Nógrád. 1974. június (30. évfolyam. 126-151. szám)

1974-06-18 / 140. szám

A hányasatok mondták Számvetés Az elmúlt évben már gok egymás között lebonyo- több mint 45 milliárd ru- lított áruforgalmának ér- belt tett ki a KGST-orszá- téke. A magyar ipar és me­Mindennapi ismerősök Marika, a gombaszak é — Talán kora reggel a legérdekesebb a salgótarjáni piac. Nagy kosarakkal cipe- kednek az asszonyok. Min­denütt nyüzsgés. Az árusok helyet keresnek. Lehetőleg valahol elöl... Fogy a lán- gos, sietnek a mérlegekért. Megkezdődött az új piaci nap. Jöhetnek a vásárlók. Én nagyon szeretem ezt a kora reggeli nyüzsgést, talán már meg sem lennék nélküle... Papp Sándorné, a salgótar­jáni piac felügyelője kezd­te így a beszélgetést. Energi­kus, szőke hajú asszony. Az árusok innen is, onnan is odaszólnak... — Marika, jöjjön, nézze meg a gombát, amit hoztam... Jó helyen leszünk-e itt?... Reméljük, ma jó napunk lesz... Papp Sándornénak érdekes foglalkozása van. — Mióta csinálja? — Ha jól megszámolom, éppen tizenhatodik éve. — Egy pillanatig elgondolkodik. — Milyen gyorsan szalad az idő. — Hogyan lesz valakiből piaci felügyelő? — Talán véletlenül. Én még a régi piacon kezdtem, tudja ott a vasút túlsó olda­lán. A mai fiatalok már nem is emlékeznek rá, hogy hol is volt ez a bizonyos piac. Kezdetben ott lettem statisz­tikus. — Ez mit jelent? — Mindent csináltam. Kicsi volt az a piac, a helypénz- szedővel együtt mi voltunk a mindenesek. Aztán szépen alakulgatott a helyzet. Kap­tunk mérlegkezelőt, még egy helypénzszedőt. — Most? — Kilencen dolgoznak a kezem alatt. Helypénzszedők, éjjeliőrök, mázsakezelő, mér­legkiadó, gombavizsgáló... — A felügyelő mikor érke­zik? — Fél hatkor már mindig itt vagyok, ha esik, ha fúj. Éppen csak beszaladok az iro­dába. Aztán már jönnek is a gombások. — Ök a legfrissebbek? «■» Bizony. Aki gombát akar találni, az korán keljen. így azután jókor itt vannak a piacon is. — Ismeri a gombákat jól? — Vizsgázott gombaszakér­tő vagyok. Egyéves tanfolya­mot végeztem Budapesten. Bőven akadt elmélet és gya­korlat. Még pedig úgy, hogy könyvből megtanultuk me­lyik, milyen gomba, lehet-e fogyasztani. Azután irány az erdő, felismerni valamennyit, ott a helyszínen. — itt a, piacon? — Nagyon szigorúan vesz- szük a vizsgálatot. Minden egyes gombát tüzetesen meg­nézek. Csak a kijelölt he­lyen szabad árusítani és a meghatározott időben. Ak­kor van baj, ha az árusok ezt nem tartják be. Ilyenkor aztán veszekedni szoktam... — Talált már mérges gom­bát? — Néhányszor igen. Itt a piacon tizenöt félét lehet árulni, rögtön észrevettem Persze az az igazság, a gya­korlott gombázók ismerik a fajtákat. A gombásokat meg Marika ismeri nagyon jól. — Tősgyökeres „gyűjtőim” vannak.. Minden szezonban visszajönnek. Bárnából, Sze­léről, Kazárról, Sósh'artyán- ból. Én magam is lelkes gom­bázó vagyok, ha tehetem fel­pakolom a családot és me­gyünk. — Sok a dolga itt a piacon? — Akad bőven. Az árusok, sok ellenőrzés, ha valamit javítani kell, azt jelenteni, a hó végén az elszámoltatás... A munkaidőm hivatalosan fél kettőkor lejár. De ritkán megyek el fél négy előtt. — Szabad ideje? — Gyakran nem is tudom hogyan osszam be azt a ke­veset. Van egy kisunokám. vele is foglalkozom, a lá­nyom meg most várja a kis­babát. Persze ezt nem pa­naszként mondom. — Kívánsága? — Nagyon várom már, hogy megépüljön az új vásárcsar­nok és átköltözzünk... — csatai — zőgazdaság csaknem min­den ágazatában nyomon kö­vethetjük a szocialista or­szágok gazdasági együttmű­ködésének eredményeit. Ké­pes számvetésünk is az idén 25 éves jubileumát ünneplő KGST és a magyar népgazdaság szerteágazó kapcsolatairól tanúskodik. A magyar • textilipar re­konstrukciója eredménye­ként jelentősen növekszik e fontos iparág termelése. A termékek egy részét a szo­cialista országok vásárol­ják meg. Számos korszerű textilipari gép, köztük a ké­pen látható cérnázógép is az NDK iparának terméke, és a gyármányszakosítás ered­ménye. Partnerünk olyan mennyiségben gyártja eze­ket a gépeket, hogy a ma­gyar igényeket is ki tudja elégíteni. Adhatok-e/ egv pofont, avagy sem? Esetleg kettőt, ha a helyzet úgy kívánia és a merszem úgy engedi? Vagy pedig hányjam be a szemem, dugjam be a fülem és szapo- rázzam meg a léptem, hogy kívül kerüljek egv olyan helyzeten, amely végtére is higgadt, de nagy ívű léptek­kel mégis csak kikerülhető? VUágosabban fogalmazva, ha a vonaton két-három ifjú. vagy nem ifjú azon mester­kedik. hogy Kittenberg ele­fántja helyett a MÁV gvors- vonati kocsijának üléshuzatát nyúzza meg. szólhatok-e ne­kik. s ha szólásom eredmény­telen lenne, sőt a garázdák fellépése egyértelműen ve­szélyt jelentene személvemre, adhatok-e egy. vagy több po­font is? Ha az utcán valaki bele­köt egy védtelen nőbe. egv idős emberbe. avagv azzal szórakozik, hogy fákat tör­del. villanyégőket céloz meg jelentős sikerrel, trágár da­lokat énekel kislánvkák fü­lébe — egyszóval, ha valaki garázdálkodik szóban. vagv tettel és én hiába figyelmez­tetem szóban. van-e jogom tettekben is megcselekedni ezt. Béketűrő ember vagyok és törvénytisztelő. A törvény­tisztelők ama fajtájából, akik­re mindenkor a legjobban építhet a paragrafus. mert a törvénynek ugyan tisztelő­je. de nem istenítője. a rend­nek szeretője, de nem máni­ákus bolondja. Bevallom őszintén, osontam már át a rendőt háta mögött a tilos­ban és rendkívül megelége­dett is lettem utána nem ta­gadom. Volt már május, sőt A vezetők intézkedtek PÁRÁS. KÖDÖS levegő. A szoros pataki 25. számú front­fejtés bejáratánál vagyunk. Éles csikorgással dolgozik a szállítószalag. Apró fénypon­tok, a sisakra erősített fej­lámpák fénye világítja meg a csillogó szénfalat. Acéltámok magasodnak a szénfal men­tén, biztosítva a dolgozók munkaterét, a lazuló, leomló kőzet és a szénfal' között. Az első harmad dolgozói termel­nek. Szénporos, izzadt arcok fo­gadnak. — Jó szerencsét elvtársak — köszönti bányásztársát Ja- kubovics Lajos , párttitkár. Csikortás Gábor, a frontfejtés szocialista brigádvezetője fo­gad bennünket. Megállunk, csakhamar körülöttünk cso­portosulnak a szénfal mellett dolgozók. — Mi újság? Hogy megy a munka? — kérdezi Nagy La­jos, a szakszervezeti bizottság titkára. — Nem rózsás a helyzet — válaszolja a csapatvezető. — Itt vannak az új gépek, de nehezen tudunk kibontakozni. Sok a probléma. A gépek be­szerelése közben nem haladt előre a frontfejtés. Megtört a kőzet. Nehéz a biztosító ele­mek áthelyezése és az omlasz- tási munka. Keressük a meg­oldást, a jobb munkavégzés lehetőségét. Jenei Gyula vájár kapcso­lódik a beszélgetésbe. — Van kidolgozott techno­lógiánk. A műszaki elvtársak elképzelése helyes, de segítsé­get kérünk a kiinduláshoz. Róth János szerint talán jobb lenne a szakaszos munka. Va­gyis a Famur típusú jövesztő- gép ne az egész fejtési hom­lokon, hanem csak egy részén végezze a szén jövesztését, és csak a kiegészítő munkák után haladna tovább. Takács Barna azt mondja, hogy hösz- szúak a homlokbiztosító ele­mek, s • ahol alacsonyabb a fejtés, ott a gépi munka előtt ki kell váltani ezeket. Ilyen­kor könnyen omlik a szén, s ez megnehezíti a munkát. Pá- lik József egv új biztosító el­járást javasol. Ehhez újabb, rövidebb méretű acélbiztosító gerendákra volna szükség. Vigh Zoltán szerint az lenne a legjobb, ha a technológiát jól értő műszakiak lejönnének a munkahelyre és ott segíte­nének, mert a jó munka nem­csak az eredményben jelent­kezik, hanem a dolgozók ke­resetében is. — MI SZERETJÜK a gépe­ket — mondja Csikortás Gábor. Igaz, hosszú évekig kézi erő­vel dolgoztunk és jó eredmé­nyeket értünk el. Most pedig a gépek kezelését, irányítását is szeretnénk megtanulni. — Helyes — mondja az alapszervezet titkára, majd így folytatja: — Ha közösen akarjuk, biztos menni fog. A gépek szükségesek, mert meg­könnyítik, eredményesebbé teszik munkánkat. Csak meg kell tanulni kezelésüket, ak­kor jó lesz vele dolgozni. Ezért kell egymást segíteni. Csak ily módon alakul ki a legjobb módszer. Üjra a gépeké a szó. Indul az új SLASK kaparó, s a mun­kát segítő szénjövesztő gép, a lengyel gépgyártás büszkesé­ge. Zúgásából mintha érteni lehetne. Szeretnénk jól dol­gozni, szeretnénk a magyar bányászok munkáját jobbá, könnyebbé tenni. Kint az irodában intézkedé­sek születnek. A délutáni órákban hozzáértő műszakiak segítenek a szomszédos körlet­ből, ahol már jól működnek a gépek. Bekapcsolódik a munkába a vállalat irányító osztálya is. Üj biztosító esz­közöket gyártanak, szállítanak az üzembe. -Felülvizsgálják az eddigi technológiát. Ügy ahogy a dolgozók kérték, mert közös a cél. Együtt kel! dolgozni, mert az eredmény is közös, akárcsak a balsiker. A KRÓNIKÁS pedig gon­dolkodik. Mi volt ez? Mun­kahelyi látogatás, ellenőrzés? Vagy inkább egyszerű brigád- értekezlet, munkásgyűlés, az üzemi demokráciának egy újabb, frissebb hajtása, ami előbbre viszi, segíti a jobb munkát, a szocialistabrigád- tevékenységet, a kitűzött cé­lok jobb, gyorsabb, eredmé­nyesebb megvalósítását. J. S. Műholdak a rádióamatőrök szolgálatában A rádióamatőrök műholdjai dekes megfigyeléseket végez- hasznos adatokkal egészítik tek az OSCAR műholdcsalád ki az űrkutatás híradástechni- tagjain. Erről olvashatunk ér- kájával foglalkozó szakembe- dekes cikket a Delta termé- rek tapasztalatait. Hazánkban szettüdományos-technikai fo- is bekapcsolódtak a fiatalok lyóirat június 20-án megjele- ebbe a kutatómunkába és ér- nő számában. Elektronikus kombájnhiba-kere^o Gépkocsira szerelhető elekt­ronikus hibakereső berende­zést készítettek a türkmén Csardzsou város mezőgazdasá­gi gépészei. Az új készülékkel lehetővé vált, hogy kinn a földeken munka közben vizs­gálják meg a traktorok, kom­bájnok és más gépek alkatré­szeinek és szerkezeti egységei­nek elhasználódási fokát, il­letve meghatározzák az üzem­képtelenség okait. Az üzem közben végzett tervszerű megelőző karbantar­tás és a gyors hibamegállapí- tás jelentős mértékben növeli a gépek kihasználtságát és a gyors betakarítást. Egészségügyi miniszterek Budapesten Hétfőn reggel a Gellért Szállóban kerül sor a szocia­lista országok egészségügyi miniszterei XV. konferenciá­jának ünnepélyes megnyitásá­ra. A részvevő országok kül­döttségei szombaton, illetve vasárnap megérkeztek Buda­pestre. A küldöttségeket dr. Schult- heisz Emil egészségügyi mi­niszter, a magyar küldöttség vezetője, továbbá dr. Zsögőn Éva egészségügyi államtitkár, dr. Medve László miniszterhe­lyettes, valamint az Egészség - ügyi Minisztérium vezető mun­katársai és a részvevő orszá­gok budapesti külképviseleté­nek vezetői fogadták. Vasárnap este dr. Schult- heisz Emil vacsorát adott a vendégek tiszteletére a Gellért Szálló Gobelin-termében. EGYET, VAGY KETTŐT talán decemberi éjszaka is. amikor nótás kedvem támadt, pedig a békésen alvó nolaá- rok — ha békésen alszom ak­kor én is polgár vagvok per­sze — nem szeretik, ha nó­tás kedvű anyák nótás lelkű gyermekei éjszakánként bizo­nyítják ezt. Dobtam el meg­gondolatlanul szemetet az ut­cán és büszke Öntudattal, de fogcsikorgatva nyögöm ki az adót. mert más dolog vala­minek elvi értelmét felfogni és megint más dolog ezt a2 elvet a saját zsebemből a gyakorlatba átültetni. Egyszóval — ismerőseim a tanúk rá — szent az éooen jómagam sem vagvok. mint ahogyan hazám sok millió becsületes, időnként a szabá­lyok mezsgyéjén kacsázó láb­bal meg-megbotló honpolgá­rára sem lehetne ráraggatni a szent jelzőt. Mammrország nem a szentek országa!. De nem is garázdáké! És mégis, úgy tűnik, hogv azpké. Megy a vonat, nem Kánizsára. csak Miskolcra, midőn Kál-Kápolna környé­kén megfenyegetik a kalauz­nőt. hogy kivágják a vonat­ból. Akik fenyegetőztek, azok már előbb kiszedték a szi­getelést a vonat ablakaiból és zokon vették, hogv emiatt figyelmeztették őket. Ha ott vagyok, lehet (?). hogy szá­jon kapom mindkettőt. ha már a tisztelt utazóközönség soraiból ezt nem tette mee senki. Igen ám. de az a kettő, vagv az egvik visszaüt, s ez már a verekedés. És a verekedés rendőrségi ügy. És én. a béketűrő. a törvény- tisztelő állampolgár egy rend­őrségi ügy szereplője leszek, aki férfi kora delén nem átallt leállni a robogó vona­ton huligánokkal verekedni. És még az ilyenek íriák azo­kat az újságcikkeket, ame­lyekkel megnevelni akarják az embereket. Szép kis do­log. nem mondom. Megyek az utcán, és öröm­től aligha repesve látom, hogy a kis park fácskái kö­zül egyikkel-másikkal edző- gvakorlatot folytat egv kisebb társaság legerősebb tagja. Szavaim, amelyeknek segít­ségével jobb belátásra és a fácska életére kérem az erős fiút. olyan visszhangra ta­lál. amely az én füleimnek sem való. Mit csináljak? Kot­ród jak odébb? Hiszen egye­dül vagvok. de ha nem egye­dül lennék, akkor is pofonok csattanhatnak, verekedés ala­kul ki. rendőrségi ügy. sőt ügyek leszünk, mi ,a békés állampolgárok. akik... S rendőrségi ügy lesz. mint ga­rázda. •mint huligán ez az if­jonc. vagy már nem ifjonc, aki különben maga is béke­tűrő. csak most a csordaszel­lem hatása alatt altudatából feldöfögte az emberi mivolt egyébként szégyellnivaló kis aljasságait. A rendőr, a bíró nem tud­hatja. ki kezdte és miért kezdte? Hogv megtudja. ..el kell íjárnia”. s ez számomra huzavonával jár. elkéredzked­nl a munkahelyről, tárgyalá­son részt venni, szégyenkez­ni is talán, mert mégis csak belekeveredtem egv olyan ügybe, amely a garázdaság címszó alatt fut az ügyész­ségi aktákban. Mi a fenét csináljak hát. ha béketűrően megyek haza­felé és szembekerülök az úi hamleti kérdéssel ..........tenni. v agy nem tenni?” Álmomból felkeltve is el tudom citálni, mit ír elő erre az esetre a mesebeli könyvecske: tenni! Nem eltűrni, hogv a garáz­daság. a pimaszság, a tör­vénytiszteletlen még vidáman hancúrozzon. s azt higvie. hogy övé a világ. Ám. ami­kor ott állok egy nálam na­gyobb szájú, de lényegesen gyengébb, mégis velem köte­kedő garázdával, bevallom, sokszor inkább kikerülöm, mert ha szájon találom vág­ni. jogos állampolgári mér­gemben. engem büntetnek meg úgy. hogy arról koldu­lok. Mert a gátlástalan ember mindig előnyben van a tör­vény tisztelete miatt gátlá­sossal szemben. Persze, ha nerrrcsak én nézek szúrós szemmel a pimaszkodóra hanem még néhányan az ar­ra járók közül is. ha nem­csak én szólok, de többen is akkor minden bizonnyal nem lenne szükség a töprengésre: adjak-e pofont, vagv ne ad­jak. Hm! Csakhogy sajnos nem mindig vagyunk mi többen!­Gyurkó Géza NÓGRAD - 1974. június 18., kedd 5 l

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom