Nógrád. 1974. március (30. évfolyam. 50-76. szám)

1974-03-14 / 61. szám

Salgótarián'ak kérdeznek Az építők válaszolnak Áprilisban kezdik az óvoda-bölcsőde építését Villanyi Istvánná Salgó­tarján, Arany J. u. 19. sz. alatti kétgyermekes édes­anya kérdezi: — A NÓGRÁD szerdai szá­mának első oldalán örömmel olvastam Fekete Nándor ta­nácselnök válaszát, hogy Sal­gótarján Város Tanácsa 1975­nács elnöke a NÖGRÁD teg­napi számában beszámolt. Amikor a vállalathoz intézett kérdést megkaptam, a terme­lési osztály éppen az 1974. II. negyedéves terveit véglegesí- rp mpainfttpti az Aranv Tátin«! tette és a szükséges intézke- isn fprAhoii/Po désekről gondoskodott. A mély — Teljes mértékben tartjuk de alapozására a III. negyed­magunkat ahhoz a megállapo- évben kerül sor. Programozá- dáshoz, amelyről a városi ta- sunk és terveink szerint olyan ütemben dolgozunk, hogy az épületet ez év végére tető alá hozzuk és téliesítjük, tehát a szerelő, szakipari és egyéb belső munkákat az időjárástól függetlenül is végezhetjük. — Mindezek az előkészüle­úti lakótelep 150 férőhelyes óvodáját és 80 férőhelyes böl­csődéjét. Azt kérdezem, hogy az Építőipari Vállalat mikor kezdi el a munkát és mikor fejezi be? Perényi László, a Nógrád megyei Állami Építőipari Vállalat műszaki igazgató­helyettese válaszol, aki a városi tanács vb-tagja is: építési főépítésvezetőség Cse- ke Győző irányításával az óvoda és bölcsőde építésének szükséges előkészületeit meg­tette. Az Arany János úti la­kótelepen a D-jelű út meg­hosszabbításához és a durva tereprendezéshez áprilisban hozzákezdünk, ezeket a mun­kákat főleg gépesítéssel vé­gezzük. Az óvoda és a bölcső­tek és intézkedések biztosít­ják és a Nógrád megyei Ál­lami Építőipari Vállalat továb­bi erőfeszítéseket tesz azért, hogy az Arany János úti la­kótelep óvoda és bölcsőde épületét 1975-ben átadjuk. A kivitelezői munkákat Klonka József, a VIII-as főépítésveze­tőség vezetője irányítja — vá­laszolta Perényi László Módosították a kollektív szerződést A dolgozó nők és a törxsgárda fokozott megbecsülése A nógrádi szénbányáknál serege. Alki öt kiskorú, jövedre- leményét kikérve határozlak módosították a kollektív saer- lemmel nem rendelkező gyér- meg. Ide tartozik az is, hogy a ződést. A vállalat igazgatója- mek ellátásáról gondoskodik, gyermeküket egyedül nevelő maik beszámolója, valamint a és megfelel a feltételeknek an- anyák, és újabban apák is, va- szakszervezeti tanács kiegészá- mák a jövőben nem kell visz- lamint azok a szülők, akik há­tija került ki az üzemekhez, szafizetnie az összeget. Ez az rom, vagy ennél több gyermek ahol értekezleteken, termelési utóbbi teljesen új dolog a kol- eltartásáról gondoskodnak, tanácskozásokon megtárgyal- lektív szerződésben, és ezzel tamsaersegélyben részesülnek, ták. A viták során 84 javaslat is a nagycsaládosokat szeret- Minden középiskolás és szak- született a kollektív szerződés nénk segíteni. munkásképzős gyermek után módosítására. Ezt követően öt — Tudásaink szerint a dől- évente _ 400 forintot kaipnak szakbizottság alakult, amelyek g<xsó nők megbecsülésével kap- ilye®- címen, a javaslatokat felülvizsgálták, csolatban is több változtatás , és ami nem volt törvénysértő, történt azt a módosítási javaslat el­készítésénél figyelembe is vet­ték. A szakszervezeti tanács leg­utóbb jóváhagyta a kollektív szerződés módosítását. Ebből törzssárda megbecsülése Sok gyermek után: _ A terasgárfa pótszabadság Bénél is módosult a kollektív szerződés? ..... — Vállalatunknál több mint — Az olyan nyugdíjba mé­sz alkalomból kértük meg e^er dolgozik, a kollektív nő dolgozót, aki a vállalatnál Csincsik Istvánt, a nógrádi s:zei-zőci'éSij>en új dolog, hogy a legalább tíz évet. megszakítás szénbányák OTaksaervezeti ni- gyermekgonxlozási segélyen nélkül ledolgozott, az eltöltött zittságának titkárát, hogy ta- anyáknál a segély ará- évek után évi 100 forint juta­jekoztasson bennünket a dói- ny^,t>anj az óv végi részesedést lomban kell részesíteni. A gozókat leginkább ermtoker- js biztosítjuk. A kollektív szer- népgazdasági lag kiemelt döl- desekrm, a^lyeka modosa- ^gdésnek ezt az előírását — gőzök esetében a másutt eltöl­tött kollektív szerződésben, sze- j^. j^óg az elmúlt évben nem tött időt is be kell számítani, repetoek.^ A kővetkezőket a szerződésben — Ez a juttatás azonban csak tnan"öa már az 1973-as év után járó egy alkalommal jár. A rok­'TXhh nini nyereségrészesedés felosztása- kant nyugdíjasok, ha később 1 ouu pari» náj is alkalmaztuk. Űj dolog visszatérnek a munkába, már lakásépítésre az is, hogy a terhes anyák csak az újra eltöltött idő után számára szükség szerint az kaphatják ezt a kedvezményt. — Az idén több pénzt biz- átlagbér kifizetésével murika- Egyértelműen rendeztük a tosítunk lakásépítésre. A la- idő alatt is biztosítjuk a ta- különböző kitüntetések után kásaiap felosztásában lénye- nácsadáson, orvosi rendelésen, járó jutalmak összegét is. A gében nem történt nagyobb való részvételt. Munkási-Paraszt Hatalomért változtatás, csupán annyi, hogy A továbbtanuló dolgozók ta- Emlékéremmel .kitüntetettek a jövőben Nagybátony társé- nulmányi kedvezményével például ezután évente novem- gében összpontosítjuk elsősor- kapcsolatban úgy döntöttünk, bér 7-én ezer forint jutalom­ban a felhasználást, mivel itt hogy a szakmai képzésben, to- ban részesülnek. Ez új dolog a van a legtöbb dolgozónk. A vábbképzésben részt vevő, kollektív szerződésben, nyereségből az idén 1 millió munkájukat becsülettel ellátó Egyébként változtattunk az 290 ezer forintot biztosítunk családanyák részére az alap-, elkövetkezendő időre a válla- erre a célra. Változás, hogy a pót- és egyéb rendeletekben lati részesedési alap felosztá- kaimatmentes hitelnél növel- biztosított szabadságon felül sán is. Olyan dolgok is beke- tük a gyermekek után bizto- tanulmányi évenként 6—12 rültek a kollektiv szerződésbe, sított kedvezményt. Egy gyér- napig terjedő fizetett szabad- mint például az acéltám- és mek után 1900, kettő után idő-kedvezmény adható. En- acélsüveg-veszteség csökkenté- 2000, majd 3000, négy gyermek nek mértékét az üzemvezetőik se — fejezte be nyilatkozatát után pedig 5000 forinttal csők- a szakszervezeti bizottságokkal a szakszervezeti bizottság tit- ken a hitel visszafizetési ősz- egyetértésben, a nőfelelős vé- kára. Tűzzé vált a lónál A magyar történelem első tavaszi meg­újhodását, a százhuszonhat éve történt forra­dalmi márciust, az ifjak, hazafiak „gyalá­zatot lemosó”, világszabadságórt kiáltó láng­gyújtását idézzük 15-én. Sok évszázados el­nyomás, s azok az idők mentek veszendőbe, amikor a hon nem élhetett e hazában, s né­pének kettős kisemmizés jutott osztályrészül. Sok keserűség és tenniakarás gyülemlett fel Petőfiék nemzedékében, az elavult feudális osztálykereteket gőzként feszítette a haladás energiája. Fiatalok gyújtották meg a lángot, de tűzzé vált volna, ha nem táplálják Magyarország elnyomott osztályai, a társadalmi változások iránti legfogékonyabb rétegei. Történelmi küz­delemmé nemesítette a felkelést, hogy a már ciusi nekilendülést a parasztság és a munka sok hősi helytállása, honvédő harca, az új ország megteremtésének megannyi bátor ki sérlete folytatta. Ezért is figyelt ránk nagy nagy rokonszenwel a világ jobbik része, ezért kerülhettünk a merész népek seregébe, s lett hírünk — jó hírünk. A történelem igazságérzete teljesült így be, a történelemé, amely a fejlődésért kiálló, azért áldozatot hozó népeket részesíti előnyben, A márciusi polgári forradalom, és a sza­badságharc menetét jól ismerheti mindenki. Azt is tudjuk, hogy jelentőségét sokáig csak titkon érezhette a nép, s voltak idők, amikor a magyar uralkodó osztályok népelnyomó cél­jaik érdekében hamisították meg március ta­nulságait, próbálták a márciusi szavakat el­szakítani lényegi tartalmuktól, és vélük a so­vinizmus mételyét terjeszteni. Az az osztály­harc, amely századunkban a gyökeres törté­nelmi változásokért lángolt fel, március visz- szahódításáért is kibontakozott, Petőfi, Kos­suth, Táncsics, Vasvári harcának folytatá­sáért. Csak évtizedek múlva váltak valóra a munkásosztály erejéből azok a célok, ame­lyekért a negyvennyolcas honvéd a csatába ment. Csak a felszabadult hazában csenghe­tett ismét tisztán az a szó, amely először a márciusi ifjak ajkán hangzott: szabadság! Nagy tisztessége nemzedékünknek, hogy vállalhatta végre a márciusi elődök példáját, s 1919-ben a munkáshatalom kivívásával, 1945-ben a kizsákmányolásmentes társadalom meggyökereztetésével, annak felépítésével te­tőzte be Petőfiék művét Március 15. a lelkes, dolgos fiatalok ünne­pe, akik tudják, hogy a valóságos népharc­ban, a valóságos népigények teljesítésében vállalt szerepük révén lehetnek méltók az első szép tavaszok emlékéhez. Azok a fia­talok rendelkeznek ma a negyvennyolcas es a tizenkilences március ihlette életstílussal, akik forradalmiak a munkában, a kultúra kincseinek türelmetlen elsajátításában, a szo­cialista eszmék és életforma elterjesztésében. A mai fiatalok ezért teszik jól, hogy ezen a napon is a forradalomról tanulva a nép, a munkásosztály küzdelmével azonosulnak. Március 15. az egész magyar társadalom ünnepe, hiszen az a csata a független orszá­gért, valóságos társadalmi átalakulásokért lángolt fel, olyan célok megfogalmazásáért, amelyek feladatot jelöltek a sötét korokban küzdő hazafiaknak, lelkesítették a dolgoz« tömegeket. Egy ország jövőjét alapozták meg a fényre, zászlót adva. A szabadság iránti sóvárgást, de a tenniakaróst is élesztve. Ezért is méltó a negyvennyolcas forradaímarok em­lékéhez és példájához, hogy ezen a napon a'/, egész társadalom képviselői elhelyezik a ko­szorúikat a márciusi emlékművek talapzatán, s felidézik a küzdelmeket, harcokat. SzGP szimbólum a természetben a tavasz rügyfakasztó, megújító időszaka, ugyanígy a három történelmi tavaszon újult meg tár sadalmunk is. 1848-ban, 1919-ben és 1945-ben öltött új ruhát népünk. A történelmi idők­ben, hogy megcélozza, s most, hogy felépítse a bőség társadalmát. Horpácsi hétköznapok kéthetente szoktam hazautaz- gőzök közül senki nem érzi kor Veronikát kézimunkázni — Litke nem a szomszéd­ban van. miért éppen ide jött dolgozni? — Mindig nagyon szerettem a gyerekeket s ez a munka Így telje«, hogy a nap min- den szakában együtt lehetünk a gyerekekkel, nem úgy lassítottuk, persze később szí" Hét lány szívesen fogadta mint egy iskolai tanítónő, nesítenj akarjuk ezeket az ötletet. Lehet, hogy me- aki csak néhány órát tölt netközben többen is lesznek, diákjai között, kedvet kapnak a többiek is. Amúgy sem lehet sokféle el­foglaltság között válogatni itt Horpácson, s ez is közre­játszhatott, hogy Bakay Ve­ronika olyan könnyen meg- toltam Érdekes dolog, ennek szervezte a varroszakkort. már jl{re ment_ hogy M Az ötlet is tulajdonképpen a nevelőotthonban dolgozik, tőle származik, ő az. aki sza- s innen jelentkezik főiskolá- bad idejét szívesen tölti kézi- ra. szinte mindig sikerül be- munkázással. jutnia. Ezért reménykedem — A gyermekotthonban én is, hogy megfelelek a fel- gondozónőként dolgozom. Ho- vételin. gyan is tölteném a szabad — Sosem érezte, hogy fiatal időmet másként, hiszen még létére tulajdonképpen semmi azt sem tudom megtenni, lehetőség nincs a szórakozás- hogy munka után hazamé- ra? gyek Litkei vagyok, s csak — Azt hiszem, az itt dol­— Ezek szerint a főiskolát is szeretné elvégezni? — Nagyon készülődöm, er­re a próbatételre a gyógy- __ ___|____ _____ p edagógiai főiskolát válasz- ségbeli fiúkat is meghívnánk, hisz’ amúgy sincs sok lehető­ség arra, hogy a fiatalok összejöjjenek, és közös prog­ramokat szervezzenek. A köz­ségből nagyon sokan eljárnak dolgozni, Vácra. Budapestre, s amikor esténként hazajön­nek, már kedvük sincs na­gyon közös rendezvényeken részt venni. Azt mondják itt a nevelő- otthonban, hogv a szakkör öt­lete akkor merült fel mi­ezt, s én sem. De a friss látták, mert nagyon szépen szakkörünk arra biztosan jó csinálta. A horpácsi lányok- lesz, hogy a szabad időt oko- nak is van érzékük hozzá — san tölthe6sük a horpácsi ezt már mint szakkörvezető, KISZ-es lányokkal. és „szakember’’ mondja — — Melyek a szakkor! n,a- s áprilisban, vagy májusban pok? kiállítást akarnak rendezni a — Hétfőt és keddet vá- szakkörtagok munkájából. Egy szakkör mem nagy az dolog, majdnem hétköznapi összejöveteleket. hogy ne esemény. Az mar viszont fi" csak a csendes varrogatással Syelemre méltó, ahogyan ez teljen az idő. Ügy gondoltuk, a 19 esztendős gondozónő néha meghívunk valakit, aki eSF tó ötlettel haszos elfog- előadásokat tartana, légin- tóltságot „talált ki” a lányok kább egészségügyi előadások- számára, mozgalmassá ra gondolunk. Néha a köz­li pdrttag tsemeuel Tehetségesekwértelmesek a ma fiataljai AMIKOK Salgótarjánban, a 41 éves, a Testnevelési Fóis- a helyes Jnóvetkeztetesekot Stromfeld Aurél Gépipari kólán szerzett testnevelő ta- vonják le egyegy jelenségből, Technikumban Varga Mihály nári oklevelet Az oklevélen vagy tényből. Az osztályfőnaki nevelési igazgatóhelyettest jóformán még meg sem szá- órákon már inkább lehet di- kerestem, 6zinte percek alatt radt a tinta, amikor 1957-ben rektebb módszert alkalmazni, mindent megtudtam róla. Az ide került Salgótarjánba, a konkrétan beszélni egy-egr egyik kollégája fogalmazott technikumiba. 1950 óta tagja a párthatározatról, jelentőségén így: pártnak. Azelőtt? Mivel pa- rőL, vagy arról, hogy a fiatal — TSrwtnffi» az !«d™UT>aV naszti származású, tagja volt is mit tehet annak sikeres Lelkes lX^erotes e^: “ EpOSZ-nak, később a megvalósítóért. Kiváló pedagógus, példamuta- ^SZ-nek majd a KISZ-nek. Varga Mihály fogalmazóit tó nárttae. Szereti a fiatalcr Volt DISZ-titkár a gimnázi- úgy. hogy ő mint testnevelő to­kát, s iTünt testnevelő, min- és a főiskolán, KISZ- nár. mint nevelési igazgató­dé* megtesz az Hiúságért. tanácsadó tanár a technikum- helyettes több esetben bizo­n . . ban. Az utóbbit már pártmeg- nyos előnyt is élvez a nevelés Ilyen „minősítés után ke- Wzatáskén,t végezte. tekintetében. A sportot, mint zora S°Oszt^vfŐTüjkiS óra lát»- Amikor arról kérdezem, kapcsolatot is felhasz­gatusára készült a III/A-ba, hogy a pedagógus és a párt* a^nemesebb cél elérése­ga tusára i • 8 , - , tag hoevan egészíti ki egy- re- Például a közösség, a he­ahol a honvédelmi neveles ke- la? nogyan egeszui ki egy közösségi szemlétot kiala rétében a fiúk céllövészetet mast az iskolában, nagyon Közösségi szemlelet kiala­reieoen a iiuk cenoveszetei f^ -ns ál t v™!, kításara. Az idősebbek pél* vegeztek. Átadta a fegyvert, a n-appans vaiaszt Kapóit. említi- mire kénes lőszert a kollégájának, hogy — A nevelésben is nehéz kommunista’ koltektíta? Az* szót válthassunk. zal a lehetőséggel pedig, hogy — Városi lövészversenyre 3t: X®!^®^!.? a honvédelmi nevelésből is készülünk. Ezek a helyi gya- £"*•**?* A. !fhXX MSy rész jut a testnevelő té­korlások jól szolgálják a vá- t * naruak. bőven él Az egész­logatást is... Vizsgáltam például önmagam g^ges életmódra nevelés, íele­Később magáról faggatom. £an. hogy merővel vagyok lőseég a közösségért, az egyén em szívesen ..dicsekszik” több, mint kommunista, mint ^ a közösség viszonya , s ..... ^ ^ ki tudná még felsorolni azo^ ^ »*. “a= Ä i“‘.« 2« 0XiS*<,™Ä'S5 SoÄS azrert csinálok, mert párttag szolgálja ügy mint Varga Mi­vagyok. Legfeljebb tartalma- hájy ^ 6 sabb a munkám. És ez nagyon iö dolog. Még valamiU erköl- ÍSi csileg is nagyobb a követel- fiatalságot? meny egy pedagógus kommir __ M._„_ , .. . nistavai szemben. Igaz, a ta- ^ optimista ^Sok^Me­ÄÄTwZ gyénk mai fiatalsága tehetsé- pedagógust, de a KISZ-esek, ~ ^ értelmes, leh^t ráink akik tudják, hogy párttag va- ^TtenL É^’ doSot Sn gyök, mar mint kommunista- h. _ tzJL ä Íl s égért... lehet Nem szívesen „dicsekszik' . életútjávaL Megtudtam, hogy P-urttag. Annyival. korábban tette a hétköznapokat. Hogy a fő­iskolára sikerül-e a felvételi­je — nem tudhatjuk De ha igaz, hogy az innen jelentke­zőket felveszik, biztos, hogy belőle jó pedagógus válik. Ha vállalta litkei létére a bennlakást, az állandó éj­szakás „műszakot”, s ezek mellé még egy szakkör veze­tését is — valóban hivatásá­nak érzi a nevelést. — orosz — Fotó. Kulcsár tapasztalni, hogy fia- SOK MINDENRŐL meggyő- dáliáink egy része nincs ke- ződtem a beszélgetés során, ménv.ségre nevelve Ezt a na~ Varga Mihály ugyan azt vall- £y°bb. tóiét hozta magával ja magáról, hogy csak „szűr- A szülők sokszor többet ét­ke” párttag, mégis a szabad váltóinak magukra, s a csa- időből sokat feláldoz azért, ládi nevelésnek ez a helytelen hogy többet legyen a fiatalok tormája puhaságra szoktatja között, hirdesse, magyarázza a fiatalt. Keresnünk kell azt az utat, hogy képességüknek megfelelő helytállásra legye­nek képesek. VARGA MIHÁLYT, a ne­velőt, a párttagot tovább szó-> lítja a kötelesség. Végzi neve- löm unkáját az egyén, a kö“ a párt politikáját Mint test­nevelő tanárnak erre számos mód kínálkozik. — Az a véleményem, hogy több esetben nem is kell ki­mondani, hogy ez a pártunk politikája. Közvetett módon kell érzékeltetnünk, de való- ___ _ . ­b an úgy. hogy értsék is, érez- 16. "íg" zék is a tanulók a lényeget, a, h?1! jaIÍra' Meggyőződésem, hogy a ma fi- ° a Pf^g szeme­„ vei nézi, neveli a ma fiatal­atalja már nem szereti a nagy szavakat- Abban azonban fel­tétlen segíteni kell őket, hogy ságát, a holnap párttagjait- Somogyvári László NÚGRAD — 1974. március 14., csütörtök

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom