Nógrád. 1974. május (30. évfolyam. 100-125. szám)
1974-05-26 / 121. szám
De j táron a zöldségtermesztésért MIT TEHET A KISZ? Miért nem a megyei piacokra ? Munkahelyek, fiatal vándorokkal A termelőszövetkezet tartósítójában Bállá Sándor üzemvezető június közepén kezdődő idényre készül. Karbantartási munkát és Mészáros Ferenc né a végeznek. Szántóföldi zöldségféléktől erre az évre a magyar mezőgazdaság terve 1,5 millió tjnnát irányoz elő, ami 9-10 százalékkal több az 1973. évinél és feltételezi a termőterület 3-4 százalékos növelését. E célkitűzést erősíti, hogy a n -igyüzemi zöldség vetésterületből 25 ezer hektáron való- s j! meg a korszerű gépesí- t^s, s további 5 ezer hektáron a részleges gépesítés feltételei is megteremtődnek. Nógrád megyében nehéz ilyen nagy számokkal „dobálózni”. A zöldségprogramhoz 1 evés termelőszövetkezet ink csatlakozhat, elsősorban az adottságok hiánya miatt. A dej tárl termelőszövetkezetben is azért vállalkoznak ti ildségtermesztésre. mert vetésterületük egy része öntözhető. összesen 71 hektáron termesztenek az idén zöldséget, ami megközelítőleg azonos az elmúlt évivel. Paprikából 19, káposztából 30, paradicsomból 4, uborkából 10. dinnyéből 8 hektáron kerül a földbe. — Milyen célkitűzések vezérlik a dejtári gazdaságot ■ zöldségtermesztésre ? — A zöldség jó bevételi forrás. Az idén is csaknem 2,5 millió forint értékű zöldség értékesítését tervezzük. Számításokat végeztünk: ha burgonyából vetünk ekkora területen, nem jövedelmez úgy mint a zöldség. A vetőmag is olcsóbb. Az asszonyoknak munkalehetőséget biztosítunk, s végül, de nem utolsósorban hozzájárulunk a lakosság jobb ellátásához — sorolja Berta István a termelőszövetkezet elnöke. A zöldségtermesztés gépesítéséről a dejtári termelőszövetkezetben egyáltalán nem beszélhetnek. Egyelőre az asz- szonyok szorgos kezei pótolják a gépeket. Kinn a földeken ilyenkor lázas munka folyik. Ültetik ki a palántákat, dugványoznak. A jó termésre azért is szükség van, mert a gazdaság segédüzemét a kertészet látja el alapanyaggal. A tartósítóüzemben évente 40—45 vagon árut dolgoznak feL — Hová kerül a dejtári zöldség? Vihar a gázóra hörül A per Gólyán Ferenc feljelentése alapján indult Az- al vádolta volt felesegét, leányát és vejét, hogy együttes erővel összeverték. — 1973. őszén kértem a házasság felbontását, a vádlottak ezért haragudtak rám — Panaszolta az elsőfokú eljárás során. Hasonlóképpen nyilatkozott Tábori Béláné is, Gólyán Ferenc lánya: __ Nehezteltem apámra, a mióta tudtam, hogy el akar kálnl anyámtól. A fogalmazások nem pontosak, az igazi okot Gólyán berencné vallomása világítja neg: — A válást kimondó ítélet irra kötelezte a férjemet, nogy hagyja el a salgótarjáni iözös lakást. Igaz, az ítélet nég nem volt jogerős, mégis /oltak vitáink a lakáshaszná- .at miatt. A család mindent megtett, logy elviselhetetlenné tegye Sólyán Ferenc számára az jgyüttlakást. Például elzárták slőle a gázt. Szó ami szó, Goyán Ferenc sem maradt idős. Ha hozzájutott a gáz- vulcshoz, ő is megakadályozna családját a főzésben. Tavaly december 2-án például sízárta a gázt, majd leült a »ázóra alá a kulccsal a kezében, és cerberusként órákig írizte. Ez természetesen felháborította a többieket: — Mi is szerettünk volna főzni — méltatlankodott Tábori Béla. — Megjegyzem, korábban mi zártuk el előle a gázt, de ő a szomszédból hozott kulcsot... Az ezután történtekről csak annyit lehetett teljes biztonsággal megállapítani, hogy Tábori Béla a nála levő gázkulccsal többször megütötte Gólyán Ferencet, továbbá a fürdőszobában leszakadt a mosdó, és a falról lehullott néhány csempe. A vallomások egymásnak ellentmondanak: „Nem én ütöttem meg, ő köpött le”, „Én sem bántottam, sőt engem sértegetett, amikor ki akartam venni a kezéből a kulcsot, amellyel az anyósomat akarta leütni”, „Beesett a fürdőszabába, amikor anyámat végigüldözte a lakáson, valószínűleg akkor keletkeztek a sérülései”, és így tovább. Elsőfokon Tábori Bélát, Tábori Bélánét és Gólyán Fe- rencnét könnyű testi sértés vétségéért ítélték el, a Balassagyarmati Megyei Bíróság megváltoztatta az ítéletet, a két asszonyt bizonyítékok hiányában felmentették a vád alól. Tábori Bélának, az SKÜ dolgozójának 1500 forintos pénzbüntetését jóváhagyták, s az ítélet jogerőre emelkedett. Az ügy tulajdonképpen jelentéktelen, a bírósági akták súlya azonban tetemes; másfél kilóra tehető, s annyi bizonyos, hogy a családtagok egymás iránt tanúsított rossz- indulata, gyerekes makacssága duzzasztotta ekkorára. ,Az is biztos, hogy Gólyán Ferenc lánya ápolónő, de nem ő volt az. aki elsősegélyt nyújtott sérült apjának. Nem tisztázott kérdés viszont, hogy a per folyamán ki őrizte a gázórát? •••-• Sz. K. — A fővárosban két üzletet tartunk fenn. Az elmúlt esz tendőben másfél millió íorin tot forgalmazott. Emellett a helyi lakosokat is ellátjuk friss zöldséggel. A MÉK-kel kialakult jó kapcsolatunk eredményeként a megye piacaira is kerül termékeinkből. — Milyen arányban? — Az idén a MÉK-nek 74 vagonnal adunk át. Ennyire szerződtünk. A fővárosba 170 vagonnal küldtünk. — Mi az oka, hogy Budapestre háromszor annyi áru kerül, mint a megyébe? — - Ott közvetlenül a szövetkezet értékesíti boltjain keresztül, s így kedvezőbb a jövedelem, mintha a vásárló és a termelő közé egy harmadik személyt, a MÉK-et is közbeiktatnánk — válaszol Berta István. — Tervezik a kertészet további fejlesztését, a zöldségfélék vetésterületének növelését? — Sajnos, nincs módunkban, mert csak azok a területek jöhetnek számításba, ahol öntözhetünk. Ezt pedig kihasználjuk. A megye piacain a zöldség- és gyümölcsárak jóval magasabbak, mint az ország más részén. Ezen legegyszerűbben úgy lehetne segíteni, hogy a megye termelőszövetkezetei ahol mód van rá, növelnék zöldségtermelésüket, vagy pedig a megtermelt áruból elsősorban Nógrád lakosságának igényét elégítenék ki! A dej- táriak esetében például úgy, hogy a salgótarjáni piacon elárusítóhelyet hoznának létre. Ehhez nem kell lokálpatriotizmus. Más kell! „Focinyelven” szólva, helyzetfelismerés. Sz. Gy. Közjáték. Nem tartozik a munkához, olyan, mint egy felvonásközi incidens. Színhely: az üzemvezető irodája. A főszereplő nem az üzemvezető, hanem egy fiatalember. Az üzemvezető a munkával kapcsolatos ügyekben a rendező szerepkörét vállalhatná, most azonban még súgni is kell neki. — Kilépek. Már a múltkor is mondtam, 9,50-es órabérért nem csinálom. Az üzemben a legtöbbnek 10,50 van. — Szakma nélkül, tanulás nélkül kevés a 9,50? — Másnak több van! nem kapom — megyek. — Hová? Ha Megmondja. — Azt a munkát ismeri? Az könnyebb lesz? Télen ott pangás van, alig lehet keresni. — De nyáron ráhajtok. — Gondolkozzon még rajta — ezt talán nem is az üzemvezető mondta, hanem a főművezető. Egyébként mindegy, mert a másik úgysem gondolja meg. Elmegy. Nem mindennapos jelenet ez a balassagyarmati kábelgyárban, de átlagban három naponta ismétlődik. Az okokat roppant nehéz kikeresni. Ahhoz minden kilépővel órákig kellene beszélgetni. Mindenesetre olyanok kiesnek az okok listájáról, mint: nemzedékek közti ellentét, a kereseti, vagy tanulási lehetőség hiánya, és még néhány, más üzemben megtalálható indok. Akkor hát...? Talán, ha kizárólag a fiatalok szemszögéből próbálunk közelíteni, egykét dolog tisztázódhat. Fábri Sándor, a gyár KISZ- titkára. Nem az irodaépületben „székel”, bár ott is van egy szobája. Inkább lejön az üzembe. Azt mondja, így könnyebb őt megkeresni, ha probléma van, és ő is hamarabb szót ért itt lenn a KISZ- esekkel. Bár nem ez a leglényegesebb. A fontos, hogy ő miként ítéli meg a KISZ, és a tagok munkáját — a szervezeten kívül és belül. — A 30 éven aluliak száma 280. A tagok száma ennek fele sincs. Talán még érdekesebb, hogy irodán dolgozó jóval kevesebb van, mint fizikai munkás, de a KISZ-ben az arány eltolódik az irodaiak javára. Ez persze nem ad választ a fluktuáció okaira, mindenesetre a legfontosabb feladat ezután az üzemben dolgozók bevonása. Egyfajta erkölcsi kötöttséget kellene éreznie mindenkinek, hogy ne csak a fizetés kösse ide, hanem a munkatársak, barátok, közös munkák, és közös szórakozás emléke. Akkor bizonyára bárki jobban meggondolná, hogy itthagyja-e azt a helyet, ahol már minden vonatkozásban „bedolgozta” magát. Ami a közős munkát — munkaidőn belül — illeti, nem is lehet másként, talán még fokozottabban egymásra vannak utalva, mint más üzemben. Ami pedig a szabad időt illeti — ott is akad közös munka. Most éppen egy sportpályát akarnak építeni. A területet kijelölték — az irodaépület előtt —, csak előbb egy gyalugépnek kell a terepet rendezni, annyira egyenetlen, s aztán jöhet a társadalmi munka. A KISZ-eseket — számtalan különféle bizonyíték van rá — mindenben támogatják a vállalat vezetői. Csak egy példa, talán nem a legjellemzőbb, viszont nagyon szemléletes: a KISZ-fiatalok jutalmazásának ügyében a vezetők senki más, csak az alapszervezetiek véleményét hallgatták meg. Ügy tartották, hogy miután a KISZ-ben végzett munkát jutalmazzák, s erről leginkább az alapszervezet vezetői tudnak javaslatot tenni — nem szólnak bele a döntésbe, „hisznek” a javaslatok méltányosságában. Fiatal még a gyár ahhoz, hogy minden kiforrott volna. Az erjedést azonban lehet siettetni. S miután sok a fiatal, ők azok, akik új dolgozóként jönnek, s közülük való a legtöbb kilépő — a KISZ lehet katalizátor, ami sietteti a folyamatot. Hogy mennyire tud felgyorsítani, és megkötni, az csak ott dőlhet el. O. J. Tiszta város mozgalom Követésre méltó mozgalom indult Balassagyarmaton a Vöröskereszt szervezet kezdeményezésére: „Tiszta város, egészséges lakosság” elnevezéssel. Azok a vállalatok, üzemek, amelyek a legtöbbet tehetik a város tisztaságáért, tisztasági versenymozgalmat indítottak egységeik között. Az IKV a lakóházak, a városgazdálkodási üzem pedig az utcák és terek fokozott tisztasága érdekében indított versenyt, de részt vesz a mozgalomban az Élelmiszer-kiskereskedelmi Vállalat, az Iparcikk-kiskereskedelmi Vállalat és a Vendéglátó Vállalat is. A versenyt a jövőben minden április 4. és november 7. előtt értékelik, az első három helyezettnek a gazdasági vezetők pénzjutalmat tűztek ki. A versenyszempontokat a Vörös- kereszt, és az érdekelt vállalatok közösen dolgozták ki. Bevonták a város ifjú vöröskereszteseit is a mozgalomba, ők a csúcsforgalmi időben felügyelnek a város tisztaságára. Szibériai tavasz A Szovjetunió északi részén is a fecskék megérkezésétől számítják a tavaszt. Az első ilyen „fecske” a Nadim-Punga közötti olajvezeték volt, mely megmutatta a Szibériát birtokba vevő szovjet emberek munkasikerét, és amelynek átadása után bátran elmondhatjuk, hogy az ország gazdasági élete hatalmas feladatok megoldására képes: Az olajvezeték 2000 kilométer hosz- szú, 1220 milliméter átmérőjű csövei mocsarakon, folyókon, tavakon, az Ural sziklás hegyein, sztyeppéken és sivatagokon keresztül húzódnak. Több millió köbméter földet és homokot kellett megmozgatni, az olajvezetéket tartó pontonhidakat kellett építeni az Irtisen és az Obon, több ezer tonna sziklás talajt kellett robbantással eltávolítani. Az építők a tervezett 4 év helyett 1 év alatt készültek el munkájukkal. Nyugat-Szibéria a mindennapos változások színtere. Egy 1585-ös krónikában ezt olvashatjuk Tyumenyről: „Szibéria legrégibb városa, mely létét a szőrmékkel történő kereskedésnek köszönheti.” 1585-ben 200 000 értékes cobolyprém indult útnak a cári kincstár felé. Ma a tyumenyi terület gazdagságát hatalmas olajkészletei jelentik. 1973-ban több millió tonna olaj kezdte meg útját a Barátság-olajvezetéken az európai szocialista országokba. Az új vasútvonal építésére azért volt szükség, mert a gazdag olajlelőhely termelését még két kőolajvezeték segítségével sem lehet innen elszállítani. A vasútvonal építése ugyanolyan hatalmas nehézségekbe ütközött, mint a gázvezetéké. ötvenmillió köbméter talajt kellett megmozgatni, több mint 300 hidat építeni, vízelvezető-csatornákat létesíteni. Még egy adat: a tyumenyi terület 285 000 tonna olajat ad naponta. Ez az ország ipari és tudományos-műszaki felkészültségét bizonyítja. A madár se járta területen fekvő olaj- lelőhelyek kiaknázása igen nehéz feladat, különösen akkor, ha ezt komplex módon, a kitermelést végző munkások házainak építésével, a termelés és a termelő emberek igényeinek kielégítésével összhangban végzik. ÁSZT ALIFOCIZÓK Középiskolás fiatalok asztali fociznak Rétságon, a Salvador Allende ifjúsági klubban. Dévényi Kati és Judit. Balia Gábor és Zemeny Arnold társaságában játszik r* kulcsár —
