Nógrád. 1974. május (30. évfolyam. 100-125. szám)

1974-05-24 / 119. szám

Budapestre érkezett Aldo Moro olasz kii ügy miniszter Púja Frigyes külügyminisz- János külügyminiszter-helyet- ter meghívására csütörtökön tes, dr. Bényi József, a Ma- este hivatalos látogatásra Ma- gyár Népköztársaság római gvarországra érkezett kísére- nagykövete és a külügymi- tével Aldo Moro, az Olasz nisztérium több más vezető Köztársaság külügyminiszte- munkatársa. Jelen volt a fo­re. gadtatásnál Mario Franzi, az Fogadásukra a Ferihegyi re- Olasz Köztársaság budapesti pülőtéren megjelent Púja nagykövete és a nagykövetség Frigyes külügyminiszter, Nagy több tagja. Ülést tartott a Minisztertanács (Fólytatás az 1. oldalról) megfelelő arányokat fokozato­san biztosítani. Felkérte a Szakszervezetek Országos Ta­kácsát, hogy segítse elő a he­lves alkalmazotti létszámgaz­dálkodást, és a társadalmi el­lenőrzés fokozásával is járul­jon hozzá a kitűzött célok megvalósításához. A Minisztertanács a köny- nyűipari miniszter előterjesz­tésére rendeletet hozott a nyomdaipari vállalatokon kí­vüli nyomdaipari tevékenység szabályozásáról. A rendelet a vállalatok, intézmények saját felhasználásra szolgáló sok­szorosítási, úgynevezett házi nyomdai tevékenységét nem érinti, csak az árutermelést szabályozza az érdekelt gaz­dálkodó egységeknél, vállala­toknál, szövetkezeteknél, in­tézményeknél. A kormány az építésügyi és városfejlesztési miniszter, va­lamint a Fővárosi Tanács el­nöke javaslatára — a buda­pesti ingatlanszerzéssel és la­kásigényléssel kapcsolatos jog­szabályok közötti összhang megteremtése érdekében — korábbi rendeletét kiegészítet­te. A jövőben a kormány — Budapest sajátos helyzetére tekintettel — a főváros terü­letén nemcsak az ingatlan- szerzést, hanem a tanácsi bér-, tanácsi értékesítésű és tanácsi elosztású társasházlakásra benyújtott igénylés jogát is ahhoz a feltételhez köti, hogy az igénylő legalább 5 éve Bu­dapesten állandó jelleggel lak­jon, vagy munkaviszonyban álljon. A Minisztertanács megtár­gyalta az Országos Anyag- és Árhivatal elnökének előter­jesztését az iparszerűen előre­csomagolt hús és húskészít­mények fogyasztói áráról. A kormány hozzájárult a kor­szerűen, gépi úton előrecso­magolt hús és húskészítmé­nyek Budapesten történő áru­sításához. Ezek fogyasztói ára legfeljebb az előrecsomagolási többletköltségekkel lehet ma­gasabb. Az új csomagolási forma bevezetésével a hagyo­mányos kiszolgálásé boltháló­zat nem szűkíthető. Az előre- csomagolás csak olyan hús és húskészítményekre terjedhet ki, ahol ez a hagyományos módon forgalmazott termé­keknél nem okoz hiányt. A Minisztertanács megtár­gyalta és elfogadta a kohó- és gépipari miniszter Kuwaitban tett hivatalos látogatásáról szóló jelentését. A tárgyalások középpontjában a gépipari együttműködés további lehe­tőségei és a magyar műszaki­oktatási segítségnyújtás kér­dései álltak. Az együttműkö­dés kiszélesítése érdekében a kormány utasította az érde­kelt minisztereket, hogy a szükséges intézkedéseket te­gyék meg. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. (MTI)* Az enyhülés kedvez a kapcsolatok fejlesztésénél* Szovjet küldöttség az Egyesült Államokban Az enyhülési politika lehe­tővé tette az amerikai keres­kedelem bővítését. Érdekeltek vagyunk a Szovjetunióhoz fű­ződő üzleti kapcsolatok fej­lesztésében — jelentette ki az amerikai képviselőház külügyi bizottsága európai albizottsá­gának szerdai ülésén Robert McMenamin, az International Harvester társaság alelnöke. Az albizottság jelenleg meg­hallgatásokat folytat a szov­jet—amerikai kapcsolatokban bekövetkezett enyhülés gazda­sági távlatairól. McMenamin megállapította: az enyhülési politika.' reményt nyújt arra, hogy a nukleáris katasztrófa veszélye okozta sok éves nyug­talanság és aggodalom szerte­foszlik és a katonai költségveté­seket csökkentik. A most kiala­kult feltételek kedveznek a két ország közötti kereskedelem bő­vítésének, ez pedig jelentős előnyöket rejt magában, hoz­zájárul az egész amerikai gazdasági élet fellendítéséhez. Az International Harvester alelnöke hangsúlyozta annak szükségességét, hogy az ame­rikai kongresszus mielőbb sza­vazza meg a Szovjetuniónak nyújtandó legnagyobb ked­vezményről és hitelekről szóló javaslatot, amint ezt az 1972 októberében aláírt szovjet— amerikai kereskedelmi megál­lapodás előirányozza. A szó­nok elítélte bizonyos kong­resszusi személyiségeknek azt a törekvését, hogy a kereske­delmi kapcsolatok normalizá­lását a Szovjetunió belügyei­be történő durva beavatko­zással kapcsolják össze. Donald Kendall, a PepsiCo Incorporated társaság elnöke felszólalásában szintén meg­állapította a legnagyobb ked­vezmény elvéről szóló törvény- javaslat kongresszusi elfoga­dásának szükségességét. Hangsúlyozta, hogy a keres­kedelmi és gazdasági kapcso­latok fejlesztésében mind az amerikai, mind a szovjet nép érdekelt. Az albizottság ülésén részt vett a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának az Egyesült Álla­mokban tartózkodó küldöttsé­ge. A szovjet parlament kül­ügyi bizottságának nevében az amerikai képviselőket Kle- ment Zablocki üdvözölte. (MTI) Katasztrofális belpolitikai állapot Az új portugál kormány rendkívül súlyos örökséget vett át. egy fél évszázad fa­siszta uralmának termékét. Portugália tartja EuróDában az összes szomorú rekordot: az anafabéták aránya 40 szá­zalék, itt a legnagyobb a gyermekhalandóság, itt a leg­alacsonyabbak a fizetések és — nyolc százalékkal — a legmagasabb a munkanélküli­ség aránya. Az ország katasztrofális gazdasági és szociális helyze­tét egyebek közt a következő tények jellemzik: — Portugália nemzeti jöve­delme a legalacsonyabb Nyu- gat-Európában; — Az inflációs ráta meg­haladja a húsz százalékot. — A portugál dolgozók munkaideje átlag 10—12 óra, bérük mégis a legalacsonyabb Európában. — Számos fogyasztói cik­ket 50 százalékos hadiadó ter­helj — Nincs társadalombizto­sítási rendszer, a tízezer la­kosra jútó orvosok, valamint tanárok száma a legalacso­nyabb a kontinensen.' — A 12—14 évesek ötven százaléka kénytelen idő előtt abbahagyni iskolai tanulmá­nyait. mert szociális helyze­tük munkára kényszeríti őket, — Kétmillió portugál lakik barakkokban és nyomornegye­dekben. — Mintegy harminc milli­omos család és a tőkés befek­tetések egyharmadát ellenőr­ző külföldi monopóliumok Európa legmagasabb profitját élvezik Portugáliában. A la­kosság ugyanakkor egyre jobban elszegényedik. 1963 és 1973 között másfél millióan hagyták el hazájukat. 1965 óta a kivándorlók száma megha­ladja a születési rátát. A mezőgazdaságban teljes mértékben a nagybirtok az uralkodó, az 1958 és 1964 kö­zött bejelentett csekély refor­mokat is elszabotálták. Ma a földtulajdonosok 6 százaléka birtokolja a földterületek 99 százalékát. A milliós hitelekkel törté­nő anyagi támogatás mellett a NATO minden nagyság­rendben szállított fegyvereket a fasiszta vezetőknek. Egye­dül az NSZK 1972-ben 200 millió nyugatnémet márka értékben szállított hadifelsze­relést Portugáliának. Maga Portugália szennyes, afrikai háborújának kiadásai­ra az államháztartás ötven százalékát költötte, ami na­ponta kerek egymillió dollárt jelent. A háború —. amelyben nemcsak az afrikaiak ezrei, hanem tízezernél több portu­gál katona is életét vesztette, a következő „eredményekkel” dicsekedhet: Angola. Mozam- bik és Bissau-Guinea a világ legelmaradottabb államaihoz tartoznak. Angolában a la­kosság 97 százaléka analfabé­ta és minden 25 500 lakosra jut egy orvos. Emelkedtek az árak, a munkanélküliek száma A Brüsszelben most nyilvá- nosságra hozott jelentés sze­rint áprilisban a Közös Piac tagországaiban emelkedtek az árak és a munkanélküliség Főleg a Német Szövetségi Köztársaságban, Nagy-Britan- niában és Hollandiában növe­kedett az energiaválság és az infláció miatt szükségessé vált termeléscsökkentés következ­ményeként a munkanélküli­ség. Ugyanakkor jelentősen emelkedtek a fogyasztói árak. A Közös Piac négy tagorszá­gában a bérek is emelkedtek. A Közös Piac legtöbb tag­országának külkereskedelmi mérlege — az NSZK kivételé­vel — deficittel zárult. Megállították a páncélosokat Heves összetűzésekről ér­keztek jelentések csütörtökön a reggeli órákban Dél-Viet- nam központi tengerparti sík­ságáról. A Saigontól mintegy 400 kilométerrel északkeletre fekvő Phu Cat körzeti szék­hely közelében a szabadság- harcosok összecsaptak a terü­letrabló akciókra törő saigoni egységekkel. A DNFF alakulatai megál­lásra kényszerítették a dél- vietnami fővárostól északnyu­gatra a DIFK ellenőrzése alatt álló úgynevezett vashá­romszög irányába előretörő, páncélosokkal megerősített saigoni egységeket. A vasutasok többíége sztrájkol Tizenhat napja tart az in­diai általános vasutassztrájk. A ^kormány csak a hadsereg műszaki alakulatainak, vala­mint a Nemzeti Kongresszus Párt ellenőrzése alá tartozó vasutasalkalmazottak szak- szervezete segítségével tudja biztosítani a legnélkülözhetet­lenebb szállításokat. A vasuta­sok túlnyomó többsége azon­ban sztrájkol. BNV >74 t Gépgyártók a bányászai korszerűsítéséért Az Országos Bányagépgyár- tó Vállalat évről évre felvo­nultatja legújabb, korszerű termékeit a Budapesti Nem­zetközi Vásáron. Az idei kiál­lítás is azt bizonyítja, hogy a vállalatnál nagy gondot for­dítanak a régi, hagyományos­nak számító termékek korsze­rűsítésére, a szén-, érc- és ás­ványbányászat igényeinek ki- e’égítésére. A bányászati szak­emberek ezúttal is szívesen állnak meg az OBV termékei előtt, és különösen nagy ér­deklődéssel szemlélik azokat a hidraulikus önjáró páncél­pajzsokat, amelyeket NSZK kooperációban, jelenleg már 11 féle típusban készít a vál­lalat. A vállalat végső soron a felszabadulás után alakult ki. Megalakulásától kezdve első­rendű feladata volt a hazai bányászat kiszolgálása megfe­lelő gépekkel, biztosító eszkö­zökkel, berendezésekkel. Ahogy általában fejlődött^ a bányászati technológia, úgy fejlődött évről évre az Orszá­gos Bányagépgyártó Vállalat termékösszetétele. Nincs az országban egyetlen olyan üzem, ahol az általuk gyár­tott gépekből, berendezések­ből ne lenne. Jelentős ex­portáló vállalat. Évről évre egyre jobban szakosítja termelését, speciali­zálódnak a gyáregységei, igyekeznek kihasználni a na­gyobb sorozatgyártás előnye­it. Állandó kapcsolatot tarta­nak fenn a Bányászati Kuta­tó Intézettel, de saját gyárt­mányfejlesztő részlegük is évről évre újabb, a bányászok számára kitűnően hasznosít­ható termékekkel, berendezé­sekkel jelentkezik. A salgótarjáni Bányagép­gyár a vállalat négy gyára között a termelés mintegy 20—25 százalékát adja. Zagy- vapálfalván a régi bányai ja­vítóműhelyből alakult ki és fokozatosan fejlődött, vált al­kalmassá mind több, korsze­rű gépi berendezés gyártásá­ra. Jelentős gyárrekonstruk­ció van folyamatban. Befe­jezése után az évi 185 millió forintos termelési érték mint­egy 100 millió forinttal nö­vekszik. A kongresszusi ver­senyfelajánlásban többek kö­zött az is szerepel, hogy az új, mintegy 130 millió forin­tos költséggel megvalósuló re­konstrukció — ami 4800 négy­zetméter új fedett és daruzott gyórtóterületet jelent — no­vember 7-re beköltözhetővó válik. A rekonstrukcióra nagy szükség van. A bányászat igé­nyei évről évre növekedtek, ugyanakkor a gyártóterület szűkült. Az itt dolgozó kivá­ló munkásgárda, amely szak­mai hozzáértésből, munkasze­retetből, alkotó készségből sokszor kitűnőre vizsgázott, mostoha körülmények között végezte tevékenységét. A szakosodás következtében a salgótarjáni gyáregység ké­szíti a bányászat számára nélkülözhetetlen szállító­berendezéseket és ezek alkat­részeit. A Bányászati Terve­ző Intézettel közösen alakítot­ták ki a BSZ II-es típusú gu­mihevederes szállítószalag­berendezéseket. Nagy mennyi­ségben gyártottak ezekből u hazai bányaipar számára. A vállalat műszaki fejlesztéssel foglalkozó részlege továbbfej­lesztette ezt a gyártmányt és így alakult ki a BSZ III-as tí­pus. Az utóbbi időben egyre inkább ezt a típust kedvelik a bányászok. Szállítószalag­berendezések készülnek 650 milliméter hevederszélességű­től kezdve 1400 milliméter he­vederszélességig. Az utóbbi méretből készült hazánk leg­nagyobb külfejtésű szénbá­nyája számára, Gyöngvösvi- sontára, amelynek feladata a Gagarin Hőerőmű szénellátá­sa. A gyár termékei egyébként hazánk szinte valamennyi nagy beruházásánál megtalál­hatók. Részt vettek a cement­ipar rekonstrukciójában, Be- remendre több nagy teljesít­ményű szállítószalag-berende­zést, szalaghidat gyártottak. Az ő általuk készített termé­kek ott vannak Péten is, a nitrogénművek több milliár­dos rekonstrukciója keretében épülő üzemeknél. A salgótarjáni Bányagép­gyár az idén 185 millió fo­rint értékben szállít gépeket, berendezéseket. Annak ellené­re, hogy a rekonstrukció kö­vetkeztében átmenetileg csök­kent a gyártóterületük, és a létszám sem változott, mégis évről évre tudták az üzem- és munkaszervezés tökéletesí­tésével, a termelékenység, hatékonyság fokozásával éves termelési értéküket növelni. Kiszolgálói a bányászatnak! És mint ilyen gyár, minden­kor alkalmazkodik az igé­nyekhez. A salgótarjáni gyár­ban készült például az or­szágban első ízben olyan bá­nyai szalagberendezés, ami személyszállításra is alkal­mas. Több ilyen üzemel a magyar szénbányákban. Legu­tóbb például a nógrádi Ká- nyás-aknában helyezték üzem­be a személyszállító gumisza­lagot. Kiváló szakmunkás- gárdájuk biztosíték arra, hogy az egyedi tervezésű szállító- berendezések is az előírások­nak, a terveknek n.jgfelelően készüljenek. Ezenkívül készí­tenek még szalaghidakat, kü­lönböző vasszerkezeteket, erő­művi surrantó rendszereket, pemyeszállító berendezéseket. Jelenleg például tárgyalásokat folytatnak a Német Szövetségi Köztársaság illetékeseivel pemyeszállító berendezések gyártására. A salgótarjáni Bányagép­gyár jelentős szerepet vállal a bányabiztosító eszközök gyártásából. Az ország acél- süveggerenda igényeit teljes egészében képes kielégíteni. Az utóbbi években kifejlesz­tették a különböző keresztsüveg típusokat, a távolságtartó süvegeket, és korábban megkezdték a két- csuklós süvegek gyártását. Ma már csatlakozó hidakat is ké­szítenek. A süveggerenda- gyártásnál a zártciklusos ter­melést sikerült kialakítaniuk, és így nagyobb sorozatok gyártására is van kapacitásuk, köztudott dolog, hogy a szén­bányászat gépesítése, korsze­rűsítése ' má már napi kérdés. A bányagépgyáriak erre idő­ben felkészültek, és a jelenle­ginél még nagyobb igények kielégítésére is képesek lesz? nek. Korábban a szállítószalag- berenüezesekról már szó esett. Különböző típusú önjáró bányabiztosítő eszközök, páncél­pajzsok a BNV-n. Ezekhez nagy mennyiségben használnak fel különböző tí­pusú és méretű görgőket. A salgótarjáni gyárban évről évre növekedett a görgőgyár­tás mennyisége. Itt is célgé­pesítéssel, félautomata gépek üzembe helyezésével zártcik­lusú termelési rendszert ala­kítottak ki. Nemcsak új ter­mékekhez készítenek görgő­ket, hanem csakúgy mint a többi gyártmánynál nagy gondot fordítanak a pótal­katrész-ellátás biztosítására. Évről évre nagy mennyiség­ben készítenek pótalkatrésze­ket. Csak az évi görgőgyártás mennyisége mintegy 70 millió forint értéket képvisel. Az Országos Bányagépgyár­tó Vállalat és NSZK koope­rációban készülnek az utób­bi időben az önjáró bánya­biztosító szerkezetek, páncél - pajzsok. Salgótarjánból az idén 70 ilyen páncélpajzs- egységhez gyártották le a szükséges alkatrészeket, és rö­videsen újabb nagyobb széria gyártását kezdik. Ebben al­katrészekkel vesz részt a sal­gótarjáni gyáregység. A jö­vőben viszont a szalaggör- gőgyártás fejlesztése, tökéle­tesítése egy új csoport létre­hozásával Salgótarjánban tör­ténik. Ez marad tehát az egyik alaptermékük. Köztudott, hogy Jelentős rekonstrukció előtt áll a ma­gyar bányászat, pótolniuk kell az elavult gépparkot. Ebből nagy feladatot vállal magára az Országos Bányagépgyártó Vállalat! (X) \

Next

/
Oldalképek
Tartalom