Nógrád. 1974. május (30. évfolyam. 100-125. szám)
1974-05-15 / 111. szám
Megyei filmbemutatók Iragéáia - szatíra - vígjáték Gazdag moziprogramot ígérnek a következő napok filmbemutatói. Négy színes íilm — a román Veronika és a bűvös zsák, a francia—olasz Volt egyszer egy zsaru, a lengyel Síkos út, és az olasz Az audiencia — kerül vetítésre. Közülük az utóbbi kettőt ajánljuk a nézők figyelmébe. Jan Lomnicki filmje, a Síkos út egy fiatalemberről szól, aki az életet intenzíven akarja élni, de nincs semmi terve, elgondolása, nincs értékrendje. Az élethez, a társadalomhoz, végső soron önmagához való viszonya sem tisztázott. Szerelme, amely tálán kisegíhetné, értelmet adhatna életének. képes lenne arra bírni, hogy „csináljon valamit”, tragikus véget ér. Marco Ferreri, a Méhkiráiy- nő és a Diliinger halott kitűnő rendezője, a katolikus egyház kríziséről beszél új filmjében, Az audienciában. A kafkai ihletésű történet — egy kisember beszélni akar négyszemközt a pápával, de nem kerülhet sor a kihallgatásra — hol az érzelmek, hol Enzo Jannacci és Claudia Cardinale a kitűnő olasz film egyik jelenetében a heves polémia, hol a szatí- dia Cardinale, Vittorió Gass- ra hangján szól. A rendező man, Michel Piccoli és a „ko- ismét kiváló színészeket vá- nők” fiatalembert megformáló lasztott, Ugo Tognazzi, Clau- Enzo Jannacci személyében. Fiatalok, hol vagytok? Emlékezetes hangverseny Mátranovákon Azoknak, akik. Mátranovákon részt vettek a művelődési házban megrendezett hangversenyen sokáig emlékezetes marad e zenei csemege. A munkáskórusok országos fesztiválján szereplő együttesek közül az Ózdi Kohász vegyeskórus, a Magyar Kábel Művek férfikara, valamint az 50 éves jubileumát ünneplő salgótarjáni Bányász Művelődési Ház aranykoszorús diplomával kitüntetett férfikara adott műsort. Herboly Géza, a községi kultúrotthon igazgatója köszöntötte a vendégeket, köztük a jubileumát ünneplő Bányász kórust. Azt kívánta, hogy továbbra is ápolják, fejlesszék a gazdag munkás- dalkultúra hagyományait. Az együttesek ezután már felszabadultan önthették dalba érzéseiket. Nemegyszer csattant fel a vastaps! A délutáni hangversenyt a salgótarjáni Bányász Művelődési Ház férfikarának műsora nyitotta meg. Virágh László karnagy dirigálásával Farkas Ferenc: Várkonyi futónóták, Zsolnay—Ady: Góg és Magóg, Pásztó—Weth: Éhségdal, Gramm: Fel szocialisták című művét mutatták be. A műsor kellemes meglepetését jelentette az ózdi vegyeskórus, amely tavaly ünnepelte fennállásának 75. évfordulóját. Korényi Lajos karnagy dirigálásával különösen Karai : Barikádra című műve aratott nagy közönségsikert. Ezután a Magyar Kábel Művek férfikórusa — Kalmár Márton vezetésével lépett színpadra. A Szovjetunióban is járt kórus Mozart, Erkel és más zeneszerzők műveit mutatta be. Az érces hangszínű szólisták magukkal ragadták a közönséget. Amikor a műsor végén másodszor is elénekelték a Dobriden-t, a nézők vastapssal jutalmazták a produkciót. A munkáskórusok által bemutatott művek mondanivalója szorosan valóságunkhoz kapcsolódik, bátorítanak, lelkesítenek. Sajnos, Nógrád- ban még nem vonz nagy tömegeket e művészeti ág. Pedig a munkásdalkultúra hagyománya, tárháza szinte kiapadhatatlan. A nagyszerű művek tolmácsolói között mégis alig találni fiatalt! Őszülő hajú, munkában megöregedett dalosok álltak színpadra, különösen a férfikórusokban. A Salgótarjánban megrendezett munkáskórusok országos fesztiválja, a minősítő verseny, a Mátranovákon, valamint Nagybátonyban lezajlott hangverseny méltón reprezentálta, hogy milyen szép a dalolás napjainkban, amikor társadalmunk biztosítja ehhez a feltételeket. Megyénk munkásdalkultúrájának mély gyökerei, tradíciói vannak Salgótarjánban. Ezért érdemes nagyobb figyelmet, odaadást tanúsítani iránta napjaink fiatalságának. (de) László Lajost Uránbányászok RÉSZLETEK A GONDOLAT KIADÓNÁL AZ IDEI KÖNYVHÉTRE MEGJELENŐ RIPORTKONYVBOL 24. — Majd meglátja néhány perc múlva milyen tiszta lesz a levegő — ordít egy alacsony, sovány bányász. — Másképp ki se bírnánk a munkát... Most már tudom, miért kiabál valamennyi. A ventillátor nagyobb zajt csap, mint egy cséplőgép. — Nemcsak az — nyújt felém egy szendvicset H. J. a mélyedésben, ahova leültünk —, a fúró, a kalapács, a csillék. Ha nagyon csináljuk, olyan zaj van, mint a csatában. Akkor füldugót használunk vagy fülvédőt. De én nem szeretem, bár kötelező a használata. Egyszer meg is büntettek, mert észrevették, hogy kiszedtem. Vajas zsemle turistaszalámi vai, ez az uzsonna. Leszállás eíőtt csirkepörköltet kaptak. Kell a jó kondíció. Nehéz a munka. Vagy másért is? — Beszélnek mindent az emberek — mormog H. J. — Sugárveszélyről, szilikózisról, vibrációs betegségekről, reumáról. — És nincs igazuk? — gyűri csomóba az uzsonnapapírt az alacsony bányász. —. Dehogy nincs. Nézze —- és megropogtatja az ujjait. — Mintha diót törnének. — Nagy a te szád, Józsi — dörzsölgeti az öklét tűnődve H. J. — Ha a mezőn dolgoznál vagy a traktoron, amit a bányáért hagytál ott, talán nem lenne reumád? Valami csak eléri az embert, ha kenyeret keres. Egyőnket előbb, a másikat utóbb. A szénbányában is kaphatsz reumát, metán is van, meg szilikózisveszély is, de emiatt ne bányásszák a szenet? Te... nagyokos. — De a sugárveszély — vetem én közbe. — Én arról nem tudok érdemben beszélni áll fel H. J. — Az én paraszti eszem csak annyit formált ki az elmúlt tíz év alatt erről, hogy nem szükségszerűen betegszik meg itt valaki, ha vigyáz, és ha vigyáznak rá. Márpedig vigyáznak, mert orvosi felügyelet alatt vagyunk, rendszeresen és alaposan vizsgálnak bennünket. Persze, nekünk is kell vigyázni magunkra, értem ezen azt, hogy kapzsiságból nem szabad poros munkahelyen dolgozni, hanem, amint előírták, csak nedvesített anyaggal kell tölteni a csilléket. Aki kapzsi, és nem öntözi meg jól a követ, beszívhatja a port, ami mindenképpen egészségtelen, szilikózist okozhat, ha sugárbetegséget nem is, mert ahhoz, én szerintem, nagyon is vékony itt az uránmező. Persze, én laikus vagyok, kérdezze meg majd a mérnököket, az orvosokat. Elindulunk a vájvég felé, Mielőtt elérnénk a szürkés- barna kőhalmot, dübörgés közeledik felénk. H. J. a falhoz nyom. Piros, törpe Siemens-mozdony és hosszú csillesor. A csillék megpúpozva szürke, sáros kővel, törmelékekkel. Némelyik csille száraz követ szállít. — Látja — ordít H. J. —, ez az! Itt is kapzsi volt egy- pár ember, nem nedvesítette meg a követ, mert az idő- veszteség. S akkor jár a szájuk. .. A bányavonat elrobog. Az egyik bányász elkiáltja magát, 1 ________ _ 4 NÓGRÁD — .1974. május 15„ szerda í Egy jelmérés margó jfirn Szakmunkástanulók a T anulságos adatokat talál, aki belelapoz a megyei könyvtár napokban elkészült felmérésébe. A könyvtár munkatársai 1973. január 1-től december 31-ig több fázisban kísérték figyelemmel a szakmunkástanulók olvasottságát. E munka során állandóan regisztrálták a beiratkozott tanulók kölcsönzéseit október, november hónapban statisztikai lapokkal részletesen, elemzően figyelemmel kísérték a fiatalok olvasmányait, és ezzel egyidőben kérdőíves felmérést végeztek. Feladatul tűzték ki a városban működő szakmunkásképző intézetekkel levő kapcsolat további kiépítését és tájékozódtak a Salgótarjánban működő üzemi könyvtárak szakmunkástanuló olvasóiról. A téma fontosságát szükségtelen részletezni. Mint az különféle dokumentumokban is megfogalmazódott, művelt, képzett, széles körű ismeretekkel rendelkező szakmunkásokra van szükség, és ezeket a tulajdonságokat az olvasottság nagyban befolyásolja. Mindenképpen dicséretes a könyvtár ilyen jellegű kezdeményezése, mely a további olvasóvá nevelő munka egyik alapja lehet. A vizsgált évben a könyvtárnak öt és fél ezer olvasója volt, ebből 780 szakmunkástanuló, az összolvasók 14 százaléka. A város szakmunkástanulóinak létszáma az 1973/74-es tanévre valamivel több mint másfélezer, tehát a szakmunkástanulóknak közel a fele könyvtári tag. Érdekes számokat mutatnak a kölcsönzések, melyeket október, november hónapban vizsgáltak részletesen. A 2053 kölcsönzött kötetből 867 kötetet az elsős, 673 kötetet a másodikos, 513 kötetet pedig harmadikos tanulók vettek ki. A szépirodalom a kikölcsönzött művek 70,3 százalékát jelentette, ismeretterjesztésre 29,7 százalék maradt. A különféle adatokból kitűnik, hogy a fiúk többet olvasnak, gyakrabban vesznek kézbe ismeretterjesztő könyveket, mint a lányok. Az ismeretterjesztő irodalmon belül a fiúk elsősorban műszaki, másodsorban társadalomtudományi, a lányok elsősorban társadalomtudományi könyveket olvasnak. A szépirodalmi művek kölcsönzése azt mutatja, hogy a< fiúk között legnépszerűbbek a modern külföldi, és mai magyar írók, legkevésbé olvasottak a klaszikus magyar szerzők. Lányoknál első helyen a mai magyar irodalom, második helyen a klasszikus' külföldi irodalom áll. Legnagyobb részben (53,8 százalék) regényeket olvasnak. Jelentős szerepet kap még a mese, a fantasztikus irodalom. A legtöbbet kölcsönzött magyar szerzők között Rejtő Jenőt, Jókai, Rónaszegi. Arany és Ber- kesi, követi. A felsorolt- könyvek nagy része iskolái tananyaghoz kapcsolódik, de megelőzi őket Rejtő Jenő, és a szórakoztató irodalom képviselői közül Rónaszegi Miklós, Berkesi András. Az ötnél többször kölcsönzött művek között szerepelnek Sánta Ferenc és Galgóczi Erzsébet munkái. A külföldi irodalomban a klasszikus, kalandos könyvek Verne, Cooper, May és Dumas mellett helyet kap Hemmingway is. A felsorolásban a kötelező irodalom mellett szép számmal vannak ma élő és régebbi klasszikusok, bár a krimiírók is idesorakoznak. Az egyik legérdekesebb kérdés arra vonatkozott, hogyan választják a fiatalok olvasmányaikat. A kép a következő: ^ legtöbben (57.7 százalék) keresgélés közben, spontán választanak, a könyvtáros ajánlatát csak 7,7 százalék igényli. Jelentős szerepet játszik a könyvek igénylésében a televízió, a rádió, kisebb mértékben az újságok könyvajánló tevékenysége. A felmérés részletesen tartalmazza a szépirodalomból és ismeretterjesztő irodalomból a legkedveltebb témaköröket, melyeket a kölcsönzések igazolnak. Kiterjedt a felmérés sajtótermékek olvasására is, és arra is, hogy a fiatalok mennyire ismerik a kölcsönzésen kívüli szolgáltatásokat. Az értékelés reálisnak tűnő helyzetet mutat a témáról, és fontos feladatokat tűz ki. Bar az eredmények egy része határozottan jó, bőven van tennivaló. Érdekes lenne például felmérni, hogy az iskola befejezése után hányán morzsolódnak le az olvasók közül. Célszerű lenne továbbá felvenni a kapcsolatot ifjúsági szervezetekkel, közös rendezvények és akciók szervezésével, mely ugyancsak elősegítené az olvasóvá nevelést. Célszerű lenne részletesebben kitérni a kötelező irodalmon kívüj olvasott értékes irodalmi művekre, és ezekkel kapcsolatban hatásosabb propagandamunkát kifejteni. A megyei könyvtár felmérése értékes, alapos munka. Ha sikerül a leszűrt következtetések alapján fokozni a szakmunkástanulók körében kifejtett propagandamunkát, és ezáltal javítani az eredményeket, nem készítették hiába a sok időt igénylő felmérést. Oroszul tanulni — világdivat Hangverseny Nagybátonyban A „Nagy bá tony fejlesztéséért” mozgalom keretében május 20-án, délután fuvolakoncertet rendeznek a helyi állami zeneiskola nagytermében. A műsorban Csáki Judit, a budapesti Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola tanulója, a nagybátonyi zenei tanintézmény egykori növendéke Händel-, Rosetti-, Mozart-, Debussy- és Farkasműveket ad elő, iskolatársa, Szüts Katalin zongorakísérete mellett. A hangverseny tiszta bevételét a községi óvoda felújítására fordítják. — Gyerünk az üres csillékkel ! EZER MÉTER MÉLYEN... Cuppog a csizmánk, ahogy a sínek mentén baktatunk N. T. üzemvezetővel és Sz. P. aknásszal. A fülledt levegőt hirtelen friss áramlat váltja fel. — Az áthúzó légáramlat — magyarázza N. T. — Ebből tápláljuk a ventillátorokat a fejtésekben. Itt csak szellőztetéssel lehet dolgozni, még a- feltörésekben is dolgoznak a ventillátorok. Látott már feltörést? Nem? Tovább imbolyognak lámpáink. Az aknász előrelép és megáll. — Itt van egy, igaz a kisebbek közül való, de mutatóul jó lesz. A lámpa sziklába vágott ajtóra világít. Az ajtó, mint kiderül, egy akna bejárata. Az aknán vaslétrák. Felnézek szédülök. Az üzemvezető megindul előttem, már öt— hat méterre jár fölöttem, amikor az aknász hozzám lép. — Tessék követni . T1 Megindulok. Ügyetlenül rakom a gumicsizmámat a vasfogakra. Rakom, rakom, és egyre nagyobb a félelmem. Megcsúszom és... De csak tovább felnézek, az üzemvezető már messze jár, mintha felülről is emberi hangokat hallanék. Vagy mégsem? És egyszerre, mint a gépfegyver, kattogni kezd a műanyag kobak a fejemen. Megállók. Kezdem felemelni a fejemet, de felülről rámorditanak. (Folytatjuk!) Tavalyi adatok szerint csaknem 17 millió diák tanul oroszul a világ különböző országaiban. Az első szputnyik fellövése óta különösen növekszik azoknak a száma, akik érdeklődnek az orosz nyelv iránt, s hogy a tanulás minél könnyebb legyen. 1937- ben nemzetközi szövetség alakult Párizsban: az orosz nyelv- és irodalomtanárok nemzetközi szövetsége ü>eve orosz rövidítésben: MAP- RALJ). E szövetség vezetői Budapesten tanácskoztak. Bulgária, Jugoszlávia, a két Németország, Lengyelország. Ausztria és Svédország képviseletében megjelent tanárok, és a magyar házigazdák egyaránt könnyen tárgyaltak V. G. Kosztomarov szovjet professzorral, hiszen a tanácskozás közös nyelve — érthetően — orosz. Pósa Ilona, a MAPRALJ magyar szekciójának vezetője a tanácskozás szünetében arról beszélt, hogy a nemzetközi szervezet milyen segítséget nyújtott eddig a nyelvtanulóknak. — 1967-ben e szervezet keretében megalakult Moszkvában a Puskin Intézet, szakemberei szótárakat, típustan- terveket és tankönyveket dolgoznak ki, s az intézet módot ad arra. hogy a különböző országok orosztanárai rendszeresen találkozzanak és kicseréljék tapasztalataikat. — Jelenleg harmincegv országban működik nemzetközi szekció. Sőt, néhány éve már több japán középiskolában is tanulnak a diákok oroszul. — Nyelviskolánkban évente 2500-an tanulnak oroszul — mondja Pósa Ilona, aki a budapesti Gorkij nyelviskola igazgatója — főleg felnőttek és jelenleg Szolnok. Heves. Borsod és Csongrád megyében van tagozatunk. Mivel országszerte nő az érdeklődés, hálózatuk további kiterjesztését tervezik. Nóg- rádban is kívánatos lenne megvalósítani! — 25 éve folyik Magyar- országon az orosz nyelvoktatás. Az első időszakban a tanárok jelentős része még nem rendelkezett megfelelő tapasztalattal. Azóta megváltozott a helyzet. Ebben jelentős része van a MAPRALJ tevékenységének. Jó tankönyvek készültek, amelyeket ma már az ország minden iskolájában használnak. A hazai orosz nyelvtanárok közül szinte kivétel nélkül mindenki járt már hosszabb-rövidebb tanulmányúton a Szovjetunióban. A nyelvtanítás komplex feladat. amelyhez szervesen hozzátartozik annak az országnak a megismerése, ahol a nyelvet beszélik. Egy oroszul nagyszerűen beszélő amerikai nyelvtanár például elmesélte, hogy Moszkvában járva rácsodálkozott egy élelmiszer- üzlet pénztárosára, aki a fizetésnél ezt kérdezte tőle: „Kudá?” vagyis hová? Kiderült. hogy az a szokás, hogv máshová könyvelik a tejet és a kenyeret. A kérdés erre vonatkozott. A helyi, szokások megismertetésében is részt vállal a MAPRALJ, és a jobb propagandamunka érdekében tavaly létrehoztak egv könyvkiadót, amely nyelvtanulást segítő tankönyveket, szótárakat, módszertani útmutatókat ad ki nagy példányszámban, s elérhetővé teszi a külföldi nyelvtanulók számára. A tanácskozáson résztvevő egyetemi tanárok közül megkérdeztünk néhányat, hogv tapasztalataik alapján miért tanulnak tanítványaik oroszul? Dr. Alfréd Schmidt osztrák professzor válasza: nálunk az orosz nyelvet a tan terv javasolja, mint a világnyelvek egyikét. A hallgatók általában harmadik nyelvként, az angol és a latin mellett választják. Dr. A. Alitan. NSZK- beli egyetemi tanár elmondta, hogy náluk nemcsak a nyelvészek, hanem a gyakorlati pályán dolgozók, közgazdászok és más szakemberek is» tanulnak oroszul. Dr. A. Me- nac jugoszláv professzor véleménye szerint, azért divat ma az orosz nyelv a világon, mert az emberekben él a vágy, hogy megismerjék az orosz kultúrát és eredetiben olvashassák az orosz irodalom alkotásait.
