Nógrád. 1974. április (30. évfolyam. 77-99. szám)
1974-04-02 / 77. szám
I Al MS 1MP! N ŐGR Á D M E G Y EI, BIZOTTS ÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXX. ÉVF., 77. SZÁM ÁRA: 80 FILLÉR 1974. ÁPRILIS 2., KEDD «Csinálni akartam valamit" (4. oldal) Rákóczi út 21. (5. oldal) Lottó-tárgynyereményiegyzék (6. oldal) Ez volt a tizedik! (7 oldal) A NÓGRÁD barátaihoz A mai naptól több mint tízezer új, a régiekkel ösz- szességében mintegy 28 ezer előfizetőhöz jut el a NÓGRÁD. Országos statisztika szerint minden egyes újságot — tekintettel a családtagokra — három ember olvas el. Ez azt jelenti, hogy lapunk olvasóinak tábora immár 84 ezerre nőtt a megyében. A barátságról, a hűségi szövetségről beszélgettem sok év előtt egy nagyon kedves íróbarátommal. — A barátság, a baráti hűség — mondotta — valami olyan dolog, mint háborúban két ember viszonya. — Hát milyen ott két ember viszonya? — kérdeztem. — Nézd, Csak vegyük egymást — folytatta. — Ha én egy előretolt állásban vagyok, ahol a sorsom annak a függvénye, hogy te, a hátsó vonalban miként biztosítasz, én biztos vagyok hogy nem hagynál cserben. Megindultan hallgattam ezt a megtisztelő érvelést, az igaz és rendíthetetlen barátság e szép összegezését. S most, hogy elmondom itt, annak az ad különleges okot és alkalmat, mert a mai naptól több mint tízezer új barátunkhoz és szövetségesünkhöz kopogtat be a postás; több mint tízezer új NÓGRÁD-előfizető postaszekrényében helyezi el lapunk példányait nap nap után. Ez a nap még tulajdonképpen egy friss, most született szövetség kezdete; első kézfogás a hosszantartó egymáshoz való hűségre, melyet mi nagyon óhajtunk. Lehet, hogy sokan hátat fordítanak majd e szövetségnek és barátságnak, de mi, akik kináljuk és óhajtjuk mindenképpen azt szeretnénk, hogy lapunk a szocialista építőmunka minden irányú törekvései élvonalában minél biztonságosabbnak tudhassa magát azok által is, akik e naptól csatlakoznál? sorainkhoz. Űj olvasóinkat köszöntjük, akik meghallották felhívásunkat a közös eszmei törekvésekre. És, ha már itt tartunk: az a példabeszéd, melyről ez írás elején szót ejtettem, fordított módon is igaz. Mert az előretolt állás katonái lehetnek azok az olvasók is, akiket mostantól tudhatunk soraink között. Becsületünkre mondhatjuk, hogy mi nem fogunk meghátrálni semmi olyan kötelességben, melyek olvasóink, és általában a dolgozó emberek jó, igaz ügyeit szolgálják, segítik, szocialista céljainkat lendítik további és további eredményekre. Ot leszünk barátaink mögött es oldalán ügyes-bajos dolgaikban, segítünk sérelmeik megoldásában, mint ahogy erőnktől, képességeinktől tellően eddig is igyekeztünk. Nem kérkedésnek szánom, csupán új olvasóink tájékoztatására, hogy a NÓGRÁD hetenként rendszeresen fórumot ad a mindennapi élettel kapcsolatos észrevételeiknek, panaszaiknak, megjegyzéseiknek, eredmények fölötti örömök, megelégedettségük nyilvánításának; rendszeres és díjtalan jogi tanácsokkal szolgál problémáikban, naponta panaszos ügyfélszolgálat segíti a tanácstalanokat. Az az eredmény, hogy egy nét alatt több mint tízezerrel növekedett a NÓGRÁD előfizetői, rendszeres olvasói tábora, a magunk erejéből nem következhetett volna be. Nem bizony, mert ilyen eredménnyel nálunk jóval nagyobb lélekszámú megyék sem büszkélkedhetnek. Ez a büszkeségre és örömre méltó eredmény mindenekelőtt azoknak a pártmunkásoknak, társadalmi és tömegszervezeti aktivistáknak is érdeme, akik a szocialista sajtó értékének tudatában, a jó ügy szolgálatában oldalunkon érveltek és agitáltak új barátok és szövetségesek megnyerésére. Akik tudják és vallják, hogy a NÓGRÁD ügye elsősorban pártügy, melyet segíteni saját munkájukat is segítő fontos kötelesség. De hadd köszöntsük azokat a postásdolgozókat is, akik szíwel-lélekkel segítették azt a nagy akciót’ melynek eredményeként immár a NÓGRÁD naponta csaknem harmincezer példányban jut el előfizetőihez és napi vásárlóihoz. A postásokra az eddiginél jóval nagyobb tehertétel vár a lap mindennapi, időbeni kézbesítésében, de hisszük, hogy szívesen és szocialista emberre valló ’ öntudattal vállalják. És hadd köszöntsük végül új olvasóink mellett mindazt a számos régi NÓGRÁD-barátot, aki a tapasztalaton alapuló meggyőzés szavaival új szövetségesek nyerésében támogatott bennünket. Fogadják szeretettel új barátainkat, és segítsenek bennünket, hogy azok hosszú távon sorainkban maradjanak. Ennek érdekében mi is mindent megteszünk. Hosszú távú feladat A továbbfejlődés feltételei és^ feladatai a kedvezőtlen adottságú termelőss£ve2kez@ű@kben Ülést tartott a megyei pártbizottság A Magyar Szocialista Munkáspárt Nógrád megyei Bizottsága tegnap Salgótarjánban, a megyei páriszékház nagytermében, kibővített ülést tartott. Az elnökségben helyet foglalt Pathonnik József, a Központi Bizottság tagja, Géczi János, a megyei pártbizottság első titkára, országgyűlési képviselő, Devcsics Miklós és dr. Boros Sándor, a megyei pártbizottság nőké, Kovács Imre, az MSZMP Központi Bizottság gazdaságpolitikai osztályának alosztályvezetője. Az egybegyűlteket Géczi János, a megyei pártbizottság első titkára köszöntötte, majd Devcsics Miklós, a megyei pártbizottság titkár? tartott szóbeli kiegészítőt az előzőleg írásban kiadott anyaghoz, amely a kedvezőtlen adotttitkárai, Kaza.reczki Kálmán, a Mezőgazdasági ságú mezőgazdasági üzemeik helyzetét, fejes Élelmezésügyi Minisztérium mänisziteirhe- Iosztási lehetőségeit és a további feladatokat lyattese, Hoffer István, a megyei tanács el- ismertette. Tovább nő súlya és jelentősége Megyénk ipari metgye. Ennek meghatározó szerepe van gazdaságokra kell fordítani. Nehezíti a meglevő gondok közös gazdaságunk termésátlagai elérik, sőt meghaladják az országos átlagot, ami a mezőgazdasági dolgozók áldozat- készségét, szorgalmát, akarását és hozzáértését példázza. Ez a fejlődés azonban csak a a gazdaság szerkezetében, fej- megoldását hogy az említett gaada6Ógok kisebb reSzéinél lesatésíében. Ugyanakkor fontos szerepet tölt be a mezőgazgazdaságok között az indokoltnál nagyobb mértékű diffedaság is. Súlyai, jelentősé- remoiálódás következett be. A ge a jövőben tovább nő. Mezőigazdaságunk üzemei álbalávelülk való behatóbb foglalkozást indokolja, hogy termelébam megszilárdultak, műszaki süfcne szüksége van az országés technikai forradalom korát naik; hogy megfelelő élik, teljesítő képességük meg- désekkel, segítséggel következett be. Többségüknél sajnos, csak minimális eredmények születtek. Igen sokszor a befektetések sem térülnek meg. A gazdálkodás eredményesintézkekedve- ségében bekövetkezett szoro- nőitt, javultak, az ife dolgozóik zőem lehet befolyásolni hely- dás nehezen viselhető el. Vo- munka- és életkörülményei, zetűket; hogy biztosítani kell natkozik ez nemcsak a nőtársadéi ompolitikai szempont- vény termesztésre,1' hanem az bői a terület eltartóképességét. állattenyésztésre, ezen belül a Az előbb említettekhez kell szarvasmarha-tenyésztésre is. igazítani a tennivalókat. A rossz adottságok mellett, több területen, egyes termékeknél, nagy áldozatok és erőjelentős változások következtek be a dolgozók szemléletében. is. A mezőgazdaság fejlődése jelentős fejlődést gyakorolj a falu életére és fejlődésére. Az eredménylelkiben tükröződik a párt helyes agrárpolitikája, a pártszervezetek erőfeszítése. Ennek függvényében helyes megítélni a kedvezőtlen adottságú termelőszövetkezetek helyzetét. Azért kell ezzel foglalkozni, mert itt vannak a legnagyobb ellentmondások. Ezek feloldásával itt van a legnagyobb lehetőség az előrelépésre. A mezőigazdasági üzemek többsége az objektív adottságok és más tényezők hatására rendkívül kedvezőtlen körülmények között gazdálkodik, egy részük a fejlődésben megrekedt. Míg országosan a termelőszövetkezetek egyharmada tartozik az előbb említett kategóriába, addig megyénkben a gazdaságok kétharmad részét kell ide sorolni. Teitézi a gondokat, hogy a földterület aranylkorona-értéke a legalacsonyabb az országban, a föld túlnyomó többsége hegy- és dombvidék, erősein lejtős. A lejtésviszonyokra jeltemző, hogy a megye 18 ezer hektár, 17 százaléknál meredekebb területéből csaknem 15 ezer hektár a kedvezőtlen adottságú üzemekben van. Ezért a figyelmet elsősorban ezekre a Ebben az ágazatban, is ellentmondásos folyamat zajlik. Míg Felsőpetényiben 3600 liter tej az egy tehénre eső hozam, feszítések árán egyik-másik addig Látkén csak 1176 liter. Országos átlag alatt és a szabályozás A termelés alakulásában, fejlesztésében fontos szerepe van a beruházásoknak, a termelés műszáki-technikád színvonalának. Központi segítséggel sertés- és szarvasmarha- telepek épültek. Fejlődött a kedvezőtlen adottságú termelőszövetkezetek gépparkja, de ez még mindig jóval elmarad az országos átlagtól, holott a rossz adottságok miatt jóival gyorsabban használódnak el, mint az alföldi sík területen. Mivel a gázár súgok tőkeszegények, a hatékonyság növelésében meghatározó nagy teljesítményű munkagépeket képtelenek megvásárolni. Óriási különbségek vannak nemcsiak a gépellátásiban,, hanem a műtrágya-felhasználásban is. Míg Varsányban egy hektárra 362, addig Ludányhalászibain 69 kiló műtrágyát használnak fel hektáronként. Érdekes, hogy a gazdaságok teljesítő képessége közti különbség nem jelentkezik a jövedelmekben. Az utóbbi időben csökkent a különbség, kiegyenlítődési folyamat tanúi vagyunk, ami összefüggésben van. életszínvonal-politikánkkal. A kedvezőtlen adottságú közös gazdaságok közül kerülnek ki a veszteséges, a szanált szövetkezetek. Ezek közül is tartósan veszteséges Romhány, Nőtincs, Csécse. Egyébként az 1973-at megelőző esztendőkben évenként 10—12 gazdaságot kellett szanálni. Ezek olyan gazdasági helyzetbe kerültek, hogy nehezen, vagy egyáltalán nem tudnak előrelépni. A kedvezőtlen adottságú termelőszövetkezetek gazdálkodásának színvonala tükröződik a költségek alakulásában is. Ezek jóval magasabbak az országos átlagnál. Az ilyen helyzet lehetetlenné téssel. teszi az újratermelés félté'■v- leinek biztosítását. A szövetkezeti bruttó jövedelem 5! - 55 százaléka a nyereség 46— 9 százaléka képződik itt, ezzel szemben a veszteség töt a mint 80 százaléka jelentkez z ezekben a gazdaságokban, az összes termőterület 66,9 százalékán. Ezek a gazdaságok jelentősebb fejlesztésre saját erőből nem képesek. A gazdasági szabályozók összessége segítette; az üzemek fejlődését. A negyedik ötéves terv időszakában alkalmazott többcsatornás, megkülönböztetett jellegű támogatási rendszer évenként 50 —53 millió forint dotációhoz juttatta a gazdaságokat. Ez, az 1973-ban képződött nyereségnek több mint a fele. Üzemviteli támogatás nélkül gyakorlatilag nem lett volna nettó jövedelmük. Megfelelően funkcionál a jövedelemkiegészítés, a támogatási rendszer szociálpolitikai eleme. Az árkiegészítés mértéke olyan volt, hogj> az átlagosnál nagyobb termelési ráfordításokat részben megtérítette. A fejlődést egyéb preferenciák is elősegítették. A tervidőszak kezdetén bevezetett szabályozómódosítás elsősorban a támogatási ösz- szeg csökkenésével (mintegy 40 millió forint) eredmény- csökkenést hozott létre, s ez próbára tette az üzemek jó részét. Kedvezőtlenül jelentkezett az a hatás is. hogy a fejlesztésre fordítható eszközöket 1973-ig elsősorban a veszteségek rendezésére használták fel. A felvásárlási ;ir viszont nem ösztönzött eléggé az adottságainkhoz jobban igazodó szerkezet kialakítására. Az automatikus beruházási ártámogatás elsősorban a saját erővel rendelkező üzemek részére volt kedvező, jö- vedelembővítő hatásával önmaga is forrása volt a differenciálódásnak. A gazdasági szabályozókban bekövetkezett jelenlegi változások kedvezőbbek; a fejlesztési támogatás került előtérbe, új lehetőségek vannak a kiegészítőte- vékemység létesítésére, bővítésére, visszatérítendő állami támogatással. Ezért a támogatásnak a jövőben jobban összhangban kell lenni a fejleszA vezetés színvonaláról A Táncsics Mihály közgazdasági szakközépiskola leánykórusa, a X. megyei dalostalálkozón. (Cikkünk a negyedik oldalon) A vezetés, irányítás színvonala az elmúlt években kedvező irányban fejlődött. A gazdasági vezetők többsége nagy erőfeszítést, többletmunkát vállalva tevékenykedett a fejlesztésért és a megszilárdításért. Nagy részük fogékony az új iránt, keresi a célszerű irányítás útját és megfelel a párt káderpolitikai elveiben megfogalmazott követelményeknek. Az üzemek fejlődése, a változó körülmények helyenként ugyanakkor megelőzik a vezetés szakmai színvonalának fejlődését. Gondot okoz, hogy az első számú vezetők egy része nem rendelkezik a szükséges politikai és szakmai ismeretekkel. A számviteli, közgazdasági területen különösen, nagy a lemaradás a végzettségben. A középvezetők képzettsége, rátermettsége még kedvezőtlenebb, a fejlődés itt még lassúbb. Az inkodolt kádercseréket nehezíti, hogy a szakemberek nem szívesen vállalnak munkát a kedvezőtlen adottságú gazdaságokban. Itt annyi szakember dolgozik csak, mint az összgazdaság egyharmadát kitevő kedvező adottságú termelőszövetkezetekben. A vezetők kis részének szemlélete, irányítási módszere sem segíti eléggé a gazdaságok előrehaladását. Hiányzik a kezdeményező készség, tartózkodnak az új termelési, vezetési eljárások bevezetésétől, egzisztenciális okokból félnek a fiatal szakemberek alkalmazásától. Néhány helyen jelentkezett túlzott anyagiasság, morálisan kifogásolható magatartás. A kedvezőtlen adottságú mezőgazdasági üzemek helyzetének megoldása hosszabb távú feladat, amelyben a termelőerők működésének leg(Folytatás a 3. oldalon)
