Nógrád. 1974. május (30. évfolyam. 100-125. szám)

1974-05-03 / 101. szám

A ki’izmííteUidébi határosai után „Megerősített bennünket... Az MSZMP Központi Bi- Szegő Zoltánná szakmunkás Negre Györgyné a Textil­zottsága március 19—20-i ki- — jelenleg szülési szabadsá- ipari Vállalat megalakulása bővített ülésén — több ide- gon — a Könnyű- és Ruha- óta, 19 éve dolgozik itt. A ologiailag, politikailag nagy ipari Tehcnikum végzős leve- leghűségesebb munkásasszo- íontosságú kérdés között — lezős hallgatója: nyok egyike. Kézivarróként megvitatta a közművelődés — Az ember mércét tűz kezdte, jelenleg meós a gép- jelenlegi helyzetét és fejlesz- maga elé — magyarázza az teremben. Most végzi az öl­tésének feladatairól hozott élénk, kislányos arcú fiatal- talános^ iskola 8. osztályát, határozatot. A határozat azo- asszony —, de mércét állít _ Évekig kellett győzköd- kat a legfontosabb közműve- számára az élet is. Az ember nünk, míg végre az ősszel lődési teendőket határozza nem maradhat le ezek mó- sikerült rávenni a tanulásra meg, amelyek teljesítése — a gött, mert akkor rosszul érzi _ mondja róla Vágvölgyi hivatásos és társadalmi meg- magát. Tanul, fejleszti képes- Anna. bizatású népművelőkön kívül ségeit, tudását. _ Valóban nagyon nehe­— a gyárak, vállalatok gaz- /.en szántam rá magam, de dasági, politikai és társadalmi ★ ha most megkérdezné, öröm­vezetőinek feladata, köteles- rnel csinálom-e, megéri-e, sége :is. László Gyula szerszámké- csakis igennel válaszolnék. ★ szí tő lakatos, a Nógrád me- Az. iskolában sok mindent ?^eii. y®8yesiPan _ Javító Vál- tanulunk. Sok olyat, amiről — Mi évek óta szisztemikii" Isist Bánki Donst szocislists korábbsn foßslmsm sem san törődünk dolgozóink kép- brigádjának vezetője kedélyes volt. zésével, művelődésével — fiatalember. De a komoly jelenti ki határozottan Vág- dolgokban, ha közéleti kér- + völgyi Anna, a legilletéke- désekről van szó, nem ismer sebb, a Nógrád megyei Tex- tréfát. Szavai megfontoltak, a szocialista társadalomnak tilipari Vállalat személyzeti gondolkodó emberről valla- képzett. művelt emberekre es oktatási osztályvezetője. — nak. _ van szüksége; akik képesek A Központi Bizottság közmű- — Rendszeres újságolvasó va- ismereteik állandó, önálló velődési határozata tulajdon- gyök. Egyszerre több lapnak gyarapítására is. a’ munka­képpen csak megerősített is olvasója. A KB márciusi sok művelődése kulcsfontos- bennünket eddigi munkánk, ülésének anyagát — ha jól S(jgú társadalmi kérdés. A törekvéseink helyességében, emlékszem — a Népszavában közművelődési határozat ezért Ezért mi nem kezdünk „kam- olvastam. A tanulásról, a hangsúlyozza, a munkásmű- pányba”, hanem csináljuk művelődésről szóló részből én vetődés következetes fejlesz- azt, amit eddig, csak most azt szűrtem le, mint legfon- tését; ezt sürgetik a társada- valamivel határozottabban, tosabbat, hogy a társadalom iom politikai-ideológiai, gaz- bátrabban. továbbfejlődése szempontjá- dasági-technikai érdekei A vállalat dolgozói nem is ból elsősorban a fizikai mun- egyaránt. A gyáraknak, vál- panaszkodnak a munkahe- kakörben dolgozók politikai, lalatoknak, mindenekelőtt lyük biztosította kulturális általános és szakmai művelt- tehát e szükségszerűségeket lehetőségekre, kedvezmé- ségének emelése szükséges, kell szem előtt tartaniok ak­nyekre. A kirándulásokhoz, El kell érnünk, hogy bővül- kor amikor kulturális alap- kiállítások, színházi előadások jön a munkások tudósa, látó- jaik felhasználásáról dönte- ■átogatásához. alap- és közép- köre, hogy minden egyes nei<i a munkások műveltségé- ibkú tanulmányaik elvégzé- ember tisztábban lássa fel- nek növelése, az egyén és a -éhez mindig megkapták a adatait, és minél jobban áll- közösség érdekében szükséges, illetve kért segít- jón helyt a szocialista társada­séget. lom építésében. — ok — Az osztályfőnöki tevékenység kulcspontja: a személyiségnevelés (Tudósítónktól) akkor kialakulnak a jellem- lé. A következőkben az osz­Hétflőn, a Pásztói 1-es seá- vonósok. A környezet hatásai tólyfőnökl óra tartalmi és mű Al/talános Iskolában dr. belső feltételeken keresztül módszertani szempontjait ele- Klrály Gyula, az egri Ho Si érvényesülnek, de nem szol- mezte. Rámutatott, hogy az Minh Tanárképző Főiskola gai módon alakul a pszichi- órák során megadott témák- neveléstudományi tanszékének kum, hanem aktívan részt nak megfelelően a meglevő docense tartott előadást. Té- vesz a hatások befogadásé- tudati és érzelmi elemeket vi- ma volt az osztályfőnök sze- ban. Végső somon a jellemvo- tává, meggyőződéssé kell for- repe, feladata az iskolai mun- nások kialakulásában a meg- málni. Az osztályfőnöki órák kában. Elsőként a személyi- győződés a döntő. hatását a pedagógusoknak az ség szerkezetéről, megmunká- Az osztályfőnöki óra fejlő- egész évi órák láncolatában 1 ásónak eszközrendszerérői déstörténetével is foglalkozott kell észlelni. Ezt követően beszélt. A személyisiágneve- az előadó. Megjegyezte, hogy Szabó Tibor, az 5/a osztályfő­lés az osztályfőnöki tevékeny- az osztályfőnöki funkció, a nöke tartott bemutató órát ég egyik kulcspontja. Ha a mindenkori társadalmi élet Szimbólumok, jelképek cím- ellemvonások kialakulásának vetülete, amelyen belül az mel. A jelenlevő nevelők vé- ■ényezői, a tudati, érzelmi, erkölcsi, világnézeti kérdése- gezetül tudományosan kidol- reflektónikus elemek dialekti- két az osztályfőnöki „csator- gozott szempontok szerint ér- kusan kapcsolódnak össze, na” közvetíti a gyerekek fe- tékelték a látottakat. LúhsIő Lajos: Uránbányászok RÉSZLETEK A GONDOLAT KIADÓNÁL AZ IDEI KÖNYVHÉTRE MEGJELENŐ R1PORTKÖNYVBÖL, 14. — Vagy talán nem olyan látványosan, mint másfél év­tizede. — Nem tudom. Én jobban szeretném, ha az egyszerű emberek több szót kapnának, és az se lenne baj, ha ezt mások is látnák. Ném Szé­gyen ez, kérem. De én már nem vagyok bányász, nincs illetékességem az ő nevükben szólni. — öt éve, hogy nyugdíjba ment, és már... ? — Én szeretem a bányászo­kat, de ők elfelejtettek. Nem érnek rá ebben a rohanásban velem törődni. Én ezt meg­értem. Én meg tartózkodom öz emberektől. Nagyot hallok, félvak vagyok. Azért húzódok oda, ahol nem kell hang, szónoklat, meggyőzés, bizo­nyítás; csak munka és ra­gaszkodás, a természethez. Én, uram, a hallgatásommal olyan szépen értem a növé­nyeket, a szőlőt, a szamócát, a barackot, a fűvet, a ró­zsát, högy nem is képzeli. Nekem megfordult az éle­tem. A küzdelem helyett a nyugalmat keresem. — Most nyüvöm a harma­dik autómat. Az elsőt akkor kaptam, amikor Magyaror­szágra száz Moszkvics jött be, és csak körorvosok igé­nyelhettek. Én kaptam, ve­hettem, mert sztahanovista voltam. A másodikat mint országgyűlési képviselő igé­nyeltem. A harmadikat? Ah­hoz csak egy jogcím kellett: pénz. Na, látja... Nemcsak az én életem fordult meg. — Pár száz méter ide a bá­nya központja, amióta nyug­díjazták, hányszor járt ott? — Egyszer se. Én megka­pom azt a négyezer-hétszáz forintot, és elteszem. Fütyü­lök a központra, azokra, akik ott ülnek. Akkor se mennék, ha hívnának. Nekem ne mondjanak ájtatos szavakat. Elegem volt a szavakból. Ne­kem a természet szavát kell meghallanom. — A társai, akikkel a föld alatt dolgozott, ők csak meg­keresik. — Nem nagyon. Néha ki­jönnek a szőlőbe. Egy pohár bor, egy-két szó, és kész. Ha meg nem nagyon ismerem, kaphat bort, de pénzért. Mert i szőlővel sokat kell dolgoz­ni. Nagy a rezsi. Tavaly, amikor a jég volt, a fogam csikorgattam, alig maradt valami a tőkéken. És mégis szűrtem tizenkét hektót. Minden második évben tele­rakom érett trágyával. Egy tsz-ből hozatom, de nem mondom meg, honnan. Titok, mert ötven liter borért ka­pok két-három vontatóval. És az a bor... De a paraszt­nak jó. Megszokta a cukros bort. — Autója van, birtoka, há­za, szép nyugdíja, elégedett? — Ha jó a termés, igen. Ha nem, akkor mérgelődök. Az autóval járok, legfeljebb nyáron Harkányba, a Bala­tonra. Külföldön nem voltam, mióta nyugdíjas vagyok. Az­előtt jártam Bulgáriában, Csehszlovákiában, Romániá­ban és egyszer Bécsben, a VIT-en. Tagja voltam a DISZ központi vezetőségének. Vittek. — Egyszer, úgy tudom, a Szovjetunióban is volt. — Mikor átjöttem az urán­hoz. Kiutaztunk tapasztalat- cserére. Jártam Moszkva alatt a tulai bányákban és Krivoj Rogban. Bemutatót tartot­4 NÓGRÁD — ,1974. május 3* péntek Schubert-hangverseny N agybátonyban ..Azt az utat mért nem járom, Ahol más is vándorol? '.ejtett ösvényekre vágyom, tol a hó, s a köd honol! Márt futok onnan, hol élnek boldogan az emberek? Milyen őrült szenvedélyek visznek el a pusztaságba Pusztaságba engemet? A határkő az útszélen, városunk felé mutat. Bujdosom tovább az éjben, De az éj nyugtot nem ad Nyugtot nem ad. Életem határkövére rámered tekintetem Ködbe vész az útnak széle, itonnan vissza még nem téré Soha senki, senki sem." A nagy romantikus zene­költő, Francz Schubert lelki­világát, küzdelmes életét, ta- ián mindennél jobban érzé­kelteti a fent idézett, Der Wegweiser (A határkő) című dal szövegének tragikus han­gulata. A korai romantika legnagyobb mestere, mind­össze 31 évig élt. Szinte hihe­tetlen. hogy rövid életében több mint 600 dalt. 9 szimfó­niát, miséket és egyéb zene­kari kompozíciókat, színpadi műveket, kamaraműveket és rengeteg zongoradarabot írt. A dal legnagyobb mestereként tartja számon a zenetörténet, és ezt a megállapítást alá­húzza az a körülmény, hogy korának minden ismert költő­je és néhány klasszikus köl­tő. közel 40 poéta verseit ze- nésítette meg. A pesszimizmus nem jellemző Schubert min­den művére. Szerette az éle­tet, szerette a művészetet, és mindenekelőtt a zenét. Sok kompozícióját az optimizmus hatja át. A tragikus vonások az ő korában teljesen érthe­tők és indokoltak, hiszen a Nagy Francia Forradalom esz­méi a szabadság, testvériség, egyenlőség gondolata nem va­lósult, meg a néptömegek számára, és ezt a művészek Is érezték, akik ugyan a feu­dalizmus kötelékéből felszaba­dultak, de a kapitalizmusban, mint „szabad” művészek több­nyire a legnagyobb nyomor­ban éltek. Schubert tragikus életét és életfelfogását érthe­tő pesszimizmusát ez a körül­mény határozza meg. Rövid életével ellentétben rendkívül nagy,, felbecsülhetetlen értékű örökséget hagyott az emberi­ség számára. Azoknak a kom­pozícióknak az értékét, ame­lyekért ő csak filléreket vagv semmit sem kapott, anyagi eszköz segítségével nem tud­juk kifejezésre juttatni. Ha ma élne, és különösen a mi társadalmunkban, a legna­gyobb megbecsülés és tiszte­let övezné. Sajnos, neki már személyesen nem róhatjuk le hálánkat, és nem kárpótolhat­juk, de leginkább akkor te­szünk eleget művészi és em­beri kötelezettségünknek, ami­kor halhatatlan műveit ter­jesszük, és közkinccsé tesszük. A Nagybátonyi Állami Ze­neiskola tanárai SCHUBERT- IADA címmel a napokban hangversenyt rendeznek a nagy zeneszerző műveiből Közreműködők: Á. Apagvi Anikó, B. Nagy Katalin, R. Baranyai Marianna, V. Varjú Erzsébet, Ángyán Károly, Pap József és Szüts Pál. A hangverseny teljes bevé­telét a Nagybátony fejleszté­séért című mozgalom kereté­ben a községi óvoda felújítá­sára ajánlja fel az Szüts Pál f r Él á li Denis Mack Smith-nek a neves angol történésznek, az „Olaszország története” című mű szerzőjének egy barátja feltette a kérdést: „Mikor döbbentél rá. hogy a könyved nagy sikert ara­tott?” „Amikor rájöttem. hogy olyan emberek is az egekig magasztalják, akik ki sem nyitották.” ★ Egy újságíró feltette a kér­dést Picassónak: — Mester, mi a legkedve­sebb elfoglaltsága? — Az attól függ — vála­szolta Picasso. — Festeni, vagy nem festeni. ★ Az Igazgató így szól fize­tésemelést kérő beosztottjá­hoz: — Most már értem, kedves Rossl, hogy annyi év után ma miért érkezett pontosan az irodába! tam gyorsvágathajtásból. A Szovjetunió valamennyi bá­nyaüzeméből nézték a mun­kámat. Én olyan szervezettsé­get sehol se láttam. —- Megérkeztünk délután, mondták, pihenjünk. Megfü- rödtem, megvacsoráztunk, aludtunk. Reggel jöttek ér­tem autóval, és beöltöztünk. Leszálltunk a bányába. De ott már minden készen volt. Csak meg kellett fognom a fúrót. Ok már állványos fú­róval dolgoztak, mi az urán­nál, még kézben tartottuk a huszonhárom kilós szerszá­mot. A miniszter is leszállt. Mikor végeztem, megfüröd- tünk, asztalhoz ültünk. Én a tolmács és a miniszter mellé kerültem. Biztosan úgy is intézték. Akkor azt mondja a miniszter: „Én magát bá- nyamémöki egyetemre külde- ném.” „Nem válaszoltam, én nem négy évet, felet se bír­nék ki távol az otthonom­tól.” — Egy valami nagyon fel­tűnt nekem. Ott a bányaköz­pontokban nincsenek olyan paloták, mint nálunk. Kis földszintes épületekben van a főnökség, olyanok azok, mint nálunk a felvonulási épüle­tek. És nincsenek tele admi­nisztrátorokkal. könyvelők­kel, normásokkal', diszpécse­rekkel, előadókkal. De a bá­nya az szebb, korszerűbb, jobb a gépesítés. Mikor itt­hon ezt elmondtam, görbe szemmel néztek rám. — És alighogy átkerült az uránosokhoz, megtörtént a baj. (Folytatjuk!) ART KINO és Ifjúmunkás-filmnapok Ö, AZ A CSODALATOS HABŐRŰ Színes, zenés angol filmszatíra a háborúról és a „háborút csinálók”-ról. Rendező: Richard Attenborough. Főszereplők: Laurence Olivier, Jean-Pierre Cassel. John Mills és Vanessa Redgrave. Bemutató: ma este fél 6-kor a salgótarjáni József Atttlla Filmszínházban. Mai tévéajániatunk A meaőgaadSasáigi munkák állasaim!, az alJárni gazdasá­gok és termeiŐ6U»vet ke-zetek: miuniká járói beszélget dr. Soós Gábor álCamstrtkán-ai Varga János. Az aktuális témával foglalkozó műsor címe: „Ta­vasz a földeken”, kezdésé­nek időpontja 18.33 óira. A föműsordan 20 órától újra jelentkezik a kedvelt szíinháztöfitéTirsti sorozat „És színé.-:« banme minden, férfi és nő” címmel. A mai adás alcíme A szétszedhető világ. A műsor Berthold Breoht munkásságával foglalkozik, bemutatásra kerülnek Kurt Weil zenéjére írt songjai, és egy részlet Galilei című drá­májából. Az előadók között szerepel Bencza Ilona, Szia- lay Bdiit, Tímár Bélla, Besse­nyeii Ferenc, Dózsa László, Csűrös Karola és másak. Tudósítást láthatunk a KGST huszonöt éves fennál­lása alkalmából az orszá g- házban, megrendezett ünnep­ségről 21.10 órai kezdettel, majd 21.40 órakor színes an­gol dlakumentuimfiilm. kerül a képernyőre: A derbi napja címmel. Világítástani Moszkvában különleges planetárium működik. Nem a világmindenség titkait, nem az üstökösök, vagy a Hold mozgását figyelik a látogatói. „Főszereplője” a Napot he­lyettesítő erős reflektor, melynek helyzetét a földraj­zi fekvésnek megfelelően ál­líthatják be. A „napsugár”*keresztül ha­tol a planetáriumban elhelye­zett épületmodellek ablakain. A makettek belsejében levő különleges műszerek ponto­planetárium san jelzik a kutatóknak, hogy milyenek lesznek a felépíten­dő épületben a fényviszonyok. A természetes és mesterséges világítás kérdéseivel foglalko­zó Építészeti Fizikai Tudomá­nyos Kutató Intézet különle­ges planetáriumában több, különböző rendeltetésű épüle­tet vetettek alá szigorú vilá­gítástechnikai próbának. Kö­zöttük van a Moszkvics gyár új üzemegysége, a Tretyakov Képtár új kiállítási terme, valamint a kámai autógyár főépülete. I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom