Nógrád. 1974. április (30. évfolyam. 77-99. szám)

1974-04-30 / 99. szám

Munka Több a fizikai dolgozó A továbbiakban ném szám­szerűleg, hanem politikailag kell erősödnie a pártnak, és tőképpen az arra érdemes, alkalmas munkásokat, szövet­kezeti parasztokat, műszaki értelmiségieket és fiatalokat kell felvenni a tagság soraiba — hangsúlyozta a Központi Bizottság 1972. novemberi ha­tározata. Azóta közel másfél ev telt el, közeleg a párt XI. kongreszusa. A tagfelvételi munkában milyen tapasztala­tokat szereztek az eltelt más­fél évben — erről folytattunk eszmecserét a Lampart ZIM salgótarjáni gyárának pártbi­zottsági titkárával, Angyal Andorral. — A párttagság helyzetét és összetételét röviddel a KB 1972. novemberi határozata előtt felmértük. Több kedvezőtlen tendenciára figyeltünk fel. A munkások aránya az alapszer­vezetekben 61 százalék volt, ezzel nem lehetünk elégedet­tek. A nők aránya is megle­hetősen alacsony volt. A X. kongresszus után a tagfelvé­teli korhatár 18 évre csök­kent, viszont nálunk csak el­vétve vettek fel 18—20 év kö­zötti fiatalt a munkásosztály élcsapatába. Inkább 25 év kö­rüliek kerültek felvételre. A szakmunkások és a műszaki értelmiségiek felvétele terén sem volt minden rendben. A helyzetelemzést önkriti­kus szemlélet jellemezte, és tettek követték. A tagfelvéte­li munkában az elmúlt másfél évben a KB-határozat szelle­me tükröződött a megye egyik legnagyobb ipari üzemében, ahol háromezren keresik ke­nyerüket. Az elmúlt év december 31 -i állapotok már számottevő változást tükröztek. A fizikai dolgozó párttagok aránya 66 százalékra növekedett. A mű­szakiak aránya 23 százalék, az adminisztratív dolgozóké 11 százalék volt. A vállalati pártértekezlet óta 106-ról 120-ra növekedett a női párttagok száma. Manap­ság a ZIM-ben minden ne­gyedik párttag nő. Tavaly összesen 17 tagfelvételre ke­rült sor. Közülük 15-en a fi­zikai dolgozók, ketten a mű­szakiak közül kerültek ki. Az új női párttagok száma há­rom volt. A nagyüzemi párt- bizottság ezzel kapcsolatban elégedetlenségét fejezte ki. Különösen a gázszereldei alapszervezet kapott bírálatot, hiszen az itt dolgozók 80 szá­zaléka nő, közülük 70 százalék harminc éven aluli! Ennek ellenére a tervszerű tagfelvé­teli munkára tavaly kevés fi­gyelmet fordítottak. Az viszont örvendetes tény, hogy a tavaly felvett '17 párt­tagból 12 az ifjú nemzedék­hez tartozik. A megfelelő ará­nyok mederbe terelése során engedményeket nem tettek. Hiszen a KB novemberi hatá­rozatában is világosan leszö­gezték, hogy az új tagok fel­vételénél szigorítani kell a felvételi normákat. A ZIM- ben is magasabbra állították a mércét! Elsősorban olyan dolgozókat vettek fel a párt­ba, akik közéleti szereplés­ből, a tömegszervezetekben végzett munkából jelesre vizs­gáztak. Olyanokat, akik je­lentős súlyt fektettek szakmai és politikai képzettségük szín­vonalának emelésére, a szo­cialista brigádmozgalom, munkaverseny keretében pe­dig serényen és eredményesen munkálkodtak a gazdaságpo­litikai célkitűzések valóra váltásán. A nagyüzemi pártbi­zottság titkára követésre mél­tó példaként az öntöde I. alapszervezetet említette, ahol a Gyanó Sándor titkár által irányított alapszervezet mind a munkában, mind a közélet­ben a legjobbak közé tartozik. Közeleg az újabb pártérte­kezlet ideje. A Lampart ZIM salgótarjáni gyárában „féli­dőben” a pártélet • irányítói olyan intézkedéseket tettek, melynek nyomán tovább erő­södött a párt eszmei-politikai egysége és munkásjellege. (r. i.) A szén minőségének őre Szorgalmával, lelkiismere­tességével vívta ki magának munkatársai és vezetői elis­merését Zubercsány Sándor, a Nógrádi Szénbányák meósa. A megbecsülés fejeződik ki a legutóbb kapott Kiváló Dol­gozó jelvényben is. — A sors különös játéka, hogy annak idején 36 évvel ezelőtt is ott kezdtem, ahol a szén minőségére kellett vi­gyázni. Palaválogatónak vet­lek fel 16 éves koromban az osztályozóra Kisterenyén. Voltam később küldönc és utána újra az osztályozón. Voltam szállítási felvigyázó és' mióta a meó művezetői tanfolyamot elvégeztem, fel­adatom a bányai meózás — mondja magáról Zubercsány Sándor. Munkájáról pedig a következőket: — Ügy érzem nagyon fon­tos a meós munkája, mert nemcsak az adatok rögzítésé­ről van szó, hanem ennél sokkal többről. Naponta já­rom a bányát, mintavételezés céljából. Ez ötkilós zacskók­ban történik. A legtöbbször öt—hat ilyen zacskót kell ki­hozni, a laboratóriumhoz el­juttatni elemzésre. Ez fá­rasztó fizikai munkát is je­lent. A mintavételezés a fel­tárásnál kezdődik. Végsőso­ron az elemzés, a minőségi összetevők meghatározása adatszolgáltatást nyújt a dön­téshez. a tervek készítéséhez. Ezt tehát csak pontos, reális mintavételezéssel szabad vé­gezni. Később viszont, ami­kor már a szénmezőben ter­melnek, a meós feladata, hogy őrködjön a minőség felett. Segítse elő munkájával, hogy a meghatározott minőségi jellemzők, a íútőérték, a ha­mutartalom, szemnagyság megfeleljen a követelmények­nek. Ez nemcsak ténymegál­lapító munka. — Ügy érzem, jó a kapcso­latom a szenet termelő bá­nyászokkal. Valahányszor lent járok, mindig érdeklőd­nek, mi újság a minőséggel, ök is tudják, hogy a vállalat árbevétele ettől függ. — Kányáson különösen fontos a szemhullás. Sokszor mondom: fiúk ne lőjjétek el úgy a szenet. Próbáljátok a A Magyar Népköztársaság és az NDK munkaerő-koope­rációja keretében lehetőség nyílik, hogy fiatalokból álló munkacsoport utazzon Salgó­tarjánból az NDK-ba. a Drez­da melletti nemesacélműbe. Freitalba. A jelentkezések megkezdődtek. A Salgótarjá­ni Kohászati Üzemekből há­fúrólyukakat másképpen te­lepíteni, kevesebb robbanó­anyaggal, akkor nagyobb a szemhullás. A darabosabb szénért többet adnak. Ilyen a mi munkánk: agitációs, ne­velő munka is egyben. Jó, ha a bányászok egy pillanatra sem feledkeznek meg a mi­nőségről. — Tiribes és Kányás most az én területem. Tiribesen nagyon szép a telep és egy front van. Ott kevesebb a gondom. Az első negyedév­ben átlagosan 122 kalóriával volt nagyobb a fűtőérték. Ez azt jelenti, hogy 16,58 forint­tal többet kaptak a szén ton­nájáért a tervezettnél. — Kányáson több a mun­kahely, mások a geológiai adottságok. Többször előre nem várt dolgok is közbejö­hetnek. Itt még jobban kell vigyázni. Nagyobb körülte­kintéssel lehet csak minőségi eredményt elérni, A szúpata- ki siklóban Géczi Lőrinc frontbrigádja nagyon nehéz körülmények között dolgozik, gumiruhában a víz miatt. Itt nagyon vigyáznak a minőség­re. Másutt, ahol jobbak a körülmények, talán inkább hajlamosak az emberek arra. hogy megfeledkezzenek a mi­roméves időtartamra vállal­hatnak munkát a fiatalok akiket olvasztár, öntőcsarnoki munkás, kovács, darukezelő és üzemlakatos szakmákban foglalkoztatnak. A kohászati üzemek további fiatalok je­lentkezését várja, s az érdek­lődőknek szívesen ad felvilá­gosítást az üzem munkaerő­gazdálkodási csoportja. nőségről. Véleményem szerint anyagiakkal is érdemes len­ne jobban ösztönözni a minő­ségre. Kányáson is sikerült a fűtőértéktervet teljesíteni. Igaz nincs túlteljesítés, de a hamutartalom csökkent és ez is tonnánként csaknem négy és fél forinttal nagyobb árbe­vételt eredményezett — mondja Zubercsány Sándor. Szerényen, de olyan nagy lelkesedéssel tud beszélni munkájáról, hogy szinte érezni lehet, mennyire szere­ti, fontosnak, hivatásnak tart­ja azt. önmagáról alig mon­dott valamit. — Kisterenyén lakunk a 80 éves édesapámmal és 76 éves édesanyámmal együtt. Bányász nyugdíjasok. Most, amikor a Kiváló Dolgozó ki­tüntetést kaptam, éreztem, hogy értékelik, elismerik a munkámat és számomra ez igen nagy öröm. Van egy kislányunk, most készül az utolsó államvizsgára, Debre­cenben, az egyetem bölcsész­karán. Magyar—orosz nyelv­szakos tanár lesz. A vőlegé­nye viszont matematika, fizi­ka szakos. Ügy tervezik, ta­nárházaspárként itt, Salgótar­jánban, vagy a járás terüle­tén helyezkednek el. Csak sikerüljön. Ennél nagyobb boldogság nem lehet az em­ber számára. B. J. Berecz Lóránt fiatal állat­orvosként másfél évtizeddel ezelőtt került Nógrádba. A Sziráki Állami Gazdaságban „kóstolgatta” a nagyüzemi ál­lattartás módszereit, majd Nőtincsre került körzeti ál­latorvosnak. Nem volt számá­ra szokatlan az itteni dimbes- dombos vidék, hiszen a szom­szédos Heves megyét vallhat­ja szűkebb szülőhazájának. Azóta, hogy idekerült nem­csak az idő telt el. sok min­den megváltozott, így az ál­latorvos feladatai is másak lettek: ‘ — Munkánk célja alapjai­ban nem változott, de a ter­melőszövetkezetek állatállo­mányának növekedésével, az eddigi gyógyítás helyett a megelőzés került előtérbe, kü­lönösen a szakosított telepek építésével — mondja az állat­orvos. Az állategészségügyi prob­lémák kiküszöbölése szinte kötelezően írja elő a zárt te­lepek létrehozását. Nőtincsen is ezen fáradoznak. — Hosszú évek munkájá­nak eredménye, hogy a szarvas­marha-állomány tbc- és brucellózis mentes. A men­tességet fenntartani legalább olyan nehéz, mint azt elérni. Kedvező, hogy az állatgondo­Dplgozni mennek az NDK-bzi A testvéri együttműködés negyedszázada Mihail Leszeesko, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökhelyettese A KÖLCSÖNÖS Gaizriiasiági Segítség Taná­csa a tOTténelietm. első olyian nemzetközi gaz­dasági szervezete, amelyben a szocialista országok vesznek neszt. Ezek az atomok ma txübb mint 366 millió embert összefogó, egy­séges, dinamikusain fejlődő iparral, gépesített korszerű mezőgazdasággal, óriási tudomá­nyos-technikai teljesítőképességgel rendel­kező közösséget alkotnak. A KGST-országok népgazdasági fejlődésé­nek legjellemzőbb vonása az, hogy tönténei- miieg rendkívül rövid, idő aiaitt kivétel nél­kül miindegyiik nagy eredményeket ért el a nemzetgazdlaság fejlesztésiében, aiz új élet építésében, fejlett iparral és korszerű mező- giaadasiágigal rendelkező állammá vált a tag­országok többsége, s együttesen aiz egész vi­lággazdaság igen jelentős résziét alkotják. Ezit néhány adat is szemléltem. A világ ipari termelésének 1950-ben 18 százalékát, taiviaiy már 33 százalékát adták a szocialista gazdaságii közösség országai. A KGST-orsziáigok nemzeti jövedelme 1973- ban az 1950-esnek 5,7-szerese, az ipari ter­melés pedig 8,4-szerese volt. összehasonlítá­sul megemlítem, hogy a fejlett tőkés orszá­gokban ugyanezen idő alatt a megfelelő út­mutatók a következnek: 2,8-saeres, illetve 3,4-szeres. A tagállamokban jelentős változások tör­téntek a gazdasági fejlődés közelítésében, a színvonal kiegyelítődésében. A múltban ke­vésbé fejlett iparral rendelkező országok gyorsított ütemű iparosítása nagy és jelentős változásokat okozott a társadalmi termelés szerkezetében. A gyors ütemű gazdasági fejlődés, a bővülő együttműködés és a kölcsönös segítség lehe­tővé tették a KGST-be tömörült országok külkereskedelmi forgalmának jelentős nö­vekedését. Ennek értéke 1051-től 1972-dg csaknem 9-sizeresére emelkedett és megha­ladta a 68 milliárd rubelt, amelynek mint­egy kétharmadát az egymás közötti kölcsö­nös szállítások aditáik. A szilárd és állandó gazdasági kapcsoltatok és a tervszerű áru­forgalom a tagországok nemzetgazdaságai­nak biztonságos fejlődését szolgáló fontos té­nyez®. A KGST-álHaimofc együttműködését vala­mennyi részvevő egyenjogúsága és a kölcsö­nös előnyök jellemzik. Ez alól a Szovjet­unió sem kivétel, taternaokmalista köteles­ségéhez híven nagy segítséget és támogatást nyújtott a testvérállaimoknak különösen a nehézipari ágazataik megteremtésében, a vas- és színesfém-kohászati üzemek építésé­ben, modern felszerelésében, a kőoTajfeldol­ágak megteremtésébén. A Szovjetunió állan­dóan növeli a különféle nyersanyag, fűtő­anyag és más keresett oiikkek szállítását. Ennek eredményeiként a KGST-államok el­látása magas színvonalú, s ez mentesíti őket a tőkés világpiac konjiuintotíuráíi&ingiadioeásai- nak kedvezőtlen hatásától. A Szovjetunió szerepéről szólva mindig a KGST-országok gazdasági kapcsol'atainauc kölcsönösségéről beszélünk, nem feledkezve meg arról a fontos szerepről, amelyet a test­véri országok játszanak a szovjet népgazda­ság fejlődésében. Ezt a sajátosságot az SZKP XXIV. kongresszusán elhangzott beszámoló­ban Leonyid Brezsnyev úgy jellemezte, hogy a szovjet népgazdaság az elmúlt öt évben a KGST-tagországoktól 54 vegyipari gyárba - rendiezést kapott. A szovjet tengeri flotta új hajóterének 38 százaléka a testvéri országok hajógyáraiból került ki. A KGST-államok beruházásokkal vesznek részt a szovjet nép­gazdaság nyers- és fűtőanyagipari ágazatai­nak fejlesztésében, a féimkohászat, a műtrá­gya- és oellulóagyáirtás növelésében. A test­véri országok sokféle közszükségleti cikket is szállítanak a Szovjetunióba. Az utóbbi években minőségileg új szakasz­ba lépett a KGST-államok gazdasági ás tu­dományos-technikai együttműködése. A Köl­csönös Gazdiasiági Segítség Tanácsának 25j ülésszakán elfogadták a tagországok gazda­sági integrációjának fejlesztését, az együtt­működés elmélyítését és tökéletesítését szol­gáló távlati komplex programot. Ez kiterjed az együttműködés minden területére, szerves egységbe fogja azokat, érinti a legfőbb ter­melési ágakat, a tudományt és a technikát, a kereskedelmet, a valuta- és pénzügyeket, a szerződéses és jogi alapokat. A testvéri államok ma az új, 1980-iig ter­jedő ötéves tervek egyeztetésének legfonto­sabb szakaszánál tartanak, s egész ágazatok fejlesztésének problémáit komplex módon oldják majd meg. Példaként említhetem a KGST-álliamok növekvő nyers- és fűtőanyag,igényének kielé­gítésiét. Korunkban ezt csak valamenmvi, vagy a testvéri országok zömének összefo­gásával, lehet megoldani, a pénzügyi, anyagi és muinikaerő-itairtaliákak egyesítésével lehet megteremteni a szükséges, termelő kapacitá­sokat és szállítási rendszereket. AZ INTEGRÁCIÓ új, hatékony formáinak bevezetését és tökéletesítését szolgálja az a közelmúltban aláírt egyezmény is, amely­nek alapján hat KGST-ország részt vesz a Viünyicától ABlhartinsádig húzódó, 750 kilovol­tos nemzetközi távvezeték építéséiben és üzemeltetésiében. gozó-, a gépipar, az emangatika és más ipar­Tervszerűen és takar ék osan Á Salgótarjáni Kohászati Üzemék kovács szakemberei­re nagy feladatok hárulnak még a nyár beállta előtt. Kü­lönös figyelmet igényel a ta- laiművelő gépalkatrészek megnövekedett igénye, de ké­zi szerszámból mintegy 90 ton­nát. kovácsolt és sajtolt ter­mékekből 785 tonnát, szer­áruból pedig 695 tonnát kell legyártaniuk. Az év eddigi időszakában igyekeztek megfelelni mind a mennyiségben, mind az érték­ben előírt feladatoknak. Mennyiségi tervüket 100,8 százalékra, értéktervüket pe­dig 106,9 százalékra teljesítet­ték. Ezeknek az eredmények­nek az értékét külön növeli. hogy sok gátló körülményt kellett leküzdeniük a terme­lés folvamán. Ismeretes, hogv a „B”-üzem felújítás alatt áll. s ez a rekonstrukció kü­lönösen. a belső anyagmozga­tást. de a vasúti kocsik rako­dását is nehezítette. Gyártási nehézségeik akadtak az alap­anyag-szállítások ütemessége miatt a boronatárcsa és a kormánylemez-gvártásánál. de a bányatámók készítésénél is. Problémát okozott esetenként a villaágköszörűkő és a boro- natárcsa-köszörűkő hiánya is. Most azonban fokozni akar­ják a gyártás ütemét, hiszen a mezőgazdasági gépalkatré­szek igényének megnövekedé­se erre kötelezi őket. Megbeszélték, hogy fokozott figyelmet kell fordítani az ön­költség csökkentésére is. hi­szen az eredményes gazdálko­dásnak az önköltség különö­sen fontos mértékadója. Az energiafelhasználás évente 5 —6 millió forintba kerül a vállalatnak. Ez a telies ön­költség 2—3 százalékát teszi ki. Elhatározták, hogy az energiagazdálkodásban is ér­vényesítik a takarékos gazdál­kodás elvét. A jövőben sze­retnék növelni a földgáztüze­lésű kemencék kapacitását. Ezt a jó munkasorolással sze­retnék elősegíteni. De hason­ló takarékosságra törekszenek a só, a thermikus áram. a sű­rített levegő és a világítási áram felhasználásánál is. Háttérbe szorul a „babusgatás” zók hozzáértőek. nagy körül­tekintéssel végzik munkáju­kat, egyszóval a termelőszö­vetkezet állatorvosának dol­gát is megkönnyítik — ma­gyarázza Berecz Lóránt. Reggeltől estig járja az is­tállókat. A mételykor elleni védekezést irányítja, vért vesz az elszállításra váró hízómar­háktól. Azután bosszankodik, hogy a vérvizsgálat eredmé­nye hetek, néha hónapok múlva érkezik vissza. Szigo­rúak a megkötöttségek, de érthető is. Milliós értékű va­gyonról van szó. Ezelőtt ti­zennégy évvel hol volt még vérvétel? Nemcsak az állat­tartás fejlődik, hanem a tech­nika is. — E tekintetben nem tud­juk magunkat utolérni — jegyzi meg az állatorvos. A korszerű laboratórium létre­hozása a termelőszövetkezet­ben ma még merész elképze­lés. A gazdaság így is sokat költ az állategészségügyre. A gyógyszerektől kezdve egé­szen a zárt telepek kialakítá­sáig. mert hisz ez is ezt a célt szolgálja. Az állatorvos keze alá 1300 darab szarvasmarha, 600 da­rab juh, 1000 sertés és 17 ezer baromfi tartozik, mert a háztáji állatállomány feletti felügyeletet is ő látja el. Sokan azt mondják, az ál­latorvosnak könnyű, mert az állatok nem tudnak beszélni, s így „panaszt” sem tehetnek ellene. Berecz Lóránt ezt az állítást a visszájára fordítja: — Nehéz hivatás ez. Az ember csak a saját tapaszta­latára kénytelen szorítkozni. Néha egy-egy állat megmen­tése tünetek hiányában a rá- érzés következménye, amely az orvosban az évek során kialakul. Helyzetünk annyi­val könnyebb, hogy a gazda­ságosságot is mérlegelnünk kell; éri, vagy nem éri? Érde- mes-e egyáltalán az állatra költeni, vagy küldjük a kényszer vágóba? A „babusga­tást” a nagyüzemi tartási mód háttérbe szorítja — mondja az állatorvos. — Az orvos hogyan tart lé­pést a fejlődéssel? — Több olyan vírusos be­tegség jelentkezett a nagy telepeken, amelyek korábban az egyéni állattartás során nem fordultak elő. Ezzel nem elég „megismerkedni”, a megelőzésről is gondoskodni kel.. Az orvosi szaklapok, s a rendszeres konzultációk, szakelőadások segítenek mun­kámban. Ritkán van szabad ideje. Ilyenkor siet a családjához, vagy társadalmi megbízatá­sainak tesz eleget. Már a má­sodik négyéves ciklust „hajt­ja” végig tanácstagként. Ö a község Hazafias Népfront- bi­zottságának titkára is. Mind­ez azt bizonyítja: kivívta az emberek megbecsülését. — Tervei? — Szeretném hátralevő éveimet itt, Nőtincsen nyu­godt körülmények között vé­gigdolgozni — válaszol tré­fálkozva, hisz korai még „hátralevő évekről” beszélni az ő esetében. Sz. Gy. NOGRÁD — 1974. április 30., kedd 3

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom