Nógrád. 1974. április (30. évfolyam. 77-99. szám)

1974-04-16 / 87. szám

/ Egy pár — két győzelem Balassagyarmaton három szén még csak most járjuk a éve működik az a társastánc „szép mozgás iskoláját”, klub, ahol nemcsak szórako- — Ahogy tudom, a másik zásból táncolnak a fiatalok... iskolát se régen hagyták el? — A társas érintkezés leg- — Igen, én mint autószere- vonzóbb formája kétségtelenül 15 szakmunkás végeztem a a tánc — mondja Filla Edé- Szondy Szakmunkásképző In- né táncpedagógus, a klub ve- tézetben és jelenleg a Kábel- zetője. — Táncolni persze gyárban dolgozom. Talán kü- tudni kell! Ízlésesen, kelletne- löncködésből tanulják a tár­sén, hogy ne csak önmagunk- sasági táncokat és járnak ver- nak legyen élvezet, hanem senyezni ezek a fiatalok? partnernőnknek és a nézők- — Nem! — élénken tilta­nék is öröme teljék benne. kozik Marika és Imre. ahogy Hogy mennyire szórakoztató ebben a klubban lehet és sza- tud lenni a tánc a nézőnek is, bad táncolni, az már több igazolta a nemrégen lezaj- mint szórakozás! Ahogyan ta- lott, több megyét is megmoz- nuljuk a felsorolhatatlan sok gató társastánc verseny a ba- táncfigurát, az már művészet, lassagyarmati sportcsarnok- És a művészetnek ez az ága ban. A táncosok művészi tel- is hozzátartozik már a növek- jesítményéről nemcsak a me- vő igényekhez. A mi klu- gyei sajtóban olvashattunk búnkban nemcsak mi va- méltatást. Az esztétikai él- gyünk munkásfiatalok — te- mény mellett külön is jóleső szik hozzá büszkén. — Aztán érzés volt látni a Nógrád me- az is igaz, hogy amit tudunk, gyeiek élre törését a magyar- azt szívesen mutatjuk meg a országi versenytáncmozgalom- közönségnek is — tesz pontot ban. a villáminterjú végére férfia­Legény Imre és Veszelka san Imre. Mária gyarmati táncospárnak Kétségtelen, hogy a kultu- sokat tapsoltunk a parketten rált magatartást, a szép moz- é3 a győzelmi emelvényen. gást meg lehet tanulni, meg — Igaz, csak a harmadik lehet szokni, csak akarat, ki­helyezést értük el — mondja tartás kell hozzá. Ebből is je- Legény Imre, a területi dön- lesre vizsgáztak Imréék. A tőn harmadikok lettünk, vi- munka után heti 9—10 órát szont a Szentesen megrende- js edzettek, gyakoroltak... El zett országos versenyen síké- js jutottak a második újabb rült bejutnunk a hatodik „győzelmükhöz” a Szentesen helyre. Hogy ez milyen nagy- megrendezett országos területi szerű eredmény, ezt csak a bajnokságon Budapest. Debre- szakemberek tudják és a tán- cani Békéscsaba, Szentes erős cosok maguk, akik minden mezőnyében hatodik helyre szabad idejükben gyakoro.tak táncoltak be elegánsan, fris- és készültek ... Nemhiába, selli „gyarmati módra”, nagyon örülünk ennek — mondja nevetve Imre — hi- — Elekes — VÉT! gyón kevés volt, talán csak a annak is, hogy ki kit locsol Nagyon ügyes a kislány, és nagyuraknak... A gyerekek meg. Ez általában az emberi talpraesett. Mindjárt be is azért kaptak szagos vizet. Vet- kapcsolatokról, az érzelmek- mutatja, hogyan szokott fes­tek egy kis narancsot, a bel- ről és a szimpátiáról árulko- teni ő sejét megették, a héját meg dik. összetörve beáztatták vízbe. - Én Ez volt a nógrádi parasztgye- szoktam és a nagymama, dr. Ember Lajosné, akinek mun­rekek kölnivize. ★ Kanyó Géza Balassagyarma­ton postás. Barna, nagy da­rab, gyermeki tekintetű, őr­halmi fiatalember, húsz-egy- nek? néhány éves lehet: csak a rokonokat a Palóc Háziipari Szövet- meglocsolni. meg a kezet közvetítésével szerte az közelebbi szomszédasszonyo- országba eljutnak, kát — mondja Tillik Ferenc, a Rétsági járási Hivatal mű- * szaki előadója. — És kit locsol meg első­.... . ..... , _ — A feleségemet és a kis­- Mt mindig kölnivel men- lá at öket vízzel ébresz_ hinlr I r\r*ar\ I Itorl rí i Tclrnloc Lr r\_ u tünk locsolkodni. Iskolás ko­romban, elindultunk járni a .. . . rokonokat, ismerősöket, aztán rjr., J3 t ' mire befejeztük a locsolko- lást, összeszedtünk 60—80 fo' — Nagyon kevés helyen, egy-két lányos háznál szokás még a tojásfestés itt nálunk. Nógrádon. Fehér, vagy egy­színű tojást kapnak a gyere- tem, kivételesen. Mások köl- kék, a nagyobbak meg pénzt meséli Szarvas József né. — A legényeket, férfiakat étel­lel, itallal kínáljuk. Sonka, tojás, kocsonya Hiába! Családon belül ke­_____________ ményebben élnek a szokások, r intot is. A gyerekek most is hagyományok. így van ez má- kapnak pénzt. Ok délelőtt solc esetében is. , járnak, a legények pedig dél- — Én nem bánom, ha csak századok óta hagyományosán után. Egy fiú se megy dél- vízzel öntöznek is meg — je- húsvéti ételek. De vannak előtt locsolkodni. nehogy gye- lenti ki nagy komolyan a kis másféle étkek is: töltött ká­hölgy, a hét és fél éves Barta poszta. rántott csirke, egye­Tv-ajánlaíunk 1974. április 14., vasárnap, losfca című szatírájából. Maja- 22.15-kor. kovsakij forradalmi szatírái az SZERELEIM ö! avart tgarcle hagyományaiból . ,__ ... _____.. . nőttek ki, s ezek megőrzésével M agyarul bűzeid amerikd továbbfejlesztésével radl- fUm. Clive Donner rendező ^ forradalmi mondanivaló Murray .Schisgal Magyanorsza- hordcyzói lettek. A költő nem gon is játszott, világszerte si­keres vigjátékábód készítette a «ügyelte vatooi hogy versei­t,« h—^bb s? humorú lett a darab, sokszor , . . . ., . . __ . , alk.u neikun szandetka. b ur leseik jellegű. A esetek- . . , -lr/kn\Aw a Rmwiet rnény öngyilkossági kísérlettel ■ A indult: Harry Berlin. Jack hata‘mat ^'használó, az ügyet Ummon alakítja, magyar hangja Szabó Gyula, a Mam­hitbi zomán ykérnt kezelő ha talmaskodók, * bürokraták, csak a felsőbbség tetszését ke­hattan-hídról vízibe akarja JTZTjlZt, ,i vetni magát, amikor a véletlen resok ellen ifányul- A arra hozza régi osztálytársát; j“ J“91ÍE£Í Miit Manvillet- (Peter Fáik, ^ r, _—________, . ,_______r. vei a rendezőiknek semmi m ódon sem kell aktualizálnia és hazaviszi magához. Ekkor támad az az ötlete, hogy meg kellene kísérelni osszemelegí darabot. A mondanivaló lé­nyege a mai közéleti képmu­rSsü? “‘SSf'tí ESSSlííSSÄV vehetné szerelmét. Az akció túlon-túl jól sikerül ... a mu­latságos szerelmi-házassági négyszög nőtagjai: Elaine May (Almás! Éva) és Nina Wayne (Várhegyi Teréz), 1974. április 15., hétfő, 19.05-kor EGY KOLHOZ MOLDO- VIÁBAN. Az APN és a Magyar Tele­vízió dokumentumfiűmje. Hely­színe Tarpi.nyenyi nagyközség, amely Kis.:nyovtól nyugatra terül eL 1949-ben alakult meg itt a „Lenin útja” nevű kol­hoz. A ma már korszerű me­zőgazdasági nagyüzem új mód­szerekkel kísérletezve növeli gazdasági eredményeit. A kol­hoz e'sösorban a szőlőterme­lésre és a szarvasmarha-te­nyésztésre büszke. Az elmúlt években 1200 hektáron telepí­tettek új tőkéket. A szőlőolt- vámyok hazánkból, a Bálát on- boglárt Állami Gazdaságból származnak, s a kolhoz szak­emberei hazánkba is ellátogat­tak tapasztalatcserére. A szarvasmarha-tenyésztésük fé­lédesére jellemző a most épü­lő négy darab, egyenként öt­száz férőhelyes marhaistálló. A film bemutatja a nagyköz­ség lakóinak életét az új üzle­teket, a kórházat, az úttörő­házat, az iskolát, s az utóbbi­ban folyó nemzetiségi oktatást is. 1974. április 16., kedd, 20.00 órakor. „ÉS SZÍNÉSZ BENNE MIN­DEN FÉRFI ÉS Nö...” Kalandozás kétezer év szín­padán. A drámatörténeti soro­zat mái adása. A forradalom fintorai alcímet viseli. Ezúttal egyetlen dráma részleteit lát­hatjuk: Majakovszkij A po­szereplői pedig Sztanikay Ist­ván, Lukács Sándor és Máthé Erzsi. özv. Ponicsán Józsefnél „Két legény megkapta a lányt...” reknek nézzék. — Milyen kölnit vásárolt? — Milyet is no... Van na­gyon sokféle — ráncolja ösz- sze homlokát. Aztán a jelen­levő kislány. Csernyik Irén nagymamám Az emberiség története so- kertész segít neki: pedig én. rán közel háromezredik alka­lommal ünnepli a húsvétot. A Vallástörténeti lexikon ta­núsága szerint az ünnep az i. e. 9. században alakult ki az aratás kezdetének szimbolizá- lásárg, amely fokozatosan el­vesztette természeti jellegét és történelmi indoklást kapott. Húsvét ünnepéhez — kialaku­lása magyarázza — a keresz­ténység után Is, többnyire ősi, pogányeredetű népszokások kapcsolódnak. Igaz, ezek a népszokások hosszú ideig — társadalomtörténeti okoknál fogva — vallásos köntösben jelentkeztek. Ma azonban, egy­re inkább megtisztulva ezek­től a misztikus-kultikus szer­tartásoktól, a népi iátékosság kedves hagyományaként az egymás iránti megbecsülés és barátság jelképe. — Nagy szégyen volt bi­zony, ha valamelyik lányt nem locsolták meg a legé­nyek. A lány a bálba utána el se ment táncolni azzal a legénnyel, aki nem locsolta meg húsvét hétfőjén — idézi a régi időket özv. Ponicsán József né. 61 éves tsz-nyugdí- jas, nógrádi asszony. — És Ponicsán nénit min­dig meglocsolták? — Eljöttek hozzánk min­dig. Akkor még úgy volt, hogy a legények, öten-hatan barátok összefogtak, oszt cso­portosan jártak házról házra a lányos házakhoz. — Mivel locsolkodtak? Pálma, aki minden húsvétját bek, amelyek kifejezetten csa­Balassagyarmaton nagymamánál. — j ássál várom a fiúkat. A festette, négyet tölti. a ládi, házi használatra készül- Festett to- tek. Dr. Ember Lajosné Balassagyarmaton a híres palóc tojá­sokat festi Tillik Ferencné kocsonya­receptje: — A körmöt és az öléskor eltett füstölt bőrt fel- zöldségelem, és sokáig főzöm, hogy megkocsonyásod ion. Zse­latint nem teszek bele. nekem erre még nem volt szüksé­gem soha, a kocsonyám min­dig megfagyott. A húsvét az ajándékozás ideje is. Ilyenkor azonban job­bára csak a gyerekek kapnak, ma már nem is annyira édes­séget, mint inkább játékokat és apró ruházati, praktikus használati cikkeket. Húsvét legélőbb szokása a locsolkodás. Szóltunk mór ró­la, de vajon csak a férfiak öntözködnek? Nem. a nők kedden visszaadnak minden vizet a férfiaknak. De van­nak, akik addig sem tudnak várni. Szarvas Józsefné me­sélte : — A menyecskék is rava­szak ám ilyenkor. Három­négy évvel ezelőtt történt, hogy amikor a férjem ment megöntözni az egyik szom­szédasszonyt. az a többiekkel már várta, és közösen, vödör vízzel a kezükben úgy meg­futamították a férjemet, hogy az útközben még a papucsát is elhagyta. Sokáig beszéltek is róla a faluban ... — S — — Vízzel Két leaénv két- ~ Ábránd kölnit, nem? Az­zal szoktál locsolkodni. oldalt megkapta a lányt, az­tán vitte ki a kúthoz. A har­madik meg. zsupsz, szembe a vödör vízzel. Akkor nem köl­A fiú rábólint. ★ Nemcsak a locsolkodásnak nivel locsolkodtak, abból na- vannak hagyományai, hanem Munháaareok Haladni kell tanulnak Az Üvegipari Művek sal­gótarjáni Síküveggyárában 1663-en dolgoznak. Közülük 608-nak nincs meg az általá­nos iskolai végzettsége. Har­mincötén estin végzik a nyolc osztályt, de ennél jóval na­gyobb — több mint 150 — azoknak a száma, akik gim­náziumba járnak. Két tanu­ló munkást mutatunk be. — Takács Zoltán, a vágó- vannak, üzemben dolgozik. A beeső- Takács magolt üvegtáblákat szál- ember, lítja többedmagával kis négy­kerekű kocsira tett állvá­nyon a vasúti kocsikba. A munka nehéz. Takács Zol­tán erős ember, érezni a ke­ze szorításán. A 8. általánost végzi. — Miért tanul, hiányosnak érzi az ismereteit? — Talán nem is annyira hiányosnak, inkább nem akar­tam lemaradni a többiektől. — Mit szól hozzá a család, a munkatársak? — örültek neki. Az üzem­től minden támogatást meg­kapok. Szabadságot, óraen­gedményt. jutalmat is. — Tanulna-e tovább? — Attól függ milyen les2 az átlagom Ha sikerül a hármas. meg or óbálom foly­tatni. Mezőgazdasági tech­— Család van? Este a gyerekek lefektetése és __ Három. a tévé főműsora között, de __ . . inkább éjszaka, hét végeken “ ,Í?°®;„Jail„idZ3eL.e^le szabad szombatokon tanu­lok. Van egy hobbym is. őrt vösködök, mintázgatok. A feleségem örül, hogy tanulok, neki közgazdasági techni­kumi érettségije van. segít, ha elakadok. Észreveszem magamon, hogy t-viulok. Ja­vul a felfogóképességéin, gyorsabban gondolkodom, amíg beszélgetünk, Szeretem a szakmám. Hogv oda-oda sandít a társaira, miért, azzal nem egy cikket, akik már a második rakó- egy regényt tele lehetne ír- mányt tolják ki. Mikor elkö- ni. Nem is hagynám ott a szőnek tőle, közébük áll, tol- szakmát, pedig nem könnyű. tanulni ilyen nehéz munka után? — Pont a nehéz munka miatt, szinte szükségem van rá, hogy tanuljak. Pihenés is. Különvonulok a konyhába, ők meg benn a szobában Zoltán szűkszavú ja a „szállítmányt”, megfe­szülnek az izmai. Huszonnégy esztendős. Komka Attila 30 éves. gép­lakatos. Az idén érettségizik. — Miért tanulok? Az élet folyamatos. Nem szabad tő­le elmaradni. Van két fiam, a nagyobbik már iskolába Változatos. szinte alkotó munka. Komka Attilára vár az érettségi, ami nem kis erő­próba. Oklevele annál érté­kesebb lesz. hogy munka mellett a pihenésből, szórako­zásból elcsípett időt szánta rá. Nem a papírért tanul. Többet akar tudni, s való­jár segíteni szeretnék nekik sxfn(5ieg azokat akik több a tanulásban ahhoz nekem SZgzan általános, vagy közép­is tanulni kell. Vannak továb­bi terveim is. de még meg­látjuk. Tőlünk a lakatosmű­iskolát, különféle szakmai tanfolyamokat végeznek, vagy más úton. módon ta­helyből elég sokan tanulnak, nulnak a gyárból, sz:ntén a munkahely mindenben se­gít. Vannak akik nem akar­ják letenni az érettségit, et­nikumba mennék. Gyermek- sősorban idősebbek. Nem a koromtól szerettem az álla­tokat. Érdekel nyésztés. papír miatt, de szerintem az állatte- akinek módjában van. tegye le a vizsgát. Időm kevés van. nem a bizonyítvány érdekli. Rájöttek arra, amire Kom ka Attila, hogy a folyamat nem áll meg. az élettel lé­pést kell tartani — gáspár — „A legényeket, férfiakat étellel, itallal kínáljuk" — így szo­kás ez Nógrádon is Kulcsár József felvételei Nemzetközi díj fordításért A Fordítók Nemzetközi Sző- ványt egy svéd gyáros. Nat- vetsége (FIT) zsűrije két dí- chorst alapította. A zsűri irodalmi fordítók díját egy mun^aJaval egyidejűleg Stock- japán. dr. Kenii Takasi pro- hóimban megtartották a For- fesszor nyerte, a szakfordítók dítók Nemzetközi Szövetsége díját pedig, egy svéd, N. Gil- végrehajtó tanácsának rendes berg. A ..Natchorst—FIT” né- ülését. Megvizsgálták, hogyan ven ismert fordítói díj össze- folynak az idén máius 1-e és se 5000 svéd korona és min- 9-e között Nizzában tartan­áén harmadik évben kerül ki- dó soron következő kongresz- osztásra. A fordítói alapít- szus előkészületei. j NÓGRÁD — 1974. április 14., vasárnap 5

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom