Nógrád. 1974. április (30. évfolyam. 77-99. szám)

1974-04-02 / 77. szám

I Al MS 1MP! N ŐGR Á D M E G Y EI, BIZOTTS ÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXX. ÉVF., 77. SZÁM ÁRA: 80 FILLÉR 1974. ÁPRILIS 2., KEDD «Csinálni akartam valamit" (4. oldal) Rákóczi út 21. (5. oldal) Lottó-tárgynyereményiegyzék (6. oldal) Ez volt a tizedik! (7 oldal) A NÓGRÁD barátaihoz A mai naptól több mint tízezer új, a régiekkel ösz- szességében mintegy 28 ezer előfizetőhöz jut el a NÓG­RÁD. Országos statisztika szerint minden egyes újságot — tekintettel a családtagokra — három ember olvas el. Ez azt jelenti, hogy lapunk olvasóinak tábora immár 84 ezer­re nőtt a megyében. A barátságról, a hűségi szövetségről beszélgettem sok év előtt egy nagyon kedves íróbarátommal. — A barátság, a baráti hűség — mondotta — valami olyan dolog, mint háborúban két ember viszonya. — Hát milyen ott két ember viszonya? — kérdez­tem. — Nézd, Csak vegyük egymást — folytatta. — Ha én egy előretolt állásban vagyok, ahol a sorsom annak a függ­vénye, hogy te, a hátsó vonalban miként biztosítasz, én biztos vagyok hogy nem hagynál cserben. Megindultan hallgattam ezt a megtisztelő érvelést, az igaz és rendíthetetlen barátság e szép összegezését. S most, hogy elmondom itt, annak az ad különleges okot és alkalmat, mert a mai naptól több mint tízezer új bará­tunkhoz és szövetségesünkhöz kopogtat be a postás; több mint tízezer új NÓGRÁD-előfizető postaszekrényében he­lyezi el lapunk példányait nap nap után. Ez a nap még tulajdonképpen egy friss, most szüle­tett szövetség kezdete; első kézfogás a hosszantartó egy­máshoz való hűségre, melyet mi nagyon óhajtunk. Lehet, hogy sokan hátat fordítanak majd e szövetségnek és barátság­nak, de mi, akik kináljuk és óhajtjuk mindenképpen azt szeretnénk, hogy lapunk a szocialista építőmunka minden irányú törekvései élvonalában minél biztonságosabbnak tudhassa magát azok által is, akik e naptól csatlakoznál? sorainkhoz. Űj olvasóinkat köszöntjük, akik meghallották felhí­vásunkat a közös eszmei törekvésekre. És, ha már itt tartunk: az a példabeszéd, melyről ez írás elején szót ejtettem, fordított módon is igaz. Mert az előretolt állás katonái lehetnek azok az olvasók is, akiket mostantól tudhatunk soraink között. Becsületünk­re mondhatjuk, hogy mi nem fogunk meghátrálni semmi olyan kötelességben, melyek olvasóink, és általában a dol­gozó emberek jó, igaz ügyeit szolgálják, segítik, szocialista céljainkat lendítik további és további eredményekre. Ot leszünk barátaink mögött es oldalán ügyes-bajos dolgaikban, segítünk sérelmeik megoldásában, mint ahogy erőnktől, képességeinktől tellően eddig is igyekeztünk. Nem kérkedésnek szánom, csupán új olvasóink tájé­koztatására, hogy a NÓGRÁD hetenként rendszeresen fórumot ad a mindennapi élettel kapcsolatos észrevételeik­nek, panaszaiknak, megjegyzéseiknek, eredmények fölötti örömök, megelégedettségük nyilvánításának; rendszeres és díjtalan jogi tanácsokkal szolgál problémáikban, napon­ta panaszos ügyfélszolgálat segíti a tanácstalanokat. Az az eredmény, hogy egy nét alatt több mint tíz­ezerrel növekedett a NÓGRÁD előfizetői, rendszeres ol­vasói tábora, a magunk erejéből nem következhetett vol­na be. Nem bizony, mert ilyen eredménnyel nálunk jó­val nagyobb lélekszámú megyék sem büszkélkedhetnek. Ez a büszkeségre és örömre méltó eredmény mindenek­előtt azoknak a pártmunkásoknak, társadalmi és tömeg­szervezeti aktivistáknak is érdeme, akik a szocialista sajtó értékének tudatában, a jó ügy szolgálatában oldalunkon érveltek és agitáltak új barátok és szövetségesek megnye­résére. Akik tudják és vallják, hogy a NÓGRÁD ügye el­sősorban pártügy, melyet segíteni saját munkájukat is segítő fontos kötelesség. De hadd köszöntsük azokat a postásdolgozókat is, akik szíwel-lélekkel segítették azt a nagy akciót’ melynek eredményeként immár a NÓGRÁD naponta csak­nem harmincezer példányban jut el előfizetőihez és napi vásárlóihoz. A postásokra az eddiginél jóval nagyobb te­hertétel vár a lap mindennapi, időbeni kézbesítésében, de hisszük, hogy szívesen és szocialista emberre valló ’ ön­tudattal vállalják. És hadd köszöntsük végül új olvasóink mellett mind­azt a számos régi NÓGRÁD-barátot, aki a tapasztalaton alapuló meggyőzés szavaival új szövetségesek nyerésében támogatott bennünket. Fogadják szeretettel új barátainkat, és segítsenek bennünket, hogy azok hosszú távon soraink­ban maradjanak. Ennek érdekében mi is mindent megteszünk. Hosszú távú feladat A továbbfejlődés feltételei és^ feladatai a kedvezőtlen adottságú termelőss£ve2kez@ű@kben Ülést tartott a megyei pártbizottság A Magyar Szocialista Munkáspárt Nógrád megyei Bizottsága tegnap Salgótarjánban, a megyei páriszékház nagytermében, kibővített ülést tartott. Az elnökségben helyet foglalt Pathonnik József, a Központi Bizottság tagja, Géczi János, a megyei pártbizottság első tit­kára, országgyűlési képviselő, Devcsics Miklós és dr. Boros Sándor, a megyei pártbizottság nőké, Kovács Imre, az MSZMP Központi Bi­zottság gazdaságpolitikai osztályának alosz­tályvezetője. Az egybegyűlteket Géczi János, a megyei pártbizottság első titkára köszöntötte, majd Devcsics Miklós, a megyei pártbizottság titkár? tartott szóbeli kiegészítőt az előzőleg írásban kiadott anyaghoz, amely a kedvezőtlen adott­titkárai, Kaza.reczki Kálmán, a Mezőgazdasági ságú mezőgazdasági üzemeik helyzetét, fej­es Élelmezésügyi Minisztérium mänisziteirhe- Iosztási lehetőségeit és a további feladatokat lyattese, Hoffer István, a megyei tanács el- ismertette. Tovább nő súlya és jelentősége Megyénk ipari metgye. En­nek meghatározó szerepe van gazdaságokra kell fordítani. Nehezíti a meglevő gondok közös gazdaságunk termésát­lagai elérik, sőt meghaladják az országos átlagot, ami a me­zőgazdasági dolgozók áldozat- készségét, szorgalmát, akará­sát és hozzáértését példázza. Ez a fejlődés azonban csak a a gazdaság szerkezetében, fej- megoldását hogy az említett gaada6Ógok kisebb reSzéinél lesatésíében. Ugyanakkor fon­tos szerepet tölt be a mezőgaz­gazdaságok között az indokolt­nál nagyobb mértékű diffe­daság is. Súlyai, jelentősé- remoiálódás következett be. A ge a jövőben tovább nő. Me­zőigazdaságunk üzemei álbalá­velülk való behatóbb foglalko­zást indokolja, hogy termelé­bam megszilárdultak, műszaki süfcne szüksége van az ország­és technikai forradalom korát naik; hogy megfelelő élik, teljesítő képességük meg- désekkel, segítséggel következett be. Többségüknél sajnos, csak minimális ered­mények születtek. Igen sok­szor a befektetések sem térül­nek meg. A gazdálkodás eredményes­intézke­kedve- ségében bekövetkezett szoro- nőitt, javultak, az ife dolgozóik zőem lehet befolyásolni hely- dás nehezen viselhető el. Vo- munka- és életkörülményei, zetűket; hogy biztosítani kell natkozik ez nemcsak a nő­társadéi ompolitikai szempont- vény termesztésre,1' hanem az bői a terület eltartóképességét. állattenyésztésre, ezen belül a Az előbb említettekhez kell szarvasmarha-tenyésztésre is. igazítani a tennivalókat. A rossz adottságok mellett, több területen, egyes termé­keknél, nagy áldozatok és erő­jelentős változások következ­tek be a dolgozók szemléleté­ben. is. A mezőgazdaság fejlő­dése jelentős fejlődést gyako­rolj a falu életére és fejlődésé­re. Az eredménylelkiben tükrö­ződik a párt helyes agrárpoli­tikája, a pártszervezetek erő­feszítése. Ennek függvényében helyes megítélni a kedvezőtlen adott­ságú termelőszövetkezetek helyzetét. Azért kell ezzel foglalkozni, mert itt vannak a legnagyobb ellentmondások. Ezek feloldásával itt van a legnagyobb lehetőség az előre­lépésre. A mezőigazdasági üzemek többsége az objektív adottsá­gok és más tényezők hatására rendkívül kedvezőtlen körül­mények között gazdálkodik, egy részük a fejlődésben meg­rekedt. Míg országosan a ter­melőszövetkezetek egyharmada tartozik az előbb említett ka­tegóriába, addig megyénkben a gazdaságok kétharmad ré­szét kell ide sorolni. Teitézi a gondokat, hogy a földterület aranylkorona-értéke a legala­csonyabb az országban, a föld túlnyomó többsége hegy- és dombvidék, erősein lejtős. A lejtésviszonyokra jeltemző, hogy a megye 18 ezer hektár, 17 százaléknál meredekebb te­rületéből csaknem 15 ezer hektár a kedvezőtlen adott­ságú üzemekben van. Ezért a figyelmet elsősorban ezekre a Ebben az ágazatban, is ellent­mondásos folyamat zajlik. Míg Felsőpetényiben 3600 liter tej az egy tehénre eső hozam, feszítések árán egyik-másik addig Látkén csak 1176 liter. Országos átlag alatt és a szabályozás A termelés alakulásában, fejlesztésében fontos szerepe van a beruházásoknak, a ter­melés műszáki-technikád szín­vonalának. Központi segítség­gel sertés- és szarvasmarha- telepek épültek. Fejlődött a kedvezőtlen adottságú terme­lőszövetkezetek gépparkja, de ez még mindig jóval elmarad az országos átlagtól, holott a rossz adottságok miatt jóival gyorsabban használódnak el, mint az alföldi sík területen. Mivel a gázár súgok tőkeszegé­nyek, a hatékonyság növelésé­ben meghatározó nagy telje­sítményű munkagépeket kép­telenek megvásárolni. Óriási különbségek vannak nemcsiak a gépellátásiban,, hanem a mű­trágya-felhasználásban is. Míg Varsányban egy hektárra 362, addig Ludányhalászibain 69 kiló műtrágyát használnak fel hektáronként. Érdekes, hogy a gazdaságok teljesítő képessége közti különbség nem jelentkezik a jövedel­mekben. Az utóbbi időben csökkent a különbség, kiegyen­lítődési folyamat tanúi va­gyunk, ami összefüggésben van. életszínvonal-politikánk­kal. A kedvezőtlen adottságú kö­zös gazdaságok közül kerül­nek ki a veszteséges, a sza­nált szövetkezetek. Ezek közül is tartósan veszteséges Rom­hány, Nőtincs, Csécse. Egyéb­ként az 1973-at megelőző esz­tendőkben évenként 10—12 gazdaságot kellett szanálni. Ezek olyan gazdasági helyzet­be kerültek, hogy nehezen, vagy egyáltalán nem tudnak előre­lépni. A kedvezőtlen adott­ságú termelőszövetkezetek gazdálkodásának színvonala tükröződik a költségek alaku­lásában is. Ezek jóval maga­sabbak az országos átlagnál. Az ilyen helyzet lehetetlenné téssel. teszi az újratermelés félté'■v- leinek biztosítását. A szövet­kezeti bruttó jövedelem 5! - 55 százaléka a nyereség 46— 9 százaléka képződik itt, ezzel szemben a veszteség töt a mint 80 százaléka jelentkez z ezekben a gazdaságokban, az összes termőterület 66,9 száza­lékán. Ezek a gazdaságok je­lentősebb fejlesztésre saját erőből nem képesek. A gazdasági szabályozók összessége segítette; az üze­mek fejlődését. A negyedik ötéves terv időszakában al­kalmazott többcsatornás, meg­különböztetett jellegű támo­gatási rendszer évenként 50 —53 millió forint dotációhoz juttatta a gazdaságokat. Ez, az 1973-ban képződött nyere­ségnek több mint a fele. Üzemviteli támogatás nélkül gyakorlatilag nem lett volna nettó jövedelmük. Megfelelő­en funkcionál a jövedelem­kiegészítés, a támogatási rendszer szociálpolitikai ele­me. Az árkiegészítés mértéke olyan volt, hogj> az átlagos­nál nagyobb termelési ráfor­dításokat részben megtérítet­te. A fejlődést egyéb prefe­renciák is elősegítették. A tervidőszak kezdetén be­vezetett szabályozómódosítás elsősorban a támogatási ösz- szeg csökkenésével (mintegy 40 millió forint) eredmény- csökkenést hozott létre, s ez próbára tette az üzemek jó részét. Kedvezőtlenül jelent­kezett az a hatás is. hogy a fejlesztésre fordítható eszkö­zöket 1973-ig elsősorban a veszteségek rendezésére hasz­nálták fel. A felvásárlási ;ir viszont nem ösztönzött eléggé az adottságainkhoz jobban iga­zodó szerkezet kialakítására. Az automatikus beruházási ártámogatás elsősorban a sa­ját erővel rendelkező üze­mek részére volt kedvező, jö- vedelembővítő hatásával ön­maga is forrása volt a diffe­renciálódásnak. A gazdasági szabályozókban bekövetkezett jelenlegi változások kedvezőb­bek; a fejlesztési támogatás került előtérbe, új lehetősé­gek vannak a kiegészítőte- vékemység létesítésére, bőví­tésére, visszatérítendő állami támogatással. Ezért a támoga­tásnak a jövőben jobban össz­hangban kell lenni a fejlesz­A vezetés színvonaláról A Táncsics Mihály közgazdasági szakközépiskola leánykórusa, a X. megyei dalostalálkozón. (Cikkünk a negyedik oldalon) A vezetés, irányítás színvo­nala az elmúlt években ked­vező irányban fejlődött. A gazdasági vezetők többsége nagy erőfeszítést, többletmun­kát vállalva tevékenykedett a fejlesztésért és a megszilár­dításért. Nagy részük fogé­kony az új iránt, keresi a cél­szerű irányítás útját és meg­felel a párt káderpolitikai el­veiben megfogalmazott köve­telményeknek. Az üzemek fejlődése, a változó körülmé­nyek helyenként ugyanakkor megelőzik a vezetés szakmai színvonalának fejlődését. Gondot okoz, hogy az első számú vezetők egy része nem rendelkezik a szükséges poli­tikai és szakmai ismeretekkel. A számviteli, közgazdasági területen különösen, nagy a lemaradás a végzettségben. A középvezetők képzettsége, rá­termettsége még kedvezőtle­nebb, a fejlődés itt még las­súbb. Az inkodolt kádercse­réket nehezíti, hogy a szak­emberek nem szívesen vállal­nak munkát a kedvezőtlen adottságú gazdaságokban. Itt annyi szakember dolgozik csak, mint az összgazdaság egyharmadát kitevő kedvező adottságú termelőszövetkeze­tekben. A vezetők kis részének szemlélete, irányítási módsze­re sem segíti eléggé a gaz­daságok előrehaladását. Hi­ányzik a kezdeményező kész­ség, tartózkodnak az új ter­melési, vezetési eljárások be­vezetésétől, egzisztenciális okokból félnek a fiatal szak­emberek alkalmazásától. Né­hány helyen jelentkezett túl­zott anyagiasság, morálisan kifogásolható magatartás. A kedvezőtlen adottságú mezőgazdasági üzemek hely­zetének megoldása hosszabb távú feladat, amelyben a ter­melőerők működésének leg­(Folytatás a 3. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom