Nógrád. 1974. június (30. évfolyam. 126-151. szám)
1974-06-15 / 138. szám
Nemzetközi úttörő találkozó volt Toscanában '-’'WdWillM» .. .......O K limó Hedvig Az Olasz Kommunista Párt pionír szervezetének meghívására hat napot töltött — a Magyar Üttörők Országos Elnökségének megbízása alapján — négy nagybátonyi pajtás Olaszországban. Toscanában, Umbriában és a szomszédos Adria-menti Marche tartományban, a híres nyolc- milliós vörösövezetben voltak, ahol a helyi közigazgatás túlnyomórészt a baloldalé. A Firenze, Prátó, Siena, Pisa, Viareggio a romantikát kedvelők eldorádója. ahol Klimó Hédi, Gyenes Marianna, Dobos Tünde és Madar Gyula töltötte a feledhetetlen hat napot. A delegáció vezetője Nádházi Lajos — a zán- kai úttörőváros igazgatója — elmondta, hogy a magyar küldöttséget Mariotto Giovanni olasz pionírtitkár és helyettese Roberto Slardova fogadta, és Galsi Giuliana úttörővezető kalauzolta. Prátóban az antifasiszta mozgalom kibontakozásának 30. évfordulója alkalmából, nemzetközi ifjúsági tüntetést s tervezett az olasz pionírmozgalom. — Nagy megtiszteltetés a rangos nemzetközi találkozón való részvétel — nyilatkozta Gyenes Marianna az Olasz Tv . munkatársának. Dobos Tünde Prátó főterén az antifasiszta nagygyűlés résztvevőit köszöntötte, lelkesülten. — A magyar úttörők támogatnak minden haladó mozgalmat, és tiltakoznak a neofasiszták szervezkedése ellen — mondta a kislány. Dobos Tünde Ä négy nagybátonyi pajtás most egymás szavába vágva, beszél élményeikről. Találkoztak chilei menekült úttörőkkel, francia, jugoszláv és NDK-beli pionírokkal kötöttek barátságot. Sienában , díszünnepséget rendeztek a magyar úttörők tiszteletére, Firenzében TosA hatnapos programban városnézés is szerepelt — többek között Pisa, Pistola, Viareggio — és több iskolában is jártak a nógrádi pajtások, ahol megismerkedtek az ottani iskolai élettel és barátságot kötöttek az olasz pionírokkal. — Firenze nagyon szép város — mondja Klimó Hédi és Gyenes Marianna. — Kár, hogy a városnéző séták rövidek voltak; bár így is tizenegy óra körül kerültünk ágyba — teszi hozzá Dobos Tünde és Madar Gyula. — Festői része Firenzének az Arnopart, és a Ponte Vecc- hio-környéke. A második világháborúban visszavonuló németek a többi híddal együtt a Ponte Vecchiót is fel akarták robbantani. Csak a német konzul könyörgésére kegyelmeztek meg a csodás műemléknek. A konzult a háború után a város díszpolgárává választották meg. . . ... . Madar Gyula cana főpolgármestere külön fogadáson beszélgetett velük, és üdvözletét küldte a szocializmust építő, dolgos magyar népnek. Poggibonsiban a magyar úttörőéletről tartott előadást Klimó Hédi és Dobos Tünde. Az olasz pionírok nagy érdeklődéssel hallgatták a „Nem térkép e táj” és az „Ember az embertelenségben” című expedíció célkitűzéseit, a megoldott feladatok érdekességeit, romantikáját. Gyenes Marianna — Hasznos volt olaszországi utunk. Lehetőségét adott arra is, hogy az úttörők és úttörővezetők kicserélhessék tapasztalataikat a jelentős nemzetközi találkozón — summázta véleményét Nádházi Lajos, a delegáció vezetője. Sok hasznosat tanultak a pajtások, ezért érdemes volna a négy pajtás meghívásával élménybeszámolókat tartani a megye úttörőcsapatainál, a nyári táborokban. Mai tévéajánlatunk \ 18.40: A költészet nercei. Mihai Eminescu 85 esztendővel ezelőtt — 1889. iúnius 15-én — hunyt el Mihai Eminescu román költő. A oarasz- ti származású művész élete igen keserű volt. Évekig su- y óként működött színházak- n ál. volt könyvtárvezető, korrektor és lapszerkesztő. Hagyatékában tizenötezer oldalnyi kéziratot találtak — életében egyetlen kötete jelent meg. Az erdélyi román nép- költészet remekeit tartalmazó folklórgyűjteménvei is csak halála után kaptak kiadót. Eminescu műveiből lázas nyugtalanság. hatalmas lendület sugárzik. Sokat tett a romén nemzeti szellemiség kialakulásáért. A mai műsorban néhány versét hallhatjuk. Szacsvay László előadásában. A műfordítók: Kiss Jenő. Jékely Zoltán. Áprily Lajos. Gáldi László és Képes Géza voltak. KistjMpkai pályásat föalassayyarmaton A könyv, a könyvtár és az irodalom témakörökben történt kisgrafikai pályázat kiírása a tizenévesek számára izgalmas vállalkozásnak mutatkozott Balassagyarmaton. A beérkezet pályaművekből a balassagyarmati Madách Imre Járási és Városi Könyvtárban rendeztek kiállítást. A szakadó eső ellenére sok érdeklődő : tanárok, tanítványok, könyvtárosok és népművelők, gyermek- és könyvbarátok jöttek el az eseményre. Ba- csur Sándor, a Balassagyarmati városi Tanács művelődésügyi osztályának vezetője értékelte a pályázatot: — A könyvtárosok kezdeményezték — mondta —, részben olvasószervezői feladatból, de inkább abból a tapasztalatból, hogy az olvaKisfaludi Strobl Z^igmoad kiállítása A Magyar Nemzeti Galéria, a Zalaegerszegi városi Tanács és a Göcseji Múzeum június 15-én nyitja meg Kisfaludi Strobl Zsigmond kétszeres Kossuth-díjas, kiváló művész gyűjteményes kiállítását, a világhírű szobrászművész 90. születésnapja alkalmából. A Göcseji Múzeumban megrendezett, országosan nagy érdeklődéssel várt kiállítást dr. Pogány ö. Gábor művészet- történész, a Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója nyitja meg. Irány: Kemerovo! Húsz úttörő készül nagy útra: a negyedik megyei úttörődelegáció látogat el a testvérmegyébe. A Salgótarján—Kemerovo útvonalra — átszelve szinte a fél földgömböt — azok a Nóigrád megyei pajtások indulnak, akik jó úttörőmunkájukkal kiérdemelték a szép jutalmat. A szülők üzemei, termelőszövetkezetei vállalták az út költségeinek térítését. s így a gyerekek számára valóban jutalom a világlátás. Június 29-én indulnak útnak és július 24-én érkeznek haza. Az úttörő-delegáció vezetői: Mátrai József, a KISZ megyei bizottságának titkára és Mészáros Józsefné. pásztói járási úttörőelnök. Az utazó gyerekek és szüleik részére június 18-án eligazító megbeszélést tartanak. sóvá nevelés legjobb, legalkalmasabb ideje a gyermekkor. Ezt a kiállított alkotások is igazolták. Különösen kitűntek Csikász István és Jónás István általános iskolai rajztanárok növendékei, de Pásztor Pálné kis másodikosai is megérdemelt közönségsikert arattak a 16 képből álló illusztrációjukkal. Örömmel láttuk a Balassi Gimnázium három diákjának, Csetneki Csillának, Szabó Péternek és a városi „Ex libris” kör tagjának, Polony i Zoltánnak munkáit, valamint Sárközi Iván szakmunkástanulónak toll- és ceruzarajzait, ök Farkas András festőművész, illetve Bacsur Sándor tanítvány ai. A bíráló bizottság és a ren- dező szervek hét díjat osztottak ki. Az első díjat a hatodikos Vadkerti Róbert kapta János vitéz színes sorozatáért, a másodikat egy nyolcadikos kislány, a harmadikat Hrubecs Pál nyerte. A további helyezéseken Balázs Éva. Csányi Erika, Gere József, Szőke Zsuzsa osztozott. Az értékes könyv és rajzeszközökből összeállított díjak nagy örömet szereztek a „győzteseknek”. Nagyon csöndes, meghitt és nyugodt tárlatot láttunk, ahol egy „kis műfaj”, a könyvillusztráció „kis alkotói” mutatkoztak be, egyik-másik már a jövő ígéreteként. E. É. T évémozaik MŰHELY Négerek dolgoznak a televízióban. Pontosabban: időnként fekete táblát helyeznek a felvétel helyszínét megvilágító táblák elé, hogy azokat — részben — eltakarják. E másfél embemagyságú fény- szabályozó téglalapok kapták a tévések szakzsargonjában a „néger” nevet. Feladatuk nemcsak a világítás megfelelő csökkentése, irányítása, — olykor a színészek is felírják rá szerepük egy-egy kezdővagy végszavát. Megvalósult tehát a néma súgó... Tlr Saláta is van a televízióban. S nemcsak kellék formájában, például asztalra adott garnirungként Ez a saláta műanyagból készül, s természetesen korántsem táplálkozásra szolgál. Illetve: épp azért saláta, mert így nevezik ugyanis a felvevőgépben (szakadás, elakadás, hibás befűzés következtében) az összetorlódó filmszalagot. Az operatőr aki ilyen salátát „kap”, annak bizony alaposan elmegy az étvágya. ★ Vízüveg, „kalapácslakk”, esetleg törhetetlen üveg tükrözi vissza a különböző revű- műsorok képeit, a tárgyak és táncosok mozgását. Úgynevezett „tükörpadló” ilyenkor a látványosság-fokozó technikai eljárás neve. Számos más tévéfilm is felhasználja az ilyen „fényduplázó” módszert. A tükörpadló használata viszont másféle visszaverődés-szabályozó trükköket igényel. Néha tompítani kell a fényt elvégre mindenből megárt a sok... MUNKA KÖZBEN beszéltünk Bánffy György- gyel, akivel többek között a Puskás Tivadarról készített tévéfilm — kitűnően eljátszott — címszerepében — találkozhattunk a közelmúltban. — Nem volt nehéz — jegyzi meg — hiszen annyiféle technikai és tudományos szöveget olvastam fel életemben, hogy magam is kissé szakemberré váltam. De egyébként is hiszem: mindenre kötelező figyelni, csak így érheti el a színész, hogy alakítása ne legyen díszletporos. Ilyenkor kaphat az ember igazi elismerést, mint például — attól a sokszoknyás parasztnénitől — aki Shakespeare-műsorom után jé, maga az! felkiáltással felismert. Legkedvesebb emlékeim között őrzöm egy másik sikeremet: nyíregyházi ismeretlen ismerősöm a képernyőről lefotózta pécsi Lear király-előadásunk legemlékezetesebb jeleneteik Ennél szebb, maradandóbb „tapsot” azt hiszem nem kaphatok már sohasem. Utólag Is csak ennyit mondhatok: köszönöm. Nádor Tamás Hangverseny Bercelen Eredményesen működik a berceli művelődési ház zenetanfolyama. A fiatal, általános iskolás korú növendékek szorgalmasak. tehetségesek. Erről meggyőzhetik a június 16-án megrendezésre kerülő évzáró hangverseny közönségét is. A koncerten Blaskó Erzsébet és Osztroluczki Erika harmónikázik. Blaskó Ildikó. Bízik Agnes. Dobrocsi Ervin, Dobrocsi Margit. Gvet- vai György. Gyetvai Tünde. Hollósi Erzsébet. Kramlik Katalin, Lengyel Emília. Szomszéd Dávid. Szűcs Ildikó. Tölgyes László. Vancsik Zsolt és Zengő Ildikó zongoraműve-/ két ad elő. Lássló Lajos: Uránbányászok RÉSZLETEK A GONDOLAT KIADÓNÁL AZ IDEI KÖNYVHÉTRE MEGJELENT RIPORTKONYVBOL 51. — Üvegház. A városban nem talál olyan kertészetet, mint a miénk. Cserepes virágok. trópusi növények. Bármelyik bányaüzem elé megy, parkot. . virágágyat lát, az ércdúsító üzem udvara, mint egy kert. De névnapokra is több szegfűt, rózsát adnak el. mint a kertészeti vállalat... — Nálunk nincs nehéz munka. De ha valaki nem fi- gvel, hamar megvan a baj. Ha egy gép megromlik, az egész üzem érzi. Ha valaki nem használja a védőöltözéket, ne csodálkozzék. Egyébként ilyen hanyagság nálunk tizenöt év alatt, azóta mőkö- dik az osztályozó, a dúsító, alig fordult elő. — Igaz a szóbeszéd tudatos rongálásokról, szabotázsokról? — Lehet, hogy ilyesmiről beszéltek magának. Mese. Az, hogy került közénk olyan ember is, aki az üzemi titkot kiadta, kétségtelen. De ezt hamar lefülelték. Hogy loptak tőlünk ércrögöt? Ez is igaz. De ki? Egy szerencsétlen vasutas, aki azt hitte. 4 NÓGRÁD - 1974. június 15., szombat ebből gazdagodik meg. Azt is lefülelték. Sajnos, az ötvenes évek végén még akárhány látogató jött hozzánk a minisztériumból, az mind az ellenséget kereste. El se tudta képzelni, hogy nálunk a laboratóriumok, a csarnokok nem hemzsegnek az ügynököktől. Egyszer, még 1958- ban, én is a gyanúsítottak között voltam. Egy bizonyos minisztériumi főelőadó azt mondta rám, kiadtam az uránkinyerés legújabb kísérleteinek a módszereit egy amerikai cégnek. Nyugati szaklapban olvasta. Én erre elhagytam a munkahelyemet, és jelentkeztem a bányába. — Akkor szálltam le másodszor. De még műszak közben lejött a főmérnök, és azt mondta, be volt rúgva a főelőadó. Később a főmérnököt is elbocsátották. Pedig a magyarországi mélyművelésű bányák legjobb szakértője volt. A vegyész a száraz fűcsonkból kitörő új füvet simogatja. Én a völgyet nézem, ahol a teherautók farönköket szállítanak az erdőből. A rönkökön ülő favágók akkorák. mint a méhek, amelyek a faház mögött csimpaszkodnak a szalmakasban. A favágók nehéz munkát végeznek — jó levegőn. A bányászok nehéz munkát végeznek — fojtó melegben, párás, harmatos sziklafalaknál. Hamar öregednek, hamar tárádnak, keveset olvasnak, keveset tanulnak. A vegyész, aki a tudományok kandidátusa, mit tud az ő életükről, keserveikről, s érdekli-e őt egyáltalán ezeknek az embereknek a sorsa? — Én ugyan mit tanulhatok tőlük: durva beszédet, káromkodást; ők tőlem ké- mai képleteket. Egyőnknek se hiányzik a másik. — Valahol olvastam egy statisztikát. Eszerint a bánya állományának húsz százaléka egyetemet, főiskolát végzett. Negyvenöt százaléka technikus, és huszonöt százalékának az általános iskolai végzettsége sincs meg. — Az ércdúsítónál alig van ilyen. Talán azok között akad, akik faluról járnak be, és már közelítenek a hatvanadik évükhöz. Nekik már hiába beszél, ■ nekik a tehén- és a disznótartás, a gazdálkodás a mindenük. A bánya azért jó, hogy valahonnan nyugdíjat kapjanak. — A bányászok egy része csak iszik, nőkre költi a pénzét. Alighogy megkapja, már tovább is adja. Mit lehetne tenni értük? A vegyész feláll. Bemegy a faházba, kihozza a bort, mellénk teszi. Tölt nekem, magának szódát spriccel. A távolba néz. A dúsító tornyait, kéményeit súrolja a tekintete. Kortyolgatjuk az italt. Keressük a hangot, a fonalat, amit elvesztettünk, anélkül, hogy akartuk volna. Alattunk a mezőkön füst száll a magasba, szürke, gomolygó ködfüggöny, magja pirosfekete, időnként fellobban, amikor valaki újabb csomót dob rá, és a lángok próbálnak megbirkózni az ernyedés maradékaival. A vegyész kabátja zsebéből papírt, ceruzát vesz elő. Néhány, számomra érthetetlen jelet, képletet vet a papírra, aztán felém fordul. — Ha lenne még energiám, sokat tehetnénk a bányáért, a vállalatért. A bányászok? Azok is tegyék meg a magukét a bányáért és önmagukért. Akkor nem lesz baj, s ne igyák el az eszüket, a fejüket. Ezen csak ők tudnak segíteni. A vegyész arca sápadt. A szeme fénytelen. A keze remeg. Mikor a karomra teszi, érzgpn, hideg és nyirkos. — Én már sose leszek teljes értékű ember. Olyan tizenöt évet éltem meg, amit nyugodtan megszorozhat hárommal. Nemcsak én. De én azok között vagyok, akik nem bírták idegzettel. Néhányan bírták. Azoknak jó. Azok most tervezhetnek. Ritkaföldfém-programról ábrándozhatnak, nukleáris műszer- gyártásról, atomerőműről. Habár, szerintem, mi a világversenyben kis pötty vagyunk. Még az se tévessze meg, hogy néhány nagyon érdekes műszerrel jelentünk meg a bázeli világkiállításon. Egy valamiben viszont nagyok vagyunk: az uránkinyerésben. — És ennek a módszerét ön találta meg. Sápadt arcán fény fut át, utána színt kap, a hangja pedig halk, de televan biztonsággal. — Én, vagyis egy szovjet professzor kutatásai alapján én tökéletesítettem. Lényege, hogy a már feldolgozott kőzet után visszamaradt, meddőt nagy érzékenységű, arzén tartalmú úgynevezett reagenssel ismét megkutatjuk, és a még benn található ércet szinte mikrométerekig kiáztatjuk. (Folytatjuk)
