Nógrád. 1974. június (30. évfolyam. 126-151. szám)

1974-06-27 / 148. szám

A parkban — Balassagyarmaton Jogi kérdésekre válaszolunk A% ingatlant terhelő illetékekről I. Rudolf pásztói olvasónk építési telket vásárolt. Bár tudomása szerint meghatározott mértékű illetéket kell meg­állapítani, éppen ezért csodálkozott, amikor neki és fele­ségének is mas-más összegű illetéket mondtak. Szeretne fel­világosítást kapni, hogy az ingatlan adásvételét ténylegsen milyen illetékek terhelik. Ingatlan tulajdonjogának adásvétel útján történő meg­szerzését kétféle, éspedig vagyonátruházási, illetőleg okira­ti illeték terheli. A vagyonátruházási illetéket az adásvéte­li szerződés, valamint jogszabályban meghatározott mellék­leteinek bemutatása alapján a szerződésben meghatározott vételár 17 százalékában az illetékhivatal állapítja meg. Ezt az illetéket 'az illetékhivatal által rendelkezésre bocsátott csekken, készpénzben kell befizetni. Okirati illetéket kell bélyegen az adásvételi szerződés első példányára ragasztani, amelynek összege a vételár ösz- szegétől függetlenül 30 forint. Okirati illeték terheli továb­bá a járási földhivatal telekkönyvi részlege felé írt beke­belezési — tulajdonjog átírása iránti — kérlemet is. En­nek mértéke a vételár fél százaléka, de legalább 50 forint, és legfeljebb 500 forint. Ezt az illetéket, ugyancsak bélyeg­ben a bekebelezési kérelemre kell ragasztani. Tudni kell azonban, hogy mind a szerződésnek illeté- kezés végett való bemutatása, mind pedig a tulajdonjog átírása iránti kérelemnek a telekkönyvhöz való előterjesz­tése, harmincnapos határidőhöz van kötve. Az a szerző, aki ezt a határidőt elmulasztja, 50 százalékos, illetőleg a lelekkönyvnél két—háromszoros bírsággal is sújtható. Tud­ni kell továbbá azt is, hogy az adásvételi szerződésben vé­telárként meghatározott összeg még akkor is csupán illeték- előleg kiszabásához nyújt alapot, ha annak valódiságát a községi tanács szakigazgatási /szerve ádó- és értékbizonyla­ton igazolta. Az illeték kivetési alapját ugyanis nem a vé­telár, hanem az adásvétel tárgyát képező ingatlan forgal­mi értéke képezi, így előfordulhat, hogy az illetékhivatal az előzetesen megállapított illeték összegét a helyszíni fe­lülvizsgálat során megállapított forgalmi értéknek megfe­lelően utólag módosítja. Megtagadhatja-e a vállalat a munkakönyv kiadását? B. Kálmánná pataki olvasónk fordult hozzánk ezzel a kérdéssel. Volt munkáltatója ugyanis azt az álláspontot képviseli, hogy bár munkaviszonya közel egy éve megszűnt, munkakönyvét mindaddig visszatartja, amíg a munkavi­szony alatt levonni elmulasztott tartozását meg nem fizeti. A munkakönyv a dolgozó munkában töltött idejének egyik legfontosabb bizonyító dokumentuma, amely nélkül jogszabályban meghatározott eseteket kivéve, munkaviszony nem létesíthető, és amelyet a munkaviszony tartama alatt a munkáltató gondosan megőrizni tartozik. A 17 1968. (IV. 14.) Korm. számú rendelet 75. § (1) bekezdés d.) pontja értlemében azonban az a vállalat, aki a munkakönyvét és a jogszabályban előírt igazolásokat a munkaviszony megszűnésekor nem, illetőleg késve, hiányos vagy valótlan tartalommal adja ki, háromezer forint pénz­bírsággal sújtható. Az Mt. V. 32. §-a ugyanis egyértelműen kimondja, hogy a dolgozó részére, legkésőbb a munkaviszony megszűnése­kor, ha pedig a munka alól korábban felmentik, az utolsó munkában töltött napon ki kell adni a munkakönyvét, va­lamint a munkaviszonyra vonatkozó igazolásokat. A munkakönyv jogtalan visszatartásával a dolgozót — minthogy munkakönyv nélkül nem tud elhelyezkedni — anyagi sérelem is érheti. Annak, bizonyítása mellett tehát, hogy olvasónknak valóban volt konkrét elhelyezkedési le­hetősége. amelytől azért esett el, mert az alkalmazásához munkakönyvre volt szüksége, s azt a visszatartás folytán át­adni nem tudta, az így kiesett időre, volt munkáltatójától átlagkeresete megtérítését kérheti. Minthogy olvasónk több esetben kérte munkakönyvé­nek kiadását, a munkakönyv kiadása, illetőleg a kiesett időre járó átlagkeresete megtérítése iránti panaszával a vállalati munkaügyi döntőbizottsághoz, annak esetleg elu­tasító határozata ellen pedig a munkaügyi bírósághoz for­dulhat. Dr. J. S. T r E f á K Egy milánói nagyáruházban egy nagymama babát akar vásárolni unokájának. Az el­árusítónő segítségét kéri. — Ezt a babát ajánlanám, — mondja az elárusítónő — ha leteszik az ágyba, azonnal lecsukja a szemét, akárcsak egy igazi gyerek. — Kedves kiasszonv! Lát­szik. hogy sohasem volt gyer­meke — sóhajt fel a nagy. marna. ..Kizárólag szép nőt szabad feleségül vennünk — mon­dotta Sacha Guitry —. ha azt akarjuk, hogy egyszer va­laki megszabadítson tőle.” Ä gombamórgezések elkerüléséről A gombamérgezések min­den évben számos megbete­gedést okoznak, sőt a halál­esetek is gyakoriak. Mindez elkerülhető lenne, ha az em­berek rendelkeznének az alapvető gombaismereti tud­nivalókkal. Főként a gyilkos galóca felismerése fontos, mert nálunk a súlyos, vagy halálos mérgezések többségét ez a gombafajta okozza. Szaktanácsadással, a gom­baárusítás ellenőrzésével csak azok . foglalkozhatnak, akik a rendszeresített gombaismerői tanfolyamot elvégezték, és er­ről képesítésük is van. Nem tekintheti magát „szakértő­nek” az, akinek az állami gombaismerői képesítése nincs meg. Helytelen lenne az olyan álláspont, hogy a mérges gom­bák előfordulása miatt ne együnk gombát. A gomba ér­tékes fehérje tápanyag, és könnyen összegyűjthető. A jó, tehát ehető gombák mennyi­ségé országos viszonylatban körülbelül százszor annyi, mint a mérgezőké, és egymás­tól való megkülönböztetésük könnyen megtanulható. Ezen alapszik törvényes árusításuk ellenőrzése is, amely hazánk­ban mintaszerűen szervezett. A piacokon árusított gomba, ha mellette ott van az átvizs­gálást tanúsító ellenőrzőjegy, nyugodtan vásárolható és fo­gyasztható. Ez még inkább áll a termesztett gombákra, melyek sohasem mérgezőek. Tévhit az, és nem igaz, hogy a mérges gomba húsa megkékül, főzete az ezüsttár­gyakat vagy a petrezselymet •megfeketíti, és hogy a méreg­anyag leforrázással és forrá­zóvíz elöntésével eltávolítha­tó. E tévhitek már sok halá­los áldozatot követeltek. Min­denkinek tudnia kell, hogy méreganyagot csak egyes gom­bák tartalmaznak, és ezek a mérges gombák fajonként,, egyenként felismerhetők. Tévhit az is. hogy a piros, fehér pettyes gomba a leg­mérgezőbb. E tévhit, hiedelem mesékből, szakszerűtlen kiad­ványokból származik. Szüksé­ges, hogy már a gyermek is tudja: a gyilkos galócán piros szín nincs, hanem kalapja fe­lül zöld. sárgászöld, barnás­zöld. esetleg fehér színű, és összes többi része fehér. To­vábbi három fontos ismertető- jegy: a kalap alján levő le­mezek fehér színűek, a tönk alján bocskor van, és a tönk felső részén feltűnő gallér lát­ható. Akik ezeket a jeleket felismerik, a gyilkos galócát más gombával nem tévesztik össze. Nehézséget okozhat a bocskor hiánya. Gondatlan le- szakítás esetén ugyanis a gomba töve a bocskorral a ta­lajban maradhat. Ezért, aki a gombákat nem ismeri, a fe­hér lemezű, galléros gombá­kat nem szedje le. Tudni kell azt is. hogy a még apró, „fi­atal” galóca tojás alakú, fe­hér burokban bújik ki a föld­ből. Aki nem ismeri a gom­bákat, ne szedje le a kicsiny, fehér gombákat se. A gyilkos galóca kizárólag erdei fák alatt — leggyakrab­ban tölgyek alatt, — de más lombos fák, elvétve fenyők, vagy fák közelében nő. mert a talajban levő micélium-há- lózata a fák gyökérzetével van élettani kapcsolatban. Máshol tehát nem fordulhat elő. A gyilkos galóca méreg­anyaga nagy hatású sejtmé­reg. Egyetlen gombapéldány elég ahhoz, hogy egy ember halálát okozza. A méreganyag a gombában termelődik, tehát amelyik nem termel méreg­anyagot, az nem is válhat „kívülről” mérgezővé. A gyilkos galóca elfogyasz­tása után a mérgezés tünetei hat óránál hamarabb nem je­lentkeznek sőt gyakran 20—30 óra elteltével lépnek fel. Ilyenkor az emberek sokszor nem is gondolnak már arra, hogy rosszúllétük az előző nap fogyasztott gombától eredhet. Más mérges gombák mérgezé­si tünetéi viszont mindig. 1—2 óra múlva (feltétlenül 6 órán belül) bekövetkeznek. A gyilkos galóca mérgezése olyan súlyos, hogy a mérge­zettet csak a gondos kórházi ápolás mentheti meg. Ezért, ha a mérgezési tünetek 6 órán túl jelentkeznek, a mér­gezettet a legsürgősebben kór­házba kell szállítani, azokkal együtt, akik ettek a gombá­ból még akkor is, ha az adott pillanatban tünetmentesek. Ilyen esetben felesleges, sőt káros minden egyéb, főleg nem szakszerű segélynyújtás. Végezetül meg kell említe­nünk, hogy a gombák magas fehérjetartalmuk miatt épp­úgy romlandók, mint a hús és tejtermékek, ezért gombás ételeket senki se tá­roljon. még másnapig sem. A megromlott gombás étel okoz­ta rosszullét azonban nem gombamérgezés, jelentősége, súlyossága nem nagyobb, mint más ételmérgezésé. NógTád megyei Egészségneve­lési Csoport Hitek - fiutcsaséqok Peruban. Puerto Maldona- dón túl. a dzsungelben négy aranyásótábort fedezett fel a rendőrség, amelyben mint­egy száz férfirabszolgát tar­tott fogva egy banda. Veze­tője egy Rongybaba becenév­re hallgató fiatal barna nő. Hal Mohr, az első hangos film (A jazzénekes. főszerep­ben A1 Johnsonnal) rendező­je 79 éves korában meg­halt a Santa Monica-i kór­házban. Az idős rendező két Oscar-díj birtokosa volt. A franciaországi Val-d’O- ise egy banktiszteviselő.ie mintegy 15 milliócskával megléoett és mindössze egy kártyát hagyott maga után a következő felirattal: „Utá­nam a nulla”. •A* Olivia de Havílland arra a kérdésre, miért hagyta ott az Egyesült Államokat és miért telepedett le Francia- országban, így válaszolt: „Mert Franciaországban az emberek civilizáltabbak: Pá­rizsban még egy szörnyeteg­nek is van bizonyos tartá­sa.” BÉRELNÉK egysze­rü kis parasztházat hegyvidéken, melyet később megvennék. Víz, villany szüksé­ges. Részletes leírást kérek. Bándy János, 1077 Budapest, Rotten- biller u. 62. III. 8. SALGÓTARJÁNBAN keres mérnök házas­pár kisgyermekkel, bérelhető garzont, kislakást, vagy für­dőszobás albérletet konyhahasználattal júliustól novemberig, lakásuk átadásáig. Cím: 1053 Budapest, Véres Pálné u. 7. Rabb Péterné. A KOHÁSZATI Alapanyag-előkészítő. Közös Vállalat salgó­tarjáni kirendeltsége tehergépkocsi-vezetői jogosítvánnyal ren­delkező rakodógép-ke­zelőt keres felvételre. Jelentkezni lehet Sal­gótarján Külső pálya­udvar címen vagy a 25-70 telefonon Apró­hirdetések SZOLNOK megyei Á.E.V. Budapest, Do­náti u. 47., telefon: 350-714, felvesz: épt- t.észt, termelési elő­adónak, kőműves, ács, asztalos, kubikos férfi és női segéd­munkásokat. Komp­lex építőbrigádokat, nyugdíjas építőipari munkásokat, diáko­kat szünidei foglal­koztatásra ; takarító­nőket, éjjeliőröket. Napi kétszeri meleg étkezést, vidékiek­nek munkásszállást biztosítunk, külön- élési pótlékot, vala­mint hazautazási költséget fizetünk. Minden héten szabad szombat. Foglalkoz­tatás csak budapesti munkahelyen, a Vár­negyedben, kiemelt bérezés mellett. KONYHAI dolgozó­kat felvesz ünk, ked­vező fizetési feltéte­lek m e llett, csők ke 11 - tett munkaidő-beosz­tással. Bérezés: kol­lektív szerződés sze­rint. Jelentkezés: A Tarján vendéglő veze­tőjénél. A Stromfeld VÁROSI tanács Aurél Gépipari Városgazdálkodási Üzem, Salgótarján, Kertész u. 2/b. Szakközépiskola gyakorlott köny­Felvételre keres: velőt' keres beteg­— festő és mázoló­kát, ség miatti helyet­— kőművest, tesítésre, azonnali — autó-vilLamos­belépésre. Nyug­sági szerelőt. díjasok is pályáz­Jelentkezni lehet a hatnak. fenti címen. A Nógrád me­gyei Állami Épitqf- ipari Vállalat gya­korlattal rendelke­ző építőipari tech­nikumot, vagy fő­iskolát végzett ’ munkahelyi tech­nikust, és gyors- és gépírót keres Fizetés kollektív szerződés szerint. Jelentkezés: a vál­lalat személyzeti osztályán. Cím : Salgótarján, Mun­kás u. 3. Telefon: 22-02. Játék

Next

/
Oldalképek
Tartalom