Nógrád. 1974. április (30. évfolyam. 77-99. szám)

1974-04-14 / 86. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! XXX. EVF., 86. SZÁM ARA: 80 FILLÉR 1974. ÁPRILIS 13. SZOMBAT Látogatás Pizenben Hazaérkezett a magyar párt- és kormányküldöttség Csehszlovákiából Kádár János és Gustáv Husák útban a Skoda-művekbe, üd­vözli a plzenieket Ezer munkás dolgozik Romhányban Az utóbbi években rohamosan fejlődött a romhányl Építési Kerámiagyár. Korszerű csarnokokban, modern gépekkel dol­goznak a Romhány I. és a II. gyáregységben. Képünkön: burkolócsempék a szállítókocsin Immár ötödször Élüzemüunepség Nagyhátonyban A nógrádi szénbányák nagy- bátonyi gépüzeme immár ötödször nyerte el az Élüzem címet. A pénteki ünnepségen Zsuffa Miklós, a vállalat igaz­gatója köszöntötte az üzem dolgozóit. Többek között arról beszélt, hogy ez a gépüzem, aminek alapfeladata a szén­bányák gépészeti, javítási szolgáltatásának ellátása, az utóbbi években minden külö­nösebb beruházási költség nélkül jelentősen tudta emel­ni az éves termelési értéket. Mindez az itt dolgozó 52 szo­cialista brigádnak köszönhető elsősorban. Nehéz a vállalat igazgató­jának szavait teljes egészében visszaadni. A volt szolgáltató, ma gépüzem dolgozóit még köszöntötték abból az alka­lomból, hagy immár ötödször nyerték el az Élüzem címet, most ismerték el először. Zsuffa Miklós, a vállalat igaz­gatója arról beszélt, hogy az üzem gazdasági eredményei hogyan járultak hozzá a vál­lalat sikeréhez, arról, hogy a vállalt feladaton felül mit teljesített a gépüzem. A nagy- bátonyi gépüzem a végzett munkával a budapesti Közle­kedési Vállalat villamos moto­rainak főjavításával országos hírnévre tett szert. Éves ter­melési értéke valamennyi ak­náét meghaladja. Ezenkívül feladata a bányák nagyjavítá­si igényeinek kielégítése, se­gíteni a széntermelést, továb­bá exportra is termel a gép­üzem. Tulajdonképpen arról van szó, hogy Nógrádban korsze­rűsítik a szénbányászatot és a gépesítés a nagybátonyi gép­üzemre igen nagy felelőssé­get ró. Az eddigi eredmények elismerése mellett éppen ezért Zsuffa Miklós, a válla­lat igazgatója arra hívta fel az üzem dolgozóinak figyel­mét, hogy a jövőben is legyen elsőrendű feladatuk a szén­bányák kielégítése javító­szolgáltató munkával. Az élüzemünnepségan ki­osztották a Kiváló Dolgozó kitüntetést, a Kiváló Mérnök, Technikus okleveleket is. Ki­váló mérnök lett Popity Jó­zsef és Szabó Ferenc. Kiváló technikus oklevelet kapott Ködmön István. Az 52 szocialista brigádot — ahogy a verseny felelőse elmondta — nehéz lenne be­mutatni. Az élüzemünnepség minden esetre egy nagyon si­keres év zárásának jelképe. Talán azt is érdemes megem­líteni, hogy a nagyon kiváló eredményt a gépüzem úgy ér­te el, hogy a vállalat beruhá­zási, fejlesztési kerettel nem rendelkezett. Kevesebb lét­számmal, nagyobb teljesít­ményt értek el és valahogy ez a lényeg. A most Kiváló Bri­gád ' címet elért kollektívákra még visszatérünk. Az élüzem­ünnepség alkalmával egyéb­ként kiosztották azokat az ok­leveleket is, amely a Szocia­lista Üzemrész, és a Szocia­lista Munka Műhelye címért jár. Bajnok Zsolt és Flesch Ist­ván, az MTI tudósítói jelen­tik: A csehszlovák ipar egyik központjába, a csehszlovák munkásság nagy hagyományú fellegvárába látogatott el pén­teken a Kádár János vezette magyar párt- és kormánykül­döttség. Az útra Gustáv Hu­sák és Lubomír Strougal is el­kísérte delegációnkat. Reggel úton Plzen felé, a nyugat-csehországi megye ha­tárán küldöttségünket ünnepé­lyesen, nagy szeretettel fogad­ták a helyi vezetők. Városszerte magyar és cseh­szlovák zászlók, vörös lobogók díszítették a házakat, transz­parensek éltették a két nép megbonthatatlan, testvéri ba­rátságát. A megyei pártbizott­ság székházában Jan Simek, a bizottság vezető titkára tájé­koztatta a vendégeket a me­gye és a város életéről, fejlő­déséről. A nyugat-csehországi megye már elsősorban nem sörgyártásáról híres, hanem jelentős gépiparral, bánya­iparral, valamint porcelán-, kerámia- és üvegiparral ren­delkezik, és világhírűek gyógy­vizei, fürdőhelyei is. Az idén éppen 115 éves a plzeni Skoda-gyár, a jelenlegi V. I. Lenin-üzem, ahová a me­gyei pártbizottságról vezetett küldöttségünk útja. A gyár­óriás, amely több mint negy­venezer embert foglalkoztat, és évente több mint ötmil- liárd korona értékű terméket állít elő, nemcsak Európa-, ha­nem világszerte is ismert és elismert. A Skoda Művek jó kapcso­latot tartanak fenn hazánkkal. A gyár udvarán szeretettel fogadták küldöttségünket a munkások ezrei, és a turbina­üzembe vezető, több kilométe­res útvonalon is kék munka­ruhás dolgozók integető sor­fala között haladtak el. A Skoda-gyárral való talál­kozás záró aktusaként Kádár János munkagyülésen szólt az egybegyűlt dolgozókhoz. A gyűlést Vladimir Traznik, a Lenin-művek pártbizottságá­nak titkára nyitotta meg. A rendkívül baráti hangula­tú, szívélyes légkörű plzeni lá­togatás után a magyar és cseh­szlovák államférfiak kora dél­után visszautaztak a csehszlo­vák fővárosba. A prágai várban a magyar és a csehszlovák párt- és kor­mányküldöttség — Kádár Já­nossal, illetve Gustáv Húsúk­kal — megtartotta a záró tár­gyalásokat. Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága első titkára vezetésével pénteken hazaér­kezett a Magyar Népköztársa­ság párt- és kormányküldött­sége, amely Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kor­mányának meghívására hiva­talos, baráti látogatást tett Csehszlovákiában.' A delegáció tagjai voltak: Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke, Katona István, az MSZMP Központi Bizottságá­nak tagja a KB osztályvezető­je, Marjai József külügymi- nisztériumi államtitkár, dr. Hetényi István országos terv­hivatali államtitkár, valamint Barity Miklós, a Magyar Nép- köztársaság prágai nagykö­vete. A küldöttség fogadására a Ferihegyi repülőtéren megje­lentek: Benke Valéria, Biszku Béla, Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagjai, Pullai Árpád, a Központi Bizottság titkára, Huszár István, a Miniszterta­nács elnökhelyettese, Benkei András belügyminiszter, Bon- dor József építésügyi és vá­rosfejlesztési miniszter, dr. Csanádi Gyqpgy közlekedés- és postaügyi miniszter, dr. Szekér Gyula nehézipari miniszter, Gyenes András, az MSZMP KB külügyi osztályának veze­tője, Hollai Imre és Roska István külügyminiszter-helyet­tesek. Jelen volt a fogadásnál dr. Zoltán Rabay, a Csehszlo­vák Szocialista Köztársaság budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője is. Kádár János — Csehszlová­kiából úton hazafelé — a re­pülőgép fedélzetéről táviratot küldött Gustáv Husáknak. Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága fő­titkárának. Különös település a 2300 lelket számláló Romhány, a Cserhát nyugati lábainál. A település szerkezete hatalmas U-betűre hasonlít. Falu, de. mégsem igazán az. Több mint ezer munkás dolgozik Rom­hány különböző üzemeiben. Vonzáskörzetébe 7-8 település tartozik. Romhányban az ak­tív keresők száma 1150, ám közülük csupán 50—60-an jár­nak el máshová munkára. Manapság már úgy áll a do­log, hogy valamivel több a munkahely, mint a munkaerő! Ez a jelenség az utóbbi évek­ben végbement robbanásszerű ipari fejlődés következménye. Fejlődött az Építési Kerámia­gyár. megváltozott a gyárt­mányszerkezete. Az egykori Prónay-kastélyban, a meg­szüntetett gimnázium helyén kapott helyet a Híradástech­nikai Anyagok Gyára helyi gyáregysége. Közel 200 dolgo­zót foglalkoztatnak, ezek 90 százaléka nő. Tavaly telepe* dett le Romhányban a Gránit Csiszolókorong- és Kőedény­gyár. ahol 250-en keresik ke­nyerüket. Mindemellett szá­mosán dolgoznak a helvi er­dészetnél, a II. Rákóczi Ferenc Termelőszövetkezetben, a Szondy Ipari Szövetkezet he­lyi telepén. Ipari jellegű falu Romhány, és ez látszik az emberek magatartásán, gon­dolkodásmódján is. A felme­rülő ellentmondások a dina* mikus fejlődés nyomán kelet­keznek, és bizonyos, hogy Romhányban megbirkóznak e jelentős feladatokkal. A kö­zelmúltban bepillantottunk a község egyik hétköznapjába abból a célból, hogy hű tükör­képet adjunk: miként élnek manapság Romhányban az emberek és milyen lesz a kö­zeljövő. (Egész oldalas összeállítá­sunk az 5. oldalon.) Összeült az újítók és feltalálók IV. országos tanácskozása A XI. kongresszus tiszteletére A szocialista munkabrigá­dok kezdeményező készségé­nek és összefogd-' pák erejét tanúsította pí.’.Leken a XI. pártkongresszusnak és a fel- szabadulás 30. évfordulójának tiszteletére tett két újabb vállalati felajánlás is. A Kossuth Nyomda szocia­lista brigádvezetőinek pén­teki tanácskozásán a párt művelődési politikájának megvalósításához, a szocia­lista kultúra széles körű ter­jesztéséhez, megismertetésé­hez nyújtható erőfeszítések­ről, felajánlásokról tárgyal­tak. A párt politikája iránti egyetértésük jutott kifejezés­re abbap a munkafelajánlás­ban, amely szerint a mar­xista—leninista elméleti mun­kák és egyéb politikai kiad­ványok nyomdai átfutási idejét 30 százalékkal csök­kentik, s így általában a szokásosnál két hónappal ha­marabb kerülnek e könyvek az olvasók kezébe. A „Szoci­alista munka műhelye” cím­mel 11-szer kitüntetett könyvkötészet szocialista brigádjai, és dolgozói . a-z üzemszervezés fejlesztésével, s újabb gépek felállításának meggyorsításával a havonta bekötött könyvek példány­számát tíz százalékkal. ösz- szesen félmillióra növelik. A Távközlési Kutató Inté­zetben a híradástechnikai ipar gyártmányfejlesztését, a termékstruktúra korsze­rűsítését segítő munkafel­ajánlás volt a szocialista bri­gádvezetők tanácsikozásának központi témája. Az idén ugyanis mintegy 20 száza­lékkal növekedett az iparág üzemeitől kapott fejlesztési megbízások volumene, s így csak a szocialista briádok társadalmi összefogásával, tervükön . felüli munkákkal teljesíthetik ebben az évben ezeket a feladatokat. Segít­séget nyújtanak az intézet szocialista brigádjai az ipar­ág exportjához is. (A munkaversenyről szóló további tudósításunk a 3. oldalon.) (MTI) Az Országos Találmányi Hi­vatal, a SZOT és a KISZ köz­ponti bizottsága pénteken az Építők Rózsa Ferenc Művelő­dési Házában rendezte meg az újítók és feltalálók IV. orszá­gos tanácskozását. Az orszá­gos tanácskozáson részt Vett az ágazati újítókonferenciák 450 küldötte, s jelen volt mint­egy 200 meghívott vendég. A tanácskozáson részt vett Gás­pár Sándor, a SZOT főtitkára és Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, dr. Tímár Mátyás, a Minisz­tertanács elnökhelyettese és dr. Ajtai Miklós, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnöke is. Az újító- és felfa Iá lómozga­lom fejlődéséről, helyzetéről és a tennivalókról előzetesen kiadott írásos beszámolóhoz Tasinádi Emil, az Országos Ta­lálmányi Hivatal elnöke fű­zött szóbeli kiegészítésit. A beszámoló rámutatott, hogy az elmúlt 25 évben igen jelentős eredményeket hozott az újító-feltaláló mozgalom. 1968. óta számszerűen csök­kent ugyan az újítások és ta­lálmányok száma, értékük azonban növekedett. Az újításokból és találmá­nyokból szármázd vállalati eredmény összege az 19GB. évi 2 milliárd forintról 1973-ra 3,8 milliárd forintra nőtt. A legkedvezőtlenebb az a jelenség, hogy az újító-felta­láló mozgalomban kevesen vesznek részt. Különösen ke­vés találmányt. jelentenek be. Mindezek arra hívják fel a figyelmet, hogy az újító-felta­láló mozgalom tömeges jelle­ge gyengült, s ezen változtatni kell. Ugyanakkor arra is fel­hívja a beszámoló a figyelmet, hogy egyes területeken külö­nösen ritka az újítás vagy ta­lálmány. Alig akadnak példá­ul olyan javaslatok, amelyek a beruházások költségeinek csökkentését, kivitelezésük idejének rövidítését szolgál­nák. Ritka az üzem- és mun­kaszervezést, és az áru minő­ségét javító újítás. Kevés ki­vételtől eltekintve a vállala­tok, intézmények nem foglal­koznak a náluk már bevált újítások és találmányok érté­kesítésével. Tasnádi Emil beszédében hangsúlyozta: a dolgozók fe­lelősségérzetét fejezik ki azok a munka-felajánlások is, ame­lyek teljesítésével a párt XI. kongresszusa és hazánk fel- szabadulásának 30. évforduló­ja tiszteletére ötéves tervünk sikeres befejezését seffíHk. Az újításókról szólva kifejtette, hogy sok vállalatnál mintegy üzleti kapcsolatnak tekintik a vállalat és az újító viszonyát, pedig be kell látniok, hogy ennél sokkal többről van szó. Ha a munkás, vagy bármely más dolgozó újítást, talál­mányt dolgoz ki, annak beve­zetését javasolja, az egyben azt is jelenti, hogy foglalkoz­tatják őt a vállalat, sőt az or­szág feladatai, gondjai, tehát azt, hogy a újító, a feltaláló nem közömbös ember, részt kér a közösség gondjaiból, se­gíteni akar. Az ilyen alkotó­ember joggal várja el, hogy javaslatával alaposan, gondo­san foglalkozzanak, az újítás sorsáról lehetőleg gyorsan döntsenek. Helyes lenne, ha a jövőben valamennyi javasla­tot, még a megvalósíthatatla- nokat is, a vállalatok tiszte­letbe! megköszönnék, s ezzel bátorítanák az alkotásra kész embert további feladatok si­keres elvégzésére. Ezután Herczeg Károly, a SZOT titkára tartott korrefe­rátumot Mint mondotta, az újítások műszaki színvonala, gazdasági hatása, az elmúlt években lényegesen emelke­dett, a mozgalom tömegereje azonban ugyanebben az idő­ben csökkent. A munkások gyakran masukra maradnak ötleteikkel, újítási elgondolá­saikkal, ezért a gazdasági-mű­szaki vezetésnek, valamint a szakszervezeti és KlSZ-szer- veknek rendszeresebben és szervezettebben leéli segítséget adniuk a munkások számára újítási javaslataik formába ön­téséhez és megvalósításához. A szakszervezetek fontosnak tartják a munkatársi segítsé­gen alapuló patronálási rend­szer felelevenítését. A műsza­ki-gazdasági szakemberek, a műszaki szocialista brigádok fokozottan segítsék a munká­sokat, javaslatainak elkészíté­sét, a benyújtáshoz szükséges rajzok megszerkesztését és az adminisztrációval járó nehéz­ségek áthidalását. Az újítómozgalom színvona­lának további javítására a szakszervezetek javasolják: minden vállalatnak legyen újítási feladatteirve, az ebben ■kijelölt feladatok megvalósí­tására személy szeriint kérjék fel1 a kivitelezésükre képes fizikai, műszaki dolgozókat, szocialista brigádokat. Ennek érdekében a vállalatok írja­nak ki pályázatokat is, kösse­nek előzetes szerződést a kivi­telezésre vállalkozókkal. A szakszervezetek a jövőben még nagyobb társadalmi, po­litikai felelősséget vállalnak az újító- és feltalálómozgalom előreviteléért — mondotta be­fejezésül a SZOT titkára.

Next

/
Oldalképek
Tartalom