Nógrád. 1974. március (30. évfolyam. 50-76. szám)

1974-03-09 / 57. szám

A beruházások előkészítése a Icivite'ező szemével Einfiebben a ualos élethez igazodva A beruházások megvalósítá­sa — a gondolat megszületé­sétől az ünnepélyes kulcsát­adásig — igen összetett folya­mat. Ebben a munkában a részt vevő szervezetekkel szemben az elvárások részle­teiben eltérőek, egyben azon­ban megegyeznek: az adott célt a lehető legrövidebb időn belül, a rendelkezésre álló pénzeszközök keretei között, jó minőségben valósítják meg. A Politikai Bizottság 1971. Június 29-i határozatában a beruházási tevékenység haté­konyságát növelő feladatokról intézkedik Számos olyan té­nyezőt emel ki, amelyeken keresztül a beruházáspolitikai célkitűzések tervszerűbben va­lósíthatók meg. t.sak költségszemlélettel ? ! A határozatból, a kivitelező szervezeteket érintő feladatok­ból felhívnám a figyelmet a kivitelezői tevékenységek szer. vezetteégére, a megvalósítások gyorsítására. a korszerűbb technológiák alkalmazására, a munkafegyelem és munkamo­rál megszilárdítására valamint az építőipari árak stabilitásá­ra vonatkozóan. Az építtetóket érintő meg­határozások közül is kiemel­nék néhány jelentősebb, mint a költségelőirányzatok realitá­sát, azok betartásáért érzett felelősséget, azt, hogy csak a szükséges pénzügyi források garanciájának ténye lehet alapja a beruházások meg­kezdésének. Csökkenteni kell az előkészítések fogyatékossá­gait, hogy a feladatok kom­pletten kerüljenek meghatáro­zásra. javítaná kell a tervezés színvonalát is. Az eltelt két és fél év az erőfeszítések ellenére sem ho­zott lényeges javulást. Eztsze. retném most a beruházásban részt vevő szervezetek külön­böző szintjén néhány példán keresztül bemutatni. Minde­nekelőtt szeretném kiemelni és hangot adni azon meggyő­ződésemnek hogy építtetőink döntéseiket a beruházásokról nagy felelősséggel hozzák meg. Nem tévesztik szemeiéi a legfontosabb célt: a munká­sok, a dolgozók igényeinek k'slégítését. Van viszont olyan tapaszta­lásom, hogy építtetőink túl­zottan csak költségoldalról kö­zelítik az objektumokat és így a tervezett épületek „el­várási szintje” — funkció, megjelenés stb. — alatta ma­rad az igényeknek. Vagyis né­hány objektumunk nem a holnapnak, hanem a tegnap­nak épült. Ez a lakásépítkezé­seinknél is fellelhető. Közin­tézményeink tervezésénél vi­szont nem mindenkor a reá­lis igény határozza meg a ki­indulási alapot. Másképpen: a rendelkezésre álló pénzügyi kereteket lényegesen megha­ladó feladatot fogalmaznak meg. határozott esztétikai el­várással, és azt bizonygatják, csak a „kivitelezői árfelhaj- tésok” akadályozzák, hogy az előirányzott összegekből meg­valósuljanak. A vállalati — ipari — be­ruházásoknál viszont a jóvá­hagyások és banki átfuttatá­sok nehezítik a szándékolt in­dításokat. bár a megnövelt tartalékkeretek kellő garanci­át nyújtanak a többletköltsé­gek fedezésére. — '--velőinknél érezhető a fc „lósségvállalás, a szebbre, a jobbra törekvés. Vannak azonban külső hatások, ame­lyek már számukra is nehéz­zé teszik szép hivatásukat. Esetenként nem tesznek ele­get tervszállítási kötelezettsé- giknek, pedig azok ismereté­ben igen komoly kivitelezői elkötelezettségek születnek. A tervszolgáltatási késedelem­mel párosuló befejezési ha- táridő-elcsúsztatás nem min­den esetben, de gyakorta elég jelentős anyagi konzekvenciá­kat von maga után. Változatlanul gyenge oldaluk A tervezés színvonalán m- emel-sére tárcaszinten szigorí­tó rendelkezések születtek Tervezőinknek váltn-^em-né ,W«nge oldala a kiviteli költ­ségek helyes megállapítása. Nehezen beszerezhető és költ­séges anyagokkal elégítik ki az esztitikai igényeket —. bár ez lehet építtetői igény is — ugyanakkor elzárkózás tapasz­talható a korszerű szerkezetek és technológiák alkalmazásá­val szemben. A beruházást le­bonyolítók részéről is érezzük a nagy akarást, többségüknél a jószándék és segítés megnyil­vánulásait is felleljük. A lebonyolítóknál sem ja­vult oly mértékben a helyzet, mint azt elvárjuk. A kivitele­zési szerződések megkötéséig érezhető bizonyos lendület, de az engedélyek és területbizto­sítások terén már vannak problémák. Nem teremtik meg a szoros kapcsolatot a ki­vitelező és tervező között. Nagy segítség lenne a kivitelezők­nek, ha emelni tudnák ellen­őrzési tevékenységük színvona­lát is. Ma is előforduló jelenség le­bonyolító és kivitelező szervek között, hogy a tényhelyzetek helyes megítélése helyett jo­gászkodnak. Ez sajnos, nem mindig viszi előre az ügyeket. A Politikai Bizottság határo­zata az együttműködés javítá­sára is felhívta a beruházások megvalósításában részt vevő szervezetek figyelmét. E ha­tározatból kiindulva néhány gondolattal szeretnénk hozzá­járulni a megyében kialakult helyzet javításához. A kivitelezőknek jobban kell alkalmazkodni az építési igé­nyekhez, fejleszteni kell szer­nyolítóimktól és tervezőinktől, hogy őszintén tárják fel azokat a hiányosságokat, melyeket ők észlelnek munkánkban. Az építtetők sokat segíthetnek ab­ban, ha csak a jogos, reális építési igényekkel lépnek fel, mert ezzel is a kivitelezői ka­pacitások jobb elosztását se­gítik elő. Épületeink élettartama 50— 80 év, ezért jogosan várjuk el építtetőinktől, hogy gondolja­nak a holnap megnövekedett követelményeire. Ez nyilvánul­jon meg a korszerűségben, időállóságban és megjelenésé­ben egyaránt. Tervezőink segítségét kér­jük a műszaki megoldásokhoz, a kivitelezés technológiai meg­teremtéséhez is. Szeretnénk, ha tervezőink a tervek megfo­galmazása során mindkét fél oldaláról — építtető-kivitele- ző — közgazdaságilag is köze­lítenék a feladatot. Legyenek határozottabbak és pontosab­bak a költségek meghatározá­sában, mert ezzel is a tervfe­gyelmet segítik elő. Ügy véljük, tovább kell ja­vítani a tervezői-kivitelezői együttműködést is az épületek szerkezeti, technológiai és or­ganizációs kérdéseiben. A beruházásokat lebonyolí­tó vállalatoktól mindenekelőtt az eddigiektől több érdemi munkát kérünk. Nagyobb rá­hatást várunk a tervek időbe­ni biztosítására, és azok szín­vonalának emelésére. Kellő előrelátást az építési területek előkészítéséhez, a szanálások, elközművesítések biztosításán vezetőket és gyártóbázisaikat, keresztül. Következetesebb le­gyen munkájuk a hatósági en gedélyék és a banki ügyletek során. Nagyobb lehetőséget kell biz­tosítani a kivitelezőknek a korszerű technológiák gyor­sabb bevezetéséhez, s ezen ke­resztül a termelékenység fo­kozottabb növeléséhez. To- Jobb együttműködést vább kell javítani a kivitelező vállalatoknál a munkahelyek szervezettségét, a munkafe­gyelmet. csökkenteni az átfu­tási időket és a kivitelezési költségeket, egyben növelni a fejlesztés pénzügyi alanjait megteremtő vállalati eredmé­nyeket. A mi vállalatunk eredmé­nyeit tekintve a tárcavállala­tok között közepes helyet fog­lal el. Technikai elmaradott­ságuk és technológiai fejlettsé­günk viszont lényegesen rosz- szabb. Fejlődésünk — volumen növekedésünk — egyik útja az lehet, hogy a jelenleginél ma­gasabb műszaki színvonalon, korszerűbb technológiákkal teszünk eleget a velünk szem­ben támasztott követelmé­nyeknek. Vállalatunknál is vannak sürgős javításra váró ügyek. Ezeket ismerjük, s mi­előbbi megszüntetésükön te­vékenykedünk. „Több szem, többet lát” elvből kiindulva mi azt kérjük építtetőinktől. lebo­Élőbbé kell tenni a lebonyo­lító—tervező—kivitelező együttműködését. A kapcsola­toknak a jelenleginél őszin­tébbnek kell lenniük, de soha sem szabad elszakadniuk a valós élettől sem. A tervidő­szak hátralevő két évében a vállalatunk előtt álló felada­tok nagyok. Mi e megnöveke­dett igényeknek csak akkor tudunk eleget tenni, ha együtt­működési szándék és a segíteni akarás nyilvánul meg a részt­vevőkben. Mi e szándékot nem vitatjuk, s e soroknak is azt a célt szántuk, hogy közös gond­jaink néhány sürgős javításra váró, fontos problémájára fel­hívjuk a figyelmet. Á beruházások kérdéseinek összefoglaló cikkét későbbi lapszámunkban közöljük. Kispál József igazgató Nógrád megyei Állami Építőipari Vállalat Több, olcsóbb lakás - fiataloknak A KISZ VIII. kongresszusa 1971. decemberében sikeres­nek nyilvánította a tízezer KISZ-lakás felépítésére meghir­detett akciót. Annak Idején a fiatalok a célul tűzött tízezer helyett 12 599 lakáshoz jutottak. Mostanában azonban keve­set hallunk a KISZ-lakásépítkezésekről. Ennek okairól a KISZ KB ifjúmunkás osztályán az alábbi tájékoztatót kap­tuk: — Az ifjúsági lakásépítés ma is tovább él, azonban mi­nőségileg és tartalmában más formában és más néven. A KISZ-bizottságok számára ugyanis járhatatlan volt az az út, hogy az építkezések gond­jainak átvállalásával tervezői, kivitelezői és beruházói kér­désekkel foglalkozzanak, való­ságos építkezési vállalkozás­hoz hasonlóan. Baján, ahol a KISZ-lakásépítkezés megin­dult, még öszvért is vásárolt a KISZ városi titkára az épí­tőanyag szállítására. Miköz­ben az ifjúsági vezetők meg­lehetős jártasságra tettek szert a telekszerzés, az építőanyag- és hiteligénylés bonyodalmai­ban, óhatatlanul háttérbe szo­rultak az énítkező városokban, kerületekben az ifjúsági moz­galom alapvető feladatai, a KISZ-szervezetek tartalmi munkájának irányítása és se­gítése. Ezért kellett a társa­dalmi munkamegosztás útjára lépnünk, és a SZÖVOSZ-szal együttműködve az ifjúsági szövetkezeti lakásépítkezés formáját kialakítani. Áz 1971 júliusában megszületett új la­kásrendelet lehetőséget terem­tett az egyén és a közösség arányos teherviselésén alapu­ló, differenciált lakásépítési formák kialakítására. A KISZ- bizottságok ma már nem ma­guk építenek, hanem érdekvé­delmi tevékenységükben az új rendeleteknek szereznek ér­vényt sokoldalúan. Ahol csak lakáselosztásról vagy -építés­ről szó esik, a vállalatoknál és a tanácsoknál egyaránt jelen van a KISZ, és érvényesíti a pályakezdők és családalapítók érdekeit. Az ifjúság magán­erőből történő lakásépítése ugyanakkor nem szűnt meg, folytatódik társas- és telepsze­rű ifjúsági szövetkezeti for­mában. — Milyen lehetőségeket je­lent az ifjúsági szövetkezeti la­kásépítkezés a fiatalok számá­ra? — A KISZ VIII. kongresz- szusa befejezettnek nyilvání­totta a tízezer KISZ-lakás fel­építésére meghirdetett akciót, de egyben elfogadta, hogy 1975-ig bezárólag, a IV. ötéves terv időszaka alatt, szövetke­zeti keretek között újabb tíz­ezer ifjúsági lakást kell fel­építeni. Ennek az új formá­nak a lényege a korszerű munkamegosztás. A KISZ a fiatalok körében az új szö­vetkezeti építési mód ismer­tetésével előkészíti az Ifjúsági lakásszövetkezetek alakulását, érvényesíti a rendeletekben biztosított kedvezményeket. Az egyéb feladatoknak a taná­csok, az OTP, a SZÖVOSZ és a kivitelező vállalatok tesznek eleget. A tervezett tízezer if­júsági szövetkezeti lakásból ezret már átadtak, hétezer la­kás építés vagy előkészítés alatt áll. — Milyen kedvezményeket biztosít az ifjúsági szövetkeze­ti lakásépítkezés? — A KISZ KB is részt vett azoknak az új lakásrendele­teknek és hitelpolitikai irány­elveknek a kidolgozásában, amelyek az elmúlt években születtek. Tudatában vagyunk annak, hogy az ifjúság lakás- helyzete fi társadalom lakás- helyzetének része, s csak azzal együtt oldódik meg végérvé­nyesen. Ma már a fiatalok a tanácsi elosztású, de az egyéb lakásoknak is 30—40 százalé­Dolgoxx Hibátlanul munkarendben A Mezőgazdasági Gépgyár­tó és Szolgáltató Vállalat kis- terenyei gyáregységének ter­melési értéke a középtávú terv­nek megfelelően növekszik. Ebben az évben több mint 55 millió forint a tervük. Min­den dolgozót megnyugtat, hogy termékeiknek biztos a piaca. Gyártmányaik több mint 50 százalékát a különböző kombájnalkatrészek alkot­ják. Ezeket nemcsak hazánk mezőgazdasági üzemei, ha­nem a baráti Csehszlovákia is igényli. Az előbbieken kívül a gyöngyösi bányavállalatnak 10 millió forint értékben állíta­-----------------------1----------------------­n ak elő speciális szállítósza­lag görgőket. De a vásárlók kö­rében közkedveltek az itt elő­állított kapuk, kerítéselemek, nyílászáró szerkezetek. Ebben az esztendőben idő­arányosan teljesítették terme­lési feladatukat, egyetlen ter­mék előállításával sem marad­tak el. A minőségért sem kell szégyenkezniük. A kereskedel­mi szervek eddig egyetlen esetben sem emeltek kifogást. Ebben nagy része van annak, hogy a 9 szocialista brigád a Dolgozz Hibátlanul munka­rendben tevékenykedik, és köl­csönösen vigyáznak eddigi jó hírnevükre. Sajnos, mindannyian szép számmal ismerünk példákat, amikor nem tudja a jobb kéz, mit csinál a bal. A lépcsőház nélkül felépített lakóház le* gendáját lassan belepi a fe­ledés pora, de mi tagadás — s nem ok, alap nélkül — új legendák születnek. A város­ról, ahol az átépített főúton csak jókora késéssel indulha­tott meg a forgalom, mert az illetékes ügyintéző elfelejtette megrendelni a közlekedésdrá- nyító lámpákat. Az új gyár­ról, ahol hónapokig több volt az áramszünet, mint a mun­ka. mivel a villamos vezeté­kek cseréje valahogy kifelejtő- dött a számításokból. A lakó­házról — tessék csak figyelni, még mindig a lakóházról —, amely hónapok óta készen áll, mégsem találni lelket sem benne. „Csak” a gázvezeték bekapcsol ását nem rendelték meg Egy másiknál csak víz nincs, vagy a csatornázás hi­ányzik. Azokat ugyanis a műszaki átadásig (!) senki sem hiányolta. Dönteni: felelősség. Köz­hely, annyiszor elhangzik. Az már kevésbé, hogy a döntés még valami: a teendők lánc­szemeinek erős összekapcso­lása. Mert ha egy is árván, társ nélkül marad, lánc-e a Lánc? Tarthat-e, foghat-e bár­mit. összekötheti-e a tegnapi ‘•soridőket a maiakkal, a hol* liakkal? Idén — hogy majd, mind­A döntést hozó látóhatára annyiunkat érintő példával éljünk — a 360 millió utas, a 122 millió tonna áru elszál­lításának zavartalansága ér­diekében a vasút egyebek kö­zött 300 kilométer vágányt cserél ki, újabb integra-do- minő biztosítóberendezéseket helyez üzembe. Ne legyünk rossamájúak, s előbbi példá­inkon felbuzdulva nehogy azt kérdjük, vajon megrendel­ték-e. .. Azt azonban már kérdezhetjük, azaz sorra ve­hetjük, hogy az egyszerű dön­tés — a vágányok cseréje — sok egyéb más mellett felté­telezi: lesz elég cement a be­tonaljazat készítéséhez, gyár­tókapacitás a sínszálak elő­állításához, meghatározott nagyságú zúzott kő az ágya­zathoz. . Tetszés szerint, minden nép- gazdasági területről bővíthető, formálható a fölrajzolt kép, s színeit az teszi erőteljessé, a társadalom számára fontos­sá, hogy idén — az éves terv előirányzatai szerint — 117— 118 milliárd forintot használ­hatnak fel az országban be­ruházásokra. S akkor ez még csak egyetlen feladatcsoport! Persze, vannak rutinteen­dők, szokvány döntések. Meg­hozataluk a kipróbált gyakor­latra, a jól bevált hagyomá­nyokra támaszkodik, s ilyen döntéseket naponta tucatjá­val hoznak művezetők és ve­zérigazgatók, termelőszövet­kezeti elnökök, építésvezetők. De talán sűrűn éppen ez, a megszokottság okozza, hogy ami új, a szokványostól elté­rő, az átlagosnál bonyolul­tabb, azaz ismeretlen ténye­zőkkel tűzdelt, terhelt, arra sem jut több, csak átlagos, a rutin által érzéketlenné tett figyelem. Mert lám, mennyi galibát okozott a meglevő tüzelőolaj és a meg nem levő szállító- eszközök — tankautók — konfliktusa. Vagy az, hogy a vállalatok némelyike tárt ka­rokkal várta, fogadta a számí­tógépet — vagy várja most —. de közben elsikkadtak az illő fogadtatást megelőző ten­nivalók, az elemzés, a számí­tógépes irányításra kijelölt területek fölkészítése, a kész­letgazdálkodás, bérszámfejtés gépi adatfeldolgozóra való át­szervezése. .. Bárhová nyúl­junk, tekintsünk is, azt ta­pintjuk ki, azt látjuk, hogy a döntést hozó látóhatárának tágnak, minden lényeges té­nyezőt befogónak kell lennie, mert máskülönben egy-egy elhanyagolt, kifelejtett rész miatt az egész kerül veszély­be S itt válik közüggyé, az általános politikai közérzet alakítójává az emberi, válla­lati, gyári mulasztás, itt lép túl az érintett cég irodáinak, üzemeinek falain. A gazdasági döntés ugyanis legtöbbször elválaszthatatlan bizonyos politikai, közhangu­lati következményektől. Az útépítésnél, a középület falai­nak fölhúzásánál, az új üzem beruházásánál elkövetett bak­lövés közvetlen döreje sokak fülébe eljut, s léghullámai még többek fülét sértik. Az elhamarkodott, kellő körülte­kintés nélkül hozott döntések anyagi és erkölcsi kárral jár­nak, s ezt a kárt a közös pénztár fizeti. Ha előzetesen nem vették sorra a lehetséges közrejátszó tényezőket, akkor utólag sokkal nehezebb a jó­vátétel, időben, pénzben, energiában a szükségesnél esetleg sokkal nagyobb a rá­fordítás. Dönteni felelősség. A dön­tést hozó úgy könnyíthet e felelősség súlyán, olykor nyo­masztó terhén, hogy az elő­készítés idején nyitott szem­mel. füllel fogadja a vélemé­nyeket, a javaslatokat, a meg­oldási változatokat, ha földol­goz, mérlegel minden, a dön­téssel összefüggő, a megala­pozott döntésben nélkülözhe­tetlen ismeretet. Mészáros Ottó kát kapják. Az ifjúsági szö­vetkezeti lakásépítkezők ma nagyobb kedvezményben ré­szesülnek. mint koré óban. amikor 120—130 ezer forint OTP-hitelt kaphattak az épít­kezők — 110 ezer forintig kit százalék kamatra, afölött hat százalék kamatra. Tavaly ja­nuár 1-től 250 ezer forintig vehetnek igénybe OTP-hitelt a fiatalok, s a kamat egységesen két százalék. A szociálooliti- kai kedvezmények, a gyerme­kenkénti 30 ezer forint előle­gezése sem a lakásépítés szer­ződéskötésének napjától, ha­nem a lakás használatba véte­lének napjától szól. Eszerint^ amíg a lakásuk épül. nem tör­lesztőnek magas részleteket a fiatalok. Ezenfelül, amennyi­ben kérik, az eföő három esz­tendőben mérsékelt hiteltör­lesztést is kaphatnak. Ez át­lag havi 150 forint részletfi­zetés-csökkenést jelent. — Szót érdemel még, hosv a IV. ötéves tervben az OTP által épített, mintegy ötven­ezer tanácsi elosztású lakásra vonatkozóan nemrég olyan megállapodás született, hogy ezeknek a lakásoknak 25—00 százalékát is fiatalok kapják. Az OTP a fiatalok lakáshely­zetének javítása érdekében szorgalmazza az átmeneti la­kásformák építését, mint a mi­nigarzon, amely húsz négyzet- méter alapterületű. Budapes­ten. Székesfehérvárott és Za- legerszegen már épültek ilyen lakások. A lakáselosztás és -építés minden módozatánál érvénye­sülnek tehát a fiatalok érde-i kei, az egész társadalom érde­kein belül, s annak fontos "é- szeként. K. É. Vaj tonnaszámra Naponta 30—35 mázsa vaj ké­szül Pásztón, a tejüzemben. A csomagológépből kikerülő friss termékeket Mihalik Mag­dolna állítja össze nagyobb csomagokba, melyeket Gyön­gyösre, Szécsénybe, Vácra és Salgótarjánba és környékük­re szállítják NÓGRÁD — 1974. március 9., szombat

Next

/
Oldalképek
Tartalom