Nógrád. 1974. május (30. évfolyam. 100-125. szám)

1974-05-18 / 114. szám

/ Világ proletárjai, egyesüljetek! NOORAD ' W, AZ M5SJ M P-.-N Ó.GR Á D M EGY E | BIZ OT1S ÁG'Ai É S XXX. EVF.. 114. SZÁM ARA: 80 FILLÉR 1974. MÁJUS 18., SZOMBAT Elflegyenk ipara a BTVU*n Bemutatják új termékeiket a nagyüzemek A tavaszi Budapesti Nemzet­közi Vásár rangos találkozóhe­lye a hazai és külföldi ipari üzemeknek. S noha ez évben a kőbányai új kiállítóterületen átmenetileg szerényebb kere­tek között zailik le ez a talál­kozó a külföldi és hazai cé­gek között, a Salgótarjáni Ko­hászati Üzemek is úgy ielen- nek meg, hogy kiállított ter­mékeiken érezhető legven egy elmúlt esztendő fejlődése. Tóth Józsefnek, a gyár .ke­reskedelmi főosztályvezetőjé­nek tájékoztatója szerint, a kohászati üzemek termékei iránt hazai és nemzetközi pra- con olyan nagy az érdeklő­dés, hogy az igényeknek csak a töredékét tudják kielégíte­ni. Az idei Budapesti Nemzet­közi Vásáron nem annyira az üzletkötés lehetőségeinek ke­resése a cél. hanem a gvár Új termékeinek a megismerte­tése. Ennek megfelelően be­mutatják az új szalagnemesítő sor termékeit, valamint 25- féle kovácsolt és sajtolt ter­méket. amelyek részben a iár- műprogram igényei szerint készülnek, részben pedig fon­tos gépalkatrészek és szerke­zeti elemek. A kohászati üzemek ezúttal a Vas- és Acélipari Egyesü­lés kiállítási programjába il­leszkedik bele. és a KGST 25. évfordulóját is megfelelően reprezentálja. A gyár termé­keit külső és belső kiállítási területen helyezték el. A pa­vilon előtt egy tetszetős DEXION-szerkezetet állítottak össze, amelyen különféle hu­zalféleségek, horganyzott, fé­nyezett és műanyaggal bevont huzalok, és pántolószalagok helyezkednek el. De a kiállí­tott termékek skáláján szere­pel a redőnyrugó. a fazon- és huzalszeg is. A Salgótarjáni Kohászati Üzemek az idei nemzetközi vásárra nemcsak szállított, de onnan hozni is akar valamit! Szakmai tapasztalatokat , és ötleteket, amelyeket a fejlő­dés további szakaszaiban hasz­nosítani tudnak. Ennek meg­felelően a gyár népes műsza­ki gárdáján kívül a szocialis­ta brigádok, és KISZ-fiatalok is szervezetten vesznek részt a Budapesti Nemzetközi Vá­sár megtekintésén. A gyár szocialista brigádjait május 25-én hat autóbusz viszi a kőbányai kiállítási központba, hogy tanulmányozhassák az érdekesnek ígérkező kiállítás anyagát. A KISZ-fiatalok és az FMKT-tagok külön buszon látogatják meg a kiállítást, hogy azután a szerzett tapasz­talatokat hasznosítani tudják munkájukban. Ötvilsííanyagok Zagyvarónáról A Zagyvarónai ötvözetgyár ja. Ezek közül több alkotós lönleges csiszolószemcsék is évről évre nagyobb kollekciót anyagokat, és komplex dez- Az ötvözetgyár termekei évről vonultat fel a budapesti ipari oxidáló szereket. A mintegv évre sikert aratnak a koha- vásáran. Ezúttal is valamenv- 20 termék között természete- szati szakemberek koreben. nvi hagyományos ötvözőanya- sen szerepelnek az itt előállí- Az idén is sikerre szamithat- gát. ferrósziliciumot bemutat- tott különböző minőségű kü- nak. Új termékek a FÚTÖBESl-nél A FŰTŐBER Vállalat évről vetel. A megnövekedett igé- évre külön pavilonban mutat- nyéknek kíván eleget tenni a ja be termékeinek széles ská- gyár régebbi, hagyományos és Iáját. Az építkezések korsze- új modern termékeinek be- rűsödése, fejlődése egyre több mutatójával, épületgépészeti terméket kö- A vállalat nagybátonyi gyá­Amit gyártanak — látható rából többek között EGI-ven- tillátorokat küldtek a vásár­ra. Olaj- és gázhűtőegysége- ket, melyek kooperációban ké­szültek a Jászberényi Hűtő­gépgyárral. Ezekből egyébként a Szovjeutniónak már szállí­tanak. Ugyancsak itt szerepel — mint új termék — a ház- tartásiolaj-tároló. Ezen kívül bemutatnak különböző típusú thermoventillátorokat ame­lyek új módosított termékek. Fellegvár a balassagyarmati Engedjék meg, hogy először én mutatkoz­zam be. Lak János vagyok, a Magyar Kábel ,Művek balassagyarmati kábelgyárának fő­mérnöke. Fiatalnak érzem magam, bár har­minckét éve dolgozom a kábeles szakmában. Megszerettem ezt a gyárat. Itt vagyok szin­te az alapkőletételtől kezdve. Tudom, merre futnak a bennünket tápláló villamos kábelek, merre a víz- és csatornavezetékek. A csak­nem ötszáz dolgozó közül a legtöbbet szemé­lyesen is ismerem. István, vagy Pisti, Erzsé­bet, vagy Erzsiké, most már megengedett­nek érzem. En is ezt várom a dolgozóktól. Nem bizalmaskodás, hanem annak a jele, hogy kialakulóban van a törzsgárda a gyár­ban, amelyik a munkásosztály fellegvára a balassagyarmati homokon... Mivel túlestem a bemutatkozáson, bemu­tatom a gyárat. Hivatalos neve: Magyar Kábel Művek balassagyarmati kábelgyára. Születésének néhány adata: a földmunka 1967-ben kezdődött el, s áthúzódott 19S8-ra. A következő évben kezdődött a segédüzemi csarnok építése, és 1970 első negyedévében készült el. Ugyanebben az évben, az első félév végére már három durvahúzó sor és több gyorssodró gépünk üzemelt. A mai gép- kapacitást már felsorolni is hosszú lenne. Az eddigi beruházás mintegy 300 millió forint, melynek fele épület, másik fele gépi beru­házás. Gyártmányainkról hosszú lenne beszélni. Erről talán máskor. Éppen ezért folytatom a gyár bemutatását. A termelöberendezések részleges üzembe helyezése 1970 márciusában történt meg. így 1970-ben csaknem 127 mil­lió, egy évvel később már 206 millió, ta­valy több mint 365 millió forint értéket ter­meltünk. Az idei tervünk 523 millió forint, de ezt jóval túl kell teljesíteni ahhoz, hogy a tavalyi nyereséget biztosítani tudjuk. Nyereség? Csak két számot, hogy ne un­tassam a Kedves Olvasót. Míg 1970-ben alig 11 millió forintot fizettünk ki, tavaly ez az összeg már meghaladta a 31 millió forintot! Azt mondottam az elején, hogy a kábel­gyár Balassagyarmat munkásosztályának fel­legvára. Erre is csak két számot. A terme­lést 148 dolgozóval kezdtük, ma csaknem öt­százan dolgozunk a gyárban, fizikaiak, mű­szakiak, adminisztratívak együtt. Az egy főre eső átlagkereset az induláskor éves átlagban 22 674 forint volt. Most 26 986 forint. Külön említeném) hogy a fizikai mun­kások átlagkeresete négy év alatt 22,5 száza­lékkal növekedett. Röviden ennyit a gyár történetéről, éle­téről. Kérem, olvassák el az összeállítást az 5. oldalon! Az üvegipari Művek salgó­tarjáni síküveggyára felvonul­tatta összes termékét. A hú­zott síküvegből kiállították 1,3 millimétertől a 7 milliméter vastagságú üvegeket. Ismertet­ték hogy mennyit gyártanak belföldre, az évi termelésből mennyit tudnak biztosítani exportra, és azt hová szállít­ják. Kiállították a különböző színű zománcüvegeket is. A háztartási üvegárukból kom­pótoskészletek szerepein különböző változatokban. /. járműiparban használatos egyenes és hajlított, edzett biztonsági üveget is megis­merhetik az érdeklődők. Eb­ből a gyárból kerül a fogyasz­tókhoz az egész országba a diaüveg. Bemutatják a petri- csészéket, amelyből jelentős mennyiségben szállítanak a Német Demokratikus Köztár­saságba. Hazaérkezett a magyar parlamenti delegáció Apró Antalnak, az ország- vásának tettünk eleget. Egyip­gyűlés elnökének vezetésével pénteken hazaérkezett az a parlamenti küldöttség, amely Hafez Badavinak, az EAK nemzetgyűlése elnökének meghívására látogatást tett az Egyiptomi Arab Köztársa­ságban, illetve —• Mohamed Ali Halabinak, a Szíriái Arab Köztársaság népi tanácsa el­nökének meghívására — a Szíriái Arab Köztársaságban. A képviselőket a Ferihegyi repülőtéren Péter János, az országgyűlés alelnöke. Garai Róbert külügyminiszter-he­lyettes, valamint az ország- gyűlés tiszti karának több tagja fogadta. Ott volt Wagih M. Roushdy, az Egyiptomi Arab Köztársaság. valamint Abdul-Halim Kaddour. a Szí­riái Arab Köztársaság buda­pesti nagykövete is. Apró Antal megérkezésük után nyilatkozott a Magvar Távirati Iroda, a Rádió és Televízió munkatársainak. — Utónkkal az egyiptomi és a Szíriái parlament meghí­tomban ellátogattunk a Szuezi- csatornához, néztük az átkelő­helyeket, azokat a frontszaka­szokat, ahol a nagy csaták zajlottak, s azokat a bevehe­tetlennek hitt izraeli erődít­ményeket, amelyeket az egyip­tomi katonák elfoglaltak. Jár­tunk üzemekben, intézmé­nyekben, s Egyiptomnak nem­csak a háborús arcával, ha­nem békés építő munkájával is megismerkedtünk. — Szíriában is ez a kettős kép fogadott bennünket. Lát­tuk Szaura határában a szov­jet segítséggel most épülő ha­talmas Eufrátesz-gátat, erő­művet. — Utunk során mindenütt tapasztaltuk — s ezt tárgya­lásaink során a két ország kormány- és pártvezetői is hangsúlyozták —, hogy az EAK és Szíria népe nagyra becsüli országunkat, a Magvar Népköztársaság szolidaritását az arab népek ügye iránt. (MTI) Mígrádi műszaki napok A városi tömegközlekedés jövője A Közlekedéstudományi Egyesület Nógrád megyei te­rületi szervezetének rendezé­sében pénteken Salgótarján­ban Dr. Hegedűs Gusztáv tu­dományos osztályvezető, a KTE főtitkárhelyettese Salgó­tarján helyi tömegközlekedé­sének középtávú és távlati fejlesztési és rendezési kon­cepciójáról tartott előadást. Többek között megállapí­totta, hogy Salgótarján ha­zánk egyik legdinamikusab­ban fejlődő városa. Az utóbbi néhány esztendőben a lehető­ségekhez alkalmazkodó, terv­szerű fejlesztés jellemzi. Az 1970-ben elfogadott, és ma is hatályban levő városrendezési terv fő irányvonalait a város akkori vezetői már 1945-ben meghatározták. Az eltelt idő alatt a város lakosainak szá­ma 70 százalékkal növekedett. A fejlődéshez nagyarányú la­kásépítési program kapcsoló­dik. Mindehhez jól illeszkedő, hatékony közlekedési rend­szert kell fejleszteni, amely­nek gerincét — mint minden városban — a tömegközleke­dés képezi. Salgótarjánban az autóbusz-közlekedést jelenti. A város két intézet — UVATERV, KÖTUKI . és a KTE segítségével igyekszik végleges formába önteni a város hosszú távú tömegköz­lekedési tervét, amit a kuta­tói kollektívák több éves munkája alapozott meg. A jelenlegi autóbusz-hálózat részletes feltérképezése után végezték el a szakirodalomból ismert — sugaras-átmérős — átlapolt hálózati modellek vizsgálatát. A helyi sajátossá­gok figyelembevételével nyil­vánvalóvá vált, hogy Salgó­tarján szerkezeti felépítése, valamint fejlődésének várha­tó üteme mellett legjobban egy körjárattal kiegészített sugaras hálózati rendszer fe­lel meg. A hálózat alapját a völgyben kialakított periodi­kus rendszerben közlekedő körjárat biztosítja. Ez fejlő­dése során lényegében össze­köti a város összes szolgálta­tó létesítményét — pályaud­varokat, szórakozó- és vásár­lóhelyeket, hivatalokat, vala­mint jelentős részben kapcsol be lakóhelyeket, iskolákat, munkahelyeket. A körjárat­hoz csatlakozó „sugár” rend­szerű vonalak forgalmuknak megfelelő fejlesztésével együtt lényegében hosszú távlatban megoldható a város helyi au­tóbusz-közlekedésének megfe­lelő színvonalú kielégítése. Óvatosan bánjunk a vegyszerekkel Pénteken Balassagyarmaton a Nógrád megyei Növényvé­dő Állomás székházában „Növényvédelem és környe­zet” címmel Tóth László, az állomás igazgatója tartott elő­adást a szakemberek számá­ra. Az utóbbi időben a kör­nyezetvédelem érdekében fo­kozódó érdeklődés a növény- védelmet is a figyelem köz­pontjába helyezte. Szenvedé­lyes hangvételű cikkek, ko­moly hangvételű kommentá­rok jelentek meg a közel­múltban a sajtóban, amelyek rámutattak arra, hogy egyes növényvédő szereknek milyen káros hatása van a környe­zetre. Azt mutatták be: mi­lyen jelentős a mezőgazdaság számára a különböző vegy­szerek használata. Tóth László elmondotta, hogy ideális növényvédelem esetében, amelytől még távol vagyunk, hat százalékkal több lenne a termés. Fontos­ságát hangsúlyozta, hiszen a vegyszerezés, műtrágyázás kö­vetkeztében az összes mező­gazdasági termelés 14 száza­léka a megtakarítás. A legtöbb problémát a kör­nyezetnek az okozza, hogy a kemizálás széles körben va­ló elterjedése során a kémiai anyagokat sok termelőszövet­kezetben meggondolatlanul és nagy mennyiségben hasz­nálják fel. Az előadást követően két korreferátum is elhangzott. Smidt Pál kémikus, a nö­vényvédő állomás kémiai la­boratóriumának vezetője ar­ról beszélt: a növényvédelem és a környezetvédelem „jó mezőgazdasági gyakorlat ese­tén” nem ütköznek egymás­sal. A gyakorlatban előfordu­ló környezetszennyezések zö­me annak* következménye, hogy a technológiai előíráso­kat megsértik. Ennek meg­előzésére szolgál többek kö­zött a növényvédelmi szak­munkásképzés. Elég például a megengedettnél nagyobb erősségű szélben permetezni, s a közelben levő kutak, vi­zek máris szennyezetté vál­nak. A növényvédő 1 állomás szakemberei állandó minta­vétellel ellenőrzik azokat a növényféléket, amelyek élel­miszer alapanyagul szolgál­nak, nehogy fertőzött termény jusson a fogyasztóhoz. Ki­tűnnek mindazok a hiányos­ságok, amelyek a technológia megsértése miatt fordulnak elő. Bukta János pásztói nö­vényvédelmi felügyelő arról beszélt, hogy milyen sok múlik a növényvédelmi fel­ügyelők munkáján. A rend­szeres ellenőrzésekkel, és ha szükség van rá, felelősségre vonással sok esetben meg­előzhetők azok a szabályta­lanságok, melyek a környezet szennyezését eredményezik. Elmondta, hogy megyénk­ben örvendetesen egyre több azoknak a szakembereknek a száma, akik specialistái a növényvédelemnek. A szak­szerűen végzett munka követ­keztében egyre kevesebb a panasz Nógrádban a növény­védelem környezeti ártalmai­ra.

Next

/
Oldalképek
Tartalom