Nógrád. 1974. május (30. évfolyam. 100-125. szám)

1974-05-16 / 112. szám

Munlíősol: mondták — a vezetők intézkedtek Közügyben, kitogás&Mak | RüvUlehb munkahét A Központi Bizottság már­cius 19—20-i üléséről kiadott közlemény hangsúlyozza, hogy a párt szükségesnek tartja olyan átgondolt intézkedési rendszer kidolgozását, amely­nek eredményeképpen foko­zatosan növekszik a munká­sok súlya a társadalom min­dennapi életében. S mindjárt közli ennek megoldását ■ is, amely szerint tudatosan arra kell törekedni, hogy a mun­kában kiemelkedő dolgozók egyszersmind közéleti ember­ré is váljanak, szavuknak sú­lya legyen, a közéleti fórumo­kon gyakrabban nyilvánítsa­nak véleményt üzemük, az ország és a világ kérdéseiről. Kétségtelen, hogy a közéle- tiségnek efajta kiteljesedő igénye egyre tág'abb látókörű és kulturált embereket téte­lez fel. Az már megszokott dolog nálunk, hogy a párt- és a kormány nagyobb ügyekben együtt dönt és cselekszik a munkásosztállyal, a dolgozó emberekkel. Nálunk ez a gyakorlat természetes, hiszen azokért a célokért mindenki szívvel-lélekkel tud küzdeni, amelyekben benne van a sa­ját véleménye is. A Salgótarjáni Kohászati Üzemekben legtöbb helyen már szintén a mindennapi munka szerves részévé vált az üzemi demokrácia. A ve­zetők maguk is igénylik a dolgozók véleményét hiszen tudják, hogy ők érzékelik legjobban a termelés közvet­len gondjait. A dolgozók vé­leménye és javaslata éppen a beleszólás jogán válik gyü­mölcsözővé és alkotóvá. Páltelki József dróthúzó, is­merve az 1974-es megnöveke­dett feladatokat még az év elején nyilvánosság előtt szó­vá tette az ötmotoros felrakó daru kifogásolható állapotát. Az üzem vezetője a kritikai megjegyzést megvizsgálta, és megtette a szükséges intézke­dést. A húzógép korszerűsíté­sével a daru kicserélése meg­történt, sőt az egyéb apróbb lakatos-, és villamos munkák is elkészültek. Klamarik János ugyancsak a nagy feladatok ismeretében javasolta, hogy a tűzihor- sági feladatok maradéktalan ganyzó lenyomóvasalt időben megoldásának. Zselényi Pál a javítsák ki, ha el akarják ke- kovácsológyár A üzemének rülni, hogy a hétfői indulás- dolgozója például arra figyel­nél rendszeres termeléskiesés meztette a gyárrészleg veze- legyen. Az intézkedés ez eset- tőit, hogy a köszörűkövek ben is sürgősen megtörtént, szemcsefinomsága nem meg- s azóta jelentősen javult a felelő. A köszörűkövek minő- lenyomóvas-ellátás. ségét jelölő szabvány az utób­Olyan esetekben, amikor a bi időben többször megválto- dolgozók véleményei és ja- zott, s a jelenleg érvényben vaslatai után gyors intézke- levő szerint a 80-as a régi déseket tesznek, erősödik a 100-as szemcsefinomságnak munkásokban a bizalom, és felel meg. Az üzemvezetőség értelmét látják annak, hogy helyt adva a dolgozó vélemé- kifejtsék véleményeiket, ja- nyének máris intézkedett a vaslataikat a munkakörülrte- megfelelő szemcsézetű köszö- nyekről. Verbói Károly szin- rűkövek megrendeléséről, tén fontos és figyelmet ér- h^B33BS!B_ demlő problémáról mondta el véleményét. Munkája során Batta István és Hábel Gá- tapasztalta a különböző anya- bor a sajtolt kalapácsok szer­gok keveredését, aminek kö- számainak jobb minősége vetkeztében jelentős mennyi- ügyében tett kritikai meg- ségű készárut kellett átminő- jegyzést. A munka során azt síteni és átcsomagolni. Véle- tapasztalták, hogy a gyengébb ménye alapján nemcsak üze- minőségű szerszám élettarta­mi, de gyárrészlegi szintű in- ma nem megfelelő. Javasla- tézkedés történt, amely sza- tuknak máris megvan a gya- bályozta a különböző minősé- korlati előnye, hiszen az újo- gű anyagok gyártását. Az in- nan készített szerszám élet- tézkedés hatására a minőségi tartama kedvezőbb, így mun- keveredések megszűntek, kájuk is termelékenyebb és mert a vizsgálat során meg- gazdaságosabb. állapították, hogy a hibát fő- Salsótariáni Kohászati leg a rakadótérről leadott Salgótarján: Kohászati anyagok keveredése okozta, Üzemekben a part- eskor- ugyanakkor az üzem keretei- ma"y Útmutatása szennt ko­4 >» '«­seK' , , , törekszenek, hogy a dolgozók Lipták István azt javasolta, szavaira minden üzemben hogy a horganyzónái tapasz- odafigyeljenek, javaslataikat talható gyakori áramszünet és véleményeiket pedig gyű- okát az illetékesek vizsgálják rnölcsöztessék az egész válla- meg. A javaslat meghozta és a népgazdaság haszná- eredményeit, hiszen rájöttek, ra Hogy a dolgozók által el- hogy a gyakori áramszünetet hangzott javaslatok és véle- a kovácsológyárnál dolgozo mények gondatlanságából ne szerelők idézték elő. S miután sikkadjanak el azért külön ren- az áramtalanítást nem jelez- delkezés szabályozza: a dolgo- ték, így minden egyes esetben Z(yj észrevételeit nyilván kell jelentős selejtképződéssel járt tartani, és arra termelési ta- az áramszünet. nácskozásokon visszatérve ér­A dolgozók jelzései tehat dembeni választ kell adni. Ér­nem egyszerűen személyi jel- demes lenne egyszer felmérni, legüek, hanem legtöbbször az hogy egy termelési tanácsko- egész vállalat gazdálkodását záson elhangzó száz meg száz befolyásoló kedvező javasla- Okos javaslat milyen anyagi tok. Olyan vélemények ame- előnyökkel jár a vállalatnak, lyeket sem az üzemvezető. ^ dolgozók javaslatainak sem a felsőbb szintű vezetők anyagi értékéről, való bizo- nem érzékelhetnek, de fontos nyosodás még tovább növelné ezekre felfigyelni, mert lénye- a munkásvélemény erejét és gében nagyon fontos részét ielentőséeét. képezi a vállalat által kitű­zött minőségi és gazdaságos- Orosz Béla A Galgamenti ÁFÉSZ igaz­gatósága a körzethez tartozó községi közös tanácsok elnö­keinek részvételével kibőví­tett igazgatósági ülést tartott Bercelen. A tanácskozáson a kereskedelmi dolgozók mun­kaidő-csökkentéséről szóló ha­tározat végrehajtásának elő­készítését tárgyalták. Danielisz István, a Berceli közös Tanács elnöke elmond­ta. hogy az itt élő lakosság kedvező helyzetben van. mert a községben három élelmi­szerbolt működik. Ezek nyit­va tartását a vásárlókkal és a bolt dolgozóival közösen álla­pítják meg. Pelsőczi András szandai ta­nácselnök javasolta, hogy a szandaváraljai italbolt nyitva tartását heti négyórás mun­kaidő-csökkentéssel oldják meg a kéthetenkénti teljes szabadnap helyett. Felvetődött az is, hogy jobb munka- és üzemszervezéssel vagy új munkaerő beállításá­val oldják meg a szabadna­pok kiadását. Ez azonban — mint ahogyan azt az igazga­tóság elnöke mondotta — je­lentős kiadással jár. Munkásfiatalok kirándultak A salgótarjáni Ipari Szak­munkásképző Intézet diákott­honának honismereti szakkö­re a napokban megyei kirán­dulást szervezett. A munkás- fiatalok Szécsény. Hollókő. Csesztve. Romhány. Bánk és Balassagyarmat nevezetessége­ivel ismerkedtek és élmé­nyekben gazdag látogatást tettek a Benczúrfalván élő. megyei születésű szobrász, id. Szabó István, Kossuth-díjas művész műtermében. A szak­kör tagjai egyébként stílsze­rűen helytörténeti, honisme­reti házi kiállítással kíván­ják befejezni az ide tanévet. Ablakok Nagyorosziból Nagyorosziban több mint 20 évvel ezelőtt hozták létre a Vegyesipari Szövetkezetei. Az idei termelési terv 6,2 millió forint. Fő profiljuk a képünkön is látható nyílászárók elő­állítása. Emellett lakatosipari termékeket is gyártanak. A szövetkezet dolgozói tavalyi munkájukért megkapták a K.ISZÖV vándorzászlóját. ElÖ Játszóteret épít a brigád ' A Nógrád megyei Építőipa­ri Vállalat termelési osztályá­nak 16 fős November 7. Szo­cialista Brigádja kétszer nyer­te már el az aranykoszorús jelvényt. A brigád híres tár­sadalmi munka vállalásairól. Felsőpetényben például a gyermekotthonban rendbe hozták a térvilágítást és pat­ronálják a gyermekeket. A brigád a közelmúltban elhatá­rozta, hogy a Húszezer mun­kanapot Salgótarjánért moz­galom keretében játszóteret épít az Arany János úton. A szobád szombatokat és a sza­bad délutánokat itt tölti majd a brigád. A munkálatokat megkezdték. Autóbusz az Adriához Űj menetrendszerű autó- buszjáratot indít a Volán 13-as Vállalat Kaposvárról az Adriához. Az első járat május 25-én, az utolsó szeptember 29-én közlekedik a Kaposvár —Barcs—Zágráb—Rijeka— Vrsar útvonalon. Az autóbusz minden szom­bat este 20 óra 30-kor fut ki Kaposvárról, reggel hatkor ér Rijekába és 9.15-kor Vrsarba. A visszautazás időpontja vasárnap este 20 óra. A járat hétfőn reggel ér ismét Kapos­várra. Mivel az autóbusz nem kü­lönjáratként, hanem menet­rendszerűen közlekedik, az útvonalba eső megállóhelye­kig bárki igénybe veheti. Mátramindssenti szakemberek Országos elsők lettek Szécsényben, a Palóc Házi- s a műhelyben magasra sző- Fajcsik József, a szövetkezet ipari Szövetkezetben pár őrá- kött a hangulat. A szövetke- elnöke. ra leálltak a szövőgépek. A zetnek több mint négyszáz Kis család a Ferenczi Teréz szövőnők ünneplőbe öltöztek, dolgozója van. Hét brigádjuk brigád. Nem múlik el névnap, _____________________ nyerte el a szocialista címet, születésnap, hogy ne emlé­Közöttük a szécsényi költőnő, keznének róla. Ha valaki be- Ferenczi Teréz nevét viselő, teg, társaik felkeresik, hétszeres szocialista, három­Lépést tartani... A mátramindszenti terme­lőszövetkezet elnöke, Katona Károly nagy munkában van. Igaz, hogy csak egy féléj} múlva, de hozzálátnak az önálló ágazati elszámolási rendszerben való gazdálko­dáshoz. Most azon fáradoz­nak, hogy a szükséges fel­tételeket idejében biztosít­sák. Egyik feladatuk, hogy az egyes ágazatok élére a legrátermettebb szakembe­rek kerüljenek. — Biztos „prüszkölnek” néhányon — mondja az el­nök — Nehéz olyan döntést hozni, amellyel mindenki egyetért. Az új üzemszervezési rendszer következő lépcső­foka lesz a gazdaság fejlő­désének. Érzik ezt a szak­emberek. A csaknem három­ezer hektáron gazdálkodó termelőszövetkezetben 15 fel­ső és középfokú végzettség­gel rendelkező szakember tevékenykedik. Néhányukra tréfásan azt mondják: régi ..bútordarab”. Bakos Gábor, Orosz István, Végh Antal és az elnök szinte az első évektől kitart a közös gaz­daságban. Pedig a szép eredmények mellett voltak kudarcok, szűk esztendők is. — Talán azzal magyaráz­ható, hogy nálunk ritka a szakemberek cserélődése, hogy jó légkört sikerült magunk körül kialakítani — magyarázza Katona Ká­roly, s rögtön állításának egyik „tárgyi bizonyítékát” mutatja. — Az ágazatvezetők ilyen feladattervet kapnak a ke­zükbe. Nincs vita. Megvan mindenkinek a saját felada­ta. Ezt kell végrehajtania. Mindez csak úgy ér vala­mit, ha a megfelelő dönté­si szabadsággal rendelkez­nek. E területen a lehetősé­gek nincsenek szűkre szab­va. Kezdeményezéseik, ha azok a jövedelmezőség nö­vekedését szolgálják, zöld utat kapnak — mondja az elnök, és példákat sorol. Az állattenyésztésben a hízómarhák kötetlen tartá­sát vezették be, a növény- termesztésben a korszerű technológiák meghonosodá­sa van folyamatban. Egy­szóval a szakemberek igye­keznek lépést tartani a fej­lődéssel. Ez saját érdekük is, mert volt már rá példa, hogy valakire azt kellett mondani: ez a beosztás magas neked! Régi összeforrott gárda a mátramindszenti szakembe­reké. A régi jelző alatt a gazdaságban eltöltött évek számát kell érteni. Az át­lagéletkoruk 37 év. A heti rendszeres munka- megbeszéléseken szinte ref­rénként visszatérő napirend: miként tudnának többet termelni, kevesebb ráfordí­tással? Itt vetődött fel az önálló ágazati rendszer be­vezetésének, gondolata. — A vezetők már vezetni tudnak, hiszen rendszeres továbbképzéseken veszne!je részt. Most azon a sor, hogy gazdálkodni, termelés köz­ben gondolkodni is megta­nuljanak — vélekedik Ka­tona Károly. Az új rend­szerben a figyelmüket job­ban tudják összpontosítani saját munkaterületükre. Már most is vannak jelei. A növénytermesztés vezető­je azonnal felvetette, hogy az erdőtelepítés költségeit a könyvelők az ő ágazatában számolták el. Felvetése jo­gos volt, a tévedést kijaví­tották. Az ember azt hinné, az elnöknek ilyen helyzetben könnyű a dolga. — Nálunk is akadnak gondok — gondolja a gaz­daság vezetője. — A szak­emberek elmaradtak a po­litikai ismeretek gyarapítá­sában. Még én is csak most jutottam el a marxizmus— leninizmus esti egyetem ka­pujáig. Erre ugyanúgy szük­sége van a szakembereknek, mint ágazatában a legkor­szerűbb termelési rendsze­rek ismeretére. A mátramindszenti terme­lőszövetkezet szakemberei­nek zöme helybeli, vagy a környező községekből való. Ez egyben magyarázata is annak, hogy miért kovácso- lódhatott össze a közép­szintű vezetők közössé ng. Ettől azonban fontosabb ok: megteremtették azokat a feltételeket, amelyek lehető­vé teszik a zavartalan fej­lődést. Sz. Gy. Ügy jövök ide, mint szoros aranykoszorús szocia- testvéreim közé — mondotta lista brigád. Szabó Endre, a HISZÖV po­litikai osztályának munkatár­sa, a Háziipari és Népi Ipar­Ceglédi Istvánná. — A férje­met elvesztettem. Négy gyer­mekem is úgy jön ide, mintha hazamennének. Együtt a bri­művészeti Szövetkezet szocia- gáddal neveltük őket. lista Brigádnak átadta a Hl- asszonyok megosztják a ben kimagasló eredményéért, gondokat, örömöket. Ha kell, segítenek egymásnak. A Szől- lősiék házépítésénél közösen a szécsényi Háziipari Szövet­kezet Ferenczi Teréz Szocia­lista Brigádnak átadta a Hl- dolgoztak. SZÖV vándorzászlaját, ván- Bekapcsolódnak a község dorserlegét, az elismerő ok- álló feladatok végrehaj­levelet, és az ezzel járó pénz­jutalmat. A vándorserlegre — tásába. A sportöltöző építésé­nél ásták az alapot, s a végén. országos elsőként — felkerült °k fejezték be a munkát a a Ferenczi Teréz Szocialista kitakarítással. Magúkévá tet­Brigád neve. A HISZÖV 77 szövetkezeté­nek 492 szocialista brigádja közül nyerték el a szécsényi­ték az Egy nap Szécsényért mozgalmat. Kirándulásokon erősítették a közösségi érzés szálait. Buda­pest, Visegrád, Eger, Mis­ek a vándorzászlót. A brigád szere^ít á oroerambán 1966-ban aiakuit. Jelenleg 13 gSSffaffS tagja van. — Mi igazán nem vagyunk vesen. Nem feledkeznek meg babonások. Erre a szép elis- szakmai és politikai ismere- merésre még gondolni sem teik bővítéséről, általános mertünk — vélekedett Szabó műveltségük emeléséről. Szől­Józsefné brigádvezető. lősi Andrásné, Szabó Józsefné A brigádból tízen alapítás rendszeres tervezői a szövet- óta ennek a brigádnak a tag- kezetnek. Ketten elvégezték a jai: Ceglédi Istvánná, Figura marxista középiskolát. Évente Józsefné, Horváth Barnáné, több TIT-előadáson vesznek Méhész Ferencné, Medve 1st- részt. Rendszeres látogatói a vánné, Priska Lászlóné, Sa- könyvtárnak, mozinak, szín- rankó Jánosné, Szabó József- háznak. né, Szőllős Andrásné és Végh Lajosné. Emberi magatartásuk fém­jelzi, hogy a brigád vala­A brigád egy főre eső tér- mennyi tagja önkéntes véra- melési értéke 130 ezer forint. dó. Közülük Végh Lajosné és Tervüket 103 százalékra tel­jesítették. Mégsem ez az, ami Szabó Józsefné nyolcszoros véradók. Bekapcsolódnak a a brigádot a legjobbak közé közéleti tevékenységbe. Cégié­sorolja. Az egymásért, terme­lésért, szövetkezetért érzett di Istvánná 15 éve népi ülnök. A brigád tagjai elmondot­felelősség, ennek a kis közös- ták, hogy további munkájuk­ségnek az éltetője. — Ha a kereslet úgy hoz kai, emberi magatartásukkal is szeretnék bizonyítani, hogy za, hogy egy kicsit rá kell a vándorzászló jó helyre ke- hajtani, rájuk mindig lehet rült. számítani — vélekedik róluk Szenográdi Ferenc NÓGRÁD — 1974. május 16., csütörtök 3

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom