Nógrád. 1974. június (30. évfolyam. 126-151. szám)

1974-06-18 / 140. szám

Bfis nemzetek nagy tehetősége A KGST 25 esztendős jubileumának hazai ünnepségén hangzott el a következő mondat: „...ma már lehetetlen különválasztani, hogy az eredményekből mennyi szárma­zott a nemzeti erőfeszítésekből és mennyi a szocialista országok nemzetközi összefogásának erejéből.” Ez .a mon­dat nem annyira a leltárkészítés nehézségére hívja fel a figyelmet, hanem sokkal inkább arra — a lényegre —, hogy a szocialista nemzetközi gazdasági együttműködésben rendkívül dinamikus és nagy lendítő erejű kölcsönhatás érvényesült. Mire vitte Magyarország a KGST-ben a 40-es évek végétől? Nos, mert e cikknek nem lehet célja a részleteket egytől egyig számba venni — maradjunk egyetlen kö­rülménynél: hazánk, negyedszázad alatt a gazdaságilag közepesen fejlett országok felső régiójába emelkedhetett, ezért az MSZMP JÍ. kongresszusa már megfogalmazhatta a programot: a 70-es években fel kell zárkózni a velünk összehasonlítható fejlett ipari országok csoportjához. Mit tekinthetünk igazán huszadik századi iparágaknak? Az elektronikát, számításhechnikát, az ezekre épülő auto- matikát, az atomenergia-technikát, a vegyipart. Azt a gaz­daságot tekinthetjük tehát igazan a kor színvonalán álló­nak, amelyben ezek az ágazatok már megfelelő arányban léteznek. A magyar gazdaságokban ezek mindegyike je­len van már hosszabb-rövidebb ideje, és a leggyorsabb fejlődést évről évre ezek érik el, s egyre nagyobb részét adják a külkereskedelmi forgalomnak és a nemzeti jöve­delemnek is. E legkorszerűbb ágazatok fejlesztése egyben a leg­költségesebb és a legkockázatosabb is. Mindkettő terheit csak egy nagy felvevőképességű piac adta háttérrel vál­lalhatja egy ország. A kisországok — saját határaikon belül — ilyennel nem rendelkeznek. A szocialista orszá­gok gazdasági együttműködése azonban az első pillanattól kezdve megteremtette hazánknak —, s valamennyi KGST- tagországnak ezt a nagyszabású fejlesztési programokhoz nélkülözhetetlen felvevő piacot. A szakosodás és a koope­ráció pedig azok a nagy hatékonyságú égyüttműködési formák, amelyekkel — a piac mellett — a fejlesztés to­vábbi nagy biztonságát nyújthatják egymásnak a KGST államai. E lehetőségekkel él a hazai iparban a járműprog­ram, az olefin-beruházások, vagy akár a Zsiguli-kooperá- ció és a számítástechnikai ipar fejlesztési programja is. Az atomerőművek építéséhez vagy a kőolaj- és földgázve­zetékek telepítéséhez is ezek révén csatlakozhatott a ma­gyar ipar. Ezeken a programokon munkálkodva —, mert valamennyi egybeesik a legkorszerűbb nemzetközi irány­iatokkal — a kor színvonalán vehetünk részt a szellemi és ‘gazdasági világversenyben. Legnevesebb nagy gyáraink egész sora — közülük a többség 30 éve még nem is léte­zett — hírét, eredményeit annak köszönheti, hogy minde­nekelőtt jól gazdálkodtak a KGST nyújtotta lehetőségek­kel: a nagy volumenű megrendelésekkel, a nyersanyag­vagy részegység szállításokkal, a műszaki, tudományos se­gítségnyújtással —, amelyet főképp a szovjet ipartól kap­tak a magyar gyárak is. Itt kezdődik azután a kölcsönhatás második oldala. Egyfelől ugyanis az együttműködés a szocialista országok között sok merész terv megszerkesztését és kivitelezését engedte meg, másfelől viszont a korábbi tervek végrehaj­tása, a jó színvonalú gazdálkodás az együttműködés nyúj­totta lehetőségekkel — újabb és újabb gyümölcsöző terme­lési fejlesztési kapcsolatokat tett lehetővé, s helyez ki­látásba még inkább a jövőben. Mindennapi érdeke ez 360 millió embernek, a KGST- be tömörült országok állampolgárainak. A szocialista nem­zetközi gazdaságra alapulhattak az életszínvonal fejleszté­sének tervei — 25 éven át — valójában nagyon rövid idő alatt nagyon jelentős változások következtek be az élet- körülményekben, az emberek anyagi helyzetében. Az élet- színvonal jelentése, tartalma átalakult az utóbbi években — és ez a legékesebb bizonyítéka a gyarapodásnak. A kor­szerű technika bevonulása az iparba, mezőgazdaságba — bővítette a szabad időt, emelte a jövedelmeket, gazdagí­totta az árualapot. Sokszorta magasabb színvonalon termelünk és fogyasz­tunk ma, mint a KGST megalakulásának esztendejében — és sokszorta magasabb szintre kell emelkednünk a fej­lődéssel együtt haladva. Ehhez egyre hatalmasabb anyagi és szellemi kapacitások szükségesek, amelyeket csakis a szocialista népgazdaságok együttműködésével, együttes erejével teremthetünk elő — nagy biztonsággal és valószí­nűséggel — valamennyiünk számára. A KGST Szófiában sorra kerülő ülésszakán, a szerve­zet fennállásának negyedszázados évfordulóját minden bi­zonnyal úgy ünneplik a tagországok küldöttei, hogy to­vábbi hatékony intézkedéseket tesznek a szocialista gaz­dasági integráció fejlesztésére, a munkamegosztás, a koo­peráció, az együttműködés elmélyítésére. Gerencsér Ferenc Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ MSZMP NOGÄAD MEGYEI BIZOTTS AGA ES A MEGYEI TAN ÁCS LAPJA 1974. JÚNIUS 18., KEDD XXX. £VF., 140. SZÁM ARA: 80 FILLÉR Fock Jenő Szófiában A Kölcsönös Gazdasági Se­gítség Tanácsának XXVIII ülésszakára Fock Jenőnek, a Minisztertanács elnökének ve­zetésével hétfőn elutazott a magyar küldöttség Szófiába. A delegáció tagjai: Lázár György, a Minisztertanács el­nökhelyettese, az Országos Tervhivatal elnöke, a Magyar Népköztársaság KGST képvi­selője. Huszár István, a Mi­nisztertanács elnökhelyettese, a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Bizottságának el­nöke, Romány Pál. az MSZMP Központi Bizott­ságának osztályvezetőié. Mar­jai József külügvminisztéri- umi államtitkár. Szita János miniszterhelyettes, a Nemzet­közi Gazdásági Kapcsolatok titkárságának vezetőie és Papp László, a Magvar Nép- köztársaság KGST képviselő­jének helyettese. A küldöttség búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megje­lent Borbándi János, a Minisz­tertanács elnökhelyettese, dr. Faluvégi Lajos pénzügymi­niszter. Rödönyi Károlv köz­lekedés- és postaügyi mi­nisztériumi államtitkár. Gál Tivadar, a Minisztertanács titkárságának vezetője és Roska István külügvminisz- ter-helyettes. Ott volt Sztoio Sztanoev. a Bolgár Népköz­társaság budapesti nagyköve­te is. Képünkön: Dr. Faluvé­gi Lajos pénzügyminiszter bú­csúzik Fock Jenőtől a repülő­téren. (Folytatás a 2. oldalon) Felajánlások a XI. pártkongresszus tiszteletére Űj termékek — nagyobb nyereség A Zománcipari Művek sal­gótarjáni gyára dolgozóinak vállalását a gyár vezetősége által létrehozott operatív bi­zottság összesítette. Ennek alapján a gyár kol­lektívája biztosítja az orszá­gos építőipari vállalatokat, hogy lakásátadási tervük túl­teljesítéséhez leszállítja a be­építésre kerülő gáztűzhelye­ket. A .hazai piaci igények és a választék bővítése érdeké­ben új típusú széntüzelésű tűzhelyet, kályhát alakítanak ki. Fejlesztési tervükben sze­repel még az 50—60 centimé­teres gáztűzhelycsalád kiala­kítása. , gádok vállalásaikban fontos feladatnak tartják a minőség további javítását. Ügy döntöttek, hogy az ez évre szóló nyereség- tervüket egymillió forint­tal túlszárnyálják. A ter­melési tervet pedig forint­értékben 8,5 millió forint­tal teljesítik túl. Ezt az eredményt a termelé­kenység növelésével, üzem- és munkaszervezési intézkedések­kel, a megyei pártbizottság ál­tal meghatározott mintaszer­vezettség elérésével, a minő­ségi követelményrendszer megszigorításával, szabványo­sítással és tipizálással akar­ják elérni. Takarékoskodnak még az anyaggal és az ener­giával. A kommunista műszak be­vételeinek egy részét a Zsóri- fürdőn megvalósítandó gyógy­üdülő tereprendezési és beke- rítési munkálataira fordítják. Bizonyos összeget, az óvodai és bölcsődei férőhelyek növe­lése céljából átutalnak a Sal­gótarjáni városi Tanácsnak. Hozzájárulnak a Vietnamban épülő szakiskola építési költ­ségeihez. Részt vesznek a Húszezer munkanap Salgótar­jánért mozgalomban. Ennek keretében a kijelölt helyekre felszerelik a hulladékgyűjtő ládákat. A hármas jelszó jegyében Vállalják, hogy a hazai fogyasztói igények meny- nyiségi és minőségi kielé­gítése céljából, valamint az exportpiac megtartásá­ért, -bővítésért, ez év utol­só negyedévében beindít­ják a E—800 típusú elekt­romos tűzhely sorozat- gyártását. Több intézkedést tesznek a minőség javítására. A MEON- on belül szervezési intézkedő' seket hoznak, tökéletesítik a ■ selejtnyilvántartást. a bri­A MÁV Budapesti József­városi Pályafenntartási Fő­nökség 12-es pályamesteri sza­kaszának — Nógrádkövesd — dolgozói a szocialista brigád­mozgalom hármas jelszavá­nak jegyében elhatározták, hogy ebben az évben elnyerik a Szocialista Pályamesteri Szakasz megtisztelő címet. Ennek érdekében úgy szer­vezik a munkát, hogy nem fordul elő személyi baleset, hogy a vágányzár időtúllépés miatt nem fordul elő vonat­késés. Az egyes törött síneket vágányzár nélküli vonatmen­tes időben cserélik ki. E te­vékenységüket egyeztetik a forgalomnál működő szocialis­ta brigádokkal. Megígérték, hogy késői ki- és berakás miatt nem merül fel kocsiál­láspénz. (Folytatás a 2. oldalon) Meakezdődlek a psdasísiisoi nyári Molyamai A pedagógusok számára a nyár nemcsak a pihenéséi" ilyenkor rendezik meg rend­szeresen a szakmai, elméleti, pedagógiai továbbképzéseket. A tanfolyamok jellegüktől függően háromtól ’ tizennégy napig tartanak, s a megye pe­dagógus társadalmának csak­nem fele — szám szerint min tőgy ezer. személy — vesz részt j^tjtuk. A megyei to­vábbképzéseket a Nógrád me­gyei Tapács VB. művelődés- ügyi osztályának továbbképzé­si kabinetje. az országos köz­ponti tanfolyamokat az Orszá­gos Pedagógiai Intézet szerve­zi. A folyamatosan, több sza­kaszban rendezendő nyári tanfolyamok a tegnapi nap­pal vették kezdetüket, s júli­us 11-ig tartanak. Az idei továbbképzések kö­zéppontjában az általános is­kolák első és ötödik osztályá­ban 1974. szeptemberében be­vezetendő új, ideiglenes mate­matikai tanterv feladatainak feldolgozása, megbeszélése áll. Az említett osztályokban a matematika új fejezeteit — például kombinatorika, hal­mazok, matematikai logika, relációk — vezetik be az okta­tásba, egyelőre csak a salgó­tarjáni Gagarin és a Mali- novszkij úti, a balassagyarma­ti Dózsa és Bajcsy úti, vala­mint a szécsényi Mikszáth Kálmán általános iskolákban. Az új feladatok teljesítése új módszereket is követel az ok­tatóktól, ezért különösen fon­tos a pedagógusok mindenre tekintettel levő, alapos felké­szítése. Matematikából komplex gyakorlati szemináriumot jú­nius 17—22-e között tartanak a salgótarjáni Gagarin Általá­nos Iskolában. Június 24-től 110 megyei alsó tagozatos ne­velő vesz részt az esztergomi tanítóképzőben folyó matema­tikai továbbképzésen. Egerbe, a Heves megyeiekkel közösen szervezett tanfolyamra, ame­lyen a Ho Si Minh Tanár­képző Főiskola tanárai vezetik a foglalkozásokat, 14 felső tagozatos pedagógus utazik megyénkből. A matematika mellett júni­us 17—22 között komplex gya­korlati szemináriumokat szer­veztek a Gagarin iskolában élővilág és testnevelés tár­gyakból, az egri tanárképző főiskolában oroszból. Vala­mennyi tanfolyam előadói a főiskola illetékes tanszékeinek oktatói közül kerültek ki. A foglalkozások az 1978/79-es tanévben bevezetésre kerülő ú;j tantárgyi tervek nevelői előkészítését szolgálják, s a I (Folytatás a 2. oldalon.) A megyében talán a leg­több gyermek — a felnőtt lakosság számához viszonyít­va — Rétságon. születik. Je­lenleg 40 terhes anyát tarta­nak számon és látnak el. Ta­valy 31. idén már eddig több mint 15 kisgyerek született a nagyközségben. Gondot okoz azonban a bölcsőde mielőbbi megépítésének kérdése. A községi tanács tervében usvan szerepel a bölcsőde el­készülte. de működtetéséhez sem helyiség, sem pénz nem áll a tanácsiak rendelkezésé­re. A megoldást az úi egész­ségügyi kombinát felépítésé­ben remélik megtalálni. Az épület tepvei már el is ké­szültek. És addig? A kismamák az anyasági segélyt veszik igény­be. S ahogy a képen látható, a mamák a napsütéses idő­ben kellemes perceket tölte­nek gyermekükkel az Aszta­los János Művelődési Köz­pont előtti parkban. V

Next

/
Oldalképek
Tartalom