Nógrád. 1974. május (30. évfolyam. 100-125. szám)

1974-05-01 / 100. szám

Napjainkban

A munka filozófiája

A szocializmus teljes felépí- lainak, mechanizálható ele- Az értékskálán a munka — tésének programjával egyide- meinek a technikai berendezé- meghatározó szerepe követ- jűleg, a munka fejlődésének sek általi átvállalása, mennyi- keztében — a legfőbb helyet számos új kérdése került na- re éppen a munka lényegének foglalja el. Ez a társadalomban pirendre a mai korban. Ezek a terjedését teszi lehetővé, mindig érvényesül, de külö- az új problémák tudományos megnyitva az utat az alkotói nősen a szocializmus viszonyai elemzést igényelnek, hogy fel- aktivitás számára. közt, „a munka társadalmatárják a munka mai törvény- A szocialista munka fejlődé- ban”, A marxi munkakon- szerűségeit, problémáit, ezek se az ember lényegét jelentő cepció megvalósulása a szocia- alakulásának tendenciáit. Aj: munkának, és legjelentősebb lista fejlődésben azonban új tendenciák mindenekelőtt a vonásának, az alkotói aktivi- oiyan viszonyok közt vizsgá- munkának a szocialista tér- tásnak összekapcsolódását, tér- landó, amikor az értékrend- melési viszonyok általi deter- jedését, általánossá válását szeren — nem utolsósorban mináltságából fakadnak. Nem hozza magával. Éppen a mun- éppen a tudományos-techni- kis szerepet játszanak a mun- ka fejlődése, a technikának kai forradalom következtében ka új problémáinak keletke- szocialista jellegű, embercent- — más értékek is előtérbe zésében a tudományos-techni- rikus, az ember, s a társada- kerültek. A munkaidőcsökken- kai forradalomból adódó új lom fejlődését célzó alkalma- lésével előtérbe kerül a sza- folyamatok. Különösen a zása teszi lehetővé, hogy a bad idő, s ennek értékvolta. A technika szocialista típusú fel- szocialista munka keretei kö- munka értékvoltával szemben használásából adódnak szá- zött erősödjék annak alkotói gyakran éppen a szabad időt munkra a legfontosabb kér- jellege, hogy majd innen su- játsszák ki, a „szabad idő dések, amelyek a munka szó- gározzék át az alkotás min- társadalma” modelljét fogal- cialista jellegének kibontako- den más fajtájára, a művészi, mazva meg, mintha ennek je- zásával, erősödésével együtt tudományos, stb. alkotásra is. gyében a munka értéktermé- elvileg szembenállnak a tech- Azáltal, hogy a munka tech- szete elenyészne, s az ember nika tőkés, profitcentrikus nikai felszereltsége fejlődik — számára elsősorban a szabad alkalmazásából származó kö- bár ma Magyarországon e fej- idő jelentene csak értéket. vetkezményekkeL lődéssel korántsem elégedhe- Még ennél is gyakoribb a

tünk meg — megvalósulnak a munka értékvoltával szemben • . , , . , , munkában rejlő alkotói akti- a fogyasztásnak, a szerzésnek

" polgári felfogás vitás technikai alapjai, felsza- értékként való előtérbe állíb írálotá badítva az embert a monoton, tása, még a szabad idő értékrutin munkamozzanatok alól. voltát is alárendelve a foGyakran fogalmazódnak meg Az algoritmizálható mozzana- gyasztási civilizációs értékek- mostanában a munkának tok gépesítésével, automatlzá- neK*

a társadalmi és egyéni élet- lásával a tulajdonképpeni em- Ezen az aiapcm Js nyilván- ben játszott szerepével szkep- béri tevékenységnek, az alko- valóvá válik a marxi munka- tikus módon szembeforduló tásnak a lehetőségei növeked- értelmezés időszerűsége- a vélemények, mintha a munka nek meg. Tehát nem a mun- munka az emberi lényeg megelvesztette volna — vagy nem ka ellen hat a technikai for- valósításának ma is az alap- is játszhatná egyáltalán — radalom, hanem éppen ellen- vető eszköze, az ember léte és fejlődése kezőleg, a munka emberi-tár- szempontjából alapvető szere- sadalmi tartalmának klbonta- pét. Különösen a technika kozását akadályozó gátaknak A munka jÖVÖje elembertelenítő hatásával ér- az elhárítására vezet, a munveinek sokat, mintha a tudó- ka fejlődését teszi lehetővé. A mai viszonyok közt a mányos-technikai forradalom A munka alkotó jellegének munka megítélésének egyik — a munka szerkezetének va- fejlődése, nagy politikai fon- legjelentősebb problémája mi lóban nagy jelentőségű átala- tosságú: a szocializmus gyor- a jövője a munkának, s eb- kításával együtt — megszün- sabb, hatékonyabb építésének bői adódik a munkához való tetné, lehetetlenné tenné a jelentős tartaléka a szociális- viszony perspektívájának érmunka értékteremtő funkció- ta, alkotó munka fejlődése, telmezése is. A munka eltűné- jánák érvényesülését. „Most terjedése. sének, a munkátlanságnak a

már nem az ember, hanem a perspektívájával szemben a

gép teremti az értékeket” — Munka és érték munka értékvoltát hangsúlyoállítják, nem értve meg, hogy zó marxi koncepció megalaa gépben, a technikában — A munkában rejlő értékek pózzá a munka reális perspek- etlárgyiasulva — mennyire tisztázásához ma is, a ..tudó- tívájaként a munka szükség- éppen az emberi munka tes- mányos-technikai forradalom létének fejlődését, végső so- tesül meg. A polgári közgaz- viszonyai között” Is a munka ron elsőrendű életszükségletté daságtan évszázados, elcsépelt marxi értelmezése adja meg válását. Ehhez járulnak hoz- fogásával megkísérlik az em- a kiindulópontokat A munka zá a munkában rejlő társadal- ber kiiktatását a tárgy javá- filozófiáját ma éppen a marxi mi ellentmondások megoldására, a tárgyi-természeti viszo- munkakoncepció alapján ér- nak folyamatai — mindenek- nyokkal helyettesítve az em- telmezhetjük helyesen. A előtt a szellemi és fizikai béri viszonyokat Sokszor fo- munka tette — és teszi ma is munka közti társadalmi el- galmazzák meg a technika, a — az embert emberré. Ember- lentmomdások fokozatos meglépek működésének azt az formáló erővel a munka oly oldódása, valamint a munka állítólagos következményét módon hat hogy ma is a elidegenedésének a felszámo- mintha a gépek alkalmazá- munkából származik a sokféle lása. A munka elsőrendű élet- sával az emberi kapcsolatok emberi tevékenységben meg- szükségletté válásához vezet a eleve kikerülnének a munka testesülő legemberibb mozza- szocialista munka fejlődésészférájából, s az ember csakis nat. Ez az alapja az emberi vei, a munka jellegének válto- a munkán kívül találhatná élet értékrendje tisztázásá- zásával, s ennek keretei kö- meg saját emberi lényegét nak is: az ember élete értei- zött mindenekelőtt a munka Nem értik meg, hogy a mun- mét, célját meghatározó érté- alkotó jellegének fejlődésével ka ismétlődő, rutinmozzana- kék közt a munka értékvolta együtt az ember tudatának tainak, monotóniát keltő olda- dominál. fejlődése.

esi is. A lakásomon egy szov' jét kapitány keresett Kérte, csináljam meg a célkocsit. Nem kellett kérni. Azonnal munkához láttam. A harckocsi' rövid idő után csatlakozhatott az egységéhez... A város üzemeinek beindításához is számos emlék fűz. Segítettem az üveggyárat, a tűzhelygyárat, az acélgyárat, de még az ÁVESZT is abban, hogy mielőbb dolgozhassanak. Roncsokból készítettem üzemképes autókat. Az autóra, a járműre akkor bizony nagyon nagy szükség volt... Később,

Vidám május

Néhány hónapja, hogy túllépte élete 80. évét is a salgótarjáni Zsivera János. Beszélgetésünkkor éppen ünnepségre készült: Hatvanba hívták meg az idős veteránt, a Vasas Szakszervezet Nyugdíjas Bizottságának ünnepségére. Mellén, a szíve felett a kitüntetések sokasága. Valamennyit munkássága elismeréséül kapta. A Kiváló Dolgozó jelvények mellett ott van az 1919-es Tanácsköztársaság Emlékérem, s amire a legbüszkébb, megkapta a Munka Érdemrend ezüst fokozata kitüntetést is.

Nyolc évtized van a háta mögött.

— Hosszú, hosszú, éveken át zaklatott élet volt az enyém. Baglyasalján laktunk, amikor kilenchónapos koromban apámat agyonütötte a bánya. Ezért már gyermekkoromban meg kellett próbálni a nehéz életet. A bányánál tanultam meg a géplakatos szakmát, azzal kerestem kenyerem...

Több mint egy emberöltő

pereg le előttünk, amikor Zsi

gyárba, ■ onnét felvonulásra, a

1947-ben beléptem is.

Közel kerültünk

ruhámat

indultam gyűlésre.

A ruháján levő jeívényeket simogatja. Kis szünetet tart. Mindegyik kitüntetésnél megáll, s mintha emlékezne: mi is köti egy-egy kitüntetéshez. Csak később folytatja.

— Én a zagyvapálfalvi bányászokkal, iparosokkal vonultam fel. Sokan hoztak olyan vörös zászlót, amit 1919-ben rejtettek el. Azt sai- náltam, hogy én nem találtam meg azt a vörös zászlót, amit egy alagútban dugtam el. De volt vörös zászló sok! Honnét, honnét nem, de volt. A régi kisállomás előtt, a Főtéren gyülekeztünk. Jöttek a környező bányatelepek dolgozói, a községek lakói. Voltak, akik rezesbandával, mások cigányzenével. Szinte mindenki énekelt. Legtöbbször azt énekeltük, hogy Föl, föl, ti rabjai a Földnek... Ez a harc

... lesz a végső... a pártba

Aztán a jelszavak. Lenin, a témához. Marx, Engels képét megrajJánossal ’beszélgetünk. Engém ugyanis az érdekelt: zolták néhányan az irodisták

1- _ _______ ••_______________ _ _____1____ lrnm'i I A Tol CVOTTolrOT IC TT11 ÍVh

ogyan ünnepelte a felszaba- közül. A jelszavakat is mi ír- dag, tartalmas élet "nyílik dulást követő első szabad tűk. Olyat, hogy Világ prole- meg az ember előtt. A törté- május elsejét Zsivera János, tárja! egyesüljetek! 0 en a

_ . _ ... proletárdiktatúra! Munkás-paSok május elsejet meg- raszf; hatalmat! Le a reakciValóban zaklatott, mégis gaznelem elevenedik meg. Az elélten! már akkor is. Egyet, az óval| Azé a föld) aki megműa dicsőséges Tanácsköztársa- ejsg szabadot 1919-ben. De

8 bá; ünnepeltünk később is Hol «* vonulók01kórusban^*éltették^

a szabadságot

nyászokból megalakult a erdőben, az akácosokban, hol elviéin n?ót ~ munkásszázad, s az első sza- kis csoportokban lakásokon. “ Vörös" Hadsereget"

kasz élén, annak parancsno- Én> akiP1918_tól tagja vagyok ilyenvig mJuTe^e.ie

.ionos. a szakszervezetnek, mindig -----kaként ott áll Zsivera János. _ __________________ ______

A szlovákiai bújdosás, az itt- megszerveztem a munkásosz- honi kilakoltatás, a munká- tály ünnepének méltó megün'

körülményei között is... De

ból való elbocsátás, a rendőr' ségi letartóztatás, a bányá' szók és vasasok összefogása beszéljünk 1945-ről, elválaszthatatlan Zsivera János életétől.

— Aztán jött az új, a felmég nem volt... Délután, a gyűlés után megleptük az er- , , dőket, az akácosokat. Még népléset. Az illegalitás nehéz egy kls sör is előkerült. ViEmlékei között kutat. — Állandó

szabadulás. Sok-sok emlék voltam a szovjet parancsnokfűz mindjárt az első napok- Sággal. A parancsnokkal, akidáman, boldogan ünnepeltünk itt Salgótarjánban. Tudtuk, _____ hogy az urak többé már nem

j

öhetnek vissza. Valóra vált, kapcsolatban ^ már 1919_ben meg akar_

tunk valósítani...

hoz is. Amikor a felszabadító nek az szovjet csapatok Salgótarján- városát,

Harminc év telt e! azóta. A felszabadulás óta most haröccse vette be Bécs Arról beszéltünk:

ba érkeztek, este tíz óra kö- mernénk-e vállalni ezt az mincadszor vesz részt a márül az üveggyári hídnál ak- utat. Aztán eszébe jutott, jus elsejei ünnepségen. Ott

nára futott egy harckocsi. Az hogy másnap május elseje ^ majd a veteránok számára olajvezetékét lesz. Azt mondta: látja még fenntartott helyen. Onnét né- E nélkül pe- o az öccsét, itt marad, res^t zi a ma ifjúságát, a ma emdig üzemképtelen a harcko- vesz az ünnepségen. Engem bérét. S vidám lesz ez a máakna a motor, szakította szét.

jus elseje is, olyan, mint haréjszakára behívtak az acél- _________ ____

m

eg. gyárba, ott dolgoztam, egész nunc évvel ezelőtt volt. pán- éjjel, hogy induljon a termelés. Reggel úgy hozták be a

Somogyvári László

Évfordulók. emlékek

— Csilla, a lányom — a

kisebbik gyerek — május elsején, lesz tízéves. A fiam. áld három évvel idősebb, azon a május elsején azért nyafogott hogy kerítsünk neki az apjával egy zászlót Untam a nyű- gösködését gondoltam elmegyek zászlóért, hogy amikor felvonulunk, legyen mit lobogtatnia Pistinek. Délelőtt tízkor mégsem a felvonuláson, hanem a kórházban voltam, s egy félórán belül megszületett a kislány.

A véletlenek egybeesése. Vagy talán nem a véletleneké? A többi esemény ugyanis, ami a mostani ünnephez kapcsolódik, már nem véletlen, hanem nagyon kemény munka eredménye. Kelecsé- nyi Istvánnénak ez az év bizonyára ugyanolyan emlékezetes marad, mint a tíz évvel ezelőtti.

— Azt hiszem, soha. senkinek nem fogom tudni elmesélni. milyen érzés állni a többiekkel a díszteremben, az ember egyszer csak hallja a saját nevét, a megyei tanács elnöke pedig átadja a Munka Érdemrend ezüst fokozata kitüntetést Ez április harmadikén történt a május elsejét pedig úgy ünnepelhetjük közösen. hogy elnyertük a Kiváló Telephely címet.

Ez a Kiváló Telephely pedig a megyei Textilipari Vállalat balassagyarmati üzemrésze. Kelecsényiné. aki 1968 óta brigádvezető. 12 esztendeje dolgozik a vállalatnál.

— A Fémipari Vállalattól jöttem át ide, a férjem viszont még mindig ott dolgozik mint öntő. Annak idején nehéz volt bekerülni ide. annál is inkább, mert kevés volt a női munkást foglalkoztató üzem. Nos, nekem mégis sikerült munkát kapnom, gépen dolgoztam akkor is. azóta is. Normában dolgozunk, lazsálni bizony nem lehet. De annak, aki szereti a munkáját ’ és gyakorlata is van már az egyforma mozdulatok gyors elvégzésében — viszonyítva magas a fizetése. Én háromezer forintot keresek havonta, persze ezzel honorálják a brigádvezetői tevékenységemet is.

Annál is inkább így kell lennie, mert mint briaádve- zető is megállja a helvét Brigádja most nyerte el az ezüstkoszorús jelvényt Ez a kitüntető cím ugyancsak május elsejéhez kapcsolódik.

— Persze, azt sem szabad elfelejtenünk, hogy a vállalatvezetők mindenben a segítségükre vannak. A legfontosabb annak biztosítása, hogy folyamatosan menjen a munka. Hiszen normát teljesíteni, vagy túlteljesíteni — és keresni — csak igy lehet Hogy a vezetők segítenek, azt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy egy másik brigád. a Tyeres’kova. most kan aranykoszorús jelvényt. Tehát korántsem egyetlen briaádve- zetőn múlik a jó eredmény, hanem függ elsősorban a brigádtagok jó együttműködésétől. és természetesen feletteseink segítökészségétől.

A május elsejét együtt ünnepli a brigád. Máskor is csinálnak maguknak közös programot; egy mozilátogatást, vagy egy kirándulást, de a közös felvonulás mégiscsak más lesz.

— Egyenblúzt szeretnénk magunknak varrni, s ha lesz. aki kiszabja ezeket, a meg- varrás már nem nrobléma. A közös munka összehangolásában eljutottunk már odáig, hogy nem okoz gondot hasonló feladatok megoldása. Ha társadalmi munkáról van szó. szívesein vállalja mindegyikünk. Nem akarók dicsekedni. de a régebben itt dolgozóknak nagy szelepük van abban, hogy a fiatalok — egykét esettől eltekintve — gyorsan beilleszkednek közénk, megtalálják a helyüket nálunk. Remélem, ezt nemcsak mi érezzük így. hanem maguk a fiatalok is.

Ilyen asszony hát a Munka Érdemrend kitüntetettje. Most mosolyog. búcsúzik, visszamegy a gép mellé, mert a norma nem engedi senkinek a „lógást”. Eltelt már pár esztendő azóta, hogy 14 éves korában dolgozni kezdett, azután Budapestért keresett munkát, s hogy végül a férjével együtt — aki kecskeméti — itt telepedtek le a szülővárosában. Azt mondta a beszélgetés eleién, hogy hiába gondol vissza az elmúlt évekre, nem tudna olyan nagy „tettet” feleleveníteni, ami indokolja ezt a magas kitüntetést. Igaz. hogy volt már Kiváló Dolgozó kétszer is. de szerinte a brigádtagság, a telep valamennyi dolgozója ugyanolyan komolyan veszi a munkát, mint ő maga.

Amikor elment, eszembe jutott, hogy elfelejtettem megkérdezni: ugyan milyen születésnapi ajándékot szán Csillának, most, máius elseiére. amikor a kislány betölti a tizedik esztendejét?

Orosz Júlia

Sötét folyó

Űj filmeket vásároltak

A közelmúltban külföldön járt filmátvételi delegációink új lengyel, jugoszláv és olasz filmeket vásároltak magyarországi forgalmazásra. Poznanban járt film- szakembereink tetszését négy lengyel film nyerte meg.

Bogdan Poréba színes filmje, a „Hubai őrnagy”, Henryk Dobrzanski lengyel őrnagyról szól, aki nem tette le a fegyvert Lengyelország lerohanásakor a fasiszta német hadsereg előtt. A második világháború utolsó és a béke első napjaiban játszódik a „Sötét folyó” — Sylvester Szyszko új színes filmje. A történet azt a zűrzavaros helyzetet ábrázolja, amely a háborút követő hónapok lengyel falujára volt jellemző. Sienkiewicz világhírű regényéből készült kétrészes, színes ifjúsági film, a két testvér afrikai kalandjairól szóló „Sivatagon, pusztaságban”. Roman Zaluski színes filmje, „A titok”, egy özvegyasszony késői csalódásáról szól.

Déli szomszédunk filmgyártását három új alkotásuk képviseli. Mihail Zalie azonos című regényét vitte filmre Radomir Saranovic „A házasság” című alkotásában, amely 1943 első felében játszódó izgalmas partizántörténet. „A rendőrség bezárja a gyűrűt” — ez a címe annak a diverzánstör- ténetnek, amely az ilyen filmek minden kellékével és izgalmával követi végig

egy diverzáns banda leleplezését és felszámolásál öt fiatalemberről szól Alek- sander Djordjevic partizántörténete. Az „öten, akiket leírtak”, a német megszállás idején Belgrádiban játszódik.

Az Olaszországban vásárolt filmek között szerepel Fellini új filmje is, az önéletrajzi ihletésű „Emlékezetem”. A rendező a rá jellemző, szinte történés nélküli, emlékképekre bőm ló képsorokban idézi fel a harmincas évek olasz kisvárosának jellegzetes hangulatát, típusait Visconti francia koprodukcióban készítette új filmjét, a „Ludwig” című alkotást, amely II. Lajos bajor királyról és tragikus sorsáról szól. Mussolini életének utolsó napjait idéri fel Carlo Lozzani filmje, a „Mussolini utolsó napjai”.

„Kenyér és csokoládé” — ez a címe Franco Brusati filmjének, amelyben egy olasz vendégmunkás „iga--i svájcivá” akar átalakulni. Az alvilágban is tisztelt Rizzo felügyelő nehéz helyzetbe jut „A Piedome, a zsaru” című filmben, amikor nemcsak az alvilággal, hanem főnökével is összetűzésbe kerül. Nanni Loy filmje, a „Rendet csinálok Amerikában és visszajövök”, az Egyesült Államokról szól. Egy lombardiai kistisztviselő New Yorkba érkezik hivatalos útra: kalandjai, találkozásai jó alkalmat adtak a rendezőnek, hogy a tragiko- mikum eszközeivel szóljon Amerikáról.

[" NÖGRÁD — 1974. május 1^ szerda