Nógrád. 1974. június (30. évfolyam. 126-151. szám)

1974-06-22 / 144. szám

Üi z i @ in ül y (Folytatás az 1. oldalról) A kapitalista világ fo­" kozódó belső ellentmon­dásai. a gazdasági és politi­kai válságok élezték a harcot eavrészt az uralkodó osztálvo- kon belül, másrészt a haladás és a reakció erői között. Eb­ben a harcban a haladás erői jelentékeny sikereket értek el. Franciaországban az el­nökválasztások során a Fran­cia Kommunista Párt és a vele szövetséges erők előre­törtek. a baloldal megerősí­tette egységét. Olaszországban a szélsőjobboldal az általa kiprovokált népszavazáson ve­reséget szenvedett. Portugá­liában megdöntötték a fasisz­ta rendszert, megnyitották az utat a demokratikus változá­sokhoz. A genfi európai bizton- • sági értekezleten, vala­mint a katona* kérdésekkel foglalkozó bécsi tárgyaláso­kon a konzervatív erők meg­kísérlik fékezni az előrehala­dást. Földrészünk valamennyi né­pének közös érdeke, hogv az Európa békés jövőjének meg­teremtését célzó genfi tárgya­lások eredményesen fejeződ­jenek be, az értekezlet záró­szakaszát mielőbb és a leg­magasabb szinten tartsák meg. A bécsi haderő- és fegy­verzetcsökkentési tárgyalá­sok sikeres előrehaladása, a felmerült akadályoknak az egyenlő és kölcsönös bizton­ság elve alapján történő el­hárítása. hozzájárulhat a ka­tonai feszültség enyhítéséhez földrészünkön. “1 Népünk szolidáris a sza­" badságukért küzdő hős indokínai népekkel, követke­zetesen támogatja független­ségi harcukat. A Központi Bizottság, mint minden hala­dó és békeszerető erő. hatá­rozottan elítéli az amerikai imperialisták által támogatott saigani rezsimnek a Párizsi egyezmény végrehajtását aka­dályozó apressziv cselekede­teit. A nemzetközi ellenőrző és felügyelő bizottságban, az ellenünk irányuló provoká­ciók „és igaztalan vádaskodá­sok ellenére, kötelezettségein­ket továbbra is a párizsi meg­állapodások szellemében tel­jesít j ük. A Közel-Keleten feszült helyzetben folyik a po­litikai, a diplomáciai harc az igazságos rendezésért. A tel­jes rendezést gátolják Izrael uralkodó köreinek és támoga­tóiknak összehangolt mester­kedései, a reakciós erők ak­tivizálódása. Az arab népek tényleges érdekei erőinek összefogását, és a nemzetközi haladó erőkkel való együtt­működésük növelését igény­lik. A Szíriái Arab Köztársa­ság a népi erők összefogásá­val és a Szovjetunióval kiala­kított következetes együttmű­ködés révén kedvező csaoat- szétválasztási feltételeket ért el. A Közel-Keleten a tartós béke csak a megszállt arab területek kiürítésével, a pa­lesztin nép törvényes jogainak helyreállításával, a térség minden állama biztonságának szavatolásával, a genfi béke­tárgyalások keretében vala­mennyi érintett fél részvéte­lével teremthető meg. Q A szocialista országok a nemzetközi enyülést szolgáló békepolitikájukban szolidárisak a fejlődő orszá­gokkal. Támogatjuk a gazda­sági függetlenségért, a gyar­mati rendszer maradványai­nak felszámolásáért, az im­perialista befolyás megszünte­téséért vívott harcukat. Az ENSZ-közgyűlésnek az algé­riai kezdeményezésre összehí­vott rendkívüli ülésszaka is megmutatta a fejlődő orszá­gok és a szocialista országok érdekközösségét az imperializ­mussal szemben. Szolidárisak vagyunk Ázsia, Afrika, Latin-Amerika népei­nek nemzeti függetlenségi mozgalmával. Követeljük, hogy Chilében, Uruguayban és másutt szüntessék be a de­mokráciáért, a szabadságért küzdő üldözést, vessenek vé­get a megtorlásnak. Követel­jük Louis Corvalán és Rodney Arismendi elvtársak, az összes bebörtönzött hazafi szabadon- bocsátását. A pórt és a kormány • nemzetközi tevékenysége arra irányul, hogy elősegítse a béke, a szocializmus és a haladás ügyét. Cselekvőén részt veszünk a szocialista közösség országainak együttes erőfeszítéseiben. Hozzájárulunk a szocialista országok össze­fogásának, a kommunista mozgalom egységének erősíté­séhez. — Nagyra értékeljük a Ká­dár János elvtárs vezetésével a testvéri Csehszlovákiában járt párt- és kormányküldött­ségünk tárgyalásait és a láto­gatás eredményeit. Párt- és államközi kapcsolatainkban kiemelkedő fontosságú ese­mény volt Joszip Broz Tito magyarországi látogatása. Or­szágaink és népeink közötti testvéri barátságot erősítette a Vietnami Demokratikus Köztársaság parlamenti kül­döttségének és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kor­mányküldöttségének hazánk­ban tett látogatása. — A kölcsönös egyetértés és a testvéri szolidaritás lég­körében folytattunk vélemény- cserét pártközi kapcsolataink, s a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom időszerű kérdéseiről a Chilei Kommu­nista Párt, az Amerikai Egye­sült Államok Kommunista Pártja, a Görög Kommunista Párt és a Szíriái Kommunis­ta Párt hazánkban járt veze­tőivel. — A szolidaritás és együtt­működés szellemében tárgyalt magas szintű parlamenti kül­döttségünk Egyiptomban és Szíriában, külügyminiszterünk Szíria és Irak vezetőivel. — A békés egymás mellett élés elve, a kölcsönös érdekek alapján képviselőink tárgyalá­sokat folytattak Líbia és Irán miniszterelnöke által vezetett küldöttségekkel, a Német Szövetségi Köztársaság, Olasz­ország külügyminiszterével, Argentína gazdasági minisz­terével és másokkal. Pártunk és kormányunk továbbra is cselekvőén közre­működik minden olyan nem­zetközi akcióban, amely a szo­cializmus, a haladás, a béke ügyét szolgálja. ElvlársaV, tes'vérek, barátok közé jöttünk (Folytatás az 1. oldalról) Salgótarjánba érkezve a dél­vietnami nődelegációt a me­gyei tanács székháza előtt út­törők fogadták virágcsokrok­kal. A megyei tanács székhá­zában Marczinek István, a Hazafias Népfront Nógrád me­gyei Bizottságának titkára kö­szöntötte a dél-vietnami ven­dégeket, s a vendégekkel Sal­gótarjánba érkezett Harmati Sándort, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának alelnö- két, a Magyar Szolidaritási Bizottság elnökét. Köszöntötte a vendégek fogadására megje­lent tanácsi, KISZ- és szak- szervezeti vezetőket. Köszön­tőjében többek között kijelen­tette : — Nagy megtiszteltetés szá­munkra, hogy megyénkben köszönthetjük a hős vietnami nép küldötteit, olyan szemé­lyiségeket, akik helytállásuk­kal kivívták az egész i haladó világ elismerését és tisztele­tét, az imperialista agresszió ellen vívott hősiességükkel. Ezután a megye gazdasági és kulturális életéről számolt be a vendégeknek. Nguyen Thi Dinh asszony a meleg üdvözlésre válaszolva elmondotta: meggyőződésünk, hogy sok baráttal találkozunk és sok új barátot szerzünk magunknak. Meggyőződésünk az is, hogy sokat tanulunk majd a Nógrád megyei tartóz­kodás alatt. Köszönet azért a nagy-nagy segítségért, amelyet a háborúban nyújtottak és nyújtanak most országunk új­jáépítéséhez. ígérjük, hogy az itt tapasztaltakat otthon fel­használjuk munkánkban. A dél-vietnami nőküldött­ség több napot tölt a . megyé­ben. Megismerkednek Salgó­tarján nevezetességeivel, ellá­togatnak Pásztora, Balassa- gyarmatra, Drégelvpalánkra. Karancsberénybe, örhalomba, találkoznak üzemek és terme­lőszövetkezetek dolgozóival asszonyaival, lányaival. II. A Központi Bizottság meg­tárgyalta és elfogadta a nép­gazdaság időszerű kérdéseiről előterjesztett jelentést. Meg­állapította, hogy az 1973. év és az idei első öt hónap gaz­dasági fejlődése kiegyensúlyo­zott, tervszerű, kedvező. A. szocialista ipar ter- ■■ melésének növekedése az első öt hónapban megha­ladta a tervezettet. A termelés emelkedésének 82 százaléka a termelékenység javulásának eredménye. A központi fej­lesztési programok megvalósí­tása, a vállalatok és az irányí­tó szervek szervezettebb mun­kája nyomán kedvezően vál­tozik az ipar termelési szer­kezete. Népgazdaságunk ener­getikai mérlege és alapanyag­ellátása kiegyensúlyozott. Az építő- és építőanyagipari vál­lalatok és szövetkezetek ter­melésének növekedése meg­gyorsult, a termelékenység is számottevően javult. Kedve­zően alakult a lakásépítés, ütemesebbé vált az átadás. A beruházások általában a terv­nek megfelelően alakulnak. Az iparban változatlan fel­adat a termelés gazdaságossá­gának javítása, a termelé­kenység növelése, az önkölt­ség csökkentése, a minőség ja­vítása, Eiz energiával és nyers­anyaggal való ésszerű takaré­kosság, a beruházások kivite­lezésének gyorsítása. Tovább javult a munkaerő­gazdálkodás, kevesebb az in­dokolatlan munkahely-változ­tatás. A foglalkoztatottak szá­ma — elsősorban a szolgáltató ágazatokban — a tervnek megfelelően növekedett. A kedvező irányzatok elmélyíté­se érdekében továbbra is fon­tos feladat a munka hatékony­ságának fokozása, a tervszerű munkáé rő-átcsoportosítás, az alkalmazotti létszámgazdálko­dás lazaságainak felszámolása, az anyagmozgatás gépesítése. A szocialista bérezés alapelvé­nek jobb érvényesítése is megköveteli a teljesítménykö­vetelmények egységes, követ­kezetes érvényesítését. Az éves népgazdasági terv végrehajtása a mezőgazdaság­ban is megfelelően folyik. Az állami gazdaságok, a termelő- szövetkezetek fejlődése ki­egyensúlyozott. A termelőszö­vetkezetekben a gazdálkodás szocialista vonásai erősödtek. A mezőgazdaság terméskilátá­sai kedvezőek. A növények az ország egész területén jól fej­lődnek, az állatállomány gya­rapodik. A mezőgazdaságban is általános követelmény a jobb üzem- és munkaszerve­zés, a rendelkezésre álló ka­pacitások jobb kihasználása, a termelékenység növelése. Most közvetlenül legfontosabb fel­adat az időszerű nyári mun­kákra, a termés betakarításá­ra való jobb felkészülés. Népgazdaságunk fejlő- ■ désében nagy jelentősé­ge van a nemzetközi gazdasá­gi tevékenységnek. A nemzeti jövedelem mintegy 40 /száza­léka a külkereskedelmi áru­forgalomban realizálódik. Nemzetközi gazdasági kapcso­lataink tovább bővültek, kül­kereskedelmi forgalmunk di­namikusan nőtt. Nemzetközi gazdasági kapcsolataink to­vábbi fejlesztése népgazdasági érdek. Gazdasági építőmunkánk­nak szilárd bázisa a testvéri szocialista országokkal való szoros együttműködés; külgaz­dasági kapcsolatainkban a döntő helyet a KGST-országok foglalják el. A szocialista gaz­dasági integrációból adódó előnyök maximális kihaszná­lása állandó feladatunk. A kölcsönös előnyök alap­ján bővítjük gazdasági kap­csolatainkat a tőkés- és a fej­lődő országokkal is. Ugyanak­kor minden lehetséges eszköz­zel védjük népgazdaságunkat a tőkés világban kibontakozó infláció, energiaválság és nyersanyag-áremelkedés nega­tív hatásaitól. O Gazdasági munkánk eredményeivel összhang­ban emelkedik dolgozó né­pünk életszínvonala, javulnak életkörülményei. A lakosság jövedelme és fogyasztása — az 1974. évi tervnek megfele­lően — gyorsabban növekszik, mint az előző években. A tervezett központi béremelése­ket és szociálpolitikai intézke­déseket szervezetten és határ­időre megvalósították, illetve a szükséges előkészületeket megtették. A tavalyi béreme­léseket követően ez év január elsején és azt követően vég­rehajtott központi béremelések újabb 440 ezer munkást és al­kalmazottat érintettek. Ápri­lis 1-től további 510 ezer dol­gozó munkaideje csökkent. A lakosság áruellátása ki­egyensúlyozott és — kevés ki­vételtől eltekintve megfe­lelő — a fogyasztói árszínvo­nal a tervezettnek megfelelő­en alakult. Életszínvonal-politikánkban fokozódik a társadalmi jutta­tások, s ezen belül a szociál­politikai intézkedések szerepe. 1974-ben kiemelt jelentőségű feladat a népesedéspolitika még kiterjedtebb anyagi és szociális megalapozása, a többgyermekes családok támo­gatása. A népesedéspolitikai határozatot követő intézkedé­sek hozzájárulnak a születés­szám kedvező alakulásához. III A Központi Bizottság határo­zatot hozott személyi kérdé­sekben: — Katona István elvtársat, a Központi Bizottság tagját, a KB agitációs és propaganda­osztályának vezetőjét, e meg­bízatása alól felmentette és kinevezte a Népszabadság fő- szerkesztőjévé; — Dr. Berecz János elvtár­sat a KB külügyi osztályának, Grósz Károly elvtársat a KB agitációs és propa/ indaosztá­lyának, Rácz Sándor elvtársat a KB közigazgatási és admi­nisztratív osztályának vezető­jévé nevezte ki. — A Központi Bizottság ajánlásokat fogadott el állami tisztségek betöltésére. ír. A Központi Bizottság üd­vözli és nagyra értékeli azt a széles körű munkaversenyt, amely a márciusi ülését köve­tően országosan kibontakozott. Ebben a mozgalomban jut ki­fejezésre az a hangulat, amely- lyel pártunk, munkásosztá­lyunk, dolgozó népünk készül a XI. pártkongresszusra, ha­zánk felszabadulásának 30. évfordulójára. A Központi Bizottság he­lyesli és támogatja azokat az irányelveket, amelyeket a Szakszervezetek Országos Ta­nácsa, a Kommunista Ifjúsági Szövetség és a Hazafias Nép­front versenyfelhívásukban kidolgoztak. Felhívja a párt-, az állami és a társadalmi szerveket a gazdasági vezető­ket, hogy támogassák a kong­resszusi és felszabadulási munkavei’seny alkotó kezde­ményezéseit és segítsék a vál­lalások teljesítését. A Központi Bizottság elha­tározta, hogy a kongresszusi versenybt n legkiemelkedőbb eredményeket elérő vállala­toknak és szövetkezeteknek az 1974. évi eredmények alapján 1975. május 1-én 22 „Kong­resszusi Zászló” és a kima­gasló eredményeket elérő szocialista brigádoknak 220 „Kongresszusi Oklevél” kitün­tetést adományoz. A Központi Bizottság fel­szólítja a kommunistákat és a pártszervezeteket, hogy járja­nak élen a munkaverseny helyi szervezésében, lebonyo­lításában. Mutassanak példát a lelkesítő feladatok teljesíté­sében, erősítsék tovább a párt és a dolgozó tömegek kap­csolatát. A Központi Bizottság meg van győzve arról, hogy a XI. pártkongresszus tiszteletére tett felajánlások új lendületet adnak a szocialista építő­munkának, növelik hazánk gazdasági erejét, további le­hetőséget teremtenek népünk jólétének növeléséhez, boldo­gulásához. (MTI) ÍJlést tartott az Elnöki Tanács A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. Az Elnöki Ta­nács törvényerejű rendelet­tel módosította a Magyar Népköztársaság minisztériu­mait felsoroló 1973. évi IV. törtvényt. A döntés értelmé­ben a Művelődésügyi Minisz­térium feladatait a jövőben az Oktatási Minisztérium és a Kulturális Minisztérium lát­ja eL Ezzel összefüggésben az El­nöki Tanács dr. Polinszky Károly művelődésügyi mi­nisztert tisztségéből felmen­tette és megválasztotta ok­tatási miniszternek, dr. Or­bán László művelődésügyi minisztériumi államtitkárt felmentette tisztségéből és egyidejűleg kulturális mi­niszternek választotta meg. Az Elnöki Tanács Rödönyi Károly közlekedés- és posta­ügyi minisztériumi államtit­kárt felmentette tisztségéből és megválasztotta közlekedés- és postaügyi miniszterré. Az Elnöki Tanács dr. Mol­nár Ferencet kulturális mi­nisztériumi államtitkárnak, dr. Gosztonyi Jánost oktatási minisztériumi államtitkárnak, dr. Abrahám Kálmánt közleke­dés- és postaügyi minisztériu­mi államtitkárnak nevezte ki. Rácz Sándor belügyminiszté­riumi államtitkárt más fontos megbízatása miatt felmentet­te tisztségéből, dr. Kamara Jánost belügyminisztériumi államtitkárnak nevezte ki. Az Elnöki Taíiács dr. Ka­mara János ezredest rendőr vezérőrnaggyá, Földesi Jenő ezredest határőr vezérőrnagy- gyá nevezte ki. Az Elnöki Tanács terület- szervezési kérdésekben ho­zott határozatot, bírót válasz­tott meg és mentett fel, vala­mint egyéni kegyelmi ügyek­ben döntött. Rödönyi Károly közlekedés- és postaügyi miniszter és dr. Orbán László kulturális mi­niszter pénteken délben le­tették a hivatali esküt az Or­szágház Munkácsy termében Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke előtt. Az eskütételen jelen volt Németh Károly, az MSZMP KB titkára, Aczél György, a Minisztertanács elnökhelyet­tese, a Politikai Bizottság tag­jai, Óvári Miklós, az MSZMP KB titkára, Cseterki Lajos. az Elnöki Tanács titkára és dr. Polinszky Károly oktatási miniszter. Rödönyi Károly életrajxa Rödönyi Károly 1911-ben, Budapesten született. Közép­iskoláinak elvégzése után a Műszaki Egyetemen gépész- mérnöki diplomát szerzett. 1936-ban mint műszaki alkal­mazott Csepelen, a Weisz- Manfréd gyárban kapott elő­ször állást. 1938-ban órabéres mérnökként a vasúthoz ke­rült. Itt munkája mellett gőz­mozdonyvezetői, motorkocsi­vezetői képesítést szerzett. Szegeden, Désen és Budapes­ten vasúti mérnökként, fűtő- házi főnökként dolgozott. 1951-től a MÁV Vezérigaz­gatóságán töltött be felelős vezetői beosztásokat. 1957-től a MÁV vezérigazgató-helyet­tese. 1963-ban nevezték ki a MÁV vezérigazgatójává és a közlekedés- és postaügyi mi­niszter helyettesévé. 1970-ben a miniszter első helyettese, később államtitkár lett. 1946-tól a párt tagja. Jelen­tős érdemei vannak a ma­gyar közlekedés korszerűsíté­sében, a nemzetközi vasúti együttműködés fejlesztésében. E téren végzett munkássága elismeréseként megkapta a szovjet, a csehszlovák, az NDK és a lengyel vasutak kiváló dolgozóit megillető ki­tüntetést. 1971—72-ben a Nemzetközi Vasúti Szövetség elnöke volt. Dr. Rödönyi Károly közleke­dés- és postaügyi miniszter Tagja a Magyar Tudomá­nyos Akadémia vasúti szak- bizottságának. 1963-tól a Köz­lekedéstudományi Egyesület elnöke. Több kitüntetés birtokosa. A Népköztársaság Elnöki Ta­nácsa 1955-ben és 1956-ban Szocialista Munkáért Érdem­éremmel, 1963-ban a Munka Érdemrenddel tüntette ki. Dr. Orbán László eletrajxa Dr. Orbán László kulturális miniszter Dr. Orbán László 1912-ben, Nógrádveröcén született. Kö­zépiskoláinak elvégzése után a miskolci jogakadémián és a szegedi egyetem jogtudo­mányi karán szerzett diplo­mát. 1938-ban a kommunista párt tagja lett. Részt vett az ifjúsági mozgalmat irányitó országos ifjúsági bizottság munkájában, majd a háború alatt a függetlenségi mozga­lom szervezésében. A felszabadulás után a párt központjában dolgozott, hosszabb ideig az agitációs és propagandaosztály vezetője volt. 1950 és 1955 közölt előbb mint főosztályvezető, később mint miniszterhelyet­tes az Oktatásügyi Miniszté­riumban kapott beosztást. 1956-tól 1967-ig ismét a párt Központi Bizottságának apparátusában dolgozott a tu­dományos és kulturális, illet­ve az agitációs és propagan­daosztály vezetőjeként. Ez­után a művelődésügyi mi­niszter első helyettese, ál­lamtitkár lett. 1945 és 1951 között az MKP. illetve az MDP KV tagja volt. 1957-től az MSZMP Köz­ponti Bizottságának tagja. 1945—1953 között és 1958-tól országgyűlési képviselő. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa 1962-ben a Munki Vörös Zászlórendjével, 1965- ben és 1968-ban a,Munka Ér­demrend arany fokozatával, 1970-ben pedig a Felszabadu­lási Jubileufni Emlékéremmel tüntette ki. Felmentés — kinevezés A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa Garamvölgyi József művelődésügyi mi­niszterhelyettest tisztsége alól felmentette és őt, valamint dr. Marczali Lászlót kulturá­lis miniszterhelyettessé kine­vezte. A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa dr. Garam- vöigyi Károly művelődésügyi miniszterhelyettest tisztsége alól felmentette és oktatási miniszterhelyettessé kinevez­te. A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa dr. Simó Je­nő művelődésügyi miniszter- helyettest tisztsége alól — saját kérelmére — érdemei elismerése mellett felmentet­te. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom