Nógrád. 1974. június (30. évfolyam. 126-151. szám)

1974-06-29 / 150. szám

Úttörő

váltótábor

Nagyszerű programokkal kezdte meg munkáját a nagyrészt társadalmi munkával épült ifjúsági úttörő váltótábor. A tábor nagyon szép helyen, a tóstrand környékén kapott helyet, és jó nyaralási lehetőséget biztosít, elsősorban az alföldi városok úttörőinek. Egyszerre hatvan gyereket tud fogadni, megismertetve őket a környék nevezetességeivel és Salgótarján múltjával, jelenével. Az úttörő váltótábornak olyan haszna is van, hogy «z ide látogató pajtások „cserepartnereiként” a salgótarjáni úttörők mehetnek más városokba táborozni.

Gondos munkát végeztek

Az elmúlt hetekben jól dolgozott az a tanácsi ideiglenes bizottság, amelyik előkészítette az új házirendtervezetet. A bizottság tagjai Lengyel József vezetésével gondos előkészületek után fogtak hozzá a házirend kidolgozásához, amely lényegében szabályozza Salgótarján lakóinak társadalmi együttélését. A tervezetet több alkalommal megvitatták a választópolgárokkal, az elhangzott javaslatokat, kiegészítéseket, jó észrevételeket pedig elfogadták és beledolgozták a tervekbe. Az új házirendet most fogadta el Salgótarján város Tanácsa.

A Gorkij-telep rendezése

A városi tanács megrendelésére elkészült a Gorkij-telep részletes rendezési terve. A terveket a VÁTI mérkökei készítették, helyszíni tanulmányok alapján. A zagyvapálfalvi modern lakótelep részletes rendezési terve szorosan kapcsolódik a megyeszékhely fejlesztési Elképzeléseihez és hosz- szabb távra határozza meg a lakótelep építését. Mintegy kétezer lakással számolnak ezen a területen, a földszintes lakásoktól kezdve, egészen a tízszintes házakig minden megtalálható a tervekben. Emellett a njüszaki osztály megrendelte a kohászati üzemek környékének részletes rendezési tervét is.

légsik a meder burkolását

A Tarján-patak medrének burkolására ez évben 3,2 millió forintot fordít a városi tanács, megyei támogatásból.

A mélyépítési üzem jó ütemben halad a patak burkolásával, jelenleg a Tarján vendéglővel szemközti szakaszon dolgoznak.

A vízrendezési költségekből az idén elvégzik a zagyvapál- i'alvi Szánas-paiak medrének rendezését és burkolását is. A patakra új híd kerül, melynek kivitelezési költsége 800 ezer forint, összesen csaknem kétmillió forintot fordítanak e munkákra.

Június 72 — 24

II. salgótarjáni népzenei találkozó

A Magyar Rádió — a Salgótarjáni városi Tanáccsal közösen — első ízben két évvel ezelőtt rendezett Salgótarjánban nemzetközi népzenei fesztivált. A nógrádi megyeszékhely az idén, második alkalommal volt e jelentős országos és nemzetközi népzenei esemény házigazdája. Egy-egy ilyen rendezvény a barátságon, egymás zenéjének megismerésén túl, mindig jó lehetőséget teremt a baráti eszmecserékre, a hasznos tapasztalatok átadására, ahogyan történt ez alkalommal is.

A mostani népzenei fesztivált és találkozót azonban az azonosságoknál jobban jellemzik az eltérések. A legjelentősebb eltérés tartalmi vonatkozású: eddig ugyanis a falusi néphagyomány eredeti előadása állt a középpontban, most viszont teljesen azonos hangsúllyal felzárkózott mellé a munkásfolklór. Ez a változás — köztudott, hogy megyénk, ezen belül Salgótarján ipara és forradalmi munkás- mozgalmi hagyományai által vált országszerte ismertté — annál is örvendetesebb volt számunkra, mert módot nyújtott gazdag munkásdal-ha- gyományaink bemutatására és széles körű népszerűsítésére.

A megye munkásfolklórjának művészeti kincseit elsősorban a fennállásának 50. évfordulóját a közelmúltban ünnepelt, kitűnő énekesi gárdával rendelkező salgótarjáni

Bányász férfikar és a ka- rancskeszi vegyeskar szólaltatta meg. Rajtuk kívül megyénket képviselte még a szurdokpüspöki népdalkor, az ecsegi és a hallókői asszonykórus, mint a falusi néphagyományt eredménnyel ápoló együttesek. A népzenei fesztivál és találkozó programjában énekes és hangszeres szólisták is szerepeltek. Nógrád- ból Boros Jánosné és Sulyok kopár Lászlóné népi énekesek és Kukucska Ernő dudás.

Az idei résztvevők száma népesebb volt a két évvel ezelőttinél. Közel 500-an — az ország legkülönbözőbb részeiről és külföldről — érkeztek a háromnapos eseményre. Hat európai ország küldte el népművészetének, népzenéjének reprezentánsai. A szomszédos Ausztriából és a Szovjetunióból három-három, az NSZK- ból kettő, Belgiumból négy, Bulgáriából négytagú együttes — szólistával — mutatkozott be a nemzetközi fesztiválon. Jugoszlávia szólistát küldött Salgótarjánba.

A népzenei fesztivál és találkozó kellemes „meglepetéseként” fogadtuk a szereplő együttesek vidám, színpompás felvonulását a belvárosban.

A nemzetközi jelentőségű zenei rendezvénysorozat első napján a külföldi együttesek és szólisták mutatták be műsorukat, valamint Magyarországról Kuncz László, a Sebő és a Muzsikás együttes. A tulajdonképpeni népzenei találkozóra, amely a Magyar folklór 1974 címet viselte, június 23-án került sor. Ekkor a meghívott magyar népi énekesek, hangszeresek, népdalkörök és népihangszeres együttesek adtak szép, színes csokorra valót repertoárjukból. Az utolsó napon, június 24-én — dicséretes kezdeményezés — a magyar népzene fiatal, hivatásos művelői léptek színpadra, hogy a fesztivál szereplői és vendégei előtt bizonyítsák művészi képességeiket, tehetségüket. A rádió mindhárom napon egyenes adásban közvetítette az előadásokat, s a magnószalagra rögzített műsorokat pedig későbbi időpontokban sugározza.

Véleményünk összegzéseképpen megállapíthatjuk,

hogy a Salgótarjáni városi Tanács és a József Attila Megyei Művelődési Központ az utóbbi időben örvendetesen többet vállal magára, és egyre gyakrabban ad otthont országos, sőt — mint jelen esetben is — nemzetközi jelentőségű kulturális rendezvénynek. Ebben az évben elég csak, ha a hagyományos tavaszi tárlatra, a munkásfiatalok versmondó versenyére és a munkáskórusok minősítő versenyének eseményeire gondolunk. Mindezek — úgy véljük — komoly mértékben járulnak hozzá Salgótarján igazi kulturális centrummá válásához, fejlődéséhez.

— ok —

A gyermekekért

Társadalmi összefogással épült a Kemerovo-telep játszótere. Szülök és nagyszülők fogtak ásót, kapát, gereblyét, mások talicskával homokot hoztak és fákat,v virágot ültettek — s mindezt csak a gyermekek öröméért, köszönetéért.

Játszóterek

A városi tanács évről évre ezreket költ a meglevő játszóterek felújítására, új játszóterek kialakítására. A tanács anyagi támogatása mellett a munkákból jelentős részt vállalnak magukra a város lakói is.

Az idén például az Arany János úti gyerekek kapnak új játszóhelyet. A lakók összefogásának eredményeként a Csizmadia úton is játszótér épül.

Hármas számú üzleíház

A közelmúltban megtörtént a salgótarjáni hármas számú üzletház munkaterületének átadása. Egy bizottság járta végig az építkezés helyszínét, amelyben képviseltette magát a városi tanács, a Beruházási Vállalat és a Nógrád megyei Állami Építőipari Vállalat, amely a munkálatok kivitelezője. Miután a területet hivatalosan átadták, ezzel az építkezés lényegében megkezdődött. A kerítések fölhúzása után kezdik az alapozást.

Az egyik legrégebbi sportegyesület Salgótarjánban a SÜMSE. 1930-ban alakult az egykori palackgyár dolgozóinak kezdeményezésére, még SPAC néven. A zöld-fehér színük is innen ered: zöld és fehér palackokat gyártottak.

Annak idején az alapító tagok között volt Csábi Imre is, aki azóta sem tudott elszakadni a sporttól. Ma a labdarúgó-szakosztály vezetője:

— A felszabadulásig a legmostohább körülmények között edzettek, versenyeztek a sportolók. Csak a labdarúgásnak sikerült híveket toborozni. s néhányan atlétizáltak. A „fiúk” kopott, hiányos szerelésben játszottak, lovas kocsin, gyalog jártak a környező településekre, attól függően: mikor, hol kellett mérkőzni

— emlékezik vissza Csábi Imre.

1933-ban egyesültek az SBTC-vel. Az üveggyári labdarúgók közül többen — Drávái, Görbicz, Kéthegyi, Goda

— bekerültek az SBTC első csapatába.

A felszabadulást követően újjáalakult a SÜMSE. Csábi Imréék Mátranovákról, Újpestről hoztak szerelést. Az újpesti Zsengellér Gyulával, aki sokáig játszott Salgótarjánban, megegyezlek: 11

négyzetméter síküvegért két komplett felszerelést kapnak.

Sportért az öblösiiveggyá

Öregbíteni

Az üveggyár termelése évről évre emelkedett, s ezzel lehetővé vált, hogy biztosítsák a szükséges anyagi támogatást. Egymás után alakultak a Szakosztályok. A férfi és női röplabdázók NB I-ben, illetve NB Il-ben játszottak. A tekézők is a második vonalba kerültek.

— Ma is e négy szakosztályunkban folyik munka. A labdarúgócsapat sajnos, az idén visszakerül a megyei első osztályba. Az NB Ill-ban a nyolcadik helyet szerezték meg, pedig tavaly a harmadik helyen végeztek. A férfi röp- labdázók és a tekézők jól tartják magukat az NB II- ben. A tekézők a tavaszi szezon vérével az előkelő második helyen állnak. Atlétáink főleg a megyei versenyeken jeleskednek — sorolja Pauchli Rudolf, a sportegyesület elnöke.

A SÜMSE-ben jelenleg másfél száz aktív sportolót tartanak nyilván. A pártoló tagok száma 1200. Szinte majdnem minden második gyári munkás pártoló tagnak számit.

— Nemcsak a versenysport,

rban

a hírnevet

a tömegsport is az érdeklődés középpontjában szerepel. Népszerűek a házi sakk- és asztalitenisz-versenyek, a gyár kispályás labdarúgótornáján minden gyárrészleg elindítja csapatát. Az atlétika is kedvelt a dolgozók körében. Mindezt bizonyítja, hogy a városi munkahelyi spartakiá- dokon rendszeresén az elsők között végzünk. Amit hiányolunk : kevés a női sportoló — magyarázza az elnök.

Tavaly 600 munkás vett részt a tömegsportmozgalomban. Az üzemrészekben tömegsportfelelősök tevékenykednek, s mindez az ő igyekezetüket bizonyítja.

A SÜMSE sportlétesítményekben ugyan nem bővelkedik. de a legszükségesebb dolgok rendelkezésükre állnak. A pályát most korszerűsítik. Hatsávos, 400 méteres atlétikai pályát is kialakítanak. Bővítették az öltözőket. Eddig csaknem félmillió forintot költöttek rá. A dolgozók, sportolók és főleg a szocialista brigádok tagjai 7600 óra társadalmi munkával járultak hozzá eddig a feltételek javításához. A gyár vezetői is

megadnak minden támogatást. Az egyesület évente negyed- millió forinttal gazdálkodik. Amit tudnak, maguk oldanak meg. A tekéző Kovács Aladár például elektromos eredmény- jelző táblát készített.

Pauchli Rudolf az egyesület terveiről így vall:

— Egyik célunk, hogy a meglevő szakosztályaink utánpótlásáról gondoskodjunk. Ennek érdekében jó kapcsolatot építettünk ki néhány általános és a gépipari szakközépiskolával. Anyagi lehetőségeink módot adnak új szakosztályok létrehozására. Főként a nők sportolását szeretnénk elősegíteni, például kézilabda-szakosztály alakításával. Törekvésünk, hogy szélesítsük a tömegsportot is.

A salgótarjáni üveggyár munkás sportegyesület az elmúlt negyven esztendő alatt jelentős szerepet játszott a megye és a város sportéletében. A SÜMSE sportolói most is ott vannak a élvonalban, az Üvegipari Müvek versenyein kitűnő helyezéseket érnek el évről évre, jól szerepelnek az országos bajnokságokon. Minderről a vitrinekben serlegek, plakettek, érmek tanúskodnak.

A lehetőségek adottak, hogy a SÜMSE sportolói tovább öregbítsék az egyesület hírnevét. Sz. Gy.

Tanácsi rendelet a köztisztaságról

A városi tanács legutóbbi ülésén tanácsrendeletet hozott a köztisztaságról. A rendelet, a többi között kimondja:

„A város köztisztaságának fenntartása, a közegészségügyi követelmények betartása érdekében a rendeletben foglaltakat az állami szervek, szövetkezetek, társadalmi szervezetek, valamint magánszemélyek kötelesek betartani és azok betartását elősegíteni.

1. §.

Az ingatlan tisztán tartásáról a tulajdonos, birtokos, kezelő, az ingatlanon levő helyisegek tisztán tartásáról, annak használója köteles gondoskodni.

Közterületek tisztán tartása:

2. §.

(1) . A tanács közterületi tisztán tartási kötelezettsége:

a) A város belterületére eső országos és tanácsi közutak burkolásaira és padkáira;

b) közforgalmú járdákra, lépcsőkre;

e) folyókákrá, vízelvezető árokra;

d) hidakra, átereszekre;

e) terekre, sétányokra, közcélú zöldterületekre, parkokra ;

f) nyílt piacokra és vásárterekre terjed ki.

3. §.

(2) . Az (1) bekezdésben említett területek tisztán tartását a tanács a Városgazdálkodási Üzem útján látja el.

(1) . A gyalogos alul-, felüljárók tisztán tartása, ha azokon túlnyomórészt a vasút, autóbusz-állomás, vagy egyéb létesítmény utazó üzleti, átmenő forgalma bonyolódik le, az érintett létesítmény üzembe tartóját terheli.

(2) . A közforgalmú közlekedés céljára szolgáló járművek végállomásait, pályaudvarait, várakozóhelyiségeit és járdaszigeteit a járművek üzemben tartói kötelesek állandóan tisztán és síkosság mentesen tartani.

4. §.

(1) . A közönség számára nyitva álló helyiségek, — így különösen a szórakozóhelyek, vendéglátóipari egységek, üzlethelyiségek és más elárusító- helyek — előtti járdaszakaszt a nyitva tartás ideje alatt az üzemeltető köteles tisztán tartani.

(2) . Az utcai árusok a részükre kijelölt helyen kötelesek hulladékgyűjtő tartályt elhelyezni, az árusításból keletkező hulladékot összegyűjteni és annak elszállításáról gondoskodni.

(3) . A piaci árusok a tevékenység során keletkezett hul- iadék elszállításáról gondoskodni kötelesek.

5. §.

(1) . Az ingatlan előtti járda, lépcső, a mellettük levő folyóka, csatornanyílás, lefolyó tisztán tartása a tulajdonost (kezelőt) terheli. Az így keletkezett szemetet a Városgazdálkodási Üzem szállítja el.

(2) . Az (1) bekezdésben említett helyeken keletkezett, s szemetet közterületre söpörni, illetve lerakni tilos.

(3) . Szennyvizet az utcára kiönteni tilos.

6. §.

A tisztán tartás:

a) A keletkező szemét, hordalék, hulladék összegyűjtését, eltakarítását, elszállítását;

b) portalanítást, locsolást, sártól való megtisztítást, vízelvezető árkok gyomtalanítását, nyári időszakban kaszálását;

c) a hótól, jégtől való megtisztítást, és a síkosság elleni védelmet jelenti.

7. §.

(1) . Minden olyan ingatlanon, ahol tömeg fordul meg, a tulajdonosnak (bérlőnek, kezelőnek, használónak) kellő számú papír- és hulladékgyűjtő tartály elhelyezéséről, időbeni kiürítéséről, karbantartásáról és fertőtlenítéséről kell gondoskodni.

(2) Közterületen szemetet és hulladékot csak az erre a célra rendszeresített tartályokba szabad bedobni.

8. §.

(1) . Sportolás céljára szolgáló területeken, kiránduló- és táborozóhelyeken szemetet, hulladékot (papírt, üveget,

gyümölcshéjat stb.), szennyező, vagy egészségre ártalmas anyagot kiönteni, elszórni, vagy eldobni tilos.

(2) . Fásított és parkosított, valamint kertészeti rendezés alá vont területeken átjárás, növényzet ^taposása, a terület beszennyezése tilos.

(3) . A (2) bekezdésben említett helyekre és a játszóterekre kutyát bevinni nem szabad.

9. §.

A közterületeken okozott szennyeződés (sár, por, olaj- stb.) megszüntetéséről a szeny- nyeződés okozója köteles gondoskodni.”

A tanácsrendelet ezután a szemétszállításról rendelkezik, majd kimondja, hogy a rágcsálók (patkányok, egerek stb.) rendszeres irtásáról az ingatlan tulajdonosa (kezelője) köteles gondoskodni. A 21. §. a szabálysértéssel foglalkozik.

(1) . „Szabálysértést követ’ el és 1000 forintig terjedő pénzbírsággal sújtható az, aki:

a) A közterületet szándékosan beszennyezi, illetve az általa előidézett szennyeződést, v?gy szemetet nem takarítja el:

b) az utcára, vagy közterületre kihelyezett szeméttárolókat megrongálja, kiborítja vagy egyéb módon akadályozza a szemét tárolását, illetve összegyűjtését.

c) a háztartási szemetet közterületre, illetve közterületi szeméttárolók mellé önti, vagy oda nem tartozó egyéb szemetet, anyagot a szeméttárolóba helyez.

(2) . Szabálysértés miatt az eljárás lefolytatása a városi tanács vb igazgatási osztálya hatáskörébe tartozik.”

Tanácsrendeletet fogadtak el a lakóépületek, ingatlanok házirendjéről is, melyben a többi között ez áll:

„A házirend a lakók nyugalmát és pihenését, valamint a lakóépületek rendeltetésszerű használatát és állagának védelmét kívánja biztosítani. E célból meghatározza a lakók egymással szemben tanúsítandó magatartását és azokat az alapvető szabályokat, amelyek a társas együttéléshez nélkülözhetetlenek: előírja a lakóépületek, ingatlanok rendeltetésszerű használatát és állagának védelmét.

A lakóknak, a lakóbizottságnak, illetőleg a kezelőnek kötelessége a házirendet megtartani és betartása felett őrködni.”

A lakóépületek, ingatlanok házirendjéről szóló tanácsrendelet ismertetésére a következő számunkban visszatérünk.

Útépítések

A városi tanács az idén is jelentős összeget fordít az utak felújítására, korszerűsítésére.

A Lakberendezési Áruház mögötti Petőfi utat az Egri Közútépítő Vállalat aszfaltozza. A műszaki osztály eddig salakterítéssel próbált javítani az út állapotán, a nagy igénybevétel miatt azonban ez a megoldás nem felelt meg. A Petőfi útra a tanács 6U0 ezer forintot költ.

Ugyancsak az EKÉV építi a Kossuth Lajos utcát is. A kockakő helyett aszfaltburkolat kerül az útra. A munka több mint 1 millió forintba kerül.

A zagyvarónai Sallai útra másfél millió forintot fordítanak. Az 500 méter hosszú út mellett egyik oldalon járdát építenek, és megoldják a csapadékvíz elvezetését is.