Nógrád. 1974. május (30. évfolyam. 100-125. szám)
1974-05-11 / 108. szám
Koalíciós tárgyalások Bonnban ENSZ a függetlenségért Három ENSZ-szerv elnöke csütörtökön közös nyilatkozatban követelte az új portugál vezetőségtől, hogy adjon függetlenséget Mozambik. valamint Angola és a Zöldfoki- szigetek népeinek, továbbá, hogy vonja ki csapatait Bissau-Guinea területéről. A közös nyilatkozatot a Dekolonizációs Bizottság, az Apartheid Bizottság és a Namíbia Tanács elnöke adta ki. Véleményük szerint a jelenlegi portugál helyzet lehetővé teszi a lisszaboni vezetők számára, hogy maradéktalanul feladják a múlt politikáját. Helmut Schmidt kancellárjelölt (balról) és Heinz Kühn (jobbról) a szociáldemokrata párt részéről megbeszélésre jöttek össze a liberális párti vezetőkkel, Wolfgang Mischnickkel (második balról) és Walter Scheel-lel (harmadik balról), hogy az új kormány megalakításáról tárgyaljanak Diplomáciai kapcsolat Brazíliával A Magyar Népköztársaság kormánya és a Brazil Szövetségi Köztársaság kormánya, attól az óhajtól vezéreltetve, hogy fejlessze a két ország baráti kapcsolatait és együttműködését, a magyar és a brazil nép érdekeit szem előtt tartva, a nemzetközi együttműködés és megértés szellemében elhatározta diplomáciai képviseleteinek nagyköveti szintre emelését és nagykövetek cseréjét. (MTI) TERRORPEREK CHILÉBEN A XL kongresszus iegyében (Folytatás az 1. oldalról) hogy az MSZMP jövő év elején összeülő XI. kongresszusára készülve a testvéri szocialista országokkal való e .yüttműködés újabb lehető- sjgeil akarjuk feltárni. Wolfgang Rauchfuss egyetértett a Tímár Mátyás által előterjesztett napirendi témákkal, amelyeknek tárgyalásara a tervkoordinációnak igen fontos szakaszában kerül sor. A jelenlegi tárgyalások során megvizsgálják az 1973. évi külkereskedelmi jegyzőkönyvben foglaltak végrehajtását, értékelik az 1974. évi megállapodások realizálásának helyzetét. A bizottság elnökhelyettesei beszámolnak a két or- s <ág miniszterelnökeinek megállapodásaiból adódó feladatok teljesítésére hozott intézkedésekről, és az 1976— 1980. évekre szóló tervkoor- d’nácló állásáról. Az ülésszakon áttekintik a vegyipari nagyberuházások koordinálásinak tapasztalatait, eredményeit, valamint a hosszú lejáratú szakosítási és kooperációs lehetőségeket. Végezetül megtárgyalják a műszaki közszükségleti cikkek egyeztetett gyártásának eredményeit, és e területen is felmérik a kínálkozó új lehetőségeket. (MTI) Gut Hall BudapMlan Az MSZMP Központi Bizottságának meghívására pénteken baráti látogatásra hazánkba érkezett Gus Hall. az Egyesült Államok Kommunista Pártjának főtitkára. A Ferihegyi repülőtéren Nemes Dezső, a Politikai Bizottság taaia üdvözölte az amerikai testvérpárt vezetőjét. Megszakadtak a tárgyalások. Saigon megszegi az egyezményt Nyugati hírügynökségek saigoni tudósításai szerint a kétoldalú katonai vegyes bizottság DIFK-tagozata pénteken bejelentette: mindaddig nem vesz részt a dél-vietnami felek kétoldalú katonai testületé további ülésein, amíg nem biztosítják számára az 1973. június 13-i párizsi közös közleményben előírt előjogokat és mentelmi jogokat. Miután a saigoni kormány ez év április közepén — képtelen ürügyekre hivatkozva — megtagadta további részvételét a dél-vietnami felek Párizs környéki politikai konzultációin, a DIFK pénteki saigoni bejelentése gyakorlatilag azt jelenti, hogy a felek között jelenleg semmiféle tárgyalás sem folyik a párizsi békemegállapodás végrehajtásáról. A saigoni fél eddig a legkülönbözőbb manőverekkel akadályozta a dél-vietnami felek kétoldalú katonai vegyes bizottsága DIFK-tagozatának munkáját így például elvágta a telefonösszeköttetést a delegáció hivatali rezidenciájával, sorozatosan megakadályozta, hogy a küldöttség megtartsa szokásos heti sajtóértekezletét, s meggátolta a DIFK képviselőit abban, hogy a saigoni repülőtéren magas rangú tisztségviselőket fogadjanak, részt vegyenek hivatalos fogadásukon és érintkezésbe lépjenek a hírközlő szervek képviselőivel. E magatartásával súlyosan megszegte a párizsi békemegállapodás és az 1973. június 13-i közös közlemény rendelkezéseit, amelyek kimondják, hogy a kétoldalú katonai vegyes bizottság küldöttségeit ugyanolyan előjogok és mentelmi jogok illetik meg, mint a diplomáciai missziókat és a diplomatákat. (MTI) Kormányválság Ottawában „Ha délen, Washingtonban huzat támad, akkor nálunk északon ennek megfázás a következménye” — állítja, s nem is alaptalanul egy közismert kanadai mondás. Szerdán az ottawai alsóházban „vihar” kavarodott, s az ellenzék megbuktatta a kisebbségi liberális párti kormányt. A kanadai közmondás logikájának megfelelően ezúttal nem tévedünk sokat, ha délen keressük a vihar okozóját. Kanada több mint egyév- százados független történelmében első alkalommal bukott meg kormány költség- vetési vita következtében. A Trudeau-kabinet 1972. ősze óta van hatalmon, kisebbségi kormány lévén az elmúlt hónapokban szüntelenül kötéltáncot járt, minduntalan csak hajszálon múlt, hogy az ellenzék nem szerzett többséget alapvető kérdésekben. Az új demokrata párt segítette ki a parlament soraiban szavazataival a viszonylag halaA légierők voltak bevetésen A Golan-fronton pénteken folytatódtak az összecsapások. A legfrissebb damaszkuszi katonai közlemény arról számol be. hogy szíriai légikötelékek délben megtámadták az ellenség állásait és komoly vereségeket okoztak. A szíriai gépek sértetlenül tértek vissza támaszpontjukra. Mint egy szíriai szóvivő közölte, izraeli tüzérség lőtt egy sziriai falut, a szíriai—libanoni határ közelében. Tel Avivban ugyanakkor egy katonai szóvivő szavaiból kitűnt, hogy Izrael Libanon területére is kiterjesztette harci tevékenységét. Az izraeli repülőgépek pénteken több alkalommal Is betörtek Libanon légterébe és harminc percen keresztül bombáztak palesztin állásokat Dél-Llbanon területén. 2 NÓGRÁD - 1974. május 11., szombat | dó célokat maga elé tűző Trudeau-kormányt. Most viszont éppen az „új demokraták” voltak azok, akik a költségvetési vita során előterjesztették a bizalmatlansági indítványt. Nem nehéz választ adni arra, hogy miért változtatta meg magatartását az új demokrata párt. A kormány költségvetési tervezete ugyanis a világgazdasági pangás tehertételét, így a fokozódó infláció következményeit nagyrészt a tőkés nagyvállalatokra kívánta hárítani. A tervezet előirányozta például, hogy .megvonják a pénzügyi kedvezményeket a nagyvállalatoktól, növelik a monopóliumok adóit, ugyanakkor az infláció sújtotta lakosság helyzetét bizonyos adótételek eltörlésével kívánták volna javítani. Az ellenzéki pártok meg szavazták a bizalmatlansági indítványt, s ezzel nyilvánvalóan a nagy monopóliumok érdekeit védték meg. Minthogy Kanada gazdasági életének közel háromnegyed részét az amerikai nagyvállalatok irányítják és ellenőrzik, a költségvetési tervezet elutasítása, illetve a Trudeau-kabinet megbuktatása egyértelműen „délről fújt szeleket” valószínűsít. Ez már csak azért is feltételezhető, mert az amerikai—kanadai kapcsolatokban a mostani kormány bizonyos változást próbált elérni. Pierre Trudeau miniszterelnöksége alatt fogadta el a parlament azt a döntést, hogy fokozottabban ellenőrzik a külföldi, tehát észak-amerikai monopóliumokat. Ugyancsak nagy jelentőségű volt az a határozat, amelynek értelmében feltételekhez kötik a Kanadába irányuló újabb tőkebefektetéseket. A mostani parlamenti szavazással az ellenzéki pártok fontos szolgálatot tettek az észak-amerikai monopóliumoknak. Kérdés azonban, hogy a kormány megbuktatását követő új választások nem okoznak-e kellemetlen meglepetést; a washingtoni érdekeket képviselő csoportoknak. A Kordillerák előnyúlvá- nyainál fekvő Las Condes-i repülőtiszti iskolában már hetek óta ülésezik a junta egyik különleges hadbírósága. Az a feladata, hogy „bírósági eljárás” látszatának megteremtésével súlyos büntetésekkel sújtson 57 magas rangú katonatisztet és tíz polgári személyt. A vád különböző ellenük. Egyeseket azért állítottak hadbíróság elé, mert a puccs első óráiban megtagadták az engedelmességet az esküjüket megszegő tábornokoknak, és nem voltak hajlandóak az elnöki palotát és a munkáslakta negyedeket bombázni. Másokat azzal vádolnak, hogy „katonai titkokat és információkat szolgáltattak ki” hároméves fennállása idején az Allende-kormányzatnak. A perbe fogott polgári személyeket, akik a Népi Egység vezető hivatalnokai voltak, azért vonják felelősségre, mert „meg akarták bontani a hadsereg egységét”, azaz az alkotmány megtartására, a puccsisták törvényszegésére figyelmeztették a fegyveres erők tagjait. A diktatúra urai eredetileg azt remélték, hogy ez a terrorper megszilárdítja helyzetüket. A 67 katonatisztnek és polgári személynek az eredeti tervek szerint „terhelő vallomásokat” kellett volna tennie a hadbíróság előtt a Népi Egység kormányzatára. Azt kellett volna „bizonyítaniok”, hogy az Allende-rendszer — ha a tábornokok puccsa „idejében nem következik be” — vérfürdőt rendezett volna a hadsereg soraiban, és hogy hazaáruló tevékenységet folytatott. A vádlottakat azonban nem sikerült kínzásokkal sem megtörni. A „fővádlott” Ba- chelet légierő-tábornok, aki oly nagy aktivitással igyekezett -az Allende-kormányzat idején megszervezni a lakosság élelmiszer-ellátását, nem is kerülhetett a hadbíróság elé. Belehalt a kínzásokba. A Santiagótól 140 kilométerre délre fekvő San Fernan- dóban egy másik hadbíróság öt szocialista párti aktivistát ítélt halálra. Temucóban, a Chile déli részében fekvő népes mezővárosban egyszerű parasztok egész sorát azért sújtottak halálbüntetéssel, mert 1970 és 1973 között vezető szerepet játszottak a földreform végrehajtásában, a földesúri földek felosztásában. Mint a junta bejelentette, hamarosan megkezdődik a Dawson-szigeten fogva tartott vezetők elleni per is. Egy csoportjukat, köztük Luis Corva- lánt, a Chilei Kommunista Párt főtitkárát már el is szállították a Déli-sarkvidék közelében fekvő hírhedt börtön- szigetrőL A terrorperek azonban nem szilárdítják, hanem tovább gyengítik a junta helyzetét. Nemrég a chilei püspöki kar, mely az államcsínyt követő hetekben még megpróbált valamilyen „együttélést” kialakítani a diktatúra uraival, nyilatkozatban ítélte el az „emberi jogok megsértését”, a kínzásokat, a koncentrációs táborokat. A chilei rezsim további nemzetközi elszigetelődését pedig jól mutatja a venezuelai szenátus legutóbbi határozata, amely megbélyegezte a junta terrorját. A fasiszta diktatúra urait érzékenyen érintették ezek a megbélyegzések. Megpróbálták cáfolni a leleplezéseket. Azt állították, hogy Chilében jelenleg csupán 6000 politikai fogoly van, tagadták a kínzásokat, a koncentrációs táborokat. A chilei valóságról azonban eljut az igazság a világhoz és mindazokhoz, akik szolidárisak a chilei nép harcával: jól tudják, hogy a politikai foglyok száma több mint 15 ezer, a diktatúra száz koncentrációs tábort tart fenn. De azt is tudják, hogy a terror nem töri meg a chilei hazafiakat, ^hiszen az eddigi perek során egyetlen vádlottól sem sikerült hamis vallomást kicsikarniok. A rendszer urai ezért fokozzák a pszichológiai nyomást a „vádlottakra”, köztük Luis Corvalánra, akinek egészségi állapota különösen megromlott a börtönsziget zord körülményei, az embertelen bánásmód miatt. Mivel a junta attól tart, hogy Corvalán még a hadbírósági tárgyalás korlátozott lehetőségei ellenére is a vádat ellenük fordíthatja, rabtartói még a tárgyalás előtt szeretnék életét kioltani. Ezért ezekben a napokban a haladó emberiségnek meg kell sokszoroznia tiltakozását a terrorperek ellen: le kell fogni a gyilkosok kezét! A- L eidődött a küzdelem A francia hivatalos lap pénteken reggel közölte az alkotmányjogi tanács határozatát, amely — az elnökválasztás első fordulójának eredményei alapján — Valéry Giscard d’Estaing-t és Francois Mit- terrand-t nyilvánítja a második forduló résztvevőinek. Ezzel hivatalosan is kezdetét vette a második forduló választási kampánya. A két jelölt tegnap este televíziós vitát folytatott egymással, a jövő héten pedig mindketten vidéki kőrútra indulnak. Mitterrand a nagyobb városokat keresi fel és naponta két helyen is tart gyűlést. Giscard d’Estaing útiprogramján viszont elsősorban a középnagyságú városok szerepelnek, és kampányát Párizsban tartandó nagygyűléssel fejezi be. A baloldali pártok és szakszervezetek a jövő szerdán Lyonban rendeznek nagygyűlést Mitterrand támogatására. Az amerikai képviselőház lyen megkezdték a Nixon döntöttek, hogy az Ülést a igazságügyi bizottsága 25 perces nyilvános Ülést tartott. íme- éli zni alkoimányos vádemelés lehetőségének vizsgálatát. Ügy nyilvánosság kizárásával folytatják
