Nógrád. 1974. június (30. évfolyam. 126-151. szám)
1974-06-20 / 142. szám
\ I A filmvászon varázslói — Kétszer másfél óra szovjet rajz- és bábfilmrendezőkkel — Az első másfél óra a legnemesebb értelemben vett szórakozás volt. Teljes műsoridőt kitöltő rajz- és bábfilmprogramot, az 1973-as év szovjet animációs filmtermésének legjavát láthattuk. A gyermekmeséktől korunk nagy és izgalmas társadalmi kérdéseit megfogalmazó filmekig a művészi felfogás, a látvány, a formai eszközök tekintetében meglehetősen különbözőek voltak a bemutatott művek. A hagyományos stílusú idéző Na. megállj csak! című mesétől a merész absztrakciót jelentő ez évi cannes-i nagydíjas Szigetig szinte valamennyi irányzattal találkozhattunk. Közös vonásuk volt az ötletgazdagság, a fölényes technikai biztonság, és ami az egész program meghatározó élményét adta: a valamennyi filmből sugárzó humanizmus, emberszeretet. A másik másfél óra a vetítés utáni baráti beszélgetés volt a napokban Salgótarjánban járt szovjet filmdelegáció tagjaival, a bemutatott filmek alkotóival. I. Davidov, V. Kur- csevszkij, V. Gajdaj, A. No- vins és S. Andranyikjan válaszaiból a kérdezők pontos képet nyerhettek a szovjet trükkfilmgyártás helyzetéről, problémáiról, nemzetközi kapcsolatairól. A beszélgetés során világossá vált, hogy a Szovjetunióban ez a műfaj az őt megillető helyre került. Már az 1920-as évek elején megindult a trükkfilmgyártás, amely az akkori politikai helyzetet tekintve szükségszerűen csak agitációs célokat szolgált. Igazi fellendülését és célszerűségét az a felismerés indította el, hogy nagyszerű lehetőség rejlik benne a gyerekek játszva nevelésére. Mér kezdettől fogva, szemben a hagyományos Walt Disney teremtette rajzfilmszemlélettel — amely káprázatos mesevilágba ragadja a nézőt, ahol semmi sem lehetetlen, s ami kárpótlást nyújt az élet sikertelenségeiért — a gyermeki képzeletet megragadó értékes, tanulságos meséket elevenítették látvánnyá a meghatározott pedagógiai célok érdekében. A sikerek igazolták ezt a felfogást, s ezt követik a gyermekfilmekben ma is — állandó korszerűsítéssel. A rajz- és bábfilmek döntő többsége — az Állami Filmbizottság határozata értelmében — ma is a gyermekeknek készül, szemben például Magyarországgal, ahol a „felnőtt" filmek dominálnak. (Amelyek egyébként nagyon tetszenek vendégeinknek.) A forgalmazásban is megszűnőben van az a helytelen gyakorlat, hogy az érdeklődők szinte csak véletlenül láthatják az új műveket: ha éppen olyan játékfilmeket néznek meg, amellyel a trükk- filmet „házasították”. Ma már csupán Moszkvában öt olyan mozi van, ahol kizárólag rajzés bábfilmeket vetítenek. Felvetődött a vita során: nem fenyeget-e az a veszély, hogy a stilizált, tömör fogalmazás, a csattanóra épült, ki- hagyásos szerkezet miatt a trükkfilm a szórakoztatásban olcsóvá, az oktatásban felületessé válik? Fennáll az a lehetőség — hangzott a válasz —, hogy az alkotó nem a lényeg kiemelésére törekszik, hanem csupán azért túlozza, torzítja el a jelenségeket, hogy lépést tartson a műfaj „divatjával”. A népmesék bizonyítják, hogy a stilizált, fantasztikus hősök is rendelkezhetnek konkrét élettartalommal, s a mesében torzítás és felületesség nélkül tükröződhet a kor minden ellentmondásosságával. Így a stilizálás nem kerül szembe a valósággal; ezt kel] minden alkotónak megoldania. A nemzetközi kapcsolatokról szólva elmondták vendégeink, hogy a szovjet animációs filmeket — a játékfilmeknél nagyobb arányban — szívesen vásárolják az egész világon. Érdekes következménye így, hogy a trükkfilmek több valutát hoznak az országnak, mint a játékfilmek A kedveltség oka a modern grafikai és rajzkultúra, a közérthető szimbólumrendszer és a már említett humanizmus, emberszeretet. Sokat jelentett a nemzetközi kapcsolatokban az is, hogy a gyártás nem kizárólag a moszkvai Szojuzmult Stúdióra szorítkozik, hanem egymás után jelentkeznek a nemzetiségi stúdiók is. Ez új színt jelent és nagymértékben növeli a kapacitást, ami lehetővé teszi a nemzetközi kooperációkban való fokozottabb részvételt. Legközelebbi terveikben egy-egy szovjet, illetve magyar népmese megfilmesítése szerepel a Pannónia Stúdióval közösen. A kétszer másfél óra után túlzás nélkül állíthatjuk, hogy a szovjet animációs filmnek sikerült a modern korélmények ábrázolójává lenni gyermek és felnőtt számára egyaránt. Tematikai, gondolati gazdagsága, formakincse pedig bizonyítja, hogy egyenrangú lett a film többi műfajával. Korill Ferenc NÓGRÁDI KÉPZÖMJÜVÉSZEK KIÁLLÍTÁSA NAGYKÁTÁN Két jeles balassagyarmati pedagógus festőművész. Farkas András és Réti Zoltán kiállítását nyitja meg június 29-én Szegedi Pál népművelési felügyelő a nagykátai járási művelődési központban. A nógrádi képzőművészek ecset- és tolirajzaikat, rézkarcaikat és akvarelljeiket mutatják be az érdeklődőknek. A kiállítás, amelynek megnyitójára megyénkből többen is jelezték részvételüket, július 5-ig tart nyitva. Mai tévéajánlatunk 30.10: Jó estét, Miskolc! Helyszíni közvetítés. A televíziónak nem ez az első ilyen jellegű vállalkozása. Ezúttal legnagyobb vidéki városunkba látogatnak el a tv közvetítő kocsijai, hogy a helyszínről tudósítsanak, Miskolc mindennapjairól, a miskolciak örömeiről és gondjairól. A riporterek érdeklődése sok mindenre kiterjed: a város földrajzi elhelyezkedésétől kezdve a lakáskérdésig, az iparosítás új eredményéig, s a közlekedés és az útépítés kérdéséig. Nemrégiben építették át például a Széchenyi utat, a győri kapui lakótelepen még a lakásokba 'is bekukkanthatunk, s az Avason települőközvetítő kocsi kamerái segítségével a váro6 esti látképe tárul majd elénk. A harmadik közvetítő kocsi kamerái a Galériából közvetítenek képeket. A műsor főszereplői természetesen a miskolciak, a vezetők és a dolgozók. akik elmondják terveiket, szólnak a gondokról, amelyeken már túlvannak, s azokról is, amelyeket még meg kell oldaniok. László Lajost Uránbányászok RÉSZLETEK A GONDOLAT KIADÓNÁL AZ IDEI KÖNYVHÉTRE MEGJELENT RIPORTKONYVBOL — Hazudnék, ha azt mondanám, hogy a legnagyobb gondom ezeknek az embereknek a helyzete. De foglalkoztat, hogyan lehetne segíteni rajtuk. Vegyész barátom, is másként vélekedett róluk, mielőtt tönkrement az élete. Néha beszélgetünk, amikor a szőlejében meglátogatom. Ilyenkor lehet vele beszélni. De csak percekig, utána megírt; visszazökken. — Egyszóval nem tudom, lehet-e rajtuk segíteni. Kényszerhez nem folyamodhatunk. Sorsokat nem foltozhatunk. És az itt dolgozók nem kis része éppen azért van a vállalatnál, mert menekül A régi életétől a megfeneklett családi vitáktól és viszályoktól a börtöntől. Rajtuk csak úgy lehetne segíteni. ha mindegyiknek akadna mentőangyala — nem találok rá jobb kifejezést —. aki megvígasztaTja: rendbe hozza az életét. Amit a mi üzemünk ..társadalma” - tehet értük, az annyi hogy igyekszünk őket meghívni rendezvényekre, kulturált szórakozásra. Klubot rendeztek be részükre, a szállóban olyan körülményt teremtettek, hogy aránylag kényszerüljenek a kulturált életmódra. Az üzemi vezetők ugyan nem örülnek, de a vállalatvezetés tanulásra is ösztönzi őket, legalább a nyolc általános erejéig. Persze, hiába minden, ha ők nem akarják. Az ember szeme nehezebben nyílik fel mint a macskáé. Mondjam, hogy a vér, a származás, az öröklés határozza meg a magatartásukat? Az is, meg előző körülményeik is. De. ha itt megállapodnak, előbb-utóbb átalakulnak. Ezt teheti értük a vállalat. A többi szólam, önáltatás. — Esténként, amikor már elcsendesedik az utca, a ház, a lakás, ágyban van a kisNÖGRAD — 1974. június 20., csütörtök fiam, a feleségem, még sokáig ülök az íróasztalomnál, és töprengek, gondolkodom. Nem is annyira szakmai kérdéseken, hanem közvetlenül az embert érintőkön. Azon, hogy mit használt az embernek az utóbbi nyolcszáz év technikai forradalma. Használt-e vagy ártott? Mert, hogy a tudománynak áldozatai voltak, ez kétségtelen. De, hogy a tudomány gyakorlati alkalmazása miért inkább a pusztításból indul ki, az sokszor izgat. Talán azért, mert a háború felgyorsítja a kutatásokat, és az elsődleges cél ilyenkor a hadászati. Mégis megdöbbentő és fájdalmas, őszintén mondom, lassúnak találom a nukleáris anyagok gyógyászati használatának bevezetését. Erre több pénzt kellene fordítani. Minket, akik a kutatásoktól a félkész állapotig végigkísérjük az urán útját, sokkal jobban inspirálna, ha azt látnánk, ezt a kincset valóban az ember javára fordítják. HARMINC KACSATOJÁS Az ércdúsító titkárságán beszéltük meg a találkozót. „Elment a raport után” — mondta a titkárnő, és továbblapozza az újságot. Majd citromos teát készít az egyik gyomorbeteg mérnöknek. Már fél órája várok, de nem jön a technológiai laboratórium vezetője. A titkárnő mosolyog: „Nem maga az egyetlen.. Fél órával később megjegyzi: „Az autóbuszról is mindig elkésik. .. Bejön hozzám gyufát kérni, kS'.ben a zsebében már tíz doboz volt. Valahányszor rá akart gyújtani, szerzett valakitől, s utána zsebre tette. '. Pályázati felhívás amatőr színjátszóknak Egy, s más Rafael Lafuente, egy spanyol horoszkópkészítő feljelentette konkurensének elektronikus számítógépét, amelynek segítségével az horoszkópokat állított össze. A feljelentést Lafuente azzal Indokolta. hogy az elektronikus számítógép durva asztronómiai és földrajzi hibákat ejt, s ezzel lejáratja a szakmát. Az elektronikus gépet zár alá helyezték, és most várja egy szakértői bizottság döntését, amely a panasszal foglalkozik majd. ★ A 73 éves Alfred Hitchcock a New York-i Lincoln Centerben tiszteletére adott vacsorán — amelyen különben Grace Kelly is megjelent — a következőt mondta: „A leg- raffináltabb gyilkosságokra éppen az otthonok falai között kerül sor. mégpedig olyan mindennapi »segédeszközökkel« mint a konyhakés és a fürdőkád”. Egy óra múlva a hangosbemondóval kerestetjük. Nem jelentkezik. Addig bemegyek az öltözőbe, köpenyt kapok, műanyag kobakot. Bár ez nem bánya, kötelező a használata. A szállítószalagról hulló érc miatt. Sok volt a fejsérülés. Az udvaron rohan felém. Szemüvege párás. — Hallottam, hogy keres...! Elnézést, a hőközpontban volt egy kis probléma. Menjünk! Á központi épület negyedik emeletére kaptatunk. * Átmegyünk az őrlőcsamokon, a fortyogó oszlopok között a kémcsövek, a pipetták, a kénsav, a sósav és mangánminták világába. Savtól kimart köpenyének zsebéből cigarettát dob az asztalra, én is kiteszem a sajátomat. Perc múlva felkapja, s megkínál. — Szívjon az enyémből, múltkor úgyis a rrtagáét szívtuk. Nincs kedvem leleplezni. Füstölünk, kerülgetjük a sors örvényeit. — Harminc kacsatojásért vettek fel, mint tanyai fiút a szolnoki polgáriba. Akkor volt a millpengők és adópengők világa. S most egy kopasz vegyész azt mondja: „önnek szép ifjúsága volt, és nem szabad elfáradni ebben”. — Mi lelkesíti? — Semmi, azonkívül, hogy a laboratóriumot én „szültem”. A Központi Fizikai Kutató Intézetben kezdtem a munkát. Kollégáinómal kidolgoztam az uránérc szódás kilúgozásának módszerét. Laboratóriumban. persze, ami más, mint a nagyüzem. S akkor néhányunkat leküldték ide. (Folytatjuk) V A Művelődésügyi Minisztérium, a Népművelési Intézet, Zala megye Tanácsa, a Magyar Rádió Ifjúsági Osztálya, a Magyar Televízió Ifjúsági Osztálya, a Hazafias Népfront Országos Titkársága, a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága, a Szakszervezetek Országos Tanácsa, az Ipari Szövetkezetek Országos Tanácsa, a Magyar Írók Szövetsége és a Magyar Színházművészeti Szövetség hazánk felszabadulásának 30. évfordulója tiszteletére pályázatot hirdetnek Hazánkról szóljatok szép szavak címmel amatőr színjátszó csoportok, irodalmi színpadok (és a velük társuló honismereti, hely- történeti szakkörök és más művészeti csoportok) részére. Pályázni lehet helytörténeti, honismereti adatokon nyugvó dokumentumokból, szociográfiákból, versekből, novellákból, regényrészletekből, filmforgató könyvekből, rádiójátékokból, szatírákból szerkesztett, illetve dramatizált műsorok forgatókönyveivel, s a forgatókönyvek alapján készített, amatőr együttesek által bemutatott műsorokkal, valamint már korábban kiadott egyfelvonósos művek bemutatásával. A pályázatnak műfaji jellegű kötöttsége nincs, pályázni bármilyen színpadi, pó- diumi színjáték típusban (lírai, oratórium, szerkesztett iá- ték, pódiumjáték, dráma stb) lehet. A pályázók műveikben dolgozzák fel a magyar nép legújabb kori történelme egy-egy kiemelkedő eseményének kisebb közösségekre, egyes emberekre gyakorolt hatását, különös tekintettel az elmúlt harminc év történetére; mutassák be századunk munkásmozgalmi harcainak személyiségeit, konfliktusait; dolgozzák fel községük, városuk, üzemük életének egy-egy jellegzetes mozzanatát, drámai helyzetét; ábrázolják mai életünk eredményeit, konfliktusait; foglalkozzanak a felszabadulás óta eltelt időszak örömeivel, gondjaival, az ifjúság szocializmust építő tevékenységével. A művek bemutatásának időtartama nem haladhatja meg a 25 percet. A művekéi bemutató csoport létszáma legfeljebb 15 fő lehet. A pályázó együttesek nevezési lapjaikat 1974. június 30- ig, forgatókönyveiket 1974 október 1-ig küldjék be a megyei művelődési központokhoz. A pályázatot meghirdető szervek az eredeti forgatókönyveket díjazzák. A forgatókönyv-pályázat díja 5000, 3000 és 2000 forint. A zsűri a művek színvonalától függően a pályadíjak összegét megváltoztathatja, s egy-egy kategóriában több díjat is kiadhat. A műsorokat bemutató együttesek megyei döntőkön vesznek részt. A megyék legjobb együtteseit a rendező szervek területi döntőre hívják meg, melyek helyezést elért műsorait a Magyar Rádió —, s későbbiek során a Magyar Televízió — közvetíti. A közönség körében rendkívül népszerűek a televízió filmsorozatai. Sok nézője van a Wladyslaw Reymont regényéből készült Parasztok című lengyel sorozatnak is, amelynek ötödik részét a televízió ma este nyolc órakor sugározza. * « i fi
