Nógrád. 1974. április (30. évfolyam. 77-99. szám)

1974-04-24 / 94. szám

Az autószerelő „történész” Hosszú fekete haja vám. Be­szélgetés közben szabatosan, szép, kerek mondatokban fo­galmazza meg válaszait. Autó­szerelőnek készül. — Mindig érdekeltek az autók — mondja. — Otthon már kora gyerekkoromban | autók képeivel vettem körül magamat. Egy barátom is ezt a szakmát választotta én is így tettem. — Miért? — Nagyon szépek az autók. Foglalkoztatott az a kérdés, hogy mi lehet bennük. — Otthon a családban van gépkocsi ? — Nincs. — Tud autót vezetni? — Még nem. De majd sze­retném megszerezni a jogo­j sítványt. A gépkocsivezetés más szakma. t Édesapja most vájár. Édes­anyja takarítónő. Van egy húga még és egy öccse. A húga női szabónak készül, az öccse még általános iskolába jár. Nagybátonybam laknak. — A 21-es út mellett — jegyzi meg. Azon sok autó jár! * Tódor Sándor a salgótarjá­ni 211. számú Ipari Szakmun­kásképző Intézet harmadéves autószerelő tanulója. A Szak­ma Kiváló Tanulója, tantár­gyi verseny országos első he­lyezettje. Történelem tan­tárgyból indult a versenyen. Még februárban zajlott le | az intézeti verseny, innen az első öt jutott a márciusi me­gyei versenyre. Mindkét ver­senyen az első helyen vég­zett, __ így került az országos döntőbe, ahol e tantárgyból az országban a legjobbnak bi­zonyult. Kojnok József, a megyei zsürielnök meséli, hogy a me­gyei versenyen „holtverseny” alakult ki, Tódor Sándor a világgazdasági válság és a fa­sizmus közötti összefüggés fi­gyelmet keltő, ’ogikusan fel­épített elemzésével jutott to­vább. Megérdemelten. Az országos verseny Buda­pesten zajlott. _— Kelenföldön három tan­tárgy országos versenye zaj­lott. magyar irodalom, nyelv- helyesség, történelem — mondja Tódor Sándor szak­munkástanuló. — Történelem­ből huszonegyen indultunk, a megyei első helyezettek és Budapestről ketten. A ver­seny írásbeliből állt. feladat­lapokat kellett kitölteni. Elő­ször általános történelmi is­meretekre vonatkoztak a kér­dések, elsősorban a magyar történelem köréből, a viseg­rádi hármas királytalálkozó­tól napjainkig. Utána levetí­tettek egy > filmet, amely a szovjet és a magyar történe­lem eseményeiről szólt 1905 —1946. között. Válaszolni kel­lett utána többi között ilyen kérdésekre: milyen indulókat hallottunk a filmben, rajzol­juk le a magyar munkáspár­tok jelvényeit, nevezzünk meg magyar résztvevőket a spa­nyol polgárháborúban, kiket tartóztattak le az 1928-as nagy letartóztatási hullám során, hány nemzetközi brigád har­colt Spanyolországban, az öt­venhárom nemzet fia között kik voltak a magyarok, és így tovább. Igen izgalmasak voltak ezek a kérdések. Tódor Sándornak már volt korábbi tapasztalata a ver­senyzésből. két éve országos negyedik helyen végzett, holt­versenyben. szintén történe­lemből. — Hogyan készült erre a versenyre? — Áttanulmányoztam a Magyarország története című könyvet, rendszeresen olvasok újságokat, a közelmúlt nagy történelmi évfordulóinak ese­ményeit is rendszeresen figye­lemmel kísérem. Érdekel a történelem, sok saját törté­nelmi tárgyú könyvem is van. Üj abban pedig több verses­kötetet vásárolok. Szeretem a verseket is. Az intézetben Sepsi István. Maksi József né. legutóbb pe­dig Petényi László voltak a tanárai történelemből. A fel­készülésben közvetlenül Peté­nyi Lászlótól szintén kapott segítséget. Hetenként háromszor reg­gel ötkor kel. Nagybátonvból jár be Salgótarjánba az is­kolába. A hét másik három napján Nagybátanyban a 2. számú Volánnál dolgozik. — Tervei? — Egyelőre a Volánnál sze­retnék maradni, illetve dol­gozni. Szeretném elvégezni a dolgozók kétéves szakközép- iskoláját, érettségi vizsgát akarok tenni. És meg akarok tanulni gitározni is. Hegyei filmbemutatók Sztárok a mozivásznon Bizonyára a fiatalok töme­geit vonzza majd a mozikba az 1971-ben készült amerikai film. a Hangverseny Bangla­desiért, amelyben a pop-zene legnagyobb képviselőd — mint Bob Dylan, George Har­rison, Leon Russel, Ringó Starr, Ravi Shankar, Billy Preston, Eric Clapton — lép­nek fel. Saul Swimmer filrnj« az 1971. augusztus. 1-én New Yorkban tartott hangversenyen készült. Az előadás bevételét a pakisztáni kormány bruta­litása következtében földön­futóvá lett betngáflii menekül­tek számára ajánlották fel. A zenészek messze földiről., a vi­lág különböző tájairól érkez­tek, hogy a sokat szenvedett nép segítségére tegyenek. A Morning Star kritikájá­ból idézünk: Amióta Eilmszalagon rögzítették ezt a filmet, a független bengáll ál­lam álma politikai valósággá lett. Ajánlom ezt a filmet a béke, a pop-muzsika és a po­litika szerelmeseinek.” A hét másik új filmbe­mutatója az olasz Alberto Jelenet az Egy különös szerelem című filmből Bevilacqua Egy különös sze­retem című fiflimje sem szű­kölködik világhírű művészek­ben. A főszerepeket az oly’ sok filmben látott Ugo Tog- nazzá, Jean Seberg és a ná­lunk még kevésbé ismert svéd Ewa Aulán játssza. A szere­lem csodáikra képes, és a sze­relem útjai kifürkészhetetle- nek — mondja az emberi böl­csesség. S valóban e kifiir- fcészihefcetlen csodáról, a sze­relemről és a házassá gról szól ez az 1972-ben Karlovy Vary- ban fődíjat nyert film. (te) \Hanqversenycn\ László Lajost Uránbányászok RÉSZLETEK A GONDOLAT KIADÓNÁL AZ IDEI KÖNYVHÉTRE MEGJELENŐ RIPORTKÖNYV BÖL 7* Építész. A tervek készültek, nekünk meg azon fájt a fe­jünk, honnan veszünk mun­kásokat. akik az év végéig felépítik az ezer lakást. Ez volt a határidő, vagyis nyolc hónap. Anyagot kaptunk, em­berünk nem volt. Kölcsön kértünk tehát más vállalatok­tól. szövetkezetektől. Néhány új gépet is hoztak, ezek so­kat segítettek. Az emberek is igyekeztek, mert kiemelt fize­tést kaptak. Tanácsi vezető. Én akkor építési előadó voltam. Éppen úgy tudtam, mint a tervezők és az építők, hogy ez a vá­rosrész azzal a beépítéssel, ahogy a sürgető idő és az anyagi lehetőségek korlátái I miatt akkor megtervezték. | kiegészítésre szorul. Ennek az ideje is eljött. Itt van előt­tem a városrész rekonstruk­ciójának terve. Aki ezt hall­ja, felháborodik: tizenöt éve épült a város, és már rekonst­rukcióra szorul? Igen. Csak­hogy ez nem olyan rekonst­rukció, mint a Tabáné vagy Pécs belvárosáé. Itt inkább kiegészítésről van szó. Akkor nem épülhetett elég iskola, óvoda, napközi, bolt. művelő­dési ház, mozi. ezeket most pótoljuk. Akkor lakótelep épült, amiből most csinálunk városnegyedet. Tervező. Csinálnánk. de egyelőre nehezen megy. A tervek megvannak, de nincs pénz. Már öt éve megcsinál­tuk az Uránváros mozijának a tervét. Az ország legkorsze­rűbb filmszínházának terve volt. Ügy tudom, az idén se készül el. Tehát mire eset­leg megvalósul, már nem lesz korszerű. Ha egyszer mégis építeni akarnak, új terveket készíttetnek. Kezdődik tehát minden elölről. Tanácsi vezető. Ha az Urán- városhoz a peremvidéket is NÓGRÁD - 1974. április 24., szerda hozzászámítjuk, negyvenezer embert vehetünk figyelembe. Bár sok a televíziós készülék, mé«?is hiányzik a mozi. Most egy falusi mozinak is szegé­nyes helyiségbe járunk Me- csekaliára. Alig fér el benne százötven ember. A gyerekek kiabálnak, tökmagot rágcsál­nak. a szomszédból áthallat- szik a kocsma zaia. A belvá­rosi mozik négy-öt kilomé­terre vannak, mire az esti előadás befejeződik, már nincs autóbuszjárat. Gyalog meg sok az öt kilométer este tizenegy órakor. « Tervező. A mozit, a mű­velődési házat, a klubot, a fe­dett uszodát és a sportcsar­nokot a városközpontba ter­veztük. A Mecsek Áruházzal szemben, ott, ahol a tizenhét emeletes ház épült. Itt lenne egy modern „Széchenyi tér”. A 39-es dandár utca az Olim­piától a Mecsek Áruházig be­vásárló sétány, korzó lenne, neonreklámokkal, üzletházak­kal. Építész. A felsoroltak közül egyedül a sportcsarnok épül. A többi helyét fenntartjuk, de mégis gondolkodnunk kell azon. hogy a beépítésig mire használjuk azt a nagy terü­letet? Most, ha a tanáccsal meg tudunk állapodni, beke­rítjük. Játszótér, sportpálya, esetleg ideiglenes raktár lesz a központ helyén addig, amíg pénzt teremtünk az építkezés­re. Tanácsi vezető. Két felmé­rés van a birtokomban. Az egyik azt bizonyítja, hogv Pécs belvárosában a Centrum Aruház túlzsúfolt, a másik azt. hogy az Uránvárosban a Mecsek Áruház kihasználat­lan. Lehet, hogy így van. de einnek oka az, hogy a falvak­ról beáramlók a pécsi főpá­lyaudvaron szállnak le. on­nan egyenesen a belvárosba jutnak, és máris a Centrum Áruház előtt állnak. Ha Urán­város vasúti megállót kanna, s ez szerintem nem ellenke­zik az új közlekedéspolitikai koncepcióval, akkor negyven­ezer ember jutna pályaudvar­hoz. és a Pécsre igyekvő fa­lusiak egy része is itt száll­na le. Innen menne autó­busszal a régi belvárosba, de ha a Mecsek Áruházban meg­kapná, amit keres, nem is menne. így enyhülne nem­csak a Centrum Áruház, ha­nem az egész belváros zsú­foltsága. Tervező. Az ötvenes évek közepén és végén gyorsan épí­tettünk, aránylag kis lakáso­kat. A legtöbb három-négy személyes, sőt kétszemélyes. Pedig ebben a városrészben több a gyerek, mint a régi Pécsett. Több. mint más nagy­városok új kerületeiben. Va­lamit tenni kell azért, hogy a lakás megfelelő méretű le­gyen. A rekonstrukció alkal­mával mi úgy terveztük, ezek­ből a kis lakásokból nagyob­bat csinálunk. Esetleg há­romból kettőt. Áttörni a fala­kat. És még valami. Annak idején a konfortra se sok fi­gyelmet tudtak fordítani. Olyan lakások készültek, ame­lyekben csak egy mosdókagy­ló jelentette a tisztálkodási lehetőséget. Ezeket át kell alakítani komfortosra. (Folytatjuk!) Családi változások Háromablakos, szép családi ház Pásztó egyik külső utcá­jában, nem messze a strand­tól. A szövetkezeti lakásak­ció keretében építették még az ’50-es években, 54 ezerért. A ház képe és lakóinak sor­sa azóta nagyon sokat válto­zott: a típusházat kibővítet­te a házigazda, Juhász Bé­la, hogy a családi változá­soknak is megfeleljen. Igaz, hogy a fia, menye és a kis- unoka már nem itt laknak, de négy lakója most is van a háznak. Egy hosszú folyosóra nyi­tunk be. A kék színű falakat a rajzfilmek jól ismert figu­rái díszítik. A lakás minden szempontból legelső szobája, a nagylányé, Gittáé. Ide ke­rültek a szép, modern búto­rok, a szekrényfal, könyves­polcára pedig a családi könyvtár legjobb darabjai. Van, ami a tanuláshoz fon­tos, hiszen jelenleg a gimná­zium levelező tagozatán má­sodikos a nagylány. Volt ő már gimnazista a nappalin is, de a nyelvek túl nehéz­nek tűntek, ezért néhány év­vel ezelőtt abbahagyta, el­ment kereskedőtanulónak, most az áruházban dolgozik. Édesanyja, akit nem találtunk otthon, szintén tanul munka után, most fejezi be az álta­lános iskolát, ö a Nógrád megyei Textilipari Vállalat jobbágyi telepén meós, a nagyközség pártbizottságá­nak vezetőségi tagja. — Váltottuk egymást az asszonnyal, régebben én is benne voltam a vezetőség­ben — mondja a családfő. — A családunkban hagyo­mány a mozgalmi munka, édesapán 19-es veterán. Az ötvenes években sok mindent csináltam én is. Két legjobb időszaka az életemnek a siro- ki hét év és a 66-tól Pásztón töltött nyolc év. Sírokon diszpécser voltam. Pásztón a MEZÖGÉP-hez kerültem, először mint lakatos dolgoz­tam. Egy év után üzemveze­tő lettem, mivel közben befe­jeztem a gépipari techniku­mot. Itt őrzöm az oklevelet. A jegyek többsége négyes, csak egy kettes csúfoskodik ábrázoló geometriából. Ne­vetve emlékszik vissza ennek a születésére: — Egy gömb és egy hen­ger nevezetes pontjait kel­lett megrajzolni. Mondhatom, csinos kis szalmakazal sikere­dett ... — A másik szobában, a sa­ját könyvei között német nyelvkönyvet is láttam. Mi­lyen céllal tanult németül'.’ ■— Három éve kezdtem el. A MEZÖGÉP-nél német ren­delésre is dolgozunk, évente kijárok az NDK-ba. Most csoportvezető vagyok, e* nem műszaki munkakör, j&‘ fizetnek, elismerik a munká­mat. A főkönyvelővel, Ka- nyó Istvánnal. és a főmérnö­künkkel, Pataki Sándorral sokszor „lemarjuk” egymást, de a viták mögött mindig ott van az is, hogy ugyanazt akarjuk, a közös érdekekért, egyeztetjük a véleményeket. Én már 51 éves elmúltam, szeretnék a nyugdíjig még néhány jó évet. Gondolni kell a kislányom férjhezmenete- lére is — ezért fázom attól, hogy műszaki állományba kerüljék, amit szóba hoztak nemrég. Majd megegyezünk valahogy ebben... Ahogy vé­giggondolom az életemet, a legjobb talán a nősüíésem volt. Egyidősek vagyunk a nejemmel, nagyon aranyos feleség, mindig megkérdezi: apu, elég a zsebpénz?... Sok jó dolog volt a csaknem har­minc éves MHSZ-tagságom alatt is. Jelenleg titkár va­gyok a pásztói szervezetben. Most készülünk az OSN programjára, a vezetőségi gyűlésről jöttem éppen. Re­mélem, sikerül nekünk is besegíteni a sportnapok ren­dezésébe. G. K. M. Mai tévéajánlatunk 21.50: Kalandok és figuráik. Tévéjáték, Balázs Bála teá­saiból. Május 17-án les-/, 25 éve, hogy elhunyt Balázs Bé­la költő, novellista és fiäim- esíztéta. A rendikivül sokolda­lú író versei közül Bartók töb­bet is megzenésített, csakúgy, mint Balázs Béla A kéksza­kállú herceg vára és a Fából faragott királyfi című írását, — a tizes években. Balázs Bé­la műveinek legjellemzőbb vonása a mese és a valóság, a jelkép és realitás egységének keresése. írásaiban és a köz­életben is egyaránt a haladás oldalán állt a Tanácsköztár­saság idején au, írói direktó­rium egyik vezetője volt. Nagy jelentőségű filmelméle- tá munkássága, ő volt az első rendszeres filmesztétika ki­dolgozója. A felszabadulás után a Szovjetunióból haza­tért Balázs Béla munkásságát Kossuth-díjjal ismerték el. A tévéjáték néigy novellájából készült, amelyeket a közös humanista gondolat fűz egy­be. Az írások a műsor elméül is választott kötetben jelentek meg, 1918-ban, kettő közülük vidám hangulatú, A kis Jea­nette és a Maár Páter és a kis Erzsi című, a másik kettő komolyabb hangvételű (A szélhámos és a Kanizsa mesz- sze van). A főszerepekben S’inkó Lászlót Esztergályos Cecíliát, Gera Zoltánt. Almás! Évát, Benkő Gyulát és Toinay Klárit láthatjuk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom