Nógrád. 1974. április (30. évfolyam. 77-99. szám)

1974-04-09 / 81. szám

Nógrád megye as I. helyeseit Befejeződött a munkásfiatalok II. országos versmondó versenye A győztes nógrádi csapat. Balról jobbra: Bazsó Mária. Molnár Lászlóné. Oláh La­josáé, Szatmári Józsefné, Ka las Judit, mögöttük állva Molnár Ernő és Anti Tamás. Fotó: kulcsár Két izgalmakkal élteit nap után tegnap délelőtt gyűltek össze utoljára az országos versmondó verseny résztvevői — némelyik már az útnak öl­tözve — az SZMT-szákház földszinti nagytermében, hogy részt vegyenek az SZMT és a Salgótarjáni városi Tanács áltál rendezett fogadáson, s tőként, hogy megtudják a verseny eredményét. A résztvevők köszöntése után Csik Pál, a városi tanács el­nökhelyettese köszöntötte a verseny résztvevőit, néhány szóval bemutatta a várost, mely otthont adott a rendez­vénynek. Ezután a zsűri mű­vész tagjai. Keres Emil és Mécs Károly értékelték a ver­senyt. A kép. amit festettek, nagyon biztató. Értékelésük szerint a versmondó fiatalok méltók a , munkáam űvelődés- ben iájuk váró küldetés tel­jesítésére. "Mind előadásmód­ban, miáld versválasztásban — igen kis kivételitől elte­kintve — érettségről, nagy lelkesedésről tettek tanulsá­got. Ha valamit fel lehet róni hibaként, az csak a versmon­dás technikájának, a mester­W ségbell tudásnak bizonyos fo­kú hiánya, ez — tekintve mű­kedvelő voltukat — érthető. Ami a verseny színvonalát, a versenyzők teljesítménybeli különbségét illeti, az értéke­lés megállapította, hogy nem kiugró csillagokat fedeztek fel, hanem egy olyan nagy­számú tömeget, amely becsü­lettel, lelkiismeretesen és nem kevés lelkesedéssel képes el­látni feladatát, erejéhez mér­ten közkinccsé tenni kultú­ránknak egy igen szép terüle­tét. a költészetet. Összehason­lítva a két évvel ezelőtt meg­rendezett versennyel, szem­mel látható fejlődés mutat­kozott nemcsak előadásmód­ban, versválasztásban. de a résztvevők számában is. mely az idén az előző versenyhez mérten megduplázódott. A két színművész ezek után részletesen elemezte a döntő­be jutott versenyzők produk­cióját. Keres Emil zárszavá­ban külön kiemelte azt az egészséges versenyszellemet, mely kialakult, „A verseny­zők számára — mint mond­ta —. nem volt-elsődleges cél a helyezés, nem a díjért ver­senyeztek. hanem a szép szó öröméért, s egyben hálás kö­zönségként szurkoltak társa­iknak". Vadkerti Lóránt, a Szak­szervezetek megyei Tanácsá­nak titkára mondott zárszót, melyben köszönetét mondott a közreműködő szerveknek és azoknak az intézményeknek, melyek ajándékokkal ég más segítséggel járultak hozzá a X. kongresszus szellemében meghirdetett rendezvény sike­réhez. Ezek után került sor a kilenc arany-, nyolc ezüst-, tizenhárom bronzdiploma, va­lamint a huszonkét különdíj átadására. A megyék közötti verseny­ben Nógrád megye csapata érte el az első helyet, s így az eddig Tatán őrzött vándor- serleg két évre haza került. Hét nógrádi versenyző kapott bronz- ezüst-, vagy aranydip- lomát A legjobb kilenc közé Bazsó Erzsébet, Kalas Judit és Molnár Lászlóné jutott be Ezüstdiplomát Oláh Laiosné és Molnár Ernő, bronzdiplo­mát pedig Szatmári Józsefné és Anti Tamás kaptak. „A könyv a legszebb ajándék” Törékeny alkatú, csinos fi­atalasszony Ponyi Gyuláné, a Magyar Kábel Művek balas­sagyarmati kábelgyárának villanymotor-tekercselő szak­munkása. a Kandó Kálmán Szocialista Brigád tagja. Okos tekintetű, kék szemével kí­váncsian néz az idegenre, mit is akarhat Aztán el­mondom: hallottam, hogy a gyár kétszáz beiratkozott könyvtári tagja közül ő az egyik legtöbbet olvasó ember. — Igen — mosolyodik el szerényen. — Valóban nagyon szeretek olvasni. Mindennap olvasok. Fél négyre érek haza a gyárból és mindig úgy in­tézem az otthoni dolgom, hogy maradjon legalább fél órám az olvasásra. Aztán van ami­kor nem nézek tévét, mert nem érdekel a műsor. Ilyen­kor mindig olvasni szoktam helyette... ... Van két gyerekem: a fiú 11 éves, a kislány 8. Mos­ni kell rájuk, törődni velük, de arra. — szerintem — min­dig kell idejének lenni az embernek, amit szeret. Ezért nem hiszem el azt, ha valaki időhiányra hivatkozik, amiért nem olvas. Ezt csak mondja, mert így könnyebb, egysze­rűbb. Közben fölöslegesen, haszontalanul tölt el órá­kat... ...Az igaz viszont, hogy én talán egy kicsit túl sokat is olvasok. Néha mondják is a gyerekek: anyu, ne olvass már annyit! De azért látom, Igyekeznék ők is. Főleg a fi­amon veszem észre, hogy mostanában többet forgatja a könyveket. Már 4. osztályba jár... ... Életem legnagyobb könyvélménye eddig Solohov: Csendes Don című regénye volt. Szeretem az ilyen nagy­lélegzetű, hosszabb idő törté­netét felölelő könyveket a családregényeket, életrajzi munkákat. Nagy élményem volt Mailer Meztelenek és holtak, Remarque A diadal­ív árnyékában című műve. Egy-egy ilyen könyvnek he­tekig hatása alá kerül az em­ber. A krimit, nem tudom mi­ért, nem szeretem, pedig na­gyon sokan olvassák mostaná­ban. .. ... Magyar írók műveit ko­rábban alig olvastam. Most, úgy két hónapja kezdem módszeresen olvasni őket. Nagyon kedvelem Jókai An­na, Bihari Klára műveit. Nemrég fejeztem be éppen Bihari Klára Miért? című re­gényét. Nagyon aktuális a té­ma, a mondanivaló és tanul­ságos minden szülő számára: hogyan neveljék gyermekei­ket, hogyan és hol ronthatják el a nevelést. Örülök, ha könyvekről beszélhetek, ha ajánlhatok olvasásra. Ez a regény annyira tetszett ne­kem. hogy mindenkinek ajánlom. Megírtam a barát­nőmnek is Tarjámba, olvassa el feltétlen, ha hasznosan, iól akar szórakozni... ... A könyv a legszebb ajándék, én ennek örülök a legjobban. Rendszeres vásár­ló vagyok. Elolvasom a köny­vek fülszövegét, vagy beleol­vasok, aztán ha megtetszett, felkeltette az érdeklődésemet, megveszem. Legtöbbször azon­ban úgy vásárolok, hogy elő­zőleg már a könyvtárból ol­vastam a könyvet és annyira megtetszett, hogy tudom, ké­sőbb is elő fogom venni majd... ... A férjemnek is van hob­byja, fotózik, így tiszteletben tartja az én. szenvedélyemet. — ok — Jobb táplálkozás — egészségesebb világ Ez a jelszava az idei, ápri­lis 8-i egészségügyi világnap­nak. Mi késztette a világszer­vezetet ennek a gondolatnak előtérbe helyezésére? Ismeretes, hogy a világ la­kosságának hatalmas mérvű szoporodása következtében 1975-re a föld lakossága el­éri a 4 milliárdot. A népese­dés szaporodása a fejlődésben elmaradt országokban a leg­magasabb, a gyarmati sors megszűntével itt következett be az úgynevezett biológiai robbanás. A lakosság ezeken a területeken évenként 2 szá­zalékkal nő. Fejlett országok­ban a népszapofodás már las­sult, Európában 0,8 százalék, nálunk csak 0,3 százalék. Tény az is, hogy a világ mezőgazdasága és élelmiszer- ipara megtermeli azt a meny- nyiségű élelmiszert, ami bősé­gesen elegendő volna az egész emberiség számára. Az elosz­tásban mutatkozó aránytalan­ságok következtében. míg egyes civilizált országokban a túltáplálkozás jelei mutatkoz­nak, addig az elmaradott or­7 FfcV „Körzeti feladatokat szeretnénk ellátni” Ecsegen a művelődési ház a zett, felszerelt kultúrházban .................. is, nem itt, ahol még sok esz­köz hiányzik. Körzeti felada­tokat szeretnénk ellátni — az Ecseghez tartozó két község­ben nincs függetlenített igaz­gató. Kozárdon be nem so­rolt kultúrhelyiség van, Cse­csén modern, jól felszerelt kultúrház — tiszteletdíjas ve­zetője Kemenessy Lászlóné pedagógus. A mi feladatunk lenne a koordinálás, de a fel­szereltség hiánya miatt nem minősíthető körzeti intéz­ménynek ez a művelődési ház. Tóth Imre nemrég került ebbe a munkakörbe, magyar­orosz szakot végzett Egerben, Nógrád megye társadalmi ösz­töndíjasa volt. Ludányhalá- sziban és Erdőtarcsán taní­tott. Hogyan lett pedagógus­ból népművelő? — Tág fogalomnak tartom a népművelést — belefér az a tanár is, amilyen én szeret­tem volna lenni — nemcsak az óráit leadó, hanem a falu életébe bekapcsolódó. Olyan, aki tanítás után nem rohan haza állatot nevelni, hanem a kulturális élet aktív részvevő­je. Főiskolás koromban is so­kat dolgoztam a KISZ-ben, különböző szakkörökben — fotóztam, a pedagógia, orosz, magyar szakkör tagja voltam. Ezért áll hozzám közel a szo­rosabban vett népművelés is. — Hogyan fogadták Ecse­gen? falu központi részében, a buszmegálló mellett, a taka­rékszövetkezet, a cukrászda es az üzletek szomszédságá­ban van. „Társbérletben él­nek” a könyvtárral — ez a -zakmai együttműködés lehe­tősége miatt kedvező ugyan, másrészt azonban súlyosbítja u helyiséghiányt. — Sajnos, nagyon rövid idő alatt be tudom mutatni az egész „birodalmamat”. Kezd­jük ezzel — javasolja a mű­velődési ház fiatal igazgatója, Tóth Imre. — Ez a nagyte­rem. Jó lenne már kicserél­ni a székeket, de bútorvásár­lásra mindössze kétezer fo­rint jutott, ezt pedig hozzá kelleti csapni a szakmai fel­szerelésre szánt összeghez, hogy egy rádiót vegyek — ez az erősítést is megoldja... A színpadon van az egyetlen technikai eszközünk ezen kí­vül, egy magnó Átvágunk a színpadon. Az épülethez hozzátoldott két öl­töző van hátra: az egyik „fo­tólabor", a másikban, ha nincs előadás, az igazgató dol­gozik. Együtt a kettő nincs tíz négyzetméter. A könyvtárba tudunk beül­ni a kis séta után. — Tudom, hogy a község- rendezés területén rengeteg az olyan feladat, melynek el­végzéséhez pénz kell. De 47 ezer forint nagyon kevés, még úgy korszerűen berende­NÖGRAD — 1974. április 8., hétfő — Kedvező helyzetben vol­tam, mert nem voltam telje­sen idegen. Közel egy év óta ismerem Ecseget. Csordás Va­li, a menyasszonyom itt pe­dagógus. Barátai, ismerősei megismerhették hibáimat, és esetleges jó tulajdonságaimat is. Sokat köszönhetek Vajda Gabriellának, aki elődöm volt itt a művelődési házban, és a falu KISZ-szervezetének a vezetője. Hogy és elfogadjanak a ahhoz ismernem kellett gond­jaikat, igényeiket, velük kö­zösen kialakítani a programo­kat. Gabival megfogalmaztunk egy levelet számukra, találko­zóra hívtuk meg őket. Segít­séget ígértek, és az ott el­hangzott ígéret nem puszta szó volt, minden megmozdu­lásnál lehet rájuk számítani. — A helyiségszűke nehéz­zé teszi öntevékeny csoportok szervezését. Mégis, jóhírű pá- vások vannak itt, működik egy irodalmi színpad, fotó­kör. Hogyan sikerült ez? — A fotózás iránt érdeklő­dőknek elméleti előadásokat tartok, a gyakorlati munká­hoz még kevés a felszerelés, a fotósszobába egyszerre csak ketten férnek be amúgy is... A pávakör tagjai vagy az is­kolában, vagy a színpadon gyakorolnak. Molnár Lászlóné óvónő a vezetőjük. Nagy lel­kesedéssel dolgoznak, hetente kétszer is próbálnak. A ter­veink között szerepel egy ké­zimunkaszakkör indítása — ezzel is a népművészet hagyo­mányainak ápolását sze, él­nénk szolgálni, a „falvédő­művészet” ellenében. Egy képzett, gyakorlati szakos pe­dagógus, Németh Lászlóné vállalta a vezetését: már fo­lyik a szakirodalom össze­gyűjtése. A könyvtárostól, Alapi Ottónétól is kapunk se­gítséget ehhez, talán a helyi­séggondot is úgy oldjuk meg, hogy ide jönnek majd a lá­nyok, asszonyok. — Magyar-orosz szakos ta- befogadjanak nár. Mennyire tükröződik ez fiatalok, népművelői elképzeléseiben? — Az esztétikai nevelés az egyik vesszőparipám volt mindig is. Szeretném megta­nítani a tévénézőket, mozilá­togatókat „filmül”, hogy igazi élményt jelentsen számukra a film. Közös ifjúsági filmklu­bot és tévéklubot szervezünk. Minden második hétfőn ifjú­sági filmvetítés van, ezt az iskolával közösen terveztük. A KISZ-esek klubszobájában, a pártházban van televízió. Ha a fiatalok közül vállalja valaki a klubvezetést, bein­dítjuk az előadásokat. Az orosz szakommal összefügg az a távolabbi tervem, hogy a község felszabadulásának 30. évfordulójára „A szovjet kul­túra hetei” címmel rendez-, vénysorozatot indítunk. Előa­dással kísért klasszikus szov­jet filmek, könyv- és plakát­kiállítás, irodalmi műsorok, baráti találkozók szovjet ven­dégekkel. .. — és még sok minden szeretjei majd ezeken a napokon. Komoly erőpróba lesz ez, de hiszem, hogy a fiatalokra számíthatok, segíte­ni fognak. G. Kiss Magdolna szagokban százmilliók éhez­nek. A hiányos táplálkozás következtében egyrészt még mindig egy sor hiánybeteg­séggel küszködik a világ, más­részt pedig a bőség és a kor­szerűtlen táplálkozás okozza az egyre növekvő számú anyagcsere-, szív- és érrend­szeri megbetegedéseket. Világstatisztikai felmérések szerint az emberiség közel kétharmada fehérjeéhségben szenved, a szükséges kalória­mennyiség hiánya pedig a2 emberiség felét érinti. Egy embernek 30 gramm állati eredetű fehérjeszük­séglete van naponta, ami a világ kétharmadában nincs biztosítva. Fehérjeellátás szempontjából a világon leg­jobban ellátott ország Űj-Zé- land, ahol a napi 110 gramm fehérjéből 80 gramm állati eredetű, az USA-ban 90 grammból 65 gramm állati eredetű, nálunk pedig 100 gramm fehérjefogyasztásból 40 gramm állati eredetű, In­diában viszont egy személyre 6—7 gramm állati eredetű fe­hérjefogyasztás jut. Ezután nézzük meg mi is a helyzet itthoni táplálkozá­sunkkal, hogyan alakult kaló­ria, és ezen belül élelmiszer­fogyasztásunk összetétele a felszabadulás óta. Köztudott, hogy a múltban a néptömegek táplálkozását a hiányos táplálkozás jellemez­te. Ennek fő tényezője a ke­nyér volt, valamint pár hü­velyes féle és a szalonna. Hi­ányzott a tej, tojás, gyümölcs, cukor, zöldségféle. Húst fő­ként disznóölések idején fo­gyasztottak, ott, ahol volt ser­tésvágás. A kalória-fogyasztás átlaga 2600—2700 között volt, a napszámosok, nincstelenek, a rosszul kereső városi pro­letariátus táplálkozása a 2000 kalóriát sem érte eL A fel- szabadulás után 10 évvel a néptáplálkozás a tej é«s tej­termékek kivételével megha­ladta a felszabadulás előtti színvonalat, jelenleg pedig az európai mezőny köze­pén tartunk. Még min­dig magas a gabonafélék fo­gyasztási aránya, de zöldség és gyümölcs vonatkozásában elhagytuk a gazdag NSZK-*, és azonos a cukorfogyasztá­sunk is; állati fehérjében megelőztük Olaszországot és Hollandiával azonos szinten vagyunk; egyedül a tej és tej­termékek használatában ma­radtunk el 20—30 százalékkal. A lakosság kalória-fogyasztá­sa elérte a napi 3300 kalóriát, ami viszont már túl magas. A felmérések szerint lakossá­gunk 30 százaléka elhízott, legalábbis en.nvi volt a múlt évben beindított „Megméret­tünk és nehéznek találtat­tunk” akció előtt. így van még tennivalónk ezen a területen. Elsősorban tovább kell csök­kenteni a gabonafélék és nö­velni a tej és tejtermékek fogyasztását, ezzel mérsékel­jük az elfogyasztott kalória mennyiségét. Külön súlyt kell helyezni a csecsemők és gyermekek kor­szerű táplálkozására. Oj és jó csecsemőtáoszereink vannak, de az anyatejet egvlk sem he­lyettesíti, legfeljebb pótolja. Amennyiben arra lehetőség van, legalább háromhónapos korig csak anyatejet kapjon a csecsemő. A szív- és érrendszeri meg­betegedések teszik ki a ha­lálokok 37 százalékát, ezt pe­dig a túlzott táplálkozás is elő­segíti. Ezért az idei egészség­ügyi világnap hazai vonatko­zású témaköreit az alábbiak­ban határozták meg: 1. A táplálkozás mint vi­lágprobléma. 2. A táplálkozás hazai prob­lémái. 3. A táplálkozás és a gyer­mek. 4. A táplálkozás a betegsé­gekkel összefüggésben. Smetana Aladár megyei egészségnevelési csoportvezető Balassagyarmaton a művelődésért Ipolyszög és Patvarc kis­könyvtárát városi kezelésbe vették. De a, gyakorlatban en­nél soklkai többet keltett tenni. Elsősorban az üzemeikben levő köziművelődési munka irányí­tásában, amely ugyancsak a tanácsra hárul. A tanácsok tevékenysége szorosan, összefügg a közműve­lődéssel is. Balassagyarmaton az elmúlt időszakban különös­képpen bővült a városi tanács felelőssége és önállósága. Az irányításuk alá került intéz­mények száma növekedett. A korábban járási knöy <r tár,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom