Nógrád. 1974. április (30. évfolyam. 77-99. szám)

1974-04-12 / 84. szám

X. Mógrcíd megyei pedagógiai napok Közoktatás és közművelődés egysége a művészeti nevelésben Horváth Endre-emlékkiállítás Sokszínű, változatos prog­rammal folytatódott a megyei pedagógiai napok rendezvény- sorozata. A harmadik nap elő­adásainak is több intézmény adott „otthont”. Az üveggyári kultiírotthonban Iványi Ger­gely, a szarvasi Óvónőképző 1 ntézet tanára az anyanyelvi nevelés lehetőségeiről és fel­adatairól tartott előadást az ovodai nevelés programja alapján. A napközis tanárok szekciója az I. körzeti párt­székházban a szabad idő he­lyes megszervezésről Bognár József budapesti gyakorló is­kolai tanár referátumát hall­gatta meg. Ez napjainkban egyre jelentősebb pedagógiai kérdéssé válik, hiszen a gyer­meki személyiség fejlődésé­ben, a felnövekvő nemzedék okos és harmonikus életszem- ■ léletónek kialakításában fon­tos szerepet játszik a szabad idő, Ctesk az a felnőtt tud él­ni a lehetőségeivel, aki igé­nyes — az igényesség alapjait pedig már a gyermekkorban le kell raknunk. A történelem szakosok szá­mára az ELTE docense, dr. Ba­logh Sándor a magvarorszégl demokratikus fejlődés 1944— 48 közötti időszakának kérdé­seiről, a fakultatív vallások­tatás és az egyház viszonyáról tartott szakmai szempontból igen érdekes előadást. Hang­súlyozta a munkásosztály, a kommunista párt szerepét az infláció leküzdésében, az álla­mosítás folyamatában és a fa­kultatív vallásoktatás elfogad­tatásában. Salgótarjánt pél­daként említette a fordulat évét előkészítő harcokban. A Bolyai János Gimnáziumban megtartott szekcióülést a mai történelemtanítás néhány kér­déséről folyó vita zárta le. A magyar szakosok ülésén, az SZMT-szék házban a egri Ho Si Minh Tanárképző Fő­iskola főigazgató-helyettese', dr. Gál István az olvasóvá ne­velés problémáiról beszélt. Há­rom nagyobb témakört emlí­tett. Elsőként az olvasás tár­sadalmi jelentőségéről, a sze­mélyiség- és tudatformálásban betöltött szerepéről szólt. Ez­után az irodalomtanítás gond­jait említette: mind az általá­nos, mind pedig a középisko­lában még ma is jellemző az irodalomtörténetiség. Értő ol­vasókat pedig csak úgy nevel­hetünk, ha az oktatási reform szellemében a műközpontúság kerül előtérbe. Ehhez kancso- lódott a harmadik gondolat­kör: mi jellemzi az esztétikai élmény kialakulásának folya­matát, mit tehet a pedagógus ennek érdekében. Az ifjúság művészeti neve­lése volt a témája a közmű­velődési szekciónak is. Dr. Poszler György, az ELTE do­cense az elhanyagoitabb terü­let, a látáskultúra felől köze­lítette meg az ízlésformálás problémáit. A művészet, a szépség, a katarzis azt kell hogy sugallja, amit Rilke így fogalmazott meg: „Ember, vál­toztasd meg élted”. Vajon a művészet sugározta hullámok elmennek-e az egyén antenná­ja mellett, vagy képes „fogni” azokat? — ez nem csupán a művészeti nevelés kérdése, nemcsak a pedagógusok prob­lémája, de az egész közműve­lődésé. A túl könnyen befo­gadható műalkotások gyanú­san közéi állnak a giccshez, az új tartalmakat közlő mű­vek pedig mind tartalmuk, mondanivalójuk bonyolultsá­ga, mind pedig a forma össze­tettsége és újszerűsége miatt nehezebben jutnak el a kö­zönséghez. Csak a közoktatás és a közművelődés egységének megteremtésével lehet a mű­vészeti nevelést, a közízlést és a látáskultúrát magasabb szintre emelni — ez a gondo­lat volt a legfőbb tanulsága előadásának. Mezei András: „ÉHE A SZÉPNEK” A költészet ünnepe szá­nomra az a pillanat, melyben már hiányzik nekem a vers. Azaz egy vers, amiről semmit se tudok még, csupán csak annyit, hogy a hiányát érzem magamban mind erősebben. Érzem, hogy nincs. Holott tu­dom, hogy lennie kell vala­hol, lennie kell annak a vers­nek, amelynek az előképe már bennem is megvan, homály­ban, mélyen a tudatom alatt. Igen. Ott érezteti a hiányát, ahová soha nem szállhatok le a tudat liftjeivel, ahová nem hatolhat le a gondolkodás, a beszélt nyelv, sem a logika láncolata, mert az én versem hiánya mélyebben fekvő. Mé­lyebben keletkező: a tapaszta­latok, az érzetek és az ösztö­nök szavak előtti állapotában való. Szerveim mélyáramában keringő, okosan rendszereződő valóság, amely mint értelmes jelzést küldi tudatom felé a hiányt. Ügy küldi, mintha az ismeretlen, a talán még meg se levő versnek bennem meg­lenne már az előképe. Létem homályából kikívánkozó érze­tek, tapasztalatok egyféle rendszeregysége várja a föl- szabadítót. A verset. Azt a va­lóságosat, amely akár a hol­takat, életre kelti belőlem mindazt, ami nélküle nem lennék soha. Hiszen csak az vagyok én, amit ki tudok ra­gadni önmagámból, a ráérző és az értő értelein számára. Igen. Ünnepi pillanat ez a hiány. S hadd vall jam itt be: még sosem egy kötet verset, még sosem egy egész antológiát — én mindig, egész életemben, csupán csak egyetlen verset kerestem mindenütt. Minden könyvtárak polcai között. Min­den hivatalos és nemhlvata- los napján a költészetnek. Az egyetlen verset. És az én igazi ünnepem pedig az a pillanat, melyben ráleltem arra a vers­re — mély mint az Ö magyar Mária-siralom, mely mint Balassi Búcsúja hazájától, Az idő és hírnév, időtlen szomorúsága bennem is Zrínyi Miklóssal, mert én mindig egyetlenegy verset keresve lel­tem rá olyan óriásra is, mint Csokonai Vitéz Mihály, akinek legelső verse volt bennem — A reményhez. Nem is sorolom tovább, hi­szen végtelen ez a sor. Ün­nepélyesnek illik lennem most a költészet napján, amelyre verseskötetek, antológiák tu­catjai jelent meg: azt kívá­nom hát ünnepélyesen min­denkinek, akiben megszületik a hiány, hogy lelje meg ez­úttal* is azt az egyetlen ver­set. Azt kívánom, hogy ne le­gyen, kiben hiány nem ébred fel, Ady szavával élve: Éhe a szépnek. Kép ase Erzsébet királynő c. angol tévéíilmsorozat III. részéből (Április 11. csütörtök, 20-00, Ismétlés: április 13., szom­bat. 10.50.) 4 NÓGRÁD — 1974. április 11., csütörtök j Közönség a tárlók előtt... Balassagyarmaton a nevét viselő galériában nyílt mag a Horváth Endre-emlékkiállítás. Neon tudom annak idején volt-e hivatalos „névadó” ün­nepsége a galériának, minden­esetre ezzel a mostani emlék­kiállítással kitörölhetetlenül beleépült tudatunkba Hor­váth Endre neve, úgy is mint emberé, úgy is mint mű­vészé. önarcképéről nagyon rokon­szenves em ber néz szem be ve­lünk, alkotásaiból pedig „Ma­gyarország egyik legjobb gra­fikusát” ismerhetjük meg és „Európa egyik legjobb réz­metszőjét”. Nem újságírói túlzás mon­datja velem ezeket a szavakat, hanem hazai és külföldi kitün­tetései, okleveled és Balassa­gyarmaton élő nővérének visz- szaemlékezései. Elmesélte, hogy több külföldi cégtől, bankjegynyomdából kapott igen kedvező meghívást, aján­latot, de Horváth Endre hű maradt hazájához, a magyar Pénzjegynyomdához, ahol őt bízták meg 194S után a terve­aőosztáiy vezetésével. De hű maradt Horváth Endre Balas­sagyarmathoz életében és ha­lálában is. Az itteni temető­ben nyugszanak hamvai na­gyon szép, művészi síremlék alatt... Népviseletbe öltözött párkákat ábrázol a dombormű. Mély szimbóluma ez Horváth Endre életének, aki hirtelen halt meg, 1954-ben művészi pályájának tetőpontján, A mostani emlékkiállításon felejthetetlenül szép megjele­néseit láthatjuk a magyar nép­nek Erdélytől—Palócföldig ... a bankjegyeken csakúgy, mint grafikáin... Az egyik rajzán egy madonna látható, gyerme­kével, roppant eredeti kompo­zícióban. Népviseletben ábrá­zolta és még a feje körüli gló­ria is népi motívumoktól áll, a híveket pedig szűrben, népvi­seletben. Az egyik látogató ta­lálóan nevet is adott a képnek: „Magyar madonna”. Horváth Endre alkotásainak nemcsak a témája, de a pszichológiája és a technikája is bámulatba ejti a nézőket. Miniatönszerű pontosság, a va­Fotó: Szőke lóság hű megfigyelése jellem­zik munkáit. A finom árnya­latokat és a szinte felülmúlha­tatlan, rajzitudást csodálhatjuk Lenin portréján, számos alkal­mi emléklapján, de legfőkép­pen pénztervein és a bélye­gek metszetein. A kiállítás megnyitóján so­kan megtapsolták idősebb Szabó István, Kossuth-dljae fafaragó népművészt, aki a rá jellemző kedves közvetlenség­gel, szerénységgel idézte fel Horváth Endrével való első találkozását, a nagy művész in­telmeit és barátságát... Na­gyon sokan voltak jelen a megnyitó ünnepségen. A galé­ria állandó látogatói mellett szocialista brigádok népes cso­portjait is ott láthattuk, akik nagy érdeklődéssel tanulmá­nyozták a rajzokat, pénzeket, a rézmetsző szerszámait és a tervező rajzeszközeit. A kiállí­tás huszonhatodikáig tart. Ügy érzem, Horváth Endre most lesz igazán mindenkié. „Minden műve él, tanít és gyönyörködtet.” Elekes Éva ÜJ ÁLLATKERT MOSZKVÁBAN Szakadékokkal, élővizekkel szabdalt 147 hektáros festői területet választottak ki Moszkva délnyugati külterü­letén a szovjet főváros új ál­latkertje számára. A parkos terepen mesterséges dombo­kat és tavakat alakítanak ki. A látogatók számára kanyar­gós utakat építenek, de zajta­lanul suhanó vasutat és kötél­pályát is használhatnak majd. Az állatkert központi terén mutatják be a legérdekesebb állatfajokat, nagy kiállításo­kat és ünnepségeket rendez­nek. Tízezer személyt befo­gadó szabadtéri körszínházat, úszómedencét, delfiné riumot. állatszínházat is építenek. Petéről is A szurkoló ée> a szobrok... LJubamir Zvetanov, & Szó­fia közelében levő kremikovzl kohókombinát elektrotechni­kusa, lelkes futballrajongó. Játszik az üzemi csapatban, s el nem mulasztana egyetlen fővárosi meccset sem. Jól is­meri a sportág történetét és érdeklődéssel követi a nem­zetközi sportélet eseményeit. A szenvedélyes szurkoló legfőbb hobbyja .képzőművé­szeti vonatkozású”: neves fut­ballistákról szobrot készít. Munkája eredményeként ké­szült el a világhírű szovjet kapus, Lev Ja&in, FIFA-elnö­kének, Stanley Rosenak én % halálos balesetet szenvedett bolgár csatár, Georg! Asparu- hovnak a mellszobra. Ami Pelé szobrának születé­sét illeti: Zvetanov hosszasan tanulmányozta Pelé különbö­ző fényképeit, életét, továbbá játékét a televízióban — és személyesen is bulgáriai játé­ka alkalmából — majd kiön­tötte a csatár szobrát bronz­ból és elküldte művét Braz:- liába, Pelé levélben köszönte meg az ajándékot és mint ír­ta, a szobor főhelyet kapott új lakásában. "V/V''AX^W''''A''V/V'A'''A','/VVWV\A/-VVVA<WVVWVV\/\W\^\n^O\íVV^ KISEGÍTŐ fiúnak vették föl Szentirmai Nándort 1927- ben a bánya központi műhe­lyébe, a villamos központba. A régi műhely helyén ma az Országos Bányagépgyártó Vál. lalat salgótarjáni gyáregysége működik.. A közel félszáz esztendő után, fél éve nyug­díjasként is itt dolgozik. — Nagy szó volt akkoriban, a huszas évek végén, hogy munkát kaptam. De nekem mindenképpen dolgoznom kel­lett: hatéves koromban meg­halt anyám, nyolcéves fejjel elvesztettem apámat is, Neki köszönhetem, hogy egyáltalán szóba álltak velem a felvételi irodán: ő a bánva dolgozója volt; évekig vájár, majd ami­kor egv baleset során eltörte a lábát, rsiljeímokként heivez- ték el. Hatan voltunk testvé­rek. én voltam a legkisebb, és az egyetlen fiú. Az apám után járó kis nyugdíj kevés volt ahhoz, hogy eltartsam magam, ezért korán munkába álltam. Itt töltöttem a há­rom év tanoncidőt is, villany- szerelő lettem. Nagyon sok he­lyen jártam már kiküldetés­ben. 1940—44-ig Erdélyben is voltam, azt mondhatom, hogy a szovjet hadsereggel együtt jöttünk vissza Magyarország­ra. De Szeged környékén és az ország sok-sok vidékén -helyeztünk már üzembe bá­nyagépeket MUNKASHŰSÉG — A családom? Két gyere­künk van. A fiam 27 éves, ő is villanyszerelő szakmát ta­nult. öt éve az NDK-ban dol­gozik Még az első csoportok egyikével ment lei három év­re. sikerült neki jól megta­nulni németül, Most műsza­ki tolmács, de a szakmájában is dolgozik. A lányom 20 éves. a nyíregyházi tanárképző fő­iskolán másodéves. orosz- történelem szakon, A megye ösztöndíjasa, így biztos, hogy a környéken fog tanítani — a legjobb persze az lenne, ha a közelben kapna állást. Itt­hon egy berendezett szobával várjuk. — Kétszobás, komfortos lakásban élünk, karácsonykor lesz hat éve, hogy beköltöz­hettünk. A kolóniabeli laká­sunkat szanálták, helyette kaptuk ezt. Az én gyermek­koromban nyolcán zsúfolód­tunk egy csöpp és rossz la­kásban. .. Anyám nem dolgo­zott: a hat gyerek miatt se mehetett el, meg aztán műn- llát se kapott volna. A fele­ségem a ZIM elődjében, a Hirsch gyárban volt segéd­munkás. most a vendéglátó- iparban dolgozik, pénztáros, 33 éves koromban nősültem. 11 év van kettőnk között. De sem ez, sem pedig az elég költséges szórakozásom nem támasztott ellentétet köztünk. Összecsörrentünk néha, mint a poharak, ha összeütődnek, de nagyon jól kijövünk. Amíg a két gyerek nevelése, tanít­tatása lekötötte a fizetést, én is beláttam, hogy a hobbym- ra. a vadászatra kevesebbet szánhatok. — 25 éve ez tölti ki a sza­bad időm nagy részét. A kí­vülálló talán csak fát lát az erdőben, mi. vadászok az ott folyó életet, a természet va­rázsát is látjuk, érezzük. Mo­solyognak sokan, ha elmon­dom: nem Is szeretjük külö­nösen a vadhúst... Egyébként az üzemből, és Innen Zagy­vánál fal várói sokan eljárnak, a szécsényi határig mienk a terület. Régebben a fiam is eljött velem, ma már Inkább a nők után jár — teheti, mert jóvágású fiú. Mióta nyugdíjas vagyok, több időt és pénzt szánhatok fegyverre, lőszerre. Jó nyugdíjam van. 2790 forint, de a kiegészítés nem árt. A lányomnak is jobban tudok így adni köny­vekre — gazdag könyvtárunk van otthon, történelmi köny­vek. szépirodalom, vadász- és útikönyvek. Ha estefelé haza­megyek az erdőről. ezeket böngészgetem. Évente 840 órát dolgozom itt, a bányagép­gyárban. Aki tudja, mit jelent az. hogy a kenyere javát egy munkahelyen tölti valaki, az érti. nemcsak nyugdíjkiegé- szítés ez a munka. Bele is be­tegednék. ha egész délelőtt egyedül kellene lézengenem a lakásban, nagyon hiányoznám a munkatársak, az itt folyó élet. Igyekeztem mindig ott lenni, ahol valamilyen prob­lémát kellett megoldani. Só­kat beszélünk ma arról, hogy a mai fiatalok nem kötődnek annyira egy-egv munkahely­hez. mint mi régen. Az a vé­leményem, hogy ez csak át­meneti dolog: lehiggadnak, megkomolyodnak ők is. Ha már a családalapítás, gyerek- nevelés kapja a főszerepet a gondolataik között, jobban ér­zik majd, hogy milyen segít­séget adhp* a kiegyensúlyo­zott. harmonikus élet kialakí­tásában egy jó munkahelyi kollektíva. TEHETSÉGESEK, okosak a mai gyerekek, több az elmé­leti tudásuk, mint amivel mi kerülhettünk ki a tanoncis­kolából. Túl fognak szárnyal­ni minket, ahogy ml is túl­szárnyaltuk a szüleinket. Nem féltem őket, csak azt sajná­lom, hogy a két szám, az élet­korom számai nem fordítva állnak: lehetnék 61 helyett 18 éves... G, Kiss Magdolna

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom