Nógrád. 1974. május (30. évfolyam. 100-125. szám)
1974-05-19 / 115. szám
er A mezőgazdaságban dolgozók létszáma világviszonylatban ívről -évre csökken. A létszám csökkenéshez az is hozzájárul hogy a gépesítés üteme meggyorsult. így sokkal kevesebb kézi munkaerőre van szükség. Különösen az önjáró célgépek, a kombájnok szabadítanak (el sok munkaerőt a mezőgazdaságban. Általános elterjesztésüket még akkor is ösztönözni kell, ha az év legnagyobb részében kihasználatlanul állnak, hiszen nehéz fizikai munkától mentesítik a dolgozókat. A kutatók elsőrendű feladata, hogy meggyorsítsák a műszaki fejlesztést, lerövidítsék a gyártmányok kihozatalával kapcsolatos előkészítő, tudományos, konstrukciós és kísérleti munkák időtartamát. Mindehhez ma már korszerű laboratóriumok állnak rendelkezésünkre, amilyen a képen Is látható, ahol éppen egy kukorlcasllózó kombájn továbbfejlesztésén dolgoznak a szakemberek A hegesztők szemvédelme Szovjet kutatók különleges védőszemüvegeket (védő előle leket) kísérleteztek ki hegesztők számára. A kísérletekhez az a megfigyelés adta az indítékot, hogy bizonyos madarak — így például a ga- ! ambok is — hosszú időn át képesek a napba nézni anélkül, hogy szemük károsodna. De a hegesztő ívfény közvetlen közelében elhelyezett állatoknál sem tapasztaltak semmiféle utóhatást. . Márpedig köztudott, hogy az emberi szem súlyos gyulladásba jön már az ívfény vagy a direkt napsugár kis „adagjától” is. Sikerült kideríteni, hogy a „fénytűrő” szemű madarak egy bizonyos pigmentképződménynek köszönhetik látószervük sérthetetlenségét, és annak, hogy fejüket mindig úgy fordítják, hogy a napsugarak a csőrnél magasabb szögben hatoljanak a szembe. Az új fajta hegesztőelőtét részint gyengíti a szembe alulról jutó fénysugarakat, részint fényelnyelő réteggel védi a szemet az „éles” fénysugaraktól. TUDOMÁNY TE N3KA Áz erdők sri’ősrvítósa jEgy szibériai tudós A fenyőerdők kártevők elleni védelme új irányzattal bővült a Szovjet Tudományos Akadémia szibériai tagozatú Növényfiziológiai és Biokémiai Intézetének munkássága nyomán. Az új eljárás alapján a fák természetes védekezésének alapos tanulmányozása, majd a betegségekkel és kártevőkkel szembeni immunitás mesterséges fokozása. E kutatások kezdeményezője és vezetője Anatolij Rozs- kov, a biológiai tudományok doktora, az intézet laboratóriumának vezetője. 1950-ben szerezte meg diplomáját a Lomonoszov Állami Egyetemen, majd egy Bajkálon túli rezervátum munkatársa lett. Azóta is Szibériában él és dolgozik. — A korszerű erdővédelemben a kártevők — szaporodási helyükön történő — tömeges megsemmisítésének eljárását alkalmazzák — mondotta Rozskov. —■ Ml azt a feladatot tűztük magunk elé, hogy magának a fának a belső ellenállását, életképességét mozgósítsuk a betegségek és kártevők ellen. érdekes megfigyelései Szibériában fakalapáccsal ütögetik a cédrusfa törzsét, hogy a terméshez jussanaK. ügy tűnik, ez nem a legjobb megoldás, mert a fa kérge megsérülve kártevők tanyájává válhat. A valóság azonban más, a gyantafolyásos fákat általában nem támadják meg a kártevők. Feltehetően a sérülések mozgósítják a fák ellenállóképességét. Vajon az immunitás képességét felhasználhatjuk-e áfák fokozott védelmére? Mielőtt a tudósok erre a kérdésre feleltek volna, módszert dolgoztak ki a fa állapotának meghatározására. Mit rejt ez a fogalom, hogy egészséges vagy legyöngült, beteg fa? Miként „viselkednek", miként „védekeznek” a fák? Rozskov és munkatársai megfigyelték, hogy a kártevők által megtámadott fák védekező mechanizmusa felerősödött egy bizoiíyos időre,, és a küzdelemből gyakrabban került ki győztesen, mint azt általában feltételezik. A tűlevelű fák többségének ellenállóképessége a gyantacsalornák- ban levő gázok nyomásától függ. A fa sejtjei a gyantacsatornák közelében számukra teljesen idegen formát vesznek fel, mivel a nyomás a vízháztartással függ össze. Ezek a transzformálódott sejtek halmozzák fel a védőanyagot, a gyantákat és fenolvegyülete- ket. A fák Immunreakciója többnyire nem specifikus jellegű, vagyis a különböző sérülések hasonló reakciókat válthatnak ki. Éppen ebben és a védőanyagok fokozott — mesterséges — felhalmozásában látják a kutatók az erdővédelem fejlesztését. Lehetséges, hogy e célok elérésére sikeresen alkalmazhatnak vegyi anyagokat, továbbá a talajvizet. illetve a talaj sajátosságait. Egy vitathatatlan — mondotta Rozskov —, az erdő fáit éppen úgy kell gondozni, sőt gyógyítani, mint a gyümölcsösöket vagy az állatokat. A világ urán- készlete A földkerekség atomerőművei jelenleg már 19 ezer tonna uránt fogyasztanak el évente. A várt fejlesztések miatt ez a mennyiség 1980-ra valószínűleg meg fog háromszorozódni, sőt, 1985-ra meg fog ötszöröződni. Ha azonban az olajválság tovább fokozódik, akkor az atomerőművek építését még jobban meggyorsítják, és így az uránigény ennél is nagyobb mértéket fog ölteni. Milyen meglevő készletekre számíthatunk ezeknek az igényeknek a fedezésére? A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség becslése szerint azok az igazolt uránkészletek, amelyek legfeljebb tízdolláros fontonkénti költség mellett ki - bányászhatók, 866 ezer tonnát tesznek ki az egész földkerekségen. Ehhez járul még a becslések szerint 900 ezer tonna olyan uránkészlet, amely nem igazolt ugyan, de valószínűleg fennáll, és ugyanezen költséggel kitermelhető. Ha egyszer az urán ára » fokozott kereslet folytán fontonként 15 dollárra emelkednék, akkor további 680 ezer tonna igazolt készlet és 632 ezer tonna becsült készlet válna feltárhatóvá. Ez tehát any- nylt jelent, hogy a jelenleg ismert uránkészletek a közeljövőben kialakuló fogyasztást nem nagyon sok éven át lesznek képesek fedezni. Természetesen időközben bekövetkező új feltárások ezt a képet még lényegesen megváltoztathatják. Gyógyítás lézersugárral „Másodlagos” védőberendezés Évek óta foglalkoznak a fejlesztők olyan „másodlagos” védőberendezés kialakításával, amely a szerszámgépek, különösen a fúrógépek kezelőit megóvja a súlyosabb kimenetelű balesetektől. A gép gyors és automatikus megállítására egy idő óta két megoldás ismeretes : a fékmotor, amely költséges, viszonylag nagy, és a meglevő gépekre nehezen építhető rá, valamint a váltakozó áram pólusváltása, amellyel viszont csak a motor forgási irányának megváltozása érhető el. Az angol kutatók által újabban kifejlesztett védőkészülék mindkét problémát megoldja. A készüléket teleszkópos emelő működteti, amelyet a fúrótól balra függesztenek fel. Ha valami a fúrónak ütközik, nekiütődik a teleszkópnak, és a gép azonnal leáll. A teleszkópos emelő ugyanis mikrokap- csolót hoz működésbe, amely megszakítja a hajtómotor váltakozó áramát, és a főmotor meneteibe egyenáramot táplál be. így azonnali fékezés jön létre. Az egyenáram megszakítása és a váltakozó áram visszatérése a visszaállító gomb lenyomásával érhető el... Az „Instabrake” maga állítja elő egyenáramát és a kapcsoló működtetéséhez szükséges kis feszültséget. A készülék a gép valamelyik függőleges felületére szerelhető, és a meglevő elektromos rendszerhez csatlakoztatható. Röntgen kép a véredényekről Az egyre korszerűbb röntgenkészülékekkel az emberi test mind mélyebb részletei tárhatók fel, ami az orvosi diagnosztika tökéletesedését segíti elő. A képen látható RUM—22-es típusú szovjet röntgenkészülék általános és speciális vizsgálatok elvégzésére készült. Az átvilágításon és a fényképezésen kívül a véredénvekről és a néhány centiméter mélyen levő szövetekről is készíthetők felvételek a modern készülékkel. A berendezésnek két röntgensugárcsöve van, filmfelvevő gép is csatlakoztatható hozzá, és a röntgenkép fényerejét növelő elektronikus optikai erősítővel is ellátták. A készülék tervezői külön figyelmet fordítottak a megbízható sugár- védelemre. A mérnökök kutatómunkája nyomán a röntgentechnika további fejlődése várható. A világ számos országában évek óta széles körű kísérletek folynak a lézersugár orvosi felhasználására. Elsőként a szemsebészetben bizonyult hasznos eszköznek a tűhegyesre fókuszált lézersugár. Napjainkban már sok helyütt alkalmazzák a levált recehártya visszahegesztésére. A lézersugárnak azt a tulajdonságát, hogy a testszövetek különböző színű részei másmás mértékben nyelik el, a bőrgyógyászatban hasznosítják. A „lézerkés”-sel könnyűszerrel eltávolíthatók a különböző pigmentfoltok és a tetoválás is. A pontosan adagolt sugárenergia ugyanis csak a színes sejteket roncsolja el, a fehér bőrrészeket sértetlenül hagyja. Fényes távlatokkal kecsegtet a daganatok lézersugaras gyógyítása. A kísérletek során kiderült, hogy a megfelelően adagolt és „célzott” lézersugár tökéletesen szétroncsolja a daganatot. A besugárzás pillanatában villámgyors sejtrészecs- ke-kilökődés figyelhető meg a daganaton. A szovjet kutatók által kifejlesztett, egy mikron átmérőjű sugárnyalábig roppant energiát összpontosító mikronsugárzó berendezéssel az élő sejtekben is végrehajthatók finom beavatkozások. Megvalósítható, hogy a sugár csupán a sejt meghatározott részét — például a sejtmagot — roncsolja vagy pusztitsa el, a sejt többi részét pedig ne károsítsa. Képünkön: előkészítik a lézersugaras operálóberendezést. Abroncsvizsgálat röntgennel Eredetileg rákkutatási célokra fejlesztették ki Angliában azt a hagy teljesítményű röntgenberendezést, amelyet legújabban a gumiipari kutatóintézetekben az új abfoncstípu- sok hibahelyeinek felderítésére is használnak. A kísérletek eddigi eredményei szerint a röntgensugár olyan parányi belső hibákat is kimutat, amelyek mindeddig nem voltak leleplezhetők a hagyományos módszerekkel. Korábban a roncsolásmentes vizsgálatr i nem is volt lehetőség, csupán arra, hogy a gumiabroncs fei- darabolása árán szerzett tapasztalatokat összegezzék. Arra Is gondolnak, hogy gyártmányellenőrzést is fog - nak végezni röntgenberende- zessel, természetesen csak szúrópróbaszerűen. Szupertiszta víz Szovjet kutatók meglepően egyszerű módszert dolgoztak ki nagy tisztaságú víz nyerésére. Az új eljárás során vaselektr idokat helyeznek el egy vízzel töltött edényben, majd egyenáramot kapcsolnak rá. Az áram hatására az elektródokon pehely alakú vashidroxid képződik, amely magához vonzza a vízben levő összes szennyeződést, sőt még az élő és élettelen mikroorganizmusokat is. így a víz biológiai értelemben is megtisztul, és végeredményben olyan tiszta víz nyerhet”, mintha kétszer desztillálták volna. Az eljárás megbízható és igen termelékeny. A mechanikai, vegyi és biológiai szennyeződésektől ipari méretekben megtisztított vizet a gyógyszergyártásban, az élelmiszeriparban, a borászatban stb használhatják
