Nógrád. 1974. március (30. évfolyam. 50-76. szám)
1974-03-09 / 57. szám
A beruházások előkészítése a Icivite'ező szemével Einfiebben a ualos élethez igazodva A beruházások megvalósítása — a gondolat megszületésétől az ünnepélyes kulcsátadásig — igen összetett folyamat. Ebben a munkában a részt vevő szervezetekkel szemben az elvárások részleteiben eltérőek, egyben azonban megegyeznek: az adott célt a lehető legrövidebb időn belül, a rendelkezésre álló pénzeszközök keretei között, jó minőségben valósítják meg. A Politikai Bizottság 1971. Június 29-i határozatában a beruházási tevékenység hatékonyságát növelő feladatokról intézkedik Számos olyan tényezőt emel ki, amelyeken keresztül a beruházáspolitikai célkitűzések tervszerűbben valósíthatók meg. t.sak költségszemlélettel ? ! A határozatból, a kivitelező szervezeteket érintő feladatokból felhívnám a figyelmet a kivitelezői tevékenységek szer. vezetteégére, a megvalósítások gyorsítására. a korszerűbb technológiák alkalmazására, a munkafegyelem és munkamorál megszilárdítására valamint az építőipari árak stabilitására vonatkozóan. Az építtetóket érintő meghatározások közül is kiemelnék néhány jelentősebb, mint a költségelőirányzatok realitását, azok betartásáért érzett felelősséget, azt, hogy csak a szükséges pénzügyi források garanciájának ténye lehet alapja a beruházások megkezdésének. Csökkenteni kell az előkészítések fogyatékosságait, hogy a feladatok kompletten kerüljenek meghatározásra. javítaná kell a tervezés színvonalát is. Az eltelt két és fél év az erőfeszítések ellenére sem hozott lényeges javulást. Eztsze. retném most a beruházásban részt vevő szervezetek különböző szintjén néhány példán keresztül bemutatni. Mindenekelőtt szeretném kiemelni és hangot adni azon meggyőződésemnek hogy építtetőink döntéseiket a beruházásokról nagy felelősséggel hozzák meg. Nem tévesztik szemeiéi a legfontosabb célt: a munkások, a dolgozók igényeinek k'slégítését. Van viszont olyan tapasztalásom, hogy építtetőink túlzottan csak költségoldalról közelítik az objektumokat és így a tervezett épületek „elvárási szintje” — funkció, megjelenés stb. — alatta marad az igényeknek. Vagyis néhány objektumunk nem a holnapnak, hanem a tegnapnak épült. Ez a lakásépítkezéseinknél is fellelhető. Közintézményeink tervezésénél viszont nem mindenkor a reális igény határozza meg a kiindulási alapot. Másképpen: a rendelkezésre álló pénzügyi kereteket lényegesen meghaladó feladatot fogalmaznak meg. határozott esztétikai elvárással, és azt bizonygatják, csak a „kivitelezői árfelhaj- tésok” akadályozzák, hogy az előirányzott összegekből megvalósuljanak. A vállalati — ipari — beruházásoknál viszont a jóváhagyások és banki átfuttatások nehezítik a szándékolt indításokat. bár a megnövelt tartalékkeretek kellő garanciát nyújtanak a többletköltségek fedezésére. — '--velőinknél érezhető a fc „lósségvállalás, a szebbre, a jobbra törekvés. Vannak azonban külső hatások, amelyek már számukra is nehézzé teszik szép hivatásukat. Esetenként nem tesznek eleget tervszállítási kötelezettsé- giknek, pedig azok ismeretében igen komoly kivitelezői elkötelezettségek születnek. A tervszolgáltatási késedelemmel párosuló befejezési ha- táridő-elcsúsztatás nem minden esetben, de gyakorta elég jelentős anyagi konzekvenciákat von maga után. Változatlanul gyenge oldaluk A tervezés színvonalán m- emel-sére tárcaszinten szigorító rendelkezések születtek Tervezőinknek váltn-^em-né ,W«nge oldala a kiviteli költségek helyes megállapítása. Nehezen beszerezhető és költséges anyagokkal elégítik ki az esztitikai igényeket —. bár ez lehet építtetői igény is — ugyanakkor elzárkózás tapasztalható a korszerű szerkezetek és technológiák alkalmazásával szemben. A beruházást lebonyolítók részéről is érezzük a nagy akarást, többségüknél a jószándék és segítés megnyilvánulásait is felleljük. A lebonyolítóknál sem javult oly mértékben a helyzet, mint azt elvárjuk. A kivitelezési szerződések megkötéséig érezhető bizonyos lendület, de az engedélyek és területbiztosítások terén már vannak problémák. Nem teremtik meg a szoros kapcsolatot a kivitelező és tervező között. Nagy segítség lenne a kivitelezőknek, ha emelni tudnák ellenőrzési tevékenységük színvonalát is. Ma is előforduló jelenség lebonyolító és kivitelező szervek között, hogy a tényhelyzetek helyes megítélése helyett jogászkodnak. Ez sajnos, nem mindig viszi előre az ügyeket. A Politikai Bizottság határozata az együttműködés javítására is felhívta a beruházások megvalósításában részt vevő szervezetek figyelmét. E határozatból kiindulva néhány gondolattal szeretnénk hozzájárulni a megyében kialakult helyzet javításához. A kivitelezőknek jobban kell alkalmazkodni az építési igényekhez, fejleszteni kell szernyolítóimktól és tervezőinktől, hogy őszintén tárják fel azokat a hiányosságokat, melyeket ők észlelnek munkánkban. Az építtetők sokat segíthetnek abban, ha csak a jogos, reális építési igényekkel lépnek fel, mert ezzel is a kivitelezői kapacitások jobb elosztását segítik elő. Épületeink élettartama 50— 80 év, ezért jogosan várjuk el építtetőinktől, hogy gondoljanak a holnap megnövekedett követelményeire. Ez nyilvánuljon meg a korszerűségben, időállóságban és megjelenésében egyaránt. Tervezőink segítségét kérjük a műszaki megoldásokhoz, a kivitelezés technológiai megteremtéséhez is. Szeretnénk, ha tervezőink a tervek megfogalmazása során mindkét fél oldaláról — építtető-kivitele- ző — közgazdaságilag is közelítenék a feladatot. Legyenek határozottabbak és pontosabbak a költségek meghatározásában, mert ezzel is a tervfegyelmet segítik elő. Ügy véljük, tovább kell javítani a tervezői-kivitelezői együttműködést is az épületek szerkezeti, technológiai és organizációs kérdéseiben. A beruházásokat lebonyolító vállalatoktól mindenekelőtt az eddigiektől több érdemi munkát kérünk. Nagyobb ráhatást várunk a tervek időbeni biztosítására, és azok színvonalának emelésére. Kellő előrelátást az építési területek előkészítéséhez, a szanálások, elközművesítések biztosításán vezetőket és gyártóbázisaikat, keresztül. Következetesebb legyen munkájuk a hatósági en gedélyék és a banki ügyletek során. Nagyobb lehetőséget kell biztosítani a kivitelezőknek a korszerű technológiák gyorsabb bevezetéséhez, s ezen keresztül a termelékenység fokozottabb növeléséhez. To- Jobb együttműködést vább kell javítani a kivitelező vállalatoknál a munkahelyek szervezettségét, a munkafegyelmet. csökkenteni az átfutási időket és a kivitelezési költségeket, egyben növelni a fejlesztés pénzügyi alanjait megteremtő vállalati eredményeket. A mi vállalatunk eredményeit tekintve a tárcavállalatok között közepes helyet foglal el. Technikai elmaradottságuk és technológiai fejlettségünk viszont lényegesen rosz- szabb. Fejlődésünk — volumen növekedésünk — egyik útja az lehet, hogy a jelenleginél magasabb műszaki színvonalon, korszerűbb technológiákkal teszünk eleget a velünk szemben támasztott követelményeknek. Vállalatunknál is vannak sürgős javításra váró ügyek. Ezeket ismerjük, s mielőbbi megszüntetésükön tevékenykedünk. „Több szem, többet lát” elvből kiindulva mi azt kérjük építtetőinktől. leboÉlőbbé kell tenni a lebonyolító—tervező—kivitelező együttműködését. A kapcsolatoknak a jelenleginél őszintébbnek kell lenniük, de soha sem szabad elszakadniuk a valós élettől sem. A tervidőszak hátralevő két évében a vállalatunk előtt álló feladatok nagyok. Mi e megnövekedett igényeknek csak akkor tudunk eleget tenni, ha együttműködési szándék és a segíteni akarás nyilvánul meg a résztvevőkben. Mi e szándékot nem vitatjuk, s e soroknak is azt a célt szántuk, hogy közös gondjaink néhány sürgős javításra váró, fontos problémájára felhívjuk a figyelmet. Á beruházások kérdéseinek összefoglaló cikkét későbbi lapszámunkban közöljük. Kispál József igazgató Nógrád megyei Állami Építőipari Vállalat Több, olcsóbb lakás - fiataloknak A KISZ VIII. kongresszusa 1971. decemberében sikeresnek nyilvánította a tízezer KISZ-lakás felépítésére meghirdetett akciót. Annak Idején a fiatalok a célul tűzött tízezer helyett 12 599 lakáshoz jutottak. Mostanában azonban keveset hallunk a KISZ-lakásépítkezésekről. Ennek okairól a KISZ KB ifjúmunkás osztályán az alábbi tájékoztatót kaptuk: — Az ifjúsági lakásépítés ma is tovább él, azonban minőségileg és tartalmában más formában és más néven. A KISZ-bizottságok számára ugyanis járhatatlan volt az az út, hogy az építkezések gondjainak átvállalásával tervezői, kivitelezői és beruházói kérdésekkel foglalkozzanak, valóságos építkezési vállalkozáshoz hasonlóan. Baján, ahol a KISZ-lakásépítkezés megindult, még öszvért is vásárolt a KISZ városi titkára az építőanyag szállítására. Miközben az ifjúsági vezetők meglehetős jártasságra tettek szert a telekszerzés, az építőanyag- és hiteligénylés bonyodalmaiban, óhatatlanul háttérbe szorultak az énítkező városokban, kerületekben az ifjúsági mozgalom alapvető feladatai, a KISZ-szervezetek tartalmi munkájának irányítása és segítése. Ezért kellett a társadalmi munkamegosztás útjára lépnünk, és a SZÖVOSZ-szal együttműködve az ifjúsági szövetkezeti lakásépítkezés formáját kialakítani. Áz 1971 júliusában megszületett új lakásrendelet lehetőséget teremtett az egyén és a közösség arányos teherviselésén alapuló, differenciált lakásépítési formák kialakítására. A KISZ- bizottságok ma már nem maguk építenek, hanem érdekvédelmi tevékenységükben az új rendeleteknek szereznek érvényt sokoldalúan. Ahol csak lakáselosztásról vagy -építésről szó esik, a vállalatoknál és a tanácsoknál egyaránt jelen van a KISZ, és érvényesíti a pályakezdők és családalapítók érdekeit. Az ifjúság magánerőből történő lakásépítése ugyanakkor nem szűnt meg, folytatódik társas- és telepszerű ifjúsági szövetkezeti formában. — Milyen lehetőségeket jelent az ifjúsági szövetkezeti lakásépítkezés a fiatalok számára? — A KISZ VIII. kongresz- szusa befejezettnek nyilvánította a tízezer KISZ-lakás felépítésére meghirdetett akciót, de egyben elfogadta, hogy 1975-ig bezárólag, a IV. ötéves terv időszaka alatt, szövetkezeti keretek között újabb tízezer ifjúsági lakást kell felépíteni. Ennek az új formának a lényege a korszerű munkamegosztás. A KISZ a fiatalok körében az új szövetkezeti építési mód ismertetésével előkészíti az Ifjúsági lakásszövetkezetek alakulását, érvényesíti a rendeletekben biztosított kedvezményeket. Az egyéb feladatoknak a tanácsok, az OTP, a SZÖVOSZ és a kivitelező vállalatok tesznek eleget. A tervezett tízezer ifjúsági szövetkezeti lakásból ezret már átadtak, hétezer lakás építés vagy előkészítés alatt áll. — Milyen kedvezményeket biztosít az ifjúsági szövetkezeti lakásépítkezés? — A KISZ KB is részt vett azoknak az új lakásrendeleteknek és hitelpolitikai irányelveknek a kidolgozásában, amelyek az elmúlt években születtek. Tudatában vagyunk annak, hogy az ifjúság lakás- helyzete fi társadalom lakás- helyzetének része, s csak azzal együtt oldódik meg végérvényesen. Ma már a fiatalok a tanácsi elosztású, de az egyéb lakásoknak is 30—40 százaléDolgoxx Hibátlanul munkarendben A Mezőgazdasági Gépgyártó és Szolgáltató Vállalat kis- terenyei gyáregységének termelési értéke a középtávú tervnek megfelelően növekszik. Ebben az évben több mint 55 millió forint a tervük. Minden dolgozót megnyugtat, hogy termékeiknek biztos a piaca. Gyártmányaik több mint 50 százalékát a különböző kombájnalkatrészek alkotják. Ezeket nemcsak hazánk mezőgazdasági üzemei, hanem a baráti Csehszlovákia is igényli. Az előbbieken kívül a gyöngyösi bányavállalatnak 10 millió forint értékben állíta-----------------------1----------------------n ak elő speciális szállítószalag görgőket. De a vásárlók körében közkedveltek az itt előállított kapuk, kerítéselemek, nyílászáró szerkezetek. Ebben az esztendőben időarányosan teljesítették termelési feladatukat, egyetlen termék előállításával sem maradtak el. A minőségért sem kell szégyenkezniük. A kereskedelmi szervek eddig egyetlen esetben sem emeltek kifogást. Ebben nagy része van annak, hogy a 9 szocialista brigád a Dolgozz Hibátlanul munkarendben tevékenykedik, és kölcsönösen vigyáznak eddigi jó hírnevükre. Sajnos, mindannyian szép számmal ismerünk példákat, amikor nem tudja a jobb kéz, mit csinál a bal. A lépcsőház nélkül felépített lakóház le* gendáját lassan belepi a feledés pora, de mi tagadás — s nem ok, alap nélkül — új legendák születnek. A városról, ahol az átépített főúton csak jókora késéssel indulhatott meg a forgalom, mert az illetékes ügyintéző elfelejtette megrendelni a közlekedésdrá- nyító lámpákat. Az új gyárról, ahol hónapokig több volt az áramszünet, mint a munka. mivel a villamos vezetékek cseréje valahogy kifelejtő- dött a számításokból. A lakóházról — tessék csak figyelni, még mindig a lakóházról —, amely hónapok óta készen áll, mégsem találni lelket sem benne. „Csak” a gázvezeték bekapcsol ását nem rendelték meg Egy másiknál csak víz nincs, vagy a csatornázás hiányzik. Azokat ugyanis a műszaki átadásig (!) senki sem hiányolta. Dönteni: felelősség. Közhely, annyiszor elhangzik. Az már kevésbé, hogy a döntés még valami: a teendők láncszemeinek erős összekapcsolása. Mert ha egy is árván, társ nélkül marad, lánc-e a Lánc? Tarthat-e, foghat-e bármit. összekötheti-e a tegnapi ‘•soridőket a maiakkal, a hol* liakkal? Idén — hogy majd, mindA döntést hozó látóhatára annyiunkat érintő példával éljünk — a 360 millió utas, a 122 millió tonna áru elszállításának zavartalansága érdiekében a vasút egyebek között 300 kilométer vágányt cserél ki, újabb integra-do- minő biztosítóberendezéseket helyez üzembe. Ne legyünk rossamájúak, s előbbi példáinkon felbuzdulva nehogy azt kérdjük, vajon megrendelték-e. .. Azt azonban már kérdezhetjük, azaz sorra vehetjük, hogy az egyszerű döntés — a vágányok cseréje — sok egyéb más mellett feltételezi: lesz elég cement a betonaljazat készítéséhez, gyártókapacitás a sínszálak előállításához, meghatározott nagyságú zúzott kő az ágyazathoz. . Tetszés szerint, minden nép- gazdasági területről bővíthető, formálható a fölrajzolt kép, s színeit az teszi erőteljessé, a társadalom számára fontossá, hogy idén — az éves terv előirányzatai szerint — 117— 118 milliárd forintot használhatnak fel az országban beruházásokra. S akkor ez még csak egyetlen feladatcsoport! Persze, vannak rutinteendők, szokvány döntések. Meghozataluk a kipróbált gyakorlatra, a jól bevált hagyományokra támaszkodik, s ilyen döntéseket naponta tucatjával hoznak művezetők és vezérigazgatók, termelőszövetkezeti elnökök, építésvezetők. De talán sűrűn éppen ez, a megszokottság okozza, hogy ami új, a szokványostól eltérő, az átlagosnál bonyolultabb, azaz ismeretlen tényezőkkel tűzdelt, terhelt, arra sem jut több, csak átlagos, a rutin által érzéketlenné tett figyelem. Mert lám, mennyi galibát okozott a meglevő tüzelőolaj és a meg nem levő szállító- eszközök — tankautók — konfliktusa. Vagy az, hogy a vállalatok némelyike tárt karokkal várta, fogadta a számítógépet — vagy várja most —. de közben elsikkadtak az illő fogadtatást megelőző tennivalók, az elemzés, a számítógépes irányításra kijelölt területek fölkészítése, a készletgazdálkodás, bérszámfejtés gépi adatfeldolgozóra való átszervezése. .. Bárhová nyúljunk, tekintsünk is, azt tapintjuk ki, azt látjuk, hogy a döntést hozó látóhatárának tágnak, minden lényeges tényezőt befogónak kell lennie, mert máskülönben egy-egy elhanyagolt, kifelejtett rész miatt az egész kerül veszélybe S itt válik közüggyé, az általános politikai közérzet alakítójává az emberi, vállalati, gyári mulasztás, itt lép túl az érintett cég irodáinak, üzemeinek falain. A gazdasági döntés ugyanis legtöbbször elválaszthatatlan bizonyos politikai, közhangulati következményektől. Az útépítésnél, a középület falainak fölhúzásánál, az új üzem beruházásánál elkövetett baklövés közvetlen döreje sokak fülébe eljut, s léghullámai még többek fülét sértik. Az elhamarkodott, kellő körültekintés nélkül hozott döntések anyagi és erkölcsi kárral járnak, s ezt a kárt a közös pénztár fizeti. Ha előzetesen nem vették sorra a lehetséges közrejátszó tényezőket, akkor utólag sokkal nehezebb a jóvátétel, időben, pénzben, energiában a szükségesnél esetleg sokkal nagyobb a ráfordítás. Dönteni felelősség. A döntést hozó úgy könnyíthet e felelősség súlyán, olykor nyomasztó terhén, hogy az előkészítés idején nyitott szemmel. füllel fogadja a véleményeket, a javaslatokat, a megoldási változatokat, ha földolgoz, mérlegel minden, a döntéssel összefüggő, a megalapozott döntésben nélkülözhetetlen ismeretet. Mészáros Ottó kát kapják. Az ifjúsági szövetkezeti lakásépítkezők ma nagyobb kedvezményben részesülnek. mint koré óban. amikor 120—130 ezer forint OTP-hitelt kaphattak az építkezők — 110 ezer forintig kit százalék kamatra, afölött hat százalék kamatra. Tavaly január 1-től 250 ezer forintig vehetnek igénybe OTP-hitelt a fiatalok, s a kamat egységesen két százalék. A szociálooliti- kai kedvezmények, a gyermekenkénti 30 ezer forint előlegezése sem a lakásépítés szerződéskötésének napjától, hanem a lakás használatba vételének napjától szól. Eszerint^ amíg a lakásuk épül. nem törlesztőnek magas részleteket a fiatalok. Ezenfelül, amennyiben kérik, az eföő három esztendőben mérsékelt hiteltörlesztést is kaphatnak. Ez átlag havi 150 forint részletfizetés-csökkenést jelent. — Szót érdemel még, hosv a IV. ötéves tervben az OTP által épített, mintegy ötvenezer tanácsi elosztású lakásra vonatkozóan nemrég olyan megállapodás született, hogy ezeknek a lakásoknak 25—00 százalékát is fiatalok kapják. Az OTP a fiatalok lakáshelyzetének javítása érdekében szorgalmazza az átmeneti lakásformák építését, mint a minigarzon, amely húsz négyzet- méter alapterületű. Budapesten. Székesfehérvárott és Za- legerszegen már épültek ilyen lakások. A lakáselosztás és -építés minden módozatánál érvényesülnek tehát a fiatalok érde-i kei, az egész társadalom érdekein belül, s annak fontos "é- szeként. K. É. Vaj tonnaszámra Naponta 30—35 mázsa vaj készül Pásztón, a tejüzemben. A csomagológépből kikerülő friss termékeket Mihalik Magdolna állítja össze nagyobb csomagokba, melyeket Gyöngyösre, Szécsénybe, Vácra és Salgótarjánba és környékükre szállítják NÓGRÁD — 1974. március 9., szombat
