Nógrád. 1974. március (30. évfolyam. 50-76. szám)
1974-03-07 / 55. szám
4 Fiatalod a termelőszövetkezetben Nem a papíron múlik A gépsor monoton zúgása, a csörgés, kattogás elnyomja a lányok hangját. Fürgén járó kezeiket a feldolgozó üzem vezetőjével, Kapás Józseffel figyeljük. Nem takarékoskodik a dicsérő szavakkal: — Szorgalmasan végzik munkájukat. Bármikor lehet rájuk számítani. Nemrégiben a Csehszlovákiából érkezett exportmegrendelés miatt önként vállalták, hogy éjszaka is dolgoznak — mondja a huszonnyolc éves üzemvezető. A drégelypalánki termelő- szövetkezet szörpüzemében több mint húsz fiatal dolgozik. A gazdaság más ágazatában is szép számmal akadnak Ifjú szakmunkások. Nemcsak a jó kereseti lehetőség tartja őket a tsz-ben, más körülmények is közrejátszanak abban, hogy a szövetkezetei választották. Többségük a három ifjúsági brigádban tevékenykedik. Közülük a feldolgozó üzem brigádia már elnyerte a szocialista címet is. — A fiatalok jogos kéréseire gyorsan intézkednek a gazdaság vezetői. Az ifjúsági brigádunk többször szóvá tette: nem ártana javítani a munkahelyi szociális körülményeken. Az idei tervek között már szerepel öltöző, fürdő, üzemi konyha építése. Ha ez megvalósul, akkor aztán tényleg nem panaszkodhatunk — magyarázza Gubran Istvánná. A szörpüzem fiataljai jól keresnek. Teljesítményük után kaoják a bérüket. Pásztor Katalinnak például a jövedelme naoi 130—150 forint. Meg is dolgoznak érte. mert a szalag mellett nincs megállás. Inar- kodniuk kell, hoev ne szünete1 ’en a oalackozá*» A termelőszövetkezet vezetői a napokban lehetőséget teremtettek arra, hogy a lányok konzervipari szakmunkás-képesítést szerezzenek. Másfél éven keresztül a budapesti kertészeti egyetemre járnak majd. A gazdaság negyvenezer forinttal járul hozzá a költségekhez. A tanulásnak nemcsak ez a lehetősége van meg a drégelypalánki tsz-ben dolgozó fiataloknak. — Hárman főiskolára járnak. hárman levelező úton készülnek az érettségire. Én például tavaly fejeztem be a gimnáziumi tanulmányaimat — újságolta Pásztor Katalin. A vezetőség a bérezésnél figyelembe veszi, hogy a fiatal gyarapította ismereteit. A különböző tanácskozásokon ott ül a termelőszövetkezet KISZKapás József hu- Gubran Istvánná: öl- Pásztor Katalin: szonnyolc éves. töző, fürdő, üzemi Nagy a tanulási konyha épül. kedv. alapszervezetének titkára is. Nincs olyan döntés, hogy ne kérnék ki véleményét. Érthető: ha jó a kapcsolat az idősebbek és fiatalok között. — Egy-egy tapasztaltabb brigádvezető mellett frissen végzett technikusok állnak, így igyekeznek elsajátítani a szakma gyakorlati fogásait, amelyekre az iskolában nem volt lehetőség — jegyzi meg Kapás József. A fiatalok munkaidejükön túl is érezhetik, hogy a tsz- vezetők mögöttük állnak. Tavaly ősszel hárman jutalomként a Szovjetunióba utazhattak. A közeljövőben a feldolgozó üzem legjobb dolgozói a Magas-Tátrába kirándulnak. — Mit tesznek ezért a fiatalok? — Legfontosabb feladatunknak tartjuk a munkában való helytállást. Emellett gyakoriak a társadalmi munkák is. Most például az üzem udvarának parkosítását szeretnénk elvégezni — sorolja Gubran Istvánná. A három ifjúsági brigád; növénytermesztők, szerelők és a feldolgozó üzem brigádja vállalásaikban rögzítették mit akarnak tenni a termelőszövetkezet fejlődéséért. A KISZ- szervezet akcióprogramjában fogalmazta meg. A termelőszövetkezet vezetősége látva a fiatalok igyekezetét, ifjúsági alapot is létrehozott, amelynek felhasználásáról az ifjúsági szervezet dönt. Az ifjúsági törvény végrehajtására pedig tartalmas intézkedési terv készült. A gazdaságban szorgoskodó fiatalokkal való törődés igazi garanciáját nem a papíron megfogalmazott gondolatok jelentik, hanem azok a tények, amelyekről maguk a fiatalok számolhatnak be. — Jól érezzük magunkat valamennyien — így összegzik véleményüket. Ehhez az is hozzájárul, hogy lehetőséget kapnak a bizonyításra. Szabó Gyula Fodor Tamás felvételei Ifjúsági nap Salgótarjánban Hatszáz fiatalt várnak arra az ifjúsági napra, amelyet március 8-án Salgótarjánban, a József Attila Megyei Művelődési Központban rendeznek meg. Délután három órakor egyszerre két program is kezdődik. A Művelődési Központ klubjában dr. Boros Sándor, az MSZMP megyei bizottságának titkára szól a KlSZ-szerveze- tek, bizottságok vezetőihez. Ugyanekkor a színházteremben a forradalmi ifjúsági napok salgótarjáni városi megnyitójára kerül sor. Ezután budapesti művészek — Schubert Éva, Szersén Gyula, Szo- koiai Ottó — lépnek fel a fiatalok előtt. Végül a Kitörés című filmet vetítik, este pedig a ZIM ebédlőjében ifjúsági bált rendeznek, melyen a balassagyarmati Minerva beategyüttes játszik. A rendezvényre elsősorban a diákfiatalokat várják, de szívesen látják a város üzemeinek fiatal dolgozóit is. kívülállóként vesznek résizt a beruházásban, megfelelő érdekeltségi viszony nélkül. A munkájukért járó lebonyolítói díjat tevékenységünk minőségétől majdnem függetlenül kapják. Késedelmes, hibás teljesítés esetén a megbízónak jóformán semmi szankcionálási lehetősége nincs. Ennek szabályozása országos feiadat. A másik ok a vállalat Delső szervezetlensége, és az, hogy fejlődése — létszáma — nem tart tézist a növekvő feladatokkal. A megfelelő belső szervezés ti anya az elmúlt évben megmutatkozott a Gorkij-telepi lakás- és közműépítésénél. A Nógrád megyei Beruházási Vállalat későbbre szerződte le áz út, a járda, a vízvezeték stb. átadási határidejét, mint a lakások átadási határidejét. Szervezési, koordinációs problémáik következtében húzódott el az Arany János úti lakótelep járulékos közműépítése, a Rákóczi út szennycsatorna- és ivóvízvezeték átépítésének 1973-as feladata. A vállalat munkájának javítására az elmúlt év közepe óta jelentős belső átszervezés történt, melynek eredménye — reméljük — ebben az évben a beruházások jobb lebonyolításában tükröződik majd. Ha jó, ha nem pénzt kap érte A tervező tevékenysége döntő hatással van a beruházás minőségére, gazdaságosságára. Ennek ellenére a jelenleg érvényben levő érdekeltség! rendszer nem biztosít a jó tervezésnél arányosan nagyobb, a rossz terv készítésekor pedig arányosan kisebb jövedelmet a vállalatoknak. A tervező, a terv Leszállítása után megkapja a szerződésben rögzített tervezési díjat, függetlenül attól, hogy a terv hiányos, gazdaságtalan, esetleg csak részben hasizná Iha tó, s a beruházási döntés meghozatalánál alaposan félrevezeti a beruházót. Mindez utólag derül ki, amikor már sok lehetőség nincs a változtatásra. Az utóbbi időben nálunk is előtérbe kerül — a központi akarattal egyezően — a dön- téselőkészítő tanulmányterv készítése. Ez azonban csak akkor ér valamit, ha pontos, megbízható információt ad. Ellenkezőleg csak problémát okoz, többletkiadást jelent, tme a példa. Tanulmánytervet készítettünk egy koordinációs létesítményre. A tanulmányterv költségvetése 3,4 millió forint volt, s ez megfelelt a társberuházóval kötött előzetes megállapodásnak. Erre az összegre kiviteli tervet készítettünk. A két tervezés között alig telt el két-három hónap, hatósági árváltozás sem volt, a költség- vetés összege mégis 50 százalékkal, 1.7 millió forinttal megemelkedett. Ennek alapján döntésünket felül kell vizsgálni, s nem valószínű, hogy a létesítmény megépül. Ebből is látszik, hogy a felelőtlen tervezés sok felesleges munkát, esetleg új terv készítését, határidőéi tolódást és tényleges anyagi kárt is jelent. A tervezési díj ablakon kidobott pénz. Tudomásom szerint a kár megtérítésére gyakorlatilag semmilyen jogi lehetőség nincs Az előbbieken kívül általános gyakorlat, hogy egy-egy épület tervezésénél nem adnak tájékoztatást a közművonza- tokról, és csak a kivitelezés során derül ki,. hogy szűik a meglevő vezetékek keresztmetszete stb. Olyan eset is megtörtént, hogy a tervezői kölségvetés 1000 köbméter föld elszállítását vette figyelembe a tényleges 10 000 Köbméter helyett. A tervezői „tévedés’', ami sajnos, nem egyedi eset, a tanácsi költségvetést teszi irreálissá, bizonytalanná. Ezért az általános tervezői szemlélet megváltoztatósóra újabb központi intézkedésekre, a tervezői érdekeltség fokozására van szükség. Hosszabb, alaposabb előkészítést Az előbbiekből kiviláglik, hogy milyen fontos az előkészítő és a lebonyolító szerepe. Nem kisebb azonban a kivitelezőé sem. A kivitelezés a beruházás utolsó leglátványosabb szakasza. Talán éppen ezért az itt felmerülő problémák kiviteleArc a tanácsról A könyvek és az adók A kezdet és a jelein között épp csak annyi a különbség, amíg Valecsik Erzsébet a helyi presszó kiszolgálónőjéből a tanács pénzügyi előadója lett. A történet nem hosszú, talán nem is tanulságos, csak érdekes. Érdekes azokkal a gyaloglásokkal együtt, amit nap mint nap megtesz, hogy Kazár központjából a „hegyen túlra”, haza érjen. Három út közt válogathat. Az egyiken harapós kutyák fenyegetik, a másik nagyon hosszú, és nagyon rossz, főiként sötétben — a harmadik pedig a temetőn keresztül vezet. Ha nem is lehetett három út közt válogatni annak idején 1964-ben. mikor dolgozni kezdett, mindenesetre nem úgy képzelte, ahogy a dolgok alakultak. A presszóban csak néhány hónapig dolgozott, azután sikerült a járási könyvtárnál elhelyezkednie, szerződéssel. — Ügy éreztem, hogy ez a munka nekem való. Főiskolára szerettem volna járni, könyvtár szakra. A felvétel azonban nem sikerült. Két év tanfolyam, de még ha nem volna is az. akikor is szívesen tanulnék. Egy év után meg kell felelni az egységes községi szakvizsgán, most hát ez a legfontosabb, a tanulás. Pedig a tanulás nem is olyan könnyű. Az emberekkel való foglalkozás — sokszor vitázás — elfárasztja az env bért. Az adóügyek területe amúgy is az a kényes pont, melyet senki nem vesz szívesen Számtalanszor jöttek már hozzá pulykaiméregtől vörös arcú ügyfelek, vélt sérelmeiket hangosikodón közlök. Nehéz az igazságot ilyenkor megértetni, és azt sem lehet mondani. hogy túlságosan népszerű lenne ez a szerepkör. De — és erre büszke is — nem tud róla. hogy „haragosa” lenne, és foglalása sem volt, ami annyit jelent, hogy a ki nem fizetett adó miatt le kellett volna foglalni bizonyos ellenértékét. — Nem érzi csalódásnak, hogy nem a könyvtárosi pálya sikerült? — Talár! az első időben éreztem ilyet, de most már semmi elégedetlenség nincs bennem. A fizetésem 6 év alatt 1150 forinttal emelkedett — persze a munkaiköröm is változott jócskán. De nem is a fizetés a legfontosabb, hanem az, hogy a tulajdonképpeni elképzelésit, az emberekkel való állandó kapcsolatot megtaláltam ebben a munkakörben. Néhányan könnyen rásütik a tanácsi dolgozókra, hogy íróasztalnál végzett, aktákkal és kimutatásokkal pepecselő, lélektelen hivatali munkát végeznek. Ez így igaz. Van íróasztal, vannak aktáit, de főként egy ilyen kisebb községben — idevaló vagyok, mindig is itt éltem — minden névhez, bejegyzett adathoz egy arc, egy család, ügyes-bajos dolgok kapcsolódnak. A könyvek — megmaradtak kedvtelésnek, pihenésnek, szórakozásnak, örömnek. És kiegészítőnek. A munkám kiegészítőjének. Orosz Júlia után pedig, amikor a könyvtár egy főiskolát végzett munkatársat kapott — el kellett 1 jönnöm onnan. Nem mondom, csalódás volt. Gondoltam, akkor legalább itthon keresek munkát, így kerültem raktárosként a varrodába. Raktárosként 1400 forintot keresett, de amikor a tanácson szükség volt adminisztrátorra, jelentkezett, 950 forintot tudtak fizetni. — A tanácsi munkát, az itt dolgozókat már korábbról ismertem, hivatalosan is, könyvtárosi „minőségemben”. Bár ez a munka egészen más „belülről”, mint azt a kívülállók hiszik, úgy gondolom, nem lehetett a munkám ellen kifogás. Még 1970-ben, a tanácsok összevonása idején is adminisztrátorként dolgoztam, s csak egy év múlva kerültem át a pénzügyi csoporthoz. Közben öt évvel ezelőtt párttag lett, s hogy tavaly kettévált a községi pártalap- szervezet, az egyik területi szervezetben gazdasági vezető lett. — Igazság szerint úgy kéme lenni, hogy a kisebb tanácsokon egy-egy terület ismerői mindegyik szakággal „ismeretségben” legyenek. Én az adóügyekkel foglalkozom,' de egyre inkább szükség van rá, hogy a költségvetési dolgokban is tájékozott legyek. A januárban kezdődött tanácsi tanfolyam mindenesetre nagy segítség a munka megismerésében. Előírás ez az egyéves ződ hiányosságnak tűnnek, pedig legtöbb esetben a nem megfelelő előkészítés, vagy a lebonyolítói hiba okozza á mulasztásokat. A jövőben egyre inkább érvényesülnie kell annak a szemléletinek, hogy az előkészítés inkább tartson több éviig, de legyen alapos. ILy módon csökkenthető lesz a kivitelezési határidő, és jobb lesz az épületek minősége. A jó előkészítés — megfelelő terv, jó lebonyolítás — esetén a kivitelező munkáját alapvetően két dolog határozza meg: a megfelelő anyagellátás, valamint a vállalati munikiafegye-y lem és a vállalati munkaszervezés színvonala. Az anyagbeszerzési lehetőség meghatározóiag hat a kivitelezés határidejére, minőségre, s ez ma még jórészt független az építő vállalatok munkájáMai kommentárunk Minőségi munkát A mezőgazdasági munkában ma már mindennél fonto- sabb — az időben elvégzett kötelezettség mellett — a megfelelő, jó minőség. Ez érthető is. A mezőgazdaságban dolgozó emberek tudják: az előírásnak megfelelő vetés a legfőbb biztosítéka a magas termésátlagnak. Azért szólunk most erről, mert a kora tavaszi munkák idejét éljük. Márciusba léptünk, az idő kedvez a mezei munkának, ha a hirtelen beköszöntött enyhülés nem okozott máris zsúfoltságot, ami nagyon kellemetlen, elsősorban azért, mert a mezőgazdaságban sajnos egyre fogy a dolgos kéz. Sok tehát a tennivaló, a gondok is tornyosulnak, mégis, ilyenkor, tavasszal felszabadult a földművelő ember. Üj, a múlt évinél gazdagabb termés előkészítését kezdte meg, amely megnöveli felelősségét, szaporázza szorgalmát, feledteti fáradtságát. A mezőgazdaság dolgozói soha nem éltek és a jövőben sem élnek kockázat nélkül. Az elmúlt év elején milyen nagy bizakodással néztek a magas gabonatermés elé Endrefalván. Alatta maradtak a tervezettnek. Diósjenőn a kukoricatermés átlaga lett alacsonyabb, mint tervezték. Úgyszólván minden esztendőben kockázatot vállalnak, amikor tavasszal elindulnak a földekre, hogy megalapozzák az év termését. Ezt a kockázatot kell a lehető legkisebbre szorítani. Ennek pedig* legfőbb feltétele a munka legjobb minőségben való elvégzése, ami az embereken múlik. A legkorszerűbb technika, a legalaposabban átgondolt technológia sem ér semmit az ember hozzáértő, lelkiismeretes közreműködése nélkül. Igaz. hogy a termelőszövetkezet gazdája egyarámt felelős a közösért, mégis, beosztásának megfelelően kell a felelősséget a tag és tag között megosztani. Felelős a munka minőségéért a vetőgépen dolgozó tsz-tag, de nagyobb a felelőssége annak a növénytermesztő szakembernek, akinek kötelessége a gazdaság egész évi gabonatermését megtervezni. Mert neki kell előírni a sortávolságot, meghatározni a vetőmag sűrűségét, a jó terméshez szükséges műtrágyaadagot kiszámítani, és így sorolhatnánk tovább. Kérdés azonban, hogy a szakember egymagában, támogatás nélkül képes-e megoldani, a lehető legjobban elvégezni vagy elvégeztetni a munkát? A minőségi munka megteremtésének éppen az az egyik fontos feltétele, hogy mindenki, az egész kollektíva dolgozik érte. Álljon a tagság legöntudatosabb rétege, a párttagság a szakember mellé a minőség érdekében. Legyenek ott mellette a szocialista vagy ezért a címért dolgozó brigádok tagjai. Tekintsék becsületbeli kérdésnek, hogy elnagyolt munkát nem végezhetnek a közös gazdaságban. Ha a földművelő nép összefog a minőségért, felelősségének teljes tudatában ül a traktorra a traktorvezető: ha ilyen tudattal áll a vetőgépre az úgynevezett „faros”; ha felelősségérzettel javították ki a gépeket a szerelők, ezzel a tudattal adagolja a vetőmagot a magtáros, egyáltalán, ha a közösben mindenki a legfontosabbnak tekintve végzi el munkáját, nem lesz baj a minőséggel. Kicsi tsz, mégis példamutató a mihálygergei. Az elnöktől kezdve mindenki, akinek más tennivalója nem volt, ott dolgozott a legelőn, takarították, műtrágyázták, hogy dús fű teremjen a jószágnak. Azzal a tudattal dolgoztak — aminek hangot is adnak —, hogy a Dobroda völgyén náluk a legmagasabb a tej termelési átlag, amit csak fokozni szabad. Azzal a felelősséggel indulnak a tavaszi mezőgazdasági munkák elé is, hogy minőséget kell nyújtaniuk, ha az év végét eredményesen kívánják zárni. , A mezőgazdasági munkában ma a legfontosabb: minőségi munkát végezni. Ezzel könnyíteni tudunk megyéink nehéz közgazdasági körülményein, ami elsősorban a tagoknak jelent anyagi előnyt. — B — tói. A munkaszervezés színvonala viszont jelentősen eltér egymástól a különböző kivitelezői vállalatoknál.. Közös vonásuk viszont az, hogy nem minden esetben a megérdemelt nyereség elérésére törekszenek, ugyanakkor nem tartják be a szerződéses fegyelmet. Ezt csak következetes beruházói és lebonyolítói munkával lehet meggátolni. Fejérvárí Géza. Csillárii ve«ek a A salgótarjáni öblösüveggyárban januárban és februárban is a tervezett ütemben folyt a termelés. Megkezdték szovjet megrendelésre a csillárüvegek gyártását. Ebből a termékből az idén mintegy Szovjetunióba Hosszabb idő óta készítenek az öblösüveggyárban ugyancsak szovjet megrendelésre különböző laboratóriumi üvegeket. A tárgyalások még folynak, hogy az idei szállíSialgótarján városi Tanács VB pénzügyi, terv- és munkaügyi osztályvezető Következik: Ürmössy László: v? ">iázói szemmel a tervezésről és kivitelezésről. 700 ezer rubel értékben exportálnak a Szovjetunió számára. tási feltételeket, az éves meny- nyiséget pontosan meghatározhassák. NÓGRÁD — 1974. március 7., csütörtök 3
