Nógrád. 1974. május (30. évfolyam. 100-125. szám)

1974-05-18 / 114. szám

I Korcsért! technológia — magasabb hozamok lm!! az adottságok engedtek A karancskeszi termelőszö- hónapra csökken, s ezzel — Szarvasmarhatelepünkön vetkezetben néhány évvel ez- egyenes arányban a takar- a hústermelés a cél. Erőnket előtt alaposan felmérték: az mányi elhasználás is kevesebb, erre összpontosítjuk — jegyzi állattenyésztés ágazatában A másik előnye, hogy a mi- meg Hann István, milyen állatok tartásához nőség lényegesen jobb. Az- „Sínen” van az állattenyész- vannak a legkedvezőbb adott- előtt exportra legfeljebb az tés másik ága, a juhászat is. ságailt? Ennek alapján hatá- állatok ötven százaléka ke- A vezetők még idejében fel- rozták meg fejlesztési célki- fúlt. Kötetlen tartás mellett vi- ismeték annak veszélyét, hogy tűzéseiket. A középpontban a szont alig van olyan állat, a bárányok eladása miatt az juhászat és a szarvasmarha amely nem külföldre menne, állomány minősége gyorsan került. Azelőtt sertéssel is A bevételnél darabonként 5—6 romolhat. Tavaly az anyák foglalkoztak, de az ötvenes ezer fonttal többet számolha- számát 600-ra növelték. Nyá- kocaállomány tartása nem tunk el — magyarázza a fő- jat vettek, és saját erőből 261 volt jövedelmező, nem beszél- állattenyésztő. darab yerketoklyót hagytak ve a szakmai hiányosságok- Közeli célkitűzéseik között vissza tenyészanyagnak. A je- ról. szerepel, hogy a szomszédos lenlegi ezer anya már jelen­A gazdaság főállattenyész- karancslapujtői termelőszövet- tősnek mondható, bár távlati tője Hann István, a szarvas­marhatelepről érkezik. Az 1980-ig szóló fejlesztési tervet szinte kívülről tudja: kezettel kooperálva folytatják célkitűzéseik között ennek a a szarvasmarha-tenyésztést, duplája szerepel. Ügy tervezik: Kesziben a — Tavaly a juhászat 140 marhahizlalás kerül előtérbe, ezer forintot jövedelmezett. — A szarvasmarha-tenyész- míg Lapujtőn a növendéküsző" Az idén többre számítunk — tésnek nálunk hagyományai tartás feltételeit teremtik mondja a főállattenyésztő, vannak. Ha azeredményeket meg. A juhászaiban is a feltéte­összehasonlitjuk más gazda- — Hogy mindez megváló- iek megteremtésén fáradoznak. Ságokéval, kitűnik, hogy nem süljön 500 férőhelyes hízó- ^ét 600 férőhelyes hodály az utolsó szövetkezetek között marhatelepet szeretnénk ki- építését tervezik. Juhászaik állunk. A hízómarhák kilenc- alakítani. Részben a meglevő hozzáértőek, s ami különösen ven százaléka a múlt évben épületeink korszerűsítésével, fontos _ fiatalok e xportra került. részben pedig új istállók épí- Karancskesziben tehát az A jelenlegi legkorszerűbb tesevel. Ezevvegere mar 200 adottsáeokat figyelembe vet- 152 emeRett m darab no- férőhelyes blokkot szeretnénk tek A Dobroda egyik oldalán vendekuszo, 5 darab elohasi üzembe helyezni. . . üsző és 103 darab hízómarha Az épületberuházás mellett ~____— -—-___---------- - , . á ll az istállókban. a trágyakihordás gépesítésére, 'v ^ • ú t változásnak a megyei munka- makban megfogalmazott tel­Jelenleg legkorszerűbb s az abraktakarmány adago- . . , 1 ^ j erőhelyzet alakulása, a mun- lesitmenvkovetelménvekkel. hízóállatok lására is sor kerül. Ezáltal lege ne llunkaerS-gazdälkodäs r Fejlődésünk alapja a hatékonyság A vállalatok munkaerő- technológiai adottságaikhoz, a Az elmúlt években, különö- gazdálkodásának helyzete, szervezettségi színvonal álla- sen 1973-ban előtérbe került a nem utolsósorban a szabályo- potához. A szak-, betanított munkaerő tervszerű utánpót- zó rendszer várható módosító- és segédmunkások aránya, a lása. A szakmunkásképzésben sának előjeleként, ismételten teljesítmény- és időbéres a vállalatok szoros kaocsola- az érdeklődés középpontjába munkák megoszlása az emlí- tot építettek ki az általános is­tettektől nagymértékben függ. kólákkal, valamint a szak- E területen a vállalatoknál munkásképző intézetekkel. A a helyzet általában kedvező- tanulóképzés mellett rend­nek tekinthető, de a lehetősé- szeres a felnőtt-szakmun- gek kihasználása nem teljes, kasképyés szervezése, tovább- A műszaki, üzemszervezési képzése. A felnőttképzés ki­intézkedések a munkaerő terjed a különböző vezetési ésszerűbb felhasználását ered- szinteken dolgozó alkalmazot­. , . , .. ményezték, ellensúlyozták a A munkaero-gazdalkodas es helyenként’ jelentkező munka­"j ho I\rr\rrr\ rondevor lzn7icmor- „ , •* erohianyt. került. A tanácsi iparra vo­natkozó legfontosabb jellem­zők alkalmasak arra, hogy a vállalatok előtt álló fontosabb feladatok kirajzolódjanak. Lelassult, megállt szabályozórendszer közismer­ten direkt kapcsolatából kö­vetkezik azok kölcsönös ösz- szefüggése. Az elmúlt évek Elmarad munkaerő-gazdálkodási té- ... , , . -■ nyei a szabályozó rendszer cél- G követelményektől jait tükrözték. A kezdeti ma­gasabb létszám-növekedési ütem a mai szabályozók kö­vetelményeinek megfelelően lelasssult, illetve megállt. Meghatározó tényezője volt a A legfontosabb feladat vál­tozatlanul az üzem- és mun­ti állományába tartozókra is. A munkaerő-gazdálkodás szempontjából fontosak azok a vállalati intézkedések, ame­lyek érdekeltségi kapcsolatok­ban születtek, s a munkaerő megtartását szolgálják. Jelen­tős intézkedéseket tettek a vállalatok dolgozóik lakás- helyzetének javítására, kaszervezés színvonalának többgyermekes anyák segíté- Nem lehetünk elé- sere’ a bérrendszer korszerű­emelése. gedettek a normákkal, a nor­sítésére, a szociális, egészség- ügyi, munkavédelmi helyzet javítására. technológiát, a hízóállatok läsära is sor -------- ---------- _ , k ötetlen tartását a megyében 200 darab hízómarhát mind- Meghonosították a juha- az elsők között honosították össze két dolgozó lát el. szatban a kétévenkénti há­meg. Ennek milyen előnyei Az idei feladatok között romszori elletést, s minden vannak? szerepel a vízellátás javítása, remény megvan arra, hogy az — A kötött tartás mellett A központi majortól pár száz állattenyésztés fejlesztési cél- a hízók 16—20 hónap alatt méterre fúrásokat végeztek, kitűzései fokozatosan valóra érik el a szükséges súlyt. Kö- csupán a kút építése van hát- válnak. tetlen tartásnál ez az idő 13 ra. Sz. Gy. Nékem üres fecsegőt fest az üres Százados múlt már, szállói­gévé vált epigrammasora Ka­zinczy Ferencnek: .. .„Nékem üres fecsegőt fest az üres fe­csegés”. S bármilyen para­doxonnak tűnik — nem is fog annak tűnni! — e százados renc”-et, a hurráoptimizmus mondás most réved fel ben- statisztikai számait, a felleng- nem újra, mint iskolai egyko- zös körmondatokat — könnyen ri memoriter is, amikor va- összetéveszthettem a mező­lóban pillanatok alatt megfes- gazdasági értekezést egy orvo- ti önmagát az üres fecsegő si vándorgyűléssel, a kisdobo- tartalmatlan locsogásával, sok játékdélutánját egy nagy- Megadatott nekem, a nem is üzemi pártbizottság aktíva­I kaerő-tartalékok fokozatos ki­merülése. E két tényező nyo­mán a mai munkaerő-gazdál­kodást kedvező folyamatok határozzák meg. A tanácsi iparban az elmúlt évben javu­ló munkaidő-kihasználás mel­lett a munkáslétszám kis mér­Ha nem figyeltem oda „an- ja, nem érzi kis ügye és az nak idején”, és csak a szava- ország dolga összefügéseit. kát hallottam, a jelszavakat, Tényszerűen szól, frázisoktól a neveket, és a sablonmonda­tokat, a „rés”-t, a „bástyá’-t, a „megfogadjuk”-ot, a „bé­mindig volt élmény, de min­denkor volt gazdag tapaszta­lat, hogy oly időkben is jár­hattam, mert járnom kellett szakmámnak köszönhető (?) értekezletekre, amikor egy jelszó, egy-két név felkiáltá­sa osztatlan sikert és tapsot aratott. Nagyon jól emlékszem — nem tagadom: e „nyelven” ír­tam gyakran énmagam is — hogyan beszéltek a legkülön­bözőbb céllal összehívott érte- pártértekezleten, tanácsülésen, kézietek előadói órákon ke resztül — semmiről. Ha visz- azok az emberek, akiknek so- szagondolok azokra az évek- ha eszébe nem jutott, hogy re, amikor a munkáshatalom szónoki pályát válasszanak, megvetette lábát a politiká- És nem is szónokok! És ban, a gazdasági életben, és nem is üres fecsegök! Nem mentesen, mert egy országot — tán’ nem tudja, de érzi — szép szavakkal cicomázni le­het, sőt néha kell is, de fel­építeni, tovább építeni aligha. Igen érdekes ez a feszen­gés, amikor itt-ott — azért még nem éppen nagyon — ritkán szóhoz jut egy-egy ilyen üres fecsegő. Pontosan úgy fecseg, mint régen, leg­feljebb néhány korszerű fo­galmat is elfecseg a gazdasági mechanizmusról, a technika és a tudomány forradalmáról, a hatékonyság meg a terme­lékenység és az egyéb „lexi- kon”-műszavak felhasználásá­val a gazdaságpolitika kérdé­seiről. Amelyet kíséé ásító unalom, papírcsörgető érdek­telenség, egymáshoz suttogó, kibíró-türelem, és feszengés az elnökség soraiban! Nem, ma már nem lehet vagy a tsz-brigádértekezleten megélni frázisok puffogtatásá­ból, Kazinczy ma már nem értekezletével. Sokat és feleslegesen fecse­gett abban az időben az or­szág, és az a nagyszerű, hogy minden gond, baj, fecsegés, ellenére sokat és nem felesle­gesen dolgozott. A fecsegés elszállt, de Dunaújváros meg­maradt! .. .és hallgatom évek, évti­zedek múltán már, mint szó­lalnak fel taggyűlésen, vagy nem utolsósorban az emberi szívekben, s azokra a rákö­vetkező évekre, amikor e ha­talomról többet beszéltek, mint gyakorolták — ma sem értem, hogyan válthatott ál az agy, az értelem, a szív a lelkesítő, egyszerű, igaz és tényszerű szavakról politikus­nak álcázott, dicsőséget hami­san zengő locsogássá, — bi­zony nagyon gyakran. mindenkor és nem mindenki beszél szépen, a literátor ta­lálna bőven kifogást fogalma­zásban, szórendben egyaránt; a formális logika törvényei sem futnak mindenkor szabad érvényre, de. .. S ez a „de” a lényeg! Aki beszél, s amiről beszél, az olyanról szól, ami­hez ért. Felelősségteljesen be­szél, még akkor is, ha nincs igaza valamiben, ha nem lát­írná le e sorokat, nem lenne alapvetően nem lenne ami inspirálná őt erre. A fecsegés kora egyszer, s mindenkorra lejárt ebben az országban, a szólamoké is, a frázisoké is, de legkivált az üres fogadko­zásoké. Tedd, mit tenned kell — megvéondom ki vagy! Az elvek, érvek, évek ros­táján hull. egyre hull a fe­csegés konkolya! Na persze, nem árt még egy kissé rázogatni azt a ros­tát! Gyurkó Géza jesítménykövetelményekkel Változatlanul gond néhány vállalatnál az üzemi fegye- Adott OZ ólán lem, elsősorban technológia; “ és bizonylati lazaságok miatt. Alapigazság, hogy az időt job- jan kell becsülni! A munkaerő-gazdálkodás szervezeti formái vállalaton­Az V. ötéves tervre való felkészülés során — a szabá­lyozó rendszer várható módo­sítását figyelembe véve —, nem nélkülözhetik azokat az tékben, az alkalmazotti lét- ként igen eltérőek. A vállala- elemzéseket, vizsgálatokat, _. ~ O O C 1 ’ 1_1 1 __1 Kűl oA + J ^ r, ^ V. r. w. ^.1 1 í- - 1 . 1, ­s zám 3,3 százalékkal csök­kent. A termelékenység 10 százalékot meghaladó mér­tékben nőtt, teljesen fedezve a termelés volumenének nö­vekedését. Mérséklődött a fluktuáció, stabilizálódott a ti belső irányítási rendszer amelyeket minden vállalatnak fejletségétől függően működ- el kell végezni ahhoz, hogy nek, ám többnyire a megvál- sajátos helyzetükből kiindulva tozott követelményektől el- meghatározzák a munkaerő­maradnak. . gazdálkodás általános irányát. A munkaügyi apparátus A gazdálkodás keretei, körül- munkáját nagyban befolyá- menyei nem lazulnak. Az új munkásállomány. A munkás- solja a szakképzettség. Fejlő- szabályozókhoz való alkal- átlagkeresetek 13 százalékkal dés tapasztalható, de indo- mazkodás csak átgondolt, jól nőttek, nagyrészt központi kolit a munkaügyi tevékeny- felépített vállalati magatartá- bérpolitikai intézkedések séget végzők képzetségi szint- sal lehetséges. Számottevő lét­eredményeként. jének általános emelése. Az számemeléssel a vállalatok A számok jelzik, hogy a apparátus tevékenységében nem számolhatnak vállalati gazdálkodás alappil- növelni kell a tartalmi munka lére az intenzív fejlődés, a részarányát. Általánossá ten- vállalaton belüli tartalékok ni, hogy a közgazdasági elem­fokozatos kiaknázása. A ki- zéseket ne csak esetenként vé- egyensúlyozott vállalati mun- gezzék. Ehhez szükséges, kaerő-gazdálkodás rendkívül hogy a vállalatok vezetői az szorosan kapcsolódik az átla- eddiginél jobban befolyásol- lános műszaki fejlettséghez, ják, összehangolják a munka­gyártmányaik színvonalához, ügyi apparátus tevékenységét. Fejlődé­sük alapja csak a termelés hatékonyságának növelése le­het. A tanácsi vállalatoknál ehhez a kiindulási alap ren­delkezésére áll. Széli József közgazdász 2E®£2lglBIS@CB brigfosiofs A Salgótarjáni Kohászati év végéig biztosítani akar- A gyárrészleg 1974-re meg­üzenlek termelésében fontos ják. növekedett nyereségtervet ka­ll elyet foglal el az alapanyag- A rugalmas termelésirányí- pott. Ez 'idáig az esedékes ellátás. A széles gyártmány- tás igyekszik megoldani részt sikerült teljesíteni. Kü­skála sokfajta anyagot igé- ilyenkor a problémát. Az Ionosén figyelemre méltó a nyel, s ha az alapanyag- erőket gyorsan át kell cső- temelékenységben elért ered­szállítás akadozik, akkor a portosítani, hogy a termelés mény, hiszen a tervhez vi­rendszerében beállt akadá- szonyítva közel 9 százalékos lyokat más módon ellensú- túlteljesítést értek el. lyozzák. A mosonyi csákány­nál keletkezett alapanyag- Az eredmények elérésében hiány pótlására például 25 nagy részt vállalnak a szo­tonna előgyártást végeztek az cialista brigádok. A párt XI. exportcsákánynál. Az ilyen kongresszusára való készülő­és hasonló intézkedések tet- a lengőkar ték lehetővé, hogy a kovácso- a kormány lógyár A üzemében a külön­programozásban, és a terme­lésben nagyon kényelmetlen helyzetet tud teremteni. A kovácsológyárban az el­múlt időben többször érezték az alapanyag-ellátás nehézsé­geit. Ebből keletkeztek gyár­tási hátralékok a krómvaná- diumos kulcsnál, belső fejnél, emeltyűkar-gyártásnál. ősz- böző termelést gátló akadá- szesen mintegy 16 tételnél tyok ellenére kedvezően érté- maradt olyan hátralék, kelhessék mind a mennyiségi, amelynek pótlását még a fél- mind az értéktervet. Automata gépen készülnek a kávéspoharak a salgótarjáni öblösüveggyárban dés során a kovácsológyár A üzemének brigádjai külö­nösen nagy súlyt helyeznek a gazdálkodás . hatékonyságá­nak fokozására. Szinte egyet­len brigád sincs, amelyiknek a vállalása között ne szere­pelne valamiféle megtakarí- íst biztosító kötelezettség­vállalás. A gazdaságosságra való törekvésükre utal, hogy az üzemi általános költségek­re, az önköltség csökkentésé­re, valamint a többletnyere­ség biztosítására minden bri­gádnál tettek vállalást. A brigádok összes vállalása 927 ezer forintot jelent. A XT. kongresszusig ennek megfele­lően az egyik brigád szeret­né elnyerni az arany fokoza­tot. Ugyancsak egy brigád az ezüstre, öt brigád pedig a bronz fokozatra pályázik. Az üzem két brigádja a zászló megszerzésére tett kötelezett­ségvállalást. A szocialista brigádok tö­rekvéseit jól összehan- rfák nz üzem feladataival. Ez arra a reményre jogosítja fel a gvárrészleg vezetőit, hogy a párt XI. kongresszusának iszteletére mindenféle ter­melést gátló akadályt legyőz­ve mind mennyiségben, mind minőségben, mind pedig ér­tékben eleget tesznek a kö­vetelményeknek. O. B.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom