzor, a moszkvai Csajkovszkij Kon­zervatórium Kivételes Tehet­ségek Iskolájának vezető ta­nára lesz. Az ünnepi könyvhét könyvei JMINEBVA NAGY KÉPES ENCIKLOPÉDIA UL László Lajost RÉSZLETEK A GONDOLAT KIADÓNÁL AZ IDEI KÖNYVHÉTRE MEGJELENT RIPORT KON Y V BOL — Velük végeztem ezerki - lencszáznegyvenháromban az egyetemen. Negyvennégyben bevonultattak a debreceni re­pülősökhöz. Az utolsó hóna­pokban kivittek bennünket Németországba. Egy nagypa­raszt birtokán ért utol ben­nünket az amerikai hadsereg. Két napig felénk se néztek, aztán megjelent egy teher­autó húsz géppisztolyos kato­nával. A parancsnoki ülésről leugrott egy nálam alig idő­sebb tiszt: „Jó napot...!” — Néhányszor jót mulattam vele. Mikor berúgott, azt kia­bálta: „Veszprémbe akarok menni. Én még hazamegyek egyszer!” Én is egyszer még haza akarok menni. önma­gamhoz. Egyébként, bocsásson meg, ma megint lejárt az kiStn ­4 NOGRAD - J Éda A heggyel szemben építet­ték. Szemben áll a bányákkal is, ahonnan tizenkét tonnás, billenős teherautók szállítják az ércet feldolgozásra. Fizikai és kémiai feldolgozást külön­böztetnek meg ebben a folya­matban. A hegyből érkező érc útja hatalmas hídrá vezet. Itt tör­ténik az első válogatás, bár a bányában már volt egy „zsű­rizés”. A híd melletti épület­ben műszer jelzi az érc mi­nőségét. Ha csak alig leng ki a skálamutató, az autó megfor­dul, és a meddőre borítja a követ. Ez még nem veszett el. Az alig észlelhető uránt itt csapolják le a perkolációs eljárással, a vegyszeres ázta- tással. locsolással. Az uránban dús vagy kö­zepesen gazdag ércet rácsos június é=, csütörtök bunkerba dönti az autó. A nagyobbakat itt. ugyanúgy mint a bányában, tizenkét- tizenöt kilós kalapáccsal tö­rik. — Ezt a föld alatt kellene elvégezni — mondja a kísé­rőm. - De a bányászok si­etnek a teljesítmény miatt. Nagyobb áteresztő képességű rácsokat is felszerelhetnénk, de akkor meg elakad a kő a garaton és a szállítószalagon. A szalagon vegyes anyagot továbbítanak. 20-30 centi át­mérőjű sziklákat és sáros ke­veréket. Ahogy az a bányá­ból kikerült. — Ezt aztán el kell külö­nítenünk — magyarázza a főtechnológus —. egyébként nem tudnánk feldolgozni. Az érc ezután a kúpos őrlőbe ke­rül. Itt már nehezen értjük egy­mást. A zajszint 80—90 deci­bel. A kúpos őrlő erős hen­ger. vaspáncéllal körülvéve. Mikor a henger forog, a szik­la a páncélhoz szorul, és pár milliméteres nagyságúra őrlődik. A „finom” őrlést a golyósmalomban végzik. Ez óriási hengerek sorozata, ame­lyekben öt—száz milliméte­res átmérőjű acélgolyók fo­rognak nagy sebességgel. Az előcsarnokban, mint a közép­kori várostrom előtt, halmo­zódnak ennek a nagvon ts modern feldolgozású anyag­nak az ostroméhoz a golvók százai. Mikor megkopnak úja­kat raknak a hengerekbe. A vegyi feltárást, a kilúgo­zást. három emelet magassá­gú légkeverős tartályokban, pachukákban végzik. Az elő­csarnokban két-három csillé­ben fadarabot láttam. — Az érccel küldik a bá­nyából — világosít fel a tech­nológus. — Az apraját gép­sor távolítja el. vattához ha­sonló pehelyszilánkokra tépi. A pachuka ötven—száz köbméter űrtartalmú beren­dezés. amely a mammut szi­vattyú elvén alapuL vagyis az emelőcsőben létrejött uránzagy (oldott és kénsawal vegyített érczúzalék) és a kádban hömpölygő levegő­mentes zagy közötti fajsúly- különbség alapján működik. Gumival bélelik, egyébként a savak tönkretennék. A szi­vattyúkat is. Amíg ezt nem tették (a hatvanas évek ele­jén), nyolc-tíz óránként tönk­rement a szivattyú. Értéke 50—60 ezer forint. A pachukákat sorbakao- csolják. Az uránzagy hatvan fokos hőségben cirkulál ben­nük. Szürkés folyam, amely kincset rejt. De még sokat kell forognia, berendezéseken áthaladnia, vegyülnie, mire a sárga nor. mint a malom ga­ratiából a nullásliszt, bele- ömlik a műanyag zsákokba. — A malmokban, a törők­ben sérült emberek dolgoz­nak talán? — kérdem a kí­sérőmtől. — Szinte valamenv- nvi arcán fehér kötést lát­tam .,, — Az lenne a bal. ha nem használnád — válaszolja. — Ez ugyanis a friss levegős készülék, a lepesztok. amely még az egy millimikron nagy­ságú port is felfogja. A Szov­jetunióban gyártják. ezért orosz néven ismert. Könnyű és teljes védelmet nyújt, mert csak a testbe bejutott ércpor okozhat betegséget. Gamma- sugárzás, ami a ruhán is át­hatol. alig van itt. Egyébként a legveszélyesebb munkahe­lyeken mindennapos orvosi vizsgálat ellenőrzi a munká­sokat. A következő teremben szin­tén hatalmas fémkádak sora­koznak. Fortyog bennük a forró zagy. A kádakhoz víz­szintes és függőleges csövek csatlakoznák. A függőlegesen kis ablakok sorakoznak. Lá­tom, hogy a sárszínű folya­dékban fekete szemcsék ke­ringenek. — Ezek a kádak, a szorpcl- ős oszlopok — mutat körbe a technológus. — Itt választ­juk le a meddőtörmeléket ülepítéssel, az uránt pedig úgynevezett ioncserélő gyan­tával. Ezt látja a kémlelő­ablakon. Magyar gyártmány és világhírű. A gyantát osz­lopokban helyezik el. s eze­ken átfolyatják az urán- zasvot. Persze, még jó pár vegvület csapódik le itt a különböző sók. mangán, nát- riumklorid és más ve évi anyagok hatására. A végén az uránoldatot leengedik, a gyantát pedig kimossák. A nagyobb szemcsék felfogására szitákat építenek az oszlop­fejekbe. Ezután az uránt is­mét mossák, tisztítják. Ne gondolja, hogy már vége. Ma­rad még a lecsapás, a tisz­títás. a porlasztás és a szárí­tás. — S ez csak az egyik faj­ta eljárás. Többféle van, s mindig újabbat keresnek. Költséges és kockázatos még ez a munka. — És csodálatos. — Amíg kialakult, sok baj. szenvedés, éjszakázás, vesző- dés. őrlődés zajlott itt le. — Ezért ment tönkre jó néhány ember. — Aki nem bírta idegek­kel. Mert mi történt? A sok éjszakázás, fárasztó, kínlódó töprengés után következett a pince. S ez szellemileg, fizi­kailag nyomorékká tette az embert. Akik erősek voltak, átvészelték ezt az időszakot, és megedződtek. Két gyerek, meg egy árva Amíg az irodaépületben vá­rakoztam az egyik újítóra, találkoztam egy zömök, szé­les vállú férfival. — Én arról vagyok híres — mesélte nevetve —. hogy eltoltam a koncéntrátűm cso­magolását. Sokat vesződtünk ezzel. Ügy mértük, mint a boltos a lisztet: lapáttal. Hát ez mégse mehet, gondoltam. (Eolimitjuisj

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom