Nógrád. 1974. április (30. évfolyam. 77-99. szám)
1974-04-21 / 92. szám
Sorsol:, dolgok, emberek Palára sem telik el, amikor anyuka feláll. — Nekem mennem kell, A kastélykert csodás. A Negyedóra is eltelik, míg bokrok alatt feketerlgók , ug- végre előkerül a gyerek. Sae- i álmaik, a hűs patak sétányain pegve áll meg az anyja előtt, inrutt-amott látszik csak egy- aztán váratlanul a gondozó- mert elutazom a dióid busszal tgy gyerek. Gondtalanul búj- nőhöz szalad. Szöszke fejec&- Zsuzsika csókot nyom kainak az ágak között, nagyo- kéjét az ölébe fúrja, tot kacagnak, önfeledten úgy — Miért bújtál el anyukád élnek itt, mintha övék lenne elől? uz egész világ. A gyerek nem szól, makDélelőtt 11 óra. Fiatal nő ranco&kodík, aztán pöttömnyi érkezik, kezében kis csomag, lábával a földire dobbant. aztán az még Bemegy az irodába, mutatja anyuka arcára, utámakiáit. — De legközelebb is hozzál csokoládét... A bejárati kapunál újra találkozunk. Elégedettséget igazolivá- látni anyukámat. A kontyos szőke hölgy, mintha nem Is hallaná a sza- . , , , , „ vakat, kedvesen de határoA gondozono lopva megfi- kottán, kirántja a gondozónő gyeli az asszonyt. Végigsakkk kezeiből a gyereket. Bzemélyazonosságii nyát — Zsuzsikát kieresem. Azért, mert nem akarom látok az arcán, és megnyugtékintete az arany karkötőn, a borostyán nyakláncom. — Igán, Zsuzsikát. Mindjárt megkeressük. Aztán elindulnak ketten a sétányon. Kellemes szél fúj a hegyek felől, a park sétányain nagyokat csiikordul a sárga kavics. — Zsuzsi ka!... — Kiált a gondozónő és szája elé teszi a tenyerét. Három-négy apróság is előfut a bokrok közül, de Zsuzsikát sehol sem találják. — Pedig iitt volt az előbb. — Mondja az egyik kerekfejű kisfiú. — Lovacskáztunk és ő volt a csikó. vast. Amikor felteszem a kérdésit, hogy miért nem veszi magéhoz Zsuzsikát, csodálkozva néz rám. — Ettől pazarabb helye otthon sem volna. Tudja, — Hoztam neked valamit, rendezetlen körülmények kö- Zsuzsika, azt, amit szeretsz, zött élünk. A férjem iszik és mogyorós csokoládét. csavarog, nekem állandóan A csokoládé hallatára Zsu- dolgoznom kell, hogv imtelli- zsika megenyhült. Kíváncsian gens nőhöz méltóan éljek. Az- bontogatmi kezdi a fényes tó111 különben is, Zsuzsika itt papírt. Beleharap, aztán kis kitűnő kezekben van. kezével letör egy félszelet- A közepén nagyot du nyit — Nesze, Margit néni, ez a tiéd, — nyújtja a gondozónődéi a déli autóbusz. Bent a kastélykertben, a pihenést nyújtó hűvös fák alatt, tőnek aki szeretettel r^gs^o- Iább játszanak a gyerekek. Tálán hatan is ott allnak gatja a gyermeket. Most már négyen ülünk Zsuzsika körül. Mindenki nyújtja a kis kezecskéjét. Zsukerta pádon. A szép asszony pedig szépm lga2sá„0 gépiesen tesz fel néhány kér- ^ elosztja közöttük az aján- dést a gondozónőnek: fáj-e dákba kapott csokoládét... meg a füle a gyermeknek volt-e itt látogatni az apja. Szalay István A képviseleti út a mérlegkészítés, visszapillantás a megtett útra. A megyében 1949-ben 13 állami gazdaság kezdte el működését. A gazdaságok létrehozásának célja az volt, hogy alapot biztosítsanak a szocialista mezőjai Állami Gazdaság több mint 70 000 forint nyereséget hozott. Sikeres huszonöt esztendő A föld nélküli proletárból tulajdonos lett Most, amikor az állami gaz- ság 1,5 millió forintot a Ma- laltak szerint intézkedéseket daságok fennállásának 25. év- gyamándori Állami Gazdaság tettek az átlagkeresetek folya- fordulóját ünnepeljük jogos 3,5 millió forintot a Mátraal- matos növelésére. ■áwítófi vififiranillíin, iái Állami Gazdaság töhh Az 1973-as évben 5,6 százalékkal volt magasabb a munkabér összege, mint az előző A gazdaságok ma is példát évben. Nagy vívmány, hogy mutatnak terméserdeményeik- csökkentették a munkaidőt, kel. Búzából 32,1 mázsa hek- bevezették a szabad szomba- gazdaság megteremtéséhez. 'ufer" tokát Ily módon több szahozzáiáruljamak a lakosság Pab°} mázsa bad időt biztosítanak a Dihec lelmiszerekkel való ellátásé- hektáronkénti átlagtermést nesre. tanulásra. értek el 1973-ban. mely 10— ^ ' 30 százalékkal meghaladta az Elismerést érdemel az az , előző évi színvonalat Nem erőfeszítés, mely arra irányul, ÜttSrők voltak ünneprontás ugyanakkor azt hogy minél több dolgozónak megállapítant hogy néhány oldják meg a lakásproblémá- A történelem folyamatában növényféleségnél, mint például Évente 15—18 családnak nem hosszú idő egy negyed- kukoricánál, az 1972. évi 44,2 oldják meg a lakásgondjait, század, de a gazdaságok életé- mázsa/hektárról 37,1 mázsa/ Az emberekkel való törődést ben értékes és eseménydús hektárra, cukorrépánál 355 bizonyítja, hogy egyre többet időszak volt. Az itt dolgozók- mázsa/hektárról 261 mázsa/ fordítanak anyagi eszközeik- nak van mivel büszkélked- hektárra csökkent a termés- bői kulturális és sportkiadá- lüük, hiszen sikerrel megöl- eredmény. A gyöngébb ered- sokra. Mindinkább részt vál- dották a rájuk háruló tenni- ményekben benne van a csa- lóinak a területfejlesztési felvalókat. Fejlődésük folyamata padékszegény, kedvezőtlen adatokból, az óvodák, bölcső- bizonyítja, hogv a szocialista időjárás hatása is. hék férőhelyeinek bővítéséből. üzemi mezőgazdaság útjának ^Sfá,m°ttfvó erőfeszítések tör- ^ ^djf megtett út ered- bemutatásában élen jártak. fo yamatosan a legfej- ™é^fvs/rRné*n .blrf h?sy 7jav értik- pvt oi hntfv n tpe- lettebb eljárások alkalmazá- a magyarnándori. a borsosbenap agrárproletárjábM kiala- fára- , *C,ere"tÍk és kutatt4k a klráLht1131"’ - ea^asások é.s a kult a mai mezőgazdasági termelési zárt rendszer-ekben korábban otolló szécsényi munkás. A nincstelenek életé- £a ó részvétéi lehetőségeit, tangazdaság már többször bem. az állami gazdaságok Bekapcsolódtak a nádudvari elnyerte a megtisztelő Éluzem megalakulása létbiztonságot 68 a bábolnai kukoricater- címet. is teremtett, alaovetően megváltoztatva az élet- és munkakörülményeiket. A föld nélküli proletárból tulajdonos lett, ami azt jelenti, hogy a gazda szemével vizsgálták a mesztési rendszerekbe és így . .... ... végzik már a burgonyater- - ^ d6ttQk 4116 Időszakban mesztés munkálatait is. fontos, hogy a gazdaságok mindinkább piacra termelő Az állattenyésztésnél is van vállalatokká váljanak. Az Inelőrelépés. A korszerű, terme- tenzív fejlesztés követelmé- lékenyebb állattartási létesít- nyelnek megfelelően bátrab d A ményeket az országos Drogra- ban javítsák a termelés szerte ^ az, ak,f- mokhoz kapcsolták. így épí- kezeiét, a korszerű termeszté-^tnVe^^hSn tették me* Magyarnándorban. sí és tartási technológiák alrábban gúzsba kötött akapita- Pásztón a 10_10 000 darab/ kalmazásával, nagybirtok- hízókibocsátású iparszert! , , , rendszer, a logfosztottság. sertéstelepet Azon munkál- * eazdasá*okbaa A vezetők és a dolgozók kodnak, hogv a szarvasmarha- baj^* _ és1,,(.tö"?essp,rve?fuek n. vezeioK es a aoigozoK ..., fpiip«7té«:éhől rábik na*v munkát végeztek ebben összefogása, közös tenniaka- tenyésztés teueszteseooi raiuk időszakban a Hollók np rása átspsítpttp a pphévsépp- eső részt teljesítsék. Terveik- fz,Ia?1:zaKDa, .2, ..°!eoz , ne lasa átsegítette a nenezseee- „.„renei «rAhP- velésében. a kitűzött célok seiten a gazdaságokat. A kezdeti ,ben szerepel egy ezer férohe ginében A lövőben méa inévekben kialakulatlan vnlt a» lyes szarvasmarha-hízótelep ?,r? oen- Ä J°VODan meg in eveit Den Kialakulatlan volt az E1 összhangban kább arra van szükség, hogy irányító apparátus, kevés volt építésé is. azzei ossznangoan Kvorsabban növelték a hatéaz agrárértelmi ségi a7 (i7P- valósult meg a borsosberényi novr”eK a ,flr, e. az agrartrteimisegi az uze- eazdasáíbflnR _ iucernaliszt-fel- konyságot segítő politikai mekben. és ez fokozottabb gazdaságban a luc^nahszt te munkáiukat. szervezzék, mozmértekben igényelte a veze- aolg°zo üzem. a cseieicvo „ösítsák a dolgozókat a minő tők és vp7ptettpk össTpfneását munka eredményeként az egy ..' aK a aoÍT, , j, minő tők és vezetettek összefogását. tehénre éves teitermelés ségileg nagyobb feladatok elvégzésére. Egyesítették ereiOket az 1972. évi 2689 literről 1973- ban 2868 literre emelkedett. Az egv hízómarhára jutó éves súlygyarapodás 369 kilo- Az élet változó követeimé- grammról 375 kilogrammra nyei előírták az ésszerű tér- ngtt. Az állattenyésztés más melési koncentrációt. Ezen az fajlagos mutatói is hasonlóan úton jutottak el az egvesülé- javultak, sig. Három állami gazdaságba tömörültek a megve állami mezőeazdasásának terme- ftf/iaunfifi — lőerői. Jelenleg több mint 18 Der ezer hektáron csaknem két- SZQbod idő ezer főt foglalkoztatva gazdálkodnak. 1973-ban 283 millió A gazdaságok nem feledkez- forint értékű munkát Vjégez- tek meg arról sem. hogv a tek el, ami 5,5 százalékkal ma- termelési eredmények iavulá- gasabb, mint az előző évi tér- sával egvidőben növeljék a melési érték. Az elmúlt évben a dolgozók életszínvonalát. A Borsosberényi Állami Gazda- kollektív szerződésekben fogM. L. A SALGÓTARJÁNI Kohászati Üzemekben kétezer dolgozótól írásban arra kértek választ a többi között hogy közölje: elégségesnek tartja-e az üzemi demokrácia fórumait, elégedett-e azok működésével. A megkérdezettek 66 százaléka nem kíván több fórumot, 85 százaléka megfelelőnek tartja azok működését, 66 százaléka elégedett a tájékoztatás mai formájával, módszereivel, 29 százaléka szerint kiegészítésre szorul, 5 százalék nem tartja megfelelőnek. A megkérdezettek 87 százaléka kedvezőnek ítélte a szakszervezet és a gazdasági vezetés együttműködését. Végül arra a kérdésre, hogy a döntési jogkörben az egyéni vagy a képviseleti megoldás a célravezetőbb, — 63 százalék az utóbbi mellett szavazott. Mindez nem jelenti azt, hogy megyénk más gyáraiban, üzemeiben is ilyen vagy ehhez hasonló kedvező és elgondolkodtató válaszokat kapnánk. Nem, mert a Nógrád megyei Állami Építőipari Vállalat, az Ötvözetgyár, a tanácsi vállalatok és megyei szövetkezetek kivételével a többi gyárunk gyáregységi vagy telepi szinten tevékenykedik. Az előbbiek közül jelentős munkásmozgalmi tapasztalatuk es demokratikus múltjuk van azoknak a termelő-gazdálkodó egységeknek, amelyek korábban önálló gyárként tevékenykedtek. Nehezebb az előrelépés, ahol a központok még mindig kiskorúként kezelik a telephelyeket, a gyáregységeket, és görcsösen ragaszkodnak korábban megszerzett jog- és hatáskörükhöz. Igaz ez még akkor is, ha szavakban az üzemi demokrácia bővítése, az önállóság növelése mellett törnek lándzsát. Ezt a felemás helyzetet érzékeltette az SZMT-elnöksée legutóbbi ülése, amikor utalt arra, hogy bár javult a gazdasági vezetők és szakszervezeti szervek együttműködése, ez azonban nem vonatkozik a nem megyei központú gyáregységek nagyobb részére. Velük szemben állandó vita és harc kérdése a jog- és hatáskörök leadása. Mindezek nehezítik a szakszervezeteknek az üzemi demokrácia még nagyobb kibontakoztatására irányuló munkáját. Mi az, ami a szakszervezeteket a képviseleti úton gyakorolt üzemi demokrácia tartalmának javítására ösztönzi? Az üzemek törzsgárdájának van olyan Igénye, hogy az eddiginél tevőlegesebben vegyen részt a gazdálkodásban; a feladatok kialakításában, végrehajtásában és ellenőrzésében. A szocialista brigádoknak nagy a tudatformáló erejük, jó hatással vannak a közösségi szellemre, az egyéni felelősség növelésére. Fejlődött a vezetők és dolgozók politikai és szakmai felkészültsége, előnyös változások következtek be az üzemi demokrácia értelmezésében, a felsőbb szintű vezetők többségénél van igény a korszerű, demokratikus vezetési módszer meghonosítására. A képviseleti üt tartalmának javítására ösztönzik a szakszervezeteket, a vállalatok belső mechanizmusának korszerűsítésére irányuló intézkedések, a jogkörök decentralizálása, a különböző szervek hatáskörének még jobb összehangolása a X. pártkongresz- szus és a IV. ötéves terv céliktűzéseinek Jó megvalósításáért Képesek-e a megnövekedett követelményeknek a szakszervezeti bizottságok, tisztségviselők eleget tenni? Igen, mert politikai, szakmai felkészültségük nőtt. Munkájuk során mind több tapasztalatot szereznek a szakszervezeti demokrácia gyakorlásában, aminek hatására eredményesebben és felelősségteljesebben látják el érdekképviseleti feladatukat. Minden olyan intézkedést, szabályozást, ami a dolgozók széles körét érinti, testületi ülésen vitatnak meg. Egyre gyakoribb a vállalati tervek véleményezése. Sokat javult a testületi munka a kollektív szerződések előkészítésénél, módosításánál, megkötésénél és a végrehajtás ellenőrzésében. Erőteljesen javult a döntések előkészítésének demokratizmusa is. Ha lassan, de nő azoknak a szakszervezeti bizottságoknak a száma, akik élnek a gazdasági vezetők munkájának megítélésére vonatkozó jogaikkal. Fejlődés és felelősségteljesebb képviselet jellemzi a megoldásra váró napi kérdésekben hozott döntéseket. S ami az igen mellett bizonyít az, hogy a szakszervezetek megértették, a működésükben bekövetkezett új változásokat, és azokat a politikai követelményeknek megfelelően valósították meg. Tevékenységükben egyre inkább kifejeződik a mozgalom sajátos arculata. Előtérben vannak a politikai meggondolások, a munkásszemlélet, a dolgozók pozíciójából történő nézőpont és magatartás kialakítása. Mivel egy egészséges irányba haladó folyamatról van szó, bármilyen jellegű indokolatlan türelmetlenség ezt csak zavarhatja. Az egészséges tettvágyból fakadó, táplálkozó türelmetlenségre azonban továbbra is szükség van. Bár egyre több, de még mindig kevés azoknak a vezetőknek száma, akik megértik, hogy az egyszemélyi vezetés és az üzemi demokrácia csupán eszköz a kitűzött cél eléréséhez. Egymást feltételezik, kiegészítik, ezért elválaszthatatlanok. Az eredményesebb munka érdekében vizsgálni kell azt is, hogy az objektív felételek mennyiben segítik ezt a munkát, hol, milyen irányban, milyen területen és meddig kell módosítani, finomítani a korábbi módszereket, bővíteni a döntést biztosító területeket. Célszerű azt is megvizsgálni, hogy a központból leadott jog- és hatásköröket miként továbbították az üzemek, műhelyek vezetőinek. Ezeknek hiánya milyen gondot okoz, miként fékért a fejlődést. A SZAKSZERVEZETEK kedvező tömegbefolyásukkal sokat tehetnek azért, hogy erőteljesebb legyen a demokratikus légkör, az- irányban fejlődjön a dolgozók tudata, hogy miben, miért tulajdonosok, s ez milyen kötelezettséget és felelősséget ró rájuk. Ezt csak akkor tudják jól elvégezni, ha a szak- szervezeti tisztségviselőket Is jobban megtanítják jogaik és hatáskörük bátrabb gyakor-' lásara, az igények és lehetőségek összefüggésében és annak összhangjában. Ezt is igen sokan hangsúlyozták az SZMT-elnökséi? legutóbbi ülésén. V. K. Fegyelmi — Súlyos baleset Döntött a Leofeisiü Bíróság Egy nagyvállalat tisztvise- jának kötelességévé teszi, A kárviselés arányának meg- lőjét fegyelmivel elbocsátot- hogy a dolgozót a fegyelmi határozásánál az eset összes iák, mert egy kisiparostól eljárás során személyesen is körülményeit tekintetbe kell nagyobb összeget fogadott el meghallgassa. Amennyiben venni. Nem hagyható fi- azért, hogy munkát juttas- azonban ilyen eljárási sza- gyeimen kívül, ha a kár be- son neki. A vizsgálatkor a bálysértés történt, mint eb- következésében a vállalat tisztviselő beismerte tettét, ben az esetben is, ez még- vétkes magatartásával (az de a döntés ellen a munka- sem ad módot arra, hogy a óvó rendszabályok elhanyagoügyi bírósághoz fordult és bíróság emiatt a fegyelmi lásával, az ellenőrzés elmu- büntetése mérséklését kérte, határozatot hatályon kívül lasztásával, a munka szerve- A bíróság helyt adott a ke- helyezze. Ugyanis, ha a bíró- zetlenségével, alkalmasabb resetnek, és a fegyelmi ha- ság az ügyet nem látja tisz- védőberendezések hiányával tározatot hatályon kívül he- tázottnak, bizonyítást rendel- stb.) maga is közrejátszott, lyezte. Ítéletét arra alapítót- hét el. Tehát módja és le- Ez a tény a sérült vétkességét ta, hogy a fegyelmi eljárás- hetősége van, hogy a tényál- csökkenti. Ebben az esetben ról nem vettek fel jegyző- lást a dolgozó személyes meg- a munkás, társaival együtt könyvet és a tisztviselő sze- hallgatása, valamint a bizo- valóban szabályellenesen járt mélyesen nem hallgatták nyítékok alapján érdemi ha- el. De a Szakszervezetek Me- meg, tehát nem adták meg a tározatot hozzon. Ezért a Syei Tanácsának szakvélemé- védekezési lehetőséget, holott Legfelsőbb Bíróság a munka- nyéből arra lehet következ- a személyes meghallgatás a ügyi bíróságot új eljárásra és tetni, hogy a sérült és mun- fegyelmi eljárás olyan lénye- új határozat hozatalára uta- katársai a telephelyen kialages követelménye, aminek sította. elmulasztása a határozat hatályon kívül helyezését vonja maga- után. Törvényességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság ellenkező álláspontra helyezkedett. vállalat munkása kult, a munkáltató által ismert és eltűrt helytelen gyakorlattal összhangban dolgoztak, amikor a baleset történt, ra- Ez pedig a munkás hibás Nyolcadikok a járásban Szorgalmas emberek lakják munka értéke a három köz- a ceredi völgyet. Számos más ság általában elérte a 156.— példa mellett az elvégzett forintot. Büszkék is erre a társadalmi munka értéke is völgyben. Ezzel az eredményezi bizonyítja Cereden, Zaba- nyel a salgótarjáni járás köz- ron és Szilaspogonyban. A ségei között folyó versenyben községek lakói ott vannak, a nyolcadik helyre kerültek, ha hívja őket a tanács. Akár ... . , , a szilaspogonyi klubkönyvtár, Most azon fogadoznak, hogy akár Cereden az útépítésnél. az Idei munkákkal előbbre Az egy főre jutó társadalmi lépnek a listán. Egy kodás közben igen súlyos magatartását már önmagában balesetet szenvedett. Munka- mérsékli. A járásbíróság nem A határozat indokolása wo- ?dó,ja ,ellen indított Perében a tisztázta, hogy a vállalat ré- rint a Munka Törvénykönyve Járásbíróság azt állapította széről ki irányította a rakodást a fegyelmi jogkör gyakorló- !2eg’ ,,gy a,Jnunkás.„is, bl' és ki ügyelt fel arra. Amenybas volt, ezért a vállalatot nyiben bebizonyosodik, hogv csak 50 százalékos kártérítés a vállalat nem gondoskodott fizetésére kötelezte. A legfőbb olyan felelős személy kijelö- ügyész törvényességi óvására téséről, akinek ügyelnie kel- a Legfelsőbb Bíróság a kö- lett volna a rakodás bizton- vetkezőképpen döntött: ságára, és aki szükség ese— Ha az üzemi baleset tén megfelelő intézkedéseket előidézésében a dolgozó is is tehetett volna, ez a mu- hibás, a vállalat felelősségé- lasztás ugyancsak a munkálnék mérve nem aszerint ala- tató terhére írandó. Mindezek kul, hogy őt is terheli-e vét- tisztázására a Legfelsőbb Bí- kesség, és ez milyen arány- róság az elsőfokon ítélkező ban áll a dolgozóéval, hanem, járásbíróságot új eljárásra és hogy a sérült vétkes maga- új határozat hozatalára uta- tartása milyen mérvű volt. sította. Hajdú Endre NÖGRAD - 1974. április 21M vasárnap 5
