Nógrád. 1974. május (30. évfolyam. 100-125. szám)

1974-05-19 / 115. szám

er A mezőgazdaságban dolgozók létszáma világviszonylatban ívről -évre csökken. A létszám csökkenéshez az is hozzájá­rul hogy a gépesítés üteme meggyorsult. így sokkal ke­vesebb kézi munkaerőre van szükség. Különösen az önjáró célgépek, a kombájnok szabadítanak (el sok munkaerőt a mezőgazdaságban. Általános elterjesztésüket még akkor is ösztönözni kell, ha az év legnagyobb részében kihasználat­lanul állnak, hiszen nehéz fizikai munkától mentesítik a dolgozókat. A kutatók elsőrendű feladata, hogy meggyor­sítsák a műszaki fejlesztést, lerövidítsék a gyártmányok ki­hozatalával kapcsolatos előkészítő, tudományos, konstrukci­ós és kísérleti munkák időtartamát. Mindehhez ma már korszerű laboratóriumok állnak rendelkezésünkre, ami­lyen a képen Is látható, ahol éppen egy kukorlcasllózó kom­bájn továbbfejlesztésén dolgoznak a szakemberek A hegesztők szemvédelme Szovjet kutatók különleges védőszemüvegeket (védő elő­le leket) kísérleteztek ki he­gesztők számára. A kísérletek­hez az a megfigyelés adta az indítékot, hogy bizonyos ma­darak — így például a ga- ! ambok is — hosszú időn át képesek a napba nézni anél­kül, hogy szemük károsodna. De a hegesztő ívfény közvet­len közelében elhelyezett álla­toknál sem tapasztaltak sem­miféle utóhatást. . Márpedig köztudott, hogy az emberi szem súlyos gyulladásba jön már az ívfény vagy a direkt napsugár kis „adagjától” is. Sikerült kideríteni, hogy a „fénytűrő” szemű madarak egy bizonyos pigmentképződ­ménynek köszönhetik látó­szervük sérthetetlenségét, és annak, hogy fejüket mindig úgy fordítják, hogy a napsu­garak a csőrnél magasabb szögben hatoljanak a szembe. Az új fajta hegesztőelőtét ré­szint gyengíti a szembe alul­ról jutó fénysugarakat, részint fényelnyelő réteggel védi a szemet az „éles” fénysugarak­tól. TUDOMÁNY TE N3KA Áz erdők sri’ősrvítósa jEgy szibériai tudós A fenyőerdők kártevők el­leni védelme új irányzattal bővült a Szovjet Tudományos Akadémia szibériai tagozatú Növényfiziológiai és Biokémiai Intézetének munkássága nyo­mán. Az új eljárás alapján a fák természetes védekezésének alapos tanulmányozása, majd a betegségekkel és kártevők­kel szembeni immunitás mes­terséges fokozása. E kutatások kezdeményező­je és vezetője Anatolij Rozs- kov, a biológiai tudományok doktora, az intézet laborató­riumának vezetője. 1950-ben szerezte meg diplomáját a Lo­monoszov Állami Egyetemen, majd egy Bajkálon túli rezer­vátum munkatársa lett. Azóta is Szibériában él és dolgozik. — A korszerű erdővédelem­ben a kártevők — szaporodási helyükön történő — tömeges megsemmisítésének eljárását alkalmazzák — mondotta Rozskov. —■ Ml azt a feladatot tűztük magunk elé, hogy ma­gának a fának a belső ellen­állását, életképességét mozgó­sítsuk a betegségek és kárte­vők ellen. érdekes megfigyelései Szibériában fakalapáccsal ütögetik a cédrusfa törzsét, hogy a terméshez jussanaK. ügy tűnik, ez nem a legjobb megoldás, mert a fa kérge megsérülve kártevők tanyájá­vá válhat. A valóság azonban más, a gyantafolyásos fákat általában nem támadják meg a kártevők. Feltehetően a sé­rülések mozgósítják a fák el­lenállóképességét. Vajon az immunitás képes­ségét felhasználhatjuk-e áfák fokozott védelmére? Mielőtt a tudósok erre a kérdésre felel­tek volna, módszert dolgoztak ki a fa állapotának meghatá­rozására. Mit rejt ez a foga­lom, hogy egészséges vagy le­gyöngült, beteg fa? Miként „viselkednek", miként „véde­keznek” a fák? Rozskov és munkatársai megfigyelték, hogy a kártevők által megtámadott fák véde­kező mechanizmusa felerősö­dött egy bizoiíyos időre,, és a küzdelemből gyakrabban ke­rült ki győztesen, mint azt ál­talában feltételezik. A tűleve­lű fák többségének ellenálló­képessége a gyantacsalornák- ban levő gázok nyomásától függ. A fa sejtjei a gyantacsator­nák közelében számukra tel­jesen idegen formát vesznek fel, mivel a nyomás a vízház­tartással függ össze. Ezek a transzformálódott sejtek hal­mozzák fel a védőanyagot, a gyantákat és fenolvegyülete- ket. A fák Immunreakciója többnyire nem specifikus jel­legű, vagyis a különböző sé­rülések hasonló reakciókat válthatnak ki. Éppen ebben és a védőanyagok fokozott — mesterséges — felhalmozásá­ban látják a kutatók az erdő­védelem fejlesztését. Lehetsé­ges, hogy e célok elérésére si­keresen alkalmazhatnak vegyi anyagokat, továbbá a talajvi­zet. illetve a talaj sajátossá­gait. Egy vitathatatlan — mon­dotta Rozskov —, az erdő fáit éppen úgy kell gondozni, sőt gyógyítani, mint a gyümölcsö­söket vagy az állatokat. A világ urán- készlete A földkerekség atomerőmű­vei jelenleg már 19 ezer tonna uránt fogyasztanak el évente. A várt fejlesztések miatt ez a mennyiség 1980-ra valószínű­leg meg fog háromszorozódni, sőt, 1985-ra meg fog ötszörö­ződni. Ha azonban az olajvál­ság tovább fokozódik, akkor az atomerőművek építését még jobban meggyorsítják, és így az uránigény ennél is na­gyobb mértéket fog ölteni. Mi­lyen meglevő készletekre szá­míthatunk ezeknek az igé­nyeknek a fedezésére? A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség becslése szerint azok az igazolt uránkészletek, amelyek legfeljebb tízdolláros fontonkénti költség mellett ki - bányászhatók, 866 ezer tonnát tesznek ki az egész földkerek­ségen. Ehhez járul még a becs­lések szerint 900 ezer tonna olyan uránkészlet, amely nem igazolt ugyan, de valószínűleg fennáll, és ugyanezen költség­gel kitermelhető. Ha egyszer az urán ára » fokozott kereslet folytán fon­tonként 15 dollárra emelked­nék, akkor további 680 ezer tonna igazolt készlet és 632 ezer tonna becsült készlet vál­na feltárhatóvá. Ez tehát any- nylt jelent, hogy a jelenleg ismert uránkészletek a közel­jövőben kialakuló fogyasztást nem nagyon sok éven át lesz­nek képesek fedezni. Termé­szetesen időközben bekövetke­ző új feltárások ezt a képet még lényegesen megváltoztat­hatják. Gyógyítás lézersugárral „Másodlagos” védőberendezés Évek óta foglalkoznak a fej­lesztők olyan „másodlagos” vé­dőberendezés kialakításával, amely a szerszámgépek, külö­nösen a fúrógépek kezelőit megóvja a súlyosabb kimene­telű balesetektől. A gép gyors és automatikus megállítására egy idő óta két megoldás is­meretes : a fékmotor, amely költséges, viszonylag nagy, és a meglevő gépekre nehezen építhető rá, valamint a válta­kozó áram pólusváltása, amellyel viszont csak a motor forgási irányának megváltozá­sa érhető el. Az angol kutatók által újab­ban kifejlesztett védőkészülék mindkét problémát megoldja. A készüléket teleszkópos eme­lő működteti, amelyet a fúró­tól balra függesztenek fel. Ha valami a fúrónak ütközik, ne­kiütődik a teleszkópnak, és a gép azonnal leáll. A teleszkó­pos emelő ugyanis mikrokap- csolót hoz működésbe, amely megszakítja a hajtómotor vál­takozó áramát, és a főmotor meneteibe egyenáramot táplál be. így azonnali fékezés jön létre. Az egyenáram megsza­kítása és a váltakozó áram visszatérése a visszaállító gomb lenyomásával érhető el... Az „Instabrake” maga állít­ja elő egyenáramát és a kap­csoló működtetéséhez szüksé­ges kis feszültséget. A készü­lék a gép valamelyik függő­leges felületére szerelhető, és a meglevő elektromos rend­szerhez csatlakoztatható. Röntgen kép a véredényekről Az egyre korszerűbb rönt­genkészülékekkel az emberi test mind mélyebb részletei tárhatók fel, ami az orvosi diagnosztika tökéletesedését segíti elő. A képen látható RUM—22-es típusú szovjet röntgenkészülék általános és speciális vizsgálatok elvégzé­sére készült. Az átvilágításon és a fényképezésen kívül a véredénvekről és a néhány centiméter mélyen levő szöve­tekről is készíthetők felvéte­lek a modern készülékkel. A berendezésnek két röntgen­sugárcsöve van, filmfelvevő gép is csatlakoztatható hozzá, és a röntgenkép fényerejét nö­velő elektronikus optikai erő­sítővel is ellátták. A készülék tervezői külön figyelmet for­dítottak a megbízható sugár- védelemre. A mérnökök kutatómunkája nyomán a röntgentechnika to­vábbi fejlődése várható. A világ számos országában évek óta széles körű kísérle­tek folynak a lézersugár or­vosi felhasználására. Elsőként a szemsebészetben bizonyult hasznos eszköznek a tűhegyes­re fókuszált lézersugár. Nap­jainkban már sok helyütt al­kalmazzák a levált recehár­tya visszahegesztésére. A lézersugárnak azt a tulaj­donságát, hogy a testszövetek különböző színű részei más­más mértékben nyelik el, a bőrgyógyászatban hasznosít­ják. A „lézerkés”-sel könnyű­szerrel eltávolíthatók a külön­böző pigmentfoltok és a teto­válás is. A pontosan adagolt sugárenergia ugyanis csak a színes sejteket roncsolja el, a fehér bőrrészeket sértetlenül hagyja. Fényes távlatokkal kecseg­tet a daganatok lézersugaras gyógyítása. A kísérletek során kiderült, hogy a megfelelően adagolt és „célzott” lézersugár tökéletesen szétroncsolja a da­ganatot. A besugárzás pillana­tában villámgyors sejtrészecs- ke-kilökődés figyelhető meg a daganaton. A szovjet kutatók által ki­fejlesztett, egy mikron átmé­rőjű sugárnyalábig roppant energiát összpontosító mikron­sugárzó berendezéssel az élő sejtekben is végrehajthatók fi­nom beavatkozások. Megvaló­sítható, hogy a sugár csupán a sejt meghatározott részét — például a sejtmagot — ron­csolja vagy pusztitsa el, a sejt többi részét pedig ne károsít­sa. Képünkön: előkészítik a lézersugaras operálóberende­zést. Abroncsvizsgálat röntgennel Eredetileg rákkutatási célok­ra fejlesztették ki Angliában azt a hagy teljesítményű rönt­genberendezést, amelyet leg­újabban a gumiipari kutatóin­tézetekben az új abfoncstípu- sok hibahelyeinek felderítésé­re is használnak. A kísérletek eddigi eredményei szerint a röntgensugár olyan parányi belső hibákat is kimutat, amelyek mindeddig nem vol­tak leleplezhetők a hagyomá­nyos módszerekkel. Korábban a roncsolásmentes vizsgálatr i nem is volt lehetőség, csupán arra, hogy a gumiabroncs fei- darabolása árán szerzett ta­pasztalatokat összegezzék. Arra Is gondolnak, hogy gyártmányellenőrzést is fog - nak végezni röntgenberende- zessel, természetesen csak szú­rópróbaszerűen. Szupertiszta víz Szovjet kutatók meglepően egyszerű módszert dolgoztak ki nagy tisztaságú víz nyerésére. Az új eljárás során vaselektr idokat helyeznek el egy vízzel töltött edényben, majd egyen­áramot kapcsolnak rá. Az áram hatására az elektródokon pehely alakú vashidroxid kép­ződik, amely magához vonzza a vízben levő összes szennyeződést, sőt még az élő és élettelen mikroorganizmusokat is. így a víz biológiai értelemben is megtisztul, és végered­ményben olyan tiszta víz nyerhet”, mintha kétszer desztillálták volna. Az eljárás meg­bízható és igen termelékeny. A mechanikai, vegyi és biológiai szennyeződésektől ipari méretekben megtisztított vizet a gyógyszergyártásban, az élelmiszeriparban, a borászatban stb használhatják

Next

/
Oldalképek
Tartalom