Nógrád. 1974. május (30. évfolyam. 100-125. szám)
1974-05-29 / 123. szám
Balassagyarmati példa Asszonyok az iskolapadban Koza Károlyné Balassagyarmat. Kossuth Lajos utca 1. szám. Csendes az udvar. A nyitott ablakon gyenge zsongás hallatszik ki. A pártiskolán egyéni tanulás van. A huszonhat asszony és lány már az utolsó órákat tölti a pártiskolán, pénteken a záró. foglalkozásra is sor kerül. — Ennek a pártiskolának több érdekessége van — kezdi a beszélgetést Guth József, a tanfolyam vezetője. — Az egyik az. hogy a huszonhat hallgató valamennyi asszony, illetve lány. Öt- hónapot vállaltak, öt hónapot töltöttek el itt az úgynevezett bentlakásos iskolán. Természetesen az úgy volt bentlakásos, hogy reggel nyolc órától, ebédszünettel, délután három óráig történt a foglalkozás. Rengeteg előnye yolt. Eddig Balassagyarmatról évente öt-hat elvtársunkat tudtuk öt hónapos pártiskolára beiskolázni, most egyszerre huszonhatan végezték el tanulmányaikat. Rendszeresen tanultak, nem szakadtak el a családtól... Megtudom, hogy a 2(j hallgató közül 14 munkásasszony, kilenc alkalmazott és három értelmiségi dolgozó. Közülük 21 asszony. A férj. a gyermeknevelés mellett vállalták a politikai továbbképzést. És még valamit. A hallgatók közül kettő főiskolai. 10 középiskolai végzettséggel rendelkezik. 14-nek van általános iskolája. Az viszont me^nt nagyszerű, hogy húsz hallgatónak van különböző társadalmi funkciója. — Tematikánk egyébként teljesen azonos az öthónapos bentlakásos pártiskolai anyaggal. Négy témát dolgoztunk fel. Munkásmozgalom, gazdaságpolitika. filozófia, vezetés- elmélet. párténítés szerepelt az öt hónap alatt előadásaink között. Az öthónapos anyagból kijegyzeteltem néhány témát. A marxizmus—leniniz- mus tanulmányozásához szükséges alapfogalmakkal kezdték. A hazai témák között szerepel a szocializmus alapjainak lerakása hazánkban, vagy a nemzeti jövedelem, a párt nőpolitikája, a párt művelődéspolitikája. vagy a népesedéspolitikai határozat. Az előadás után konzultációt folytattak a kommunista erkölcs kialakulásáról és más fontos témáról. — Az indulás talán nehéz volt a hallgatóknak. A ba- rátkozás, az ismerkedés gyorsan megtörtént, s egy nagyszerű kis kollektíva kovácso- lódott össze. Ez aztán a tanulás eredményeiben is megmutatkozott — mondja Guth József. Feltétlen el kell itt mondani azt is. hogy a hallgatók nagyobbik része olyan, aki nem tudná, éppen családi okok miatt, a salgótarjáni Fodor Imréné tanulást vállalni. Itt pedig becsülettel végigtanulták az öt hónapot. Kis szünet következik. Közben megszólal a lemezjátszó, mások tollaslabdáznak. A tanulás mellett más élmények is felelevenednek. Az a tanulmányi út, amelyet egy alkalommal Salgótarjánba, egyszer pedig Csepelre szerveztek. Salgótarjánban ellátogattak a munkásmozgalmi és a bányamúzeumba, megtekintették az üveggyárat, de elmentek Karancsberénybe is a múzeumba. A Csepeli Vas- és Fémmű pártbizottságán a nőpolitikái határozat gyakorlati végrehajtásáról győződhettek meg, üzemlátogatás, filmvetítés, este pedig színház szerepelt a programban. Három hallgatóval váltottunk szót. Arról beszélgettünk: mit jelent számunkra a pártiskolán eltöltött öt hónap. Koza Károlyné fizikai munkás a Budapesti Finomkötöttárugyár balassagyarmati üzemében. — A munka mellett nem ment a tanulás. Ez a megoldás nagyon jó. Szívesen vállaltam az öt hónapot. Úgy érzem, sokat tanultam. Gyarapodott elméleti tudásom, s most azon a sor. hogy az itt tanultakat a gyakorlatban is jól alkalmazzuk. Ügy érzem, eddig csak ösztönösen végeztem a politikai munkám, most már elméletileg is megalapozott lesz a tevékenységem ... Fodor Imrénét — aki vezető óvónő Balassagyarmaton — is megkérdeztük. Ö így válaszolt. — Tagja vagyok a pedagógus csúcsvezetőségnek. Örülök ennek az öt hónapnak. Mint vezető óvónőnek a vezetéselmélet volt az. ami a legtöbbet jelentette számomra. Csatlakozom a többi véleményhez. most már a gyakorlati munkán a sor. A szakmai tevékenység mellett véleményem szerint is ma már követelmény a politikai képzettség. Úgy vélem, ez az öt hónap csak a kezdet, feltétlen folytatni kell a tanulást. A ruhaipari szövetkezetnél alapszervezeti párttitkár Guth Vera. — Számomra rendkívül sokat jelentett ez az öt hónap. Két éve. hogy tagja vagyok a pártnak, most pedig alapszervezeti titkár is lettem. Ez az iskola sokat segít a munkámban. Eddig úgv végeztem a munkám, amit ellestem másoktól. Most céltudatosabb lesz az. Betegek a szüleim. Ez a helvben tanulás viszont nem okozott semmi családi problémát... Beszámolásra készülnek a hallgatók. Asszonyok, lányok, akik öt hónapig ültek a pádba. s tanultak. Huszonhatan kezdték ezelőtt öt hónappal, huszonhatan be is fejezik tanulmányaikat a balassagyarmati öthónapos pártiskolán. Guth Vera Fotó: Kulcsár József Most már valamennyien ázt' várják, hogy visszatérjenek munkahelyükre, s ki-ki a maga területén gyümölcsöztesse az itt tanultakat. Somogyvári László KOSUIOGSIEÍB ZOLTAna (1023—1974) ííJSfJ Mély megrendüléssel és fájdalommal tudatjuk, hogy nagy türelemmel viselt, hosz- szan tartó, súlyos betegség után május 28- án elhunyt Komócsin Zoltán elvtárs, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának, Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, a Népszabadság szerkesztő bizottságának vezetője, országgyűlési képviselő, az országgyűlés külügyi bizottságának elnöke, pártunk és a magyar forradalmi munkás- mozgalom régi, kiemelkedő harcosa, a nemzetközi kommunista mozgalom ismért személyisége. t Komócsin Zoltán eivtárs temetése június 1-én, szombaton 14 órakor lesz a Mező Imre úti temető Munkásmozgalmi Panteonjában. Az elhunyt harcostársai, munkatársai, elvtársai és tisztelői 13 órától róhatják le kegyeletüket a ravatalnál. Budapest, 1974. május 28. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága A Népszabadság szerkesztő bizottsága A Magyar Népköztársaság országgyűlése Komócsin Zoltán elvtárs életrajza 1923. április 18-án, Felsögal- lán született, munkáscsaládból. Életének nagy részét Szegeden töltötte, ott végezte iskoláit, tanult szakmát és kapcsolódott be a munkásmozgalomba. 1944-ig mezőgazdasági napszámos, alkalmi munkás, inas, végül kereskedelmi alkalmazott volt. A felszabadulástól halála napjáig különböző pártfunkciókat töltött be. 1938 óta volt tagja a pártnak; ugyanettől az évtől vett részt a munkásmozgalomban. 1944—1948 között Szegeden tevékenykedett mint pártfunkcionárius. Kiemelkedő szerepet játszott a kommunista ifjúsági mozgalom szervezésében. Szegeden már az illegalitás éveiben az ifjúsági mozgalomban tevékenykedett. Egyik alapítója volt Szegeden a Kommunista Ifjúmunkás Szövetségnek, majd a MADISZ-nak. 1948- ban rövid ideig a párt Központi Vezetősége titkárságának munkatársa volt, majd 1948—1949 között a Vas megyei pártbizottság titkáraként tevékenykedett. 1949 és 1950 között ismét a Központi Vezetőség apparátusában dolgozott mint az agitációs osztály helyettes vezetője. Közben a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága mellett működő főiskola hallgatója lett, újságírói képesítést szerzett; majd 1953-tól 1956. februárjáig ismét a Központi Vezetőségben dolgozott, előbb az agitációs és propagandaosztály helyettes vezetőjeként, majd vezetőjeként. 1956. februárjától 1957. márciusáig a Hajdú-Bihar megyei pártbizottság első titkára volt. 1957. áprilisától a KISZ országos szervező bizottságának vezetője, majd központi bizottságának első titkára volt. Ugyan• ebben az évben beválasztották a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságába, s a párt Politikai Bizottságának póttagja lett. 1961— 1965 között a Népszabadság Főszerkesztőjeként tevékenykedett. 1962-től a Politikai Bizottság tagja. 1965-től a Központi Bizottság titkára volt, A Központi Bizottság 1974. március 19—20-i ülésén bízta meg a Népszabadság szerkesztő bizottságának vezetésével. Több alkalommal választották meg ország'"'"'lési képviselőnek 1949-b Vas megyében, 1953-ban Szabolcs megyében, 1958 és 1967 között három alkalommal Csongrád megyében választották képviselőnek, 1971-ben Borsod megye 5. sz. választókörzetében lett országgyűlési képviselő. 1958-tól az országgyűlés honvédelmi’ bizottságának tagja. 1967-től pedig külügyi bizottságának elnöke volt. Kitüntetései: Magyar Nép- köztársaság Érdemrend V. fokozat (1950); Munka Érdemrend (1962); Szocialista Hazáért Érdemrend (1967); Fel- szabadulási jubileumi emlékérem (1970); Lenin-emlékérem (1970). Gépek az emberek támogatására A kormány határozatának megfelelően az idén mintegy 430 000 belkereskedelmi dolgozó munkaideje csökken, amelynek azonban fontos feltétele, hogy ugyanakkor a lakosság bevásárlási körülményei ne lássák kárát e változásnak, sőt gyorsabb, egyszerűbb, korszerűbb legyen a vásárlás. E fontos követelmény teljesítéséhez nyújt segítséget modern hűtőbútorokkal és kereskedelmi gépekkel a műszaki árut értékesítő vállalat, amelynek gazdag választékáról, újdonságairól a Rudas László utcai mintateremben kedden megtartott sajtótájékoztatón számolt be Csáki László vezérigazgató. A belkereskedelmi üzlethálózat felszerelésének korszerűsítését, s a munkiadőcsök- kentés egyik feltételeként a gépesítést az állam is támogatja, az előző két évben ösz- szesen 110, az idén pedig már 150 millió forinttal. A vendéglátóiparban különösen nagy szolgálatot tesz a munkaerőgondok megoldásában, a munkaidő-csökkentés feltételei nelc megteremtésében a legújabb mosogatóberendezés, amely 1 óránként 500— 1000 tányért mos el garantáltan tisztára, és szárazra, s így három-négy dolgozó munkáját végzi el. Az üzlethelyiségek, éttermek, szállodák nagy gondjának, a takarításnak megoldására a MEKOFÉM szövetkezet nyújtott lehetőséget azzal, hogy egy angol licenc alapján az év második felétől már gazdag választékban gyárt korszerű takarítógépeket, egyebek között súroló- és vízfelszedő, szőnyegtisztító és más berendezéseket, amelyeket nemcsak a kereskedelemben, hanem az ország egész* ségügyi és szociális intézményeiben is előnyösen használhatnak. A Belkereskedelmi Minisztérium mintegy tízmillió forint állami támogatást nyújt az élelmiszerüzletek hűtőbútorainak beszerzéséhez, s ez az összeg 800—1000 mélyhűtő felállítását, alkalmazását segíti. Ne szólj szám... Az elmúlt hét végén a Nógrád megyei Mezőgazda-. sági Termékértékesítö és Beszerző Szövetkezeti Közös Vállalat igazgató tanácsa ülést tartott. A Karancs Szálloda mozaiktermében volt minden, ami szem-szájnak ingere — természetesen a jogszabály adta határokig —, cukorkafélék, frissítők kávé, sőt, a legújabb Fecske cigaretta is. Kellemes klímában mondta el szóbeli kiegészítőjét a MÉK igazgatója, rontos és időszerű téma szerepelt napirenden: az idei zöldség- és gyümölcsellátás. A beszámolót követően tanulságos, de a „kívülálló” résztvevő számára kínos csend következett. A harminc egynéhány tsz-elnök, főmezőgazdász, a tagszövetkezetek MÉK igazgató tanácsába delegált képviselői vita helyett mélyen hallgattak. A csendet csupán „unszolásra” néhány üdvözlő hozzászóló törte meg, pedig lelt volna miről beszélniük a zöldségtermelő gazdaságok vezetőinek, mert ez a csend korántsem jelentette, hogy a MÉK és a tagszövetkezetek házatáján minden rendben van. (Erről a megye piacain a legkönnyebb meggyőződni.) A MÉK vezetői jogosan várták, hogy munkájukhoz javaslatokkal, véleményekkel nyújtsanak segítséget az igazgató tanács tagjai. Mindez elmaradt, s nehéz rá magyarázatot kapni. Annál is inkább, mert ezek a tsz- vezetők otthon arról panaszkodnak, hogy a MÉK az átadott termékekről „lefölözi” a hasznot, kapcsolatukon van mit javítani, hogy kevesebb kritika érje a termelőket, felvásárlókat és értékesítőt. Az igazgató tanács tagjai, a termelőszövetkezetek vezetői nem éltek a lehetőséggel. Ügy tűnt, azt tartják szem előtt: ne szólj szám, nem fáj fejem ... Akkor fáj majd igazán a fejük, ha azokkal a problémákkal, melyeket most megelőzhettek volna, a közeljövőben találkoznak. — sz. gy. — AZ EMBERI alkotás ritkán sűrűsödik össze egyetlen nagy tettben. Évek során az egyszerű, dolgos hétköznapok eredményei ezernyi apró mozaikdarabként állnak össze. Így alakul a boldogulást kereső, a közösségért munkálkodó ember élete. Ilyen és ehhez hasonló gondolatok foglalkoztattak, amikor felkerestem Gérecz Jánost, a Nógrád megyei Tanács VB pásztói járási hivatalának elnök- helyettesét. Fontosnak tartani, amit az ember csinál, egyenletes lendülettel vágni neki minden új feladatnak, mindig ugyanabban a szellemben — ez lehetne mottója pályájánál?. Alaptermészetéből fakadóan egyszerűen, őszinte szavakkal beszél életéről, munkájáról. — Nyolcán voltunk testvérek. Azt hiszem, sokan emlékeznek arra, hogy a régi rendszerben a népesebb családok sorsa nem volt irigylésre méltó. A felszabaduláskor tizenhárom éves voltam, testvéreim között a legidősebb. így nagyon fiatalon hozzáedződtem a kemény munkához. 1951-ig a balassagyarmati Magasépítési Vállalatnál segédmunkásként dolgoztam. Majd a földműves- szövetkezeti hálózatba kerülKiváló Népi Ellenőr „Minden szükség tem, 1960-ig mint könyvelő, s járási revizor tevékenykedtem. Ekkor lettem párttag. Gérecz János a párt hívó szavára bekapcsolódott a termelőszövetkezeti munkába. Öt évig tsz-főkönyvelőként, három évig járási főkönyvelőként dolgozott. A párt, az állami szervek bizalmából került 1968-ban a járási tanácshoz elnökhelyettesnek. Azóta ; itt végzi munkáját. Elismerés, megbecsülés övezi. — Talán az én pályám is bizonyítja: lehet fizikai munkásból vezető — mondja eltűnődve. — Ehhez viszont a társadalom ' segítségén túl akaratra, kitartó tanulásra, a család részéről megértésre, esetenként a szórakozásról való lemondásra van szükség. Most is tanulok. A marxista—leninista egyetem politikai gazdaságtan szakosító tagozatán. Nap mint nap a 25 kilométer távolságra levő Egy- házasdengeleg községből jár területen van rá” be munkahelyére. Beosztásából eredően társadalmi megbízásai szélesek. Hogyan bírja kellő energiával? — Szeretem a munkámat — vallja. — A nagy lekötöttség vele jár, de ha valamit kedvvel, felelőséggel végzünk, nem lehet fárasztó. 1962 óta aktív népi ellenőr, a pásztói járási NEB mellett működő pénzügyi szakcsoportnak volt a tagja. 1971-től járási NEB-tag. Az eltelt időszakban számos vizsgálatban részt vett. Ezek közül a legjelentősebbnek a megye közútjairól, a közlekedés helyzetéről végzett vizsgálatot tartja. — Jó érzés volt tapasztalni megállapításaink és javaslataink egy-egy részét a megyei NEB összefoglaló jelentésében. S még inkább azt a tényt, hogy a megyei tanács e témában hozott határozata tartalmazza a problémák jelentős részének megszüntetésére teendő intézkedéseket. Rövid szünet után így folytatja: — A tanácsok és a népi ellenőrzés feladata számos területen azonos, kapcsolódik egymáshoz. Munkámmal összeegyeztethető. Ügy érzem járásunkban a tanácsi vezetők és a NEB között jó és eredményes a kapcsolat. A népi ellenőrzési munka jelentőségéről így beszél: — Véleményem szerint a népgazdaság minden terület I.;! szükség van rá. Nem a felelősségre vonás, hanem az ellenőrzés az elsődleges. Köny- nye-bben orvosolhatók a hibák, ha idejében felhívjuk rá a figyelmet. Nem szépítve. a maga valóságában kell \ megmutatni azokat. Ez gazdasági és közösségi érdek is. GÉRECZ JÁNOS nemrégiben a Kiváló Népi Ellenőr kitüntetést kapta. — Ez a megtiszteltetés, amelyben a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke részesített, érzésem szerint elsősorban' a lelkes kollektíva által elért sikeres munkának szól — mondja beszélgetésünk végén. Adorján László NÓGRÁD — 1974. május 29., szerda i
