Nógrád. 1974. május (30. évfolyam. 100-125. szám)

1974-05-08 / 105. szám

Megoldják gyáron beWI Megyei filmbemutatók Ismeretterjesztés az SKÜ-ben szívvé a mi előaic ótokat a legtöbb innere aerj ecsztetji fel­A MUNKASMÜVELÖDÉS foaiio«» pok tálkád 'kérdés., etet a kíKínii velódiét, i határoaat után — úgy éraern — saüik- ttögteten bizonygatni. A hatá­rozat 6. pontjának első be­kezdése külön foglalkozik a művetteég emelésének mun­kahelyi környezetiben, történő formáival. Országjsaerte eok helyen sokféle üzemi tanfo­lyam, munkásakadémia mű­ködük. Ezek nemcsak a szak­mai ismeretek bővítésében, hanem, az általános művelt­ség emelésében is jelentős szerepet játszanak. A szakmai ismereteket általában gyári előadók segítségéivel terjesz­tik, míg az általános művelt­ség témaikörébe tartozó elő­adásokat, általában üzemen kívüli TIT-eaőádó meghívásá­val oldják meg. A Salgótarjáni Kohászati Üzemeknél nagy múltja van az üzemi TIT-előadásoknak. A nagy mennyiségű előadása rendszeres feladatok és a gyári előadók nagy száma in­dokolta, hogy a gyári. TIT-te- vékenység önállősodjon. Erre már évekkel, ezelőtt gondol­ták az SKÜ-néíL, az anyagi fe­dezet is biztosítva volt, de a szervezete lehetőségeket csak az 1973. júliusában született TIT központi határozat hoz­ta meg. E szerint nagyobb üzemeknél, vagy töfoíb össze­vonható üzemnél célszerű ön­álló TIT-alapszervezetet lét­rehozni. Ez történt a Salgó­tarjáni Kohászati Üzemeknél is. 1973. utolsó hónapjaiban megindult az előlkészítő mun­ka, fleümétrték a lehetőségeket, az aktívákat. Év végére sok vita után megérett a dolog, szervezeti működésű szabály­zat alakult ki, s összeállt a vezetőség is. Az alapszervezet létrehozói elsőrendű felada­tuknak tekintették azt, hogy biztosítsák a párt vezető sze­repét az ismeretterjesztésben is. Ennek egyik megnyilvánu­lása volt, hogy az elkészült működési szabályzatot nem­csak a TIT városi elnökségé­nek, hanem az MSZMP váro­si végrehajtó bizottságának is benyújtották. A kapcsolat folytatásaként az üzemi Vb- tltkórt választották meg az aiápszerveaet elnökének. Ilyen módon biztosi tott az ál­landó és szoros kapcsolat a pártvezetés és a TIT-alap- szeirv között Nagyon hasznos ez, hiszen így az aüapszerv tekintélye az üzemi pártszer­vezettel erősödik, könnyebb­séget jelent a szervezésiben is, — Bár az elnökség csak ja­nuárban alakult meg hivata­losan, már decemberben ki­dolgoztuk az éves; tervet s ezen belül1 is három fontos irányelvet — mondja Kecske­méti Sándor. a beruházási iroda vezetőije, aki maga is rutinos előadó, az SKU TlT alaipszeirvezetének titkára. — Az első az, hogy az ismeret- terjesztésnek igazodnia jseli a helyi igényekhez. A máshdik, hogy az ismeretterjesztést végzőket lehetőleg helyi elő­adókból toborozzuk, a harma­dik pedig az, hogy előadást semmilyen körülmények, kö­zött nem hagyunk el, legfel­jebb indokolt esetben elha­lasztjuk. LASSAN ötödik hónapja működük az adaip6Eervezet van már mire visszatekinte­ni, értékelni az eddigi tapasz­tala tokát. Vajon sikerült-e a hármas követelményt végre­hajtani? — Sikerült — mondja Kecs­keméti Sándor. — Igaz, nem maradéktalanul. Rögtön az el­ső irányelvnél a tematika összeállításánál azt kellett ta­pasztalnunk, hogy nem jár­tunk el elég körültekintően. Nem a módszerünk volt hi­bás, hanem az ajánlott tema­tikák nem feleitek meg min­den esetben az igényeknek. Nem sikerűit egységes szintű tanfolyamokat szerveznünk, irányított ismeretterjesztést nyújtanunk. Természetesen az első év még kísérleti év, meg­enged ilyen hibákat, a továb­biakban ezeken okulva kell változtatnunk munkánkon. Szorosabban kell meghatároz­nunk a tematikát, nemcsak címet, elöadásvázlatot is kell adni az előadónak. Ami a második alapelvet illeti, töb- bé-fcevésibé sikerrel hajtottuk végre, 31 rendszeres előadónk köziüi 21 üzemünk dolgozója. A fennmaradó 10 egy stabil külső gárda, akikkel kiegé­adátot megoldhatjuk. Ami a harmadik alapelvet illeti, en­nek értékelése rövid, előadá­sunk nem maradt el. Az ed­digiek során minden terve­zett rendezvényünket lebo­nyolítottuk. A közeljövőben elnökségi ülést hívunk össze, majd május vége felé előadói konferenciát, melyre az or­szágos közipontból is hívunk előadót. Ezeken a fórumokon leszűrve az eddigi tapasztala­tokat, kidolgozzuk azt az ala­pot, melyre felépíthetjük a következő évi tervünket. A tervezéshez már szeptember­ben. hozzáfogunk. Az új szervezetről a követ­kezőképpen nyilatkozik Pol- láigih Tibor, a városi alapszer- veaet titkára. — Nagyon örülünk az új szervezet megalakulásának és főképp annak, hogy a várako­zásunkon feliül jól működik. Természetesen az első kísér­leti évben számolhatunk ne­hézségekkel, ezeket azonban közös erővel, a szakszervezet, az üzemi művelődési központ és elsősorban a pártiszervezet segítségével el lehet hárítani. Az elkövetkezőkben az előbb felsorolt feladatok mellett na­gyobb hangsúlyt kellene for­dítani a szocialista hazafiaság kérdésére és a tematikában is kiritikusiatobbn kell válo­gatni. AZ ÜZEMI aiapszervezet széles körű társadalmi bázisra támaszkodhat, mint választott vezetőségre. Ez mindenképpen jótékonyan befolyásolja mun­káját. Az üzemen belüli meg­oldások nemcsak népszerűség szempontjából hasznosak, ha­nem az egyszerűbb szervezés, az állandó kontroll — hiszen az előadók napról napra meg­fordulnak hallgatóik között, mérhetik tevékenységük ha­tását — és a helyi problémák ismerete szempontjából is célravezetők. Az SKÜ TIT- a,lapszervezete eddig jól vizs­gázott, s hasonló eredményt várhatunk el tőle a jövőben is, mellyel jelentősen hozzá­járul a közművelődési határo­zat végrehajtásához az üzem­ben. Gáspár Imire Mai tévéajánlatunk 17.35: ötven év a mezőgaz- Gabonatermelési Kutató Inté- kapunk képet. Az intézet dasag szolgálatában. Szegedet zet. Az adásban nyomon kö- munkájának például része elsősorban kultúrközpontként vethetjük a félévszázados volt abban, hogy a makói ismerjük __ felsőoktatási in- utat: a megalakulás körűimé- hagyma világhírű lett. A ku­t ézményeiről, a szabadtéri já- nyeit, a 20-as, 30-as évek ku- tatóintézet egyik munkatár- tékokról, a színházról —, tatási témáit, az alföldi szi- sa, dr. Beke Ferenc kísérle- ám jóval kevesebbet tudunk kés talajok javítására tett tezte ki a hazai búzanemesíté- arról, hogy a tudomány egyik erőfeszítéseket, majd a rizs- si eljárásokat —, s ma már központja is 50 esztendeje termesztés feltételei kialakítá- ez is az elterjesztés stádiu- alakult meg a városban a sában elért eredményekről mába jutott. László Lajos: Uránbányászok RÉSZLETEK A GONDOLAT KIADÓNÁL az idei könyvhétre megjelenő RIPORTKONYVBÖL 18. ’'elírja nekem egy listá- nyújtja a kulcsot, de köz­li két nyurga fiatalember obog mellettünk a magas- dszinti lépcsők felé. — A házi rendészek — néz inuk színész barátom. — : menj utánuk — tart visz- i, amikor elindulnék én is először, lerakodunk. Kellemes fűtésű szoba. Két Ibőr bevonatú heverő, szek- iy. televízió, asztal négy ik és sok virág. De én már iladok is. alig tud követni, ■ra, ahonnan a hangokat Horn. — Ennyit érdemel egy rok- nt? Se éjjel, se nappal"! :étver i fejét...! A tizenkettes számú szobá­ban, magas, vörös hajú férfi emeli a botját. Mellette jobb- ról-balról a nyurga fiúk. Ve­le szemben középtermetű idős, bibircsókos arcú férfi. Zihál az ijedelemtől. Vagy a dühtől? — És amikor te zenélsz?! Akkor én menjek a vécébe? Te taknyos. hiszen egész nap alszol! Én meg dolgozom. Te...! — A „bűnös”, a rádió már hallgat. A vörös hajú felbo­rította. A rádió vezetéke a lábuk alatt kacskaringózik. A bibircsókos lehajol, és megsímogatja. A vörös hajú ledobja a botot, megtörli az arcát. Elkeni a verejtéket és NÓGRÁD - 1974. május 8., sierdo á vért. Az egyik rendész hát­ra tessékeli. — Menjen a fürdőbe, majd beszélünk még. Maga meg. — fordul a bibircsókos felé, aki levált körmét piszkálgat­ja — velünk jön. Másik szo­bába költözik. — Mínusz bé, pluszmínusz négyzetgyök bénégyzet, mí­nusz négy ácé per két á... Az asztal fölé három ember hajol. Két fekete hajú ép egy kopasz, hosszú orrú. A hosszú orrú kezében ceruza, előtte papír. Háromnegyed tizen­egy. Mikor belépek, felállnak. A hosszú orrú int a másik kettőnek. — Mutatkozzatok be! ö is kezet ráz. Keményen ropogtatja a szavakat. — S. P. — Nem pihennek?! Meglepetten néz rám. — A foglalkozás fél tizen­kettőig tart. Ha kívánja, ma Kivételt teszünk. A fekete hajúak felé int. — Két nan múlva találko­zunk. Gyakoroljatok köz­ben. mert semmire se me­gyünk. Aztán, nem lesz fel­vételi. .. — Parancsoljon, uram...! 1944. őszén én voltam Ba- lassagy armat városparancs­noka. Most nem is tudom mi vagyok. Talán úgy mondhat­nám: bányabakter és gyöp- mester. Háromkilométeres szakaszt kaptam az egyik Kalandok, szárazon és vízen A „Csuka” fedélzetén. Az ifjúság vonzódik a ka­landokhoz. Bizonyos életkori határok között minden má­sodik fiú hajós- (mostaná­ban űrhajós) kapitány akar lenni, könyvei között megta­láljuk az indián történeteket, útleírásokat, fantasztikus re­gényeket. Ez a korosztály a leghálásabb nézője a kaland­filmeknek is, melyek közül — bár néhány a látványon, az izgalmakon kívül nem so­kat nyújt :— nem kevésnek mély emberi, társadalmi mondanivalója van, melyet a nem csak kalandok iránt fogékony fiatalok maradan­dóan befogadnak. Két ilyen film kerül ezen a héten be­mutatásra megyénkben. Tu­lajdonképpen mindkettő tör­ténelmi film is, hiszen egy- egy kor metszetét nyújtja, igaz emberi helytállás, ön­feláldozó hősiesség példáját mutatva. Sokan ismerik azt az orosz népmesét, amelyben a fősze­replő Jemelja, egy csodálatos csuka varázslataival győze­delmeskedik. A varázsige a következő: „Csuka parancsá­ra, Jemelja kívánságára”. Egy sok mindenre képes „csuka”, és egy bátor pa­rancsnok játssza a főszerepet a „Periszkóp a fjordok kö­zött” című színes szélesvásznú szovjet filmben! A „Csuka” egy tengeralattjáró neve, ezen a hajón teljesít szolgálatot Sztrogov parancsnok emberei­vel. Folyik a második világ­háború. Veszélyes vállalkozá­sokat kell végrehajtani a jéghideg víz felszíne alatt, vagy a hullámok hátán, ha úgy hozza a szükség. Ha a tengerésznek partra kell szállnia, nehezebben il­leszkedik be a szárazföldi élet hétköznapjaiba, nehezen szokja meg, hogy lehetnek nehezen megoldható helyzetek is. Mégis mikor tengerre száll, ezek az emlékek adnak erőt az új feladatok végre­hajtásához. A filmben viszontlátjuk a televízióban játszott „Az ár­nyak délben tűnnek el” cí­mű sorozat, a kolhozelnök szerepét játszó Pjotr Velja- minovot, és a „Solaris”, vala­mint a „Goya” főszerepéből ismert Donatasz Banioniszt. Az NDK az utóbbi évek­ben indián filmek egész so­rozatát hozta forgalomba. Cooper és May Károly hősei mellett félig-meddig hite­les történelmi eseményeket is megfilmesítettek, s így az indián romantika mellett megtudhattunk egy keveset az igazi indiáinéletről is. Ezekben a filmekben általá­ban főszerepet játszott a szimpatikus jugoszláv szár­mazású filmszínész Gojko Mi- tic. A most bemutatásra ke­rülő „Apacsok” című film­ben is ő játssza a főszerepet, de egyben társszerzője is a műnek. A történet azokba az időkbe viszi el a nézőt, ami­kor a különféle nyersanyag­lelőhelyek miatt kiszorították az indiánokat vadászterülete­ikről, s ha kellett vérengzés­sel tették „szabaddá” a terü­letet. Gojko Mitic Ulzana szerepét alakítja, aki bosszút esküszik törzsének gyilkosai ellen. Az iskolák fejlesztése Nagybátonyban A Nagybátonyi nagyközségi Tanács több mint 400 ezer forintot fordít ebben az év­ben a Bartók Béla Általános Iskola elavult villanyhálóza­tának korszerűsítésére. A tanács minden erőfeszí­tést megtesz annak érdeké­ben, hogy az iskolákban és óvodákban a zavartalan mű­ködés feltételeit biztosítsa. Már ebben az évben elkez­dik az iskola bővítési mun­kálatait is, amelyre a köz­ségi tanácsnak ötmillió fo­rint áll rendelkezésére. Felújítják a falusi óvodát — széles körű társadalmi se­gítséggel —, hogy felszerelt­ségben és külső esztétikumá­ban is kiegyenlítsék a kü­lönbségeket a nagyközségen belül. fővágaton, rendben tartom a síneket, kipiszkálom a sarat, a szemetet, a hulladékot, ta­karítom a föld alatti vécéket. Havi háromezer-hatszázért. Szép kereset, ugye, de csak olyan embernek való, aki szereti a rendet. Egyedül csi­nálom, senkivel se közöskö­dök, csak az aknász parancsol nekem. És ezt szeretem. Egyébként én már bányamér­nök lennék, ha engedtek vol­na tanulni. De nem enged­tek. — Talán azért, mert akkor már ötvenéves voltam, talán másért. Én kérem sose vol­tam párttag, se a régi rend­szerben, se most. Szeretem az egyszerű embereket, kiál­tok értük. Néptanító volt a nagyapám, és az apám is, én a katonai pályát választot­tam. Eminens tanuló voltam a gimnáziumban. Bár egyszer megbuktam földrajzból. Vitéz K. S. buktatott meg egyórás feleltetés után. Minden kér­désére válaszoltam, tehát el- monötam Afrika, Észak- és Dél-Amerika összes folyóit ismertettem az uráli vasúti hálózatot, az angliai iparvidé­ket, az európai országok fő­városait. „Ez semmi” mond­ja, amikor befejeztem. Foly­tattuk trigonometriával, a Co”lomb-törvény levezetésé­vel. franciául beszéltem Bu­dapest nevezetességeiről. , (Folytatjuk) Beszélgetés az üzemi könyvterjesztésről Nézegetem a fakkokat. Itt' is, ott is feltűnik Kertész Ákos Makrája, a Zsiguli-tu- laj dánosok kézikönyve, a so­rozatok világos gerincű köte­tei. Közelebb lépve az eltéré­sek a Szembetűnőek: a szak­mai könyvek elárulják, me­lyik üzem vagy intézmény bizományosa jön majd a könyvekért. Egy nagy aszta­lon a visszáruban beérkező könyvek, hosszú oszlopokban — vajon hány régi kívánsá­got tudnak kielégíteni ezek­ből? Salgótarjánban az 1973-ban, a MŰVELT NÉP-nél eladott könyvek 40 százaléka a bizo­mányosoktól került a vevők­höz. A megbízott terjesztők forgalma 1971-től 73-ig több mint félmillióval nőtt. tavaly kétmillió 770 ezer forintra rú­gott. Még két adat: bár a 65 bizományos közül csak 19 árul üzemekben, mégis, a 80 százalékát ők adták ennek a közel hárommilliós értéknek. Az üzlet vezetője. Simkó Jenő tájékoztatott ezekről az eredményekről. Mi a tapasz­talata: hogyan értékelik az üzemekben a könyvterjesz­tést. szívesen látják-e. hogv a gvár területén könyvárusítás folyik? — Sok üzemnél megkapjuk a kellő segítséget az üzemi párt- és szakszervezeti bizott­ságoktól. Tudják, hogv a bri­gádok kulturális vállalásaihoz, a szabad idő hasznos eltölté­séhez is jelentős segítséget adhatunk igy. De vannak olyan helyek is. ahol a gaz­dasági vezetők pusztán keres­kedelmi tevékenységnek fog­ják fel. nem látva, hogv a munkásművelődésnek része a könyvterjesztés, hiszen sokan így jutnak hozzá értékes mű­vekhez is. a havi részlet te­szi elérhetővé. Ilven esetek­ben igyekszünk felvenni a kapcsolatot a gazdasági és társadalmi szervekkel, amenv- nyiben lehet, segítünk a bi­zományosunknak. — Hogyan lesz valaki üze­mi könyvterjesztő? — Általában a szakszerve­zeti bizottságot keressük fel. ők ajánlanak olyan embert, aki alkalmas erre a munká­ra. Komoly felelősségválla­lást jelent, hiszen havonta több ezer forint „kinnlévőség” is van egy-egy helyen. De ta­lán nem is tudnék olyan ese­tet emliteni. amikor csalód­tunk a terjesztőben. — Milyen a jó bizományos? — Sosem fontos az. hogv fizikai munkás,, vagy alkal­mazott. Jó üzleti érzék kell ehhez a munkához. Ez sok összetevőből áll: ismerni keli az üzem felépítését, a vevő­kört, és általában a vevők lélektanát. Az ügyesség mel­lett a könyv szeretete és is- ismerete, az önképzés igénye is nélkülözhetetlen. — Hét százalék jutalék jár az eladott könyvek után. Jel­lemző-e. hogv ennek naav ré­szét itthagyják az üzletben? — Van ilyen is, és éppen a legtöbbet forgalmazók kö­zött. Két-, háromezer forintot is elvásárol némelyik bizomá­nyos. Persze, nem ez az ál­talános. — Hogvan lehet tovább nö­velni a forgalmat? — A jövő évben arra tö­rekszünk majd. hogy a gyárt dolgozó bizományos mellé a nagyobb forgalmú helyeken még egy külső könyvterjesz­tőt is bekapcsoljunk. Nem üzemi példa, de az elképzelés igazát mutatja, ami a megvei kórháznál törtéint. Havi há­romezer volt a terjesztőnk forgalma — éreztük. hogv ott lehetne a duplája is. Ami­kor'már két bizományos dol­gozott. mindkettőjük forgalma öt-ötezer lett! — Ki tudiák elégíteni az igényeket? Mennyire sikerül kipipálni a fakkokba helye­zett kívánságlista kéréseit? — Előfordul, hogv a Könvv- világban. Könyvjelzőben fel­fedezett újdonságokból sok­kal többet kérnek. mint amennvit adni tudunk. Reá­lisan és igazságosan ke'l el­osztanunk ezeket: ahol a legnagyobb a forgalom. ott megfelelő arányban bekerül a fakkokba a keresett úidon- sáa is. Igyekszünk, hogv a holt érdekeit és az üzemi könyvterjesztőkét egyaránt figyelembe vegvük. Hig°ye el. nem könnyű ez! —m—

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom