Nógrád. 1974. április (30. évfolyam. 77-99. szám)

1974-04-19 / 90. szám

Közlemény a Varsói Szerződés tagállamai politikai tanácskozó testületének üléséről Var» ó 1974. április 17—18-6n Varsóban ülést tartott a Varsói Barátsági, Együttműködési és Kölcsönös Segítségnyújtási Szerződés tagállamainak politikai tanácskozó testületé. Az ülésen részt vettek: A Bolgár Népköztársaság részéről Todor Zsivkov, a BKP KB első titkára, az államtanács elnöke, a küldöttség vezetője, Sztanko Todorov. a BKP PB tagja, a miniszterta­nács elnöke, Konsztantin Tellalov. a BKP KB titkára, Petr Wladetwv, a BKP KB tagja, külügyminiszter, Milko Balev. a BKP KB tagja, a BKP KB első titkára titkárságának ve­zetője; a Csehszlovák Szocialista Köztársaság részéről Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára, a küldöttség vezetője, Lubo- mir Strougal, a CSKP KB elnökségi tagja, a csehszlovák kormány elnöke. Vasil Bílak. a CSKP KB elnökségi tagja, a KB titkára, Bohuslav Chnoupek, a CSKP KB tagja, kül­ügyminiszter, Antonin Vavrus. a CSKP KB külügyi osztá­lyának vezetője; a Lengyel Népköztársaság részéről Edward Gierek, a T,EMP KB első titkára, a küldöttség vezetője, Henryk Jab- Lonski, a LEMP PB tagja, az államtanács elnöke, Piotr Ja- roszewicz, a LEMP PB tagja, a minisztertanács ' elnöke, Stefan Olszowski, a LEMP PB tagja, külügyminiszter Ryszard Frelek, a LEMP KB titkárságának tagja, a KB külügyi osztályának vezetője; a Magyar Népköztársaság részéről Kádár János, az MSZMP KB első titkára, a küldöttség vezetője, Fock Jenő, az MSZMP PB tagja, a Minisztertanács elnöke, Púja Fri­gyes, az MSZMP KB tagja, külügyminiszter; a Német Demokratikus Köztársaság részéről Erich Ho- necker, az NSZEP KB első titkára, a küldöttség vezetője. Willi Stoph, az NSZEP PB tagja, az államtanács elnöke. Horst Sindermann. az NSZEP PB tagja, a minisztertanács elnöke, Hermann Axen. az NSZEP PB tagja, a KB titkára. Oskar Fischer, az NSZEP KB tagja, ügyvezető külügymi­niszter, Paul Markowski, az NSZEP KB tagja, az NSZEP KB nemzetközi kapcsolatok osztályának vezetője; a Román Szocialista Köztársaság részéről Nicolae Ceau- sescu, az RKP főtitkára, a köztársaság elnöke, a küldött­ség vezetője, Manea Manescu, az RKP vb tagja, miniszter- elnök, Stefan Andrei, az RKP KB titkára, George Maco- vescu, az RKP KB tagja, külügyminiszter, Mircea Malita és Mitia Constantin, az RKP főtitkárának a köztársaság elnökének tanácsadói; a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége részéről Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a küldöttség vezetője, Alekszej Koszigin, az SZKP PB tagja, a minisz­tertanács elnöke, Andrej Gromiko, az SZKP PB tagja, külügyminiszter, Konsztantyin Katusev, az SZKP KB tit­kára, Konsztantyin Ruszakov, az SZKP PB tagja, az SZKP KB főtitkárának tanácsadója, Andrej Alekszandrov, az SZKP KB Revíziós Bizottságának tagja, az SZKP KB főtit­kárának tanácsadója. Részt vett továbbá az ülés munkájában Ivan Jaku- bovszkij, a Varsói Szerződés tagállamai egyesített fegyveres erőinek főparancsnoka, a Szovjetunió marsallja ésNyikolaj Firjubin, a Varsói Szerződés tagállamai politikai tanácskozó A politikai tanácskozó tes­tület ülésének résztvevői meg­vitatták az európai biztonság erősítésével és a nemzetközi feszültség további enyhülésé­vel összefüggő időszerű kér- j déseket. A politikai tanácskozó tes­tület ülésének résztvevői meg­elégedéssel állapítják meg, ) hogy jelenleg a feszültség enyhülésének irányzata az európai és a világhelyzet ala­kulásának uralkodó vonása. A nemzetközi kapcsolatok gya­korlatában a különböző tár­sadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élésé­nek elve mind szélesebb | mértékben érvényesül. Egyre erőteljesebben jut­nak kifejezésre az államközi kapcsolatok olyan alapvető j normái, mint a függietlemség és a szuverenitás, a területi épség, az Európában kiala­kult államhatárok sérthetet- iensegének tiszteletben tar­tama, az erő alkalmazásáról es az azzal való fenyege­tésről történő lemondás, egy­más belügyeibe való be nem avatkozás. A feszültség eny­hülése döntő mértékben já­rult hozzá ahhoz, hogy Viet­namban. és Laosziban, a dél- ázsiai szubkontómensien és a Közel-Keleten a konfliktus- helyzetek megoldása politikai térre helyeződött át és ked­vező feltételeket teremt a népeknek a szabadságért, a iüggetfenségért, a demokrá­ciáért és a haladásért vívott harcához. A politikai tanácskozó tes­tület ülésének résztvevői ugyanakkor megállapítják, hogy a nemzetközi feszültség enyhülésének ellenfelei, a „hidegháború” bajnokai, az imperializmus és a reakció erői nem tették le a fegyvert, megkisériik fékezni, s aka­dályozni a népek vágyaival egybevágó enyhülési folya­matokat. A militarista kö­rök megkisériik aktivizálni a NATO-t, folytatják e zárt imperialista katonai tömb országai katonai költségveté­sének növelését A Varsói Szerződés tagál­lamai szilárdan meg vannak győződve arról, hogy a világ népei, minden haladó, de­mokratikus, antiimperialista. békeszerető erő cselekvő ösz- sze fogásával felül tudnak ke­rekedni, és meg tudják véde­ni alapvető érdekeiket, bizto­sítani tudják minden nép jo­gát, hogy sorsával önmaga rendelkezzék. A szocialista országok, min­denekelőtt a Szovjetunió, konstruktív külpolitikai tevé­kenysége, különösen a Német Szövetségi Köztársasággal megkötött, ismert szerződések és megállapodások elősegítet­ték az európai helyzet norma­lizálódását. Az államok kö­zötti jószomszédi kapcsolatok megteremtését, a sokoldalú, kölcsönösen előnyös együtt­működés kiszélesítését. A politikai tanácskozó tes­tület ülésének részvevői meg­elégedéssel állapítják meg. hogy Európában a feszültség enyhülése terén történt előre­haladás az euróoai biztonsági és együttműködési értekezlet összehívásához vezetett, és ez az érteledet valamennyi euró­pai ország népeinek és kormá­nyainak közös ügyévé vált. Az összeurópai értekezlet feladata, hogy Európát min­den állam valóban egyenjogú együttműködésének térségévé változtassa, s olyan léoéseket tegyen,, amelyek elősegítik kö­zöttük a kölcsönös bizalom növekedését. Állásfoglalásai­ban meg kell határoznia az államok közötti kapcsolatok elveit és az azok érvényesí­tését biztosító intézkedéseket, amelyek megbízhatóan garan­tálnák valamennyi európai nép biztonságát, és kedvező lehetőségeket teremtenének a hosszú távú gazdasági, műsza­ki-tudományos. kulturális együttműködéshez, az infor­mációk cseréjéhez, az intéz­mények, szervezetek és állam­polgárok közötti érintkezés­hez. a valamennyi ország ál­tal az emberi környezet vé­delme problémájának megol­dására tett erőfeszítések egye­sítéséhez. Az értekezlet sike­res befejezése fontos mérföld­kő lesz Európa békés jövő­jének megteremtése útján. A mesterséges akadályok létre­hozására. az összeurópai ér­tekezlet munkájának elhúzá­sára. az előtte álló alapvető feladatok megoldásától való eltérítésére irányuló kísérle­tek ellentmondanak azoknak a nemes céloknak, amelyekért ezt az értekezletet összehív­ták. A Varsói Szerződés tagál­lamai felhívják a reálisan gondolkodó állami vezetőket és politikai személyiségeket, hogy irányítsák erőfeszítései­ket az összeurópai értekezlet sikerének biztosítására, a fe­szültség enyhülése és az euró­pai helyzet normalizálódása folyamatának további fejlesz­tésére és elmélyítésére. A politikai tanácskozó tes­tület ülésének résztvevői is­mételten megerősítik azt a véleményüket, hogy célszerű, lenne az összeurópai értekez­let zárószakaszát és doku­mentumainak. aláírását a leg­magasabb szinten megszervez­ni. Ez megfelel az eseménv történelmi fontosságának és hangsúlyozni fogja az össz­európai értekezlet által elfo­gadott határozatok és doku­mentumok Európa jövője szempontjából való rendkí­vüli jelentőségét. Mi. a Varsói Szerződés résztvevői a tartós és igazsá­gos európai béke alapjainak lerakására törekedve sok éven át aktívan síkraszálltunk az összeurópai értekezlet össze­hívásáért. Az értekezlet ösz- szehívását a béke ügye nagv győzelmének, a nemzetközi kapcsolatokban a józan ész diadalának tartjuk. Mindent megteszünk annak érdekében, hogy elősegítsük az értekez­let munkáiénak a lehető leg­rövidebb időn belüli sikeres befejezését, hogy a munka eredményei megfeleljenek a békeszerető népek vágyának. Az értekezletet nem célnak, hanem olyan kiindulópontnak tekintjük, amellyel elkezdő­dik az európai kontinens ál­lamai új kapcsolatainak kiala­kítására irányuló történelmi munka. Európa országai az értekezlet által kidolgozandó és 35 állam tekintélyével meg­erősítendő elvekre támaszkod­testületenek főtitkára. va, kialakíthatják és fejleszt­hetik szélesebb alapokon nyugvó együttműködésüket, minden, résztvevőjének anya­gi és szellemi gyarapodására. A magunk részéről készek vagyunk az ilyen együttműkö­désre. és erre szólítunk fel mindenkit. E célt szolgálná az európai biztonsági és együttműködési értekezleten részt vevő államok állandó szervének létrehozása. A pala tálkái tanácskozó tes­tület ülése részvevőinek kö­zös véleménye szerint nagy jelentősége van annak, hogy a politikai enyhülés katonai enyhüléssel egészüljön ki. Űjbóil megerősítik a politikai tanácskozó testület prágai ülésének az európai béke, biztonság és együttműködés kérdésében, tett nyilatkozatá­ban 1972 januárjában aa eu­rópai fegyveres erők és fegy­verzet csökkentéséről kifejezett álláspontjuKat. Az enynu.es ügyéhez lényeges hozzájáru­lást jelentene a közép-euró­pai fegyveres erők és fegy­verzet csökkentéséről folyó tárgyalások sikeres befejezé­se. Az az elv, hogy a tárgya­lásokon. részvevő egyik fel biztonsága sem szenvedhet kárt — figyelembe véve Eu­rópa minden országának biz­tonságát — teljes lehetőséget biztosít konstruktív megálla­podás elérésére a fegyveres erők és a fegyverzet csök­kentésének kérdésében. A politikai tanácskozó testület ülésének részvevői megvizsgál­ták a közel-keleti helyzetet. Egységesen teljes szolidaritá­sukat fejezték ki az arab né­peknek az agresszió imperia­lista politikájával szemben, az izraeli - csapatoknak az összes megszállt arab terület­ről való kivonásáért, Palesz­tina arab népe törvényes jo­gai biztosításáért folytatott igazságos harcával. Megálla­pították, hogy biztosítani kell a térség minden országának biztonságát, területi épségét és szuverenitását. Nyilatko­zatot fogadtak el „a közel- keletri tartós és igazságos békéért” címmel, A politikai tanácskozó tes­tület ülésének részvevői esz­mecserét folytattak a vietna­mi helyzetiről. Kifejezésre juttatták, hogy teljes mér­tékben támogatják a Vietna­mi Demokratikus Köztársa­ság kormánya és a Dél-viet­nami Köztársaság Ideiglenes Forradalmi Kormánya irány­vonalát, amely a párizsi megállapodásoknak vala­mennyi aláíró fél által váló pontos és feltétlen teljesíté­sére irányul. Nyilatkozatot fogadtak el „a tartós békéért Vietnam,ban, a vietnami nép igazságos nemzeti érdekeinek biztosításáért” címmel. Az ülés részvevői üdvözöl­ték a laoszi koalíciós hatal­mi szervek létrehozását és a kambodzsai hazafias erők si­kereit. A tanácskozás részvevői támogatják a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormányának konstruktív lé­péseit, amelyek az ország külső erők beavatkozása nél­kül történő békés és demok­ratikus egyesítéséhez szüksé­ges kedvező feltételek kiala­kítására irányulnak. A tanácskozás részvevői megvitatták a chilei helyze­tet. Határozottan követelik, hogy vessenek véget az ENSZ okmányaiban rögzített embe­ri jogok durva megsértésé­nek, a chilei hazafiak üldö­zésének. Felhívják a többi államot és a nemzetközi köz­véleményt, - hogy támogassák a chilei haladó erőket. Nyi­latkozatot fogadták el „ves­senek véget az önkénynek és a demokraták üldözésének Chilében” címmel. A jelen tanácskozáson kép­viselt államok kifejezték meggyőződésüket, hogy á fe­szültség enyhülését ki kell terjeszteni valamennyi föld­rajzi övezetre. Gondoskodni a béke megőrzéséről, tevéke­nyen. elősegíteni a nemzetkö­zi élet kérdéseinek a népek érdekeivel összhangban tör­ténő megoldását — a nagy és kis államok közös felada­ta és kötéliessége, függetlenül attól, hogy milyen társadal­mi-politikai rendszerhez tar­toznak. A tanácskozás résztvevői, internacionalista kötelessé­gükhöz híven, teljes szolida­ritásukról biztosították Ázsia, Afrika és Latiin-Amerika or­szágainak népeit az imperia­lizmus. kokxnializmus és neo- kolonializmus, ellen, a nem­zeti felszabadításért, a politi­kai függetlenség magszilárdí­tásáért, a gazdasági függet­lenség eléréséért, s a - társa­dalmi haladásért vívott igaz- gásofc harouikban. Támogat­ják Angola. Mozambiki, Bis­sau-Guinea, a Zöldtfoki-szige­tek népeit. elítélik a faji megkülönböztetés, a fajgyű­lölet bármilyen megjelenési tormáját. A tanácskozás résztvevői megállapították az el nem kötelezett mozgalom erősödő szerepét a nemzetközi ügyek­ben, kifejezésre juttatták, hogy kedvezően ítélik meg az el nem kötelezett országok politikájának imperialdstael- len,ességét, üdvözlik az eny­hülésért, a háború és az ag­resszió ellen, a békéért és a népek nemzeti függetlensé­géért folytatott küzdelméhez való, egyre növekvő hozzájá­rulásukat. Ezzel kapcsolatban a tanácskozás részvevői han­goztatták az el nem kötele­zett országok IV., algíri érte­kezletének nagy jelentőségét. Az ülésen résztvevő orszá­gok nagy jelentőséget tulaj­donítanak az Egyesült Nem­zetek Szervezete szerepe nö­vekedésének, annak, hogy az ENSZ alapokmánya alapján növekszik tevékenységének hatékonysága a nemzetközi problémák megoldásában, a béke szilárdításában, a népek közötti együttműködés fej­lesztésében Megállapították a nyersanyag és gazdasági fejlődés problémáinak meg­vizsgálása céljából a fejlődő országok kezdeményezésére összehívott ENSZ-közgyűlés rendkívüli ülésszakának idő­szerűségét. A politikai ta­nácskozó testület síkraszállt az egyenjogú nemzetköz: gazdasági együttműködés to­vábbfejlesztéséért, amely minden államnak saját ter­mészeti kincsei feletti szabad rendelkezésére vonatkozó szu­verén joga tiszteDetben tar­tásán alapul A legnagyobb kedvezmény elvének a nem­zetközi kereskedelemben va­ló érvényesítéséért, a fejlődé­sükben elmaradott országok gyors gazdasági előrehaladá­sáért, az imperializmus poli­tikájából eredő igazságtalan gazdasági kapcsolatok felszá­molásáért. Eszmecserére került sor a Varsói Szerződés 20. évfordu­lójáról 1975. májusában tör­ténő megemlékezés előkészí­tésének és lefolytatásának kérdéséiről. A tanácskozás részvevői megelégedéssel ál­lapították meg hogy a test­vérállamok sokoldalú együtt­működése minden téren to­vább fejlődött. Erz gyorsítja a Varsód Szerződés tagállamai gazdasági potenciáljának nö­vekedésiét, védelmi képessé­gük erősödését, népeik jólé­tének, országaik kultúrájá­nak és tudományának fejlő­dését. A Varsói Szerződés tagál­lamai tovább erősítik meg­bonthatatlan barátságukat a szocializmus, a haladás és a béke érdekében, egyre növel­ve a szocializmus tekintélyét, amely más népek elé az ál­lamközi kapcsolatok új típu­sának, a valóban, demokrati­kus társadalomnak, a szocia­lista Sermának példáját ál­lítja. Továbbra is síkraszáll- nak az enyhülési folyamat elmélyítéséért, a béke, a biz­tonság, a népek gazdasági és társadalmi haladása eszméi­nek diadalra juttatáséért. Az ülésen részt vett tagál­lamok ismételten megerősí­tették változatlan állásfogla­lásukat, hogy készek a Var­sói Szerződés szervezetének megszüntetésére, egvidelűleg az Atlanti Szövetség meg­szüntetésével, vagy — első lépésként — azok katonai szervezetének felszámolásá­ra. Ugyanakkor kijelentik, hogy amíg fennmarad a NA­TO, és nem tesznek hatékony intézkedéseket a leszerelés terén, addig a Varsói Szerző­dés tagállamai elengedhetet­lennek tartják védelmi ké­pességük erősítését, és ebben a vonatkozásiban. szoros együttműködésük fejlesztését. A tanácskozás részvevői meghallgatták a Varsód Szer­ződés egyesített fegyveres erői főoarancsn okának jelen­tését az egyesített parancs­nokság által végzett gyakor­lati munkáról. A politikai tanácskozó tes­tület tanácskozása a testvéri bartáság és együttműködés légkörében zajlott le. Az ülésen elfogadott dokumentumokat a Bolgár Nép- köztársaság részéről Todor Zsivkov és Szánkó Todorov, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság részéről Gustáv Husák és Lubomir Strougal, a Lengyel Népköztársaság részéről Edward Gierek, Henryk Jablonski és Piotr Jaroszewiecz, a Magyar Népköztársaság részéről Kádár János és Fock Je­nő, a Német Demokratikus Köztársaság részéről Erich Ho- necker, Willi Stoph és Horst Sindermann, a Román Szo­cialista Köztársaság részéről Nicolae Ceausescu és Manea Manescu, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége ré­széről pedig Leonyid Brezsnyev és Alekszej Koszigin írta alá. (MTI) Új továbbtanulási lehetőség ESZTERGOMBAN A Komárom megyei Tanács és a Magyar Posta Vezérigaz­gatóságának közös megállapodása alapján, 1974. szeptember hó 1-től Esztergomban Híradástechnikai Szökiközépiskola Postai Távközléstechnikái tagozatú oktatás kezdődik. A tanulmányi idő 4 év. Az iskolára azok a fiatalok jelentkezhetnek, akik elvégez­ték a 8 általános osztályt, vagy most végzik azt. Jelentkezni lehet személyesen vagy írásban. Híradástech­nikai Szakközépiskolai Postai Távközléstechnikái tagozat 2500 Esztergom, Budai Nagy Antal u. 3. (vasútállomás mel­lett.) Személyes jelentkezéskor az általános iskolai bizo­nyítványt vagy a 8. osztály eUenőrzőkönyvét be kell mu­tatni. írásbeli jelentkezésnél az utolsó osztályzatokat a be­adványban részletesen fel kell tüntetni. A vidéki tanulók számára kollégiumi elhelyezésről gondos­kodnak. A szakközépiskolát végzett fiatalok a posta külön­böző távbeszélő központjainak szerelésével, karbantartásá­val, a hibák kijavításával, a berendezések műszeres vizsgá­latával foglalkoznak. A végzett tanulók foglalkoztatásáról, képzettségüknek megfelelő munkakörbe helyezéséről a Ma­gyar Posta gondoskodik. 2 éves gyakorlati munka után le­hetőség nyílik szaktechnikusi képesítés megszerzésére is. A tanulmányok eredményes befejezése után elsősorban a győri Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskolán lehet to­vább tanulni. A szakközépiskolában való továbbtanulási lehetőségről részletes felvilágosítást ad az iskola (a fenti címen), vagy a Budapest Vidéki Postaigazgatóság oktatási csoportja (Bu­dapest V., Váci utca 34 Levélcím: 136C Budapest. PL 5.) TEXTIL- ÉS PAPÍRGYŰJTŐ HETEK MÁJUS 31-IG Mindazoknak a magánszemélyeknek, akik esetenként 10 kg papírhulladékot vagy 10 Ft értékű háztartási textilhulladékot adnak át a kijelölt átvevőhelyekem, a vételáron felül AJANDÉKSORSJEGYET AD A MÉH, Főnyeremény: ZSIGULI személygépkocsi. További nyereményék: IBUSZ külföldi utazások, ORION 60-as televíziók, vásárlási utalványok. Több mint 2400 értékes nyeremény!

Next

/
Oldalképek
Tartalom