Nógrád. 1974. március (30. évfolyam. 50-76. szám)
1974-03-08 / 56. szám
Emlékszik Magdolna? A főispán szavunk — rossz emlékezetű hűbéri-feudális kötöttségű közigazgatást idéz. A király által kinevezett magas rangú hivatalnokot, aki így nyert hatalmával élve az államhatalom eszközeivel szentesítette az urak jussát. Az én főispánom szegényparaszti sorból jött, s az előtte hajladozó parasztasszonynak azt mondta: „ideje kiegyenesedni!” Igaz a főispán! cím, rang ekkor már egészen más tartalmat takart 1948-at írtaik. Amikor a fejkendős. egyszerű parasztasz- szonyt Berki Mihálynét — az első nőt ebben a rangban! — beültették Zemplén megyei fői-páni székbe. Nem sokkal később a párizsi béke-világkongresszuson. mint küldött a mellette ülő Károlyi Mihály szavait hallgatta. Azt mondta neki Károlyi — ahogy ml itt egymás mellé kerültünk, a volt gróf és a volt cseléd, abban sűrítve van egy évszázad történelme, a múlt és jövő. Amerikai újságírók ostromollak kérdéseikkel, s ő okosan mindenre megfelel. Aztán Sátoraljaújhelyen a hétköznapok. De itt is, mindennap helytállni, „vizsgázni” keii. — A törvényhatósági bizottság ülése elé azt terjesztették, hogy az egyik földbirtokosnak elveszett a kutyája, kerestessük, hirdessük. — Hát köröztessék hatóságilag azt a kutyát, — mondtam — ha ez itt szokás, de a bizottságnak most más a gondja: az, hogy biztosítsuk a lakosság ellátását. — A malmok még magánkézben őröltek, — bejön hozzám egy asszony, nézzem, milyen ehetetlen, csúnya lett a kenyere — abból a lisztből sütötte, amit ez és ez a malom őrölt. Iszonyú haragra gerjedtem, amikor kiderült, a molnár belekeverte a konkolyt is a tiszta búzába, hogy szabotálja az ellátást — Aztán az első t&z-nevezés, Monokon, még 1948 őszén... — Nehéz, de szép napok. Hittük, éreztük, mindent elérhetünk. Szemünk láttára, s általunk formálódott a történelem. Amikor főispánná nevezték ki, alig volt negyvenéves, de már sok mindent megélt. Közéleti érdeklődése korán feltámadt, s felismerte — hol a helye. — Ároktőn születtem. Még gyerekként ismertem meg egy vöröskatonát, Berki Mihályt. A férjem lett. Tőle, aki kubikusaként járta az országot — sokat tanultam. S mindig emberként állt mellettem — később is, amikor megpróbáltatások értek. — Munkanélküliségben, szegénységben éltünk. De olvastunk, hallottunk már . az eszmékről, eljutottak a hírek hozzánk is az emberibb világról, a Szovjetunióról. — Lakásunkra jártak a csendőrök, s mint kommunistagyanús családot nyilvántartottak. A férjem alig talált munkát magának, máris megjelenítek a csendőrök, s elüldözték őt. — Már Magyarországra értek a szovjet csapatok, amikor hívták a férjemet tankcsapdát építeni a falu határába. Neki kellett volna vezetni a munkát, egy álló hétig elszabotálták. Ahogy kiderült — internálták, az ország' nyugati szélire. — November 16-án. felszabadult a község. Megláttam az első szovjet katonát odaszaladtam, átöleltem, borral kínáltam. A bátyám ijedten nézte, mi történik most velem — Áprilisban hazajött a férjem. Ároktőn akkor már szerveztük a kommunista pártot Az egri káptalan magtárából a munkásoknak Miskolcra szállítottunk gabonát S a lakosságtól zabot, kukoricát, krumplit gyűjtöttünk nekik — itt, ekkor ezzel kezdődött a munkás-paraszt szövetség. — Április negyedikén hírét vettük az ország felszabaduláMai tévéajánlatunk KI mit tud?-klub. 20.00: Zártkörű rendezvény — csak hölgyeknek! A mai adás aktuális eseményéhez kapcsolódik: a 64. nemzetközi nőnap alkalmából a Ki mit tud ?-klub hölgytag- jai adnak műsort. A komoly zenétől a vensmondásom keresztül a bűvészmutatványokig minden műfajt felvonultatnak a klubtagok. Műsorszámuk témája is kapcsolódik a nőnaphoz: asszonyokról, lányokról szólnak. A ma esti klubba férfi be nem teheti a lábát: a képernyőn Hegyi Füstös István keze látszik csak, aki a műsorsaámok közötti karikatúrákat rajzol. A műsorban jól ismert művészek szerepelnek, mint: Monyók Ildikó, a Mikrolied együttes, a Baranya néptáncegyüttes. sárnak. Zúgtak a harangok, mindenki az utcán ünnepelt. De nem akadt senki, aki oda- áht volna, hogy néhány szót szóljon. A falu főterére kitettek egy asztalt — arra álltam. s beszéltem. Arról az örömről, hogy vége a háborúnak, s hogy űj életet kezdhetünk. Ahogy befejeztem, majd összeestem. Én még soha ennyi embernek nem beszéltem. — Később megszoktam. Sokat agitáltam! Több és nem csak ismerős emberek előtt. ■— A pártban megbíztak: szervezzem meg a falubeli nőket Szóltam az orvos és a református pap feleségének. Együtt súroltuk, takarítottuk az iskolát, csak meginduljon a tanítás. Egészségügyi, fogászati rendelést szerveztünk Ároktőn, majd a szomszédos községekben megalakítottuk a nőszervezetet, az MNDSZ-t. — A 47-es választások idején már a járásban dolgoztam, Ma se tudom honnan vettük az erőt — biciklivel jártunk, s naponta három községben is tartottunk választási nagygyűléseket. De nem kultúrtermekben! — A piacokon! Kitettünk egy gyertyát, annak fénye mellett magyaráztuk. miért szavazzanak a kommunista pártra. Nem járt ezért fizetség, se jutalom. Egyszer kaptam Miskolcon egy pár óriási férficipőt. — Mást nem tudott adni a párt.. Szendrőn. a nagygyűlésre egyszer bejött híveivel a pap. Azt kiabálták — nem kell a csajkarendszer! Nem akarunk kommunizmust! — Felálltam, Petőfit idéztem; nem a népet kárhoztatom, hanem ámítóit — A pap kisomfordált, a hívek velünk maradtak. — 1948. január 2-án Budapestre hívattak. Gumicsizmában, fejkendősen utaztam, — nem volt más. A Parlamentben tudtam meg, kitüntetnek a választási munkámért. — Akkor azt mondtam, azok n«" vében köszönöm, akik segítettek nekem, akikkel. együtt csináltuk. Hiszen egy ember magában semmit sem ér, — s azt vallottam később is, — ma is. Pátiskolára jártam. S még az év decemberében Zemplén megyei főispánná neveznek ki. Most 69 éves, nyugdíjas. De közéleti ember ma is. Nemrégiben Sátoraljaújhelyen !árt. Az egykori főispánt minden kapuban megállították. Barátsággal szóllították, kérdezték; — Emlékszik, Magdolna. .. ? Kádár Márta i Közmű- és Mélyépítő Vállalat, a salgótarjáni munkahelyére több éves munkára keres lakatosokat, hegesztőket és segédmunkásokat. Jelentkezés: 62. sz. Építésvezetőség Salgótarján, Károlytelep. Erdész utca. FIGYELEM ! CSAK ÉLETSZERŰEN! Az egyik bécsi színész-ká" véházban dicsekedett egy fiatal színész: — Amikor a Hamlet haldoklási jelenetét játszom, az egész közönség könnyekben tör ki és a nőket az ájulás környékezi! Egy meghívó. egy fénykép és 14 aláírás Beszélgetés és meditáció a Kegyetlen anya főpróbára “lőtt Foglalkozásomnál fogva rendszeresen kapok különböző meghívókat. Számuk nagyon sok, de sose lehet annyi, hogy el ne olvassam valamennyit. Amit ma kézbesítettek nekem, azt olyan eredetinek találtam, hogy nemcsak elolvastam, hanem közre is adom. A Madách Imre irodaim, színpad szeretettel meghívja 1974 március 1-én. pénteken este fel 7 órakor kezdődő nyilvános főpróbájára, melyet a Mikszáth Kálmán Művelődési Központ nagytermében tartunk Kalas Judit Pohánka Erika Jambrik Erzsébet Demus József Karman János Szabó Ildikó Radics József Tresó Gábor Kiesei Anna Koltányi Zsuzsa Tóth Gabi Suhajda Zsuzsa Gólya Erika Molnár Lászlóné Eddig a meghívó és a kézzel írott aláírások sora... Házilag készült. A rendező: Molnár Lászlóné maga gépelte, csaknem negyven példányban, ahogy ez a későbbi beszélgetésből kiderült. Felkerestem ugyanis őt és a színpad tag* iáit, hogy megköszönjem a kedves gesztust: azt, hogy kollektíván hívtak meg és „s.k.!” — Nemcsak Téged várunk, mondta nevetve Molnáráé, meghívtuk az összes szülőket és azokat a vállalati, iskolai igazgatókat, üzemvezetőket. főorvost és tsz-elnököt is. akiknek a gyermekei illetve beosztottjai, dolgozói szerepelnek műsorunkban. Az irodalmi színpadról tudni kell, hogy van közöttük gyárimunkás, könyvtáros, üzemi dolgozó, röntgen asz* szisztens, tsz-tag, ipari tanuló, dekorációs és kisdiák. Ezek a fiatalok a tanulás után, esténként, sokszor éjszakába nyúló fárasztó próbákon készülnek a különböző produkciókra. — Előfordul. — szól közbe gondterhelt arccal Mohiamé, Merczel Erzsébet. — hogy a fellépések olykor a munka- és a tanulási időben szólítják színpadra a „gyerekeket”. Egy-egy országos, megyei verseny, vetélkedő előtt olyan nagy a „hajtás”, hogy még a termelésből, az iskolapadból is el kell, hogy kérjem egyi" ket-másikat. — Könnyen megy? — Nem mindenhol és nem mindig. Előítélet me« nem ér* tés és egyéb népművelői törekvéseket akadályozó jelenségekkel kell gyakorta megküzdenie a művelődési központnak, személy szerint nekem: a rendezőnek. Ezért is gondoltam arra. hogy a főpróbára meghívom „partnereimet” a szülőket és a munkaadókat is. A pusztán üzemi, hivatali, vagyis az egyszerű termelésszemléletből szeretném őket más szemléletközegbe áttelepíteni : a színházéba... a főpróba idejére legalábbis, De várom a szülőket is. azokat Részlet az együttes előadásából Fotó: Fodor főleg, akik talán aggódva engedik el az esti próbákra a gyerekeiket. Szeretnénk, ha meggyőződnének róla, mit csinálunk, és hogy a színházi önkifejezéssel mire vagyunk képesek. Szeretnénk, ha az amatőr színjátszás nemcsak a szakmabeliek . szívügye lenne, hiszen több ez mint hobby! Művészi ízlés- és tudatformálás nemes munkája a miénk — fejezi be a beszélgetést a rendező, aki a főpróba előtti próbára siet... Kívánom, hogy kis közös* ségetteremtő, művészi hajlamú. tehetséges fiataloknak és agilis rendezőjüknek necsak szakmai sikerük legyen.,. Elekes Éva Pályaválasztás — reálisan A szülőiknek, a pálya- vagy iskolaválasztás előtt álló fiataloknak, a pedagógusoknak, osztályfőnököknek, iskolai pályaválasztása felelősöknek, szülői munkaközösségek tagjainak komoly gondot jelent, hogy az általános iskola nyücadik osztályos tanulóinak hogyan, miként segítsenek a jelentkezési lapok kitöltésében. Nem is a jelentkezési lap kitöltése a gond, hiszen az egyszerű aktus. A legfontosabb az, hogy mennyire készültünk fel rá: átgondoltan, alapos ismeretek birtokában történik-e a jelentkezési lap kitöltése vagy sem. Mit célszerű figyelembe venni a választás, a döntés előtt a szülőknek, a pedagógusoknak és a fiataloknak? A legnagyobb nehézséget az okozza, hogy jelentős mértékben eltérhetnek az érdekek, a törekvések a szülők, a pedagógusok és a fiatalok között Gyakori jelenség, hogy a szülők a lehetőséget hiányosan ismerik és ötletszerű tanács alapján kényszerítik gyermekeiket valamiféle szakma vagy iskolatípus választására, a szülő kizárólagos döntése érvényesül, s kívánságának megfelelően töltik ki a jelentkezési lapot Az sem ritka jelenség, hogy a szülők korábbi álmaikat, egykori terveiket akarják gyermekeikkel megvalósíttatni, vagy saját foglalkozásukat kényszerítik a gyermekre anélkül, hogy az adottságát, a képességét, az érdeklődését figyelembe vennék. Nem ritkán hatást gyakorol a választás tányéré a divatos szakmák iránti vonzalom, s a szakmák jelenlegi presztízse. A fiatalokat a „merre”, a „hová” kérdése legtöbbször kialakulatlan érzések, vágyak közepette éri. Vagy nem kellő komolysággal foglalkoztatja őket a pályaválasztás, vagy keveset tudnak azokról a szakmákról, pályákról, amiket választani szeretnének. Vannak persze határozott elképzeléssel és nagy akaraterővel rendelkező fiatalok, akik korábban döntöttek és tudják mit akarnak, de vannak olyanok is, akik túl sok iránt érdeklődnek, gyorsan változtatják szándékukat és bizonytalanná válnak, amikor pályát kell választaniuk. A szülők és pedagógusok, osztályfőnökök közös tevékenységével a fiatalok időiben történő felkészítésével lehet csak eredményes pályavagy iskolaválasztást biztosítani. Célszerű, ha a szülők már most érdeklődnek az iskolában az osztályfőnöktől, szaktanároktól, a pályaválasztási felelősöktől, hogy nyolcadik osztályos fiaik, leányaik elképzeléseit, törekvéseit milyen mértékben indokolja a gyermek adottsága, képessége, tanulmányi eredménye. Célszerű, ha a szülők, a pedagógusok már a hetedik osztályban kezdenek tájékozódni a gyermek konkrét érdeklődési köréről, kialakuló képességeiről, készségeiről. Sok esetben előfordulhat, hogy gondos előkészítés ellenére sem ' tudnak megnyugtatóan iskolát, illetve pályát — szakmát választani. Ilyen esetekben nyújthatnak segítséget az országban már minden megyében és a fővárosban működő tanácsadó intézetek, ahol szakképzett pszichológusok, pedagógusok. anyagi térítés nélkül; adnak tanácsot azoknak a fiataloknak és szüleiknek, akik ezt az iskola ajánlására kérik. A tuda tos, az előrelátóbb pályaválasztás érdeke a szülőnek, a'fiatalnak, a pedagógusnak és a társadalomnak egyaránt Nagy László Mü.M Országos Pályaválasztási Tanácsadó Intézet igazgatója A Tiszántúli Gázszolgáltató és -szerelő Vállalat azonnali belépéssel felvesz EC B Kisterenye, Nagybátony, Szirák, Zagyvapálfalva, Balassagyarmat postahivatalok felvesznek jó kereseti lehetőséggel postásokat és hírlapkézbesítőket. Jelentkezni lehet 8 órától 16 óráig a postahivatal-vezetőnél. MINŐSÍTÉSSEL RENDELKEZŐ ívhegesztőket gázhálózat-építési munkára, valamint olyan ívhegesztői szakmunkásvizsgával rendelkezőket, kik csőhegesztésben kellő gyakorlattal rendelkeznek, és a minősítő vizsga letételét vállalják Eredményes munka végzése esetén hosszabb külföldi (szocialista országbeli) kiküldetés lehetséges. Bérezés teljesítménybérezés-bérrendszerben. Útiköltséget csak felvétel esetén térítünk. Jelentkezés személyesen március 11-től kezdődően a vállalat munkaügyi és normaosztályán, Hajdúszoboszló, Rákóczi út 184 4 NÓGRÁD - 1974. március 8., péntek Megvételre ajánlunk egy ÁV/8-as típusú, gépjárműre szerelhető komplett daru- felszerelést, egy 18 tonna kapacitású csőrlöberendeséssel egy ült. Az érdeklődőknek felvilágosításokat ad a Budapesti Kőolajipari Gépgyár szállítási osztálya Budapest XVIII., Gyömrői út 79—83. Telefon: 480—980 i
