Nógrád. 1974. május (30. évfolyam. 100-125. szám)

1974-05-16 / 112. szám

X'</1 ■m'AK Világ proletárjai, egyesüljetek! NÖGRÄD k’ ^MS Z^P_NÓC,»Á=I>- m GYEI BlZO *T.jjA GA« ÉJ.>£. Mf’G XXX. EVF., 112. SZÁM ARA: 80 FILLÉR 1974. MÁJUS 16., CSÜTÖRTÖK Piackutatás a terT^azdálkotláskau Egerben az országos piackutatási konferencia Egerben tegnap befejeződött népgazdasági szinten egyaránt fejlesztik gépgyártásukat és a szervezési és vezetési tu- nélkülözhetetlen a piackuta- nem mulaszthatjuk el, hogy dományos társaság által szer- tás tapasztalatainak ismerete, összehasonlítási , alapul ne vezeti 3. országos piackutatá- Ezt igényli a tervgazdálkodás sorakoztassuk fel egymás sí konferencia. A háromnapos és a műszaki fejlesztés elő- mellett a különböző orszá- tudományos tanácskozáson készítése egyaránt. Ezért na- gokból beszerezhető import- mintegy 500 szakember vett gyón fontos, hogy a termelő- ajánlatokat, részt: ezúttal a piackutatás üzemek, vállalatok vezetői Dr. Szabó László, az Or­gyakorlati tapasztalatait és behatóan ismerték mind a szágos Piackutató Intézet feladatait összegezték. A külföldi, mind a hazai piacot igazgatója a záróülésen a ta- p lenáris ülésen, valamint és azok összefüggéseit. pasztalatokat abban összegez­szekcióüléseken mintegy 50 Hangoztották azt is, hogy te, hogy a háromnapos egri’ előadás, felszólalás hangzott csak kellő időben, megfelelő tanácskozás rendkívül hasz­el, a gazdasági, tudományos terítéssel és propagandával nos volt, ráirányította a fi­elet különböző területéről, kibocsátót^: áru találhat kő- gyeimet a marketingtevé- Megállapították. hogy a mai zönségsikérrel, még akkor is, kenység fontosságára, annak magas technikai színvonalnak ha a termék egyébként mű- a termelés szervezésével, a és nemzetközi munkamea- szakilag, minőségileg kifogás- műszaki fejlesztéssel össze- osztásnak megfelelő korszerű tálán. függő szerepére. Szinte mottó­piackutatás, marketingmunka A nemzetközi kapcsolatok ként hangzott el: a píacku- hazánkban nem nagy múltra fontos szerepet játszanak a tatás a tervgazdálkodást szol­tekint vissza. Ugyanakkor a piaci ismeretek feltárásában, gálja és fontos része, előké- tanácskozáson egyértelmű ál- Ezzel kapcsolatban — többek szítője mind a vállalati, lásfoglalás született abban, között — hangoztatták, hogy mind a néngazdasági terve- hogy a vállalati, ágazati és a baráti' országok gyorsan zésnek. (MTI) Ifjúsági parlament az ELZETTben JÉ úton lielatSnafc Szissinflieii Javítják a maróhengert Szorospatakon a bánya műhelyében javítják a maróhengert. Kocka Sándor frontbrigácl- ja dolgozott a géppel. A front kifogyott, és április 20-án a külszínre szállították, hogy amíg a következő frontot előkészítik, addig a karbantartók elvégezhessék a szükséges javításokat. A maróhenger a 23 számü frontfejtésen 14 hónapig egyfolytában üzemeit. Nem sok baj volt vele. A kiváló szocialista frontbrigád ez alatt az időszak alatt a géppel csaknem 144 ezer tonna szenet termelt. A frontbrigád ismét visszavárja a ma­róhengert, a karbantartók viszont ígérik, hogy május 27-re befejezik a javítást. Ké­pünkön: Papp Rezső, és Szegedi Sándor lakatosok a maróhenger meghajtómíívén dol­goznak. (Fodor Tamás felvétele) Napirenden a területfejlesztés Korszerű településszerkezet — 2000-ben „Ifjúsági parlamentünk cél­ja, hogy gyáregységünk vala­mennyi fiatal dolgozója meg­ismerje gazdasági eredmé­nyeinket és feladatainkat. Őszintén és kritikusan fel­tárjuk problémáinkat, és kér­jük a fiatalok segítségét. Értékeljük az ifjúságról szóló törvény végrehajtá­sának tapasztalatait, hogy a fiatalok mennyiben tesz­nek eleget kötelességük­nek, és miként élnek jo­gaikkal.” Ezekkel a mondatokkal kez­dődött az ELZETT Zár- és Lakatgyár szécsényi gyáregy­sége ifjúsági parlamentjének írásos beszámolója. A fiata­loknak volt idejük elemezni a terjedelmes tájékoztató meg­állapításait, s ez a tanácsko­zás színvonalán is látszott. A légkör, a hozzászólások, a vita bizonyította, hogy nagy szükség van az ifjúsági par­lamentre, s alapos előkészí­téssel eléri célját. Nem mintha ellenezte vol­na valaki az összejövetelt! Hiszen első ízben került sor megrendezésére. Némelyek­ben azonban felvetődhet: is­mét a fiatalok? Mindig csak ők? A szécsényi gyáregység­ben nem hozhatnak olyan ha­tározatot, amely a fiatalokat ne érintené. A gyár mindösz- sze négyéves, s a dolgozók 72 százaléka (552 fő) tartozik a fiatal korosztályhoz. Rácz András, a KISZ-csúcs- vezetőség titkára örömmel hallgatta a felszólalókat, akik néhány órája még a munka­gépek. szerelőszalagok mellett szorgoskodtak. A gyáregység fiataljainak tanácskozása számvetés voit a javából. Miről esett szó? A gyáregységvezető utasítá­sa szerint a gazdaságvezetők­nek kötelező, hogy a szakmai oktatással, fiatalok minősíté­sével, munkaverseny szerve­zésével, és értékelésével kap­csolatban támaszkodjanak a KISZ-vezetőség véleményére, kérjék támogatásukat a fel­adatok végrehajtásához. A bérmegállapításoknál, a fiata­lok előléptetésekor, a káder­képzési tervek összeállítása alkalmával a csúcsvezetőség javaslatait méltányolták. Nem úgy az alapszervezeteknél, ahol a munkahelyi vezetők­nek van mit pótolniuk. — Az élet igazi iskolája a munkahely — mondotta a hozzászólók egyike. Ennek az iskolának olyan tantárgyai vannak, mint: a szocialista munkaverseny-mozgalom. újí­tás, tervteljesítés. A gyáregy­ség fiataljai jó eredménnyel végzik az „iskolát”. Kilenc ifjúsági brigád versenyez a Szocialista cím valamely fo­kozatáért. Népszerű a Kiváló Ifjú Szakmunkás -mozgalom, az FMKT csírája is fellelhető, egyre többen adnak be újí­tást. bár e területen a propa­gandában még akad tenniva­ló. A munkában történő helyt­állás mellett a tanulásra is sokat adnak az ELZETT-ben. Tavaly 121, az idén 154 dol­gozó 'fiatal vett tankönyvet a kezébe. A támogatás mértébe év­ről évre növekszik. Azt tervezik, hogy a szak­munkástanulóknak társa­dalmi ösztöndíjat adnak. A fiatalok többségének e gyáregység az első munka­helye. Nem közömbös, hogy milyen hatások érik őket. Ta­pasztalatok mutatják — s a tanácskozáson is szóltak róla —, hogy a beilleszkedés gyors és zavartalan. Száraz István gyáregységve­zető hangsúlyozta a 96 kül­dött előtt: a vezetők alapvető kötelességüknek érzik, hogy a fiatalok széles körű tevé­kenységéhez, a munkában, szabad időben minden felté­telt biztosítsanak. Az ifjúsági parlament alatt kérdőíveken 52 kérdést intéz­tek a fiatalok a gyáregység vezetőihez. A hozzászólók: Kovács László, Mutter And­rás, Képes Károlyné, Szabó Imre és a többiek elégedetten szóltak a tanácskozás ered­ményéről. Tények igazolják, hogy az ifjúsági törvény végre­hajtása a gyáregységben jól halad. A feladatokról sem feledkez­tek meg. Ezek: az ifjúsági parlamenten elhangzottak széles körű ismertetése, a munkaverseny-mozgalom fej­lesztése, az anyagi és erkölcsi megbecsülés fokozása, a fiata­lok szakmai és politikai is­mereteinek gyarapítása, a sza­bad idő hasznos eltöltéséhez szükséges feltételek megte­remtése. Bizonyos, hogy a gyáregység előtt álló gazdasá­gi célkitűzések valóra váltásá­hoz a fiatalok eszmecseréje további lendületet adott. Salgótarjánban, az ÉMÁSZ székházában szerdán folytató­dott a nógrádi műszaki na­pok rendezvénysorozata. Szi- nyei Béla építészmérnök, te­rületi főépítész Nógrád megye V. ötéves tervének területfej­lesztési koncepciójáról tartott előadást. Bevezetőjében azokat a té­nyezőket ismertette, amelyek megszabják a területfejlesztés irányát. A kormány 1971-ben hozott két határozata szabá­lyozza a területfejlesztés fontosabb irányelveit. Az egyik célja a területfejlesz­tésnek, hogy biztosítsa a népgazdaság erőforrásainak hatékony felhasználását, a másik: mérsékelje az egyes területek között meglevő fe­szültségeket, amelyek az ipa­rosításban, egészségügyi, kul­turális ellátásban jelentkez­nek. A területfejlesztési terv szerves része a különböző népgazdasági terveknek, s a célkitűzések szerint 2000-re sikerül megyénkben korszerű településhálózatot kialakítani. Az ipar szerepe kétségkívül meghatározója a településfej­lesztésnek, de nem egyedüli feltétele. Az iparosodó élel­miszer-gazdaság, a szolgáltató ágazatok jelentősen befolyá­solják. A megye területfej­lesztési célkitűzései között olyan törekvések szerepelnek, mint a munkahely és lakó­hely közötti távolságok csök­kentése, a munkaerő hatéko­nyabb felhasználása érdeké­ben, a helyi nyersanyagok, energiaforrások, s a tudomá­nyos kutatási háttér megte­remtése. A területek között bizonyos egyenetlenség jelentkezik. így Nógrádban, ahol a bányászat visszafejlesztése került napi­rendre az elmúlt évek során. Ez érződött a dolgozók jöve­delmében, így ha a helyi erő­források ennek pótlására nem alkalmasak, központi segítség­re van szükség. A IV. ötéves tervben 9 milliárd forint értékű beruházást terveztek megyénkben. Ebből időará­nyosán mintegy 3,5 milliárd érték valósult meg. Többek között befejeződött a ZIM, öblösüveggyár rekonstrukció­ja, megépült a BRG, a mát- ranováki Ganz-MÁVAG gyár­egység, a VEGYÉPSZER. Terven felül létesült a rom- hányi falburkolólap-gyár, a So­moskőújfalui kőbányaüzem. Az V. ötéves terv során újabb ipari üzemek, telephelyek lét­rehozását tervezik. Mivel a megyeszékhely ipari területei korlátozottak, ezért elsősorban Nagybátony—Kisterenye nagyközségek ipari övezeté­nek fejlesztése célszerű. Arányosan oszlik meg az ipar és Szécsény, Pásztó, Ba- lasagyarmat vonzáskörzetében sikerült javítani a foglalkoz­tatottságon. Tovább tart a megye iparszerkezetének át­alakulása, a nehézipar rová­sára. Rendelet szabályozza az egyes települések fejlesztésének üte­mét. A besorolás szerint a rész­leges felsőfokú központok közé Salgótarján tartozik. Az országban 68 középfokú köz­pont alakul ki, köztük Balas­sagyarmat. Pásztó és Szécsény a részleges középfokú köz­pontok közé tartozik. A megye V. ötéves tervének területfejlesztési koncepciója e települések fejlesztését he­lyezi előtérbe. A népesség egyik meghatá­rozója a területfejlesztésnek. Számottevő változás előrelát­hatólag a következő ötéves tervben nem következik be. Sajátos megyei gond: a váro­si lakosság aránya alacso­nyabb a falvakban élőknél. Ez feszültséget jelent az ellá­tásban, melyen az V. ötéves terv során enyhítenek. Az ipartelepítés és a terü­letfejlesztés másik feltétele az energiaellátás. Göröncsér Ernő villamosmérnök, az EMÁSZ osztályvezetője előa­dásában erről beszélt. Jelen­leg nincs különösebb gond a megye villamosenergia-ellá- tásában. A következő ötéves tervben — ahol szükséges — fejlesztik a hálózatot. Igény­ként jelentkezik a kisfeszült­ségű hálózat 30 százalékának kicserélése. Ugyancsak ide tartozik a közlekedés, hírközlés javítása. Jó ütemben halad a vasúti forgalom „dieselesítése”. amely e tervidőszak végére befejeződik. Az V. ötéves tervben a megyeszékhelyen korszerű telex- és távbeszélő központ létrehozását tervezik. Az utak javítására, felújí­tására sor kerül. A megye vízellátásán elsősorban a re­gionális rendszer szélesítésé­vel enyhítenek. Természetesen folytatódik a lakásépítés. Nagybátony ban és Kisterenyén szélesebb kör­ben építenek telepszerű, több szintes lakásokat. A mennyiség mellett cél. hogy az alapterületet is növeljék. Bár még az V. ötéves terv célkitűzései csak körvonalak­ban rajzolódtak ki, egy biz­tos: á mostani ciklushoz ha­sonló fejlődés várható az iparba n, mezőgazdaságba n, közművesítésben, kulturális, egészségügyi és egyéb ellá­tásban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom