Nógrád. 1974. június (30. évfolyam. 126-151. szám)

1974-06-20 / 142. szám

\ I A filmvászon varázslói — Kétszer másfél óra szovjet rajz- és bábfilmrendezőkkel — Az első másfél óra a legne­mesebb értelemben vett szó­rakozás volt. Teljes műsoridőt kitöltő rajz- és bábfilmprog­ramot, az 1973-as év szovjet animációs filmtermésének legjavát láthattuk. A gyer­mekmeséktől korunk nagy és izgalmas társadalmi kérdéseit megfogalmazó filmekig a mű­vészi felfogás, a látvány, a formai eszközök tekintetében meglehetősen különbözőek voltak a bemutatott művek. A hagyományos stílusú idéző Na. megállj csak! című mesétől a merész absztrakciót jelentő ez évi cannes-i nagydíjas Sziget­ig szinte valamennyi irányzat­tal találkozhattunk. Közös vo­násuk volt az ötletgazdagság, a fölényes technikai biztonság, és ami az egész program meg­határozó élményét adta: a va­lamennyi filmből sugárzó hu­manizmus, emberszeretet. A másik másfél óra a vetí­tés utáni baráti beszélgetés volt a napokban Salgótarján­ban járt szovjet filmdelegáció tagjaival, a bemutatott filmek alkotóival. I. Davidov, V. Kur- csevszkij, V. Gajdaj, A. No- vins és S. Andranyikjan vá­laszaiból a kérdezők pontos képet nyerhettek a szovjet trükkfilmgyártás helyzetéről, problémáiról, nemzetközi kap­csolatairól. A beszélgetés so­rán világossá vált, hogy a Szovjetunióban ez a műfaj az őt megillető helyre került. Már az 1920-as évek elején megindult a trükkfilmgyár­tás, amely az akkori politikai helyzetet tekintve szükségsze­rűen csak agitációs célokat szolgált. Igazi fellendülését és célszerűségét az a felismerés indította el, hogy nagyszerű lehetőség rejlik benne a gye­rekek játszva nevelésére. Mér kezdettől fogva, szemben a hagyományos Walt Disney te­remtette rajzfilmszemlélet­tel — amely káprázatos me­sevilágba ragadja a nézőt, ahol semmi sem lehetetlen, s ami kárpótlást nyújt az élet siker­telenségeiért — a gyermeki képzeletet megragadó értékes, tanulságos meséket elevenítet­ték látvánnyá a meghatározott pedagógiai célok érdekében. A sikerek igazolták ezt a felfo­gást, s ezt követik a gyermek­filmekben ma is — állandó korszerűsítéssel. A rajz- és bábfilmek döntő többsége — az Állami Filmbizottság hatá­rozata értelmében — ma is a gyermekeknek készül, szemben például Magyarországgal, ahol a „felnőtt" filmek dominál­nak. (Amelyek egyébként na­gyon tetszenek vendégeink­nek.) A forgalmazásban is megszűnőben van az a helyte­len gyakorlat, hogy az érdek­lődők szinte csak véletlenül láthatják az új műveket: ha éppen olyan játékfilmeket néznek meg, amellyel a trükk- filmet „házasították”. Ma már csupán Moszkvában öt olyan mozi van, ahol kizárólag rajz­és bábfilmeket vetítenek. Felvetődött a vita során: nem fenyeget-e az a veszély, hogy a stilizált, tömör fogal­mazás, a csattanóra épült, ki- hagyásos szerkezet miatt a trükkfilm a szórakoztatásban olcsóvá, az oktatásban felüle­tessé válik? Fennáll az a le­hetőség — hangzott a válasz —, hogy az alkotó nem a lé­nyeg kiemelésére törekszik, hanem csupán azért túlozza, torzítja el a jelenségeket, hogy lépést tartson a műfaj „divat­jával”. A népmesék bizonyít­ják, hogy a stilizált, fantasz­tikus hősök is rendelkezhet­nek konkrét élettartalommal, s a mesében torzítás és felületes­ség nélkül tükröződhet a kor minden ellentmondásosságá­val. Így a stilizálás nem kerül szembe a valósággal; ezt kel] minden alkotónak megolda­nia. A nemzetközi kapcsolatok­ról szólva elmondták vendége­ink, hogy a szovjet animációs filmeket — a játékfilmeknél nagyobb arányban — szívesen vásárolják az egész világon. Érdekes következménye így, hogy a trükkfilmek több valu­tát hoznak az országnak, mint a játékfilmek A kedveltség oka a modern grafikai és rajzkultúra, a közérthető szimbólumrendszer és a már említett humanizmus, ember­szeretet. Sokat jelentett a nemzetközi kapcsolatokban az is, hogy a gyártás nem kizáró­lag a moszkvai Szojuzmult Stúdióra szorítkozik, hanem egymás után jelentkeznek a nemzetiségi stúdiók is. Ez új színt jelent és nagymértékben növeli a kapacitást, ami lehe­tővé teszi a nemzetközi koo­perációkban való fokozottabb részvételt. Legközelebbi terve­ikben egy-egy szovjet, illetve magyar népmese megfilmesí­tése szerepel a Pannónia Stú­dióval közösen. A kétszer másfél óra után túlzás nélkül állíthatjuk, hogy a szovjet animációs filmnek sikerült a modern korélmé­nyek ábrázolójává lenni gyer­mek és felnőtt számára egy­aránt. Tematikai, gondolati gazdagsága, formakincse pedig bizonyítja, hogy egyenrangú lett a film többi műfajával. Korill Ferenc NÓGRÁDI KÉPZÖMJÜVÉSZEK KIÁLLÍTÁSA NAGYKÁTÁN Két jeles balassagyarmati pedagógus festőművész. Far­kas András és Réti Zoltán kiállítását nyitja meg június 29-én Szegedi Pál népműve­lési felügyelő a nagykátai já­rási művelődési központban. A nógrádi képzőművészek ecset- és tolirajzaikat, réz­karcaikat és akvarelljeiket mutatják be az érdeklődők­nek. A kiállítás, amelynek megnyitójára megyénkből többen is jelezték részvételü­ket, július 5-ig tart nyitva. Mai tévéajánlatunk 30.10: Jó estét, Miskolc! Helyszíni közvetítés. A televí­ziónak nem ez az első ilyen jellegű vállalkozása. Ezúttal legnagyobb vidéki városunk­ba látogatnak el a tv közvetí­tő kocsijai, hogy a helyszínről tudósítsanak, Miskolc min­dennapjairól, a miskolciak örömeiről és gondjairól. A riporterek érdeklődése sok mindenre kiterjed: a város földrajzi elhelyezkedésétől kezdve a lakáskérdésig, az iparosítás új eredményéig, s a közlekedés és az útépítés kér­déséig. Nemrégiben építették át például a Széchenyi utat, a győri kapui lakótelepen még a lakásokba 'is bekuk­kanthatunk, s az Avason te­lepülőközvetítő kocsi kamerái segítségével a váro6 esti lát­képe tárul majd elénk. A harmadik közvetítő kocsi ka­merái a Galériából közvetíte­nek képeket. A műsor fősze­replői természetesen a mis­kolciak, a vezetők és a dol­gozók. akik elmondják tervei­ket, szólnak a gondokról, amelyeken már túlvannak, s azokról is, amelyeket még meg kell oldaniok. László Lajost Uránbányászok RÉSZLETEK A GONDOLAT KIADÓNÁL AZ IDEI KÖNYVHÉTRE MEGJELENT RIPORTKONYVBOL — Hazudnék, ha azt mon­danám, hogy a legnagyobb gondom ezeknek az emberek­nek a helyzete. De foglalkoz­tat, hogyan lehetne segíteni rajtuk. Vegyész barátom, is másként vélekedett róluk, mi­előtt tönkrement az élete. Néha beszélgetünk, amikor a szőlejében meglátogatom. Ilyenkor lehet vele beszélni. De csak percekig, utána me­gírt; visszazökken. — Egyszóval nem tudom, lehet-e rajtuk segíteni. Kény­szerhez nem folyamodhatunk. Sorsokat nem foltozhatunk. És az itt dolgozók nem kis része éppen azért van a vál­lalatnál, mert menekül A régi életétől a megfeneklett családi vitáktól és viszályok­tól a börtöntől. Rajtuk csak úgy lehetne segíteni. ha mindegyiknek akadna men­tőangyala — nem találok rá jobb kifejezést —. aki meg­vígasztaTja: rendbe hozza az életét. Amit a mi üzemünk ..társadalma” - tehet értük, az annyi hogy igyekszünk őket meghívni rendezvényekre, kulturált szórakozásra. Klu­bot rendeztek be részükre, a szállóban olyan körülményt teremtettek, hogy aránylag kényszerüljenek a kulturált életmódra. Az üzemi vezetők ugyan nem örülnek, de a vállalatvezetés tanulásra is ösztönzi őket, legalább a nyolc általános erejéig. Per­sze, hiába minden, ha ők nem akarják. Az ember sze­me nehezebben nyílik fel mint a macskáé. Mondjam, hogy a vér, a származás, az örök­lés határozza meg a maga­tartásukat? Az is, meg előző körülményeik is. De. ha itt megállapodnak, előbb-utóbb átalakulnak. Ezt teheti értük a vállalat. A többi szólam, önáltatás. — Esténként, amikor már elcsendesedik az utca, a ház, a lakás, ágyban van a kis­NÖGRAD — 1974. június 20., csütörtök fiam, a feleségem, még soká­ig ülök az íróasztalomnál, és töprengek, gondolkodom. Nem is annyira szakmai kérdése­ken, hanem közvetlenül az embert érintőkön. Azon, hogy mit használt az embernek az utóbbi nyolcszáz év technikai forradalma. Használt-e vagy ártott? Mert, hogy a tudo­mánynak áldozatai voltak, ez kétségtelen. De, hogy a tudo­mány gyakorlati alkalmazása miért inkább a pusztításból indul ki, az sokszor izgat. Ta­lán azért, mert a háború fel­gyorsítja a kutatásokat, és az elsődleges cél ilyenkor a ha­dászati. Mégis megdöbbentő és fájdalmas, őszintén mon­dom, lassúnak találom a nuk­leáris anyagok gyógyászati használatának bevezetését. Erre több pénzt kellene fordí­tani. Minket, akik a kutatá­soktól a félkész állapotig vé­gigkísérjük az urán útját, sokkal jobban inspirálna, ha azt látnánk, ezt a kincset va­lóban az ember javára fordít­ják. HARMINC KACSATOJÁS Az ércdúsító titkárságán beszéltük meg a találkozót. „Elment a raport után” — mondta a titkárnő, és tovább­lapozza az újságot. Majd cit­romos teát készít az egyik gyomorbeteg mérnöknek. Már fél órája várok, de nem jön a technológiai laboratórium vezetője. A titkárnő mosolyog: „Nem maga az egyetlen.. Fél órával később megjegyzi: „Az autóbuszról is mindig el­késik. .. Bejön hozzám gyufát kérni, kS'.ben a zsebében már tíz doboz volt. Valahányszor rá akart gyújtani, szerzett va­lakitől, s utána zsebre tet­te. '. Pályázati felhívás amatőr színjátszóknak Egy, s más Rafael Lafuente, egy spa­nyol horoszkópkészítő felje­lentette konkurensének elekt­ronikus számítógépét, amely­nek segítségével az horoszkó­pokat állított össze. A felje­lentést Lafuente azzal Indo­kolta. hogy az elektronikus számítógép durva asztronó­miai és földrajzi hibákat ejt, s ezzel lejáratja a szakmát. Az elektronikus gépet zár alá helyezték, és most várja egy szakértői bizottság döntését, amely a panasszal foglalko­zik majd. ★ A 73 éves Alfred Hitchcock a New York-i Lincoln Cen­terben tiszteletére adott va­csorán — amelyen különben Grace Kelly is megjelent — a következőt mondta: „A leg- raffináltabb gyilkosságokra éppen az otthonok falai kö­zött kerül sor. mégpedig olyan mindennapi »segédesz­közökkel« mint a konyhakés és a fürdőkád”. Egy óra múlva a hangos­bemondóval kerestetjük. Nem jelentkezik. Addig bemegyek az öltözőbe, köpenyt kapok, műanyag kobakot. Bár ez nem bánya, kötelező a használata. A szállítószalagról hulló érc miatt. Sok volt a fejsérülés. Az udvaron rohan felém. Szemüvege párás. — Hallottam, hogy keres...! Elnézést, a hőközpontban volt egy kis probléma. Menjünk! Á központi épület negyedik emeletére kaptatunk. * Átme­gyünk az őrlőcsamokon, a for­tyogó oszlopok között a kém­csövek, a pipetták, a kénsav, a sósav és mangánminták vi­lágába. Savtól kimart köpe­nyének zsebéből cigarettát dob az asztalra, én is kiteszem a sajátomat. Perc múlva fel­kapja, s megkínál. — Szívjon az enyémből, múltkor úgyis a rrtagáét szív­tuk. Nincs kedvem leleplezni. Füstölünk, kerülgetjük a sors örvényeit. — Harminc kacsatojásért vettek fel, mint tanyai fiút a szolnoki polgáriba. Akkor volt a millpengők és adópengők világa. S most egy kopasz ve­gyész azt mondja: „önnek szép ifjúsága volt, és nem szabad elfáradni ebben”. — Mi lelkesíti? — Semmi, azonkívül, hogy a laboratóriumot én „szültem”. A Központi Fizikai Kutató Intézetben kezdtem a munkát. Kollégáinómal kidol­goztam az uránérc szódás ki­lúgozásának módszerét. Labo­ratóriumban. persze, ami más, mint a nagyüzem. S akkor néhányunkat leküldték ide. (Folytatjuk) V A Művelődésügyi Miniszté­rium, a Népművelési Intézet, Zala megye Tanácsa, a Ma­gyar Rádió Ifjúsági Osztálya, a Magyar Televízió Ifjúsági Osztálya, a Hazafias Népfront Országos Titkársága, a Ma­gyar Kommunista Ifjúsági Szö­vetség Központi Bizottsága, a Szakszervezetek Országos Ta­nácsa, az Ipari Szövetkezetek Országos Tanácsa, a Magyar Írók Szövetsége és a Magyar Színházművészeti Szövetség hazánk felszabadulásának 30. évfordulója tiszteletére pályá­zatot hirdetnek Hazánkról szóljatok szép szavak címmel amatőr színjátszó csoportok, irodalmi színpadok (és a ve­lük társuló honismereti, hely- történeti szakkörök és más művészeti csoportok) részére. Pályázni lehet helytörténeti, honismereti adatokon nyugvó dokumentumokból, szociográ­fiákból, versekből, novellák­ból, regényrészletekből, film­forgató könyvekből, rádiójáté­kokból, szatírákból szerkesz­tett, illetve dramatizált műso­rok forgatókönyveivel, s a forgatókönyvek alapján készí­tett, amatőr együttesek által bemutatott műsorokkal, vala­mint már korábban kiadott egyfelvonósos művek bemuta­tásával. A pályázatnak műfaji jellegű kötöttsége nincs, pá­lyázni bármilyen színpadi, pó- diumi színjáték típusban (lí­rai, oratórium, szerkesztett iá- ték, pódiumjáték, dráma stb) lehet. A pályázók műveikben dol­gozzák fel a magyar nép leg­újabb kori történelme egy-egy kiemelkedő eseményének ki­sebb közösségekre, egyes em­berekre gyakorolt hatását, különös tekintettel az el­múlt harminc év történetére; mutassák be századunk mun­kásmozgalmi harcainak sze­mélyiségeit, konfliktusait; dol­gozzák fel községük, városuk, üzemük életének egy-egy jel­legzetes mozzanatát, drámai helyzetét; ábrázolják mai éle­tünk eredményeit, konfliktu­sait; foglalkozzanak a felsza­badulás óta eltelt időszak örö­meivel, gondjaival, az ifjúság szocializmust építő tevékeny­ségével. A művek bemutatásának időtartama nem haladhatja meg a 25 percet. A művekéi bemutató csoport létszáma legfeljebb 15 fő lehet. A pályázó együttesek neve­zési lapjaikat 1974. június 30- ig, forgatókönyveiket 1974 október 1-ig küldjék be a megyei művelődési központok­hoz. A pályázatot meghirdető szervek az eredeti forgató­könyveket díjazzák. A forga­tókönyv-pályázat díja 5000, 3000 és 2000 forint. A zsűri a művek színvonalától függően a pályadíjak összegét megvál­toztathatja, s egy-egy kategó­riában több díjat is kiadhat. A műsorokat bemutató együttesek megyei döntőkön vesznek részt. A megyék leg­jobb együtteseit a rendező szervek területi döntőre hív­ják meg, melyek helyezést el­ért műsorait a Magyar Rádió —, s későbbiek során a Ma­gyar Televízió — közvetíti. A közönség körében rendkívül népszerűek a televízió film­sorozatai. Sok nézője van a Wladyslaw Reymont regényé­ből készült Parasztok című lengyel sorozatnak is, amely­nek ötödik részét a televízió ma este nyolc órakor sugá­rozza. * « i fi

Next

/
Oldalképek
Tartalom