Nógrád. 1974. április (30. évfolyam. 77-99. szám)

1974-04-30 / 99. szám

V I ) llú*z esztendő a tanácson \ „Emlékszem, piros vettünk..." Választékcsere kabátot KGST­országokkal Több mint huszonegy esz­tendőt egyetlen munkahelyen eltölteni nagy dolog. Jelenti az állandóságot, a kitartást, es nem utolsósorban a munka, a hivatás szeretetét. így van ezzel Koppándi Istvánná is. Az idén szeptem­berben megy nyugdíjba. — Ügy elszaladtak az évek, szinte észre se vettem. Tu­dom előre, jól esik majd a pihenés, a nyugalom, a csönd. De csak két vagy há­rom hónapig. Utána nagyon- nagyon hiányzik majd a munkám, az emberek, akik­nek a kisebb-nagyobb ügyeit intéztem. És maga a tanács, a munkatársak, a napi bejá­rás, a rendszeres elfoglaltság. Hivatalosan a Salgótarjáni városi Tanács szociálpolitikai előadója. Még felsorolni is sok, mennyi minden tartozik a hatáskörébe. — Például? — Amikor ide jöttem, az egészségügyi osztályra, legin­kább segélyeket intéztem. Aztán az ügyek szaporodtak. Megalakult az öregek napkö­zije. Ezt nagyon szeretem. Nincs olyan nap, — ha csak telefonon is — hogy ne vál­tanék néhány szót a vezető­nővel. Aztán itt van a házi szociális gondozás. — Nagy munka volt meg­szervezni. .. — Egyedül nem is tudtuk volna megcsinálni. Sokat tet­tek a vöröskeresztesek, a népfrontosok, mindenki, aki­nek csak szóltunk. „Átfésül­tük” az egész várost, hol él­nek olyan idős emberek, akik segítségre szorulnak. Két szociális gondozónőnk van. Akad akihez naponta járnak, de van olyan öre­günk is, akit csak hetente egyszer látogatnak. Koppándiné foglalkozik a szociális otthoni elhelyezés­sel, a különféle járadékok megállapításával, rendkívüli segélyekkel. De még a bör­tönből szabadultak támogatá­sával is, amit hivatalosan utógondozásnak neveznek. — Talán azért szeretem annyira a munkámat, mert ' A megyei mezőgazdasági üzemekben emelkedett a tej­termelés. Az elmúlt esztendő­ben huszonötezer hektoliterrel termeltek többet a gazdasá­gok, mint az azt megelőző evekben. A szarvasmarha-te­nyésztési program fokozatos megvalósulásának ex-edmé- nyeként lehet elkönyvelni a tej és tejtermékek termelé­sének növekedését. De nem is erről akarunk most szólni, hanem arról, hogy ha már a tejtermelés emelkedett, fo­gyasztani is kellene azt, mert űz emberi szervezetnek nélkü­lözhetetlen ez az állati ter­mék. A köztudatban elfogadott, hogy milyen nagy egészségü­gyi jelentősége van a tej és tejtermék fogyasztásának, de nem ennek megfelelő a fel- használása az étkezési ren­dünkben. Az elmúlt esztendőben 125 ezer hektoliter tejet — ka­kaóval együtt értendő! — 3033 mázsa vajat, 2400 mázsa saj­tot, 5700 mázsa túrót és 500 hektoliter tejszínt fogyasztot­tunk el a megyében. Lehet, hogy azok, akik nem ismerik, sokat gondolnak ezekről a számokról. Tévednek. Az igazság: a mezőgazdasági üzemekben emelkedett a tej­termelés, a -fogyasztás pedig csökkent. Az egyik tejtermelő szakember találóan jegyezte meg: „A mi megyénkben hús­evő. nem tejivó emberek él­nek. ..” Az biztos, szalámiért sort állnak, de tejért nem. Ez az állapot nem jó. Az ál­lam nagy összegeket fizet Rzért. hogy minél jobb legyen a tejellátás. Szakosított tehe- nészteleoeket éoítenek, tejfel­dolgozókat létesítenek, miköz­ben a tej fogyasztása nem emelkedett. M"«»m csökkent, az elmúlt évben is. Az idén már valami válto­zás történt ezen a területen emberekkel törődni szép és hálás feladát. Ha elém kerül egy-egy kérelem, amit bizony sokszor girbe-görbe, bizonyta­lan, öreges betűkkel írnak meg, mindig arra gondolok, aki küldte, számít rám, segít­séget vár. Adódott már sok érdekes történet az életében. Né­melyikre szívesen emlékezik vissza, másikat legszíveseb­ben elfelejtené. Mert volt, hogy sírva jött el egy lakás­ból. Sokan évek múltán is megkeresik, hogy elmondják, miként alakult az életük. — Egyszer egy fiatalember jött hozzám, egyenesen a börtönből Mildték a tanács­ra. Letöltötte a büntetését és elmondta, hogy új életet akar kezdeni. Becsületes, rendes ember szeretne lenni. Munkát talált magának, de a kezdő lépésekhez pénzre volt szük­sége. Soron kívül kapott köl­csönt, albérletet is szereztem. Azután még gyakran láttam. Beiratkozott középiskolába, el is végezte. Soha, semmi pa­is. ' Az év elején a termelés és felhasználás között helyre­állt az egyensúly. Az első ne­gyedév utolsó időszakában pedig, ha nem is sokat, de emelkedett a fogyasztás. A számítások szerint 10—20 szá­zalék között mozog. A köz­gazdászok az emelkedést az elnyúlt év végi és az idei bér­rendezésre és béremelkedésre vezetik vissza. Ez azonban még mindig csak azt igazolja, hogy a lakosság csak egy része fogyaszt rendszeresen tejet. Bármennyire is furcsá­nak tűnik, a városi emberek a tejkedvelők. A fogyasztók száma jóval kevesebb falun. Az ezzel kapcsolatos felméré­sek erről sokat elmondanak. Nógrád megyében 132 tele­püléssel számolunk. A teji­par ebből csak 58 helyre szál­lít pasztőrözött tejet. A rom- hányi tsz tejüzeme, amíg dolgozott, 19 települést látott el fogyasztásra előkészített tejjel. Még így is azonban csak 77 település kapott na­ponta rendszeresen árut Ezek szerint nincs jogunk szemre­hányást tenni az embereknek, hogy kevés tejet fogyaszta­nak. Mert valóban kevés a fogyasztás. Ha viszont nem kaDható. annak egyenes kö­vetkezménye, hogy nem is vá­sárol Iák. A tejiparnak ezeket a kérdéseket meg kell vizs­gálni. méghozzá a legrövidebb időn belül. Eluralkodott olyan szemlé­let is, hogy azért nem szállí­tanak pasztőrözött tejet köz­ségeink egy részébe, mert a fogyasztók ott közvetlenül a csarnokból, nvers tejet vesz­nek. a mérvében negyvenegy ilyen te'épülés van. Megjegy­zendő. hogy ezeken a helye­ken a tejvásárlás nem rend­szeres. hanem ew-egv alka­lommal a szükségletnek meg­felelő. De ha úrv számolunk, hogy negyvenegy település nasz nem volt rá. Azóta meg­becsült szakmunkás, megnő­sült. A gyerekeit is elhozta megmutatni... Most már akaratlanul is előjönnek a régi emlékek. Valamennyi megtörtént. Kop­pándiné elmeséli, hogy ami­kor idekerült, a tanácsra, öt­ven forintos segélyt tudtak adni. Meg mellé nyolcvan fo­rintos vásárlási utalványt. Ma már ötszázhúsz forintot kapnak rendszeresen a rászo­rulók. — Előfordult, hogy verték előttem az íróasztalt, de a legtöbb ügyfelem kedves, ba­rátságos. Az öregek meg egyenesen hálásak minden segítségért. Nemrégiben visz- szajött egy nyugdíjas néni, aki rendkívüli segélyt kapott, hogy tüzelőt tudjon venni. Megköszönte háromszor is, még az élete történetét is el­kezdte. Amikor már nem győztük hallgatni, megígér­tük, hogy alkalomadtán fel­keressük a kolleganőmmel otthon. Ott aztán jól kibe­szélgette magát a néni. — A legkedvesebb törté­net? — Talán az, amikor kabá­tot vettem egy kislánynak. Rendkívüli segélyt kapott egy rászoruló házaspár. A pénzt nem mertük a kezükbe ad­ni, de az asszony elmondta, a kislányának kellene a kabát, mert nem tud miben iskolá­ba menni. Emlékszem, na­gyon szép kis piros kabátot vettünk. A kislány messziről köszönt, ha az utcán meglá­tott A legjobban talán az ha­totta meg. amikor a napok­ban beállított egy idős néni­ké. Az egyik közeli faluból jött a kezében pedig panirlapot szorongatott, amire az volt írva: „Koppándiné. a kis­nyugdíjasok pártfogója.. Hiába mondtam, hogy nem vagyok illetékes, mert nem a ml tanácsunkhoz tartozik addig nem nyugodott. amí° meg nem ígértem, hogy segí­teni fogok... — csalai — nyers tejet fogyaszt, még ak­kor is a megye tizennégy községében egyáltalán nincs tejellátás. Nem is kis közsé­gek ezek! Például Sóshartyán, Galgaguta, Alsópetény és így tovább. Az igaz, hogy tizenkét helyen igyekeztek az illetéke­sek megszervezni a tejellátást, de ennek eredménye még nem ismert. Bárhogyan is igyekeznénk szépíteni a dolgot, megma­gyarázni a tejfogyasztásban elfoglalt helyzetünket, a való­ság az, hogy messze alul ma­radtunk az országos átlagnak. Ha pedig abból indulunk ki, hogy a tej az emberi szerve­zetre egészséges hatással van, akkor ebből a helyzetből mie­lőbb ki kell mozdulnunk. Az emberek fogyasszanak több tejet, egyetlen település se maradjon ellátatlan. A mező- gazdasági üzemek évről évre emelik a tejtermelést, a ke­reskedelem pedig értékesítse azt, folyadékként, tejtermék­ként, hogy mindenkinek az egészségére válbassék. Bobál Gyula Vasárnap az Egyetemi Szín­padon országos egyetemi és Eőiskoiai kórustalálkozót ren­dezett a Művelődésügyi Mi­nisztérium, a KISZ központi bizottsága és a Pénzügyi és Számviteli Főiskola. A koncerten tíz — hat vidéki és négy budapesti — kórus vett részt. A zsűri, melynek é'nőke Maróin Gyula, a Kórusok Országos Tanácsának főtitká­ra volt, a legjobbnak a Bú­Belkereskedelmünk — amely a szocialista országok­kal való fogyasztási cikk­forgalomnak mintegy 16 szá­zalékát bonyolítja le — vá­lasztékcsere útián a múlt év­ben 35 millió rubel értékű árut vásárolt a KGST-orszá- aok kereskedeLmétól. ugyan­ilyen értékű fogyasztási cik­kekért cserébe. Az idén át­lagosan mintegy 20 százalék­kal tovább növekszik a vá­lasztékcsere-forgalom. A magyar belkereskedelem legnagyobb partnere a Szov­jetunió, amely tavaly tízmil­lió rubel értékű áruval járult hozzá lakosságunk ellátásához. Az idei közvetlen forgalom­ban a legnagyobb volument 8 ezer tonna sertéshús beho­zatala teszi ki. ellentételként ugyanennyi vágott baromfit ad a magyar kereskedelem. Sok egyéb között külön, emlí­tésre méltó a viszonylag ol­csó szovjet kerékpárok im­portja. A magyar és az NDK bel­kereskedelem a múlt évben mintegy 7—7 millió rubeles forgalmat bonyolított le. az 1974. évi terv kölcsönösen 8 millió rubel. Az NDK-val kü­lönösen gazdag a cserélhető áruk választéka, onnan érke­zik a legtöbb új cikk is. Az idén először — csak válasz­tékcserében — hozunk be kí­sérletképpen konyhakész élel­miszereket, ételeket, diabeti­kus készítményeket. Miután kliringben nem ka­punk elég háztartási gépet, ezért ezeket a nálunk eléggé gyakori hiánycikkeket köz­vetlen árucserével pótolják. Az NDK-ban mindennapos ügyes kerti kisgépek, szerszá­mok. nálunk ugyancsak hiá­nyoznak. nagyon kelendők, ezért szövetkezeti választék- cserében piackutatás céljából hozunk be ilyen eszközöket is. Változatlanul nagy mennyi­ségben. kapunk az NDK-ból függönyt és fűzőt. örvendetesen fejlődik a ma­gyar és a csehszlovák belke­reskedelem kapcsolata. Az 1974-re tervezett forgalom 11 millió rubel, szemben a ta­valyi 9,1 millióval. A legna­gyobb volument az úgyneve­zett homogén-csere teszi ki, az idén is mintegy 4 mil­lió rubel értékű cipőt vesz a magyar kereskedelem ugyan­ennyi lábbeli ellenében. A magyar—lengyel belke­reskedelem kapcsolatára is jellemző, az azonos áruk cse­réje. összességében — a ta­valyi 5,2 millióval szemben — az idén több mint 7 mil­lió rubelre emelkedik a köl­csönös forgalom. Ebből két­millió rubel értéket képvisel a széles választékú homogén­csere; textiláru-textiláruért, cinö cipőért, fehérnemű fehérneműért stb. A román kereskedelem ma­gvar partnere részére többek között növényi, hús- és hal­konzerv, tapéta. parketta, egészségügyi fajanszáru. gyer­mekkocsi stb. — szállítására vállalkozott. A magvar kereskedelem elsőként Bulgáriából rendelt gyermektápszert, s kísérlet­képpen diabetikus élelmisze­reket. konzerveket is. A magyar—mongol belke­reskedelmi választékcsere gyakorlatilag egyesztendős. a múlt évben kezdődött 550 ezer rubeles értékű áru kölcsönös szállításával. Az idén már 600 ezer rubel értékű olcsó bőr­árut. kabátot, zakót, szoknyát szállít a baráti ország, külön­böző iparcikkek ellenében. (MTI) dapesti Semmeivveés Orvos- tudományi Egyetem kórusát ítélte. Második helyezésit a Pénzügyi és Számviteli Fő­iskola énekkara ért el, amely egyúttal a Fővárosi Tanács kúlönajándékát is megkap­ta. Harmadik helyezett a Miskolci Műszaki Egyetem kórusa lett: negyedik a Pécsi Állami és Jogtudományi Egyetem, ötödlik pedig a Deb­receni Agrártudományi Egye­tem énekkara. (MTI)- - ■ ' ■■■■ - —■ ■ — ■ ■■■ i Az országos átlag alatt Kevés tejet fogyasztunk Országos kórustalálkozó Második helyeseit n Pénzügyi és Számviteli Főiskola Egerben a fiatalok egész télé n jártak a strandra Nyitás: május 1. Zsófiban: nagytakarítás A fedett medencébe igyekez­nek Má jus. Felsaölklken a hőmé­rő mutatója — ha nem is eléggé —, s mint minden esztendőben, május 1-én. most is megnyílnak a strandok. Sajnos, csak más megyék di­csekedhetnek ilyen hírekkel, nálunk, víz hiányában csak azon törhetjük a fejünket, hová menjünk ..vendégség­be”. Mezőkövesdi, Eger, Bükk­szék. Régi törasiheilyei már a nógrádiaknak, ide járunk a Leggyakrabban, s ezért is lá­togattuk meg ezeket a fürdő­ket, hogy eliújsá góljuk: hol­nap a nyitáskor mi várja majd a kirándulókat. Bükkszék: Szombaton már engedték a medencébe a vi­zet. A parton a padokat fes­tették, kertészek ültették a. virágokat a parikban, az utakra friss, finom 6alak ke­rült. „Május l-ce készen va­gyunk, várjuk a sok-sok nóg­rádi ismerőst!” Eger: „Igaz, mi egész év­ben nyitva voltunk, de else­jétől reggel hattól jöhetnek a strandolok” — fogadtak. Ta­valy félmillióan mártóztak meg az egri medencékben. melynek gyógyhatású vizében sok megyénkben is feifrissüH. Hat medencében lubickolhat - nak a vendégek, s a fiatalok részére „hidegebb” vizű is lesz majd. Mezőkövesd — Zsűri-fürdő: Kétezer tő új rózsa, kerti padok, nyugágyak, átépített, átfestett kabinsorok, s termé­szetesen az újjávarázsolt me­dencés várják a vendégeket 1-en reggel kilenctől. Le­hetőség lesz az éjszakai für­dőzésre is, nyárón este ne­gyed 8-tól 11-lg is nyitva tart a strand. A szállodában és a kempingben 3—4 ágyas szo­bákban kaphat éjszakai szál­lást a több napra érkeaő. „Es készül a meglepetés: hullám­fürdő lesiz néhány óv múlva Zsófiiban 1” — búcsúztak. A zuhanyok még „munka” nélkül Bükkszéken a hétvégi házak környéke is felélénkült Egyelőre nyugalom — de cs ak elsejéig Kulcsár József képriportja NÓGRAD — 1974. április 30„ kedd 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom