Nógrád. 1974. március (30. évfolyam. 50-76. szám)

1974-03-12 / 59. szám

Jól clőkó^zííeít részközgyűlések a pásztói ÁFÉSZ-nél Ma 18 órai kezdettel tartja számolása és helyettük a kor- ezer forint kedrvezményt nyúj- a Lovász József Művelődési szerű kereskedelem követel- tott a szövetkezet az év fo- Központban utolsó, 21. rész- menyeinek megfelelő ÁBC- Iramán tagjainak, amelyben közgyűlését a pásztói ÁFÉSZ, áruházak létesítése A fejlesz- nemcsak a pásztói, hanem a A részközgyűlés a szövetkezet téssel kapcsolatos pénzügyi vidékről beutazó vásárlók is legmagasabb fóruma, itt fo- gondokon a tagság azzal igye- részesültek. kőzett enyhíteni, hogy az el- Az eddig megtartott húsz múlt évben összesen. 1 mii- részközgyűlésen a megjelenési lió 465 ezer forint célreszje- arány igen jó volt, ami a gadja el a tagság az 1973. évi mérleget, a nyereség felosztá­sát, és hagyja jóvá az 1974. évi üzletpolitikai tervet. A fészközgyűlés szavazza meg a szövetkezet vezető állású dolgozói bérének, jutalmazá­sának és nyereségprémiumá­nak összegét is. Pásztón — a tagság felveté­sére — bevezette a szövetke­zet a bútorok és a tartós fo­gyasztási cikkek házhoz szál­lítását. az áruházakban a ru­A -mfhák méretre igazítását. Szabó István, a helyi intéző bizottság elnöke nyit meg — Mezővári József, ÁFÉSZ-elnök ad számot a tagságnak a szö­vetkezet elmúlt évi összes te­vékenységéről és a Pásztón elért eredményekről, a jövő terveiről. Tájékoztatást kap­nak a résziközgyűlésen megje­lenők az 1973. évi rendezvé­nyeken elhangzott bírálatok, Indítványok, javaslatok nyo­mán tett intézkedésekről is. A beruházási igényeket minden esetben tudta a gyet fizetett be. körültekintő előkészítésnek kö­szönhető. Az üléseket megelő­ző hetekben a szövetkezet dolgozói felkeresték a közsé­gek párt. és tanácsi szerveit, hogy azokat az 1973. évi mun­káról és az 1974. évi elképze­lésekről már jó előre tájékoz­tassák. A fő cél azonban az volt, hogy az ÁFÉSZ vezető­sége megismerje a helyi igé­nyeket, elvárásokat, és amennyire azt az anyagi le­hetőségek engedik, a tervek készítésénél figyelembe vegye- így volt lehetséges, hogy a , , . helyi beszámolókban már vá- az_ igényeket » laszt kapott a tagság a leg_ több kérdésre, ami az év fo­szélesítette a gyermekruházati cikkek választékát. Ma már — megrendelés alapján — par­kettcsiszolást is végez a szö­vetkezet és megkezdte a 49-es számú vegyesbolt bővítését. Egy ezermester bolt és egy tekepálya létesítését is kér­ték a tagok, az ÁFÉSZ igyek­szik ezeket mielőbb kielégíteni. Az elmúlt év márciusától lyamán a szövetkezet munká- nem kezdődően rendezte meg elő- jával kapcsolatban felmerült, sző- szőr a pásztói áruház — az Ez biztosította a tagok aktivi­vetkezet kielégíteni, vannak ország további 14 áruházával tását a hozzászólásokban és olyanok, amelyeknek megoldá- karöltve — az olcsó heteket így adhattak kellő segítséget sa áthúzódik az ötödik ötéves minden hónapban, különböző — mint a szövetkezet tulajdo- terv időszakára- Így hosszú árucikkekből 30 százalékos nosai — az ÁFÉSZ vezetősé- időbe telik, még a községek- áruengedménmyel. Ennek ke- gének és dolgozóinak a továb- ben levő, elavult boltok fel- rétében összesen közel 150 bi eredményes munkához. Felelősséoqel, őszintén <Folytatás az 1. oldalról) nem tud egész emberként az üzemmel foglalkozni. Ki állt fel, hogy tenni kell annak ér­dekében: vezető nélkül ne maradjon a gazdaság. Ez a tagság ügye és a párté, amely jogot formál arra, hogy taná­csoljon, javasoljon a tsz érde­kében. De a tagok kérése nél­kül ... ? A varsányi egyesített ter­melőszövetkezet tagságának, mint az üzem első számú bir­tokosának már eddig is na­gyon drágán kellett megfizet­nie a nemtörődömséget. A birtokuk valóban tükrözi a gazdátlanságot. Különböző csoportokra oszlottak az em­berek. más-más érdekeket képviselve. Egy mezőgazdasá­gi üzemben — ahol a szövet­kezeti törvényeknek megfele­lően kell folyjék az élet, ahol a demokratizmusnak és cent­ralizmusnak egyaránt érvé­nyesülni kell annak érdeké­ben elsősorban, hogy a gazda­ság gyarapodjék, a tagok jö­vedelme emelkedjék — meg­engedhetetlenül nagy kárt okoz, amikor a tagok akarva, akaratlanul, nem gyakorolják tulajdonosi jogaikat. Értelmetlen szépíteni a dol­gukat, mert azért, hogy nem haladnak előre, a termelési t ték nem emelkedik, azért a vezetőség mellett a tagság is felelősséggel tartozik. Köve­telést benyújtani, amely mö­gött nincs munka, nagyon egyszerű. Sőt. akik ezt han­goztatják, azoknak még nép­szerű is. A tsz-vezetőségnek, ha a tagság azt jóváhagyja, joga van rendkívüli intézke­déseket is tenni. Nem is a be- leavatkozás szándékával, ha­nem a figyelem felkeltésének igényével említjük meg: né­hány évvel ezelőtt 900—1000 szarvasmarha volt a termelő- szövetkezetben. A tehenek száma: 310. Ma hiányos az is­tállók feltöltése. Negyvenkét hasas üszőt eladtak, de csak azért, hogy annak a nyomás­nak, amelyet egyes emberek ráerőszakoltak a vezetőségre, eleget tegyenek, és kifizessék a veszteség miatt levont húsz százalékot, többek között. Most, amikor a szarvasmarha­program keretében állami tá­mogatást is kaphatnának az állattenyésztés fellendítésére, milyen jó lenne annak a negy­venkét hasas üszőnek a szár­mazéka. Voltak józan gondol­kodók, akik tiltakoztak az üszők eladása miatt: Matusz- ka József az elnökhelyettes. Bárány Menyhért és még egynéhányan, de magukra maradtak. A vezetés pedig — mondjuk ki őszintén — gven- gesége miatt nem tudott ne­met mondani. Nagy értéket vesztettek ezen a vásáron, a több millió forintért felénített istállók pedig kihasználatla­nok. Nem különb a helyzet a gal­vanizáló üzemmel sem. Kúfá- rok hada próbálta berántani a tsz-t az üzemmel. A kézi táska gyártását is ma már megérdemelt börtönbünte­tését töltő szélhámos akarta meglovagolni. Olyan, mintha átok ülne ezen a tsz-en, ame­lyet nem tud legyőzni. ' Pedig le kell győznie. A vezetőségnek és tagságnak egyesítenie kell erejét, meg­szüntetni a széthúzást. A ta­gok akaratának érvényesülnie kell. Minden olyan kérdésben, amely a közös gazdaság érde­keit szolgálja, kérjék a párt segítségét. Varsánynak, Ri- mócnak, Sipeknek a múltjá­hoz méltó gazdálkodást kell folytatnia. Ennek minden biz­tosítéka megtalálható ott. A kedvezőtlen adottság ellenére jóval nagyobb gazdasági ered­ményeket lehet produkálni. Elismeréssel kell szólni a vezetőségnek, személyesen Franczia Józsefnek arról a törekvéséről, hogy ennek meg­teremtéséért sokat fáradozott. Az erőből annyira tellett, hogy kialakították a korszerű ter­melési szerkezetet. Most már jó termésről kell gondoskodni. Burgonyából, amelyet a társu­lás keretében termesztenek — ennek következtében sok ked­vezménnyel —, magasabb ter­mést kell elérni. Úgyszintén a kukoricából is. A növényter­mesztés mellett viszont gazdag, jól jövedelmező állat- tenyésztésre van szükségük. Sipeken, amikor Matuszka József társaságában több tsz- taggal erről váltottunk szót, azt mondták: „Tönkre men­tek a rétjeink, legelőink, ke­vés a takarmány, de beszél­jen velünk a vezetőség erről. Mi majd gondoskodunk, hogy megváltozzék a helyzet”. Ez a lényeg. Ismerje meg a tagság a teljes igazságot. Nem szé­gyen az sem, elítélni sem való, hogy az elnök ezzel a nagy feladattal megrokkant egész­ségére tekintettel nem tud megbirkózni. Beszéljen erről is a tagság nyíltan. És most, a tervtárgyaló közgyűlésen itt az ideje ennek. Csakis így vál­tozhat meg a helyzet Varsány egyesített mezőgazdasági üze­mében. De a tagság most már felelősségének tudatában, tu­lajdonosként mondjon véle­ményt, mert ezzel a közös iövőjét, a saját életét alakít­ja. Bobál Gyula Paragrafusok helyeit Amit az effietenien tanítottak A főkönyvelő két szóval jel­lemzi Bélák Dezsőt: — Lelkes ember — mondja. A huszonöt éves üzem­mérnök kézmozdulatával há­rítja el a dicsérő szavaikat. — Ahhoz, hogy a termelő­szövetkezet évről évre nagyobb eredményit rmutaitibassoin. fel, sok lelkes dolgozóra van. szük­ség. Itt, Hollókőn a fiatalok és idősebbek, iszalagok és alkal­mazótok jól összek ovácsolod - tak — maigyairazza. Ösztöndíjasként került a gazdasághoz. Nem kellett új arcokkal ismerkednie, a veze­tők munkáját gyerekkora óta figyelemmel kísérte, látta, ho­gyan szerveznek, miilyen gon­dokkal küzdenek. Már amit a tizenéves szemével fel lehet fedezni, s amit a beszélgeté­sekből elcsíphetett, hisz’ ő maga is hollókői. — Jogásznak készültem — mondja, A felvételi nem sike­rült. Nem próbálkozott tovább, in­kább a mezőgazdaságot vá­lasztotta. így került Gyöngyös­re a Kertészeti Egyetem kerté­szeti és agronómiái karára, Tanulmányai elvégzése után szeretnék itthon már várták. A gyakor­lati idő leteltével növényter­mesztési agranámusi lett. — Már nem is bánom, hogy paragrafusok helyett új fajta hogyan, élnek ezzel, vetőmagokkal, vegyszerekkel kell foglalkoznom — jegyzi meg, amikor a munkájáról kérdezem. A gazdaságban szinte „hem­zsegnek” a fiatal szakembe­rek. Ez nagyiban hozzájárul ahhoz), hogy Béláik Dezső jól érzi magát munkahelyén. — A termelőszövetkezet ve­zetői nem hagyják figyelmen kívül, hogy holnap már a fel­adatok a mi vállunkira hárul­nak. Fokozatosan készítenek fel bennünket, ha eljön, az idő tapasztalt szakemberként vi­hessek előbbre a gazdaságot. Persze ez nem megy simám, problémák mindenütt akad­nak. — Mi Bélák Dezső gondja? — Ugyanaz minit a több pálya­kezdő szakemberé. Bizonyítani rátermettségüket, kára. A mozgalom végigkísér­te az iskolában is. Mindig aJapszervezetének élére került. Nem tud érzéketlen maradni a közösség dolgai iránt. — Az egyetemen azt taní­tották velünk: a termelőszö­vetkezet mellett a falu veze­tését is segítsük. Nehezen tu­dom elképzelni, hogy falusi gyerek az egyetemen elfelejte­né azt a közösséget, ahonnan tanulni ment — sorolja érveit. Ez a gondolat az évek során szinte vérévé vált. A pártba még egyetemista korában vették fel. »Itthon. Hollókőn sem feledkezett meg kötelességéről. Politikai okta­tás keretében előadásokat tar­tott. s a KISZ-munfca is nagy felelősséget ró rá. A fiatalok általában tele '.’annak tervekkel. Bélák De­zsőnek is nagy céljai vannak. Általános mérnöki, majd szak­mérnöki képesítést szeretne szerezni. A tsz-vezetők támo­gatják az ifjú szakember to­vábbtanulási szándékait. — Nem lehet egy bizonyos fokon maradni, különösen a mezőgazdaságban. A szakem­bernek lépést kell tartania a hasznosítani a tanultakat. Eh- növekvő követelményekkel, hez pedig lehetőség kell. Hol- rnég ha ez a szabad idő rová- lókőn adott ez,' minden azon sára megy is — mondja, múlik: a fiatal szakemberek Szabad idő? Ezzel nem bő­velkedik. Felesége az általá- — Jól bevált módszerekkel nos iskola igazgatója, ö sem termelünJk. Bgy-eigy kezdetné- vonja ki magát a falu közös- rayezésiünket alaposan meg ségéből. E szempontból is kell fontolni. Érthető, mert kedvező volt a falu két fiatal nem mindig éri meg a kocká- értelmiségi dolgozójának há­zalót a régi módszer felcseré­lése egy újjal. Nekem a szak­mai sdikért az jelenti, ha a rámbízott feladatot sikeresen végrehajtom. Ügy vélem, a többiek is így vannak ezzel. zaissága. — Sajnos, az ifjúsági szer­vezet vezetését nem vállal­hatom tovább. A munkám is egész embert kíván. Ez persze nem jelenti aizt, hogy teliesen Ilyenkor jól esne az elismerés megszakad a kapcsolat. Emm — magyarázza. Az üzemmérnök nemcsak mint szakember tevékenyke­dik a községben. Két éve ő a falusi KISZ-alapszervezet tit­év és ennyi közös emlék után, nehezen lennék meg a közös­ség nélkül — teszi még hozzá beszélgetésünk végén. Sz. Gy. A nagybátonyi példa a helyzet egy régi. több évti­zede dolgozó munkásnál, és más azoknál, akik esetleg a háztartásból kerültek nemré­gen a munkaipadok mellé. Hol lehet jó az üzemi lég­Az üzemi demokrácia, á munkahelyi légkör az utóbbi idő­ben állandósult napirendi kérdés. Nemrégen a Hazafias Népfront Salgótarjáni járási Bizottsága által meghirde­tett politikai ankét vitaindító cikkét lapunk is közölte dr. Bandűr Károly elvtárs tollából. Igen élénk érdeklődés kö­vette a cikket, Nagybátonybam azóta sikeres ankét is volt. A Bányász művelődési házban mintegy 30 résztvevő; munka- kör? Erre szinte kevés eltérés­sok, középszintű vezetők, szocialista brigádtagok, akik kő- sei egyértelmű volt a válasz; zül 11 felszólaló volt, több kérdést tettek fel és véleményű- ott, ahol a munkás magáénak két is kifejtették a demokratizmussal kapcsolatos eredmé- érzi az üzemet, a hibákkal és nyékről, hibákról. Mint kiderült, nemcsak a vitaindító elő adást hallgatták meg, hanem ezekkel a kérdésekkel már ko rábban is foglalkoztak. A magybátomyti Bányász Mű- falábam a vitákat az őszinte velődési Ház már hosszabb légkör jellemezte. A műben idő óta foglalkozik — igen megírt dolgokért ki, kit tart eredményesen — az olvasó- felelősnek? Ez a kérdés nem mozgalom szervezésével. Fő- volt egészen egyértelmű vala- leg a szocialista brigádok kö- mennyi szocialista brigádtag zött egy-egy irodalmi mű meg- véleményében. Általában pár- vitatásénak előkészítésével, le- hozamot vontaik saját munika- bonyoiításával. A céltudatos helyük tapasztalataival, hogy olvasásra szoktatás mellett ott hogyan érvényesül a de- igyekeznek egy-egy irodalmi mokratizrmus, milyen az üzemi mű teljes elemzésére. Leg- légkör. Hogy ki, kit tart fe- utóbbi például több szociális- fejősnek megtörtént dolgokért? ta brigádnál szerepelt mapiren- Érdekes megállapítás, hogy eredményekkel együtt. Részes­nek érzi magái? a jóiban és a rosszban egyaránt. Az egyes helyeken még előforduló kis- királyosfcodást, legyen az bár­milyen szinten, végtelenül el­ítélik. Az üzemi-társadalmi szer­vek felelősségét is igen mélyen elemzik az ilyen vitákon a munkások. Ha a hiba megtör­ténik, akkor úgy merül fel a kérdés, hogy miért nem jelez­tek időben, miért nem intéz­kedtek Nem mai kérdés ez, ás sok igazságot takar, mert még ma is él sajnos egyes he­lyeken a ne szólj szám, nem den Galigóczi Erzsébet: Kinek a többség nem egyszemélyben fejem elmélet. _ A munkások A hollókői termelőszövetkezetben is szorgosan folynak a tavaszi mezőgazd a ' szórják szét a szerves trágyát a földekre, a minél nagyobb termés érdekében a törvénye? című műve. Ebből a hibát elkövetőt, hanem a főbb helyen vitát rendeztek, környezetét is felelősnek tart- Érdekes, figyelembe veendő ja. Egy vezető meddig juthat vélemények hangzottak el. Ál- el a hibák halmozásában, az attól függ. hogy a környezete meddig engedi. A többség vé­leménye ugyanis a-z, hogy ma már általában az üzemi de­mokráciának megvannak a különböző fórumai, és ezeken minid kevesebb a formalitás. Ilyen is van még. Inkább jel­lemző azonban, hogy el lehet mondani a véleményt, jelezni lehet a vezetőség számára, és ha először talán a szó el is száll a fülek mellett másod­szorra bizonyára használ. Igaz az is. és még mindig felteszik ‘a kérdést, hogy egyes helyeken miért azon múlik az igazság, hogy ki,, milyen be­osztásban van. anyagilag ho­gyan dotálják. Egyre erősödik az igény, hogy akiknek véle­ményt kell mondaniuk, azok függetlenítsék magukat az anyagi érdekeltségtől. A munkástestületek szerepét, felelősségét éppen a már emlí­tett művel kapcsolatban főb­ben is emlegették. A dolog ér- fekesságe hogy nemcsak rég’ hanem új üzemekben is erről vitatkoztak ott, ahol a mun­kássá válás ma még nagyon sok gonddal jár. Más ugyanis munkák. Vontatók rakodók segítségévei — kulcsár felv. — úgy foglalnak. állásit, hogy a szocialista erkölcsi normákat minden üzemben ki kell alakí­tani, és azoknak ott kell ér­vényt szerezni. Sokan arról beszélnek, hogy a munkahelyi légkörhöz hoz­zátartozik az is, hogy a dolgo­zókat, az egyszerű munkáso­kat miről és milyen mérték­ben informálják. Nagyon fon­tos dolog ez, és ma már jogo­san., egyre inkább igénylik s ezt a munkások. Azt is el­mondják, hogy nemcsak az üzemi demokrácia különböző fórumaim elhangzott véleménv a mumkásivéfemény, hanem az is. amit esetleg, egy-egy bri­gádnál éppen reggeli vagy ebédszünetben vitatnak meg. A nagybátonyi példák iga­zolják. hogy irodalmi viták szervezésével is eredni ácvesen lehet szolgálni a szocialista de­mokratizmus ügyét, erősíteni a munkások kritikai érzékét. Sok függ ettől. Érdekes, hogy ve­zetőellenes hangulatot sehol sem lehetett tapasztalni, in­kább egyes vezetők féltéséről volt szó. Ügy véljük, ezt a munkát nemcsak Nagvbátony- ban, de máshol is érdemes lenne megkezdeni, folytatni. B. J.

Next

/
Oldalképek
Tartalom