Nógrád. 1974. május (30. évfolyam. 100-125. szám)

1974-05-04 / 102. szám

Tanulási formák, kedvezmények Megkezdődik a jelentkezés a dolgozók esti általános KüllönWVz» stotiBiztiikaik, Pet- n béresek szerint viscaonyiliag jelentős azoknak, a száma, akik az áilttaaánxw iskola nyol­cadik. osatályanak elvégzése előtt, csupán. 4—5 osztály vizsgáit magúk mögött tudiva állnak műm kába. Miután az általános iskola adta alap­művel,tseg nümderutajta to­vábbi művelődés, általiáino», szakmai ék politikát képzés alapja, az állaim fokozott gomdot fordít a munka mel­letti tanulás megszervezésére, a tanulási kedv felkeltésére, különböző kedvezmények biz­tosítására. Milyen lehetősé­giek kínálkoznak — munka- viszony mellett — az általá­nos iskolai végzettség meg­szerzésére? — énről tájékozó­dott a Művélődésűgyii MÜníe*- térturnlbam. Féhér Péter, az MTI főmunikatársa. Elmondották, hogy azoknak a dolgozóknak, akik az álta­lános iskola négy altsó osztá­lyát elvégezték — s vállal­koznak area, hogy a tananyag jelentős részét egyéni tanulás útján elsajátítják — rövidí­tett idejű tanfolyamokat szerveznek az ötödik-hatodik a hetedik és a nyolcadik osz­tály elvégzésére. Az oktatás ,-ideje mindhárom, osztályban! 16 hét, hetenként egy tanítási és egy konzultációs nap van. A tanítási órákon a pedagó­gusok az előirt tantervi anyagot ismertetik, magya­rázzák, a- konzultációs órákon pedig a hallgatók igényeinek megfelelően tisztázzák a meg nem értett anyagrészeket. Csupán a> tanítási órák láto­gatása kötelező, osztályonként munden tantárgyból egy be­számoló és egy vizsga van. A tanfolyam rövidített ideje le­hetővé teszi, hogy egy-egy jelentkező tíz hónap alatt, összesen 320 órában — az égvén! tanulásira képesek pe­dig mindössze 100 órás láto­gatási kötelezettséggel — el­végezzenek két á'litalámos is­kolai osztályt, például a he­tediket és a nyolcadikat. A Mai t 22.00: Isten hozta, őrnagy úr! Magyar film a Fábri Zoltán életművét bemutató leievíziósorozatból. A film Örkény István Tóték című kisregényéből készült, amely­nek színpadi változatát is nagy siker kísérte, két tucat­nál is több ország színpadán aratott már sikert. A fiiim- ben Fábri elsősorban a gro­teszk elemeknek adott hang­iskoláiba tanfolyamokra a 20. életévü­ket betöltött dolgozók jelent­kezhetnek, ha azonban az ok­tatás a munkások továbbkép­zéséhez kapcsolódik, vagy az adott; területen esti, levelező tagozat nem működik, a tan­folyamra a 16. életévüket be­töltötték is felvehetők. Je­lentkezni lehet a lakó- vagy munkahelyhez legközelebb eső dolgozók általános iskolá­jában, vagy az üzem, válla­lat személyzeti osztályén má­jus 15—június 10. között, il­letőleg a tanfolyam kezdetét megelőzően három héttel. A dolgozók általános isko­láinak esti tagozatán — rend­szeres iskolába járás esetén — beszámolók és vizsga nél­kül megszerezhető az általá­nos iskolai végzettség. Ennek is három osztálya van: az ötödik-hatodik, a hetedik, il­letve a nyolcadik. Az oktatás időtartalma mindhárom osz­tályban 32 hét, mezőgazdasá­gi területeken kevesebb, csu­pán hat hónaip. A tanítási órákat — hetente két napon — munkaidő után tartják, s ezeken a részvétel kötelező. A jelentkezők a tananyag je­lentős részét az órákon sajá­títják el. tudásuk értékelése az 1974/75-ös tanévtől első­sorban a tanítási órákon tör­ténik. Jelentkezni erre a ta­gozatra is a dolgozóik általá­nos iskolájában, valamint az üzem, a vállalat személyzeti osztályán lehet szántén má­jus 15. ési június 10, között, illetőleg augusztus utolsó he­tében és szeptember második hétéiben. (Mezőgazdasági te­rületeken Októberben.) Azoknak, akiknek munká­ja nem teszi lehetővé, hogy hetente kétezer részt vegye­nek az esti foglalkozásokon, illetve azoknak, akik a tan­anyagot egyéni úton is fel tudják dolgozni, levelező ta­gozatot Szerveznek, ugyan­csak három (ötödik-hatodik, hetedik, illetve nyolcadik) osztályban. A szorgalmi idő 32 hét, hetemként egy kon­é v é a j á n I a súlyt. A cselekmény a szol­gálóik űség mechanizmusát láttatja: a kis mátraaljai he­gyi faluba egyenesen a front­ról érkezik az idegbeteg őr­nagy, aki egyik katonája szü­leinél szándékozik kipihenni a front szörnyűségeit. A íijúk életéért aggódó szülők óriási kegynek és szerencsének tart­ják az őrnagy vendégeskedé­sét és készségesen kiszolgál­aUltácnós nappal. amelyen azonban, nem kötelező a rész­vétéi. A hallgatók a szorgal­mi időben osztályonként minden tantárgyból beszá­molnak, vizsgát tesznek. Je­lentkezni május 15—június 10. között, iltetőiieg augusztus utolsó hetében, szeptember első és második hetében le­het. Az általános iskola 1—4. osztályának elvégzésére az alapismereti tanfolyamok szolgálnak. óraszámuk — négy hónap alatt — 130. Az alapismereti tanfolyamokra augusztus 26-től a dolgozók általános iskolájában, illetve az üzemek, vállalatok sze­mélyzeti osztályán lehet je­lentkezni. Mód van egyéni tanulásra is: a 16. életevüket betöltött dolgozók az általános iskola bármelyik osztályából — a dolgozók általános Iskolájá­nak tananyaga alapján — osztályozó vizsgáit tehetnek. Vizsgaidőszakok: január, jú- nius és szeptember. Vizsgára a lakó- vagy munkahelyhez legközelebb eső dolgozóik ál­talános iskolájában lehet je­lentkezni, egy hónappal a vizsgaidőszak kezdete előtt. Miilyen kedvezmények Ille­tik meg a továbbtanulókat? A Munka Törvénykönyve. Il­letve a munkaügyi miniszter rendelete alapján az oktatási intézményekben továbbta­nulók számára tanévenként három munkanap tanulmányi szabadságot kell adni, s erre az időre a ^munkástanuló­kat” atlagkereset-térítés illeti meg. A felsorolt tanfolyamo­kon, különböző tagozatokon való részvétel díjtalan. Az a dolgozó, aki Oktatási! intéz­ményben. tanul tovább, nem foglalkoztatható olyan mun­kaidő-beosztásban, nem. köte­lezhető olyan méretű éjszakai munkára és túlim,unkára, amely akadályozza a felké­szülésben, a kötelező foglal­kozásokon es vizsgákon való részvételben. (MTI) tunk ják eszelős rigolyáit. Ezek egyike az értelmetlen doboz- készítés, ami az őrnagy má­niájává fajul és Tőtök —, hogy ne sértsék az őrnagyot — ájulásiig kénytelenek csi­nálni. Méghozzá éjszaka. A Sitim vége Tót lázadása. A főszerepeket Latinoviits Zol­tán, Sinkovits Imre. Fónay Márta és Venczeá Vena ala­kítják. László Lajos: Uránbányászok RÉSZLETEK <4 GONDOLAT KIADÓNÁL AZ IDEI KÖNYVHÉTRE MEGJELENŐ RIPORT KÖNYVBŐL 15. — A szikla rápattant a sze­memre. Fél évig táppénzen voltam. Utána leszálltam még, de már nem ment a munka. Alig tudtam elérni, azt, amit azelőtt könnyen megcsináltam. Már nem vol­tam a régi. — Milyen volt a régi vá­gathajtó? — Milyen. .. ?! Maga azt nem hiszi el. Maga azt nem tudja elképzelni. Én elmen­tem hétfőn hajnalban a bá­nyába, és csak a hét közepén, szerdán mentem haza. Mű­szak után ott maradtam, egy­et pihentem, aztán folytattam a munkát, csináltuk az ácso- latot, a biztosítást, készítet­tük elő a gépet. Maga el sem tudja képzelni, és meg sem értheti, mit kínlódtam én az emberekkel. Főleg az ércbá­nyánál, hogy elfogadják a gé­pet. Amikor az első rakodó­gép megérkezett, kijelentet­ték, nem értenek hozzá. Mon­dom, megtanítlak bennete­ket. Nem, őnekik a lapát kell. ők bírják, a gép elveszi tő­lük a teljesítményt. Vége- hossza nem volt a vitáknak. Nem is tudtam megtanítani lent a gép kezelését, akkor a napszinten kísérleteztünk. És közben győzködtünk. Elma­gyaráztam, hogy a gép elveszi tőlük a nehéz munkát, de a bért nem, mert olyan teljesít­ményt méreteznek hozzá, ami tisztességes keresetet nyújt, persze, ha a muki nem alszik. Dehát a lapáttal se aludha­tott. Harmincöt kllónyl követ jelentett egy lapát, ha ráhúz­ták a kapával... Mert abba a köbe senki se nyomja bele a lapátot. — Mondták is, na maga a vaságyat ölelgeti a felesége helyett meg a fúrószárat. Nem törődtem velük. Akkor egy cél volt előttem: megmu­tatni, hogy a kőben, a sziklá­ban is lehet gyorsan fúrni. Szerencsére jött egy új üzemvezető, aki felkarolta a törekvésemet, mert a régi se tette, se vette a dolgokat. El is maradt a vállalat az exporttal. Hanem az új veze­tő azt mondta: „Maga ment meg minket a gyalázattól”. És akkor én olyan sokat dol­goztam, és olyan sokat keres­tem, hogy magam sem hi­szem el. Tizenkét órát a bá­nyában. utána a napszinten. Alig1 pihentem. Egy havi bé­rem 14 ezer forint volt. És akkor hagyott el az első fe­leségem. A két lányt is ma­gával vitte, a szüleihez. — Nem volt közöttünk kü­lönösebb ellentét. Csak azt nem szerette, hogy alig já­rok haza. Lehet, hogy nő­ügyeket is sejtett mögötte, de ezt soha se említette. Nem tartóztattam, bár meglepett a dolog. Egyrészt azért, meri sohase értett meg engem. Nem érdekelték a vágyaim, a munkám, csak azt nézte, mennyi pénzt viszek haza, és már számítgatta, ebből 4 NÓGRÁD — 1974. május 4,, szombat Szombat esti muzsika Hagyományos hangverse­nyüket ezúttal április utolsó szombatján tartották meg a Salgótarjáni Állami Zeneis­kola művésztanárai. Egy zeneiskolai növendék számára felemelő élmény, ha tanárát látja-hallja a színpa­don, azt az embert, aki a koncertpódiumon mindazt feleleveníti, amit az órán bemutat, vagy szóban meg­fogalmaz. A növendék az órán hallottakhoz igazítja a színpadi teljesítményt, ösz- szehasonlítja a kétféle talál­kozás minőségét, magatartás- normákat értékel és zenei felkészültségének megfelelő­en alkot véleményt. Tanárát hallgatva újabb ösztönzést kap a gyermek, s az élménv hatása — párosulva egyéb zenei események hatásával — tovább viszi azon az úton, ahol megszerezheti és tovább gyarapíthatja a Kodály ál­tal oly találón és praktiku­san megfogalmazott „jó ze- nészség kellékeit”: „1. ki­művelt hallas. 2. kiművelt értelem, 3. kiművelt szív, 4. kiművelt kéz” pedagógiája, így válik elérhetővé, ez az a találkozási pont, ahol növen­dék és tanár gondolkodása azonosul és további ered­ményekre serkent. A tanári hangversenyek — ki nem mondott — visszaté­rő témája a fenti kis eszme- futtatás. Kísérője, mert a pódiumon szereplők — bár avatott mesterei hangszerük­nek — mégsem gyakorlott „Mátyás király udvarában 1489” a tv-ben. (Május 4. szombat, 21.25) azt veszek, amabból azt. Meg az igazság az, hogy akkor már ismertem a mostani felesége­met. Az üzem éttermében dolgozott. Néha, ebéd közben, mikor az asztalra tette ne­kem az ételt, elbeszélgettünk. Az első feleségem nem járt rosszul anyagilag, amíg a lá­nyok kiskorúak voltak, több pénzt adtam nekik, mint amit a törvény előírt. A má­sodik asszony nem akadályo­zott ebben. Becsült engem a munkámért. Tetszett neki, hogy ismernek, becsülnek, tisztelnek az emberek, hogy képviselő vagyok, és hogy dolgozok a közügyekért... Kopogás nélkül nyitják az ajtót. A kislánya jön, s mindjárt szalad is az apjá­hoz.. — Itt van egy katona... — Katona. . .?! — Igen, kint vár az elő­szobában, veled akar beszél­ni. .. A nyugdíjas felém biccent, és kimegy. Az ajtó nyitva marad. Katonatiszt kezel a bányásszal. A kislány apjá­ba csimpaszkodik, és figyel. Nehány szófoszlány hozzám is eljut. — Hová is kellene men­nem? — A lakáselosztó társadal­mi .bizottság tartaná ülését, meghívjuk... A bányász szabadkozik. (Folytatás a 2. oldalon) előadók: elsődleges feladatuk az oktatás, s csak másodsor­ban előadóművészek. A taní­tás mellett nem jut mindig idő a mindennapos gyakor­lásra. A meglevő felkészült­ség mellett végül is a pódi­umbiztonság hiánya állítja össze a tanári koncertek mű­sorát. Ezért hallhatók ritkán nagylélekzetű szonáták, hang­zanak el háromtételes igé­nyes versenyművek. Ebből a kettősségből adó­dik aztán, hogy csak az lép fel, akinek van valami a tarsolyában, aki nem az elő­adás előtti napon tanulja meg a művét. Felelősségtel­jesek a tanári hangversenyek, mert sokak számára ezek jelentik — zenét tanuló gyer­mekük révén — az egyedüli koncertélményt. Ezek a prog­ramok — akárcsak a mosta­ni salgótarjáni műsor is — zenetörténeti keresztmetsze­tet nyújtanak, segítenek tá­jékozódni a zeneirodalom gazdag kincsesházában. A szombat esti hangver­seny fő erénye a stílusbizton­ság volt. A hangverseny köz­reműködői csaknem hibátla­nul szólaltatták meg az el­hangzott műveket. Gondolunk itt a bevezetőül elhangzott Bach-műre, a d-moll, kettős- verseny első tételére. (I. he­gedű Füzes Zsgimond, II. he­gedű Virág László, zongora Virág Lászlóné.) Meggyőző volt a Bach e-moll szonáta lassú tételének előadása (fu­vola Kmetty József né, gor­Életritmusuhkat, kapcsola­taink kialakítását, végső soron az egyéniségünket is megha­tározza, tudunk-e kikapcsolód­ni, pihenni, hasznosan tolt- jük-e a szabad idő szűkre sza­bott óráit. Ezt tudjuk, mégis, ritka pillanatban gondoljuk végig — nincs rá időnk. .. Az ember érdeklődési köre, mű­velődési igényei, az élet- és munkakörülményei, családjá­nak összetétele, sőt nagysága is döntő lehet a szabad idő eltöltése szempontjából. Ilyen, és ezekhez hasonló kérdések­ről beszélt a napokban a Salgótarjáni Kohászati Üze­mek egyik gyárrészlegében Fe- rencz Imre, a városi művelődés- ügyi osztály vezetője. A to­vábbgondolásra érdemes, vitát indító előadás után a KSZGY központi műhelyében folyta­tódott a beszélgetés. Esti séta és a subázás Sipos László húsz év körü­li fiatalember. A géplakatos­szakvizsga után az érettségit szeretné megszerezni, így a szabad időről rögtön a tanulás jut eszébe. — Hetente háromszor, ked­den, csütörtökön és pénteken maradok bent. Csütörtökön, amikor fél nyolckor hazaérek Somoskőújfaluba, legtöbb­ször a Hat-Man együttes klub­jába visz az utam. Jó KISZ- élet van nálunk a faluban, el­jutunk kirándulásra, foci­zunk. Tovább bővülnének a szórakozási és sportolási lehe­tőségek, ha sikerül az ifjúsági park kialakítása. A tanács is segít ebben. Hogy jól töltöm-e a szabad • időmet? Nagy részét a tanuló? uralja. Gyűjtögetem a köny­veket, kívánom, hogy már több idő jusson rájuk is. Van valami, amiről ritkán mondok le: esténként szeretek átsétál­ni Somosról Eresztvénybe és vissza. A gyaloglás, a kör­nyék csöndje mindig meg­nyugtat, a séta után frissnek érzem magam. v A zajos lakatosműhelyből kilépve a csönd frissít fel, az jelent igazi kikapcsolódást. Erről vallottak Ullman Jó­zsef szavai is. — Talán különös hobby, furcsálható elfoglaltság egy géplakatosnak, de én otthon nagyon szívesen subázom es­ténként. Higgye el, pihentet, örömet okoz. Ehhez hozzá kell tennem azt is, hogy egv éve vagyok nős. saját lakásunk még nincs, és elég messze ér­zem azt az időt, amikor lesz: anyagilag is jól jön, hogy ol­csóbban hozzájutunk így egy- egy darabhoz. Egyébként há­rom délutánom betáblázott donka Farkas Erzsébet, zon­gora Virág Lászlóné.). A koncert legnagyobb élményét Péceli István klarinét) átéka és Guthy Éva énekszáma je­lentette. Péceli Dimler B- dúr versenyművének harma­dik tételét játszotta elsőran­gú muzikalitással. Zongorán Péceli lstv’ánné kísért. Guthy Éva Oscar áriáját énekelte Verdi Álarcosbál című ope­rájából. (Zongorán Molnár Zsoltné működött közre.) Hangja árnyaltabb lett, zenei formálókészsége gazdagodott. Boccherini Rondóját Farkas Erzsébet adta elő gordonkán Péceli István zongorakísére­tével. Karakteres volt Haydn magyaros rondójának előadá­sa a G-dur trióból, akárcsak Paganini Két szonatinájának és Bartók Román táncok cí­mű művének megszólaltatá­sa. Az előbbit Füzes Zsig- mond, az utóbbit Torják Vil­mos játszotta hegedűn. Mind­kétszer Virág Lászlóné kí­sért zongorán — elsőrendűen. A hangversenyt a minősí­tőversenyre készülő salgótar­jáni Pedagógus Kórus műso­ra zárta. A Dowland- és De- bussy-mű előadása halvá­nyabban sikerült. Udvardi László és Bárdos Lajos egy- egy művének megszólaltatá­sán érződött, hogy komolyan készülnek a versenyre. Szo- kolay Sándor Miniatűrkantá­táját azonban már teljes szépségében adta elő a kórus Virág László vezetésével. (M) minden héten nekem is: teni­szezni járok. Gyönyörű sport, ugye? Sajnos, kevesen va­gyunk, és a támogatás se túl nagy. Jó lenne pedig vissza­kerülni az NB Ill-ba! Mióta nős vagyok, azóta egy új program is belépett az éle­tembe: a feleségem családjá­ban jobban tartják a rokoni kapcsolatokat, összejövünk néha egy kis beszélgetésre. Ha már jó az idő, motorozni já­runk. Ügy érzem, a lehetőse­gekhez mérve jól töltöm a szabad időmet. Bár lenne több belőle! Hobby és mtilékjövt­delem Győré Mihály komfortos, kétszobás családi ' házat épít. Ezért kell másodállásban is dolgoznia (a lakatos szakmá­ban váltott iparengedélyt), ezért jó, hogy a kezdetben csak kedvtelésként űzött nyúl- tenyésztée, méheszkedés már pénzt is hoz a házhoz. De mindez felemészti a pihenés­re, szórakozásra szánható idői. A társadalmi kérdések iránt érdeklődő, olvasni szerető ember vajon nem sajnálja ezeket az órákat? Megéri úgy is, , hogy közben saját magáin kevés ideje marad? — A végcélom: szeretnék megnősülni, ezért is építke­zem. Nem vagyok már húsz­éves, voltam már házasember is. A boldog családi élethez nem a lakás hiányzott, az igaz. hanem a gyerek! Sze­retném, ha ez a házasság tel­jesebb életet adna; gyerekne­velésre, önképzésre akarom fordítani később a szabad Időt — Ha nagyon akarnék, ak­kor sem tarthatnék galambo­kat, vagy kutyát, nem metsz­hetnék gyümölcsfákat a sza­bad időmben, mert egy Arany János utcai bérházban lakom. De túl sok időt a házban sem töltök — nehéz elviselni, hogy a lakók egy része űgv viselkedik, mintha kertes fa­lusi házban élne: csattognak a fapapucsok, csapódnak az ajtók... A zajból jut elég munka közben, így szíveseb­ben vagyok házon kívül — kapcsolódott be Godó Gyula. — Járok egv kislánnyal, gyakran megyünk moziba", a bátyám családjával közösen kirándulni. Ha esténként mégis otthon vagyok, sokat beszélgetünk apámmal, ö is szakember, jól összeválogatott szakkönyvtárunk van. Ösklntéh mondom, hogy sokat köszönhetek a szüleimnek: már gyerekkoromban elszok­tam attól, hogy unatkozom. Annál rosszabbat el setn tu­dok képzelni. Vélemények a szabad időről, pihenésről

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom