Nógrád. 1974. április (30. évfolyam. 77-99. szám)
1974-04-16 / 87. szám
Fokozott e Példás szigorral járnak el a szabálysértőkkel szemben Verseny — valamennyiünkért A Nógrád megyei Közlekedésbiztonsági Tanács legutóbbi elnökségi ülésének központi témája volt a megye közúti közel kedésének helyzete, a közlekedésbiztonsági tanács eddig végzett tevékenysége, valamint a közlekedési fegyelem javításának rendőri és össztársadalmi feladatai. Munkatársunk felkereste Lipták Gyula rendőr ezredest, a Nógád megyei Rendőr-főkapitányság vezetőjét, hogy tájékoztassa olvasóinkat a megye közúti közlekedés helyzetével összefüggő leglényegesebb kérdésekről, az 1974-es év főbb feladatairól. — Ml jellemezte 1973-ban a megye közúti közlekedési helyzetét, a forgalomban milyen fontosabb változások következtek be7 — A megye közúti közlekedési helyzetét — hasonlóan az országoshoz — felgyorsult ütemű fejlődés jellemezte. Az elindít évben 1253 gépjármű lépett be a forgalomba, öt év távlatában az emelkedés mintegy 41,2 százalékos. Növekedett az egyéb, nem vizsgakötelezett járművek száma is. Jelentős tényező az átmenő forgalom, a határátkelő helyeken átlépő gépjárművek magas száma, 1458-an jutottak vezetői engedélyhez, és újonnan kapcsolódtak tie a forgalomba. A közúti közlekedés dinamikus fejlődését viszont nem követte a tudati fejlődés, több gépjárművezető szakmai ismerete, közlekedési szemlélete elavult, vagy csak alig fejlődött. Sokan nem vették figyelembe, hogy az eltelt idő alatt nemcsak a közúti közlekedés szabályai, hanem a körülmények is megváltoztak. A változás pedig a forgalomban résztvevőktől a szabályok ismeretén túl korszerűbb szemléletet követel, ami még nem alakult ki. Mindezek a fogyatékosságok negatívan befolyásolták a közlekedési morált A balesetek 18 százalékkal emelkedtek. 1973 olyan év volt, amely tömegesen szedte áldozatait; 44-en vesztették életüket közúti közlekedési balesetek következtében, időszerű elgondolkodni azon, hogy a közúti közlekedési balesetek közvetlenül a rák és érrendszeri megbetegedések után a harmadik helyet foglalják el. A halálozási okok között 28,8 százalékkal emelkedett a balesetet alkoholos állapotban okozók száma. A balesetek 97—98 százalékát járművezetők és gyalogosok okozták a KRESZ szabályainak megszegésével. Csupán 2—3 százalék az, amely objektív okokra vezethető vissza. Mindebből következik, hogy a közúti közlekedés biz- t «nságára a főveszélyt az em- b éri mulasztás, a KRESZ sza- t ílyainak szándékos vagy gönci itlan megszegése jelenti. — Melyek a főbb baleseti okok? — Gyorshajtás, figyelmetlen, F ondatlan vezetés, szabálytalan előzés, és az áthaladási el- s ibbségre vonatkozó szabályok megszegése. A legtöbb balesetet személygépkocsi- és n otorkerékpár-vezetők okozták. — Milyen intézkedések történtek 1973-ban a közúti közlekedési fegyelem javítására? — A szabályszegések és az ebből eredő balesetek megelőzését fontos feladatnak tekintettük. Fokoztuk a közúti ellenőrzést. Az ellenőrzés hatékonyságának fokozása érdekében alkalmaztuk a polgári rendszámú gépkocsival végzett polgári ruhás ellenőrzést, sebességmérő járőrcsoportokat hoztunk létre. Különböző akció-ellenőrzéseket tartottunk, majd júliustól szolgálatba állítottuk a radar sebességmérővel, fényképezőgéppel felszerelt gépkocsit, hogy csak a leglényegesebb intézkedéseket említsem. Emellett igyekeztünk hatékonyabbá termi a fel- világosító, jogszabálymagyarázó, propagandatevékenységünket. Hangsúlyozni szeretném ugyanakkor, hogy a közúti közlekedési fegyelem javítása, a biztonságos közlekedés feltételeinek megteremtése nemcsak rendőri feladat. A rendőrség egymaga e nemes és sokrétű feladatot a legnagyobb szigorral sem képes megoldani. A munka hatékonyságát növelni, eredményeket elérni csak széles körű társadalmi összefogással, a közúti közlekedésben érdekelt hatóságok, állami szervek és intézmények aktív részvételével lehet. A Nógrád megyei Közlekedésbiztonsági Tanács sok segítséget ad a balesetek megelőzésére, aktívái fontos ismeretterjesztő és propaganda- munkát végeznek. Minderről legközelebb külön szólunk. A közlekedésért érzett társadalmi felelősség azonban még korántsem megnyugtató. Ezt bizonyítják többek között, hogy a szabálysértő gépkocsi- vezetők felelősségét igyekeznek csökkenteni. Tapasztalható a gazdasági érdekek előtérbe helyezése a közlekedés biztonságához fűződő össztársadalmi érdek rovására, a szakmai továbbképzések, belső ellenőrzések elhanyagolása, a fegyelmi felelősségre vonásoktól való tartózkodás. Arra kell törekedni, hogy az illetékes állami szervek jól felkészült gazdái legyenek ennek a területnek. Jobban segítsék elő a közlekedésben résztvevők felvilágosítását, oktatását, nevelését. Biztosítsák azt, hogy műszakilag kifogástalan állapotban levő járművek vegyenek részt a közúti közlekedésben. — Milyen további intézkedések történtek ez évben a közúti közlekedési fegyelem javítására, a balesetek megelőzésére? — Az elmúlt év kedvezőtlen baleseti statisztikája is bizonyítja, hogy a közlekedési szabálysértőkkel szemben az eddiginél nagyobb szigorra, a megelőzésért vívott küzdelemben pedig még nagyobb szervezettségre van szükség. A megye valamennyi rendőri szerve feladatul kapta többek között: a rendőri intézkedések számának növelését, vagyis arra kell törekedni, hogy a helyszínbírság, feljelentés, figyelmeztető levelek és a szig- nalizációk gyakorisága igazodjék a közlekedésben kialakult állapotokhoz, a meglazult közúti fegyelemhez. Köteleztem a rendőri vezetőket, hogy az intézkedésre jogosult állománytól követeljék meg — a sajátos feladatok ellátása mellett — a közlekedés résztvevőinek fokozott ellenőrzését és a szükséges intézkedések megtételét. Következetesebben fogjuk alkalmazni a vezetői engedélyek bevonását; így minden olyan esetben, amikor a durva szabálysértés közvetlen veszélyhelyzettel párosul és a. baleset elkerülése nem a szabálysértőn múlott, vagy ha a szabálysértő ellen egy éven belül több feljelentés is érkezett a közlekedési szabályok súlyos megszegése miatt, továbbá ittas vezetés .esetében, ha az alkohol- koncentráció megközelíti a 0,8 ezreléket. Közlekedési bűncselekményt elkövetőknél a vezetői engedélyt már a helyszínen elvesszük. Az ellenőrző lapok visszavonásánál hasonló szigorral kell eljárnunk. — Érvényesül-e majd a fokozott szigor a pénzbírság ősz- szegének meghatározásában? — Feltétlenül. A szabálysértés veszélyességi foka, gyakorisága, az elkövető korábbi közlekedési magatartása mind befolyásolja a bírság nagyságát. Azoktól, akik figyelmeztetésben részesülnek, betétlapot veszünk el, vagy adatait feljegyezzük, és szabálysértési feljelentés esetén, — a figyelmeztetés évében — az elkövetővel szemben szigorúbban fogunk eljárni. Természetesen a szigor nem öncélú, a visszatartó hatás elérése a cél. Felkészültünk rá, hogy a fokozott ellenőrzések, a szigorúbb felelősségre vonások ellenállást váltanak majd ki, főleg azokból, akik hajlamosak a szabályszegésre. Éppen ezért kérjük az arra illetékes vezetőket, hogy agitációs, nevelő tevékenységük fokozásával értessék meg: a tett intézkedések a balesetek megelőzését célozzák. Intézkedéseink arra irányulnak, hogy kevesebb áldozata legyen a rohamosan fejlődő közúti közlekedésnek, hogy mindenki biztonságban érezhesse magát — mondotta végezetül Lipták Gyula, a Nógrád megyei Rendőr-főkapitányság vezetője. Sz. K, A I-« Af elején kezdődött — Csepeltől, a Dunai Vasműből, a Bólyi Állami Gazdaságból, a Cement és Mészművek bői jött a hír: munkások, az építőipar, a mező- gazdaság dolgozói a párt XI. kongresszusának üdvözlésére és hazánk felszabadulásának 30. évfordulója tiszteletére mumikiaáteliajá diósokat teltek; a 4. ötéves terv sikeres befejezéséért, az 5. ötéves terv jó megalapozásáért munka versenyt kezdeményeztek. A hét végére a nagyipari munkások és más népgazdasági ágazatok dolgozóinak tízezrei csatlakoztak máris az elsőkhöz: a munkásság régi, tartalmas és szép hagyományénak folytatóihoz. Hagyomány, mert a munkásember régtől fogva munkájával is képes üzenni: kormányoknak, pártoknak, a társadalmi rendszereknek, hogy egyetért-e vagy elégedetlen: a politikával, az élet alakulásával, a haladással... hagyományos; mert forradalmi és félreérthetetlen módja ez a véleménynyilvánításnak, hiszen a szónál mindig egyértelműbb, kifejezőbb a tett! Hagyomány — rövid távon is: legutóbb a párt X. kongresszusának tisztelgett így az ország munkásnépe, kifejezve értését és — egyetértését, bizalmát, a párt politikája, a társadalmat és a gazdaságot építő terved, munkája iránt. Pontosan ez történik most is: ez a belső, lényegi tartalma a munkafel- ajánlásoknak, veraenyoéilifci tűzéseknek. Üzenet — a munkásság válasza az MSZMP Központi Bizottságának legutóbbi határozataira: értjük és egyetértünk azokkal, 6 bizalmunk a párt politikájában töretlen, cse- lekvőkészségünk lankadatlan. Ez a változatlan és szilárd —, mert változatlanul helyesnek bizonyult — politika talán legbiztosabb eredménye: milliók helyeselnék tettekben’is. A változatlanság és a változás dialektikus egysége pontosan megmérhető ebben a most kibontakozó munkaversenyben is. A lényeg — a munkaverseny, mint az egyetértés kifejezési formája, mint a tulajdonosi tudat, s mint a hatalom tudatának, az ezzel járó felelősségérzetnek kifejezési, megjelenési formája — változatlan. A verseny módja, eszközei, a helyi konkrét célok viszont eltérőek, mások, mint 10 vagy 15 évvel ezelőtt. Munkaverseny — magasabb szinten —, mert közben a gazdaság korszerűsége. nagysága, összetettsége, a fejlődéssel együttjáró munkamegosztás bővülése csak az utóbbi félévtized alatt is óriásit változott. Ez a fejlődés oda vezetett, hogy ma a verseny mottója mindenütt csak így szólhat: verseny önmagunkkal — valamennyiünkért. Ezt tükrözik az elsők között ismertté vált felajánlások: az egrilk helyen (Csepelen) 500 millió forinttal többet adnak a tervezettnél, de csak azokból a termékekből, amelyekből nagyobb a szűk- régiét, mint amennyit (még így is) adni tud a gyár. A másik helyen (Dunai Vasmű) hamarabb fejezik be a 4. ötéves tervet, tgr terí mókáik hamarabb jutnak ed a megrendelőkhöz, ezzel módot ádva arra, hogy partnereik is nagyobb eredményt érjenek el 1975. végéig, A harmadik helyen fontos (épitési anyagokról van szó) termelő beruházások kivitelezését gyorsítják. És így tovább. Tehát mindenütt önmagukkal kezdeményezték a versenyt: saját, korábbi programjukat tetézik meg, régebben előirányzott eredményeiket akarják felülmúlni, és abban, amire a gazdaság egészének a legnagyobb szüksége van. Itt a több termék, ott korábbi szállítás, amott az anyagfelhasználás csökkentése, egy hibátlanul végzett, határidőre teljesített beruházás... mindenütt más-más módon és eszközökkel lehet megtalálni, elérni a célt. A felajánlások sokrétűsége, rendkívül változatos volta igazolja: mindenütt tenni akarnak, többet és abból, amibői el is kel az egész ország számára a nagyobb eredmény. Lehet többet tenni a magasabb színvonalú, pontosabb tervezés mellett is, a tervszerűség magasabb szintjén is. A tervek ugyanis a tudományosság és a matematika alapján csak a kézzel fogható, megmérhető, objektív- tényezőkkel számolhatnak, ettől reálisak. A szubjektív lendületet, a szivet, az akaratot, a lelkesedést — még a komputerek sem tudják kiszámítani A kötelesség pontos teljesítésével lehet számolnál, de ami azon félül van. az a munkaszeretetre, hivatástudatra, hazaszeretetre. munkásöntudatra, az erőre és az akaratra tartozik. Hogy ezekből egy politikai esemény mekkora enerrietöbb'etet szabadít fel, ezt talán a néppel élő, azt jól ismerő politikusok felbecsülhetik. — de ez matematika ilag és előre kj nem fejezhető. Nem a tervek realitására cáfol tehát a verseny, hanem azt igazolja, hogv ar. automaták. a komputerek, a matematika korszakában is nagy szerepet játszik a munkásszorgalom és az egyéni elkötelezettség lendítő ereje, amely képes még a pontosan kimérhető teljesítményhez is hozzátenni valamennyit. Ehhez a szocialista társadalom kell tehát. Tprmpsgpf pg hogy a munkahélviszer- j. i u . vezés fejlesztése a szüntelenül gvaraoodó szakmai ismeret, a tervek kivitelezése közben munkába léoő űi technika gvorsaibb ki ismerése, egv-egv újítás, egv új módszer vagy munkafogás, megadja az objektív alanot ahhoz, hogy az akarat, az eltökéltség, rálicitálhasson a különben pontos és reális vállalati éves tervekre. A döntő azonban a szocialista céBarikat igenlő akarat és szorgalom. Erről küldtek egvmá«mak üzenetet a magyar munkások, a héten. Szerte az országban: én is. mi is ievekszünk maid többet tenni a korábbon lehetségesnek láhreó- nál, a párt legmagasabb fóruma:a XI. kongresszus és az ország felszabadulási ünnepe tiszteletére. — Az eső még mindig késik! — sóhajtozott Dóritokén Varga Gergely, az őrhairai közös gazdaság tagja. — Sok-sok Jó műtrágyát kiszórtak felénk, repülőgépről. Eső nélkül pedig nem igen jut be a földbe, így a növények sem tudják majd hasznosítani — kulcsár — Két utazás Ismerd meg hazádat! — tartják a zagyvapálfalvai általános iskolások. Az iskola 90 diákja április 17-én, nógrádi körutazásra indul. Ellátogatnak Szécsénybe, Hollókőre és Balassagyarmatra, megtekintik a nevezetességeket. ★ Krakkóba készül 39 üveggyára fiatal. Az Öblösüveggyárból és a síküveggyárból utazó fiatalok öt napot töltenek Lengyelországban, ahová április 21-én utaznak. Krakkó mellett Zakopane festői vidékén, is időznek. p llentmondásos, sokszor JJ szélsőséges megnyilvánulásokkal és megítélésekkel tarkított folyamatnak V agyunk tanúi, amikor az üzemekben, gyárakban. intézményekben. az üzemi demokrácia fejlődésével kapcsolatos kérdésekre keresünk Halaszt. A véleményeknek visszatérő gondolata, hogy ma még többet beszélünk erről, mint cselekszünk. Egyet lehet érteni ezzel a megfogalmazással, még akkor is. ha vannak olyan üzemek, ég gyárak a megyénkben, ahol a felső- és középszintű vezetők egy része, ahogy Győrik Ferenc- mé fogalmazta meg a legutóbbi SZMT-ülésen — felismerték: ha figyelmen kívül hagyják dolgozótársaik okos, elfogadható javaslatait, akkor magukra maradnak. Ebből a gondolatból kiindulva tárgyalnak az öblösüveggyárban a gazdasági vezetők, a szakszervezeti bizottsággal, és a műhelybizottságokkal. Elmondta, hogy ahol ő dolgozik, ott kikérik a műhelybizottság véleményét, a létszám átcsoportosításoknál, a normarendezéskor és a jutalmazásoknál. Az élet azonban naponta sok megoldásra váÜzemi demokrácia és a szakszervezet ró kérdést vet fel, amelynek megoldásában, nem mindig azonos a felfogás a gazdasági vezetők és a szakszervezeti tisztségviselők között. Ebbe a hadakozásba esetenként bele lehet fáradni. Másnap azonban újra kezdjük, hogy a probléma ! mielőbb megnyugtatóan megoldódjék. Küzdeni kell, mert még távol vagyunk attól, hogy az üzemi demokrácia fórumai betöltsék szerepüket: erősítsék a munkások. dolgozók tulajdonosi felfogását. Jó lenne, ha ebből kiindulva ítélnék meg a munkások, vezetőik tevékenységét foglalnának állást az őket érintő rájuk tartozó különböző kérdésekben, hogy ily módon mindenkor megfeleljenek a munkásosztály politikai célkitűzéseinek. erősítsék a szocializmus pozícióit, egyre több embert nyerjenek meg a szocialista eszmének és szolgálatának. Ez csak akkor lehetséges, ha a munkásokat nemcsak a végrehajtásba, hanem a döntés előkészítésébe is bevonják. Ebben az esetben érzik, hogy róluk van szó. érdekükben történik minden, az intézkedések eredménye az ő javukat szolgálja, ugyanakkor erősíti az egész népgazdaságot. Amennyiben ezt sikerül megvalósítani, akkor kevesebbszer halljuk egyes gazdasági vezetőktől, hogy az én üzemem, az én gyáram. és többször a munkásoktól, hogy valóban tulajdonosnak érzem magam. Ennek a felfogásnak elérése a szakszervezetekre is feladatokat ró. Hol. miben akarnak előbbrelépni? Az üzemi demokrácia közvetlen fórumai tartalmának javításában. Elsősorban a termelési tanácskozások színvonalát kell emelni. Az utóbbi időben történt némi előrelépés. ezt erősítették meg az SZMT-ülés vitájában felszólalók is. Ennek ellenére elég sok helyen formálisak ezek a munkáseszmecserék. A vezetők számok sokaságával traktálják 1 a résztvevőket, ahelyett, hogy egyszerűen ismertetnék a feladatokat Csak azt. ami az adott kollektívára tartozik, bizonyítva a feladatok fontosságát, szükségességét, várható hatását és előnyeit. Sokan azt mondják, hogy a középvezetők értik az üzemi demokráciával kapcsolatos követelményeket, még se csinálják. Hogyan lehetne mielőbb kimozdulni ebből a kellemetlen helyzetből? Egyesek szerint a középvezetőknek tanfolyam keretében oktatni kellene az üzemi demokráciával kapcsolatos konkrét feladatokat. Ez sokat segítene politikai felelősségük növelésében. Ma már a munkásoknak, dolgozóknak nem kell attól félniök, ha nem a vezetők szájíze szerint beszélnek, akkor nyílt megtorlásban van részük. Ez azért van. mert a párt ezzel kapcsolatos határozata megálljt kiáltott az erre hajlamosoknak. Legtöbbször nem is néznek görbe szemmel a kritizálókra. A kritizálók hevesebb felfogását finomabb módszerekkel próbálják egyik-másik helyen mérsékelni. Előadódik, hogy a túl nagy felelőséggel rendelkező dolgozót megrakják munkával, úgy, hogy kétr- három embernek is sok lenne, majd utána levonják a konzekvenciát, nem tudja ellátni feladatát. Máskor meg éveken át kifelejtik a béremelésből, a jutalmazottak névsorából. A „törlesztést” nehéz bizonyítani, mert a mércét egyénenként lehet változtatni, utólag belemagyarázni azt, ami a feladat kialakításakor nem szerepelt a tennivalók között. Hogyan lehet ezen változtatni? A kollektíva egységes fellépésével, a politikai az általános és szakmai műveltség emelésével. Az üzemi demokrácia gyakorlására jó alkalom a kollektív szerződések beszámolóinak vitájára. Sok helyen arra törekednek, hogy az elfogadható, hasznosítható vélemények bekerüljenek ebbe I NÓGRÁD - 1974. a fontos dokumentumba. Ami gondot okoz, ez a javaslatokra, észrevételekre, kritikai megjegyzésekre adandó válasz. Itt nagyon sok a tennivaló. Különösen, a Budapesten székelő gyárak központjaiban. Hátráltatja a munkát, hogy a minisztériumok, rendszeresen jóval a határidő után adják ki az irányelveket. Ez történik az üzemi demokrácia esetében is. Emiatt a végrehajtásban a politikai szervek állásfoglalása. és a gazdasági irányító testületek követelményei között hosszabb-rövidebb ideig munkátlanul eltöltött űr keletkezik. ami zavarja az egységes értelmezést és a gyors megoldást. A hhoz, hogy az üzemi demokrácia gyakorlásában a minkások aktívabbak legyenek, szükséges még az is, hogy a szakszervezeti tisztségviselők az eddiginél jobban éljenek jog- és hatáskörükkel, jobban tegyenek eleget megbízóik reális kívánságainak a fejlődés meggyorsítása- érdekében. V. K. április 14., vasárnap 3
